Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szociális esetmunka, mint professzió II.. Funkcionális iskola a szociális esetmunkában Leváltak a pszichiátriáról Elméleti, módszertani bázist elhagyták.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szociális esetmunka, mint professzió II.. Funkcionális iskola a szociális esetmunkában Leváltak a pszichiátriáról Elméleti, módszertani bázist elhagyták."— Előadás másolata:

1 Szociális esetmunka, mint professzió II.

2 Funkcionális iskola a szociális esetmunkában Leváltak a pszichiátriáról Elméleti, módszertani bázist elhagyták – pszichoanalízis – diagnosztikus iskola Jessie Taft és Virginia Robinson – szociális esetmunka funkcionális modell kimunkálása – Philadelphiai Szociális Munkás képző Főiskolán Virginia Robinson: „Változó pszichológia a szociális esetmunkában” 1930.

3 Funkcionális iskola gyökerei Otto Rank „a segítő munka központi feladata az egyén belső fejlődéslehetőségeinek kibontakoztatása” Carl Rogers személyközpontú megközelítés 1942.

4 Diagnosztikus iskola Egyén fejlődése során a traumatizáló múltbéli események hatására kialakult gátak feloldásával lehetséges. Segítő megérti a páciens problémáinak dinamikai hátterét. Múltbéli mozzanatok, a személyiségen belüli tényezők fontosak. Jelen csak ezen keresztül számít. Funkcionális iskola Minden embernek van belső potenciálja, belső fejlődésre. Segítés központja a fejlődés facilitálása. Változás kulcsa az egyén. Jelen a lényeg, a múlt csak ezen keresztül fontos. Az egyén egészséges oldalával, pozitív belső változással foglalkozik. Segítő szolgáltatást igénybe vevő kliens van.

5 Funkcionális iskola jellemzői Emberkép megváltozása – szociális munka önálló intézményi funkciója megjelent Szoc. Intézmény sajátos jegyei: adott társadalom szociálpolitikai arculata Szoc. Munkás feladata a kliens képviselete

6 Carl Rogers és a személyközpontú pszichológia hatása Személyközpontú pszichológia területei: pszichoterápia, tanácsadás, szociális esetmunka, segítő kapcsolat Segítő tevékenység hatékonyságára vonatkozó kutatások

7 Rogers útja: Akadémikus pszichológia és az alkalmazott pszichológia kettőssége (1961) Nevelési tanácsadó – gyermekvédelmi feladatok Rochesterben „Tanácsadás és pszichoterápia” – segítés rogersi technikája 1942) Counseling

8 Counseling: Tanácsadás – kliens önismeretének, önmegértésének facilitálása Tanácsadás – személyiségfejlesztő módszer, mely által a belső kreatív erők, megbirkózási képességek kibontakoznak. Emberkép és értékorientációja, mint a funkcionális iskoláé. Segítő érdeklődése a kliens problémáinak emocionális tényezőire irányul – közlésekben kifejeződő érzések. Negatív érzések után, megfogalmazódnak a pozitív érzések is.

9 Counseling II: Kliens érzéseit ítélet nélkül elfogadja. Visszatükrözéssel a kliens számára világossá válik a saját érzelme, a saját helyzete. Kliens bizonyos fokú feszültsége fontos. Megfelelő megbírkózási képesség, coping kapacitás és az én-funkciók

10 Rogersi pszichológia hatása a szociális esetmunkára: Empátia – a kliens érzelmi közlésének követése, adekvát visszajelzése, visszatükrözése (fokozott odafordulás, érzelmi ráhangolódás, beleérzőképesség) Kongruencia – a kliens minden megnyilvánulását ítéletmentesen kezelni, elfogadni a klienst a kapcsolatban. Kompetencia – visszajelzésekben, kommunkiációban, hitelesen mutatja meg magát képviselni.

11 Rogers követői: Pszichoterápiájában Eu-ban (Pagét 1965, Tausch 1973, Helm 1978) Mo-on, Tringer 1970-es évektől. Tanácsadásban (Faber és Van der Schoot 1962, Muchielli 1967) Gordon 1970, 1974 Szülői és tanári eredményesség Encounter csoportok

12 Pszichoszociális megközelítés Eklektikus ötvözete a diagnosztikus és a funkcionális iskolának Florence Hollis „Esetmunka: egy pszichoszociális terápia” 1964 Francis Turner a terápia növeli a szociális munkások pozícióját. „pszichoszociális megközelítés” Módszertani tapasztalatok és az esetmunka intergrációja – praxis-modell – nem elméleti keret.

13 Francis Turner folyamat-modellje Fázis: adatgyűjtés – legfőbb forrás, maga a kliens, de a mások által nyújtott info és a környezet megismerése Diagnózis zárja le Terápiás szerződés – klienssel közösen megfogalmazott

14 Francis Turner folyamat-modellje II. 2. Fázis: segítő munka tényleges folyamata Szupportív lépések – támogatás Autoritatív szerep – szuggessztív elemek, direkt befolyásolás, meggyőzés, segítő preztizse Reflektív tevékenység a segítő részéről kliens életében jelen levő jelentős személyek, szociális támogató hálózat felhasználása. Források szerepe, és felhasználása

15 Francis Turner folyamat-modellje III. 3. Fázis: Lezárás hol van, hova jut, mire ügyeljen, hogyan tovább…

16 Probléma megoldó modellek a szociális esetmunkában: Helen Perlmann „ Szociáis esetmunka, mint problémamegoldási folyamat” 1957 Ember egész léte problémamegoldó tevékenység, állandó mozgásban van, változik, külvilághoz alkalmazkodik Szociális segítő, az egyén szociális alkalmazkodás során olyan problémahelyzettel találkozik, amivel nem képes megbírkózni.

17 Problémahelyzettel való megbírkózás nehézségei (Perlman szerint): Egyén nem rendelkezik a szükséges forrásokkal Hiányoznak a szükséges információk, ismeretek, Érzelmi, vagy fizikális okokból nem tudja mobilizálni energiáit Egyént érzelmei, indulatai elárasztják Egyén nem rendelkezik megfelelő probléma megoldási stratégiával

18 Probléma megoldó esetmunka feladata Segítsük a kliens hatékonyabb problémakezelését a nehézségek leküzdésével Támasznyújtó, feszültség csökkentő, kliens tehermentesítése a bénító érzésektől Saját erőfeszítésének felébresztése Én-funkciók erősítése Segítő fokuszáló kérdései, kommentárjai, probléma megvilásításai Kliens anticipációs gondolkodásának serkentése

19 Probléma modell fázisai: 1.Nyitófázis: Kliens ambivalens érzései Kezdeti fázisban kérdések tisztázása Objektív és szubjektív realitás Nem a kliens személyisége a középpont, hanem a probléma Feladat a kapcsolatépítés, kliens feszültségi szintjének csökkentése Kliens és a környezete közötti egyensúly (klasszikus környezettanulmány)

20 Probléma modell fázisai II: Nyitófázis II: Segítő saját problémamegoldó feladata: Milyen módón tudja segíteni a klienst: Diagnosztikus munka

21 Diagnosztikai munka (Perlman): 1.Dinamikus diagnózis: kurresn probléma megértésére irányul, minden erőt figyelembe vesz, ami szerepet játszik a probléma kialakulásában 2.Klinikai diagnózis:hagyományos betegség felfogásból ered, pszichopatológiai jelzések 3.Genetikus diagnózisnehézségek okaira fókuszál, én-hatékonyságot vizsgálják

22 Feladatközpontú esetmunka képviselői: William Reid, és Laura Epstein feladatközpontú esetmunka kidolgozása Néhányan önálló irányzatnak tekintik pl. Turner 1979 Aktív időhatárolt változata problémamegoldó modellnek Körülírt problémafókusz mentén, lépésről, lépésre halad előre Egyéni esetkezelési eljárás

23 Feladatközpontú esetmunka II. (Gerard Egan 1990.) „Gyakorlott segítő” c. műve Probléma helyzetből indul ki Hiányzó alkalom és a fel nem használt belső lehetőségek szerepe Három fázisú folyamat modell

24 Egan – 3 fázisú folyamat modellje I.: 1.Fázis Problémahelyzet definiálása és megvilágítása –Kliens sztorija – a jelen szcenáriója –Torzítások, vakfoltok megvilágítása – új problémalátás kialakulása a kliensben – konfrontáció, játszmák –Prioritások és problémafokusz kialakítása

