Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Európai Unió: A többszintű kormányzati rendszer Humán erőforrás menedzser szak, 2005. május 13-14. Dr. Kaiser Tamás Egyetemi adjunktus Veszprémi Egyetem,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Európai Unió: A többszintű kormányzati rendszer Humán erőforrás menedzser szak, 2005. május 13-14. Dr. Kaiser Tamás Egyetemi adjunktus Veszprémi Egyetem,"— Előadás másolata:

1 Európai Unió: A többszintű kormányzati rendszer Humán erőforrás menedzser szak, május Dr. Kaiser Tamás Egyetemi adjunktus Veszprémi Egyetem, Társadalomtudományok és EU Tanulmányok Tanszék

2 Az EU mint többszintű kormányzati rendszer Európai belpolitika Európai belpolitika Egységes Európai Okmány, Maastrichti Szerződés, Amszterdami Szerződés, Nizzai Szerződés, Szerződés Európa Alkotmányáról Egységes Európai Okmány, Maastrichti Szerződés, Amszterdami Szerződés, Nizzai Szerződés, Szerződés Európa Alkotmányáról Bővítési hullámok-intézményi reformok Bővítési hullámok-intézményi reformok Elmélyítés és/vagy bővítés Elmélyítés és/vagy bővítés Az európaizációs folyamat Az európaizációs folyamat „top-down” „top-down” „bottom up” „bottom up” „horizontal” „horizontal” Az EU többszintű intézményi struktúrája Az EU többszintű intézményi struktúrája Kormányzat nélküli kormányzás(governance) Kormányzat nélküli kormányzás(governance) Nemzetek feletti (szupranacionális)szint Nemzetek feletti (szupranacionális)szint Nemzeti (kormányzati) szint Nemzeti (kormányzati) szint Szubnacionális szint Szubnacionális szint Civil társadalom Civil társadalom Közpolitikai hálózatok (policy network) Közpolitikai hálózatok (policy network)

3 Az európai belpolitika 1. Integrációs formák Integrációs formák Szabadkereskedelmi terület Szabadkereskedelmi terület Vámunió Vámunió Közös piac Közös piac Egységes(belső)piac Egységes(belső)piac Gazdasági Unió Gazdasági Unió Politikai Unió Politikai Unió Az integráció előrehaladása Az integráció előrehaladása Európai Szén-és Acélközösség(1951) Európai Szén-és Acélközösség(1951) Európai Gazdasági Közösség, Euratom (Római Szerződések,1957) Európai Gazdasági Közösség, Euratom (Római Szerződések,1957) Bővítési hullámok (1973,1981,1986) Bővítési hullámok (1973,1981,1986) Egységes Európai Okmány (1986) Egységes Európai Okmány (1986) Maastrichti Szerződés-EU (1992) Maastrichti Szerződés-EU (1992) Amszterdami Szerződés (1997) Amszterdami Szerződés (1997) Nizzai Szerződés (2000) Nizzai Szerződés (2000) Szerződés Európa Alkotmányáról (2004) Szerződés Európa Alkotmányáról (2004)

4 Az európai belpolitika 2. Elméleti megközelítések Funkcionalizmus és neofunkcionalizmus Funkcionalizmus és neofunkcionalizmus „Nem vitatott területek” kooperációja „Nem vitatott területek” kooperációja „Politikamentes”,elitista-technokratikus integráció integráció „Politikamentes”,elitista-technokratikus integráció integráció „Spill-over”-hatás(funkcionális, politikai) „Spill-over”-hatás(funkcionális, politikai) Szupranacionális,föderalisztikus jövőkép Szupranacionális,föderalisztikus jövőkép Neoföderalizmus Neoföderalizmus Középpontban:a döntéshozatal Középpontban:a döntéshozatal Modellország: NSZK Modellország: NSZK (kooperatív föderalizmus) (kooperatív föderalizmus) Probléma:legitimitás és/vagy hatékonyság Probléma:legitimitás és/vagy hatékonyság

5 Elméleti megközelítések A kormányközi elméletek A kormányközi elméletek Az integráció hajtóereje :a tagállami önérdek (kormányközi alkufolyamatok) Az integráció hajtóereje :a tagállami önérdek (kormányközi alkufolyamatok) Stabilitás,költséghatékonyság,belpolitikai racionalitás Stabilitás,költséghatékonyság,belpolitikai racionalitás Az integráció előrehaladása:csak ha a kormányközi együttműködés már nem hatékony Az integráció előrehaladása:csak ha a kormányközi együttműködés már nem hatékony Az integráció fejlődése:ciklikus-bizonytalan jövőkép Az integráció fejlődése:ciklikus-bizonytalan jövőkép A liberális kormányközi felfogás A liberális kormányközi felfogás A „kétszintű” játék modellje A „kétszintű” játék modellje A tagállamok érdekérvényesítő képességének modellezhetősége A tagállamok érdekérvényesítő képességének modellezhetősége A nemzet preferenciák folyamatos változása A nemzet preferenciák folyamatos változása

6 Az európai belpolitika fogalma A „történelmi” döntések szintje alatti,az első pilléren belül szerveződő,mindennapi döntéshozatali folyamatok A „történelmi” döntések szintje alatti,az első pilléren belül szerveződő,mindennapi döntéshozatali folyamatok Közös intézmények és egységesített eljárások Közös intézmények és egységesített eljárások Sokszereplős,fragmentált kormányzás Sokszereplős,fragmentált kormányzás Többszintű Többszintű Politikai tér Politikai tér

7 Az Európai Unió intézményrendszere 1. Az Európai Unió és a három pillér Az Európai Unió és a három pillér Cél:a gazdasági integráció elmélyítése politikai integráció nélkül Cél:a gazdasági integráció elmélyítése politikai integráció nélkül Eredmény: a három pilléres szerkezet (Maastricht) Eredmény: a három pilléres szerkezet (Maastricht) Az EU nem jogi kategória, inkább politikai fogalom! Az EU nem jogi kategória, inkább politikai fogalom! A gyakorlatban az Unió „kölcsönveszi a Közösségek intézményeit A gyakorlatban az Unió „kölcsönveszi a Közösségek intézményeit Első pillér-szupranacionális jellegű Első pillér-szupranacionális jellegű Egységes piac, gazdasági és monetáris unió Egységes piac, gazdasági és monetáris unió Közös intézmények, jogrendszer Közös intézmények, jogrendszer Közös és közösségi politikák Közös és közösségi politikák Második, harmadik pillér-kormányközi jellegű Második, harmadik pillér-kormányközi jellegű A három pillér jogforrási rendje eltérő A három pillér jogforrási rendje eltérő

8 Az Európai Unió intézményrendszere 2. „Sui generis” intézményrendszer „Sui generis” intézményrendszer Kormányközi és szupranacionális elemek ötvözete Kormányközi és szupranacionális elemek ötvözete Nem állam vagy nemzetközi szervezet Nem állam vagy nemzetközi szervezet Fő szervek: Fő szervek: Tanács-kormányközi Tanács-kormányközi Európai Tanács-kormányközi Európai Tanács-kormányközi Bizottság, Bíróság,Számvevőszék-szupranacionális Bizottság, Bíróság,Számvevőszék-szupranacionális Európai Parlament-demokratikus Európai Parlament-demokratikus Tanácsadó szervek: Tanácsadó szervek: Régiók Bizottsága Régiók Bizottsága Gazdasági és Szociális Bizottság Gazdasági és Szociális Bizottság Pénzügyi szervek: Pénzügyi szervek: Európai Központi Bank Európai Központi Bank Európai Beruházási Bank Európai Beruházási Bank

