Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vázlat; nem elégséges tananyag!1 A helyi önkormányzatok 1990-ben kialakult, második legnagyobb alrendszer Az államháztartás helyi szintje, szerepe: közfeladatok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vázlat; nem elégséges tananyag!1 A helyi önkormányzatok 1990-ben kialakult, második legnagyobb alrendszer Az államháztartás helyi szintje, szerepe: közfeladatok."— Előadás másolata:

1 Vázlat; nem elégséges tananyag!1 A helyi önkormányzatok 1990-ben kialakult, második legnagyobb alrendszer Az államháztartás helyi szintje, szerepe: közfeladatok ellátása Alkotmányos alapok –Önkormányzatiság – pénzügyi autonómia – pénzügyi alapok –Alkotmány IX. fejezete → önkormányzati tulajdonhoz való jog; relatív gazdasági-pénzügyi, illetve gazdasági önállóság –Önkormányzati tulajdon és tulajdonosi jogok –Bevételekkel való önálló gazdálkodás –Helyi adóztatási jog → a helyi adókról szóló évi C. törvény –Vállalkozási szabadság → vállalkozási önkormányzati modell (1998)

2 Vázlat; nem elégséges tananyag!2 A helyi önkormányzatok vagyona Vagyonelemek: ingók, ingatlanok, vagyoni értékű jogok Állami feladat ellátása - forrásszükséglet Két fő csoport: I.Önkormányzati törzsvagyon (közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja, biztosítja az önkormányzat folyamatos működését) Forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek, hidak) →képviselőtestületi döntés alapján Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl. iskolák, középületek, közművek) II.Vállalkozói vagyon - forgalomképes önkormányzati vagyon  vállalkozás korlátai: nem vehet részt olyan vállalkozásban, ahol felelőssége korlátlan (felelőssége csak vagyoni betétje erejéig lehet) nem veszélyeztetheti a közfeladatok ellátását

3 Vázlat; nem elégséges tananyag!3 Normatív finanszírozás Pályázatírás – normatív finanszírozás Magyarországon Az állam bizonyos közfeladatokhoz meghatároz egy finanszírozási összeget  Fejenként normatívát biztosít → alanyi jogon jár  Két csoport: Kötött normatíva oCsak az adott célra használható, egyéb felhasználása tilos (pl. iskoláskorúak támogatása) Szabad normatíva oAz önkormányzat belátása szerint használja fel

4 Vázlat; nem elégséges tananyag!4 A helyi önkormányzati alrendszer bevételei (1) I. Saját (jogú) bevételek – Helyi adók (építményadó, telekadó, magánszemélyek kommunális adója, vállalkozások kommunális adója, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó); – Vállalkozási bevételek – Díjbevételek (pl. közterülethasználati díj, intézményi térítési díjak); – Tőkejövedelmek (osztalék, kamat, árfolyamnyereség) – Privatizációs bevételek (pl. ingatlan-értékesítés) – Kölcsönfelvétel (pénzintézeti, kötvénykibocsátás) – Egyéb bevételek (pl. bírság, adomány, ajándék)

5 Vázlat; nem elégséges tananyag!5 A helyi önkormányzati alrendszer bevételei (2) II. Átengedett bevételek (megosztott bevételek) → központilag határozzák meg és szedik be, egy részét visszajuttatják az önkormányzathoz, pl.:  Személyi jövedelemadó (közvetlen részesedésű SZJA, normatív részesedésű SZJA, pozitív diszkrimináció alapján elosztott SZJA)  Gépjárműadó (tévhit: helyi adó)  Illetékek  Egyéb átengedett bevételek III. Állami támogatások  Normatív támogatás (normativitás + szabad felhasználás)  Kiegészítő támogatások (normatív vagy pályázati alapon + felhasználási kötöttség) – pl. központosított előirányzatok, címzett- és céltámogatások) → pályázandók


Letölteni ppt "Vázlat; nem elégséges tananyag!1 A helyi önkormányzatok 1990-ben kialakult, második legnagyobb alrendszer Az államháztartás helyi szintje, szerepe: közfeladatok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések