Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST MINŐSÉGMENEDZSMENT Előadó: Miskolci Tibor Vezető auditor - CERTOP KFT. 2009. december 5.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST MINŐSÉGMENEDZSMENT Előadó: Miskolci Tibor Vezető auditor - CERTOP KFT. 2009. december 5."— Előadás másolata:

1 1 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST MINŐSÉGMENEDZSMENT Előadó: Miskolci Tibor Vezető auditor - CERTOP KFT december 5.

2 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST   A HACCP élelmiszer-biztonsági és az MSZ EN ISO 22000:2005 élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer (ÉBIR) követelményei. IFS; BRC – nemzeti élelmiszerbiztonsági előírások.   Az MSZ EN ISO 14001:2005 környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) ismertetése.   Az MSZ 28001:2008 munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer (MEBIR) követelményei.   A minőségbiztosítás rendszereinek integrációja.   A minőségköltségek.

3 A különböző irányítási rendszerek egymásra épülése az élelmiszeriparban GMPGHPGLPGAPGKPG... HACCP QM T ISO 9001, ISO 14001, OHSAS MEBIR, stb. ISO BRC IFS

4 MENEDZSMENT RENDSZEREK TQM Biztonság GMP/GHP HACCP MinőségKörnyezet ISO 9001ISO 14001

5 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Az élelmiszerbiztonságot szabályozó rendszerek és követelmények (GMP, GHP, HACCP, BRC, IFS, ISO 22000)

6 A HAZAI ÉLELMISZERBIZTONSÁG JOGI HELYZETE MezőgazdaságÉlelmiszeriparKereskedelemVendéglátás ajánlottkötelező 68/2007. (VII.26) FVM-EüM-SZMM 67/2007. (VII.10) GKM-EüM-FVM-SZMM évi LXXXII. törvény az élelmiszerekről 852/2004 EK; 853/2004 EK; 854/2004 EK direktíva évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

7 GHP - Jó Higiéniai Gyakorlat Mindazon higiéniai eljárások, szabályozások összessége, amelyek az élelmiszer- biztonság és az élelmiszer egészséges- tápláló jellegének biztosításához szükségesek, az elsődleges (agrár) termelés, begyűjtés, beszállítás, feldolgozás, termelés, forgalmazás, szolgáltatás valamennyi szakaszában.

8 GMP - Jó Gyártási Gyakorlat Mindazon eljárások, szabályozások, amelyek célja a késztermék- biztonság és -minőség egyenletes biztosítása. GMP + GHP HACCP RENDSZER A GMP megvalósításának feltételeit, eljárásait, műveleteit utasításokban, szabályzatokban és más dokumentumokban (pl.: kézikönyvben) írják elő, amelyek a telepítésre, a helyiségek kialakítására, környezetére, munkaeszközökre, berendezésekre, anyagbeszerzésre, -kezelésre, a termelési folyamatra, műveleteire, a közegészségügyre, személyi feltételekre és mindezek higiéniájára, a tisztításra-fertőtlenítésre vonatkoznak.

9 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A HACCP mozaikszó, és a tevékenység angol szavainak kezdőbetűiből állították össze: Hazard Analysis Critical Control Point Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pont A HACCP nemzetközileg elfogadott MÓDSZER (minőség technika) arra, hogy a potenciális veszélyeket azonosítsa, értékelje és kezelje a biztonságos élelmiszer előállításának (étel készítésének) tervezése céljából, valamint RENDSZER (intézkedés) arra, hogy meghatározza azokat a tevékenységeket ki, hol, hogyan, mikor végezze azokat a biztonságos élelmiszerkészítés céljából.

10 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A HACCP Magyar Élelmiszerkönyv 2-1/1969. számú előírásában meghatározott 7 alapelve   Veszélyelemzés végzése.   A Kritikus Szabályozási Pontok (CCP-k) meghatározása.   A kritikus határérték(ek) megállapítása.   A CCP szabályozását felügyelő rendszer felállítása.   Azon helyesbítő tevékenység meghatározása, melyet akkor kell elvégezni, ha a felügyelet azt jelzi, hogy egy adott CCP nem áll szabályozás alatt.   Az igazolásra szolgáló eljárások megállapítása, annak megerősítésére, hogy a HACCP rendszer hatékonyan működik.   Olyan dokumentáció létrehozása, amely tartalmaz ezen alapelvekhez és alkalmazásukhoz tartozó minden eljárást és nyilvántartást.

11 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A HACCP rendszer kidolgozásának ajánlott munkafázisai 14 Véglegesítés 13 Igazolás 12 Bevezetés 11 Dokumentáció 10 Igazoló eljárások 9 Helyesbítő tevékenységek 8 Felügyelő rendszer 7 Veszélyelemzés 6 Munkautasítások elkészítése 5 Helyzetértékelés 4 Üzlet technológiai rajza 3 A folyamatábrák helyszíni igazolása 2 Folyamatábrák kiválasztása 1 HACCP munkacsoport összeállítása

12 A különböző irányítási rendszerek egymásra épülése az élelmiszeriparban GMPGHPGLPGAPGKPG... HACCP QM T ISO 9001, ISO 14001, OHSAS MEBIR, stb. ISO BRC IFS

13 EGYÉB ÉLELMISZERBIZTONSÁGOT SZABÁLYOZÓ SZABVÁNYOK, ELŐÍRÁSOK BRCBritish Retailer Consortium – Brit kiskereskedelmi szövetség élelmiszerbiztonsági szabványa IFSInternational Food Standard – Német kiskereskedelmi szövetség élelmiszerbiztonsági szabványa Ezeken alapulnak a saját márkás termékek előírásai, az áruházak belső követelményei a beszállított termékkel kapcsolatban ISO 22000Egységesített nemzetközi élelmiszerbiztonsági irányítási szabvány (ÉBIR – Élelmiszer-Biztonsági Irányítási Rendszer) MSZ EN ISO 22000:2005= (GMP+GHP) HACCP+ISO 9001

14 BRC – élelmiszerbiztonsági szabvány HACCP rendszer Minőségirányítási rendszer Egyéb követelmények – –üzem környezetére – –termékre – –folyamatra – –munkatársakra Cél Alap szintű követelmények Magasabb szintű követelmények Ajánlások a helyes gyakorlatra KövetelményeSzerkezete Amíg a HACCP és az ISO csak keretet ad egy rendszer kiépítéséhez, addig a BRC egyértelműen leírja a követelményeket az élelmiszer-gyártók számára

15 Az élelmiszeripari cégek menedzsment rendszerének követelményeit, az élelmiszer minőség és biztonság kérdéseit együttesen kezeli. Szigorítja az auditálással és auditorokkal kapcsolatos követelményeket. Egységes követelményrendszert céloz meg a gyártók számára, a sok nemzetközi előírás helyett. BRC után, ISO előtt. IFS - International Food Standard

16 A RENDSZEREK TERVEZÉSE FEJLESZTÉSE

17 Tapasztalatok : a rendszert működtetni és fejleszteni kell tudomány és technológia fejlődése új külső előírások, követelmények (hatóság, piac) új belső előírások, követelmények (módosítható?) felülvizsgálat időszakonként - hatékonyság elérte a rendszerrel a cég a célját? tudatosítani az eredményeket és hiányosságokat vezetőség, beosztottak megelőző tevékenységek kezdeményezése rendszer továbbfejlesztés A rendszer dolgozzon érted és ne te a rendszerért ! A rendszerek működtetése

18 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST MSZ EN ISO 14001:2005 Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR)

19 Jogi követelmények:   évi XXIX. Törvény egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról   évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról   évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról   21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról   164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről   98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételéről HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST

20 Mindenféle szervezet egyre inkább igyekszik ésszerű környezetkímélő működést bevezetni, és ennek meglétét bizonyítani, tevékenységének, termékeinek és szolgáltatásainak környezeti hatásait szabályozott keretek között tartani, környezeti politikájának és céljainak megfelelően. Mindez egyre szigorúbb jogi szabályozás, gazdasági politika és más környezetvédelmi intézkedések közepette megy végbe, miközben az érintett felek egyre fokozottabb figyelmet fordítanak a környezettel kapcsolatos kérdésekre és a fenntartható fejlesztésre. A környezetközpontú irányítás nemzetközi szabvány célja az, hogy a szervezetek rendelkezésére bocsássák egy hatékony környezetközpontú irányítási rendszer elemeit úgy, hogy ezeket össze lehessen kapcsolni a vezetés egyéb követelményeivel, és hozzá lehessen segíteni a szervezeteket kitűzött környezeti és gazdasági céljaik eléréséhez.

21 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Ennek a szabványnak, akár más nemzetközi szabványnak, nem célja, hogy a kereskedelem elé műszaki akadályokat gördítsen, vagy hogy növelje, vagy módosítsa valamely szervezeti jogi kötelezettségeit. Ez a nemzetközi szabvány egy környezetközpontú irányítási rendszer követelményeit írja le oly módon, hogy alkalmazható legyen mindenféle típusú és nagyságú szervezetben, és igazodni tudjon különböző földrajzi, kulturális és társadalmi feltételekhez. A rendszer sikere attól függ, hogy a szervezet minden szintjén és minden funkciójának betöltése során milyen a dolgozók elkötelezettsége, különösen a felső vezetőségé.

22 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Egy ilyen típusú rendszer képessé teszi a szervezetet arra, hogy olyan eljárásokat hozzon létre, amelyekkel kitűzheti környezeti politikáját és céljait, értékelje ezek hatékonyságát, elérje teljesülésüket és igazolja mások számára is a teljesülést. A szabvány alapvető célja a környezetvédelem segítése, és a szennyeződés olyan mértékű megelőzése, amely egyensúlyban van a társadalmi-gazdasági szükségletekkel. Hangsúlyozni kell, hogy a követelmények nagy részének teljesítését együttes intézkedésekkel lehet elősegíteni, illetve bármikor újra lehet gondolni. A környezetközpontú irányítási rendszerre vonatkozóan az ebben a nemzetközi szabványban előírt követelményeket nem kell a meglévő irányítási rendszerelemektől függetlenül bevezetni. Egyes esetekben lehetőség nyílik a követelmények oly módon való teljesítésére, hogy a meglévő irányítási rendszerelemeket ezekhez hozzáigazítják.

23 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A szabvány célja kettős. Egyrészt a termelő vállalatok számára előírja, hogy olyan terméket, és olyan technológiával gyárthatnak, amely nem káros a környezetre, másrészt olyan működési folyamatokat irányoz elő a gyártás, a szervezeti felépítés, a szállítás és egy sor egyéb kérdésben, amelyek alkalmazása a környezet védelmét szolgálja. A szabvány hangsúlyt helyez a természeti erőforrások alkalmazására, a természeti erőforrásokkal, a természeti környezetünkkel való bánásmódra. Maga a szabvány nem írja elő a megengedhető szennyezés szintjét, és nem adja meg az ilyen irányú ellenőrzések módszereit sem. Megköveteli viszont, hogy a szervezetnek legyen környezetvédelmi politikája, amit nyilvánosságra kell hozni.

24 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Ennek a nemzetközi szabványnak közös irányítási rendszerszemlélete van a minőségügyi rendszerekre vonatkozó ISO 9000-es szabványsorozattal. A szervezetek megtehetik, hogy kiválasztanak egy meglévő irányítási rendszert, amely összhangban van az ISO 9000-es sorozattal, környezetközpontú irányítási rendszerük alapjául. Ugyanakkor azonban tudniuk kell, hogy az irányítási rendszer különböző elemeinek alkalmazása eltérő lehet az eltérő célok és a különböző érdekelt felek szerint. Míg a minőségirányítási rendszerek a fogyasztók igényeivel foglalkoznak, addig a környezetközpontú irányítási rendszerek az érdekelt felek széles skáláját és a társadalom fejlődő környezetvédelmi szükségleteit veszik figyelembe.

