Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Zöldterület- gazdálkodás 5.előadás. Támfalak Támfalak létesítése  A lejtős területek >lejtőn a víz felgyorsul, eróziót okoz vízszintes terepfelszín >szintkülönbségeket.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Zöldterület- gazdálkodás 5.előadás. Támfalak Támfalak létesítése  A lejtős területek >lejtőn a víz felgyorsul, eróziót okoz vízszintes terepfelszín >szintkülönbségeket."— Előadás másolata:

1 Zöldterület- gazdálkodás 5.előadás

2 Támfalak Támfalak létesítése  A lejtős területek >lejtőn a víz felgyorsul, eróziót okoz vízszintes terepfelszín >szintkülönbségeket rézsűkkel és támfalakkal A  A talaj >a teherbírása. 1,5-3 kp/cm2 terhelés esetén nem süllyedhet 3-4 mm- nél erősebben.  A kialakításuk Feltöltéssel Bevágással Vegyesen  Anyaga beton, kő, tégla, fa, vegyes

3  támfalat a földtömeg nyomja> nyomás irányát a természetes rézsű vonala határozza meg. A földnyomás a felsőbb részeken mindig kisebb, s lefelé haladva nő, majd átadja az altalajnak.  Az erőleküzdés és átadás viszonyai szerint súlytámfalat és szögtámfalat  A súlytámfalak a rájuk ható erőket saját tömegük révén adják át az alapozási felületnek és az altalajnak.  szögtámfalak vasbetonból készülnek, aránylag vékony fal- és talplemezzel és merevítő bordákkal.  Legerősebb a rézsű alsó egyharmadában a támfal.  Vastagság szabálytalanabbak a beépítendő kövek>vastagabb támfal A kisebb súlytámfalak vastagságát ( általában 2 méter magasságig, 1 m látható magasságig) egyszerű arányszámok segítségével méretezik. A fal vastagsága és magassága az aránypár alapja. A támfal mögé a víznyomás és szétfagyás megakadályozására vízelvezető drénréteg (szivárgó)beépítése szükséges. A szivárgóba valamilyen szemcsés anyag kerül, amelyen a víz könnyen át tud folyni. Legalább cm-es vastagságban kell kialakítani, úgy, hogy a felső és az alsó rétege döngölt agyag legyen. A víz kivezetéséről is gondoskodni kell. Minden 3 m2 falfelületre legalább egy átvezető nyílás szükséges, s itt a falba csövet kell építeni a víz átfolyás szabályozására. A támfal felső része kialakításánál jó, ha a fal síkján túlnyúlnak, azért, hogy a víz róluk ne a falra folyjon.  A súlytámfalak esetében szárazon és nedvesen rakott támfalakat lehet megkülönböztetni.

4 Szárazon rakott támfalak A szárazon rakott fal előnye közeibe növényeket Anyaga kő, beton kazettából, közöket humuszos anyaggal, földdel jól összetömörítve és kiékelve, hogy el ne tudjanak mozdulni. A köveket érdemes egy kicsit hátradönteni, mert így jobban nekifeszülnek a föld nyomásának, a szilárdságát pedig egy-egy kővel lehet növelni amit a hátsó falba engednek bele. Az alapozási mélység 1,2 méteres magasságnál minimum 20 cm, alapokba kavicsot szoktak rakni A fal vastagsága pedig a látható magasság fele legyen. A növényeket az építés közben kell beültetni. Fontos, hogy a függőleges hézagok soha ne kerüljenek egymás fölé, mert ez a stabilitást erősen rontja, hanem kötésben kell rakni őket.

5 Nedvesen rakott támfalak Az 1 méternél magasabb támfalat csak statikai számítás alapján szabad elkészíteni, s a fagyhatár alá (80 cm mélységig) kell alapozni. Az alapozás mindig szélesebb, mint a látható fal. Az alapnál látható fal vastagsága a látható magasság 1/3-a. A magasabb fal felfelé keskenyedhet, de a felső részen, kőfal esetében legalább 30 cm, betonfalnál pedig 20 cm vastagság kell. Az alap minden esetben beton legyen (B70, B100, vagy kőbeton), a felmenő fal pedig minden esetben fagyálló anyag legyen cement habarccsal építve, ha beton az anyaga, akkor pedig B100, B140 betont szükséges alkalmazni. A B70 betonban 1,28 m3 homokos kavics+1,82 kg cement+0,19 m3 víz van. A 100 betonban 1,28 m3 homokos kavics+2,22 kg cement+0,19 m3 víz van A B140 betonban 1,32 m3 homokos kavics+2,17 kg cement+0,17 m3 víz van

6 Nedvesen rakott támfalak A támfal külső felülete különböző lehet: A homlokzat kiképzése attól függ, hogy milyen a támfal anyaga. kemények és szabálytalan alakúak a kövek, legcélszerűbb a falat u.n. cikloprakással készíteni. Ez minden fajta kőnek kedvelt és mutatós falazási módja. Lényege, hogy a köveket faragás nélkül, kőműves kalapáccsal idomítják, és úgy válogatják össze, hogy a falban a kövek egymást fogják. Egy jól felrakott falból egy-egy követ úgy ki lehet emelni, hogy a többi meg sem mozdul. Készítés közben arra kell ügyelni, hogy 0,8-1 méterenként vízszintes síkot kapjon a fal, ez az u.n. kiegyenlítő réteg, ez fokozza a fal szilárdságát. Ciklop rakással készülhet kerítés lábazat, kapuoszlop, kerítés oszlop, pergola oszlop is. A ciklopfalat lehet építeni szárazon rakva, beton hátfallal, illetve két oldalról falazva kitöltő betonnal.

7 Nedvesen rakott támfalak A terméskő fal cm magas rétegekből készül, alul magasabbak, felül keskenyebbek az egymás fölött elhelyezkedő rétegek. A fekvő hézagok megközelítően vízszintesek, de az álló hézagok nem szükségszerűen függőlegesek. Mélyen kell őket hézagolni, a cementet jobb nedves felületre kenni. A szabályos soros terméskő fal esetében megközelítően vízszintes és függőleges kialakítás történik a kövek illeszkedésénél. A szabályos, váltósoros kialakításnál a vízszintes sorokat különböző magasságú és alakú kő megszakítja, a felületet játékosabbá teszi. Ügyelni kell arra, hogy az állított kövek vízszintes rétegezésűek legyenek, mert különben a kő teherbírása csökken és könnyen szétfagy. A közel egyenletes hézagokat habarccsal mélyítve kell kikenni. A skót fal esetében a kövek 6 lapjából legalább ötöt megdolgoznak, és szabályos mértani idomra faragnak, vagy fűrészelnek. A szabályos terméskő fal hogy a kőnek mind a hat lapja megmunkált, teljesen szabályos, egyforma kövekből készül. Ilyennek tekinthető a fűrészelt, vagy rétegesen fejtett 4-6 cm vastag kőlapból készült fal is. Ezek lehetnek hulladék anyagok is. Úgy rakják, hogy a keskeny, 4-6 cm-es lapjuk adja a látható felületet, egy sorba azonos vastagságú kövek kerüljenek, amelyeket cementhabarcsba raknak bele. A terméskő falak építéséhez általános szabály, hogy a kövek elhelyezésekor az átkötés legalább 15 cm legyen, mert a függőleges hézagok nem eshetnek egymás fölé. Hosszabb falak építésekor irányköveket helyeznek el, ezek adják ki az egyes sorok magasságát. A sarkokat kötésben kell kirakni, majd ezekhez lehet a sorokat csatlakoztatni. A falazást az alsó sor lerakása, és a kötőanyag megszilárdulása után lehet folytatni.

8 Beton támfal  Kertidegen  Költségkímélőbb A súlya tetemes. Előre ki kell zsaluzni, s a zsalu lebontása után a homlokfalat vésővel kell megmunkálni a zsalu eltüntetésére. 1 méternél magasabb falat nem javasolt parkban építeni. A bélésbeton talaj felé eső oldalát függőlegesen, illetve a beton alapot vízszintesen szigeteléssel kell ellátni

9 A támfal építés menete - Kitűzés a tervek szerint -Alapárok kiásása s a támfal mögött annyi szabad helyet kell hagyni, hogy a zsaluzat beépíthető, majd elbontható legyen, a szivárgó elférjen. Fontos, hogy az alapozáshoz szükséges utolsó 20 cm-es réteget közvetlenül az alapozás előtt szedjék ki, mert ha előbb történik, beázhat, s az egész támfal szilárdságát csökkenti. - Alap megépítése - Zsaluzat elkészítés és vasalás beszerelés - Támfalépítés vízátvezető nyílásokkal - Beton megszilárdulása után a zsaluzat lebontása - A támfal felületén a szükséges munkák elvégzése (pl. kövek hézagolása, felületkezelés) - Szivárgó megépítése és föld visszatöltése

10 Támfalak karbantartása A legtöbbször süllyedés és kifagyás miatt van szükség a javításra. A kifagyott kő javítását a kő kell kezdeni. A rést gondosan ki kell takarítani, majd vízzel alaposan be kell öntözni. Száradás után cementhabarccsal ki kell kenni a nyílást, majd az előzetesen méretre faragott követ be kell illeszteni. Ügyelni kell arra, hogy a váltókövek a helyükre kerüljenek, ellenkező esetben a fal beomolhat. Végül ki kell fúgázni a rést. Amíg a cement meg nem köt, felületét nedvesen kell tartani, vagyis többször be kell öntözni. A megmozdult, megdőlt támfalat el kell bontani, és újra kell építeni.

11 Út- és térfelületek pihenést szolgálhatnak forgalom átvezetését A tervezett célra hosszú időszakon keresztül alkalmasnak kell lenniük. Felületük anyaga a használat céljának és esztétikai szempontoknak megfelelően más és más. Utak funkciója > gyalogos forgalom séta, illetve átmenő gyalogos forgalomra Nagyobb parkokban szükség lehet még járműforgalom átvezetését szolgáló utakra is. Az útfelületeket használat célja szerint más-más szélességűre méretezik.

12 Lágy és szilárd burkolatú utak Alapvetően lágy és szilárd burkolatú utakat, ezen belül szárazon rakott, illetve nedvesen rakott burkolatot szoktak megkülönböztetni. A lágy burkolatú utak minimális alapozással és legtöbbször a felületük terítéssel készülnek, szilárd burkolat alá több rétegű alapozás után kerül fel a burkoló anyag. Bár az utak burkolása a kertépítés utolsó fázisa, de alapozásuk a kerti építményekkel egy időben történik., de az 1 ember számára szükséges 60 cm szélesség többszöröse általában. Így lehet 1,20 m, 1,80 m, 2,20 m, de készülnek 90 cm, 2,40 m széles utak is. Az utak létesítésének két fázisa: - az alapozás elkészítése (alépítmény) - a burkolat elkészítése (felépítmény) Megfelelő minőségű alapozásnak süllyedés mentesen kell tudnia átvenni a rajta közlekedők súlyát, s e célnak az utak vonalvezetése meg kell, hogy feleljen. A felépítménnyel kapcsolatban alap követelmény tartós, fagyálló, síkosság mentes, és a lehető legkisebb súrlódású legyen a felülete. Az utak legnagyobb ellensége az eső és a fagy. Az utakat úgy kell megépíteni, hogy a víz ne tudjon az alapozásig lehatolni, mivel ettől fellazul, mivel a befolyó víz megfagy, ezáltal megnő a tömege és szétfeszíti az alsó részeket. Az elzárás helyett (a szárazon rakott utak és a lágy burkolatok esetében) a vízelvezetés szintén jó megoldás. Az utak felszíne soha nem lehet mélyebben, mint a környező talajszínt, illetve kívánatos, hogy legalább 2-3 cm-el kiemelkedjen, azért, hogy a víz ne az útra folyjon.

13 Lágy burkolattal készült utak A laza kavics, kőzúzalék, aprított fakéreg a, lágy burkolat készítésére kiválóan megfelel. Előnye:  Egyszerűen szétteríthetők,  és lényegesen kevesebb költséggel előállíthatók  Ha a zúzalék anyaga azonos a szegélyek és építmények anyagával, akkor különösen harmonikus környezet hozható létre. A kavics és a kőzúzalékkal készített utak közül hagyományosan a kavics burkolatot használják. Két féle kavics használható, a finomabb, u.n. gyöngykavics, a nagyobb szemű folyami kavics és a durva tűzkőkavics. A legfinomabb gyöngykavics szemcse mérete 1 cm-nél kisebb a durva tűzkőkavics akár 4-5 cm- es szemcse méretű is lehet. A kavicsok természetes úton, a víz koptató munkája nyomán jönnek létre. Finom kőzúzalék szemcse nagysága 6-9,5 mm, különféle színnel kerülnek forgalomba. A színük a kőzúzalékot alkotó ásványoktól függően változóak. A kőzúzalékok természetes kőzetek aprítás útján előállított apró szemű törmelékei. A leggyakrabban alkalmazzák a fehér zúzalékot (murva), amelynek színét a fehér dolomit adja. Szabad felületre, amelyek erős napsugárzásnak vannak kitéve, nem javasolt az alkalmazásuk, mivel vakítanak. Nyáron erősen porzik, csak állandó öntözéssel lehet pormentesen tartani. A vörös salakot, mint terítő anyagot egyre ritkábban alkalmazzák, elsősorban sportpályák felülterítésére. A gránitzúzalékok szürke és fekete árnyalatokban fordulnak elő, egyenletes felületet adnak. Rózsaszín és szürke zúzalék szintén kapható, amelyek színét szintén az ásványi összetétel adja.

14 Durva zúzalék  Az előbbiektől eltérően a szemcse nagyságuk mm, alapanyag leggyakrabban szürkésfehér cotswoldi mészkő.  Az utak alapja jó vízáteresztő talajon 10 cm- es, kevésbé jó vízáteresztő talajon pedig cm-es homok, vagy salak. A fa és kéregtörmelék  is alkalmas felület burkolására.  Előnyük, hogy kertbe illő, organikus felületet ad.

15 Lágy burkolatú utak építése Valamennyi lágy burkolat esetében szükséges a tükör kiemelése, vagyis a talajszintből cm lefaragnak az út kívánatos szélességében és vonalvezetésével. Ebbe kerül először az alap, majd pedig, legtöbbször már a felszínből kiemelkedve a felülterítő anyag. Az utaknak kereszt irányban 3-5 %-os, hosszirányban pedig 1,5-15 %-os lejtést lehet adni. A lágy burkolatok alapjaként használhatóak nagyobb építési törmelékek, amelyeket mindig alaposan le kell döngölni és bogárhátúra kell kiképezni a megfelelő vízelvezetés céljából. Erre 1 cm vastagságban valamilyen kötőanyag kerül. Legjobb az agyagos talaj. A kötőanyag funkciója a fedőréteg számra szilárd alapot adjon, s vízzáróként is funkcionál. A felület terítése 2-3 cm vastagságban történik. Gyöngykavicsot 2 cm-nél vastagabban nem ajánlott teríteni, mert erősen csúszik.

16 Szilárd burkolatú utak A szilárd burkolatú utak mindig valamilyen alapozással készülnek. Az úttükör kiemelése cm- vastagságban történik. Bármilyen burkolat kerül rá, nagyon fontos, hogy kellően tömörített, szilárd legyen az alap. Az alapozás arra szolgál, hogy a különféle hatások következtében esetleg megmozduló talajréteg ne okozhasson semmilyen változást magában az útban. Erre különböző súlyú hengerrel szoktak rámenni, a kellő tömörödés előállítása érdekében. Az útalapba homokos kavicsot szórnak. A fagy miatti elmozdulások elkerülésére cm mélységig durva kavicsalapot kell készíteni, mégpedig úgy, hogy rétegenként valamilyen gép alkalmazásával tömöríteni kell. Erre 5 cm vastagságban homokot, vagy finom szemcséjű kavicsot kell szórni és elsimítani. Erre kerülhet a burkolat. Burkolóanyagként beton, vagy valamilyen lapburkolat jöhet számításba (tégla, térkő burkolatok, pl. bányászott kő pl. mészkő). A lapburkolatok lerakása szárazon rakva történik leggyakrabban. Az ágyazó réteg homok, mely kellően jól tartja a burkolatot és rugalmas átmenetet képez a talaj felé. Szárazon rakott felületeknél szegélysor elhelyezésére is szükség van. A lerakás meglehetően munkaigényes, mivel az egyenletes felszín kialakítása sok időt, türelmet és szakértelmet igényel. A felületnek különösen simának kell lennie, ± 1 cm-esnél nagyobb eltérés nem lehet. A tartósság érdekében az esővíz elfolyását biztosítani kell, ezért a felületet enyhe lejtéssel kell kialakítani. 2 5-os lejtés minimálisan ajánlott, ez azt jelenti, hogy 1 méteren 2 cm-t kell lejtenie az út felületnek, így az esővíz akadály nélkül elfolyhat.

