Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Európai Unió: A többszintű kormányzati rendszer

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Európai Unió: A többszintű kormányzati rendszer"— Előadás másolata:

1 Európai Unió: A többszintű kormányzati rendszer
Humán erőforrás menedzser szak, május Dr. Kaiser Tamás Egyetemi adjunktus Veszprémi Egyetem, Társadalomtudományok és EU Tanulmányok Tanszék

2 Az EU mint többszintű kormányzati rendszer
Európai belpolitika Egységes Európai Okmány, Maastrichti Szerződés, Amszterdami Szerződés, Nizzai Szerződés, Szerződés Európa Alkotmányáról Bővítési hullámok-intézményi reformok Elmélyítés és/vagy bővítés Az európaizációs folyamat „top-down” „bottom up” „horizontal” Az EU többszintű intézményi struktúrája Kormányzat nélküli kormányzás(governance) Nemzetek feletti (szupranacionális)szint Nemzeti (kormányzati) szint Szubnacionális szint Civil társadalom Közpolitikai hálózatok (policy network)

3 Az európai belpolitika 1.
Integrációs formák Szabadkereskedelmi terület Vámunió Közös piac Egységes(belső)piac Gazdasági Unió Politikai Unió Az integráció előrehaladása Európai Szén-és Acélközösség(1951) Európai Gazdasági Közösség, Euratom (Római Szerződések,1957) Bővítési hullámok (1973,1981,1986) Egységes Európai Okmány (1986) Maastrichti Szerződés-EU (1992) Amszterdami Szerződés (1997) Nizzai Szerződés (2000) Szerződés Európa Alkotmányáról (2004)

4 Az európai belpolitika 2. Elméleti megközelítések
Funkcionalizmus és neofunkcionalizmus „Nem vitatott területek” kooperációja „Politikamentes”,elitista-technokratikus integráció integráció „Spill-over”-hatás(funkcionális, politikai) Szupranacionális,föderalisztikus jövőkép Neoföderalizmus Középpontban:a döntéshozatal Modellország: NSZK (kooperatív föderalizmus) Probléma:legitimitás és/vagy hatékonyság

5 Elméleti megközelítések
A kormányközi elméletek Az integráció hajtóereje :a tagállami önérdek (kormányközi alkufolyamatok) Stabilitás,költséghatékonyság,belpolitikai racionalitás Az integráció előrehaladása:csak ha a kormányközi együttműködés már nem hatékony Az integráció fejlődése:ciklikus-bizonytalan jövőkép A liberális kormányközi felfogás A „kétszintű” játék modellje A tagállamok érdekérvényesítő képességének modellezhetősége A nemzet preferenciák folyamatos változása

6 Az európai belpolitika fogalma
A „történelmi” döntések szintje alatti ,az első pilléren belül szerveződő,mindennapi döntéshozatali folyamatok Közös intézmények és egységesített eljárások Sokszereplős,fragmentált kormányzás Többszintű Politikai tér

7 Az Európai Unió intézményrendszere 1.
Az Európai Unió és a három pillér Cél:a gazdasági integráció elmélyítése politikai integráció nélkül Eredmény: a három pilléres szerkezet (Maastricht) Az EU nem jogi kategória, inkább politikai fogalom! A gyakorlatban az Unió „kölcsönveszi a Közösségek intézményeit Első pillér-szupranacionális jellegű Egységes piac, gazdasági és monetáris unió Közös intézmények, jogrendszer Közös és közösségi politikák Második, harmadik pillér-kormányközi jellegű A három pillér jogforrási rendje eltérő

8 Az Európai Unió intézményrendszere 2.
„Sui generis” intézményrendszer Kormányközi és szupranacionális elemek ötvözete Nem állam vagy nemzetközi szervezet Fő szervek: Tanács-kormányközi Európai Tanács-kormányközi Bizottság, Bíróság,Számvevőszék-szupranacionális Európai Parlament-demokratikus Tanácsadó szervek: Régiók Bizottsága Gazdasági és Szociális Bizottság Pénzügyi szervek: Európai Központi Bank Európai Beruházási Bank

9 Európai Tanács Az EU csúcsszerve 1974-től
A tagállamok állam-és kormányfőinek testülete Feladata: stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumok elfogadása(„egyezségcsomag”) Nem alkot jogszabályt (az előterjesztést a Tanács fogadja el) A külpolitikai irányvonal meghatározása Soros elnökség(csúcstalálkozók) Kormányközi konferenciák Nem az EU intézményi keretében folynak Feladat: az alapító szerződések módosítása Ratifikációs kötelezettség a tagállamok részéről

10 Miniszterek Tanácsa Kormányközi jogalkotó szerv
Kilenc konfiguráció(ÁÜT, Ecofin,Mezőgazdasági és Halászati Tanács) Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) Munkacsoportok Döntéshozatal: Minősített többség(232 igen)+népességi szűrő (Unió népességének 62%-a) Egyhangú döntés Szavazati arányok(minősített többség esetén) Németo.,Fr.o.,Olaszo.,GB-29 Görögo.,Belgium,Csehország, Portugália, Magyarország-12,Málta-3 szavazat

11 Európai Bizottság Az EU „kormánya” Javaslattevő,döntés-előkészítő,végrehajtó, ellenőrző szerv Felelős az EU külső képviseletéért Tagjai:elnök (J.M.D. Barroso),biztosok(2004. nov.1-től:1 tagállam-1 biztos) Főigazgatóságok (34) A „Szerződés őre” Beszámolási kötelezettség az EP felé

12 Európai Parlament Társ-jogalkotó, 5 évre közvetlenül választott szerv (1979) 2004 júliusától 732 képviselő (Magyarország-24) Székhely: Strasbourg („nagy plenárisok”), Brüsszel („mini plenárisok”), Luxemburg (Főtitkárság) Transznacionális pártfrakciók (legalább 2 ország kell) mandátum-európai,politikai Szabad, vagy nemzeti érdekek?! Az európai parlamenti munka szereplői Elnök-két és fél év-Pat Cox Szakbizottságok (20) Elnökök Konferenciája Iroda

13 Európai Bíróság Az Eu legfelsőbb jogértelmező fóruma (1957-től)
Székhely: Luxemburg A Bíróság felépítése: Bíróság (mint legfelsőbb bíróság) Felső Bíróság (nem állami szervek megkeresései) Bírói panelek (specifikus témák) Főtanácsnokok (8) Bírói kar: három éves rotáció Bírói szerepfelfogás: aktivizmus (1979: Cassis de Dijon ügy) Eddig:főleg gazdasági ügyek Kihívás: Alapvető Jogok Chartája (Európai Alkotmány)

14 Gazdasági és Szociális Bizottság
A neokorporatizmus és funkcionalizmus jegyében született (1957), székhelye Brüsszel A GSZB felépítése: Munkaadók (ipari köz-és magánszféra,kereskedelmi, pénzügyi és egyéb vállalatok) Munkavállalók (nemzeti szakszervezeti szövetségek) Egyéb tevékenységek (parasztszövetségek,környezetvédelmi érdekcsoportok) Tagjai: kormányok által delegált 312 fő (Magy.o.-12) Jogköre: konzultáció, tanácsadás, véleményezés (határidőre) Felépítése:Elnök,alelnökök,Büró, szekciók (6) Jelentősége: lobbizás, hálózatépítés,civil részvétel erősítése

15 Régiók Bizottsága Működése: 1994-től (Maastrichti Szerződés) Brüsszelben Előzmény: Regionális és Helyhatóságok Konzultatív Tanácsa, politikai régiók fellépése (föderális országok) Alapelvek: szubszidiaritás, proximitás, partnerség Jogkör: konzultáció, tanácsadás,véleményezés (határidőre), nem kötelező erejű Oktatás,foglalkoztatás Gazdasági és szociális kohézió TEN, környezetvédelem Összetétel: 50-50%-ban helyhatóságok és regionális hatóságok (kormányok jelölik, 317 fő, Magy.o.-12 ) Szervezet: Elnök, alelnökök, Büró, szakbizottságok (6) Kihívások: Egyes régiók növekvő politikai és gazdasági súlya EU25: növekvő területi fejlettségi különbségek

16 Az európai érdekcsoportok
Az érdekcsoportok típusai: Ágazati (UNICE, COPA) Közérdekű (Európai Szakszervezetek Konföderációja) Lobby-korszak 1997-től Keretfeltétel:az európai belpolitika Intézményes és informális csatornák-a „brüsszeli dzsungel” Célpont: a Bizottság Diffúz érdekeket képviselő csoportok (zöld mozgalmak és NGO-k), lobbyszervezetek (7500) Területi érdekcsoportok Regionális Információs Irodák CLRAE (Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa) CEMR (Európai Telepűlések és Régiók Tanácsa) AER (Európai Régiók Gyűlése)

17 A demokratikus deficit 1.
A Maasrichti Szerződés tárgyalásakor kerül be a köztudatba+összefonódott az EP törekvéseivel A demokratikus kontroll erősítésének igénye Polgárközeliség Nyilvánosság Intézményi működés egyszerűsítése és átláthatóvá tétele Definíció: a hatáskörök a demokratikus tagállami intézményektől a nem választott, „templom-szerkezetű” közösségi intézményekhez kerülnek Meghatározó a minősített többség Megnő a tagállami kormányok befolyása Megoldás:intézményi reformok Közösségi szintű demokrácia Közösségi és tagállami szint kapcsolatrendszerének a reformja

18 A demokratikus deficit 2.
Közösségi szintű demokrácia EP emancipáláa EU „parlamentarizálása” A Bizottság mint politikailag felelős testület Szubszidiaritás elve („Régiók Európája”) Közösségi és tagállami szint kapcsolatrendszerének reformja „Kétszintű elképzelés” „Parlamentarizáló elképzelés” Laekeni Nyilatkozat: Hatáskörök jobb meghatározása és elosztása Az EU eszközrendszerének egyszerűsítése Átláthatóság, demokrácia és hatékonyság Európai polgárok Alkotmánya (Konvent)

19 A funkcionalista logika kritkái
A funkcionalista logika alapja: a spill-over Az európai gazdasági fejlődés önfenntartó Politika=ügyek szakszerű intézése Kritikák: A pozitív integráció értékrangsort igényel A „nagy” politikák nem kerülnek a „kis politikák” befolyása alá Nem elég az output-legitimáció DE: nem valósulhat meg a hagyományos input-legitimáció sem-NINCS „EURÓPAI DÉMOSZ”!! Megoldás: a differenciált együttműködés „Többsebességes Európa” „Változó geometriájú Európa” „A la carte Európa”

20 A tagállami érdekérvényesítés („bottom-up” európaizáció)
Érdekérvényesítő képességet befolyásoló tényezők: Gazdasági erőforrások és versenyképesség Geostratégiai fekvés és katonai potenciál Kulturális elismertség Nemzetközileg elismert vezető személyiségek Innovációs képesség, kiemelkedő K+F Sikeres érdekérvényesítő stratégiák Kis államok lehetőségei: Közvetítő diplomácia (soros elnökségek ) Rugalmasan változó koalíciók kötése Fontos tisztségek megszerzése-pl. Barroso, Cox, Kroes, Borg, Dimas, Reding, Boel, Ferrero-Waldner Regionális szövetségek(Benelux, Északi Szövetség,V4)

21 Régió,regionalizmus,regionalizáció
Régió-multidiszciplináris fogalom Regionalizmus:önszerveződő „bottom-up” folyamat Hogyan és miért? Régiók Európája v.Európa Régiókkal? Regionalizáció: „top-down” folyamat Az 1990-es évek főárama Alapvetően gazdasági indíttatású „Új regionalizmus”

22 A regionalizmus motivációi
Kulturális, etnikai önszerveződések Területfejlesztés,méretgazdaságosság Állami feladatok „kiszervezése” A versenyképesség („endogén növekedési potenciál” fokozása Az EU kohéziós politikája A demokrácia erősítése Politikai csoportérdekek

23 A területi közigazgatás-szervezés
Az állami hatalom-és munkamegosztás két dimenziója: Vertikális és horizontális A hatalom megosztása A hatalmi ágak közötti munkamegosztás Egy hatalmi ágon belüli munkamegosztás Területi-helyi önkormányzatok (decentralizáció) Állami dekoncentrált szervek (területi államigazgatás)

24 Kormányzati rendszerek
A tipológia alapja: a hatalom vertikális megosztása Centralizált unitárius állam Decentralizált unitárius állam Regionalizált unitárius állam Föderális állam Kooperatív Duális

25 Regionális versenyképesség
Gazdasági növekedés+foglalkoztatás Gazdasági szerkezet Innovációs kapacitás, K+F Elérhetőség Munkaerő képzettség Intézményi sűrűség Társadalmi tőke

26 Intézményi és adminisztratív kapacitás
Intézményfejlesztés Karcsúsítás vs. sűrítés Szervezetfejlesztés NPM vs. Hierarchikus rendszer Humán erőforrás fejlesztés Képzés, attitűd,teljesítmény-orientáció Innovációs kultúra Abszorpciós készség Ötletek, források, ellenőrzés, fenntarthatóság

27 A társadalmi tanulás Az európai közpolitikai környezethez való alkalmazkodás Előfeltétel: Intézményi sűrűség Társadalmi tőke Segítő és akadályozó tényezők Erőforrások újraelosztása Új identitások megjelenése

28 Az EU-kompatibilis intézményi kultúra része Polgárközeliség
A társadalmi tőke Az EU-kompatibilis intézményi kultúra része Polgárközeliség Jószomszédság Bizalom (generalizált reciprocitás) Reputáció Hídképző szervezetek, hálózatok jelentősége A mérhetőség problematikája Részvételi intenzitás Befolyás mértéke

29 A föderális országok gyakorlata
Formális és informális kapcsolati struktúrák Feltétel: Alkotmány v. más dokumentum szabályozza Volt vmilyen előzménye Vizsgálat: Az európai politikák belső koordinációja (formális v. informális) Részvételi lehetőség a közösségi döntéshozatalban ( 203. cikkely)

30 Az európai politikák belső koordinációja
Németország Formális:”Bundesrat-eljárás” Nem formális:Szektoriális konferenciák Tartományi Miniszterelnökök Konferenciája,munkacsoportok Belgium Európai Ügyek Mimisztériuma (Konzultációs Bizottság, Konferencia

31 Képviselet a Tanácsban
Németország „Európai módosítások” (Alk.23.cikkely) Kizárólagos kompetenciák esetén Csak a szövetségi kormánnyal együttműködve szavazhatnak Belgium Kooperációs Egyezmény 4+2 részvételi kategória

32 A hazai közigazgatás és területfejlesztés intézményrendszere
Jogi keretek Alkotmány (1949.évi XX. tv) Önkormányzati tv.(1990. évi LXV. T v.) 1996. évi XXI. tv. a területfejlesztésről és területrendezésről Államigazgatási szervek Országgyűlés Kormány (minisztériumok, országos hatáskörű szervek, területi államigazgatási szervek) Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért Felelős Tárca nélküli Miniszter Hivatala Magyar Terület-és Regionális Fejlesztési Hivatal Európai Ügyekért Felelős Tárca Nélküli Miniszter

33 A régió fogalom Magyarországon
NUTS-Területi statisztikai egységek nónenklatúrája (az EU kohéziós politikájának megvalósítására kialakított statisztikai térlehatárolás) I-III.-regionális, IV.-V.-helyi szint A NUTS II szint az „igazi” régió Magyarországon 7 NUTS II (tervezési-statisztikai régió van) Közép-Magyarország,Észak-Magyarország,Észak-Alföld,Dél-Alföld, Dél-Dunántúl,Közép-Dunántúl,Nyugat-Dunántúl

34 A magyar területfejlesztés intézményrendszere
Országos Területfejlesztési Tanács Regionális Fejlesztési Tanácsok/Regionális Fejlesztési Ügynökségek Megyei Területfejlesztési Tanácsok Térségi Fejlesztési tanácsok (Budapest agglomeráció, Balatoni Fejlesztési Tanács) Kistérségi Fejlesztési Tanácsok (többcélú kistérségi fejlesztési társulás létrehozása esetén) Régiókoordinátorok Kistérségi megbízottak

35 A Strukturális Alapok lebonyolításának magyarországi intézményrendszere
Monitoring Bizottságok Irányító Hatóságok Menedzsment Bizottságok Közreműködő szervezetek Kifizető Hatóság Részletesen: Ágh-Rózsás-Zongor: Európaizálás és regionalizálás Magyarországon o. letölthető:

36 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Európai Unió: A többszintű kormányzati rendszer"

Hasonló előadás


Google Hirdetések