25 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST

26 KIR – KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER ISO 14001:2005 TARTALMI FELÉPÍTÉSE 1.Környezeti politika 2.Környezeti tényezők 3.Jogszabályi és egyéb követelmények 4.Célok, előirányzatok és programok 5.Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör 6.Felkészültség, képzés és tudatosság 7.Kommunikáció 8.Dokumentáció 9.A dokumentumok kezelése 10.A működés szabályozása 11.Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre 12.Figyelemmel kísérés és mérés 13.A megfelelőség kiértékelése 14.Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység 15.A feljegyzések kezelése 16.Belső audit 17.Vezetőségi átvizsgálás

27 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST MSZ 28001:2008 Munkahelyi Egészségvédelmi Biztonság Irányítási Rendszer MEBIR

28 Jogi követelmények:   évi XCIII. Törvény a munkavédelemről   évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról   9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról   44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, ill. tevékenységek részletes szabályairól   25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról   3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről   358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST

29 Az Európai Unió törvénykezése a kockázatok értékelésének kötelezettségét kiterjesztette valamennyi munkahelyre, munkáltatóra (89/391 EGK irányelv), mint a munkahelyi biztonság és egészségvédelem fejlesztését, szolgáló döntés előkészítő, magalapozó módszert, amely a megelőzési filozófiáját a kockázatértékelésre alapozza. Hazánkban a Munkavédelmi Törvény (1993. évi XCIII. törvény) kötelezővé teszi a munkavédelmi kockázatértékelés elkészítését: "A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket kell hoznia, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe."

30 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A MEBIR, mint irányítási rendszer a társaságok - jogilag külön-külön egyébként is szabályozott - biztonsági kötelezettségeit, feladatait foglalja rendszerbe a munkahelyi munkavédelem, egészségvédelem, tűzvédelem, egyéb biztonsági és kockázatértékelési tevékenységeinek és kötelezettségeinek területén. A MEBIR rendszer felépítésénél, működtetésénél és annak igazolásánál, az angol BS 8800 és az amerikai OHSAS szabvány magyar megfelelőjének, az MSZ 28001:2008 szabványban foglaltaknak kell megfelelni.

31 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkahelyi egészségvédelem és biztonság OHSAS és a BS 8800 MSZ 28001:2008 Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonság Irányítási Rendszer – MEBIR évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Ami jelenleg átdolgozás alatt van!

32 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Egy jól működő, MEBIR rendszer elősegíti:  az alkalmazottak és mások veszélyeztetettségének minimálisra csökkentését,  a jogszabályi kötelezettségek optimalizált teljesítését, a követelményeknek való megfelelést,  a társasági biztonsági intézkedések hatásosság értékelését, fejlesztését,  a biztonsági intézkedések költségeinek optimalizációját,  a vezetés felelősségtudatának kinyilvánítását a hatóságok, a piaci szereplők és a társadalom felé,  a társasági teljesítés javítását.

33 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Külső tényezőkBelső tényezők A helyzet kezdeti és időszakos átvizsgálása MEB Politika Szervezés Tervezés és bevezetés A teljesítés mérése Audit Információs kapcsolat Ellenőrzési/szabályozási kapcsolat

34 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A minőségbiztosítás rendszereinek integrációja

35 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST

36 A különböző menedzsment rendszerek integrációjának célját a következőkben lehet megadni: hatékonyság, biztonság, rugalmasság, innováció, stratégiai következetesség, egységes profil. Az integrált irányítási rendszer – Integrated Management System (IMS) – egy olyan irányítási rendszer, amely a vállalat minden részét, összetevőjét egységes összefüggő egésszé, egyetlen rendszerbe integrálja, amellyel feladatait és küldetését megvalósíthatja. Minden részleg, amelynek hatása van az üzleti eredményekre, az irányítási rendszer része kell legyen. Az IMS integrálja az egyes parciális irányítási területeket, és középpontjában a minőség, a munkahelyi egészség és biztonság, a környezetvédelem, a pénzügy stb. áll. Ez maga után vonja, hogy az egyes rendszereket leíró dokumentumok és folyamatok egyúttal mind integrálttá válnak. Jelenleg nem léteznek nemzetközi, nemzeti vagy ágazati szabványok az integrált minőségirányítási rendszerek kialakítására.

37 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A vállalat eredeti irányítási rendszere A vállalat eredeti irányítási rendszere (hagyományos szakmai szervezeti rendszer) Funkcionális alrendszer (pl.: minőség- biztosítás) A B C A funkcionális alrendszerhez, például minőségbiztosításhoz kapcsolódó, de az eredeti irányítási rendszerben is működő területek (például beszerzés vagy újabb alrendszerként a gyártásirányítás ) A vállalat hagyományos és új irányítási rendszereinek integrálása

38 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A szervezetek alapvetően három módszert alkalmaznak rendszereik integrálására: hozzáadás (addition), egyesítés (merger), beillesztés (integration). Ahhoz, hogy egy szervezet képességeihez, adottságaihoz mérten a legjobb módszert válassza, az integrálás folyamatát megelőzően célszerű néhány megfontolást tenni: az új rendszerfejlesztéseket érdemes összhangba hozni az eddig megkezdett projektekkel, szervezeti stratégiával, újonnan bevezetett szabványokkal, a részrendszerek integrálása során célszerű az egyszerűbb megoldásokat keresni, az integráció során vegyék figyelembe a szervezet méretét, a termékek jellegét, a részrendszerek közötti átjárhatóságot, érdemes egyéb modellek alkalmazását is mérlegelni, mint az EFQM modell, Hat Szigma stb.

39 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Az integrációt követően az új, egységesített rendszernek mindenképpen tartalmaznia kell a következő folyamatokat: fejlesztés és ellenőrzés dokumentálása, oktatás, belső audit, vezetőségi átvizsgálás, javító tevékenység, megelőző tevékenység. Az integrálás az új gyakorlatoknak a már meglévő folyamatokhoz való hozzáadásával valósul meg, és ez által módosítja a dokumentációt. A továbbiakban ez tartalmazza az összes területre vonatkozó dokumentumot. A megközelítés gyengesége, hogy az eredmény minősége nagymértékben függ attól, hogy milyen módon vezette be a szervezet az eredeti minőségirányítási rendszert.

40 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Egészség és munkavédelem Átvizsgálások Minőség Különálló auditok és folyamatok Átvizsgálások Környezetvédelem Különálló irányítási rendszerek működése

41 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Egészség és munkavédelem Átvizsgálások Minőség Kétlépcsős rendszer, közös és különálló auditok és folyamatok Átvizsgálások Környezetvédelem Közös pontok Az egymás mellé felsorakoztatott irányítási modellek

42 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Egyetlen audit Minőség, környezet, egészség és munkavédelem Integrált megközelítés Egyetlen folyamat Közös vezetőségi átvizsgálás Az integrált megközelítésű irányítási rendszer

43 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Bármely IMS típusnál elengedhetetlen a szabványokban alkalmazott PDCA modell figyelembevétele és az, hogy ennek megfelelően az irányítási rendszerek, vagy szeparált, egymás mellett felsorakoztatott, vagy integrált rendszerként működjenek. A vállalatoknak nem szabad előírni, hogy milyen módon integrálják irányítási rendszereiket, hanem olyan eszközt kell a vállalatok kezébe adni, amellyel kialakítható a megfelelő irányítási rendszer az adott vállalat üzleti szokásainak, terveinek és továbbfejlődésének megfelelően. Az integrált rendszer bevezetésének az esélye sokkal nagyobb, ha az integrációért felelős személyek a felső vezetéshez – lehetőség szerint közvetlenül a legfelső vezető alá – tartoznak.

44 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A minőségi, környezeti, egészségi és biztonsági kockázatok azonosítási, mérési, és kezelési módjának alaposnak és megbízhatónak kell lennie, részben azért, hogy a harmadik fél által végzett auditok során megfeleljen a követelményeknek, de ami ennél fontosabb, hogy az érintettek felé igazolva legyen a kellő alapossággal végzett munka, az adatok logikus kezelése és feldolgozása, valamint az ebből következő megfelelő döntések meghozatala. Legjelentősebb célja az IMS-nek, hogy szorgalmazza a jobb kapcsolatrendszer, a növekvő bizalom kialakítását a fontosabb érdekelt felekkel oly módon, hogy a szervezet dolgozóit, hírnevét és a vállalkozás sikerességét káros hatások ne érjék.

45 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A minőségmenedzsment kialakításának költségvonzata

46 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST „A MINŐSÉG DRÁGA DOLOG!” A minőségbiztosítási rendszereinek kiépítése, a rendszerek működtetése, a minőségi termék-előállítás, szolgáltatás- nyújtás költségekkel jár. A különféle költségtényezőket a szakirodalom három csoportra bontva tárgyalja. A megelőzéssel kapcsolatos költségek, A vizsgálatokkal, a mérésekkel kapcsolatos költségek, Hibaköltségek.

47 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A megelőzéssel kapcsolatos költségek: Olyan költségekről van szó, amelyek megakadályozzák a hibák előfordulását a termelési folyamatokban. Döntően ebbe a kategóriába sorolhatók a minőségügyi rendszer létrehozásának és fenntartásának költségei. A rendszerdokumentáció elkészítésének, a dokumentáció karbantartásának, a minőség tervezésének költségei. A megfelelő termelési folyamat létrehozásának pénzügyi vonzatai. A mérőmódszerek előállítása vagy megvásárlása, a munkatársak képzésének, a tanúsíttatás költségei. Javasolt a rendszer dokumentációjának elkészítését, sőt a feljegyzések készítését számítógépen elvégezni. A szabvány nem írja elő a kizárólag papír alapú minőségügyi dokumentálást, a tanúsító szervezetek is elfogadják, sőt bátorítják a cégeket, hogy elektronikus adathordozón készítsék, tárolják a szervezetek a dokumentumaikat, feljegyzéseiket.

48 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A vizsgálatokkal, a mérésekkel kapcsolatos költségek Jellemzően a termelési folyamat részelemeinek és egészének ellenőrzési, az adatgyűjtésnek, az eredmények összegzésének, a vizsgálati módszerek kipróbálásának, használatának költségei. Hibaköltségek Lényegében azok a költségek tartoznak ide, amelyek a termelési folyamatok nemmegfelelőségeivel vannak összefüggésben. A hibakeresés, a vevői reklamációk kezelésének a költségei, a munkaerő hiányából fakadó kiesések pótlásának költségei. Ide tartoznak a hibás termékek előállításának, visszaszállításának és átdolgozásának vagy megsemmisítésének a költségei, a vevők elveszítésének költségei, a cég jó hírnevének elveszítéséből adódó többletkiadások is.

49 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Összes dolgozói létszám (fő) Tanácsadói és egyéb költségek együtt (M Ft.) Tanúsítás költségei előaudittal együtt (M Ft.) Összesen (M Ft.) 5-150,3-0,60,3-0,40,6-1, ,7-1,50,4-0,61,1-2, ,6-2,00,6-0,82,2-2, ,1-2,50,8-2,9-3,3 300 fölött2,5-0,8-3,3-

50 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "1 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST MINŐSÉGMENEDZSMENT Előadó: Miskolci Tibor Vezető auditor - CERTOP KFT. 2009. december 5."

Hasonló előadás


Google Hirdetések