Az EU támogatási politikája és pénzügyi alapjai Balogh Zoltán Nyíregyházi Főiskola – főiskolai tanársegéd Az Európai Unió pénzügyei2005/2006.

Az előadások a következő témára: "Az EU támogatási politikája és pénzügyi alapjai Balogh Zoltán Nyíregyházi Főiskola – főiskolai tanársegéd Az Európai Unió pénzügyei2005/2006."— Előadás másolata:

1 Az EU támogatási politikája és pénzügyi alapjai Balogh Zoltán Nyíregyházi Főiskola – főiskolai tanársegéd balogh_nyf@yahoo.com Az Európai Unió pénzügyei2005/2006. tanév 1. félév

2 Célkitűzések 2000-2006 1. célkitűzés: a fejlődésben lemaradó régiók felzárkóztatásának és strukturális átalakulásának, alkalmazkodásának elősegítése. Azok a régiók részesülnek támogatásban, amelyekben az egy főre jutó GDP kevesebb, vagy megegyezik az EU átlag 75%-val. Az alapok 2/3-a 15 tagállamban kerül felhasználásra. A legtávolabbi régiókat 1. célterületű régiókként kell kezelni.

3 Célkitűzések 2000-2006 2. célkitűzés: a struktúrális nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása, az iparilag hanyatló területeken a hanyatlás megállítása, a folyamatok visszafordítása. Ide tartoznak a gazdasági átalakulás alatt lévő régiók, hanyatló ipari régiók, fejlesztést igénylő rurális térségek, városok problémás területei, krízis helyzetben lévő halászati régiók.

4 Célkitűzések 2000-2006 3. célkitűzés: az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás fejlesztése, a hosszú távú munkanélküliség leküzdése, az ezzel kapcsolatos tréningek, szakmai képzések elősegítésének támogatása, továbbá az oktatási, képzési, foglalkoztatási politikák és rendszerek alkalmazásának valamint modernizálá- sának a támogatása. Támogatást kaphatnak azok a régiók, amelyek az első két célterületre meghatározott kritériumok hatókörén kívül esnek. A támogatás elsősorban nem regionális, hanem horizontális jellegű.

5

6

7

8 Pénzügyi alapok Strukturális Alapok:  Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)  Európai Szociális Alap (ESZA)  Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA)  Halászati Orientációs és Pénzügyi Eszköz (HOPE) Kohéziós Alap (KA) Közösségi Kezdeményezések

9 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) az elmaradott térségek fejlesztésének és gazdasági felzárkózásának elősegítésében és a nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakításának támogatásában játszik elsődleges szerepet.

10 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)  infrastrukturális és állandó munkahelyek teremtését vagy fenntartását lehetővé tevő termelési beruházásokat,  helyi fejlesztési projekteket, kis- és középvállalkozásokat,  fejlesztést elősegítő intézkedéseket a kutatás-fejlesztés területén,  termelő beruházásokat és a környezetvédelemre irányuló kisebb infrastrukturális beruházásokat,  regionális fejlesztéssel összefüggő közösségi kezdeményezésekhez kötődő intézkedéseket támogat.

11 Európai Szociális Alap (ESZA)  a hosszú távú tartós munkanélküliség veszélyének kitett személyek foglalkoztatása és hátrányos helyzetű csoportok álláshoz juttatása elsősorban a képzés és a munkaerő-toborzó segély-rendszerek pénzügyi támogatása révén,  megkönnyíteni a munkát kereső fiatalok munkába állását,  elősegíteni a munkaerőpiacról kiszoruló személyek foglalkoztatását,  a férfiak és nők számára azonos esélyeket biztosítani a munkaerőpiacokon,  a foglalkoztatás stabilitásának és növekedésének támogatása,  a kutatás-fejlesztési célokra fordítható emberi erőforrás kapacitások bővítése

12 Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA)  a mezőgazdasági és erdészeti termékek termelési, feldolgozó és marketing-struktúráinak hatékonyság-növelését,  az agrár-környezetvédelmi intézkedéseket,  az újraparcellázást és társulások létrehozását,  a mezőgazdaság fejlesztéséhez nélkülözhetetlen infrastruktúra megteremtését,  erdőállomány megújítását,  vidékfejlesztést,  fiatal gazdálkodók munkába állásának előmozdítását.

