Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 PIACKÖZPONTÚ VEGYESGAZDASÁGI MODELL és az ÁLLAM ÁLTAL VEZÉRELT PIACGAZDASÁGI MODELL AVF 2006 október.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 PIACKÖZPONTÚ VEGYESGAZDASÁGI MODELL és az ÁLLAM ÁLTAL VEZÉRELT PIACGAZDASÁGI MODELL AVF 2006 október."— Előadás másolata:

1 1 PIACKÖZPONTÚ VEGYESGAZDASÁGI MODELL és az ÁLLAM ÁLTAL VEZÉRELT PIACGAZDASÁGI MODELL AVF 2006 október

2 2 5. PIACKÖZPONTÚ VEGYESGAZDASÁG MODELLJE

3 3 Tulajdonosi struktúra, jogrendszer és pénzügyi rendszer Minden termelési tényező megszerezhető piaci úton → ki a gazdasági tevékenység alanya? a dologi tényezők tulajdonosa Gazdálkodó szervezetek tőkealapon szerveződnek, vállalat a tőketulajdonosé, övék –a reziduális jövedelem (jövedelem – tényezőár) – és a kockázat tőkék egyesítésének szükségessége → osztott tőketulajdon (Rt) → korlátolt felelősség intézménye Korlátolt felelősség → jogi személy kialakulása → részvénypiac kialakulása → sok tulajdonos→ döntéshozó testület→ vezetőség

4 4 A korlátolt felelősség intézménye jogilag szétválasztja a a vállalatot és a tulajdonost Szervezet a szerződéskötő, a jogi személy Vállalat örökéletű lesz, részvény átruházható, kialakul a részvénypiac, likviddé válik, lehet spekulálni. Tulajdonos által ellenőrizetlen vállalat, ha túl aprózódik a részvénytulajdon Senki sem vállalja a szervezés költségeit, hogy irányítson Megfordul a piramis

5 5 részvényesek igazgatótanács Felső vezetők Hagyományos (JOGI) modellGyakorlati modell Felső vezetők igazgatótanács részvényesek választás Alkalmazás, felmentés Jelölés, ellenőrzés befolyásolás

6 6 Gyakorlati modell Nincs domináns részvénytulajdonos Részvényesek tőzsdén árfolyammozgást figyelve vesznek és adnak el Tőzsdekapitalizmus Igazgatótanácsba tulajdonosok helyett külső, hozzáértőket ültetnek Gyakran az igazgatótanács csak fejbólintó

7 7 Mitől szóródott a tulajdon? Mi a hatása? vállalati tőke növekedésének szükségszerűsége, (verseny: nagyobb vállalat tovább él, tőkekoncentráció, skálahozadék, menedzser növekedési érdeke (profit helyett, hatalom, profit és fizetés motiválja, amihez sok eszköz és hierarchia kell) befektető minimalizálni szeretné kockázatát, diverzifikál egyre szélesebb rétegek lépnek be a befektetők táborába, kisbefektetők befektetési alapokon át Vállalatok, mint tulajdonosok Nincs valódi tulajdon, gyengül az ellenőrzés Menedzser főként a vállalatfelvásárlóktól fél Menedzser felett nem uralkodik részvényes, de a részvénypiac igen, ezért rövidtávra optimál

8 8 Tulajdonosi ellenőrzés erősödése irányába hatnak: Félelelem a corporate raiderektől Menedzseri kivásárlás: ellenőrzés hiánya esetén MBO manegement buyout és LMBO leveraged menegement buyout lehetősége megnő, Intézményi befektetők tőkeállománya és részvényhányada növekvő, adott vállalat esetén ellenőrizni kezd ESOP munkavállalói tulajdonlás állami támogatással (adókedvezmény) ÖSSZESSÉGÉBEN: SZÉTSZÓRÓDÁS KÖVETKEZTÉBEN ELENŐRZÉS növekedett

9 9 Jogrendszer és tulajdonosi struktúra kapcsolata: Ahol törvényekkel jobban védik a kistulajdonost, ott szétszórtabb a tulajdon (UK, USA) Van mit védeni, mert vezetők visszaélnek, ha tehetik Vezetők lopnak, sikkasztanak, céggel tranzakcióba lép saját cégük, bennfentes kereskedelem, magas fizetések és rossz döntések Common law jobban véd mint a civil law Magántulajdon, magánérdek védelme Tulajdonosok védelme

10 10 ANGLIA 1825: 1720-as Csalási törvény érvényesítése 1834-től: új törvények sorozata modern vállalatok számára (korlátolt felelősséget lehetővé tette)

11 11 Római jog Kontinentális Európa Részletes szabályozás Hitelezők védelme

12 12 Állami szabályozás nélkül: bankok részvénytulajdonlása, dominanciája, beleszólása alakul ki Amerikában bankoknak tilos a részvénytulajdonlás Németországban, Japánban univerzális bankok (banki vállalatfinanszírozás és tulajdonlás közvetlenül, illetve befektetési alapokon keresztül, kereszttulajdonlás bankok között)

13 13 Pénzügyi rendszer és tulajdonosi struktúra összefüggései: Screpanti: modern piacgazdaságok ↓↓ Piacorientált Bankorientált USA, UK NÉMETORSZÁG, JAPÁN Ki ellenőriz, piac vagy bank? ELLENŐRZÉSI TÍPUS

14 14 MarketOriented (USA, UK) Cégek részvénypiacon versenyeznek, menedzsment fokozott teljesítményre kényszerített Hátránya: vállalat piaci értékelése nagymértékben függ spekulánsok várakozásaitól, felvásárlók általi fenyegetettség → menedzsment rövid távú célokat követ

15 15 BankOriented (D, J) Ellenőrzés csúcsán bank (csoport) áll (finanszírozási források elosztása, menedzserek mozgatása) Menedzserek viszonylag nagy autonómiája, külső hierarchiában is lehet helyük (előrejutás: kisvállalat felsővezetőjéből, nagyvállalat középvezetője lehet) Bank szerepe: szolgáltatások nyújtása, monitoring és Igazgatótanácsban, Felügyelőbizottságban való részvétel Előnye: menedzser hosszú távú célokra koncentrál és vállalat pénzügyi stabilitása nagyobb, Hátránya: akadályozza nemzetközi tőkemozgást és nem érvényesül a részvényesek akarata.

16 16 LaPorta: Piacközpontú Bankközpontú Bk: nagyobb mértékben vesznek igénybe hiteleket, nincsenek ráutalva a részvénypiacra, ezért nem kell védeni a kisebbségi tulajdonosokat. Erős bankú (strong bank) csoport: ahol bankok számára megengedett iparvállalatokban többségi részesedést szerezni + a bankok tőkéjük ≥ 60%-át fektethetik ilyen vállalatokba (A, D, F, CH, UK) Ki finanszíroz, piac vagy bank? FINANSZÍROZÁSI RENDSZER

17 17 Ritter és munkatársai: Banking-oriented (Németország, Japán) bankok nagy szerepe nagyobb banki tulajdonlási arány a nem pénzügyi vállalatokban Markets-oriented (USA, UK) nagyon fejlett értékpapír piac követelések kötvényesítése kis- és középvállalatok vesznek fel hitelt banki tulajdonlás aránya elhanyagolható pénzügyi intézmények mint ügynökök tulajdonolják a vállalatokat (pl. befektetési alap, bróker közvetít) FINANSZÍROZÁSI TECHNIKA Ki finanszíroz és ki tulajdonol, piac vagy bank?

18 18 Zysman: ↓ ↓ Tőkepiac alapú Hitelalapú adminisztratív intézményi ármeghatározással dominanciával Tőkepiac alapú rendszer (vállalat által vezérelt modell) (USA, UK) Kiterjedt, jól működő értékpapírpiac Beruházásokat kötvények és részvények kibocsátásával finanszírozzák Bankhiteleket rövid távú finanszírozás céljára veszik igénybe Pénzügyi intézményeknek nincs jelentős tőkerészesedése vállalatokban Központi bank nem avatkozik be a hitelallokációba, piac működésébe

19 19 Hitelalapú rendszer (Németország, Franciaország, Japán) Gyenge tőkepiac Hosszú távra is banki finanszírozás Hitelintézetek jelentős részesedése vállalatokban Központi bank szerepe szerint két alrendszer: Adminisztratív kamat-megállapítás  Bankok hitelnyújtó képessége függ az állam támogatásától  Kormányzat rögzít bizonyos kamatlábakat Intézményi dominanciával  Néhány nagybank uralja a piacot  Állam nem avatkozik be a bankszférába

20 20 II. Állami szabályozás a piacközpontú vegyes gazdaságban éjjeliőr szerep, jövedelemelosztás, piaci szereplőktől indul ki a szabályozási igény. Szabályozási területek Monopóliumellenes törvények Munkaadók-vállalók viszonya Pénzügyi rendszer szabályozása

21 21 Monopólium-ellenes törvénykezés Céljai (Port szerint): verseny fenntartása és védelme, fogyasztók érdekeinek védelme, kis, független vállalkozások védelme Kis városi Amerika értékeinek védelme

22 22 Munkaadók és munkavállalók közötti viszony szabályozása munkavédelem, munkaidő, minimálbér, diszkrimináció tilalma, gyermekmunka alkalmazásának korlátozása.

23 23 Pénzügyi rendszer szabályozása Információs asszimetria USA 1933: Securities Act 1934: SEC bennfentes kereskedelem tiltása, banktevékenység elválasztása többi pénzügyi tevékenységtől, Fed által kamatplafon betétekre, prudencia

24 24 6. ÁLLAM ÁLTAL VEZÉRELT PIACGAZDASÁGI RENDSZEREK

25 25 Katzensteini kritériumok: Vállalati szféra szelektív befolyásolása, Termelő beruházások és kutatások finanszírozása, Kedvezményes hitelek és juttatások, Viszonylag kicsi tőkepiac, állam és bankok viszonylag nagy súlya tőkeallokációban, Jelentős közvetlen érdekeltség a vállalati szférában, Jelentős állami tulajdonrészek a kereskedelmi bankokban, Állam, főként bankszférán keresztül érvényesíti gazdasági prioritásait.

26 26 6/A FRANCIAORSZÁG 18.század növekedési ütem = UK intézményrendszer: (tradicionális, feudális) –feudális földtulajdon és kizsákmányolás továbbélése, –jobbágyság fennmaradása, –nemesség: föld tulajdonosa, gazdasági-, társadalmi-, politikai vezető réteg, jogi és társadalmi privilégiumokkal –parasztság: sok teher (földesúri járadék + állami adók), –mezőgazdaságban nem volt modernizálás –vállalattípusok: manufaktúrák állami vagy királyi privilégiumokkal és falusi háziipar szétszórt manufaktúrái.

27 27 FRANCIAORSZÁG 19. század eleje Forradalom és Napoléon (Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata) –Régi tulajdonviszonyok eltörlése, –Nemesi privilégiumok felszámolása, –Polgári tulajdon megteremtése, 1804: Code civile *magántulajdon szent és sérthetetlen, *adásvételi szerződés szabadsága 1807: Code de Commerce 3 féle üzleti szervezet: korlátlan felelősség, société en commendite (aktív partner korlátlan) és société anonyme (Rt.) 1867-től Rt. alapításához nem kell engedély vámok, illetékek eltörlése, kézműves céhek felszámolása, monopóliumok betiltása, egységes adórendszer.

28 század Demográfia: Lassú népességnövekedés (0,5%, máshol 1%) Mezőgazdaság: paraszti gazdaságok létesítése (kisbirtokok), új művelési módszerek lassú elterjedése, termelés növekedése század elején 1,4%, később lelassul, népesség > 50%-a falun él, rossz földkihasználás, pénzhiány, alacsony szintű munkaeszközök, falu zártsága, nincs piacosítás, nincs belső piac

29 29 19.sz-i Ipar: Gépek és technika térhódítása lassan, angol tőke bevonása, elsősorban textilipar, manufakturális vállalatok. Pamutiparban század közepére gépesítés, de fejlődés < UK és nem vált jelentős exportágazattá. Gyapjúiparban lassú átalakulás. Gőzgép lassú elterjedése a szénellátás nehézségei miatt. Vasipart hátráltatta a széntermelés nehézsége, század második felében megindulás, mert vasútépítés miatti kereslet→ koncentráció, monopolizált szervezet. 19 sz-i Bankrendszer: –1810-től kisbetétek gyűjtése→ ra tőkeerősek, de vasúthoz+iparhoz nem elég. –Új típusú bankokra volt szükség→ beruházási bankok, részvénykibocsátással.

30 század -1936: Népfrontkormány intézkedései : államosítások -1982: baloldali kormány államosításai Háború után: gazdasági dirigizmus Mikroszférába való közvetlen beavatkozás, Államosítások.

31 szocialista kormány: ideológia → 2 probléma magas munkanélküliség + egyenlőtlen jövedelemelosztás Új állami ipari szektor, amely: *Növekedés motorja (kohászat, textilipar) *Nemzeti pólusok kellenek az élenjáró iparágakban (elektronika) Termelékenység gyorsan nőtt, de eladósodás (állami támogatás + egyéb kedvezményes finanszírozási források) Alacsony árakat alkalmaztak, egyre romlott az önfinanszírozás Beruházások állami címzett tőkejuttatásból. Eredmények: Foglalkoztatottság fenntartása nem sikerült, Beruházásokon nem lendített, Strukturális átalakulást gátolta, Nemzetközi versenyképességet rontotta, Csúcstechnológia meghonosítása nem sikerült.

32 32 Francia állami gazdaságirányítás indikatív tervezés demokratikus tervezési eljárás (állam irányít, de bürokrácia nem rontja a hatékonyságot) Monet demokratikus érdekegyeztető és döntési mechanizmus átfogó nemzetgazdasági tervezés és társadalmi szintű érdek-összehangolás (tervezés során érdekegyeztetés) aktív, alakítani akarja a jövőt, kijelöli a stratégiai célokat és az állami akcióprogramokat

33 33 Francia gazdasági intézményrendszer Munkavállalók és munkáltatók (bérek, beruházások, profit elosztásáról tárgyalnak) Intézmények végrehajtó hatalom Magánvállalat Pénzügyminisztérium EU intézmények tervezési bizottságok (PM gazdaságirányítási központ, hatalma a makrogazdasági információk monopolizálásából ered)

34 34 Kormányzat és üzleti szféra  Állami vállalatoknál kinevezi a vállalatvezetőket megszabja a vállalati politikát  Magánszektornál árellenőrzés vállalati összevonások ösztönzése export ösztönzés technikai fejlődés támogatása beruházási projektek megvitatása és állami támogatása reguláció és szelektív beavatkozás

35 35 BANKSZFÉRA Bankok állami kézben (betét 90, hitel 85%-a) BNP és Société Général: 1945-ben államosítás, országos fiókhálózat Kormányzat hitelezési prioritásokat és plafonokat határoz meg, kamatokat ellenőriz, hitelellenőrzés adagolásos módszerét alkalmazza Kincstár: megtakarítások 50%-át leköti Caisse de Depots: TB és Posta pénzét kezeli, takarékbanki forrásokból önkormányzati hitelt nyújt + kincstár deficitet finanszírozza Bankrendszer kevés számú, nagy pénzintézetből áll

36 től kamatkorlátok lebontása 1987-től megszűnik a mennyiségi hitelszabályozás

37 37 IPAR Állami beruházások és vásárlások 1988-ban ipari beruházások 51%-a állami volt Iparfejlesztési Intézetet hoztak létre magánvállalatok fejlesztésének elősegítésére (részvényt, kötvényt vettek, ha nyereséges lett, eladták a papírokat) Állami megrendelések: repülő- és hajógyártás, földgáz- és olajtermelés, elektronikai gépgyártás, állami építkezések és közműépítések 1990-es évektől állami beavatkozás visszaszorul

38 38 6/B JAPÁN 1850 előtt teljes elzárkózás 1853 kikötő megnyitása Két választási lehetőség: 1.) félgyarmati sorba süllyedés (Kína) 2.) modernizáció a hátrány ledolgozására (Meidzsi) Első évtizedben Nyugattól való tanulás (posta, távközlés, közoktatás, vasút, hajózás, egészségügyi rendszer) Állami ipartámogatás (vasút, vas- és acélbányászat, elektromos energia, cement- és vegyipar) Kereskedelmi üzleti szektor szerepe megnőtt, ipari, kereskedelmi és banktőke koncentrálódott A modern szektor zaibacu keretében szerveződött, 1945-ben zaibacut feloszlatják, szakszervezet aktivizálódik, földosztás, császár szerepe csökken, parlamenti demokrácia

39 39 JAPÁN GAZDASÁGI, TÁRSADALMI RENDSZERE Filozófia: konfuciánus tanok, közvetlen uralmi hatalmi viszonyok, állam által, felülről vezérelt reform Közösség (nemzet, vállalat, család) elsőbbséget élvez az egyénnel szemben, elöljárók tisztelete A munka az élet legfőbb célja, hit a kormányzat, bürokrácia, munkaadó gondoskodásában A döntés alapelve a közösségen belül a konszenzus

40 40 TÁRSADALMI ÉS KOORDINÁCIÓS RENDSZER Domináns tulajdonforma a magántulajdon, bár piaci koordináció dominál, de bürokratikus koordináció súlya nagyobb, mint máshol Japán állam meghatározó súlya a fejlesztésekben, jelentős vámvédelem (belföldön magas árszint), nincs importverseny, világ legnagyobb tőkeexportőre, kevés japán vállalat van külföldi tulajdonban Legnagyobb befolyása a PM-nek és az IKM-nek van

41 41 BANKRENDSZER Hierarchikus felépítés, kevés nagybank irányít Japán jegybank együttműködik a PM-mel, EXIM Bankkal és a Japán Fejlesztési Bankkal 1980-tól hazai pénzpiac liberalizálása Koncentrált bankrendszer Világ legnagyobb bankjai között sok a japán

42 42 VÁLLALATI RENDSZER Duális szerkezet (nagyvállalatok mellett sok a kisvállalat) Nagyvállalatok (zaibacuk) családi vállalkozásból nőttek ki, külföldi felvásárlók számára hozzáférhetetlenek voltak 1945-ben zaibacukat USA megszállás feloszlatta, japán kormány keirecuként (családi tulajdonú konglomerátum) visszaállította

43 43 Keirecu Cégek közötti kapcsolatok lazábbak Méretük kisebb Gazdasági hatalmuk dekoncentráltabb Nincs központi szervezet Koordináció informális (időszakos találkozókon) Általános a kereszt-részvénytulajdonlás és a keresztdelegálás Birodalom bankja támogatja a körhöz tartozókat, innovációikat finanszírozza, ellenőrzi a vállalatokat, megmenti a vállalatot a csődtől Keirecuk alkotta konglomerátumok a termelés, beszerzés, értékesítés, ár- és hitelpolitika, illetve az import, export területén magas szinten monopolizált zártkörű termelési és értékesítési láncot alkotnak A piaci részesedés növelése fontosabb mint a profit Keirecu megvédi a vállalatokat a külső tőkebehatolástól, cégek között állandó, informális kapcsolat van.

44 44 KERESKEDŐHÁZAK Általános kereskedelmi vállalat – Sogo shoha Biztosítják megbízóik kereskedelmi hátterét Közvetítik feléjük a piaci információkat Garantálják a biztonságos nyersanyag-ellátást Pénzügyi segítség a kisfogyasztóknak Lízingügyletek lebonyolítása Japán termékek külföldi népszerűsítői

45 45 JAPÁN VÁLLALATI GAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SAJÁTOSSÁGAI Átfogó minőség-ellenőrzés piackutatástól eladásig Azonnali készlet- illetve áruszállítás (Just in Time) Széleskörű gondoskodás a munkavállalókról (családi jelleg) Társadalmi érdekegyeztetés szakszervezetek és munkaadók vállalatonként/vállalatrendszerenként szerveződnek, nem szakmák szerint Béremelés nagyságát előzetes megállapodásokkal rögzítik, csekély a konfliktus esélye Szakszervezeti tagság csak 25-os, sok a részmunkaidős dolgozó

46 46 JAPÁN TELJESÍTMÉNYE Évtizedekig a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága, nagy kormányzati beruházások, alacsony munkanélküliség Később csökkenő infláció, stagnálás, recesszió Magas megtakarítási hányad, alacsony belső fogyasztás Buborékgazdaság problémái Japán zártsága nem tarthat örökké

47 47 Tatami, bambusz-szőnyeg a földön


Letölteni ppt "1 PIACKÖZPONTÚ VEGYESGAZDASÁGI MODELL és az ÁLLAM ÁLTAL VEZÉRELT PIACGAZDASÁGI MODELL AVF 2006 október."

Hasonló előadás


Google Hirdetések