17 Szilárd burkolatú utak A lerakás a szegélysor kialakítással kezdődik. A szegély feladata, hogy megakadályozza a homokágy és a burkoló anyagok szétcsúszását a használat közben. A szegélyt B70-es betonba lehet a legjobban lerakni. A 30 cm mély tükör aljára vissza lehet tölteni a földet 8-10 cm vastagságban, alaposan tömörítve, vagy pedig kőzúzalékot is lehet berakni, főleg ott, ahol jármű forgalom is várható. Ezután jöhet az ágyazat kialakítása homokból. A homok felület egyenletességére és kellő tömörítésére ügyelni kell. Végül az elemek lerakása következik. A lerakás széltől-szélig történik úgy, hogy először az egész darabokat, majd csak ezután szabad a vágott elemeket kell lerakni, ügyelve arra, hogy az egyes darabok szorosan illeszkedjenek egymáshoz. Munka közben a már lerakott kövekre fektetett deszkáról lehet dolgozni. A befejező művelet a lefektetett elemek egyenletesre ütögetése. Az ütögetésre kéttalpú kalapács, megfelelő. Végül a felületbe be kell söpörni valamilyen finom szemcséjű homoklisztet, amely a hézagolásra szolgál, s ezzel még egy utolsó döngölés és egyengetés után elkészül s burkolat.

18 Szilárd burkolatú utak A kőlappal burkolt utak drágák, de igen dekoratívak, a parkokba jól illeszkednek. Csak fagyálló köveket szabad használni, mert a felfagyott lapok balesetveszélyesek, pótlásuk pedig rendkívül drága. Kiválóan megfelelő az ürömi és a budakalászi kő, valamint a duna-almási és süttői is jó fagytűrő is dekoratív. A kőlapok vastagsága minimum 4-6 cm, és 30 x 30, illetve 40 x 40 cm –es méretű. A fűrészelt 2,5-3 cm vastagságú lapokat nem célszerű alkalmazni, mivel kisebb a teherbírásuk, könnyebben eltörnek. A kőlapokat szintén csak szárazon szabad felrakni, mivel a nedvesen rakottak a téli fagy hatására feltáskásodnak és rétegesen leválnak. A kőlapok szabályos, vagy szabálytalan alakúak egyaránt lehetnek. A kőlapok hézagolása habarccsal is történhet, de ügyelni kell arra, hogy a habarcs ne kerüljön a kőre. A legtartósabb utat kőből beton ágyazatba helyezve lehet nyerni. Ehhez cm vastag úttükör kiemelése szükséges, a földet alaposan le kell döngölni, majd 10 cm vastagságban homokos kavicsot, erre B100 betont kell elteríteni, s erre jöhet a burkolat, amelyet 2-3 cm vastag ágyazó habarcsba kell fektetni. Hasonlóan lehet lerakni a tégla burkolatot is. A lapok közötti hézagokat valamilyen kiöntő anyaggal kell kitölteni.

19 Beton és tégla burkoló elemek A téglák és térkövek bármilyen formára kirakhatók, mivel többféle formában készülnek. A megfelelő burkolóanyag kiválasztása a használat céljának megfelelő kell, hogy legyen. A forgalomba kerülő elemek változatos formában, színben és alakzatban, a megnövekedett esztétikai igények szerinti változatosságban kaphatók. A beton burkoló elemek alapanyaga természetes anyag, cement, homok és víz. A felületi tartósságot kemény kvarc, vagy porfirhomok réteg biztosítja. Ez nem csak kopásálló, hanem szép felületet is ad, a kövek ellenállnak a fagynak, kicsapódó sónak, stb. A homokfúvásos technikával a felület antikolása is megoldható, így valódi terméskövet utánzó külső is kialakítható. A beton burkoló elemeknél meg kell különböztetni útburkoló és u.n. kötőköveket. A kötőköveken körben fogazat található, amely nagyobb terhelhetőséget biztosít számukra. Az íves és a körformákat már a kereskedelem által előre összerakottan szállítják. Az ives formák esetében 1 méteres sugár elérése után legjobb normál méretű kövekkel folytatni a burkolást. A kövek változatos formája és nagysága miatt széleskörűen terjed alkalmazásuk Kapcsolódó beton elemek  Az egymásba kapcsolódó profilok az egyes elemek szilárdabb kapcsolódását, a szétcsúszás megakadályozását szolgálják.  Változatos szín és formaviláguk mellett különös előnyük, hogy homok ágyazatba rakva a természetes vízkörforgást segítik, hiszen a víz nem elfolyik rajtuk a csatornákba, hanem beszivárog az altalajba és ezáltal helyben marad.

20 Beton és tégla burkoló elemek Beton lapok  A beton lapokat nagy nyomáson formába préselik, majd felületüket valamilyen természetes kő örleményével, vagy finom szemcséjű kaviccsal díszitik.  A leggyakrabban az 50 x 50 cm –es lapokat használják, de ma már számtalan színben, formában és vastagságban kaphatók.  Belőlük íves minta is készülhet, ehhez többféle betonlap szükséges.  Lerakásuknál a szárazon, homok ágyazatba fektetés a legjobb, nyitott, homokkal fugázva. Így elegendő hely marad a tágulásra, a víz le tud folyni a lapokról, de nem folyik el, s a hőmérséklet változás, illetve nedvesség hatására nem repedeznek el. Klinker burkolatok  A klinkertéglát égetett agyagból készítik, s a magas égetési hőmérséklet hatására különösen kemények és ellenállóak lesznek a hőmérsékletre és a mechanikai behatásokra egyaránt.  Nagy terhelésnek kitett felületekre is alkalmasak.  Színüket az alapanyaguk és az égetés befolyásolja, de ezt a színt megőrzik. Méretük 200 x100, vagy 240 x 115 mm a leggyakrabban, vastagságuk pedig 40 vagy 60 mm.  Nagyobb terhelésnek kitett felületen a lerakás módjával lehet a terhelhetőséget növelni.  A téglákat valamilyen mintázat szerint lerakva, általában jobban bírják a terhelést. Átlós, vagy halszálka formában fektetve különösen erős terhelésre válnak alkalmassá.  A téglákat homokba, vagy habarcs ágyazatba lehet fektetni  Bazalt és andezit kövek kiválóan alkalmasak burkolásra.  Az úttükör ledöngölése után cm vastag homokágyazatba fektethetők, úgy, hogy 3-5 cm-el állhatnak ki az út szintjéből, majd a kövek behelyezése után a végleges mélységbe kell döngölni őket.  Fúgázni kell, homok, cementhabarcs, bitumen egyaránt alkalmas a célra.

21 Vízelvezetés a burkolatoknál  A burkolt felületeknél fontos feladat a víz elvezetésének a megoldása, ezzel a felfagyás megelőzése.  Alagcsövezés, lefolyók beépítése egyaránt jól alkalmazható. Általános szabály, hogy a felületek hossz irányban legalább 0,5 %-ot lejtsenek, a kereszt irányú lejtés pedig legalább 2 % legyen.  A legjobb, ha a felületen összegyűlt vizet lefolyó aknába, majd szivárgó aknába vezetik. Gyephézagos út és térfelületek  A gyephézagos felületeket, más néven „grün beton”-t viszonylag szűk körűen alkalmazzák, mivel a járás nehézkesebb rajta.  Előnyük,  hogy alkalmazásukkal a lehulló csapadék helyben marad, az elemek résein bevezetődik a talajba. További előnyük, hogy a burkolatok viszonylag nagy terhelést képesek elviselni. A betonelemeket ágyazatba kell lerakni, itt természetesen szintén fontos, hogy ez is vízáteresztő legyen.  A hézagokat pedig humusz, föld keverékkel kell kitölteni, a földbe pedig fűmagot kell vetni, amelyet valamilyen szerves anyag tartalmú keverékkel, pl. komposztfölddel kell betakarni.  A vetés és takarás után a föld a bőséges beöntözés hatására ülepedik, s végül 1-2 cm-el a beton elemek síkja alá kerül.  Ha a grün betont gépkocsi forgalomra is kell méretezni, akkor megerősített alapot szükséges csinálni, vagyis döngölt kavics és homok ágyazatba kell fektetni.

22 Aszfalt út és térfelületek Régebben gyakran használtak, ma már egyre kevésbé, az aszfalt burkolatot a parkokba. Hátrányuk, hogy nagy melegben képlékenyek lesznek, meggyűrődnek, s a hepehupás felület erősen balesetveszélyes. Télen a talajmozgások miatt gyakran megemelkednek és széthasadnak. Az aszfalt felületeknek mindig kell szegélyt készíteni, alájuk fekete salak, vagy beton alap, majd erre terítik 3-4 cm vastagságban a forró, kenhető aszfaltot. Az aszfalt stabilitását kőzúzalék hozzáadásával lehet javítani, a célra 2-4 mm szemcsenagyságú kőzúzalék 5 kg/ m2 vastagságban leterítve és behengerezve megfelelő.

23 Beton utak készítése A betonutak szilárd felületet adnak, gyorsan elkészíthetőek és viszonylag tartósak. A beton bedolgozása gyors és szakszerűen előkészített terepet igényel, mivel viszonylag gyorsan köt (ma már vannak a kötést lassító adalékok is). Betonozás-zsaluzat készítése A betonozást mindig megelőzi a beton formáját adó zsaluzat elkészítése. Ennek magassága az út felület magasságát adja, széleinek pedig tökéletesen illeszkednie kell, mivel ahol kiugrások vannak rajta, ott később a betonban is megmaradnak. A zsaluzatnak oldalirányból valamilyen megtámasztás szükséges, továbbá a talajban szilárdan kell állnia, hogy a rá ható erőknek ellent tudjon állni. A beton igen súlyos és szétfolyó, a zsaluzatnak ezt fel kell vennie, nem mozdulhat el. Az útnak oldal irányban 1 cm-es lejtést kell adni, hogy a víz ne álljon meg rajta. A zsaluzat magasságát vízmértékkel állandóan ellenőrizni kell, nem szabad a szemre hagyatkozni cm-el túlnyúljon a tervezett területen. Ezután le kell helyezni a szintező karókat, amelyeken az alapozási szinteket be kell jelölni, mind a négy oldalukon. Az első karó leverésénél különös gondossággal kell eljárni, mivel ennek szintje a továbbiakat is meghatározza.

24 Alapozás  A betonút készítése is alapozással történik. Alapozásukhoz a talajt jól tömöríteni szükséges, majd ezt 10 cm vastagságban homokos kavics, vagy kőzúzalék terítése és tömörítése követ. A kész betont be kell önteni a zsaluzatba, majd el kell egyengetni. Erre speciális lehúzólapok szolgálnak. A lehúzás mozdulatai a fűrészeléshez hasonlatosak, s eltávolítják vele az összes fölösleges anyagot. A lehúzás közben ütögetni kell, hogy kellően tömörödjön a beton, s az összes kis sarkot, mélyedést is ki kell tölteni. Ha a felületén horpadás lenne, akkor azt újabb réteg felhordásával ki kell küszöbölni, megismételve a lehúzást és tömörítést. A kívánt felület kialakítása  A lesimított felületen különféle technikákkal bordázat, kőnyomatot utánzó, vagy mosott felület alakítható ki. Mivel a beton a „kötéshez” nedvességet igényel, ezért néhány órával később, majd pedig 1 nap után be lehet öntözni. Különösen a friss betonozásnál kell óvatosan eljárni, mivel ha az öntözővíz túl nagy intenzitással éri a felületet, a finomabb részecskéket kimossa a betonból, s a durva felület marad vissza. Ugyanakkor előfordulhat, hogy ezzel együtt felszíni egyenetlenség is kialakul. Fóliával való takarás szintén igen jól megtartja a nedvességet, de a rögzítésre különös gondot kell fordítani. Néhány nap elteltével a zsaluzat eltávolítható, de különös gonddal kell eljárni, nehogy a beton felülete sérüljön közben. Pihenő terek kialakítása  A térburkolatok az utakhoz hasonlóan lapozással készülnek. A helyszín kijelölés után az alap kiásása következik. Alapként 10 cm kőzúzalék és 5 cm homok megfelelő a legtöbb burkolat alá. A munkagödör szélessége

25 Útszegélyek A lágy és szilárd burkolatú utak egyaránt szegéllyel is készülhetnek. A szegélyek nemcsak díszítenek, hanem fontos gyakorlati szerepük is van. A szegély elkerülhetővé teszi az út és a fűfelület találkozásánál a gyakori szegélynyírást, továbbá azt, hogy a burkolat földdel szennyeződjön. Megakadályozza, hogy a gyökerek belenőjenek az út felületébe. -Megakadályozzák az utak burkolóanyagának szétszóródását és szétcsúszását. Különösen a lágy burkolatok anyaga könnyen szétpereg és szennyezheti a környező fűfelületeket. A szegély létesítése még az alap kiásásával egy időben történik és különféle anyagból készülhet. Szegélyek alapozása Lehet a szegély sima föld padka, ez esetben az utat egy földbe vágott mélyedéssel, illetve ennek kaviccsal való kitöltésével választják el a fűfelülettől. Lehet tömörített homok ágyazatba fektetni a szegélyeket, illetve a homokra és habarcsba helyezni.

26 A szegélyek földbe süllyesztve, vagy föld fölé emelve készülhetnek. A földbe süllyesztett szegélyelemek hajlékony műanyag, vagy fémszalag, vagy más, a nedves talajt jól bíró anyagú szegély lehet, a felszín alatt 1-2 cm-re kell behelyezni, azért, hogy a fűnyírót ne akadályozza a munkában. A kiálló szegélyelemek lehetnek szokványos szegélykövek, valamint hosszú szegélyelemek. Készülnek betonból, műkőből, égetett agyagból, fából, de vannak kőutánzatú és tégla utánzatú elemek is. A kisméretű szegélykövek cm hosszúak, 4-5 cm vastagok, a nagyméretűek pedig 8 cm vastagok, cm hosszúak. A szegély építése a helyének kijelölésével kezdődik. A kitűző zsinór feszességére ügyelni kell. Kiemelt szegélynél az árkot a szegélytéglák magasságának kétharmad mélységében kell kiemelni, az alját ki kell tölteni az alapozásra használt kaviccsal és homokkal, vagy betonnal, majd ebbe lehet belehelyezni a szegélyelemeket. Az egyes szegélykövek között 1 cm-es fugákat kell hagyni. Jól használható szegélykövezésre a bazalt kockakő, ez betonba ágyazva a gépi kaszálásra is alkalmassá teszi a fűfelületet. Mérete 18 x 18 x 18, illetve 18 x 18 x 14 cm.

27 Út és térfelületek fenntartása A szilárd burkolatok fenntartása egyszerűbb, viszont a lágy burkolatokat sokkal „élőbbek”, jobban illeszkednek a növények közé. Az utak vonalvezetése a tervezőtől alapos átgondolást igényel, mivel, ha nem veszi figyelembe a fő forgalmi irányokat, az utakat rendszeresen elhagyják és környezetét letapossák a járókelők. Az úthálózat kívánatos aránya % az összes területből. Ezen felületek fenntartása kevéssé költségigényes. Ez azonban csak a rendszeresen karbantartott felületekre igaz. Az utóbbi 2-3 év szélsőséges időjárása, az átlagosnál nagyobb pusztítást végzett e felületekben is.

28 Lágy burkolatok fenntartása Téli károk A kavicsos, kőzúzalékos, faforgáccsal leterített utak első tavaszi munkája a téli károk helyrehozása. Elsőként a használat, illetve a felfagyás miatt kátyússá vált utakról az egyenetlenségeket kell eltüntetni, s ha szükséges, a meglévő burkoló anyagot el lehet távolítani, annak érdekében, hogy az új terítőanyag fogadására alkalmassá váljon az alap. Mindezen közben ügyelni kell, hogy az utak keresztmetszete és lejtése ne változzon. Az utak legmélyebb részein a felszíni vizek elvezetésére szolgáló dréncsövek állapotát is ellenőrizni kell, hogy az elfolyás biztosítva legyen.

29 Alépítmény Ha az alépítményt is javítani kell, akkor természetesen először ezt kell elvégezni. Durvára őrölt salakot, bányakavicsot, építési törmeléket és homokot egyaránt fel lehet használni az alapba. Gyalogos forgalomra méretezett utak esetében 10 cm-es, gépjárműnél cm-es alapot kell készíteni. Valamennyi anyagot túltöltéssel kell felteríteni, melynek mértéke 15-30%, minél nagyobb szemű a terítőanyag, annál nagyobb legyen a túltöltés mértéke. Az alépítményeket a kívánatos vastagságra tömöríteni kell, s csak ezután kerülhet rá a felületi réteg. A lágy burkolatok kevéssé képesek ellenállni a mechanikai és időjárási igényeknek, ezért felülterítésre elég gyakran szükség van. A felületi réteget csak a ledöngölt, majd a felszínén enyhén meglazított alapra kell teríteni 2 cm vastagságban. A fedőanyag és az alap közé 1 cm-es agyag, vagy homok átvezető réteget is szoktak készíteni, amely túl csapadékos helyen megakadályozza a a víz lefolyást és a lemosódást, vagy pedig a homok a túl sok vizet vezeti el az altalajba. A 2 cm-nél vastagabb fedőanyag terítés már az úton való járást teszi nehézkessé. A fedőanyagot szintén tömöríteni szükséges, s a munkavégzés színvonalát javítja a nedvesen való tömörítés.

30 Felülterítés  A felülterítést szükség szerint, de legalább 2 évente el kell végezni.  Minél lazább a talaj, annál könnyebben süllyed le a homok az alsóbb rétegekbe, s annál gyakrabban kell a felülterítést megismételni.  Salakos sportpályák felület kezelésénél hasonló képen kell eljárni, s a anyaggal a felületet le kell húzni.  A kezelést itt is nedves felületen ajánlott végezni.  A felületet kg súlyú hengerrel le kell nyomatni, esetleg még valamilyen finom anyaggal is át lehet huzatni az egyenletesebb felszín kialakítására.  Minden réteget hengerelni kell. Gereblyézés  Év közben többször, főidényben akár hetente 2-szer is el kell végezni az utak átgereblyézését, és öntözését, majd pedig a hengerezést.  Nagyobb felületen a hengereket össze lehet kapcsolni, a gyorsabb munkavégzés érdekében.

31 Öntözés  A parkok útjainak, különösen nyáron, rendszeresen elvégzendő munkája az öntözés.  Meleg nyári napon akár minden nap reggel, vagy délután, pormentesítő és hűsítő céllal indokolt az elvégzése.  Kisebb teljesítményű (cc literes) öntözőkocsik óránként m2 felületet tudnak megöntözni, míg a nagyobbak (7.000 literes) óránként m2-t)  Az öntözést össze lehet kapcsolni a szilárd burkolatú utak lemosásával, ez esetben a teljesítmény előbbinek csak az egyharmada. Síkosság mentesítés, hó eltakarítás  A parkok télen is forgalmas útjain a síkosság mentesítésről rendszeresen gondoskodni kell.  A legjobb hatásfokú konyhasó a növényeket súlyosan károsítja, homok, 3:1 arányú homok és kősó keveréke, hamu, kőpor, fűrészpor, és MgCl2 egyaránt használható.  Gépi szórásra a műtrágyaszórók alkalmazhatók, illetve kézzel is ki lehet szórni. A kiszórást kora reggel, még a nagyobb gyalogosforgalom megindulása előtt el kell végezni, különösen a lejtős utakat és a lépcsőket kell gondosan síkosságtól mentesen tartani.  Az előforduló balesetekért a fenntartó önkormányzat felel.  Ha vastag a jégpáncél, akkor először fel kell törni, és csak ezután lehet a mentesítő anyaggal beszórni.

32 Takarítás  Valamennyi parkfelület gondozottságának legbiztosabb fokmérője a területek tisztasága.  Az összes fenntartási munkaóra 20 %-át a takarítási munka teszi ki. A takarítást kézzel és géppel  is el lehet végezni, a lényeg, hogy soha ne legyen a területen szemét. A parkokba felszerelt szemét gyűjtőket olyan rendszerességgel kell kiüríteni, hogy soha ne legyen túltöltve, mert az is igen gondozatlan látványt nyújt.  Külön gondot kell fordítani a szemétgyűjtő edények elhelyezésére, ugyanis ott kell őket elhelyezni, ahol a legnagyobb valószínűséggel szemetelni fognak.  Olyan kiképzésűnek kell lenniük, hogy a szemét kézzel való megfogása nélkül üríthető legyen, és nagyobb szemét befogadására is alkalmasak legyenek.  A nagyobb parkokban a szemét tárolását is meg kell oldani, de hetente legalább kétszer el kell szállítani. A tárolást a forgalomtól távolabb, valamilyen takarással szükséges megoldani, 1-2 m3-es konténerrel. A szemétgyüjtő konténert nem szabad a csupasz földre helyezni, alatta valamilyen átszivárgást megakadályozó alapot kell készíteni. További fontos szempont, hogy gépkocsival megközelíthető legyen. Szegély javítás  Megegyezik az új szegélyelemek lehelyezésével.

33 Szilárd kerti burkolatok fenntartása okok A rendeltetéstől eltérő használat, a felfagyás és a talajmozgások. Mivel a hibás burkolat balesetveszély forrása lehet, továbbá igen erősen rontja a park képét, ezért a kijavításról feltétlenül gondoskodni kell. A javítást a hibás burkolat eltávolításával kell kezdeni. Ha az alépítmény is károsodott, akkor először azt kell kijavítani. Ha nem, akkor az alap megtisztítása után a folyékony konzisztenciájú habarcs lehet fektetni az új burkolatot. Jelenleg egyre több helyen a korábbi beton, vagy lágy burkolat helyett térkő burkolatot raknak le. Ilyenkor az előző burkolatot az alappal együtt fel kell szedni, új tükröt készíteni, ebbe alapot, majd a fedő réteget kell behelyezni.

34 Beton, betonlapos és műkőlapos felületek javítása A beton- és műkő felületeken a hőmérséklet változás hatására a fugák vastagsága változik.  Nyáron kitágul a fedőanyag és a fugák összeszűkülnek, míg télen összehúzódik, a fugák pedig kitágulnak. A hőmérséklet változás hatására, nyáron előtüremkedik a kötőanyag, s a fölösleges részt el kell távolítani, míg télen az összehúzódás miatt pótolni szükséges. Ha ez elmarad, a lapok egymáshoz képest elmozdulhatnak és előbb-utóbb eltörnek. A nem szabályosan kitöltött fúgákba a felszíni csapadékvíz is belefolyik, alatta kimosódást, illetve télre meggyűlve felfagyást okozhat. A lapok lesüllyedése vagy sérülése esetén, azokat fel kell szedni, a süllyedést ki kell korrigálni, pl. cementhabarcs feltöltéssel, majd erre kell helyezni az új lapot. Kötésig a forgalomtól el kell zárni a területet. Ha az alap javítása is szükséges, akkor a régi ágyazatot is fel kell szedni, az alapot le kell tisztítani, s az új, cm kavicságyazatot kell először elkészíteni. Ezt tömöríteni szükséges, majd az új lapokat homok, vagy cement habacsba lehet fektetni, s a fúgákat hasonló anyaggal kell kitölteni.

35 Betonfelületen a repedéseket folyékony bitumennel lehet kitölteni. Ha nagyobb felületen hibás a beton, akkor ott a hibás részt ki kell vésni, az alapot pedig legalább 4 órán keresztül benedvesítve kell tartani, de nem szabad, hogy ott tócsában álljon a víz. Ezután a széleket cement péppel ( 3 kg cement+1 liter víz), ki kell tölteni, a hézagot pedig betonnal, amelyet vibrátorral, vagy kézi döngölővel kell kellő tömörségűre tömöríteni. A felületet a kötés idejére (min 2-3 nap) nedvesen kell tartani, a tetejét pedig homokkal kell leteríteni. Aszfalt felületek javításhoz a megrongálódott részletet csákánnyal, vagy gépi vágóval szabályos idomban le kell fejteni, s az eredetivel megegyező módon ki kell javítani Gyephézagos felületek javítása a meglévő lapok felszedéséből, újak lerakásából, humuszos, tápanyagdús földkeverék betöltéséből, fajta azonos fűmagvetésből és kelésig a rendszeres gyepápolásból áll. A fű túlöntözésére ügyelni kell.

36 Kerti lépcsők Lépcsőt a parkokban a szintkülönbségek áthidalására készítenek. A lépcsőknek két alaptípusa van: A sűllyesztett lépcső, amelynél a fokok a lejtő, vagy rézsű földjébe vannak bevágva. Ezt a könnyebb megcsinálni. A szabadon álló lépcső két egymás fölötti szintet köt össze Elemei a fokok, ezekből egymás után következő több fok együtt alkotja a lépcsőkart, magassága maximum 1,5 méter lehet. Az egymás utáni lépcsőfokok között pedig pihenőket szoktak közbe iktatni, két pihenő közötti lépcsősor alkotja a lépcsőtagot. A lépcsőket gyakran támfalakkal együtt alkalmazzák a szintkülönbségek áthidalására, ilyenkor jó, ha a kettő anyaga megegyezik. A lépcsőfok két fő része a függőleges homlokfal, más néven fellépő, valamint a vízszintes belépőlap, vagyis a járófelület. A lépcsőszélességének méretezése hasonló a kerti utakéval, vagyis cm. A lépcső járófelülete 2-3 cm-rel túlnyúlik a homlokfalon, ennek neve vízorr. A vízorr funkciója, hogy csökkentse a lépcsőn való megbotlás lehetőségét. Az első, legtöbbször fűfelületbe helyezett lapot indítólapnak nevezik. A lépcső méretezésének alapja az, hogy a szintkülönbséget sikerüljön áthidalni vele. Ez azt jelenti, hogyha alacsonyabb a lépcső, kisebb a homlokfal magassága, akkor azt a szélesebb belépővel kell korrigálni. A terület lejtése, azonban legtöbbször megszabja a lehetséges magasságot. A lépcsőket úgy kell méretezni, hogy az ember kényelmesen fel tudjon lépni rá, és elférjen rajta a lába is. Pontosan ki kell mérni a lépcső magasságát, s csak ez után lehet meghatározni- a tervezett homlokfal és belépő ismeretében a szükséges lépcsőfokok számát.

37 Lépcsőfokok méretezése A kényelmes lépcső alacsony és széles. A méretezésénél úgy szükséges kalkulálni, hogy ha a homlokfal magasságát (h) nevezzük, a belépő szélességét pedig (b)-nek, akkor: 2 h+b= cm legyen. Vagyis ha a lépcső homlokfala 12 cm, ez igen kényelmes járást tesz lehetővé, de ekkor legalább 40 cm-es belépő szükséges, és a lejtő hossza igen megnyúlik. A lépcsőfokok maguk is lejtsenek, fokonként legalább 0,5-1 cm-t, azért, hogy a víz ne tudjon megállni rajtuk.

38 Lépcső építése Alapozás A szabadon álló lépcsőt feltétlenül alapozva kell elkészíteni, míg a földbe süllyesztett lépcsőt alapozás nélkül, esetleg minimális alapozással lehet készíteni. A szabadon álló lépcső alá, az indítólapnál 8+8 cm kőzúzalék, kavics, erre beton réteg kerüljön, s erre lehet aztán a burkoló lapot helyezni. A beton lépcsőnél 10 cm-es homokos kavics rétegre 5 cm vastag szerelőbeton, betonacél háló kerül, s erre lehet a felületi betont önteni. Széles, nagy hordképességre tervezett lépcső esetében a fagyhatár alá, 80 cm mélységbe szükséges az alapozással lemenni.

39 Szárazon rakott terméskő lépcső Rézsű bevágásban, tömörödött talajon, alapozás nélkül, vagy egyszerű alapozással építhetők 4-6 fokos lépcsők. Először a lépcsőt el kell készíteni földből, majd a pofafalaknak cm mélyen ki kell emelni a földet. Ezután a kőből kifaragott lépcsőfokokat kell úgy lerakni, hogy egymásba ékelődjenek és cm-en egymáson feküdjenek. Erősebb igénybevételre tervezett lépcsőt kavics, homokos kavics, vagy salak ágyazatba lehet fektetni, s a hézagokat habarccsal ki kell önteni, a pofafalakba szintén köveket kell rakni, de itt a hézagokban megmaradhat a föld is, amelybe a felrakással egy menetben növényeket lehet ültetni

40 Betonba ágyazott terméskő, illetve lapburkolatos lépcső Az erősen igénybevett lépcsőket betonba ágyazzák. Az építés első fázisaként kitermelik a földet, kialakítják a fokokat, legtöbbször földből, melyet erősen le kell döngölni. A nagyobb szilárdság érdekében a homlokfal mögöttes részét kőzúzalékkal lehet kitölteni, s erre kerülhet a beton, majd a járólap. Ezután a pofafal alapját kell kiásni, ezután kerül sor az alapozásra, amelyhez B70, vagy B100-as betont javasolt használni. Ezután kerülhet sor a kőlapok lefektetésére, fugázásra, majd a pofafal kialakításra.

41 Beton lépcső Az építés menete az előbbiekkel megegyező, csak a beton szilárdsága B140, a nagyobb igénybevételnél 20 x 20 cm-es hálóvasalással lehet megerősíteni. A betonozás előtt az utakhoz hasonlóan a zsaluzat elkészítése az első fázis. A beton felületét a csúszás elkerülésére bazaltbeton koptató réteggel lehet érdesíteni.

42 Kerti lépcsők fenntartása Mivel a lépcsőkön keletkező legkisebb hiba is súlyos balesetet okozhat, ezért nagyon fontos, az észlelés után, lehetőleg azonnal kijavítani a hibákat. Ha ez nem lehetséges, akkor átmeneti intézkedésként valamilyen, rögzített pallót szükséges a hibás részre fektetni, illetve súlyosabb esetben a forgalom elől el kell zárni. A javítás első lépése a hibás lépcső elbontása. Ezután a hiba forrására szükséges fényt deríteni. Ha víz alámosás okozza a bajt, akkor a víz mesterséges elvezetésével, pl. folyóka építésével lehet a hibát kiküszöbölni. Ha pedig a nem megfelelő talaj tömörség miatt történt a meghibásodás, akkor pedig a tömörítéssel, esetleg kavics, kőzúzalék megerősítéssel lehet orvosolni a hibát. Kisebb helyreállítás esetén az eredeti építőanyaggal kell dolgozni, nagyobb hiba esetében felmerülhet más, az eredetitől eltérő anyag alkalmazásának a lehetősége is.

43 Teljesítmény elszámolás A parképítésben a bérezés általában teljesítmény arányos. Az elszámolás a naponta elvégzett és összegezett munkák alapján számolt béreket jelentik. A bérek bruttó bérek, abból személyi jövedelem adó előleget, nyugdíj járulékot, TB-t, munkavállalói hozzájárulást vonnak le, s csak a fennmaradó összeget kapja meg a dolgozó. A jogszabályi előírások szigorúan büntetik, ha a munkáltató nem jelenti be a dolgozóját. A dolgozó keresete bért és béren felüli juttatásokat tartalmazhat. A bért a ledolgozott idő, vagy a teljesítmény arányában folyósíthatják, esetleg a kettő kombinációjával. A béren felül pótlékokat, kereset kiegészítőket, jutalmakat és prémiumokat is kaphatnak. A leggyakoribb béren felüli juttatás a munkába járás költségének fedezése, munkaruha, ebédjegy, üdülési csekk biztosítása a dolgozók részére. Ezek egy része nem adóköteles. A jutalmak és prémiumok bérjellegű kifizetések, tehát adókötelesek.

44 A tervezői költségvetés műszaki-gazdasági előírás adatok és utasítások a tervezett zöldterület megvalósításához szükséges munkafolyamatok tételes felsorolását, szükséges anyagok mennyiségi és minőségi jellemzőit, a munkaerő- és gépszükségletet A költségvetés kétoszlopos, egyoszlopos és egyösszegű A részletes költségvetés 2 oszlopos. Szükséges hozzá kimutatás készítése a tervekben szereplő építményekről, szerkezetekről, továbbá a felhasználandó anyagokról – beleértve a növényeket is. Az egyes munkatételek kiírási szövegrésze tartalmazza a technológiára és a minőségre vonatkozó tervezői utasítást, az anyag és a díj oszlopban pedig, a munkatételhez tartozó erőforrás szükséglet mennyiségi adatai kerülnek kifejtésre. Mindezek alapján a tervezői költségvetés áll: a munkanemek leírásából (mit, hogyan, miből) a hozzájuk tartozó mennyiségek kimutatásából (méretkimutatás alapján)

45 A költségvetés A költségvetés műszaki jellegű feladata:  Milyen részmunkák  Milyen szerkezetekből  Milyen minőségben valósuljanak meg  Milyen mennyiségek szükségesek A költségvetés gazdasági jellegű feladata:  alapul szolgál a várható költségek megállapítására.

46 A költségvetés felépítése: A költségvetés az egyes műveleti elemek szerinti munkatételekből épül fel. A költségvetési tételnek az azonos technológiával végzett, egyetlen mértékegységgel kifejezhető részmunkát, szerkezetet vagy munkafolyamatot nevezzük. A költségvetési tétel szövegesen meghatározza a: - megvalósítandó munka, vagy szerkezeti elem megnevezését - a kivitelezéshez szükséges fontosabb anyagok megjelölésével, azok minőségét - a beépítés helyét a megvalósítandó munka mennyiségét és mennyiségi egységét -egységárát és költségét Úgy kell kialakítani a tételeket, hogy lehetőleg egy mértékegységgel jellemezhető munkafolyamatot foglaljon magába.

47 A költségvetés szerkezete, az egyes fejezetek tartalma I. Költségvetési főfejezet: Építés-előkészítő munkák Terület letisztítása: helyszín megtisztítása Irtási munkák (fakivágás, tuskóirtás, cserjeirtás, kitermelt faanyagok aprítása, gyepnyesés és gyepfeltörés, terület gyom-mentesítése, elszállítása) Nagyobb növények felszedése, átültetése, helyszínen maradók védelme Bontási munkák feleslegessé váló építmények elbontása Kitűzések: A kitűzések estében csak a legfontosabb pontokat kell megjeleníteni, s azok lesznek az igazodási pontok.

48 Alépítményi munkák, Felépítményi és befejező munkák Alépítményi munkák A különféle földmunkák alkotják Felépítményi és befejező munkák Felépítményi munkák: Kerti utak építése Műtárgyak létesítése Kerti berendezések Befejező munkák: Talajmunkák Ültetvényezés Fenntartás az első kaszálásig A költségvetés készítésénél a szükséges munkaerő, anyagmennyiségek- és minőségek, illetve ezek költségvonzatai szerepelnek. A költségvetés kétoszlopos, ez azt jelenti, hogy egy munkatételhez külön-külön határozzák meg a szükséges anyag és a díj nagyságát. Az egyes költségvetési tételeknél a ráfordításokat ( a szükséges anyag, illetve gép- és munkaerő-szükségletet) először egységnyi mennyiségre, majd pedig a tételben szereplő teljes mennyiségre kell számolni.

49 A kivitelezői árvetés és kapcsolata a tervezői költségvetéssel mennyi szolgáltatás ára munkatételek árát Az árvetés alapja a megfelelő normarendszer kialakítása. Az árvetés készítéséhez pontos kalkuláción alapuló egységár gyűjtemény szükséges, amelynek alapja a cég saját normarendszere. A norma egységnyi termék, vagy szolgáltatás előállításához szükséges anyag, gép, vagy munkaerő szükségletet jelenti. Alapelv, hogy minden költség kalkulálva legyen, mert kimaradt, vagy elnagyolt kalkuláció veszteséget termel. Mennyiségek kalkulálása: A kalkuláció mindig egyetlen mértékegységgel kifejezhető mennyiségekre vonatkozzon. Az egységnyi mennyiség anyagszükséglete tartalmazza a munkafolyamatok során keletkező, kalkulált anyagveszteségeket is. Anyag oszlop tartalma: A költségvetési kiírásban szereplő anyagszükséglet és a helyszíni bejárás során esetlegesen korrigált várható anyagszükségletet természetes mértékegységben, illetve forintban.

50 A díj oszlop tartalma A díj tartalmazza az egyes munkatételekhez szükséges élőmunka mennyiségeket, illetve ezek pénzben kifejezett értékét, valamint az építéshez szükséges gépszükségletet és annak előzővel azonos mértékegységben kifizetett költségét. A díj összetevői: Élőmunka felhasználás A költségvetési kiírásban szereplő és az építkezés során a szükséges élőmunka felhasználás (élőmunka norma értékek alapján számolt) mennyisége Gépköltségek Többlet költségek: nagyságát a felek együttesen határozhatják meg. Ideiglenes melléképítmények költségei Rezsi óradíj Ha az árvetés készítéséhez rezsi óradíjjal számolnak, akkor a bérköltségek mellett az idő vagy teljesítmény arányos általános költségeket, valamint a kalkulált nyereséget is beleszámolják és rezsióradíjként érvényesítik. (Pl. a munkásnak 550 Ft-os órabért fizetnek, ennek bér jellegű költségei, továbbá az általános költségek fedezetét, és a kalkulált hasznot is beleszámolják, akkor a rezsióradíj Ft lehet végül). A költségek kalkulálása, előkalkuláció és utókalkuláció A költség kalkuláció a szolgáltatás, ill. tevékenység költségének-önköltségének megállapítására irányuló tevékenység. Az előkalkuláció során a költségvetés adataira támaszkodva, még csak becsülhetők a bekerülési költségek. Ez a megrendelő és a kivitelező számára nyújt tájékoztatást. A munkák elkészülte után a kivitelező számba veszi, hogy ténylegesen mi mennyibe került, ez az utókalkuláció. Az utókalkuláció készítése során nagy szerepe van a pontos dokumentációnak, hiszen a költségek igazolása a megrendelői bizalom és az adóhatóságok számára is alapvetés.

51 Költségvetés A fentiekben részletezett adatok birtokában kiszámítható egy-egy parkterület várható eves fenntartási költségigénye. Parkgondozási és fenntartási költségvetés példa: Pázsit gondozás A. Pázsit tavaszi szellőztető gereblyézése I.Kategória369 Em Ft/m2 össz.: Ft II.kategória Em Ft/m2 össz.: Ft B. Pázsit kaszálás sík felületen I.kategória (8x kaszálva) 8x277 Em Ft/m2össz.: Ft II. kategória (5x kaszálva) 5x Em Ft/m2össz.: Ft C. Pázsit kaszálás rézsűn I. kategória (5 x kaszálás) 5x92 Em Ft/m2össz.: Ft

52 A parképítés folyamatai és értelmezésük a költségvetés készítéséhez Építés előkészítő munkák  Előkészítő munkák alatt a majdani parkosításra szolgáló területek megtisztítását, a kertépítésre alkalmassá tételét értjük. Földmunkák  A parképítési munkák legjelentősebb volumenű része a földmunka. A földmunkákat a szerint lehet megkülönböztetni, hogy milyen célból történik és mennyi föld megmozgatásával jár együtt. A szervezés és gazdaságosság szempontjából fontos szerepe van a pontos kitűzésnek, s a helyes földtömegszámításnak. Finom tereprendezés-alakító földmunka  A talaj felső rétegének ún. finom elmunkálása, kialakítása és felhordása tartozik ebbe a munkarészbe.

53 Építés előkészítő munkák 1. Terület megtisztítása  Az összegyűjtés után: osztályozás, anyagféleségenként és nagyság szerint.  Amit a helyszínen el lehet égetni, de ügyelni kell arra, hogy nehogy a környezetében valami tüzet fogjon, valamint, arra, hogy égetés után a tüzet biztonságosan eloltsák.  Néhány vegyi anyag gőze is mérgező, erre szintén ügyelni kell.  A nagyobb darabokat érdemes megpróbálni a helyszínen felhasználni, pl. útalapba. Bontások  A területen lévő építmények maradványait, a felső cm-es rétegből el kell távolítani, és a helyükre termőföldet kell szállítani.  A bontási anyagokból amit lehet, érdemes útalapba, szerkezetekbe beépíteni. Nagyobb növények, fák felszedése és átültetése  Általában 20 cm törzsátmérőig érdemes a nemes fafajokat megtartani és átültetni. A lomblevelűeket a vegetáció befejeződése után. az örökzöldeket pedig március-április, illetve augusztus vége-október vége közötti időszakban.  Az örökzöldek lombját föl kell kötözni, hogy ne törődjenek az átültetéskor, valamint azért, hogy ne zavarják a munkákat.