9 Európai Tanács Az EU csúcsszerve 1974-től Az EU csúcsszerve 1974-től A tagállamok állam-és kormányfőinek testülete A tagállamok állam-és kormányfőinek testülete Feladata: stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumok elfogadása(„egyezségcsomag”) Feladata: stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumok elfogadása(„egyezségcsomag”) Nem alkot jogszabályt (az előterjesztést a Tanács fogadja el) Nem alkot jogszabályt (az előterjesztést a Tanács fogadja el) A külpolitikai irányvonal meghatározása A külpolitikai irányvonal meghatározása Soros elnökség(csúcstalálkozók) Soros elnökség(csúcstalálkozók) Kormányközi konferenciák Kormányközi konferenciák Nem az EU intézményi keretében folynak Nem az EU intézményi keretében folynak Feladat: az alapító szerződések módosítása Feladat: az alapító szerződések módosítása Ratifikációs kötelezettség a tagállamok részéről Ratifikációs kötelezettség a tagállamok részéről

10 Miniszterek Tanácsa Kormányközi jogalkotó szerv Kormányközi jogalkotó szerv Kilenc konfiguráció(ÁÜT, Ecofin,Mezőgazdasági és Halászati Tanács) Kilenc konfiguráció(ÁÜT, Ecofin,Mezőgazdasági és Halászati Tanács) Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) Munkacsoportok Munkacsoportok Döntéshozatal: Döntéshozatal: Minősített többség(232 igen)+népességi szűrő (Unió népességének 62%-a) Minősített többség(232 igen)+népességi szűrő (Unió népességének 62%-a) Egyhangú döntés Egyhangú döntés Szavazati arányok(minősített többség esetén) Szavazati arányok(minősített többség esetén) Németo.,Fr.o.,Olaszo.,GB-29 Németo.,Fr.o.,Olaszo.,GB-29 Görögo.,Belgium,Csehország, Portugália, Magyarország- 12,Málta-3 szavazat Görögo.,Belgium,Csehország, Portugália, Magyarország- 12,Málta-3 szavazat

11 Európai Bizottság Az EU „kormánya” Az EU „kormánya” Javaslattevő,döntés-előkészítő,végrehajtó, ellenőrző szerv Javaslattevő,döntés-előkészítő,végrehajtó, ellenőrző szerv Felelős az EU külső képviseletéért Felelős az EU külső képviseletéért Tagjai:elnök (J.M.D. Barroso),biztosok(2004. nov.1-től:1 tagállam-1 biztos) Tagjai:elnök (J.M.D. Barroso),biztosok(2004. nov.1-től:1 tagállam-1 biztos) Főigazgatóságok (34) Főigazgatóságok (34) A „Szerződés őre” A „Szerződés őre” Beszámolási kötelezettség az EP felé Beszámolási kötelezettség az EP felé

12 Európai Parlament Társ-jogalkotó, 5 évre közvetlenül választott szerv (1979) Társ-jogalkotó, 5 évre közvetlenül választott szerv (1979) 2004 júliusától 732 képviselő (Magyarország-24) 2004 júliusától 732 képviselő (Magyarország-24) Székhely: Strasbourg („nagy plenárisok”), Brüsszel („mini plenárisok”), Luxemburg (Főtitkárság) Székhely: Strasbourg („nagy plenárisok”), Brüsszel („mini plenárisok”), Luxemburg (Főtitkárság) Transznacionális pártfrakciók (legalább 2 ország kell) Transznacionális pártfrakciók (legalább 2 ország kell) mandátum-európai,politikai Szabad, vagy nemzeti érdekek?! mandátum-európai,politikai Szabad, vagy nemzeti érdekek?! Az európai parlamenti munka szereplői Az európai parlamenti munka szereplői Elnök-két és fél év-Pat Cox Elnök-két és fél év-Pat Cox Szakbizottságok (20) Szakbizottságok (20) Elnökök Konferenciája Elnökök Konferenciája Iroda Iroda

13 Európai Bíróság Az Eu legfelsőbb jogértelmező fóruma (1957-től) Az Eu legfelsőbb jogértelmező fóruma (1957-től) Székhely: Luxemburg Székhely: Luxemburg A Bíróság felépítése: A Bíróság felépítése: Bíróság (mint legfelsőbb bíróság) Bíróság (mint legfelsőbb bíróság) Felső Bíróság (nem állami szervek megkeresései) Felső Bíróság (nem állami szervek megkeresései) Bírói panelek (specifikus témák) Bírói panelek (specifikus témák) Főtanácsnokok (8) Főtanácsnokok (8) Bírói kar: három éves rotáció Bírói kar: három éves rotáció Bírói szerepfelfogás: aktivizmus (1979: Cassis de Dijon ügy) Bírói szerepfelfogás: aktivizmus (1979: Cassis de Dijon ügy) Eddig:főleg gazdasági ügyek Eddig:főleg gazdasági ügyek Kihívás: Alapvető Jogok Chartája (Európai Alkotmány) Kihívás: Alapvető Jogok Chartája (Európai Alkotmány)

14 Gazdasági és Szociális Bizottság A neokorporatizmus és funkcionalizmus jegyében született (1957), székhelye Brüsszel A neokorporatizmus és funkcionalizmus jegyében született (1957), székhelye Brüsszel A GSZB felépítése: A GSZB felépítése: Munkaadók (ipari köz-és magánszféra,kereskedelmi, pénzügyi és egyéb vállalatok) Munkaadók (ipari köz-és magánszféra,kereskedelmi, pénzügyi és egyéb vállalatok) Munkavállalók (nemzeti szakszervezeti szövetségek) Munkavállalók (nemzeti szakszervezeti szövetségek) Egyéb tevékenységek (parasztszövetségek,környezetvédelmi érdekcsoportok) Egyéb tevékenységek (parasztszövetségek,környezetvédelmi érdekcsoportok) Tagjai: kormányok által delegált 312 fő (Magy.o.-12) Tagjai: kormányok által delegált 312 fő (Magy.o.-12) Jogköre: konzultáció, tanácsadás, véleményezés (határidőre) Jogköre: konzultáció, tanácsadás, véleményezés (határidőre) Felépítése:Elnök,alelnökök,Büró, szekciók (6) Felépítése:Elnök,alelnökök,Büró, szekciók (6) Jelentősége: lobbizás, hálózatépítés,civil részvétel erősítése Jelentősége: lobbizás, hálózatépítés,civil részvétel erősítése

15 Régiók Bizottsága Működése: 1994-től (Maastrichti Szerződés) Brüsszelben Működése: 1994-től (Maastrichti Szerződés) Brüsszelben Előzmény: Regionális és Helyhatóságok Konzultatív Tanácsa, politikai régiók fellépése (föderális országok) Előzmény: Regionális és Helyhatóságok Konzultatív Tanácsa, politikai régiók fellépése (föderális országok) Alapelvek: szubszidiaritás, proximitás, partnerség Alapelvek: szubszidiaritás, proximitás, partnerség Jogkör: konzultáció, tanácsadás,véleményezés (határidőre), nem kötelező erejű Jogkör: konzultáció, tanácsadás,véleményezés (határidőre), nem kötelező erejű Oktatás,foglalkoztatás Oktatás,foglalkoztatás Gazdasági és szociális kohézió Gazdasági és szociális kohézió TEN, környezetvédelem TEN, környezetvédelem Összetétel: 50-50%-ban helyhatóságok és regionális hatóságok (kormányok jelölik, 317 fő, Magy.o.-12 ) Összetétel: 50-50%-ban helyhatóságok és regionális hatóságok (kormányok jelölik, 317 fő, Magy.o.-12 ) Szervezet: Elnök, alelnökök, Büró, szakbizottságok (6) Szervezet: Elnök, alelnökök, Büró, szakbizottságok (6) Kihívások: Kihívások: Egyes régiók növekvő politikai és gazdasági súlya Egyes régiók növekvő politikai és gazdasági súlya EU25: növekvő területi fejlettségi különbségek EU25: növekvő területi fejlettségi különbségek

16 Az európai érdekcsoportok Az érdekcsoportok típusai: Az érdekcsoportok típusai: Ágazati (UNICE, COPA) Ágazati (UNICE, COPA) Közérdekű (Európai Szakszervezetek Konföderációja) Közérdekű (Európai Szakszervezetek Konföderációja) Lobby-korszak 1997-től Lobby-korszak 1997-től Keretfeltétel:az európai belpolitika Keretfeltétel:az európai belpolitika Intézményes és informális csatornák-a „brüsszeli dzsungel” Intézményes és informális csatornák-a „brüsszeli dzsungel” Célpont: a Bizottság Célpont: a Bizottság Diffúz érdekeket képviselő csoportok (zöld mozgalmak és NGO-k), lobbyszervezetek (7500) Diffúz érdekeket képviselő csoportok (zöld mozgalmak és NGO-k), lobbyszervezetek (7500) Területi érdekcsoportok Területi érdekcsoportok Regionális Információs Irodák Regionális Információs Irodák CLRAE (Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa) CLRAE (Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa) CEMR (Európai Telepűlések és Régiók Tanácsa) CEMR (Európai Telepűlések és Régiók Tanácsa) AER (Európai Régiók Gyűlése) AER (Európai Régiók Gyűlése)

17 A demokratikus deficit 1. A Maasrichti Szerződés tárgyalásakor kerül be a köztudatba+összefonódott az EP törekvéseivel A Maasrichti Szerződés tárgyalásakor kerül be a köztudatba+összefonódott az EP törekvéseivel A demokratikus kontroll erősítésének igénye A demokratikus kontroll erősítésének igénye Polgárközeliség Polgárközeliség Nyilvánosság Nyilvánosság Intézményi működés egyszerűsítése és átláthatóvá tétele Intézményi működés egyszerűsítése és átláthatóvá tétele Definíció: Definíció: a hatáskörök a demokratikus tagállami intézményektől a nem választott, „templom-szerkezetű” közösségi intézményekhez kerülnek a hatáskörök a demokratikus tagállami intézményektől a nem választott, „templom-szerkezetű” közösségi intézményekhez kerülnek Meghatározó a minősített többség Meghatározó a minősített többség Megnő a tagállami kormányok befolyása Megnő a tagállami kormányok befolyása Megoldás:intézményi reformok Megoldás:intézményi reformok Közösségi szintű demokrácia Közösségi szintű demokrácia Közösségi és tagállami szint kapcsolatrendszerének a reformja Közösségi és tagállami szint kapcsolatrendszerének a reformja

18 A demokratikus deficit 2. Közösségi szintű demokrácia Közösségi szintű demokrácia EP emancipáláa EP emancipáláa EU „parlamentarizálása” EU „parlamentarizálása” A Bizottság mint politikailag felelős testület A Bizottság mint politikailag felelős testület Szubszidiaritás elve („Régiók Európája”) Szubszidiaritás elve („Régiók Európája”) Közösségi és tagállami szint kapcsolatrendszerének reformja Közösségi és tagállami szint kapcsolatrendszerének reformja „Kétszintű elképzelés” „Kétszintű elképzelés” „Parlamentarizáló elképzelés” „Parlamentarizáló elképzelés” Laekeni Nyilatkozat: Laekeni Nyilatkozat: Hatáskörök jobb meghatározása és elosztása Hatáskörök jobb meghatározása és elosztása Az EU eszközrendszerének egyszerűsítése Az EU eszközrendszerének egyszerűsítése Átláthatóság, demokrácia és hatékonyság Átláthatóság, demokrácia és hatékonyság Európai polgárok Alkotmánya (Konvent) Európai polgárok Alkotmánya (Konvent)

19 A funkcionalista logika kritkái A funkcionalista logika alapja: a spill-over A funkcionalista logika alapja: a spill-over Az európai gazdasági fejlődés önfenntartó Az európai gazdasági fejlődés önfenntartó Politika=ügyek szakszerű intézése Politika=ügyek szakszerű intézése Kritikák: Kritikák: A pozitív integráció értékrangsort igényel A pozitív integráció értékrangsort igényel A „nagy” politikák nem kerülnek a „kis politikák” befolyása alá A „nagy” politikák nem kerülnek a „kis politikák” befolyása alá Nem elég az output-legitimáció Nem elég az output-legitimáció DE: nem valósulhat meg a hagyományos input- legitimáció sem-NINCS „EURÓPAI DÉMOSZ”!! DE: nem valósulhat meg a hagyományos input- legitimáció sem-NINCS „EURÓPAI DÉMOSZ”!! Megoldás: a differenciált együttműködés Megoldás: a differenciált együttműködés „Többsebességes Európa” „Többsebességes Európa” „Változó geometriájú Európa” „Változó geometriájú Európa” „A la carte Európa” „A la carte Európa”

20 A tagállami érdekérvényesítés („bottom-up” európaizáció) Érdekérvényesítő képességet befolyásoló tényezők: Érdekérvényesítő képességet befolyásoló tényezők: Gazdasági erőforrások és versenyképesség Gazdasági erőforrások és versenyképesség Geostratégiai fekvés és katonai potenciál Geostratégiai fekvés és katonai potenciál Kulturális elismertség Kulturális elismertség Nemzetközileg elismert vezető személyiségek Nemzetközileg elismert vezető személyiségek Innovációs képesség, kiemelkedő K+F Innovációs képesség, kiemelkedő K+F Sikeres érdekérvényesítő stratégiák Sikeres érdekérvényesítő stratégiák Kis államok lehetőségei: Kis államok lehetőségei: Közvetítő diplomácia (soros elnökségek ) Közvetítő diplomácia (soros elnökségek ) Rugalmasan változó koalíciók kötése Rugalmasan változó koalíciók kötése Fontos tisztségek megszerzése-pl. Barroso, Cox, Kroes, Borg, Dimas, Reding, Boel, Ferrero-Waldner Fontos tisztségek megszerzése-pl. Barroso, Cox, Kroes, Borg, Dimas, Reding, Boel, Ferrero-Waldner Regionális szövetségek(Benelux, Északi Szövetség,V4) Regionális szövetségek(Benelux, Északi Szövetség,V4)

21 Régió,regionalizmus,regionalizáció Régió-multidiszciplináris fogalom Régió-multidiszciplináris fogalom Regionalizmus:önszerveződő „bottom-up” folyamat Regionalizmus:önszerveződő „bottom-up” folyamat Hogyan és miért? Hogyan és miért? Régiók Európája v.Európa Régiókkal? Régiók Európája v.Európa Régiókkal? Regionalizáció: „top-down” folyamat Regionalizáció: „top-down” folyamat Az 1990-es évek főárama Az 1990-es évek főárama Alapvetően gazdasági indíttatású Alapvetően gazdasági indíttatású „Új regionalizmus” „Új regionalizmus”

22 A regionalizmus motivációi Kulturális, etnikai önszerveződések Kulturális, etnikai önszerveződések Területfejlesztés,méretgazdaságosság Területfejlesztés,méretgazdaságosság Állami feladatok „kiszervezése” Állami feladatok „kiszervezése” A versenyképesség („endogén növekedési potenciál” fokozása A versenyképesség („endogén növekedési potenciál” fokozása Az EU kohéziós politikája Az EU kohéziós politikája A demokrácia erősítése A demokrácia erősítése Politikai csoportérdekek Politikai csoportérdekek

23 A területi közigazgatás-szervezés Az állami hatalom-és munkamegosztás két dimenziója: Az állami hatalom-és munkamegosztás két dimenziója: Vertikális és horizontális Vertikális és horizontális A hatalom megosztása A hatalom megosztása A hatalmi ágak közötti munkamegosztás A hatalmi ágak közötti munkamegosztás Egy hatalmi ágon belüli munkamegosztás Egy hatalmi ágon belüli munkamegosztás Területi-helyi önkormányzatok (decentralizáció) Területi-helyi önkormányzatok (decentralizáció) Állami dekoncentrált szervek (területi államigazgatás) Állami dekoncentrált szervek (területi államigazgatás)

24 Kormányzati rendszerek A tipológia alapja: a hatalom vertikális megosztása A tipológia alapja: a hatalom vertikális megosztása Centralizált unitárius állam Centralizált unitárius állam Decentralizált unitárius állam Decentralizált unitárius állam Regionalizált unitárius állam Regionalizált unitárius állam Föderális állam Föderális állam Kooperatív Kooperatív Duális Duális

25 Regionális versenyképesség Gazdasági növekedés+foglalkoztatás Gazdasági növekedés+foglalkoztatás Gazdasági szerkezet Gazdasági szerkezet Innovációs kapacitás, K+F Innovációs kapacitás, K+F Elérhetőség Elérhetőség Munkaerő képzettség Munkaerő képzettség Intézményi sűrűség Intézményi sűrűség Társadalmi tőke Társadalmi tőke

26 Intézményi és adminisztratív kapacitás Intézményfejlesztés Intézményfejlesztés Karcsúsítás vs. sűrítés Karcsúsítás vs. sűrítés Szervezetfejlesztés Szervezetfejlesztés NPM vs. Hierarchikus rendszer NPM vs. Hierarchikus rendszer Humán erőforrás fejlesztés Humán erőforrás fejlesztés Képzés, attitűd,teljesítmény-orientáció Képzés, attitűd,teljesítmény-orientáció Innovációs kultúra Innovációs kultúra Abszorpciós készség Abszorpciós készség Ötletek, források, ellenőrzés, fenntarthatóság Ötletek, források, ellenőrzés, fenntarthatóság

27 A társadalmi tanulás Az európai közpolitikai környezethez való alkalmazkodás Az európai közpolitikai környezethez való alkalmazkodás Előfeltétel: Előfeltétel: Intézményi sűrűség Intézményi sűrűség Társadalmi tőke Társadalmi tőke Segítő és akadályozó tényezők Segítő és akadályozó tényezők Erőforrások újraelosztása Erőforrások újraelosztása Új identitások megjelenése Új identitások megjelenése

28 A társadalmi tőke Az EU-kompatibilis intézményi kultúra része Az EU-kompatibilis intézményi kultúra része Polgárközeliség Polgárközeliség Jószomszédság Jószomszédság Bizalom (generalizált reciprocitás) Bizalom (generalizált reciprocitás) Reputáció Reputáció Hídképző szervezetek, hálózatok jelentősége Hídképző szervezetek, hálózatok jelentősége A mérhetőség problematikája A mérhetőség problematikája Részvételi intenzitás Részvételi intenzitás Befolyás mértéke Befolyás mértéke

29 A föderális országok gyakorlata Formális és informális kapcsolati struktúrák Formális és informális kapcsolati struktúrák Feltétel: Feltétel: Alkotmány v. más dokumentum szabályozza Alkotmány v. más dokumentum szabályozza Volt vmilyen előzménye Volt vmilyen előzménye Vizsgálat: Vizsgálat: Az európai politikák belső koordinációja (formális v. informális) Az európai politikák belső koordinációja (formális v. informális) Részvételi lehetőség a közösségi döntéshozatalban ( 203. cikkely) Részvételi lehetőség a közösségi döntéshozatalban ( 203. cikkely)

30 Az európai politikák belső koordinációja Németország Németország Formális:”Bundesrat-eljárás” Formális:”Bundesrat-eljárás” Nem formális:Szektoriális konferenciák Nem formális:Szektoriális konferenciák Tartományi Miniszterelnökök Konferenciája,munkacsoportok Tartományi Miniszterelnökök Konferenciája,munkacsoportok Belgium Belgium Európai Ügyek Mimisztériuma (Konzultációs Bizottság, Konferencia Európai Ügyek Mimisztériuma (Konzultációs Bizottság, Konferencia

31 Képviselet a Tanácsban Németország Németország „Európai módosítások” (Alk.23.cikkely) „Európai módosítások” (Alk.23.cikkely) Kizárólagos kompetenciák esetén Kizárólagos kompetenciák esetén Csak a szövetségi kormánnyal együttműködve szavazhatnak Csak a szövetségi kormánnyal együttműködve szavazhatnak Belgium Belgium Kooperációs Egyezmény Kooperációs Egyezmény 4+2 részvételi kategória 4+2 részvételi kategória

32 A hazai közigazgatás és területfejlesztés intézményrendszere Jogi keretek Jogi keretek Alkotmány (1949.évi XX. tv) Alkotmány (1949.évi XX. tv) Önkormányzati tv.(1990. évi LXV. T v.) Önkormányzati tv.(1990. évi LXV. T v.) évi XXI. tv. a területfejlesztésről és területrendezésről évi XXI. tv. a területfejlesztésről és területrendezésről Államigazgatási szervek Államigazgatási szervek Országgyűlés Országgyűlés Kormány (minisztériumok, országos hatáskörű szervek, területi államigazgatási szervek) Kormány (minisztériumok, országos hatáskörű szervek, területi államigazgatási szervek) Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért Felelős Tárca nélküli Miniszter Hivatala Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért Felelős Tárca nélküli Miniszter Hivatala Magyar Terület-és Regionális Fejlesztési Hivatal Magyar Terület-és Regionális Fejlesztési Hivatal Európai Ügyekért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Európai Ügyekért Felelős Tárca Nélküli Miniszter

33 A régió fogalom Magyarországon NUTS-Területi statisztikai egységek nónenklatúrája (az EU kohéziós politikájának megvalósítására kialakított statisztikai térlehatárolás) NUTS-Területi statisztikai egységek nónenklatúrája (az EU kohéziós politikájának megvalósítására kialakított statisztikai térlehatárolás) I-III.-regionális, IV.-V.-helyi szint I-III.-regionális, IV.-V.-helyi szint A NUTS II szint az „igazi” régió A NUTS II szint az „igazi” régió Magyarországon 7 NUTS II (tervezési-statisztikai régió van) Magyarországon 7 NUTS II (tervezési-statisztikai régió van) Közép-Magyarország,Észak-Magyarország,Észak- Alföld,Dél-Alföld, Dél-Dunántúl,Közép- Dunántúl,Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország,Észak-Magyarország,Észak- Alföld,Dél-Alföld, Dél-Dunántúl,Közép- Dunántúl,Nyugat-Dunántúl

34 A magyar területfejlesztés intézményrendszere Országos Területfejlesztési Tanács Országos Területfejlesztési Tanács Regionális Fejlesztési Tanácsok/Regionális Fejlesztési Ügynökségek Regionális Fejlesztési Tanácsok/Regionális Fejlesztési Ügynökségek Megyei Területfejlesztési Tanácsok Megyei Területfejlesztési Tanácsok Térségi Fejlesztési tanácsok (Budapest agglomeráció, Balatoni Fejlesztési Tanács) Térségi Fejlesztési tanácsok (Budapest agglomeráció, Balatoni Fejlesztési Tanács) Kistérségi Fejlesztési Tanácsok (többcélú kistérségi fejlesztési társulás létrehozása esetén) Kistérségi Fejlesztési Tanácsok (többcélú kistérségi fejlesztési társulás létrehozása esetén) Régiókoordinátorok Régiókoordinátorok Kistérségi megbízottak Kistérségi megbízottak

35 A Strukturális Alapok lebonyolításának magyarországi intézményrendszere Monitoring Bizottságok Monitoring Bizottságok Irányító Hatóságok Irányító Hatóságok Menedzsment Bizottságok Menedzsment Bizottságok Közreműködő szervezetek Közreműködő szervezetek Kifizető Hatóság Kifizető Hatóság Részletesen: Ágh-Rózsás-Zongor: Európaizálás és regionalizálás Magyarországon o. letölthető: Részletesen: Ágh-Rózsás-Zongor: Európaizálás és regionalizálás Magyarországon o. letölthető:

36 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Európai Unió: A többszintű kormányzati rendszer Humán erőforrás menedzser szak, 2005. május 13-14. Dr. Kaiser Tamás Egyetemi adjunktus Veszprémi Egyetem,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések