Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tolna Megye szenvedélybeteg ellátásának múltja és jelene Dr. Sudár Gézáné 2013. Szeptember 2 6. A sárgaháztól a terápiás közösségig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tolna Megye szenvedélybeteg ellátásának múltja és jelene Dr. Sudár Gézáné 2013. Szeptember 2 6. A sárgaháztól a terápiás közösségig."— Előadás másolata:

1 Tolna Megye szenvedélybeteg ellátásának múltja és jelene Dr. Sudár Gézáné Szeptember 2 6. A sárgaháztól a terápiás közösségig

2 Alkoholizmus a monarchia korában I. Az ókortól már ismert jelenség és probléma az alkohol fogyasztástól való függés Társadalmi méretű gonddá azonban csak az iparosodó, majd ipari társadalmakban vált. (urbanizáció) A monarchia korában két általánosnak ható kóroki komplexumot tartottak felelősnek az elmebetegségek, és deviáns betegségek kialakulásáért: XIX. Sz. végi Európa gyors civilizációs fejlődése, A dualizmus kori magyar társadalom fejlődésének sajátosságai (társadalmi mobilitás, belső migráció, kivándorlás, foglalkozási struktúra átrendeződése) E korban az alkoholizmus, és az öngyilkosság bírt nagyobb jelentőséggel.

3 Alkoholizmus a monarchia korában II. Tolna megyei vonatkozásában megemlítendő, hogy az 1895-ben a szekszárdi kórházban megépül az ideg és elmeosztály, ahol az alkoholtól megtébolyodottakat is ápoltak és őriztek. Az akkori orvosok az alkoholizmus elleni hatékony védekezés módozatait: A szeszes italok hozzáférhetőségének megnehezítésében Az ivási szokásokkal való szigorúbb elbánási módban keresték. A büntetőügyekben szorgalmazták az alkoholisták szigorúbb elbírálási rendjét.

4 A XX. század az I. világháborúig A XX. Század elején már valóságos nemzeti katasztrófának említették az alkoholizmust. A munkásmozgalom kialakulásához köthetők: Az Alkoholellenes Munkásegylet létrehozása (1900) A Nemzetközi alkoholellenes kongresszus Budapesten (1907) Az első alkoholelvonó szanatórium (1903)

5 Az európai tudományok fejlődésének hatásai Ismerté válik a mértéktelen alkoholfogyasztás következménye a májra, az agyra, a szívre, idegrendszerre. Nyugat-európában ekkor indulnak a nagyobb epidemiológiai vizsgálatok (morbiditás kutatás, társadalmak és kultúrák közti összehasonlító felmérések). A kutatásokhoz kapcsolódik az alkohológia kialakulása, és az alkoholizmus betegségkoncepciója. A társadalom tudományok fejlődése (szociológia, kulturális antropológia, szociálpszichológia) rámutatott a kulturális hagyományok és társadalom szerkezet befolyására is. A pszichoanalízis befolyása is érvényesült, amely a személyiség előzetes zavarát feltételezte.

6 Tolna megye az I. világháború után Magyarországon a Tanácsköztársaság idején teljes szesztilalmat rendeltek el. Az állam magára vállalta az alkoholizmus elleni küzdelmet. A rosszabbodó élelmezési viszonyok következtében a szekszárdi kórházhoz tartozó konyhakertészet, és sertéshizlalda fejlesztése történik Bérleti szerződéssel Ebes pusztán Szekszárd határában fekvő palánki gazdaságban. Palánki gazdaságban 1927-ben alakították ki az ország első tanyarendszerű elmebeteg telepét (SÁRGAHÁZ). A munkaterápiás telep a kórház ideg-elme osztálya felügyelete alá tartozott.

7 Magyarország 1945-től a 60-as évekig közt az alkoholpolitikát az agyonhallgatás jellemezte. (Az alkoholizmus nem kívánatos társadalmi jelenség, a kapitalizmus velejárója.) 1956 traumáját követő két évtizedben megduplázódik a szeszfogyasztás. Szekszárdi kórház palánki gazdaságában ekkor már 70 főt foglalkoztattak szakszemélyzet felügyelete alatt. (Terápia, vagy gazdasági érdek?) Intaházán, majd Simaságon Benedek István sikerrel alkalmazza a környezet terápiát, melyben döntő szerep jutott a munkának. Hazánkban első ízben használja a csoporthatást az emberi kapcsolatok kialakításában.

8 A es évek I. A politika figyelme az alkoholizmus problémája felé irányul (okai: alkoholbetegek számának és az öngyilkosságok számának növekedése). o Magyarország bekapcsolódik a nemzetközi kutatásokba, magyar nyelven jelennek meg szakirodalmak. o 1960 Őszén MSZMP politikai határozatot hozott, melybe társadalmi, erkölcsi népgazdasági kérdésnek tekintette az italozást. o 1961-ben szigorodik a Btk. : az önhibájából ittas egyén az ittas állapotában elkövetett bűncselekményéért teljes felelősséggel tartozik. o Intézkedés az alkoholisták kényszergyógykezeléséről. o 1960-as években létrehozzák a gondozó intézeteket a kényszerbeutaltak kezelésére. A kezelés kizárólagos módja a hánytatás útján való averziós módszer volt Pavlov reflexelmélete alapján.

9 A es évek II as években kezdett új életre kelni a pszichológia, eltűrtség állapotába lép a pszichoanalízis, a szakirodalomban megjelennek nálunk az amerikai és nyugat-európai iskolák képviselői, ezzel együtt a pszicho- és szocioterápiás módszerek ben elindul a magyar alkohológiai kutatás tól a kényszergyógykezelés mellett lehetővé válik az alkoholista önkéntes kezelése január 1.-én megkezdi működését a Nagyfai Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézet (egészségügyi személyzettel is rendelkezik). Jellemzője a kétarcúság: militáns szankcionálás mellett legkorszerűbb szociálpszichiátriai szemlélet.

10 A es évek III es évek végén indul a deviancia kutatás Társadalmi Beilleszkedési Zavarok címen (5-5 év), mely rámutat az alkoholizmus és az életmód, életszínvonal, hátrányos helyzet összefüggéseire. A hetvenes évekre jellemzően az alkoholbetegek kezelése a túlterhelt egészségügyre hárult. A rendszerben megjelenő betegek többsége az egészségügyi problémái mellett szociális problémákkal küzdött. Kifejezetten alkoholbetegek ellátására szolgáló osztályok ebben időben nem voltak, kivéve Pomáz (100 ágy). Hol sikerrel kísérleteztek szocioterápiákkal, ezen belül munkaterápiával.

11 Tolna megye a es években A 70-es évek elején kezdték el felszámolni a régi palánki munkaterápiás telepet, és 1975-ben szintén Palánkon egy 300 ágyas rehabilitációs foglalkoztató kezdte el működését, Nyárádi főorvosnő vezetésével. A megye három elme-szociálisotthonából „cserebetegként” behozták a munkaterápiára bizonyos fokig alkalmas betegeket. Két pavilonban folyt pszichiátriai ellátás, két pavilonban geronto- pszichiátriai ellátás, és másik két pavilonban alkoholista betegeket láttak el. A főorvos mellett egy-egy osztályos orvos, az ápoló személyzet mellett pedig négy pedagógus, gazdasági és szociális nővér, valamint munkaterapeuták dolgoztak terápiás közösség eleve mentén. Az intézmény a szocioterápiák akkor legmodernebb technikáit honosította meg, a munkaterápia széles skáláit kínálta, mely elősegítette a beteg társadalomba történő visszailleszkedését (védett munkahelye, éjszakai szanatóriumi elhelyezés).

12 Magyarország a 80-as években A 80-as évekre a szakellátásra két uralkodó forma jellemző_ Ambuláns ellátást nyújtó alkoholgondozói hálózat Fekvőbeteg ellátásra szolgáló alkohológiai osztály (eü. keretek között működő munkaterápiás intézmény. A többé-kevésbé lépcsőzetesen felépített rendszer hiányossága: Az alkoholgondozó szakrendelőben kevés idő jutott az alkoholistára, szinte csak a gyógyszer beállítására összpontosított. Nehezebb eseteket a gondozók a kórházi és munkaterápiás intézmények felé terelték. A munkaterápiás intézetben kapott kezelés csak az alkoholizmus gyógyítására szorítkozott, a szociális és családi problémákat nem kezelte.Az érintettek nagy része csak kényszer hatására jelent meg a az ellátó rendszerben.

13 Az 1990-es évek A rendszerváltást követően az egészségügyi vezetés kezdte leépíteni, az addig kialakult rendszert, sok kórházi intézmény alakult át szociális intézménnyé. A közvélemény érdeklődése elfordult az alkoholizmus problémájától. Ebben szerepet játszott: Az egyéni szabadságjogok érvényesítésének erősítése. A drogfogyasztás méreteinek növekedése. Az a tény, hogy az alkoholizmus elleni harc nem hozott látványos eredményeket ben megtörtént a kórházi ágyak csökkentése, amit leginkább ez az ágazat szenvedett meg. Szétzilálódott a gondozó hálózat is. Az egészségügyben ellátott alkoholbetegek száma drasztikusan csökkent - a szociális szférában viszont egyre növekedett.

14 Szenvedélybeteg ellátás Tolna megyében A szociális ellátást szabályzó jogszabályok 1993-ig nem rendelkeznek a szenvedélybetegek speciális ellátásáról. 3/1980 (II.8.) Eüm rendelet már megjeleníti a szakosított otthonok fogalmát, de a szociális törvény még nem tárgyalja külön a pszichiátriai és szenvedélybeteg ellátást. Az Szt. ápolást-gondozást nyújtó bentlakásos otthonok, és rehabilitációs intézmények esetében arról intézkedik, hogy az ellátást külön kell biztosítani a szenvedélybetegségben szenvedők számára. A Szt től életbe lépő részei már elkülönülten nevesítik a szenvedélybetegek otthonát, rehabilitációs intézményét, átmeneti és nappali intézményét.

15 A tengelic Csilla Otthon működése dióhéjban I. Az Szt. rendelkezéseinek megfelelően márciusában a tengelici idősek otthonában 40 fős szenvedélybeteg ápoló-gondozó részleget hoztak létre a Tolna Megyei Önkormányzat határozata alapján. Az időseket ellátó intézmény májusában alakult ig idősek ellátását biztosította tól lát el szenvedélybetegek ápoló-gondozásával kapcsolatos feladatokat. A szenvedélybeteg részleg kialakításakor a speciális feladat ellátásához sem személyi, sem tárgyi feltételekkel nem rendelkezett között a szakmai fejlődés érdekében erőteljesebbé vált a dolgozók külső-belső képzése, az intézmény arculatának megalapozása, a szenvedélybeteg ellátás szakmai programjának kidolgozása

16 A tengelic Csilla Otthon működése dióhéjban II. Az intézménybe érkező kérelmek azt igazolták, hogy a várakozók átlagéletkora egyre alacsonyabb a bent élő lakókéhoz képest október 1-től a 40 fő ápoló-gondozó ellátás mellett 60 rehabilitációs férőhely került kialakításra. A változásban nagy szerepe volt az Alsótengelici Alapítványnak, mely saját szövödéjében kezdte el a lakók képzését, és munkaviszonyban történő foglalkoztatását. Az intézmény fennállása óta tradíció volt a földművelés és az állattenyésztés, erre épült rá a szenvedélybeteg ellátás munkaterápiájának egy része, melynek módszertanát, eszközeit dolgozta ki először az intézmény. Hosszú távú célként a terápiás hatás mellett, a saját és az akkor még megyeinként fenntartott szociális intézmények hússal és prímőr zöldséggel történő ellátását tűzte ki.

17 A tengelic Csilla Otthon működése dióhéjban III os törvényi változások, melyek a szociális foglalkoztatásra vonatkoztak, nagy előre lépést jelentett a foglalkoztatás személyi kiadásainak biztosítása terén. A szociális foglalkoztatás terén egyrészt pályázatok alapján, másrészt a szociális foglalkoztatás termelte bevételekből foglalkoztató épült. Kialakításra került a varroda, mely jelenleg is gazdaságosan működik, és textíliával ellátja az ISZI telephelyeit. Visszavételre kerültek az intézmény által bérbe adott földterületek, melyeken az állattenyésztéshez szükséges takarmány kerül megtermelésre. A szociális földprogram egymásra épülő több éves pályázati lehetőségét kihasználva, az intézmény megteremtette a gépi földművelés minden feltételét, a fóliás és szabadföldi növénytermesztés tárgyi feltételeit. (Növényház, öntözőberendezés)

18 A tengelic Csilla Otthon működése dióhéjban IV. A szakellátás a terápiás közösség elvén alapszik. Célja: a szenvedélybeteg lakóknál a tartós absztinencia elérése, visszavezetés a munka világába, a társadalmi kapcsolatok erősítése, az állandó lakóhely és a biztos megélhetés kialakítása. A rehabilitációs cél eléréséhez az intézménybe többféle módszer áll rendelkezésre: a munkaterápia a szocioterápiák, tematikus csoportfoglalkozás, tervezett szabadidős tevékenység, az új életút kialakításának elősegítse személyes célok meghatározása támogató belső erőforrások feltárása, erősítése, konfliktus és problémamegoldó modellek elsajátítása.

19 Tolna megye szenvedélybeteg ellátó rendszere Tolna megye szenvedélybeteg ellátó rendszeréhez szorosan kapcsolódik még: A jelenleg is működő palánki szocioterápiás osztály, Balassa János kórház pszichiátriai osztálya, Az 1990-ben létrejött zsibriki dorgterápiás intézet, 1991 óta Györkönyben működő Szőlőtő Alapítvány, és a Szekszárdi Kistérségben működő Rév Caritas Szenvedélybeteg- segítő szolgálat, A közel 30 éve működő Anonim Alkoholisták és a Szekszárdon 15 éve létrejött Al-Alon civil szerveződése.

20 Irodalomjegyzék: 1. Pisztora Ferenc Dr.: Deviáns magatartásformák a Monarchia korabeli Magyarországon. Orvosi Hetilap évf. 2. Veér András Dr., Pável Magda Dr.: Az alkoholbeteg ellátás koncepciójának revíziója. 3. Buda Béla Dr.: Hozzászólás Dr.Veér András, Dr.Pável Magda :”Az alkoholbeteg ellátás koncepciójának revíziója” c. anyagához. 4. Dr.Bálint István: Útmutató az alkoholista betegek gondozásához. Kiadja Az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság Módszertani Útmutató az alkoholelvonó szakrendelések és gondozók orvosainak. 6. Kiadja: Az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság 1970 összeállította Dr. Avar Pál. Szakmai konzultánsok: Dr. Hárdi István, Fekete János és Dr.Mérő Endre. 7. Dr.Lakner László: Népegészségügyi ismeretek. Szombathely Dr.Levendel László: Alkoholbetegek gyógykezelése és gondozása. Akadémiai Kiadó. Bp Dr. Buda Béla –Dr. Bonta Mihály (szerk.) 10. Viselkedés?-Betegség?- Társadalmi probléma?- Medicina Bp. (1985. Alkohológiai kiskönyvtár 8) 11. Dr. Gálfi Béla: Munkaterápia a pszichiátriai gyakorlatban. Medicina Bp DrSzentgális Gyula c.e. doc. : A SZEKSZÁRDI KÓRHÁZ SZÁZHETVENÖT ÉVE.

21 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Tolna Megye szenvedélybeteg ellátásának múltja és jelene Dr. Sudár Gézáné 2013. Szeptember 2 6. A sárgaháztól a terápiás közösségig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések