Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A teljes takarmánykeverék (TMR) etetésének szerepe, előnyei és gyakorlata a tejelő tehenészetekben Dr. Orosz Szilvia egyetemi docens SZIE, Takarmányozástani.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A teljes takarmánykeverék (TMR) etetésének szerepe, előnyei és gyakorlata a tejelő tehenészetekben Dr. Orosz Szilvia egyetemi docens SZIE, Takarmányozástani."— Előadás másolata:

1 A teljes takarmánykeverék (TMR) etetésének szerepe, előnyei és gyakorlata a tejelő tehenészetekben Dr. Orosz Szilvia egyetemi docens SZIE, Takarmányozástani Tanszék Gödöllő 2007

2 A TMR (total mixed ration = komplett v. teljes takarmánykeverék ) A TMR ( HOMOGÉN KEVERÉK ) etetésének előnyei  egész évben azonos összetételű TMR etetése a csoporton belül, kiegyenlített táplálóanyag- ellátottság  takarmányozás: termelési szint és laktációs stádium szerint  irányíthatóság, munkatermelékenység fokozása  az állat ne tudja a számára ízletesebb komponenseket kiválogatni,  az anyagforgalmi zavarok (elsősorban a bendőacidózis, ketózis) megelőzése,  termeléscsökkenés megelőzése (rangsor: üszők-tehenek)  a takarmányfelvétel táplálóanyag-ellátottság egyedi különbségeinek csökkentése csoporton belül  a tehén táplálóanyag-ellátottságának kiegyenlítése egy napon belül bendő kémhatásának napi ingadozása csökkenthető  bevezetésével: 2-3 kg/tehén/nap értékkel javul a tejtermelés

3 A TMR előállításának lépései 1.kitermelés 2.bemérés 3.aprítás 4.keverés (5-10 perc) 5.kivetés

4 A TMR előállításának lépései 1. Kitermelés a tárolótérből Szilázs kitermelése: Cél: a megbontott silófal minél kisebb felületen érintkezzen levegővel, így a romlási veszteség nagymértékben csökkenthető. Kitermelő szerkezet:  falközi silókból speciális gépekkel történik (silómaró, blokkvágó), vagy szükség esetén  univerzális rakodó-berendezésekkel. Silómaró/blokkvágó:  előny, ha a silómaró frontális illesztésű.  amennyiben a vontatott berendezésen hátul van a silómaró, úgy a silófalat bontás közben a kezelő személy nem látja!

5 Kitermelés a tárolótérből Bála (lucerna, széna, szalma egyéb) kitermelésére:  fedett szín alól vagy kazalban tárolt, lefedett vagy csomagolt bálából erőgép üzemeltette rakodók (homlokrakodó),  magajáró rakodógépek szálas vagy aprított formában  keverő-kiosztó kocsi silómarója (már előkészített bálából)  keverő-kiosztó kocsi felépítése szerint  a bála a robosztus felépítésű függőleges keverőcsigával rendelkező berendezésbe egyben berakható  vízszintes keverő berendezés esetében előaprítás szükséges (kalapácsos vagy késes bálabontó) a keverőcsigák kímélése és az egyenletes aprítás érdekében A TMR előállításának lépései

6 1. Kitermelés a tárolótérből Abrak kitermelése:  történhet a toronysilóból közvetlenül,  a tárolótérből csigás szállító segítségével a keverő-kosztó berendezésbe,  kanállal ellátott rakodógéppel. A TMR előállításának lépései

7 2. Bemérés  A keverő- kiosztó berendezés alváza és a kocsiszekrény között elektronikus mérleg található (elektrotenzometrikus mérleg),  a mérés elméleti hibahatára:2-5 %-os  A gyakorlatban a bemérés hibája főként a mérőrendszer érzékenységétől és a kezelő személy figyelmétől függ, de a komponensek tömegének aránya és a bemérési sorrend is lényeges.  A berakodás és a keverés mindig a komponensek arányától függ: a nagyobbtól haladunk a kisebb felé  A betöltés során a folyamatos működtetés fontos, mivel a töltött tartályban lévő, takarmányba „beágyazódott” berendezés indítása nagy (lökésszerű) igénybevétellel jár. Ez erőátviteli meghibásodást okozhat (meghajtólánc elszakadhat, nyírócsapszeg elnyíródhat). A TMR előállításának lépései

8 3. Aprítás: A vízszintes alsó keverőcsigán elhelyezett különböző profilú kések  hagyományos alternáló fűkasza mozgópengéje,  íves profilú kések,  körkések a berakott szálasanyagok továbbaprítására szolgálnak. Az ellenpenge szerepét a kocsiszekrény oldalfalára erősített sima vagy recézett borda látja el. Az aprítás mértéke és a befektetett energia függ  a kések számától, elhelyezésétől és aktuális állapotától (éles-életlen),  a keverés időtartamától,  a szénabála nedvességtartalmától (szabad tárolás: a nedves bála nehezebben aprítható)! A TMR előállításának lépései

9 3. Aprítás: A vízszintes tengelyű csigával szerelt berendezések  érzékenyek a bálasúlyra és a bála állagára (pl. vizes bála).  ezért általában előaprított anyagot termelnek bele A függőleges keverőcsigával rendelkező berendezések robosztus kivitelükből adódóan képesek az egész hengerbála egy menetben történő aprítására.  az aprítás mértékét és időtartamát jelentős mértékben befolyásolja a kések állapota. Alapanyagtól függően, de 3 havonta javasolt a késeket élezni, vagy cserélni.  függőleges keverőcsigával rendelkező berendezések késeit a nagyobb igénybevétel miatt gyakrabban kell ellenőrizni és élezni. A TMR előállításának lépései

10 3. Aprítás:  Hazai tapasztalatok szerint a TMR és ezen belül a szilázs/széna frakcióméretének kialakításában az alábbi berendezések játszanak szerepet Szilázs: a járvaszecskázón a kések sebessége, az állókés élessége és a szemroppantó henger beállítása (0,4 cm): hosszirányban zúz. a keverő-kiosztó kocsi munkája nem befolyásolja jelentősen a szecskaméretet a silómaró tovább aprít, a blokkvágó nem befolyásolja a szecskaméretet Széna: a bálázón lévő kések és számuk (több, mint 20db kés biztosít csak megfelelően egyenletes, cm közötti mérettartományt) silómaró alkalmazása a széna betermelésére (előaprítás) bálaaprító (kalapácsos) vagy szeletelő (késes) berendezés alkalmazása előaprításra keverő-kiosztó kocsi csigáinak elhelyezkedése, a rajtuk lévő kések és állapotuk a keverés időtartama ezek kombinációja

11 4. Keverés: A kocsiszekrényben található komponensek keverését a keverő-kiosztó kocsira szerelt  függőleges 1 vagy 2 (esetleg 3 csiga: > 20m 3 ) csiga, illetve  vízszintes tengelyű csiga végzi. A keverés energiaigényét  a takarmány jellemzői (szárazanyag, nedvességtartalom) és  a konstrukció is befolyásolja. Rövidebbre szecskázott és kisebb szárazanyag- tartalmú anyagok (kukoricaszilázs) esetében kevesebb energia szükséges. A motollás és a függőleges keverőcsigás berendezések általában lazább keveréket készítenek. Keverési időtartam: 3-10 perc (függ a keverő-kiosztó felépítésétől, a kocsiszekrény befogadóképességétől és a benne lévő anyag mennyiségétől ). A TMR előállításának lépései

12 A keverés fontos, de a túl hosszú ideig való keverés nem ad homogénebb keveréket!  A gépforgalmazók maximum 4-8 perces keverést javasolnak, így az ezen túl tartó keverés feleslegesen növeli a túlzott frakcióméret csökkenéssel járó kockázatot, a fajsúly szerinti osztályozódást.  A redukció mértékét befolyásolja a keverés módja működik-e a gép a betöltés ideje alatt, időtartama és a keverő típusa (Kammel, 1995).  Nyugati tanulmányok azt bizonyítják, hogy ha az állatok szélsőséges fizikai szerkezettel bíró (hosszú vagy rövid részeket túl nagy arányban tartalmazó) takarmányt kapnak, nem képesek potenciális termelőképességüknek megfelelően produkálni.

13 A TMR előállításának lépései A keverés fontos, de a túl hosszú ideig való keverés nem ad homogénebb keveréket!  Megfigyelték, hogy mind vertikális, mind horizontális keverőknél, az ajánlott időn túli 15 perces keverés átlagosan 9 %-kal csökkentette a hosszú (>19 mm) frakciók arányát, szilázs esetében a csökkenés elérte a 28 %-ot, szálas széna alapú takarmánynál pedig a 38 %-ot. a rövid (<8mm) részek mennyiségében 20 illetve 25 %-os növekedést tapasztaltak az egyes takarmányadagokban (Rippel, 1998).  Kísérletben: fű-, kukorica- és lucernaszilázst vizsgáltak. A 30 percig tartó keverés során az 5., 10., 15., 22. és 30. percben vettek mintát. míg a fűszilázs méretének csökkenése viszonylag egyenletes képet mutatott (2-3 % percenként), addig a lucernaszilázsnál az első 5 perc bizonyult meghatározónak (9 % percenként) és a hátralévő idő alatt már nem volt számottevő változás (2 % percenként). a kukoricaszilázs esetében igen kis mértékű redukciót okozott a keverés, ami valószínűleg a már korábban kialakított finom szecskaméretnek tudható be (Rippel, 1998).

14 A TMR előállításának lépései 5. Szállítás: A kocsi keverő terében a tároló és az istálló közötti szállítás közben (3-10 perc alatt) a csigák kívánt homogenitású keveréket készítenek. 10 perc keverés után túlaprít, esetleg szétfrakcionál (fajsúly szerinti osztályozódás). 6. Kiosztás/kivetés az istállókban vagy etetőhelyen: A kiosztást a keverő-kiosztó berendezésen található szabályozható keresztmetszetű kiadagoló nyíláson végezzük. Az 1 m jászolhosszra adagolt takarmány mennyiségét, annak egy folyóméterre vetített egyenletességét a kiadagoló szerkezeti kivitele, a takarmány struktúrája és a szecska mérete, valamint a kocsi haladási sebessége is befolyásolja.

15 Keverő-kiosztó kocsik jellemzése és összehasonlítása vontatott (4-46 m 3 ) vagy önjáró (6-30 m 3 ) vízszintes (2-4) vagy függőleges (1-3) csigás, vagy motollás keverőszerkezet vágó- vagy marószerkezet nélküli, vagy egybeépített: front és hátsó illesztésű (silómaró/blokkvágó)

16 Keverő-kiosztó kocsik jellemzése  A vontatott keverő-kiosztó kocsik vízszintes tengelyű leveles csiga végezte a vályú alakú puttonyban a keverést, illetve a kiadagoló nyíláshoz történő szállítást. –tömörebb TMR-t állítanak elő –túl érzékenyek a szecska méretére, és –a szénaféléknél bálabontó- aprító alkalmazására van szükség a berakás előtt. kocsiszekrény kapacitása (vízszintes keverőcsigás): –legkisebb: 4 m 3 vontatott 1 vízszintes keverőcsigás (Monofeeder) –legnagyobb: 30 m 3 vontatott 2 vízszintes keverőcsigás (Seko) vízszintes tengelyű motollás szerkezetű keverő-kiosztó kocsi lazább, homogénebb keveréket állít elő érzékeny a szecskaméretre aprítása kifogásolható, ezért a szénaféléknél bálabontó- aprító alkalmazására van szükség a berakás előtt

17 Keverő-kiosztó kocsik jellemzése A vontatott keverő-kiosztó kocsik  Motollás keverő-kiosztó berendezés, ez a típust kevés cég gyártja: legismertebb képviselője a Keenan FP ( m 3 ) géptípus.  A Seko cég esetében van próbálkozás a motollához hasonló nyitott csigalevelű műszaki kialakításra, ami szintén laza keveréket állít elő. A keverő-kiosztó kocsik egy részébe (pl. Keenan) szereltek mágneses fémkeresőt, mely összegyűjti a fémdarabokat. Látva a találatokat (szög, törött késpenge, bicska stb.) meglehetősen hasznos.

18 Keverő-kiosztó kocsik Keenan motolla (laza TMR)

19 Keverő-kiosztó kocsik Keenan motolla (laza TMR) + bálaleszorító karok + aprítás

20 Keverő-kiosztó kocsik újdonság: SEKO motollás keverőszerkezettel (laza TMR) Hannover, 2005

21 Keverő-kiosztó kocsik jellemzése  A vontatott keverő-kiosztó kocsik Újabban készülnek keverő-kiosztó kocsik függőleges elrendezésű keverőszerkezettel, ahol egy vagy két (esetleg 3) kúpos csiga található dézsa alakú puttonyban. kocsiszekrény kapacitása (függőleges keverőcsigás): –legkisebb: 5 m 3 vontatott 1 függőleges keverőcsigás (Trioliet) –legnagyobb: 46 m 3 vontatott 3 függőleges keverőcsigás (Trioliet) a vontatott puttonyos kialakítású kocsikra aprítóberendezést korábban nem szereltek, de már hazai kipróbálás alatt áll –a szerkezetét tekintve egyedülálló, Trioliet típusú új gép, mely blokkvágóval felszerelt dézsás kivitelű vontatott keverő-kiosztó kocsi, –illetve az AGM fejlesztésében kapható vontatott dézsás kocsi hátsó silómaróval szerelve.

22 Vontatott vertikális keverő-kiosztó kocsik 2 függőleges csiga késekkel (késélesség) Hannover, 2005

23 Vontatott vertikális keverő-kiosztó kocsik vontatott vertikális keverő hátsó blokkvágóval Hannover, 2005

24 Vontatott vertikális keverő-kiosztó kocsik vontatott vertikális keverő hátsó blokkvágóval Hannover, 2005

25 Vontatott vertikális keverő-kiosztó kocsik újdonság: vertikális keverő front silómaróval (Faresin, Triolet, AGM)

26 Keverő-kiosztó kocsik A vágószerkezet és a keverő-kiosztó kocsi kialakításának közkereskedelemben előforduló változatai (2007.)

27 Keverő-kiosztó kocsik jellemzése Az önjáró keverő-kiosztó kocsik  elterjedésének legmeghatározóbb pontja a magas beszerzési költség és szervízigény, ezért ezeket a gépeket elsősorban a több száz tehénnel rendelkező gazdaságok használják.  előnye azonban az önjáró kocsinak, hogy nem kell hozzá külön erőgépet venni.  front kialakítású maró vagy blokkvágó csak önjáró berendezésen van (vontatott kivitel esetében nem ismert front illesztésű vágószerkezet).  Az új, önjáró típusú takarmánykeverő-kiosztó berendezések speciális kialakítású alvázra kerülnek felépítésre, és jobb bemérési pontosságot (2% alatt) biztosítanak, mint a vontatottak.

28 Keverő-kiosztó kocsik jellemzése  Az önjáró keverő-kiosztó kocsik Az önjáró gépeken a kocsiszekrények 8, 9, 12, 14, 16, 17, 18, 19, 20, 22, 24 m 3 -es kialakításban készülnek: kocsiszekrény kapacitása (vízszintes keverőcsigás): –legkisebb: 8 m 3 önjáró 4 vízszintes keverőcsigás (RMH) –legnagyobb: 22 m 3 önjáró 2 vízszintes keverőcsigás (Luclar) kocsiszekrény kapacitása (függőleges keverőcsigás): –legkisebb: 6 m 3 önjáró 1 függőleges keverőcsigás (AGM) –legnagyobb: 30 m 3 önjáró 2 függőleges keverőcsigás (Faresin) Minél nagyobb a kapacitás (és amennyiben el van látva silómaróval vagy blokkvágóval), annál erősebb motor kerül beépítésre a keverő-kiosztó kocsiba.

29 Keverő-kiosztó kocsik A vágószerkezet és a keverő-kiosztó kocsi kialakításának közkereskedelemben előforduló változatai (2007.)

30 Önjáró vertikális keverő-kiosztó kocsik újdonság: vertikális keverő front illesztésű blokkvágóval

31

32 Önjáró vertikális keverő-kiosztó kocsik újdonság: vertikális keverő front illesztésű silómaróval (Siloking, Faresin)

33 Keverő-kiosztó kocsik jellemzése  A vontatott és az önjáró berendezés összehasonlítása: mivel a meghajtást egy külön erőgép végzi, ezért a lóerő szükséglete a vontatott kivitelű gépeknek kisebb az önjáró gépekhez képest.

34 Keverő-kiosztó kocsik jellemzése  A vontatott és az önjáró berendezés összehasonlítása: a vontatott kivitelű gépek egyszerűbb konstrukciók, ezért meghibásodásuk ritkább és szervizköltségük általában kisebb, mint az önjáró berendezéseké a vontatott kivitel másik nagy előnye, hogy az erőgép és a keverő-kiosztó berendezés csak a betöltés, a keverés és kivetés folyamatára kell összekapcsolni, majd leakasztás után az erőgép más munkagép felakasztásával végezheti a feladatát. nagyobb tartományú kocsiszekrény-kialakítás lehetséges a vontatott kivitel esetében: Legnagyobb kocsiszekrény –vontatott : 46 m 3 (3 függőleges csigás Trioliet) –önjáró: 30 m 3 (2 függőleges csigás Faresin) Legkisebb kocsiszekrény –vontatott : 4 m 3 (1 vízszintes csigás Monofeeder) –önjáró: 6 m 3 (1 függőleges keverőcsigás AGM)

35 Keverő-kiosztó kocsik jellemzése  A vontatott és az önjáró berendezés összehasonlítása: Az önjáró berendezések mérlege pontosabb. A vontatott gépeknek nincs front illesztésű maró- vagy vágószerkezete (silómaró vagy blokkvágó), csak hátsó (bekamerázható!) Beszerzési költség: A traktor és a keverő-kisztó kocsi együttes költsége ≠ önjáró kocsi költsége Az összehasonlítás alapja: nagy cégek (pl tehén) esetében a traktor nem használható másra, mert csak a keverő-kiosztó kocsi kiszolgálása lefoglalja a műszak nagy részét.

36 Keverő-kiosztó kocsik jellemzése A vertikális és a horizontális keverőcsigás (nem motollás) kocsi összehasonlítása: A vertikális kocsi robosztus és függőleges kúpos keverő csiga kivitele miatt kevésbé érzékeny a takarmány minőségére (pl. vizes bálapalást) és szerkezetére, a szénabálát egy menetben képes aprítani és keverni, ezért nem feltétlenül szükséges előaprító berendezés, lazább keveréket képez, vontatott kivitelben a hátsó blokkvágóval szerelt változat a gyakoribb, egyetlen silómarós változat van jelenleg, de az önjáró berendezés ma már ugyanúgy szerelhető silómaróval vagy blokkvágóval a fronton (így nem kell külön maró- vagy vágószerkezet)

37 Keverő-kiosztó kocsik jellemzése A vertikális és a horizontális keverőcsigás (nem motollás) kocsi összehasonlítása: A vertikális kocsi vontatott kivitelben sokkal nagyobb térfogatú kocsiszekrény alakítható ki, mivel hosszában bővíthető (2 vagy 3 csiga) könnyebben illeszthető az istálló és az etetőút méretéhez: 5-46 m 3 (vontatott, függőleges keverőcsigás Trioliet) és 4-30 m 3 (vontatott, vízszintes keverőcsigás) 6-24 m 3 (önjáró, függőleges keverőcsigás) és 8-22 m 3 (önjáró, vízszintes keverőcsigás) – nem jelentős a különbség

38 Keverő-kiosztó kocsik jellemzése  A keverék térfogatsúlya szerinti összehasonlítás: vertikális vagy horizontális kialakítás esetében

39 Keverő-kiosztó kocsik jellemzése  A horizontális kocsi Képes silómaróval aprítani a szénát, de lassú (biztosabb és egyenletesebb méret) Tömörebb TMR-t állít elő, de homogén eloszlást ad és egyenletesen osztja ki az etetőút mentén. Vontatott kivitelben több a (hátsó silómarós) változat. A vertikális és a horizontális kialakítású keverő-kiosztó berendezés kapacitásigényének összehasonlítása: a vertikális igénye kisebb

40 Keverő-kiosztó kocsik jellemzése  A keverő-kiosztó kocsival egybeépített marószerkezet: a silómaró a maróhenger szerelhető függőleges tartószerkezetre, vagy csuklópontban elforduló karra. Ez utóbbi esetben íves bontott falfelület keletkezik (leomlás következhet be nagy falmagasság esetében). a maróhenger a pajtában vagy nagybálában tárolt széna felszedésére is alkalmazható, közben a bontást és darabolást is elvégzi, de lassú. más, ömlesztett takarmányok is felszedhetők a ‘takarmánykonyhából’silómaróval a maróhengeres silóbontók üzemeltetése biztonságos. a maródob azonban tovább aprítja a szilázst/szenázst, ami a TMR szerkezete szempontjából kritikus lehet (különösen lucernaszenázs esetében, mely fontos struktúrforrás)

41 Keverő-kiosztó kocsik jellemzése  A keverő-kiosztó kocsival egybeépített marószerkezet: a silómaró A szilázs kitermelése folyamán követelmény, hogy a megbontott silófal minél kisebb felületen érintkezzen a levegővel, így a romlási veszteség nagymértékben csökkenthető. Praktikusabb, ha a silómaró a fronton van elhelyezve, így a kezelő látja a maródob munkáját (egyenletesebb silófal képezhető), kisebb a kockázata annak, hogy romlott anyag vagy fólia kerüljön a kocsiszekrénybe, védi a berendezést az esetleges meghibásodástól.

42 Keverő-kiosztó kocsik jellemzése  Régebben csak a vízszintes csigás önjáró kocsikon volt front illesztésű silómaró, napjainkban azonban már front illesztésű silómaróval szerelt önjáró dézsás keverő- kiosztó kocsi is van forgalomban (Siloking).  Hátsó szerelésű vágószerkezet: hozzá kell azonban tenni, hogy a modernebb berendezések esetében a hátsó szerelésű vágószerkezet munkáját a fülkéből egy (hátul elhelyezett) kamerával lehet figyelni. továbbá van olyan vontatott függőleges csigás szerkezet is, ahol a berendezés hátsó tengelye mögött elhelyeztek egy nyitott, egyszerű kialakítású hátsó kezelőfülkét a silómaró irányítására. Ez a megoldás nagyban segítheti a kezelő munkáját, de még nem elterjedt.

43 Vontatott vertikális keverő-kiosztó kocsik vertikális keverő hátsó illesztésű blokkvágóval(Trioliet)

44 Vontatott vertikális keverő-kiosztó kocsik vertikális keverő hátsó illesztésű silómaróval (AGM)

45 Vontatott horizontális keverő-kiosztó kocsik horizontális keverő hátsó illesztésű silómaróval (Faresin)

46 Önjáró vertikális keverő-kiosztó kocsik vertikális keverő front illesztésű silómaróval (Faresin, Siloking) vertikális keverő hátsó illesztésű silómaróval (Triolet) Nem ismert

47 Önjáró vertikális keverő-kiosztó kocsik újdonság: vertikális keverő front illesztésű blokkvágóval önjáró vertikális keverő hátsó illesztésű blokkvágóval Nem ismert

48 Önjáró horizontális keverő-kiosztó kocsik horizontális keverő kocsi front illesztésű silómaróval önjáró horizontális keverő kocsi hátsó illesztésű silómaróval vagy blokkvágóval Ilyen nincs

49 Keverő-kiosztó kocsik jellemzése  A keverő-kiosztó kocsival egybeépített vágószerkezet: a blokkvágó csak dézsás kivitelű vontatott berendezésen dolgozik hazánkban egyelőre. a függőleges csigás kivitelű kocsik esetében vontatott és önjáró típusoknál egyaránt gyártanak blokkvágóval egybeépített berendezést. A blokkvágó lehet front vagy hátsó szerelésű az önjáró berendezések esetében. Az előzőekben leírt előnyök miatt javasolt a frontra szerelt blokkvágó (létezik, de hazánkban még jelenleg nincs munkában). A blokkvágó alkalmazásához a kezelő személyzet részéről nagyobb gondosság és tapasztalat szükséges, mivel előre meg kell becsülni a ’kiharapott’ rész súlyát. A blokkvágóval is kiváló minőségű silófal készíthető. A blokkvágóval szerelt dézsás keverő mérlegelésének pontosságáról megoszlanak a vélemények. továbbá kérdés az időbeli hatékonysága is. A blokkvágó feltétlen előnye, hogy nem aprítja tovább az anyagot.

50 Keverő-kiosztó kocsik jellemzése  A silómaró és a blokkvágó kapacitásigényének összehasonlítása:  Vontatott kivitelben a silómarónak lehet nagyobb a kapacitásigénye (silómaró: 10 LE vs. blokkvágó: 3 LE).  Önjáró kivitelben a silómarónak nincs külön kapacitásigénye.

51 Keverő-kiosztó kocsik A vágószerkezet és a keverő-kiosztó kocsi kialakításának közkereskedelemben előforduló változatai (2007.)

52 Hazai kísérlet (2005.) Hogyan hat a TMR szerkezetére a műszaki kivitelezés? Válogatnak-e a tehenek és ha igen, mikor? A széna szeletméretének kialakítása.

53 Mi befolyásolja a széna szeletméretét a TMR-ben? A bálázó-berendezésen lévő kések száma Előaprítás ténye és módja: Bálaaprító-szeletelő berendezéssel Silómaróval Keverő-kiosztó kocsi csigáin levő kések állapota, keverés időtartama Ezek kombinációja

54 Hazai kísérlet (2005.) A TMR fizikai szerkezetének vizsgálata (Penn State Értékelési Rendszer) Pórusméret (cm) Optimum TMR >19 mm 2-8 % Széna 8-19 mm % szilázs 0,12-8 mm % abrak <0,12 mm <20 %

55 Szálhosszúság Optimum (%) 2-5 cm Nem ismert 5-10 cm cm Hazai kísérlet (2005.) A TMR fizikai szerkezetének vizsgálata (hazai kiegészítéssel)

56 A TMR frakcionálódása: > 5cm-es frakció esetében (széna, csuhélevél) válogatás – potenciális rosthiány A TMR fizikai jellemzői: ideális szálhosszúság, szemcse- és szecskaméret Meghatározása: az eredeti és maradék összehasonlítása A keverék homogenitása és méreteloszlása akkor megfelelő, ha az eredeti TMR és a maradék összetétele hasonló (KÜLÖNBSÉG < 5%!) Mintavétel Eredeti TMR, a 3 illetve 6 órás maradék vizsgálata (kb. 1,5 liter) Mintavétel módja Mintavétel etetőútról( 40x65cm) és jászolból min. 4-8 helyről A maradék mintavétele az eredeti TMR közvetlen közeléből

57 Hazai kísérlet: TMR szerkezet- vizsgálat I. telep:  előaprítás nélkül, függőleges csigás keverő-kiosztó kocsival készített TMR-ből (Meyer keverő-kiosztó kocsi: 1 függőleges csiga, 2 hónapja cserélt késekkel) az 1,9 cm-t meghaladó mérettartomány súlyaránya nagyobb volt, mint az ideális. elsősorban az 5-10 és a cm-es tartomány aránya volt kedvezőtlenül nagy. Az eredmények azt mutatják, hogy az eredeti TMR frakcióeloszlása nem felelt meg az ideálisként megadott értékeknek. A maradékok összehasonlítása alapján elmondható, hogy a legfelső (>20 mm) tartományon belül az állatok válogattak. Az eredeti és a maradék mintákat összehasonlítva megállapították, hogy az állatok kevesebb szénát (> 20 mm) és több szilázst (8-19 mm), valamint abrakot ( < 8 mm) fogyasztottak ebből a TMR-ből.

58 Hazai kísérlet: TMR szerkezet-vizsgálat I. telep:  előaprítás nélkül, függőleges csigás keverő-kiosztó kocsival készített TMR-ből (Meyer keverő-kiosztó kocsi: 1 függőleges csiga, 2 hónapja cserélt késekkel) heterogén eloszlás az etetőút mentén. A legnagyobb mértékű szórást a cm-es mérettartományban. A hosszú széna frakció (>1,9 cm: cm) tehát a keverés hatékonyságát is gátolja, növelve ezzel az etetőút mentén a keverék heterogenitását. A frakcióméret csökkenésével a szórás mértéke csökkent az etetőút mentén. Minél kisebb a széna szeletmérete, annál homogénebb keveréket tudunk képezni, és annál egyenletesebb lehet a kiosztás az etetőút mentén. Továbbá a teheneknek annál kevesebb lehetőségük van a válogatásra.

59 Hazai kísérlet: TMR szerkezet- vizsgálat II. telep:  Silómaró: Seko típusú keverő-kiosztó kocsi frontra szerelt silómaróval 2db vízszintes késes keverőcsigával), illetve  Rotogrind bálaaprítót alkalmazva a széna előaprítására (Rotogrind bálabontó 5-10cm-es szeletméret- és 500 fordulat/perc beállítással, továbbá lucernához való kalapácsokkal), nem volt számottevő különbség az előaprított és az előaprítás nélküli-silómaróval felszedett TMR fizikai szerkezetében, tehát a silómaró hasonló hatékonysággal működött, mint a bálaaprító (de lassúbb, illetve a bálát fel kell előre bontani) nem volt számottevő eltérés az eredeti TMR és a maradék keverékek fizikai szerkezetében sem, tehát a tehenek nem válogattak. Mindezek alapján elmondható, hogy az „ideális” összetételű TMR, műszakilag kivitelezhető hazai körülmények között, tehát lehetőség van homogénebb keverék képzésére, ami csökkenti a válogatás mértékét.

60 Hazai kísérlet: TMR szerkezet- vizsgálat A III. telepen  A keverést Siloking keverő-kiosztó kocsi végezte 2 függőleges csigával.  Kezelések: Előaprítás: Rotogrind alkalmazásával Előaprítás nélkül  Eredmény: az előaprított (Rotogrind) TMR fizikai szerkezete közel ideális volt, előaprítás hiányában azonban a >1,9 cm frakciók %-os aránya kedvezőtlenül nagy volt.  Ezért megállapítható, hogy silómaró hiányában a bálaaprító alkalmazása indokoltnak látszik, még függőleges csigás keverőkocsi esetében is.

61 Hazai kísérlet: TMR szerkezet-vizsgálat  Hazai tapasztalatok alapján a kalapácsos bálaaprító berendezés alkalmazásának előnye: Kíméli a csigákat, alkalmazása különösen indokolt vízszintes keverőcsigával felszerelt keverő-kiosztó kocsik esetében. Pontosan és biztosan tartja a kívánt szeletméretet. Hatékonyságát nem befolyásolják változó tényezők (a keverő-kiosztó berendezések többsége a keverési időtől függően eltérő szeletméretű szénát képez). Nedves széna aprításakor kíméli a csigákat és kellő hatékonysággal aprít.  A kalapácsos bálaaprító berendezés alkalmazásának korlátai: A levél porosodása, fehérjeveszteség A bálaaprító berendezés nem megfelelő műszaki állapota (pl. réti szénára való, nagy mechanikai sérülést okozó kalapács), beállítása és működtetése (túl nagy forgási sebesség: 1000 fordulat/perc) esetén jelentős lehet a levél elporosodásából származó fehérjeveszteség.

62 Hazai kísérlet: TMR szerkezet-vizsgálat  Táplálóanyag-tartalom vonatkozásában azonban (elsősorban a nyersfehérje változása lenne érdekes) nincsenek adatok.  A kalapácsos bálabontó alternatívájaként a késes szerkezetű bálaaprító berendezések jöhetnek még számítása, ezek a levelet nem törik, idő és energetikai hatékonyságuk, továbbá a kialakítható szeletméret tekintetében azonban nem állnak rendelkezésre konkrét vizsgálati adatok.  Egy újabb kísérletsorozat tárgyát képezheti, hogy megfelelő beállítás esetén mekkora a valós fehérjeveszteség és ennek mekkora a gyakorlati jelentősége a kalapácsos bálaaprító esetében és milyen hatékonysággal működik a késes bálabontó!

63 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "A teljes takarmánykeverék (TMR) etetésének szerepe, előnyei és gyakorlata a tejelő tehenészetekben Dr. Orosz Szilvia egyetemi docens SZIE, Takarmányozástani."

Hasonló előadás


Google Hirdetések