Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Az EU regionális és vidékfejlesztési politikája 2. Az EU regionális politikájának története.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Az EU regionális és vidékfejlesztési politikája 2. Az EU regionális politikájának története."— Előadás másolata:

1 1 Az EU regionális és vidékfejlesztési politikája 2. Az EU regionális politikájának története

2 2 A regionális politika kialakulása A regionális politika kialakulása párhuzamos volt a gazdasági integráció elmélyülésével. Okok: 1) Ahogy egyre szorosabb az integráció úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy a belső piac negatív hatásai miatt foglalkozni kell a régiók helyzetével (lásd Bevezetés) 2) A bővítések során (kivéve 1995 Auszt., Svédo., Finno.) a közösség éppen az aktuális átlagnál fejletlenebb országokkal/régiókkal bővült

3 3 A regionális politika ) Már megfogalmazzák a RP szükségességét (Római szerződés 1957), de csak utalások → kevés konkrétum 2) Problémák: –Egyes területek (pl. Franciaország és Olaszország déli részei) jövedelmei az átlagos szint alatt maradtak –Jellemző volt a falusi munkanélküliség, az önellátó gazdálkodás feladása és a vidékről a városokba költözés 3) Ekkor még azt hitték, hogy a gazdasági növekedés és az integráció elmélyítése automatikusan a konvergencia felé vezet (lásd Bevezetés)

4 4 A regionális politika (folyt.) 4)Ebben az időszakban a regionális politika a következő formákban valósult meg: a)A befektetések kormányzati támogatása Pl. adókedvezmények, alacsony kamatú beruházási hitelek, pénzalapok létrehozása b)Az infrastruktúrára fordított közkiadások növelése pl. utak, kikötők, lakások c) A munkanélküliség csökkentését célzó kiadások pl. A munkaerő igénybevételéért nyújtott szubvenció, a munkaigényes megoldások alkalmazásának ösztönzése d)Negatív ösztönzés pl. a vállalatok telephelyének szabályozása (ne csak a fejlett régiókba menjen az ipar)

5 5 A regionális politika ) Az első bővítés felszínre hozta a regionális politika kérdéseit –Ok: Dánia, Írország, Nagy-Britannia belépésével → jelentős regionális különbségekkel kellett számolni 2) 1973 Thompson-jelentés –A regionális problémákat közösségi szinten is kell kezelni –DE, csak a tagországi szintű intézkedések koordinálása a feladat –A regionális problémákra fordított kiadások: a közösség költségvetésének 2-5%-a

6 6 A regionális politika (folyt.) 3) 1975 az Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozása –Az 1988-ig tartó működése során mintegy 41 ezer közösségi beruházást finanszírozott 4) Mediterrán bővítések (Görögország 1981, Spanyolország és Portugália 1986) hatása: –A regionális fejlesztésre fordítható forrás nő (a közösségi költségvetés 15%-a) –Szükségessé vált a regionális politika átfogó reformjának kidolgozása

7 7 Az első nagy reform: ) Az Egységes Európai Okmányhoz (1986) köthető, amely –fő céljaként a belső piac teljes kiépítést tűzte ki → ami nem következhet be, ha jelentős regionális különbségek vannak (lásd Bevezetés) –amely a regionális politika céljaként a gazdasági és szociális kohézió erősítését jelölte meg 2) Az 1988-as reform nagy hangsúlyt helyezett az integrált megközelítésre → nem az egymástól független projekteket, hanem az átfogó programokat támogatja

8 8 Az első nagy reform: 1988 (II.) 3) 1988 óta nevezik az Európai Regionális Alapot, az Európai Szociális Alapot és az Európai Mezőgazdasági Orientációs Alapot ↓ együtt Strukturális Alapoknak ↓ amelyek az EU regionális politikájának fő pénzügyi eszközeit jelentik

9 9 A második nagy reform: )A Maastrichti Szerződéshez (MSZ-1992) köthető –az Európai Uniót létrehozó szerződés –egyik legfontosabb cél: Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása ↓ ehhez elengedhetetlen a fejlett regionális politika

10 10 A második nagy reform: 1993 (II.) 2) A RP általános céljai a MSZ szerint: a)Kiegyenlített és hosszú távú gazdasági és szociális fejlődés biztosítása b)Belső határok nélküli gazdasági tér megteremtése c) A gazdasági és a szociális kohézió erősítése

11 11 A második nagy reform: 1993 (III.) 3) A gazdasági és a szociális kohézió erősítése (részletezve) –a régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése –a környezet minőségének megőrzése és javítása –a természeti erőforrások racionális és körültekintő felhasználása –a nemzeti és a regionális sokszínűség megóvása –a minőségi oktatás és képzés fejlesztése

12 12 A második nagy reform: 1993 (IV.) 4)MSZ létrehozta a Kohéziós Alapot, amelynek célja ↓ a legalacsonyabb GNI-jú országok támogatása ↓ hogy meg tudjanak felelni a maastrichti konvergencia kritériumoknak 5) A Kohéziós Alap csak (1) környezetvédelmi és (2) közlekedési – szállítási infrastrukturális projektekhez nyújt támogatást

13 13 Maastrichti konvergencia kritériumok (ismétlés) (1) Az infláció rátája nem lehet 1,5%-nál több a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagánál, és ezt az alacsony inflációt fenntartható módon kell produkálni. Jelenleg ez az érték 3,2%. (2) Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át; a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át (illetve 60% fölötti adósságráta esetén az adósságrátában folyamatos és jelentős csökkenést kell felmutatni). (3) A tagállam nemzeti valutájának árfolyama a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába lépést megelőző két évben nem lépheti át a második szakaszban megállapított árfolyamsávot. A gyakorlatban ez azzal is jár, hogy az adott országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam Mechanizmusba (ERM). (4) A hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2%-kal lehet több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába. Ez az érték jelenleg 6,5%

14 14 A második nagy reform: 1993 (V.) 6) A Strukturális Alapok reformja során 5 alapelvet vezettek be Koncentráció elve (a közösségi forrásokat a valóban rászoruló régiókra kell koncentrálni – egy főre eső GDP < uniós átlag 75%-a) Partnerség elve (a regionális programokat minden érintettel összhangban kell tervezni és végrehajtani) Programozás elve (a közösségi források nem egy-egy projektet finanszíroz, hanem többéves, átfogó fejlesztési programokat) Addicionalitás elve (az EU támogatásai nem kiváltják, hanem kiegészítik az egyes tagállamok fejlesztési forrásait) Monitoring elve (a tervezéstől a megvalósításig szigorú ellenőrzési rendszer felügyeli a fejlesztéseket

15 15 A második nagy reform: 1993 (VI.) 7) A két nagy reform időszakában ( ) ↓ jelentősen megnőtt a Strukturális alapok részesedése az Unió költségvetésén belül 1988 → 15% 1992 → 30% 1999 → 35,8%

16 16 AGENDA 2000 reformjainak lényege 1. célkitűzés: a fejlődésben elmaradott rétegek támogatása (a Strukturális Alapok forrásainak 2/3-a jut ide) –csak azok régiók jogosultak a maximálisan igénybe vehető támogatásra, ahol az egy főre jutó GDP < Uniós átlag 75%-a –azok a régiók, amelyek átlépik a 75%-os küszöböt, a „fokozatos megszüntetés” (phasing out) keretében átmeneti jelleggel, évente csökkenő mértékben számíthatnak a közösségi forrásokra

17 17 AGENDA 2000 reformjainak lényege II. 2. célkitűzés: a gazdasági és szociális átalakítás problémáival küzdő régiók támogatása –hanyatló iparágak átalakítása –a vidéki területek korszerűsítése –A városi körzetek modernizálása 3. Célkitűzés támogatásai az alábbi feladatokhoz nyújt támogatást: a tagországok oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerének megújítása Az európai szociális rendszer megőrzése A munkanélküliség csökkentése

18 18 AGENDA 2000 reformjainak lényege III. Közösségi kezdeményezések ( ) –Az AGENDA 2000-hez kapcsolódtak –már Magyarország szempontjából is fontosak ↓ milyen fejlesztési programok megvalósításához kívántunk Uniós támogatást igénybe venni ↓ Magyar Nemzeti Fejlesztési Terv ( )

19 19 AGENDA 2000 reformjainak lényege IV. 1)INTERREG, amelynek céljai: –a határokon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztése (határmenti együttműködés) –az európai térség területi integrációjának elősegítése (transznacionális együttműködés) –A regionális fejlesztés stratégiájának és eszközeinek fejlesztése (interregionális együttműködés) 2)EQUAL, amelynek célja –újszerű megoldási módszerek kidolgozása a munkaerőpiacon lévő (1) hátrányos megkülönböztetések és (2) egyenlőtlenségek megszüntetéséhez – között az új tagállamoknak nem nyitották meg. Helyette: Humán Erőforrások Fejlesztése Operatív Program (HEFOP)

20 20 AGENDA 2000 reformjainak lényege V. 3)LEADER + (francia rövidítés, magyarul: Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében), amelynek céljai: –a helyi termékek piacra jutásának segítése –természeti és kulturális erőforrások fenntartható használata –új munkahelyek teremtése a vidéki térségekben 4) URBAN, amelynek céljai –a városi életfeltételek javítása (pl. lakótömbök renoválása, zöldterületek létrehozása stb.) –megfizethető közszolgáltatások –esélyegyenlőség az oktatásban és munkavállalásban

21 21 Magyarország és a regionális politika ( ) 1)Magyarország a csatlakozást követő 3 évben ( ) – Strukturális Alapokból 500 mrd Ft támogatásban részesült –Kohéziós Alapból pedig 250 mrd Ft támogatásban ↓ Ezekhez hozzávéve a kötelező hazai támogatásokat ↓ Kb mrd-nyi fejlesztés valósult meg ez idő alatt (ez az összes hazai fejlesztés mintegy 50%-a) ↓ Ehhez szükség volt (1) Nemzeti Fejlesztési Tervre és (2) Operatív programokra

22 22 Magyarország és a regionális politika ( ) II. 2) Az Uniós támogatási források általában 7 éves programozási időszak keretében kerülnek felhasználásra (pl , ) ↓ így tagállami szinten is szükség van középtávú tervezésre, vagyis középtávú stratégiai dokumentum elkészítésére 3) A regionális politikával kapcsolatos dokumentumokról Európa Tanácsi rendelet szól 4) Ezen rendelet értelmében az időszak közben csatlakozott országoknak is el kellett készítenie (1) a Nemzeti Fejlesztési Tervet és (2) az Operatív Programokat

23 23 Magyarország és a regionális politika ( ) III. 5) A Nemzeti Fejlesztési Tervnek tartalmaznia kellett: –a helyzetelemzést –a célokat és prioritásokat –az előzetes értékelést –a pénzügyi kimutatást –a partnerség elve érvényesülésének bemutatását –a lebonyolítás intézményrendszerének bemutatását 6) Az Operatív programoknak pedig a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedéseket kellett bemutatnia

24 24 A magyar Nemzeti Fejlesztési Terv lényege ( ) 1)Hosszú távú célok: az életminőség javítása az EU jövedelmi szintjének közelítése 2)Specifikus célok: A versenyképesség növelése A humántőke fejlesztése A jobb minőségű környezet és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése

25 25 A magyar Nemzeti Fejlesztési Terv lényege ( ) II. 3) Prioritások A termelőszektor versenyképességének javítása A foglalkoztatottság növelése és az emberi erőforrások fejlesztése Jobb infrastruktúra és tisztább környezet Erősebb regionális és helyi potenciál 4) Operatív Programok: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Humán Erőforrások Fejlesztése Operatív Program (HEFOP) Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP)


Letölteni ppt "1 Az EU regionális és vidékfejlesztési politikája 2. Az EU regionális politikájának története."

Hasonló előadás


Google Hirdetések