A debreceni belváros szociológiai problémái

Az előadások a következő témára: "A debreceni belváros szociológiai problémái"— Előadás másolata:

1 A debreceni belváros szociológiai problémái
Készítette: Szegediné Kemecsei Éva

2 A Belváros A Belváros Debrecen történelmi magja, amely északi, déli és keleti irányból közutakkal jól lehatárolható, míg nyugaton a határát a tervezés alatt álló nyugati tehermentesítő út jelenti. A Belvárost határoló útszakaszokat a városban gyakran Kiskörút néven is említik, amelynek nyugati szakasza a Hatvan utcától az Arany János utcáig már elkészült, és folytatódni fog az Erzsébet utcáig.

3 A belváros válsága A városok válsága általában a belváros elégtelen funkcionálásának a következménye: Lakófunkció Munkahely biztosító funkció Központi hely funkció Ennek okai: Környezet minőségének a romlása, környezetszennyezés Etnikai kisebbségek ill. rossz szociális helyzetben lévők arányának növekedése Közerkölcsök romlása, radikális fiatalok fellépése Bűnözés mértékének növekedése Lakóépületek felújításának elmaradása Városi rehabilitáció megoldatlansága

4 Debrecen az ezredfordulóig
Városfejlesztési- és lakáspolitika a II. vh. után Belső városrészek, épületek elhanyagolása A leromló városrészek lakossági összetétele megváltozik Ez visszahat az épületek fizikai elhasználódására is A  a belváros más célú hasznosítása: közintézmények, közlekedési célokra hasznosított területek nőnek Debrecen belvárosa két részre tagolódik: Nagyvárosi jellegű többszintes belvárosi házak Kisvárosi jellegű, zártsorú földszintes házak 80-as évek végéig építési tilalom volt érvényben

5 Az 1995-ös szociológiai vizsgálat
Kelet-magyarországi Tervező Vállalat felkérésére Bem tér és környéke ill. Kossuth utca és környéke 127 kérdőíves interjú A belváros rendezésével kapcsolatos vélemények feltárása a cél A megkérdezettek összetétele… …életkor szerint idősebbek aránya nagyobb …nemek szerint  nők többségben …családi állapot szerint …iskolai végzettség szerint  magasabb a debreceni átlagnál Ennek okai: 1945-ig a belváros a városi elit kedvelt lakóhelye, városi hivatalnokok, ügyvédek, bírók, katonatisztek stb. lakhelye 1945 után állami kézbe kerülnek, felosztják

6 A megkérdezettek foglalkozási megoszlása (fő/%)
A megkérdezettek 41%-a bérlő, 59%-a tulajdonos; A szellemiek, a vezető beosztásúak valamint a vállalkozók nagyobb hányada tulajdonos A megkérdezettek foglalkozási megoszlása (fő/%) fő % eltartott 5 3,9 nyugdíjas 42 33,1 GYES 10 7,9 munkanélküli 11 8,6 fizikai 21 16,5 szellemi 18 14,2 vezető vállalkozó 8 6,3 egyéb 2 1,6

7 A megkérdezettek lakásviszonyai - konyhája a lakások 95,3%-nak van - előszobája 78%-nak - fürdőszobája 81,8% - folyóvíz 95,3% - wc a lakásban 83,5% - legtöbben gázkonvektorral fűtenek, vagy gáztüzelésű kazánnal, de pl. 10% cserépkályhával ill. előfordul villanykályha és olajkályha is (táblázat: saját szerk.) darab lakás % Egyszobás 43 33,8 Másfélszobás 7 5,5 Kétszobás 31 24,4 Két és félszobás 6 4,7 1+2 félszobás 1 0,8 Háromszobás 23 18,1 Három és félszobás 4 3,1 Négy és többszobás 11 8,6

8 A lakóházak többségének falazata téglából készült
A megkérdezettek egyharmada szerint a ház legalább 100 éve vagy még régebben épült, csak 15% az elmúlt 10 évben Lakáskörülményeikkel 60% elégedett, 40% elégedetlen 1 telken soklakásos házak  problémák forrása zavarják egymást pl. életmódjukkal, alkoholizálnak feltörik a melléképületeket udvari wc-k állapota 89% szeret a belvárosban lakni Megoldandó problémák a megkérdezettek szerint: lakóházak felújítása udvari wc-k felszámolása régi házak lebontása, újak építése kerékpárutak a belvárosba is parkolási gondok köztisztaság, közbiztonság javítása Tömbfeltárás, tömb-rehabilitációk

9 Integrált Városfejlesztési Stratégia
Mi az IVS? A városfejlesztési elképzeléseik megvalósításához és a városrehabilitációs célú uniós támogatások megszerzéséhez a városoknak Magyarországon integrált városfejlesztési stratégiát (IVS) kell készíteniük. Az integrált városfejlesztési stratégia egy középtávú (7-8 év) fejlesztési szemléletű dokumentum, amelynek célja a területi alapú és szemléletű tervezés megszilárdítása a városokban, a városrészekre vonatkozó célok meghatározása, és azok középtávú megvalósítása. 5 fő része: Város egészére vonatkozó helyzetértékelés Városrészek lehatárolása és területi megközelítésű elemzése Stratégiai fejezet során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése stratégia megvalósíthatósága 220 old ban készült az Euro-Régió Ház Kht. által

10 Helyzetelemzés a belvárosra vonatkozóan
1990 és 2001-es népszámlálás közötti időszakban… …csökken a lakosságszám …csökken a lakások száma …folytatódik a népesség elöregedése …magas az iskolázottság foka, de lassabban nő, mint a város többi részén, de …magas a legfeljebb 8 osztály végzettek száma is …a foglalkoztatottsági viszonyok kedvezőtlenek, rosszabb a debreceni átlagnál Államszervezettel kapcsolatos ill. a pénzügyi intézmények koncentrációja Kulturális szféra intézményeinek koncentrációja Kereskedelmi-vendéglátási egységek növekvő száma Közlekedési- és parkolási gondok

11 Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv
Az IVS által lehatárolt 10 terület közül ez vonatkozik a belvárosra Konkrét tervek, a megvalósítás valódi forgatókönyve 213.o. dokumentum, szept. 2-án írták alá a támogatási szerződést 1,455 milliárd forint uniós ill. állami támogatás és 460 millió forint DMJV önerő A projekt tartalmának első része mára megvalósult: 1, Nyugati kiskörút I. ütem 2, Hal köz 3, Emlékkert, Romkert 4, Ifjúsági közösségi ház

12

13 Nyugati kiskörút I. üteme a Hatvan utcától az Arany János utcáig
Korábbi állapotok Nehézségek – csapadékvíz elvezetés, ivóvíz, közvilágítás, stb. 2012. aug. végén adták át 2x2 forgalmi sáv + tömegközlekedési sáv Zöldterület – fasor – öntözőrendszer

14 Hal köz régen… …és most

15 (az András-templom romjai) és a Verestorony
Az Emlékkert, a Romkert (az András-templom romjai) és a Verestorony Ifjúsági közösségi ház Volt Fazekas Mihály Ált. Isk. 2011. szept.

16 Parkolási gondok Személygépkocsik száma növekszik  forgalom is nő
A belvárosban három úgynevezett „Városközpont Klub parkoló” van. 1. Bajcsy-Zsilinszky u , 2. Jászai Mari tér Parkoló, 3. Arany János utca Parkoló (Orosz Konzulátus mögött). Ezeknél különböző parkolási variációk vannak pl. hétköznap az első félóra ingyenes, péntek déltől éjfélig az első két óra ingyenes stb… alacsony óradíjak (pl ft/óra)

17 A belvárosi lakók egyéb problémái
Bulizók  zenés-táncos szórakozóhelyek koncentrálódása péntek-szombaton fiatalok ezrei vonulnak a belvárosba Fesztiválok Mangalica fesztivál, Pulykanapok, Cívis Korzó, Halvasárnap, stb. „hangzavar és büdös füst” vagy „fülbemászó népi dallamok és ínycsiklandozó sültillat” Kevés árnyék a Főtéren kiülős teraszok, kávéházak, cukrászdák  rengeteg turista Nyomornegyed a belvárosban (Péterfia-Hunyadi utca sarok)

18 A jövő… 2012. dec.-i döntés: 2,5 milliárd Ft. 2015-re Távolabbi célok:
Ady Park Simonffy utca burkolata Régi Városháza felújítása A Nyugati kiskörút továbbépítése, 2. üteme Távolabbi célok: Az egész Piac utca a Petőfi térig sétálóövezet Intermodális központ építése a Petőfi téren

19 Köszönöm a figyelmet!

20 Felhasznált irodalom:
BÉRES CS. 1996: A debreceni belváros szociológiai problémái. – In: Tanulmányok Debrecen városföldrajzából II. (szerk. Süli-Zakar I.). – KLTE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen. pp parkolo/ brecen/cikk/nyomornegyed-debrecenben-a-belvaros-sziveben/cn/news _Belvaros_ATT_090901_mod.pdf