25 Egan – 3 fázisú folyamat modellje II.: 2. fázis: Kívánat változás irányának emghatározása „preferált szcenárió” - források elérhetősége - környezeti akadályok kezelhetősége - kliens kontrolljának megőrzése - reális időkeretek - célok összeegyeztethetőek legyenek a kliens értékrendjével

26 Egan – 3 fázisú folyamat modellje III.: 3. fázis: Cselekvési stratégiák kialakítása - „brainsstorming” - döntési stratégiák elsajátítása - támogató, szupportív magatartás - kliens akciójának értékelő nyomon követése - visszajelzések Alapvetően a kliens aktivitására és egy konszenzuson alapulóegyüttműködésre épít.

27 Probléma megoldó modell V. Megoldás fókuszú rövid terápia – Steve de Shazer 1985 Szociális munkás Egyéni és családterápiás módszer Legközelebb áll szemléletében a szociális esetmunkához Klienst bénító körforgás leírása, kivételekkel Konstruktív viselkedést képviselő kivétel válik szabállyá

28 Steve de Shazer: Terápiás munka lépései Nyitás Kapcsolatépítés Probléma-definíció, a problémaviselkedés áttekintése A klienst a további kivételek keresésére ösztönözzük A kívánt változás fókuszba állítása A kívánt változás kis lépésekre bontása Eddig elért eredmények áttekintése, pozitív visszajelzés A kliens pesszimisztikus érzéseinek, negatív élményeinek, attitűdjének feldolgozása Feladatok adása a változás irányába Zárás

29 Viselkedés lélektani irányzat Viselkedés terápiák a klinikumban: emberi viselkedésről egzakt, kísérlei-lélektani módszerekkel vizsgálható, igazolható ismereteket nyújtson, és ezekre hatékony, viselkedést módosító beavatkozásokat építsen. - feltételes reflexes tanulás (semleges ingerhez társítanak speciális ingert) - operáns (műveleti) tanulás –cselekvés megerősítése, jutalmazással, bóntetéssel

30 Viselkedés lélektani irányzat II. Önmegfigyelés, önértékelési feladatok Önkontroll módszer, hatékonyságát növeli a feladatlépések belső verbalizálása Szociális készésgeket, kompetenciát fejlesztő módszerek

31 Viselkedés lélektani megközelítés a szociális esetmunkában Joel Fischer 1978 – viselkedés terápiás technikák alkalmazása Richard Stuard 1980 – házaspárok terápiája Sheldon Rose 1972, 1985 – viselkedés orientált csoportterápiák Comier házaspár Interjú stratégiák segítőknek Közvetlen szociális munka gyakorlat - Hewport és Larsen 1982

32 Porblémamegoldó munka lépései Hewport és Larsen szerint 1.Probléma tudomásul vétele 2.Probléma elemzése és az érintettek szükségleteinek felismerése 3.Lehetséges megoldási alternatívák kibontása 4.Alternatívák értékelése és a legjobb kiválasztása 5.Kiválasztott megoldás gyakorlati kipróbálása 6.Kimenetel értékelése

33 Kognitív újrastruktúrálás technikái Goldfried és Cormier- házaspár szerint Klienssel felismertetni, hogy az életeseményekhez fűződő emocionális reakciói meghatározottak saját maguk által Problémák mögött meghúzódó diszfunkcionális feltevések és gondolati sémák azonosítása Kognitív diszfunkcionális tartalmakat előidéző helyzetek azonosítása Sikeres megbirkózási erőfeszítések megerősítése, megjutalmazás

34 Eileen Gambrill – 1983 Az esetmunka: Egy kompetencián alapuló megközelítés Vizsgálati fázis – források vizsgálat a is Szerződési fázis – lépések, változási irányok és források felhasználása Értékelő skálák alkalmazása Értékelés, lezárás


Letölteni ppt "Szociális esetmunka, mint professzió II.. Funkcionális iskola a szociális esetmunkában Leváltak a pszichiátriáról Elméleti, módszertani bázist elhagyták."

Hasonló előadás


Google Hirdetések