Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A keringés A)Anatómiai ismeretek I. Vérkeringés. A szív felépítése Elhelyezkedés: a két tüdőfél között, a rekeszizomra ráfeküdve Hosszanti sövény választja.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A keringés A)Anatómiai ismeretek I. Vérkeringés. A szív felépítése Elhelyezkedés: a két tüdőfél között, a rekeszizomra ráfeküdve Hosszanti sövény választja."— Előadás másolata:

1 A keringés A)Anatómiai ismeretek I. Vérkeringés

2 A szív felépítése Elhelyezkedés: a két tüdőfél között, a rekeszizomra ráfeküdve Hosszanti sövény választja ketté 4 ürege: pitvarok és kamrák - atrium (pitvar) dextrum, a. sinistrum - ventriculus (kamra) dexter, v. sinister rostos-inas gyűrű ( anulus fibrosus ) a pitvar- kamrai határon – pitvari, kamrai izomzat tapadása, pitvar-kamrai billentyűk rögzülése

3

4 Jobb pitvar: nagy vérkör fő vénái: vena cava superior, v. c. inferior + sinus coronarius (a szív saját vénás vérét szállítja) érkeznek ide Jobb kamra: jobb pitvartól: háromcsúcsú billentyű ( valvula tricuspidalis ) választja el innen indul a tüdőhöz a truncus pulmonalis – semilunaris billentyűk (3) Bal pitvar: tüdővénák – 4 vena pulmonalis – nyílnak bele

5 Bal kamra: kétcsúcsú billentyű: ( valvula bicuspidalis = v. mitralis; mitra – püspöksüveg ) innen indul az aorta – semilunaris billentyűk (3)

6

7

8 Érrendszer (systema vasorum) Kis vérkör = tüdőkeringés (pulmonalis ker.): Jobb kamra → truncus pulmonalis → 2 arteria pulmonalis → kisebb erek → 4 vena pulmonalis → bal pitvar Nagy vérkör = szisztémás keringés: Bal kamra → aorta → kisebb erek a testben → alsó és felső fő visszér (vena cava inferior et superior) → jobb pitvar

9

10

11 Aorta: - felszálló aorta – aorta ascendens - aortaív – arcus aortae - leszálló aorta – aorta descendens : 2 szakasza: mellkasi aorta (a. thoracica) hasi aorta (a. abdominalis) felszálló aorta (nagyobb része a szívburkon belül) → arteria coronaria A nagy vérkör főbb artériái

12 aortaív → fej és kar irányába: fej: közös fejverőerek (a. communis sinistra et dextra) → belső fejverőér – arteria carotis interna: agyvelő vérellátása → külső fejverőér – a. carotis externa: nyak, fej egyéb szövetei (elágazásuknál és az a.c. interna kezdeténél levő tágulatban /sinus caroticus/ kemo- és baroreceptorok; ld. légzés- és keringésszabályozás!) kar: kulccsont alatti verőér: a. subclavia (sinistra et dextra) → a. axillaris →

13 → a. brachialis → a. ulnaris és a. radialis (pulzust ezen nézzük, mivel csontos alapon fut) → felszíni és mély tenyéri ágak leszálló aorta → * mellkasi aorta → bordaközi artériák, bronchialis arteriák (tüdőszövetet ellátó erek), nyelőcsövet, szívburkot ellátó artériák * hasi aorta → → a. coeliaca (páratlan) → gyomor-, lép artériái (a. gastrica, a. lienalis), közös májverőér (a. hepa- tica communis) → felső bélfodor-artéria; a. mesenterica superior; páratlan) : hasnyálmirigy, vékonybelek, vastagbelek egy része

14 → alsó bélfodor-artéria; páratlan; a. m. inf.) : vastagbelek, végbél egy része → veseartéria ( a. renalis; páros) → a. spermatica interna (páros) : ivarmirigyekhez → a. suprarenalis (páros): mellékvesékhez → hasi aorta alul (ágyékcsigolyáknál) kettéágazik: jobb és bal közös csípőverőér: a. iliaca communis dextra et sinistra → → belső csípőverőér: a. iliaca interna / a. hypogastrica → húgyhólyag, méh, végbél

15 → külső csípőverőér (a. iliaca externa) → combverőér: a. femoralis (+ mély combartéria) → a. poplitea → a. peronea → elülső és hátsó sípcsonti artéria (a. tibialis anterior et posterior) → elöl a lábfej hátsó részén: a. dorsalis pedis (pulzus) → lábujjakhoz ívszerűen + hátsó ág a talpba → lábujjakhoz

16

17

18 A nagy vérkör vénás rendszere 3 rész: vena cava superior, v.c. inferior, vena portae rendszere v.c. superior: fej, nyak és a karok vénás vérét gyűjti össze. Itt több véna egyesülése: vénás szöglet – angulus venosus: nagy nyirokerek itt ömlenek a vérerekbe v.c. inferior: lábak, hasfal, kismedencei szervek egy része, páros hasüregi szervek

19 v. portae – májkapu gyűjtőér: emésztőcsatorna (gyomor, belek), lép, hasnyálmirigy vérét gyűjti össze → májba →ismét kapillárisokra → v.c. inferior 1 Inferior vena cava 2 L. gastric v. 3 R. gastric v. 4 Splenic v. 5 L. gastroepiploic v. 6 R. gastroepiploic v. 7 Inferior mesenteric v. 8 L. colic vv. 9 Sigmoid vv. 10 Jejunal and ileal branches 11 Ileocolic v. 12 Right colic vv. 13 Middle colic v. 14 Superior mesenteric v. 15 Pancreaticoduodenal v. 16 Portal v. 17 L. hepatic v. 18 R. hepatic v.

20

21

22 II. Nyirokkeringés A vérkeringés melletti keringési rendszer nyirok (szövetnedv): lympha szállítása mellvezeték (ductus thoracicus) összegyűjti a nyirkot az alsó testfélről + a bal felső ¼-ről → bal angulus venosusba. Jobb felső fél → jobb nyiroktörzs (truncus lymphaticus dexter) → jobb angulus venosus- ba.

23

24 Elsődleges nyirokszervek: thymus, vörös csontvelő Másodlagos nyirokszervek: - önálló, tokkal ellátott szervek: lép, nyirokcsomók - légző- emésztőrendszer falában lévő diffúz szervek mandulák (tonsillae), nyiroktüsző-halmazok Nyirokszervek

25 Nyirokcsomó – nodus lymphaticus: Fej, nyak, mellüreg, hónaljárok, hasüreg, kismedence, lágyékhajlat. Σ ~ db

26 Lép (lien) : a hasüreg bal felső részében a belépő erekből a vér öblöcskékbe (sinusok) jut, majd a vénákba → közben: elöregedett vörösvértestek kiszűrése, lebontása vérsejteket visszatartani képes → mennyiségüket tudja szabályozni a vérben

27

28 B) Élettani ismeretek I. A vér keringése az érrendszerben

29 Zárt keringési rendszer => minden keresztmetszeten egyenlő áramlási intenzitás (V/t) => áramlási sebesség fordítottan arányos a keresztmetszettel A kapillárisokig az egyes erek d csökken, de az össz. d ↑, majd a hajszálerektől a nagy vénákig ↓ => lineáris v a kapillárisokig ↓, utána ↑. Áramlás => súrlódás (áramló vérrészek között, érfal – vér között) => hőfejlődés. Így a szív mozgási energiája végül hővé alakul.

30 Véráramlástan ( hemoreológia ) - az áramló részecskék sebessége az ér keresztmetszetében nem azonos: tengelyáramban a legnagyobb → sebességprofil parabolikus: lamináris áramlás (koncentrikus rétegek mozg.) - ha v nő => küszöbérték fölött: turbulens áramlás: sok irányban mozognak a részecskék => ilyenkor az érellenállás növekszik - ált. lamináris az áramlás. Turbulencia: szívben, legnagyobb artériákban, kisebb artériákban pedig érszűkületkor (– csapvíz)

31

32 Nagy vérkör: legnagyobb artériák: elasztikus artériák („szélkazánerek”) → vezető (konduktív) muscularis artériák („disztributív erek”) → rezisztenciaerek / ellenálláserek → kicserélési erek → vénák: kapacitáserek Érfalszerkezet és hemodinamikai szerep

33 Legnagyobb erek: elasztikus érfal => bal kamra kipumpálja a vért (~70 ml): nem egyszerre áramlik el a perifériára → egy része – ~2/3-a az aortában (+ néhány elasztikus artériában) marad, kitágítva falukat (→ a vérnyomás második értéke) - rugalmasság ↓ (idősebb kor) => kilökött vér V ↑ (→ elaszticitás típusú hypertonia) → vezető / szétosztó artériák: izomelemek aránya ↑, rugalmasaké ↓ kisartériák + arteriolák: prekapilláris rezisztenciaerek: a perifériás érellenállás nagy részéért felelősek: falukban levő simaizmok összehúzódásával szabályozzák:

34 - megelőző erek vérnyomását (= nagy vérköri artériás vérnyomás) - utánuk köv. kapilláriszóna (= mikrocirku- lációs terület) véráramlását Arteriolák szakaszában esik nagyot a p => keringést 2 részre osztják: - aortától arteriolákig: magas nyomású - arteriolák után – kapillárisok, vénák, jobb szívfél, tüdőkeringés, bal pitvar – alacsony nyomású rész - rezisztenciaerek vége: prekapilláris sphincterek: simaizomzatukkal nyitják- zárják a hajszálerek áramlását

35

36 hajszálerek (= kapillárisok): kicserélési szakasz / mikrocirkulációs zóna: gázok, tápanyagok – salakanyagok cseréje falukban nincsenek simaizmok venulák + vénák: vékony fal (kevés izom és elasztikus elem): kapacitáserek: nyugalomban a teljes vér V 60-70%-át tartalmazzák

37 Mikrocirkuláció – kicserélési zóna Terminális arteriolák – venulák közötti összeköttetés: - kapillárisok - bőr / bőr alatti kötőszövet: arterioveno- sus anasztomózisok („rövidre zárás”; „útlevágás”): faluk sok simaizmot tart. => bezárás – nyitás => hőszabályozás!

38

39 Kapillárissejtek között kis pórusok találha- tóak egyéb típusú kapillárisok: 1/ folyamatos endothelium: agy, retina kapillárisai – minimális permeabilitás; 2/ ablakos (fenesztrált) endoth.: gyomor- bélrendszer nyálkahártyája, mirigyek hajszálerei – nagy nyílások a sejteken; 3/ hézagos / diszkontinuus e.: máj, lép, mellékvese – molekulák szinte akadályta- lan kilépése az öblöcskékbe (sinusoidok- ba)

40

41

42 Az anyagok cseréjének mozgatóerői: intrakapilláris hidrosztatikus p és az interstitialis h. p különbsége fehérjekoncentráció-különbség: nagymole- kulájú anyagok cc. különbsége => ún. kolloidozmotikus / onkotikus p kül. főleg a vérplazma albuminfrakciója okozza Mechanizmus: (korábbi nézőponttal ellentétes!!) Nem abszorptív szövetek / szervek: csak filtráció a hajszálerekből → filtrátum a nyirokerekkel távozik Abszorptív szövetek / szervek: általában negatív eredő p → felszívás történik a hajszálerekbe – belek, vese

43 Kapillárisokban 2-4 l/nap filtrátum → interstitialis térbe → vakon végződő nyirokhajszálerekbe → nagyobb nyirokerek (falukban simai- zom) + külső nyomóhatások /izmok, belek/ biztosítják a nyirokáramlást; + billentyűk => egyirányúság) → nyirokcsomók: itt lymphocyták és immunglobulinok kerülnek a nyirokba → → → mellvezeték (alsó testfél + bal felső ¼); jobb nyiroktörzs (jobb felső rész) → vénás keringésbe vissza

44

45

46 Ha a nyirokáramlás akadályozott, vagy nem képes a filtrációval lépést tartani => szöveti folyadékgyülem: ödéma (oedema) keletkezik

47 A vénás rendszer Sok anasztomózis => 1-1 kis véna elzáró- dásának nincs jelentős következménye tágulékonyságuk ~20x-sa az artériákénak Billentyűk => egyirányú áramlás az izomösszehúzódás kiemelten fontos a vénás keringés segítésében → testmoz- gás! (ellazuláskor csak a legközelebbi vénabillentyűkig áramolhat vissza a vér => „izompumpa”: fázisos kontrakciók során (hosszú, tónusos összehúzódás hatásta- lan)

48 Visszértágulat: vénák fala kitágul → billentyűk nem tudják feladatukat elvégezni → vérvisszaáramlás → maradó vérmennyiség → fájdalom, égés, duzzadás, „nehéz-érzés”, fekély + lassú áramlás → alvadási készség ↑ => thrombosis valószínűsége ↑

49 Pulmonalis keringés: kis vérkör Keringő vértérfogat ~10%-a (500 ml) perctérfogat ↑ esetén: új hajszálerek megnyílása => kapilláristérfogat 3x-ra nőhet Tüdő vérellátása kettős: - kis vérköri átáramlás ( 99% ) - nagy vk-ből: arteriae bronchiales (ld. előrébb) ( 1% ) → vénái a pulmonalis vénákba ömlenek => keveredés!

50 artériák szerkezete más, mint a nagy vk- ben (vékonyabb fal, tágabb-rövidebb artériák és kapillárisok) => a kis vk ellenállása kicsi (~6-7%-a a nagy vk-ének) => hidrosztatikai p alacsony => a tüdőben minimális interstitialis folyadék keletkezik


Letölteni ppt "A keringés A)Anatómiai ismeretek I. Vérkeringés. A szív felépítése Elhelyezkedés: a két tüdőfél között, a rekeszizomra ráfeküdve Hosszanti sövény választja."

Hasonló előadás


Google Hirdetések