54 Építés előkészítő munkák 2. Egyes fák és cserjék kivágása, tuskók kiszedése, ágak, gallyak aprítása  Csak fakivágási engedély birtokában lehet hozzáfogni a munkához.  A tuskó kiszedése előtt mérlegelni kell, hogy a kiszedés következtében megbolygatott talajtömeg helyreállítása (feltöltés, tömörítés) megéri-e a fáradságot.  A fakivágás után: a faanyagot fel kell darabolni az apróbb gallyakat pedig le lehet darálni, s esetleg helyben felhasználni.  A területen lévő nagyobb bokrokat is ki kell szedni. Gyepnyesés és gyomirtás  Különösen gondosan kell eljárni a talajban lévő tarackokkal, egy 2-3 cm-es darabja akár több m2 területet is képes átszőni kedvező körülmények között.  Akkor érdemes irtani, amikor a fejlődésük majdnem stagnál (júniustól augusztusig).  Ha a parkosítás föld kitermeléssel és földterítéssel is együtt jár, akkor először a gyepet kell a talajról felszedni. Gyepes felszínre földet soha nem szabad teríteni, egyrészt azért, mert az alul lévő szerves anyag bomlása a felszínt később egyenetlenné teszi, másrészt, mert a felső réteg elmozdulhat rajta. Kitűzés  Célja szerint megkülönböztethető: műtárgy terv szerinti helyének kijelölése végzett munka mennyiségi felmérése  Ha a terepmunkák alatt a kitűzött pontok elmozdulnak, akkor a területen kívül eső alapvonalból az új kijelölés biztosítható. Legtöbbször több menetben végezhető.  Első menetben a tereprendezéshez, ezután az alaprajzi kialakításhoz, végül a növények helyének kijelöléséhez szoktak kitűzni.

55 Földmunkák 1. Előkészítő földmunkák - humuszos termőréteg leszedése  Letermelés: egy-vagy több menetben.  Ha csak rövid távolságra kell elszállítani, akkor elegendő a földtoló használata.  Ha nagyobb távolságra kell a földet elszállítani, akkor először egy közbülső depóniát lehet készíteni, majd erről géppel felrakni járműre a földet és elszállítani.  Ha kotrógéppel termelik ki, akkor az rögtön fel is tudja rakni, bár a terítéshez és a depónia kialakításához ismét csak földtoló kell. Földkitermelés széles felületen  A nagy tömegű földmunkák, amelyek legtöbbször a felszín nagy kiterjedésű részét érintik, s tereprendezés jellegű földműveket eredményeznek, tartoznak ebbe a körbe. Földkitermelés Földfeltöltés  Jó akkor, ha a magasabb területekről lekerülő föld a mélyebben fekvő területek földhiányát képes pótolni.  A feltöltést a biztonságos munkavégzés miatt legtöbbször lépcső kialakítás is megelőzi. A tereplépcsők megakadályozzák a feltöltés elcsúszását.  A feltöltésbe kerülő földet folyamatosan tömöríteni kell, átlag 15 cm-ként hengerrel, vagy egyéb módszerrel. Földkitermelés alapkiemelés céljából  Az alap kiemelés olyan mélyen történik, amilyen vastagságban a burkolat, illetve annak alapozása lesz.  Általában két részletben történik a kitermelés: Az első menetben géppel a kívánt szélességben, hosszúságban és mélységben kiszedik a földet, Majd pedig géppel, esetleg kézzel végzik a finomabb igazítást, és a döngölést.  A két munkafolyamatot a költségvetésben is célszerű elkülöníteni.

56 Földmunkák 2. Munkagödör és munkaárok készítése  A földet leggyakrabban vezetékek, homokozók, medencék, aknák, vízelvezető árkok létesítése céljából szokták kiemelni. A humuszos réteg külön kezelése itt is indokolt. Rézsük képzése  Lehet Feltöltési rézsű Bevágási rézsű  A terepalakulattól függően.  Kialakításuk géppel elég nagy pontossággal elvégezhető. Földtoló és kotrógép alkalmazható a leggyakrabban. Töltés építés  A töltés építésének fontos fázisa a megfelelő minőségű alapozás. Az alapozásnak biztosítani kell a kötést az altalajjal, amely megakadályozza a talaj megcsúszását. A talajt rétegenként tömöríteni kell. Lazított föld mozgatása  Nem biztos, hogy egy menetben fel lehet rakni szállító járműre, vagy a terep más helyszínén a végleges helyre → szükség lehet közbülső rakodásra és tárolásra, majd újabb rakodásra.  Keskeny, szűk helyen nehéz dolgozni, az oldalról való berakodás jobb.

57 Finom tereprendezés - alakító földmunka Rézsűk borítása termőfölddel  Ha a rézsű felszíne növényekkel lesz beültetve, akkor ahhoz a talajt gondosan elő kell készíteni.  Az altalajt és a felterített talajt is lépcsőzni szükséges, mivel így akadályozható meg a föld lecsúszása. Tereprendezés a felső talajrétegben  A füves területek és virágágyások alá a felső 20 cm- es rétegben szoktak talajcserét előírni, s ennek a rétegnek a kialakítása sorolható ide.  A szállítás, rakodás, terítés, tömörítés, gyom mentesítés, felület kiképzés a fő folyamatai.

58 Talaj osztályok Megmunkálhatóság szerint 7 talajosztályt szokás megkülönböztetni: TalajosztályMegmunkálhatóság I.Lapáttal, ásóval könnyen fejthető II.Lapáttal nehezen fejthető III.Csak csákányozással fejthető IV.Csákánnyal és bontó-feszítő rúddal, de még kézi erővel fejthető V.Kézi erővel csak részben, ékkel, részben robbantással fejthető VI.Bontórúddal és robbantással VII.Csak robbantással

59 Végszámla készítés

60 Zöldfelületi vagyon - vagyonértékelés A zöldterületi ingatlanvagyon Önkormányzati tulajdonnál lényeges a vagyonértékelés, >módszert, amivel ez a kör is értékelhető. Ha nincs vagyonértékelés, akkor nincs minek alapján elszámolnia az önkormányzati vezetésnek, hogy a rábízott vagyonnal hogyan gazdálkodott. A vagyonértékelést az egyes zöldterületi összetevőknél más-más módszerrel lehet elvégezni. Az ingatlan által elfoglalt telekterület piaci áron, a bekerülési költségeken értékelhető füves, és virágos felületek, a művi elemek, amelyeknél az avulással és kopással is számolni kell, továbbá a korral érték növekedést produkáló fákat és cserjéket előbbiektől eltérően kell értékelni. Művi elemeknél pontosan kiszámítható, hogy milyen költségen történt a megépítésük, megvásárlásuk és felállításuk, stb. valamint az, hogy mai áron mibe kerülne ugyanez, tehát, vagy a meglévő számviteli nyilvántartás adataira alapozva, vagy mai bekerülési áron (un. költség alapon) történhet az értékelés, de ez utóbbi esetben az állagromlást le kell számítani. A növényzet, mely a zöldterületek legfontosabb eleme, de értékelése az előbbiek mintájára nem minden összetevőjénél valósítható meg. A füves, a virágos felület, a talajtakarók költség alapon értékelhetők, s ez reális értékelést biztosít. A fák és a korosabb cserjék esetében azonban több lehetőség is számításba kerülhet. Az erdészeti módszer alapján, ami azon alapszik, hogy a fás részek, mint erdészeti alapanyagok, értéket képviselnek. Ez esetben a törzs átmérő, vagy kerület az értékelés alapja, s az ármegállapítás a benne lévő faanyagra vonatkozik. A településen lakók szempontjából a lombfelület a legértékesebb.


Letölteni ppt "Zöldterület- gazdálkodás 5.előadás. Támfalak Támfalak létesítése  A lejtős területek >lejtőn a víz felgyorsul, eróziót okoz vízszintes terepfelszín >szintkülönbségeket."

Hasonló előadás


Google Hirdetések