Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

CSALÁD-, GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Készítette: Sámson Tímea főiskolai tanársegéd.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "CSALÁD-, GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Készítette: Sámson Tímea főiskolai tanársegéd."— Előadás másolata:

1 CSALÁD-, GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Készítette: Sámson Tímea főiskolai tanársegéd

2 I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE z1711. I. József tutorokat nevezett ki z1715. évi LXVIII. törvénycikk árvaszékek létrehozása z1729-es (III. Károly) rendelet szerint, „minden község köteles saját szegényeiről és árváiról gondoskodni.” z1741. Nemcsó első árvaház z1749. Kőszeg újabb árvaház

3 I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE z1824. Brunswick Teréz első óvoda z1837. Festetics Leó birtokán első kisdedóvóképző z1839. Schöpf-Mérei Ágost gyermekkórházat szervez z1877. XX. törvénycikk gyámság kérdéséről z1889. Gyermekvédő Egyesület z1898. Betegápolási Alap

4 I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE z1901. Széll Kálmán I. Gyermekvédelmi törvény z1913. fiatalkorúak bírósága z1915. Madzser József Stefánia Szövetség (anya - csecsemővédelem) z1925. erkölcsi elhagyatottság fogalmának bevezetése z1925. Zöldkereszt Egyesület a komplex segítés és a szociális munka máig használható modellje

5 I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE z1930-ig alapvető probléma, hogy koncepció nélküli a gyermekvédelem z1945. Nemzeti Segély Országos Hálózata z1948-ban fogalmazták újra a gyermekvédelem kereteit z1950. I. tv. a gyámhatósági feladatokat a tanácsok látták el z1952. évi IV. tv. (Családjogi törvény) eltörölte az,,elhagyott gyermek” fogalmat és az „állami gondozott” elnevezést vezette be

6 I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE z1954. átfogó gyermekvédelmi rendszer létrehozása z1957. Fóti Gyermekváros z1968. Nevelési Tanácsadók megjelenése z védő-óvó intézkedések rendszere z1986. Családsegítő Központok létrehozása z1997. XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

7 II. A GYERMEKVÉDELEM FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA zA GYERMEKVÉDELEM FOGALMA:  A gyermekvédelem elméleti megközelítésben történeti-társadalmi meghatározottságú és szerveződésű összetett segítő tevékenység, amely arra irányul, hogy az adott társadalom gyermek- és ifjúsági korúnak tekintett népessége kielégíthesse az élete fenntartásához és társadalmi érvényesüléséhez nélkülözhetetlen szükségleteit.

8 A GYERMEKVÉDELEM FOGALMA: zOlyan szervezett beavatkozási módokat (intézményeket, foglalkozásokat, módszereket) sorolunk ide, amelyek ezeket a szükségletkielégítő funkciókat a családon belül vagy azon kívül segítik, támogatják, zavar esetén korrigálják, helyreállítják vagy ezek eredménytelensége esetén átveszik.

9 A GYERMEKVÉDELEM FOGALMA: zA gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerült gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

10 III. A GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE zÁLTALÁNOS GYERMEKVÉDELEM zA gyermekvédelem hatáskörébe –tágabb értelemben- lényegében beletartozik a gyermek születésétől felnőtté válásig minden, ami az ő érdekében vele és körülötte, a családban, az óvodában, az iskolában, a munkahelyen, a társadalom bármely területén történik.

11 A GYERMEKEK VÉDELEMÉNEK RENDSZERE AZ ÉVI XXXI. TV. TÜKRÉBEN zpénzbeli és természetbeli ellátások zszemélyes gondoskodást nyújtó ellátások zgyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések zjavítóintézeti nevelés

12 PÉNZBELI ELLÁTÁSOK zrendszeres gyermekvédelmi kedvezmény zrendkívüli gyermekvédelmi támogatás zkiegészítő gyermekvédelmi támogatás zotthonteremtési támogatás zgyermektartásdíj megelőlegezése z(a rendszeres, rendkívüli és kiegészítő támogatás természetbeni ellátás formájában is adhatóak pl. étkeztetés, ingyenes tankönyv, utazási térítés)

13 SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK lGYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS zgyermekjóléti szolgáltatás: szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a veszélyeztetettség megelőzését, ha kell megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését

14 SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK lGYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS zgyermekek napközbeni ellátása:  bölcsőde  családi napközi  házi gyermekfelügyelet

15 SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK lGYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS zgyermekek átmeneti gondozása:  helyettes szülő  gyermekek átmeneti otthona  családok átmeneti otthona  átmeneti házi gondozás zideiglenes gondozás a gyermekek átmeneti otthonában: otthonról szökött gyerekeknek nyújt átmeneti gondozást, védettséget

16 SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK mGYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁS zotthont nyújtó ellátás  nevelőszülő; hivatásos nevelőszülő; speciális nevelőszülő  gyermekotthon; speciális gyermekotthon; lakásotthon; utógondozó otthon

17 SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK mGYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁS zterületi gyermekvédelmi szakszolgáltatás  ideiglenes hatállyal beutalt gyermekeket fogad be  vizsgálati csoport  elhelyezési csoport  nevelőszülői tanácsadók  örökbefogadási eljárásokban vesz részt  gyámi tanácsadás

18 A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS KÖRÉBE TARTOZÓ HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK zjegyzői hatáskör:  védelembe vételideiglenes hatályú elhelyezés zgyámhivatali hatáskör:  ideiglenes hatályú elhelyezés utógondozás elrendelése  családba fogadásutógondozói ellátás elrendelése  átmeneti nevelésbe vételtartós nevelésbe vétel xnevelési felügyelet elrendelése  örökbefogadás

19 JAVÍTÓINTÉZETI NEVELÉS zolyan intézmény, ahol a bűncselekmény elkövetése miatt elítélt fiatalok speciális képzésben, terápiában és oktatásban részesülnek zcélja, hogy a bűncselekményt elkövetett fiatalt olyan pedagógiai program alapján működő intézményben helyezze el, amely segíti a közösségbe való be- és visszailleszkedést, és amely elkerülhetővé teszi az újabb bűncselekmények elkövetését. za javítóintézeti nevelés nem von maga után büntetett előéletet za javítóintézeti nevelés 14 éves kortól alkalmazható

20 A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATA za gyermekek védelme helyi ellátórendszerének kiépítése és működtetése za területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése zEnnek megfelelően biztosítja:  a személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében: a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását,

21 A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATA ya rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást yszervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást zLakosságszám arányában: y10 ezernél több lakos esetén- bölcsődét y20 ezernél több lakos esetén – az előzőt és gyermekek átmeneti otthonát

22 A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATA y30 ezernél több lakos esetén- az előzőeket és családok átmeneti otthonát, y40 ezernél több lakos esetén- az előzőeket és gyermekjóléti központot köteles működtetni. (2005. július 1-jén lépett hatályba)

23 A MEGYEI, MEGYEI JOGÚ VÁROSI, FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZATOK FELADATA zA szakellátás keretébe tartozó yotthont nyújtó ellátás yutógondozói ellátás yilletőleg a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás megszervezése

24 KAPCSOLÓDÓ FELADATOK ELLÁTÓI (az alaptevékenység keretében) zegészségügyi szolgáltatást nyújtók (védőnő, háziorvos, házi gyermekorvos) zszemélyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (pl. családsegítő szolgálat) zközoktatási intézmények (nevelési-oktatási intézmények és nevelési tanácsadók) zrendőrség zügyészség zbíróság

25 KAPCSOLÓDÓ FELADATOK ELLÁTÓI (az alaptevékenység keretében) zpártfogó felügyelői szolgálat záldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek zmenekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása ztársadalmi szervezetek, egyházak és alapítványok

26 FIATALKORÚAK PÁRTFOGÓI FELÜGYELETE zPártfogó: pártfogó felügyelet hatálya alatt álló, vagy börtönből szabadult elítélt számára segítséget nyújtó szakember  ellátja a fiatalkorú bűnelkövetők -bíróság vagy ügyészség által elrendelt- felügyeletét yfeladata a pártfogolt ellenőrzése és segítése

27 FIATALKORÚAK PÁRTFOGÓI FELÜGYELETE  Pártfogó felügyelet: fiatalkorú pártfogolt az, aki a bűncselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a 18. életévét yfeladata a segítségnyújtás és a magatartási szabályok betartásának ellenőrzése ycélja, hogy a fiatal tartózkodjon a további bűncselekmények elkövetésétől, és a társadalom hasznos tagjává váljon

28 III. HÁTRÁNYOS ÉS VESZÉLYEZTETT HELYZET FOGALMA, KIALAKULÁSA A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA zA/ HARMONIKUSAN FEJLŐDŐK: akik nem igényelnek beavatkozást. zB/ HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK:  akik családjuk csökkenő jövedelme, a munkanélküliség, a kedvezőtlen lakáskörülmények és az egészségügyi problémák miatt az átlagostól eltérő támogatásra szorulnak, de megfelelően működő prevenció, illetve beavatkozás esetén a családjukban hosszú távon megtarthatók

29 A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA  azok, a családok, illetve személyek élnek, akiknek szükséglet-kielégítési lehetőségei, életkörülményei, lehetséges életmódja a társadalom többségénél lényegesen rosszabb, és a státuszt meghatározó tényezők közül –fogyasztás; kultúra, életmód; érdekérvényesítés; lakás; anyagi színvonal; munkamegosztás– egynél több hátrány jelentkezik, amit nem tudnak kompenzálni, és élethelyzetük javítására önmaguk nem képesek.

30 A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA zC/ VESZÉLYEZTETETTEK:  velük kapcsolatban - a családi élet tartós működési zavaraiból adódóan- a gyermekvédelem ellátórendszerének működtetése, és gyakran hatósági intézkedés szükséges, mert testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésük nem biztosított

31 A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA  az a gyermek, aki családjában vagy környezetében, ismétlődő vagy tartós fizikai, lelki bántalmazásnak, szexuális zaklatásnak, erőszaknak, elhanyagolásnak van kitéve, és/vagy fejlődésében családja, közvetlen környezete károsan befolyásolja  okozza minden olyan -magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult- állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza

32 A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA  súlyos ~-nek minősül a gyermek által tanúsított olyan magatartás is, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat

33 A VESZÉLYEZTETETTSÉG KIALAKULÁSÁNAK OKAI zANYAGI OK: amikor a családban anyagi ill. jövedelmi problémák hátrányosan hatnak a gyermek fejlődésére, és esetenként veszélyeztető tényezőként is jelentkezhetnek. zKÖRNYEZETI OK: a szülők életvitelében, nevelési tevékenységében felmerülő negatívumok, amelyek a gyermek megfelelő fejlődését gátolják, vagy akadályozzák.

34 A VESZÉLYEZTETETTSÉG KIALAKULÁSÁNAK OKAI zMAGATARTÁSI OK: a gyermeknél általában a korábbi veszélyeztetettség következtében kialakult agresszivitás, bűnözés vagy szorongás, csavargás, pszichés problémák kialakulása. zEGÉSZSÉGI OK: beteg személy a családban vagy a gyermek betegsége, ami miatt a kiskorú megfelelő fejlődése a családban nem biztosítható.

35 A VESZÉLYEZTETTSÉG KIALAKULÁSÁNAK RIZIKÓFAKTORAI zsaját személyiségben rejlő rizikófaktorok zantiszociális viselkedés zdroggal való rokonszenvezés, drogos barátok ziskolai kudarcok, iskolai tevékenységekben való részvétel hiánya, kimaradás az iskolából zbarátok befolyása

36 A VESZÉLYEZTETTSÉG KIALAKULÁSÁNAK RIZIKÓFAKTORAIHOZ JÁRULÓ NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSOK zcsaládi problémák, családi előzmény - családtagok érintettsége zerős befolyásolhatóság, labilis személyiség zkönnyű hozzáférés a drogokhoz

37 IV. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK zADATOK: z ig 181 fő vált a vérszerinti hozzátartozók és a házastársak sérelmére elkövetett emberölés áldozatává. z2001-ben minden harmadik súlyos testi sértés elkövetője hozzátartozóját, vagy házastársát támadta. zA szexuális bűncselekmények 60%-át a sértettel rokoni kapcsolatban lévő elkövető valósította meg.

38 IV. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK zGyermekbántalmazás: évente kb. 15 ezer fő az egészségügyi szolgáltatók adatai alapján. zÉvente 10 ezer kiskorú személy válik bűncselekmény áldozatává. zAz ismertté vált rablások majdnem 1/4-ét gyermekek és fiatalkorúak sérelmére követik el. zA személy elleni erőszakos bűncselekmények 10 százalékának gyermek és fiatalkorú a sértettje.

39 IV. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK zAz élet elleni cselekmények 8,5 %-nak áldozata kiskorú.  között az ismertté vált szexuális bűncselekmények áldozatainak majdnem fele gyermek és fiatalkorú z évben ez az arány már 60 %.

40 A GYERMEKEK BÁNTALMAZÁSA = a gyermekkel való rossz bánásmód (A WHO definíciója) zMagában foglalja a fizikai, és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, mely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.

41 A VESZÉLYEZTETŐ MAGARARTÁS FORMÁI zPasszív (mulasztásos elhanyagolás): minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. zAktív (cselekvő) bántalmazás, visszaélés: a gyermek tényleges, vagy potenciális sérülés okozása.

42 AZ ELHANYAGOLÓ MAGATARTÁS FORMÁI zFizikai elhanyagolás: az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának elhanyagolása vagy indokolatlan késleltetése.

43 AZ ELHANYAGOLÓ MAGATARTÁS FORMÁI zÉrzelmi elhanyagolás: az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal, többnyire az anyával szemben. zOktatási- nevelési elhanyagolás: az iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása vagy a rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési szolgálatok igénybevételének elmulasztása.

44 A BÁNTALMAZÓ MAGARARTÁS FORMÁI zAz érzelmi bántalmazás: egy gyermek érzelmeivel való tartós visszaélés, amely a gyermek érzelmi fejlődésére súlyos és tartósan káros hatást gyakorol. zA fizikai bántalmazás: jelenthet ütést, rúgást, lekötözést, bezárást, rángatást, rázást, el- vagy ledobást, gondatlan leejtést, mérgezést, megégetést vagy leforrázást, vízbe fojtást, fojtogatást, és a gyermeknek más módon történő fizikai sérülés okozását.  Szexuális abúzus: 0-18 év közötti - gyermek vagy fiatal szexuális tevékenységekre való kényszerítését vagy csábítását jelenti, függetlenül attól, hogy az áldozat tisztában van-e azzal, hogy mi történik vele.

45 A GYERMEKBÁNTALMAZÁS KÜLÖNLEGES ESETEI zA méhmagzatot károsító magatartás zAlkohol és drog abúzus zGyermek bántalmaz gyermeket (bullying) zA rendszer abúzus (másodlagos viktimizáció)

46 VESZÉLYEZTETŐ MAGATARTÁS SÚLYOSSÁGA: zAlacsony fokú veszélyeztető magatartás: időnként előforduló, enyhébb jelenségek, amelyeknek semmilyen, vagy csekély hatásuk lehet a gyermek fejlődésére és későbbi viselkedésére. zMérsékelten súlyos veszélyeztető magatartás: gyakoribb előfordulás és/vagy súlyosabb formában, de vélelmezhetően nem életveszélyes vagy hosszú távon károkozással nem fenyegető magatartás. zNagyon súlyos veszélyeztető magatartás: folyamatos vagy nagyon gyakori elhanyagolás, vagy időnkénti súlyosan veszélyeztető magatartás.

47 VESZÉLYEZTETŐ MAGATARTÁS SÚLYOSSÁGA: zÉletveszélyes veszélyeztetettség: hosszú távú vagy súlyos lélektani, fizikai károkozás, életveszélyes helyzetek, beleértve azt, amikor az elkövető, vagy más családtag nem kér segítséget a sérülések ellátására, kezelésére, a veszély megszüntetésére.

48 A BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETŐ JELEI CSECSEMŐKNÉL zalultápláltság, leromlott állapot zfejlődésben való visszamaradás ( testi, mozgás, szellemi ) zkiszáradás, beesett szem, száraz bőr zápolatlan, feltűnően piszkos bőr z elhanyagolt bőrfertőzések zégésre, forrázásra utaló hegek a bőrön zpiszkos, nem kielégítő ruházat

49 A BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETŐ JELEI CSECSEMŐKNÉL ztetvesség znyugtalanság, állandó nyöszörgés, sírás zgyakori összerezzenés zkifejezéstelen tekintet zkiságyban „összekuporodás” (védekező helyzet) z ütésnyomok vagy véraláfutás a testen zégés és forrázásnyomok a testen z érintésre, felvételre fájdalmasan felsír= törés, ficam

50 A BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETŐ JELEI KISGYERMEKEKNÉL zellenséges magatartás zagresszivitás zkorhoz nem illő, komoly viselkedés (túlzott rendesség, túl jó modor) zzárkózottság, (szomorúság) zizolációs törekvés ztermészetes életöröm hiánya, játékban való gátlásosság, visszafogottság zváratlan érintésre összerezzenés

51 A BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETŐ JELEI KISGYERMEKEKNÉL ztúlzott alázatosság, engedékenység züres, riadt tekintet vagy éberség zbizalmatlanság a felnőttekkel szemben zfej elrántása a simogatni akaró kéz elől zmakacs ágybavizelés zkésői szobatisztaság zbeszédzavar

52 A SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETŐ JELEI KISGYERMEKEKNÉL zismeretlen okú vérzés/folyás znemi betegség zgenitális – anális viszketés zismétlődő húgyúti infekciók zenuresis nocturna et diurna (éjszakai és nappali ágybavizelés) zalvászavar

53 A SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETŐ JELEI KISGYERMEKEKNÉL zétvágytalanság zilletlen szexuális játék zgenitáliák mutogatása

54 A SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETŐ JELEI PRE-PUBERTÁS KORÚ GYERMEKEKNÉL zvisszatérő hasi fájdalom zfejfájás zalvászavar zétvágytalanság zepileptoid rosszullét /epilepsziaszerű zprovokáló szexuális magatartás

55 A SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETŐ JELEI PUBERTÁS KORÚ GYERMEKEKNÉL zfel nem ismert terhesség zpromiscuitás (nemi érintkezés gyakori partnercserével) zprostitúció zdroghasználat zöngyilkossági kísérlet zhisztériás rosszullét zszabados magatartás zdepresszió

56 A GYERMEK SZOCIABILITÁSÁNAK TORZULÁSAI IS JELZÉS ÉRTÉKŰ zbeilleszkedési képtelenség zszabályok be nem tartása ziskolakerülés, csavargás zgyógyszerfogyasztás zgarázdaság zaszociális magatartás zantiszociális viselkedés, bűnözés

57 A BÁNTALMAZÁSOK HÁTTERÉBEN REJLŐ LEHETSÉGES OKOK za gondozással, gyermekneveléssel kapcsolatos beteljesületlen elvárások za család elszigetelődése – a támogatórendszer hiánya zházassági problémák, a szülők vitái, kommunikációs hiányok za családi krízishelyzetek megoldására képtelen családoknál a félelem, a tehetetlenség érzete za szülő alkoholos állapota za gyerekkel szembeni túlzott elvárások

58 A BÁNTALMAZÁSOK HÁTTERÉBEN REJLŐ LEHETSÉGES OKOK zkülső közösség számára elfogadhatatlan fenyítési gyakorlat znem tűri a gyermek sírását znem tud mit kezdeni a sérült, fogyatékos gyermekkel z„éretlen anya”  fáradtság, idegesség za gyermek szobatisztaságának hiánya  a családi élet intimitását zavaró gyermek zpszichopátiás személyiség

59 A BÁNTALMAZÁSOK HÁTTÉR-OKAI A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK TÜKRÉBEN zmunkanélküliség és a szegénység za családi élet diszharmóniája, zaz erőszak jelenléte a család történetében, za férj dominanciája a házasságban, zaz alacsony iskolázottsági szint, za fizikai büntetés hasznosságának állítása, za család izoláltsága

60 ÁLTALÁNOS FELADATOK BÁNTALMAZÁS ÉS ELHANYAGOLÁS GYANÚJA ESETÉN zElsődleges feladat: a háttérben megbúvó okok feltárása zMásodlagos feladat: a családdal foglalkozó szakemberek munkájának összehangolása (Gyermekjóléti Szolgálat végzi) zSegítségnyújtás a szülők/felnőttek gondjainak, indulatainak feldolgozásában, kezelésében (családgondozás, kiegészítve pszichológiai gondozással, terápiával)

61 ÁLTALÁNOS FELADATOK BÁNTALMAZÁS ÉS ELHANYAGOLÁS GYANÚJA ESETÉN zBántalmazás esetén: a segítő szakember feladata azonnali megakadályozás, megszakítás zLelkileg elhanyagoló család esetén fontos a gyermek pszichés támogatása, én-erejük erősítése (terápia) zSzexuális bántalmazás esetén fel kell mérni, hogy a gyermek megtartható-e a családban vagy sem.

62 ÁLTALÁNOS FELADATOK BÁNTALMAZÁS ÉS ELHANYAGOLÁS GYANÚJA ESETÉN zA Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa a gyermek bántalmazása esetén köteles hatósági eljárást kezdeményezni. zBűncselekmény alapos gyanúja esetén a Gyermekjóléti Szolgálatnak (is) a Rendőrséghez kell fordulnia.

63 A GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER TAGJAINAK KONKRÉT FELADATAI BÁNTALMAZÁS ÉS ELHANYAGOLÁS GYANÚJA ESETÉN zAlacsony fokú veszélyeztető magatartás esetén: a háziorvos és védőnő a családot saját hatáskörében gondozásba veszi, segítséget nyújt a gyermek gondozásában, nevelésében, rendszeresen látogatja a szülőket, felvilágosítja, tájékoztatja, szükség esetén szakellátóhoz irányítja őket.

64 A GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER TAGJAINAK KONKRÉT FELADATAI BÁNTALMAZÁS ÉS ELHANYAGOLÁS GYANÚJA ESETÉN zMérsékelten súlyos veszélyeztető magatartás esetén: jelezni kell a Gyermekjóléti Szolgálatnak, javaslattétel közös esetmegbeszélésre emellett saját hatáskörben a gyermek gondozásba vétele.

65 A GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER TAGJAINAK KONKRÉT FELADATAI BÁNTALMAZÁS ÉS ELHANYAGOLÁS GYANÚJA ESETÉN zNagyon súlyos veszélyeztető magatartás esetén: sürgős jelzés a Gyermekjóléti Szolgálat felé. A történtek jellege szerint szakellátás igénybevétele. Bűncselekmény gyanúja esetén együttműködés a bűnüldöző szervekkel. A továbbiakban együttműködve a Gyermekjóléti szolgálattal, cselekvési, gondozási terv kialakítása, s abban vállalt konkrét feladatok megvalósítása.

66 A GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER TAGJAINAK KONKRÉT FELADATAI BÁNTALMAZÁS ÉS ELHANYAGOLÁS GYANÚJA ESETÉN zÉletveszélyes veszélyeztetettség esetén: a gyermek azonnali kiemelése a bántalmazó környezetből, jelentés a bűnüldöző szervek felé.

67 V. GYEREKEK, KAMASZOK KRÍZISBEN zA krízis = döntés, fordulat zCaplan (1964) meghatározása szerint krízisállapoton olyan helyzetet értünk, amikor:  a személy kénytelen a lélektani egyensúlyát veszélyeztető körülményekkel szembenézni, mely sokszor váratlan, többnyire külső forrásból jön

68 CAPLAN MEGHATÁROTÁSA A KRÍZISÁLLAPOTRÓL  fenyegető közelsége mindennél fontosabbá válik az egyén számára  és e helyzeteket a szokásos problémamegoldó eszközökkel sem elkerülni, sem megoldani nem tudja

69 A SERDÜLŐKORI VÁLSÁG zolyan pszichés tünet-együttes, amit nem lehet besorolni egyetlen egy ismert pszichiátriai kórformába sem. zTünetei:  visszaesés a tanulásban,  társasági gátlások elhatalmasodása,  lázadó, szabályokra fittyet hányó, a társadalomellenesség határát súroló magatartás,

70 A SERDÜLŐKORI VÁLSÁG  öngyilkosság,  kábítószerezés,  vegetatív tünetek,  neurotikus tünetek.

71 A SERDÜLŐKORI VÁLSÁG yAutoritás-krízis  Aktív formája: ellenkezés, kritika, indulatkitörések, önállóságát fitogtató, sokszor reális veszéllyel járó cselekedetek.  Passzív formája: letört hangulat, tétlenség, közöny, érdektelenség, esetleg belemerülés valamilyen elvont, életidegen érdeklődési körbe, amit meglepő energiával űz.

72 A SERDÜLŐKORI VÁLSÁG zIdentitás krízis  Serdülőkori reaktív hangulatzavarok: apró csalódásokra, kudarcokra mély elkeseredés, szomorúság, ürességérzet, szorongás.  A pszichoszexuális fejlődés problémái: exhibicionista megnyilvánulások, leskelődés, szadisztikus, mazohisztikus, átmenetei homoerotikus érzések, ha elhúzódnak

73 A SERDÜLŐKORI VÁLSÁG  A pubertás-aszkézis tünetcsoport: a serdülő minden ösztönös vágyát elutasítja magától, az egész ösztönfejlődést elnyomni törekszik

74 KRÍZISINTERVENCIÓ zCélja a korábbi egyensúly helyreállítása, minimális célja a katasztrófa-elhárítás. zNem célja a személyiség-, vagy a család struktúrájának megváltoztatása. zA krízisintervenció alapelvei:  feszültségcsökkentés, katasztrófa-elhárítás  közvetlen beavatkozás elve  akció-irányultság

75 KRÍZISHELYZET  SÜRGŐSSÉGI HELYZET zA krízisintervenció abból a feltételezésből indul ki, hogy a krízis kialakulásához vezető probléma megoldása megoldja magát a krízisállapotot. zKrízishelyzet:  az egyén illetve a család számára is valamely korábbi viszonylagos egyensúlyi állapot felborulását jelenti zA sürgősségi helyzet:  az, amely életveszélyt vagy károsodás lehetőségét felvető, azonnali beavatkozást igénylő helyzet

76 VI. A MEGELŐZÉS SZÍNTEREI zWHO háromfázisú értelmezése:  Az elsődleges megelőzés a probléma, konfliktus kialakulásának megelőzése magában foglalja az univerzális, alapellátási formákat  A másodlagos megelőzés magában foglalja a célzott segítségnyújtást, illetve a probléma kialakulását követően a veszélyeztetett gyermekek családon belüli vagy más elhelyezési helyen történő gondozását

77 WHO háromfázisú értelmezése zA harmadlagos megelőzés speciális ellátásokat jelent, be kell avatkozni, hogy megszűnjön az ártó magatartás.

78 A MEGELŐZÉS ÉS KEZELÉS SZINTJEI 1. minden gyermeknek és családnak járó ellátás 2. speciális ellátás gyerekeknek, családoknak 3. a Gyermekjóléti Szolgálat által koordinált gondozás és figyelemmel kísérés 4.védelembe vétel és kötelezés 5. a gyermek/ek ideiglenes kiemelése a családból 6. a gyermek/ek végleges kiemelése a családból

79 VII. CSALÁDOKKAL, GYEREKEKKEL FOLYTATOTT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A JÓ SEGÍTŐ SZAKEMBER ISMÉRVEI figyelmesen meghallgat elérhető nem minősít van humorérzéke egyenes és őszinte megbízható

80 A CSALÁDGONDOZÁS ALAPELVEI za gyerekeknek szükségük van a családjukra za gyerekek biztonsága a meghatározó szempont za legtöbb családtag gondoskodik a másikról, a maga lehetőségei és módja szerint za bajban lévő családok szeretnének változtatni helyzetükön

81 A CSALÁDGONDOZÁS ALAPELVEI zaz adott pillanatban mindenki a tőle telhető legjobbat teszi za krízishelyzet jó esély a változásra za nem megfelelő beavatkozás több kárt okoz, mint hasznot za változás lehetősége és ereje a családban van

82 A KIEMELÉS HATÁSA A GYERMEKRE zPOZITÍV ya „jó” gondoskodás megtapasztalása ystabilitás, biztonság, kiszámíthatóság yúj, pozitív kapcsolatok kialakítása zNEGATÍV ygyász, trauma a vér szerinti család elvesztése miatt yúj életforma elsajátítása, szabályok yismeretlen környezet

83 A KIEMELÉS HATÁSA A GYERMEKRE zPOZITÍV yelfogadás, és a személyes értékek elismerése ysegítség a családdal való kapcsolattartásra yúj viselkedési minták és attitűdök elsajátítása zNEGATÍV ystigma a gondozotti státusz miatt yaz „odatartozás” érzés hiánya ykülönbözőség a többiektől

84 A KIEMELÉS HATÁSA A GYERMEKRE zPOZITÍV yegyüttműködési készségek javulása ysaját szükségletek megfogalmazásának és kifejezésének megtanulása yúj tapasztalatok, élmények zNEGATÍV yelfogadhatatlan viselkedés az új környezet számára ya szakemberek szerepének meg nem értése ya személyiségfejlődés megtorpanhat

85 A KIEMELÉS HATÁSA A VÉR SZERINTI CSALÁDRA zPOZITÍV yaz a tudat, hogy a gyermekről gondoskodnak ya napi gondok megszűnése, jó hangulatú találkozások zNEGATÍV ygyász, bűntudat a gyermek elkerülése és a szülői szerep elvesztése miatt yféltékenység a gyermeket gondozókra

86 A KIEMELÉS HATÁSA A VÉR SZERINTI CSALÁDRA zPOZITÍV ya megfelelési kényszertől való megszabadulás ya krízishelyzet rendezése ya szakemberek támogatása, megértő viselkedése zNEGATÍV yfélelem a gyermek végleges elvesztésétől ykonfliktus az elvárások és értékrendbeli különbségek miatt

87 A KIEMELÉS HATÁSA A VÉR SZERINTI CSALÁDRA zPOZITÍV ya nevelés felelősségének megosztása ytámogató kapcsolatok kiépítése yjobb nevelés, gondozás elsajátításának esélye zNEGATÍV yaz új szülői szerep és korlátok okozta nehézségek ya „rossz” szülő szerep miatti félelem ya figyelemmel kísértség ambivalenciája

88 SZABÁLYOK, ELVEK A GYEREKEK GONDOZÁSAKOR zmaradjunk semlegesek zkontrolláljuk magunkat és a ránk bízott gyermekeket zkerüljük az olyan helyzeteket, ami kifáraszt vagy dühössé tesz bennünket za tetteknek legyen következménye za büntetésnél is legyünk következetesek zfejlesszük ki, illetve ápoljuk a pozitív oldalakat

89 SZABÁLYOK, ELVEK A GYEREKEK GONDOZÁSAKOR zdolgozzunk vele együtt olyan tevékenységekben, amelyeket ismer znormalizáljuk a fiatal kapcsolatait környezetéhez zhangsúlyozzuk a csoporton belül a fiatalok, gyerekek egymás közötti kapcsolatrendszerét, szerepüket zemeljük ki a szabadidő, a szórakozás, az öröm fontosságát

90 SZABÁLYOK, ELVEK A GYEREKEK GONDOZÁSAKOR zkínáljunk lehetőséget, hogy sikerélményeket „gyűjtsön” zadjunk lehetőséget arra, hogy megtanuljon célszerűen, célirányosan tervezni, viszont kerüljük a kölcsönös függőségi helyzetek kialakítását zengedjünk teret a közös munkában, azoknak is, akik mindig, mindenből kimaradnak

91 A NEGATÍV MEGKÜLÖNBÖZTETÉS JELEI za gyerek nem akar másokkal játszani zkerüli a fizikai kontaktust znem csinálja meg azokat a dolgokat, amelyekben korábban kudarcot vallott zazt mondják magukról, hogy úgysem jók semmire, csúnyák, buták, ügyetlenek

92 A NEGATÍV MEGKÜLÖNBÖZTETÉS JELEI zfájdalmat sérülést okoznak saját maguknak zmegjelenésük, tartásuk jelzi, hogy nem büszkék magukra A NEGATÍV MEGKÜLÖNBÖZTETÉS KÖVETKEZMÉNYE zgyenge önbizalom, önértékelés

93 A SZAKEMBER FELADATA zel kell fogadni és tisztelni kell a gyerekeket zel kell fogadni és tisztelni kell szüleiket és családjukat zsegítséget kell, hogy a gyerek megmutathassa azt, amiben jó zsegíteni kell a gyermeket, hogy elfogadja és vállalja a másságát ztilos diszkriminatív, derogáló, negatív módon beszélni znem szabad általánosító, minősítő jelzőket használni

94 A SZAKEMBER FELADATA za gyereket nem szabad olyan helyzetbe hozni, amiből vesztesen kerül ki zismerjük el a gyerek sikereit és bátorítsuk zhagyjuk, hogy a gyermek a saját tempója és lehetőségei szerint tegye meg a dolgokat za gyerekek követhetnek el hibákat zmindenkinek biztosítani kell a lehetőséget, hogy pozitív képet alakíthasson ki magában és másokban önmagáról

95 TÍZ LEHETSÉGES HIBA ÉS ELKERÜLÉSÜK MÓDJA A CSALÁDOKKAL, GYEREKEKKEL FOLYTATOTT MUNKÁBAN za segítők nem fordítanak kellő figyelmet a családtól, szomszédoktól, ismerősöktől kapott információkra ÜHa más forrásból jönne az információ, vajon másként reagálnánk-e? za segítő akár túl is reagálhatja a helyzetet, ha a jelzés a sajtótól vagy magasabb hivatalokból jön ÜMeg kell vizsgálni a helyzetet, hogy, ha mástól kapom a jelzést, akkor is így reagálnék, cselekednék-e?

96 10 HIBA ÉS ELKERÜLÉSI MÓDJAIK za segítők nem fordítanak elég figyelmet arra, hogy a gyerek mit mond, hogyan néz ki, hogyan viselkedik ÜHogyan tudom követni az eseményeket, ha a “főszereplőről” megfeledkezem? Ha a gyerek elég érett már, hogyan látja ő a történteket? Ha a gyereknek nehézségei vannak, amikor ki kell fejeznie magát, vagy a testbeszéde ellentétben áll az általa elmondottakkal, megtettem-e mindent, hogy tisztázzam a helyzetet?

97 10 HIBA ÉS ELKERÜLÉSI MÓDJAIK zha a segítő a legláthatóbb és legsürgetőbb jelekkel foglalkozik és más jelenségekre, jelekre nem fektet hangsúlyt ÜMeg kell találnunk ebben a helyzetben, hogy mi a baljós benne, és fel kell tennünk a kérdést, hogy akkor is aggódnánk- e ha más jelzés is lenne.

98 10 HIBA ÉS ELKERÜLÉSI MÓDJAIK  feltételezések és előítéletek bizonyos családokról, gyerekekről, félrevezető, elhamarkodott véleményalkotáshoz illetve következtetésekhez vezetnek ÜKeressen tényeket, melyek alátámasztják, vagy éppen ellenkezőleg elfeledtetik Önnel ezeket a véleményeket. za szülők viselkedése, akár együttműködők, akár elutasítók, gyakran félreérthető ÜFigyeltem-e az összes jelzésükre, mi lehet az oka a viselkedésüknek?

99 10 HIBA ÉS ELKERÜLÉSI MÓDJAIK za szakemberek gyakran azt hiszik, hogy ők a legjobb tudásuk és meggyőződésük szerint elmagyaráztak valamit, és azt a másik fél biztosan megértette ÜEllenőrizzük, hogy a gyerek és a család valóban megértette amit mondok neki, vagyis, hogy mi a következő lépés, történés. zha a segítő fenyegető, vagy agresszív családdal találja szembe magát, nem szívesen beszél róla, többnyire vonakodnak segítséget kérni ÜMiért nem érzem biztonságban magam a családlátogatás során? Milyen segítséget tudok kérni saját védelmemben?

100 10 HIBA ÉS ELKERÜLÉSI MÓDJAIK zha az első vizsgálódás azt mutatja, hogy a gyermek nincs közvetlen életveszélyben, vagy nem súlyos a probléma, akkor ritkán küldik őket olyan szakemberhez, szolgálathoz, aki meg tudná előzni a további problémákat, vagy a helyzet súlyosbodását ÜMilyen segítségre van szüksége a családnak? Biztos lehetek-e abban, hogy tudják, hogy milyen szolgáltatásokra jogosultak, hogy tudják, milyen lehetőségeik vannak?

101 10 HIBA ÉS ELKERÜLÉSI MÓDJAIK zgyakran a kapott és összegyűjtött információk nem megfelelően dokumentáltak, a tényeket és vélelmeket nem ellenőrizte senki, és a döntés okai és folyamata nincs rögzítve ÜHogyan győződhetek meg arról, hogy a kapott információk helyesek-e? Ellenőrizzük, hogy mennyire pontos a dokumentációnk, mindent rögzítettünk-e?

102 MIT KELL VIZSGÁLNUNK A DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMAT A GYERMEK GONDOZÁSA, VÉDELEMBE VÉTELE, ILLETVE KIEMELÉSE ESETÉN zA bejelentés érkezésekor fel kell mérnünk a következőket:  Mi a véleményezett probléma?  Milyen prioritásokat kell meghatározni? (Mely problémák élveznek elsőbbséget?)  Kivel kell beszélni és milyen sorrendben?

103 VIZSGÁLNUNK KELL  Kiket, milyen szolgáltatókat, intézményeket, szakembereket kell bevonni?  Ki fogja a beszélgetéseket vezetni?  Hol lesznek a vizsgálódáshoz szükséges megbeszélések?

104 VIZSGÁLNUNK KELL zA helyzetfelmérés, döntés meghozatala előtt:  Milyen bizonyítékok, adatok, dokumentumok állnak rendelkezésünkre?  Veszélyben van-e a gyermek?  Azonnali beavatkozást igényel-e a helyzet?

105 VIZSGÁLNUNK KELL zA szolgáltatás meghatározásánál:  Elég-e az önkéntesen igénybe vett ellátás, szolgáltatás?  Szükség van-e kötelezésre?  Mi a közvetlen célja a beavatkozásnak?  Mi a hosszabbtávú célja a beavatkozásnak?

106 VIZSGÁLNUNK KELL  Ki fog beavatkozni – intézmény, szolgáltató, szakember?  Mikor kerül sor a célok és eszközök, időhatárok meghatározására és felülvizsgálatára?  Van-e esély a rövid távú sikerre?  Milyen más ellátások, szolgáltatások, segítség nyújtható?

107 VIZSGÁLNUNK KELL zA gyermek helyzetének vizsgálatakor  A gyermek kora.  A gyermek korának, érettségének megfelelő állapota.  A gyermek viselkedése.  A család milyen mértékben elégíti ki szükségleteit?

108 VIZSGÁLNUNK KELL zA probléma súlyosságát  A sérülés jellege és súlyossága.  Az előfordulás gyakorisága.  A korábbi előfordulás/ok története.

109 VIZSGÁLNUNK KELL zAz “elkövető, elhanyagoló, bántalmazó”:  Ki az elkövető?  Milyen külső kontroll áll rendelkezésre?  Szándékos volt-e a cselekmény?  Az elkövető és a gyermek viszonya.

110 VIZSGÁLNUNK KELL  A korábbi történés/ek.  Az elkövető saját élettörténetében volt-e hasonló történés?  Fizikai bántalmazás volt-e előzményként?  Együttműködési készség.

111 VIZSGÁLNUNK KELL  Fizikai, mentális képesség az ellátásra, belátásra.  Szülői készségek, képesség.  A gyermek korának megfelelő gondozói viselkedés képessége.  A gyerekkel való kapcsolat minősége.

112 VIZSGÁLNUNK KELL zKörnyezeti tényezőket:  Mobilitás.  Elszigeteltség, izoláció – földrajzi, társadalmi.  Élethelyzetből fakadó feszültségek, stressz.  Konkrét helyzetben keletkezett feszültségek.

113 VIII. PROBLÉMAMEGOLDÁS ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYERMEKVÉDELEMBEN zA MEDIÁCIÓ zA mediáció közvetítést, békéltetést jelent. A leggyakoribb alkalmazási területei: xaz áldozat-elkövető közötti mediáció, xaz üzleti mediáció, xés a válási, gyermek-elhelyezési mediáció.

114 A MEDIÁCIÓ zMikor alkalmazzuk? yAkkor ajánlatos ezt az eljárást választani, ha egy tárgyalás elakad, vagy ha a felek nem akarnak hosszadalmas bírósági eljárásba kezdeni. A folyamat során tisztázzák a megoldásra váró kérdéseket, megvizsgálják az egyéni és kölcsönös érdekeket, és ezek figyelembevételével jutnak el a megegyezéshez.

115 A MEDIÁCIÓ DEFINÍCIÓJA zA mediáció tehát egy konfliktuskezelő módszer. Speciális kommunikáció a konfliktusban álló felek között, mely kommunikációt egy pártatlan, konfliktuskezelésben jártas személy, a mediátor irányít.

116 A MEDIÁTOR znem dönt, a döntés joga és felelőssége a résztvevők kezében marad  a mediátor szorgalmazza a kapcsolat felvételét és a tárgyilagos hangvétel kialakítását. A higgadt tényeken alapuló megközelítés, nem engedi, hogy a felek a régi játszmáikat folytassák.

117 A MEDIÁCIÓ, MINT ESZKÖZ zA mediáció szigorúan szabályozott menetével segít a vitában állóknak és a közreműködőknek, és lehetővé teszi a folyamat kézben tartását, így a megfelelő módszerek és technikák alkalmazását.

118 KÉNYSZERÍTŐERŐK A MEDIÁCIÓ FOLYAMATÁBAN zaz idő szorítása, za kapcsolat fenntartásának igénye zanyagi megfontolások za munkavégzés vagy üzleti tevékenység fennmaradásának igénye zérzelmek zfolyamatban lévő jogi eljárások.

119 MIT KÍNÁL A MEDIÁCIÓ? zKompetenciát, mert: ydöntenek saját ügyükben, ydöntéseikért vállalják a felelősséget, ydöntéseiket betartják. zMeghatározza ki mit tehet a jövőben zAz érdekek különbözőségének feloldását

120 MI NEM TARTOZIK A MEDIÁCIÓS ÜLÉS TÉMÁJÁBA? zÉrzelmi konfliktusok feloldása zTények bizonyítása zMúltbeli események zBosszúállás vagy az elégtételvétel  Nem az a lényeg, hogy a mediátor mit gondol a kialakult helyzetről, hanem az, hogy kézben tartsa a folyamatokat, irányítsa az üléseket.

121 A MEDIÁCIÓ INDIKÁCIÓJA znincs jogerős bírói döntés zvan tétje a megállapodásnak zminden résztvevő érez felelősséget a konfliktus kialakulásáért zkülönböző megoldási módok jöhetnek szóba zminden résztvevő beleegyezik a mediációba zmegvan a hajlandóság a kommunikációra  a felek maguk szeretnék meghozni a döntésüket

122 A MEDIÁCIÓ ÉRVÉNYESSÉGE zA mediáción nem kötelező részt venni, és nem kötelező megállapodni sem, de ha a felek megállapodtak, és a megállapodást aláírták, attól kezdve éppen annyira kötelező érvényű, mint bármely más szerződés.


Letölteni ppt "CSALÁD-, GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Készítette: Sámson Tímea főiskolai tanársegéd."

Hasonló előadás


Google Hirdetések