13 Halászati Orientációs és Pénzügyi Eszköz (HOPE) a halászati ipar átalakítása, korszerűsítése.

14 Kohéziós Alap (KA) A kevésbé fejlett tagállamok környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrára vonatkozó projektjeit támogatja. 1993 - a Maastrichti Szerződés hívta életre 1993-99 - 15 milliárd euró Célja azon térségek felzárkózásának elősegítése, ahol az egy főre eső GDP a közösségi átlag 90 %-a alatt van (Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország részesedik belőle környezetvédelmi és fejlesztési projektekkel).

15 Közösségi kezdeményezések A közösségi kezdeményezésű programok a különböző európai régiók sajátos problémáinak megoldását hivatottak elősegíteni. Az EU kezdeményezi őket, de a tagállamokra hárul a végrehajtás, amihez a Közösségtől 13.46 milliárd euró támogatást kapnak. (Ez a Strukturális Alapok 9%-a). 1994-99 között 14.3 milliárd euró támogatást használtak fel.

16 Közösségi kezdeményezések  határon átnyúló nemzetek közötti inter-regionális együttműködések (INTERREG),  vidékfejlesztés (LEADER),  humán erőforrás fejlesztés, esélyegyenlőség (EQUAL),  városok-energiaracionalizálás (URBAN).

17 Célkitűzések 2007-2013 Fenntarható fejlődés  versenyképesség  kohézió  természeti erőforrások fenntartható menedzsmentje és védelme Európai állampolgárság  jogi  biztonsági  közszolgáltatások Az EU mint globális partner  szomszédsági politika  globális szerepvállalás

18 Költségvetés 2007-2013

19 Európai Beruházási Bank Célja a tőkeberuhásáok finanszírozásával elősegíteni az Európai Unió gazdasági fejlődését Székhelye: Luxembourg Alaptőke: 62 milliárd euro Alapítók: tagállamok

20 Európai Beruházási Bank feladata Fő feladata a kölcsönnyújtás  az alaptőke 250%-ig – 155 milliárd euro  Évente 20 milliárd euró hitelt nyújt, ezek 90%-a EU tagállamba irányul Általában a projekteket az összes költség 50%- ig finanszírozhatja, és a projektek közül azokat részesíti előnyben, amelyek a beruházott összeget valamilyen tartós érték megteremtésére kívánják fordítani. A hitelek finanszírozásához szükséges források többségét a tőkepiacokon szerzi kötvénykibocsátásokkal, és besorolása révén a legjobb feltételekkel tud hitelekhez jutni, így kölcsöneit is kedvező feltételekkel nyújtani.

21 Európai Beruházási Bank feladata Kölcsönnyújtás fő területei Gazdasági és szociális kohézió a kibővített EU-ban Az Innováció 2010 program megvalósulásának elősegítése A Transz-Európai hálózatok fejlesztése Az EU fejlesztési és együttműködési politikájának támogatása a partner országokban Környezetvédelem és fejlesztés, beleértve a klímaváltozást és a megújuló energiákat Egyéb területek KKV-k támogatása A humántőke fejlesztésének támogatása

22 Az Európai Beruházási Bank szervezete Legfőbb testülete: Kormányzótanács – a tagállamok egy-egy miniszteréből (legtöbbször pénzügyminiszter) áll. Feladata:  Meghatározza a fejlesztési politika általános irányelveit  Jóváhagyja a mérleget  Kijelölje a bank vezető tisztségviselőit 5 évre

23 Az Európai Beruházási Bank szervezete Igazgatótanács  Tagok: 25 igazgató + 13 helyettes  Feladata: a kölcsönfelvételről, a hitelnyújtásokról, és a garanciavállalásokról szóló fontosabb döntések meghozása Menedzsment bizottság  Tagok: egy elnök és hét helyettes (6 éves időszak)  Felelősek: a bank mindennapi ügyeinek vezetéséért, javaslatok tervezetének elkészítéséért, Igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért.