Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közösség és közéleti aktivitás (Vizsgálat három ország hét magyar kistelepülésén ) Utasi Ágnes

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közösség és közéleti aktivitás (Vizsgálat három ország hét magyar kistelepülésén ) Utasi Ágnes"— Előadás másolata:

1 Közösség és közéleti aktivitás (Vizsgálat három ország hét magyar kistelepülésén ) Utasi Ágnes

2 A kutatás címe= A közösségi kapcsolatok igénye - a demokrácia megújításának esélye Kutatási hipotézis: Közösséghiányos, bizalomhiányos, atomizált társadalomban nincs esélye a demokratikus közéletnek. Empirikus felvételek: a)2009- országosan reprezentatív b) Három ország, hét falu

3 A DEMOKRATIKUS KÖZÉLETRE és KÖZÖSSÉGRE ÉPÍTŐ demokrácia-elméletek A demokratikus működés kritériumai: Információ biztosítása, ezek feldolgozásához szükséges tudás- műveltség ( Dahl, 1989) „Közösségi részvétel”, „közös akciók”, (Barber, 2003) „A közösségi élet legfontosabb kérdéseiben köteles és jogosult minden felnőtt véleményt nyilvánítani” ( Bíbó, 1957) DE! Rétegzett a társadalom, a szükségleti igények hierarchizáltak. ( Maslow, 1953, Allard,

4 A KÖZÉLET A közösségek ( informális és/vagy szervezett ) eszmecseréje, érdeklődése, aktív fellépése a körülmények pozitív változtatásáért.

5 A KÖZÖSSÉG DOMINÁNS PARAMÉTEREI BIZALOM SZOLIDARITÁS IDENTITÁS-TUDAT

6 A BIZALOM A BIZALOM= A körülmények kedvező alakulásába vetett hit, virtuális kötőelem BIZALOMERŐSÍTŐ: HOSSZÚ ISMERETSÉG, HASONLÓSÁG (valamely dimenzióban) EGYÜTTMŰKÖDÉSI TAPASZTALAT RÁUTALTSÁG KÉNYSZERE

7 A NAGYÜZEMI PIACGAZDASÁGGAL A KAPCSOLATHÁLÓK ÁTSTRUKTURÁLÓDÁSA A BIZALOMTELI ERŐS KAPCSOLATOK ARÁNYÁNAK CSÖKKENÉSE GYENGE, MÁSODLAGOS KAPCSOLATOK ARÁNYÁNAK NÖVEKEDÉSE NINCS IDŐ A KAPCSOLATOK BIZALMI TARTALMÁNAK FELÉPÍTÉSÉRE, FELGYORSULT ÉLETTEMPÓ, FLUKTUÁLÓ KAPCSOLATOK= CSÖKKENŐ KÖZÖSSÉGI SZOLIDARITÁS

8 A SZOLIDARITÁS VÁLTOZÁSA Folyamatosan csökkenő mechanikus szolidaritás A rendszerváltás előtt erős „patriarchális” intézményi organikus szolidaritás A rendszerváltás után a forráshiány miatt elvárás a „megfosztottak” öngondoskodása A legutóbbi évekig tartó tévhit= az intézményesen szervezett (organikus) szolidaritás felmenti a hozzátartozókat és más közösségi tagokat a segítségnyújtás felelőssége alól

9 MIÉRT VOLT ERŐSEBB A KÖZÖSSÉGI BIZALOM és SZOLIDARITÁS A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT Teljes foglalkoztatottság, gyengén működő munkaerőpiac, egyformán alacsony jövedelem= értelmetlen erős versengés, rivalizálás Biztonság, állandóság (munkahelyek, kötelékek) Magánkapcsolatokban gazdasági együttműködés= második gazdasági reciprocitás, kaláka Erősebb tradicionális értékek, erősebb családi kapcsolatok

10 A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN AZ ATOMIZÁLÓDÁST és BIZALMATLANSÁGOT FOKOZÓ STRUKTURÁLIS OKOK PIACGAZDASÁGI VERSENY= EGYENLŐTLENSÉGEK NÖVEKEDÉSE POLITIKAI SZABADSÁG = TÖBB PÁRT, ÉRDEKKÉPVISELET HELYETT CÉL A „MÁSIK PÁRT” BIZALMI TŐKÉJÉT ROMBOLÓ HATALMI RIVALIZÁLÁS TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓT, biztonságot, szolidaritást FÉKEZŐ FORRÁSHIÁNY ( Offe, Dahrendorf)

11 A BIZALOMVESZTÉS, BIZTONSÁGHIÁNY és SZOLIDARITÁSHIÁNY HATÁSA A GAZDASÁGRA és KÖZÉLETRE Alacsony hatásfokú A) közösségi gazdasági együttműködés B) közéleti-politikai érdekérvényesítés Pótlékok = virtuális kapcsolatok, tömeg- rendezvények, mesterséges bizalomépítő tréningek

12 FALUSI KÖZÖSSÉGEK és KÖZÉLET kutatása A minta települései 3 ország 7 magyar községe Magyarországról : Petőfiszállás, Ruzsa, Ramocsaháza Szerbiából (Bácskából ): Hajdújárás, Bácsgyulafalva Romániából( Erdélyből): Bögöz, Agyagfalva Korábban szövetkezeti agrártermelést folytató falvak ( 58% ma is végez agrártermelést ) A település lakosságával súlyozott minta (N= 814)

13 Hipotézisek a) Falvakban még erősebb lehet a bizalom = erősebb lehet a mechanikus szolidaritás = kedvező a helyi közélet igényének felkeltéséhez. b) Falvakban kisebb az anyagi jólét,anyagi biztonság, alacsonyabb a műveltség-iskolázottság= A nélkülözés és műveltséghiány mellett többnyire csak primer szükségletek alakulhatnak

14 Az iskolai végzettség trendje a vizsgált falvakban( Z-score átlagok)

15 A vagyoni javak indexének (Z-score-okban mért) átlagai (skála= 0-14, TV,kábeltévé,mobil,mosogatógép,automata mosógép,DVD,személyi számítógép,Internet csatl.,személygépkocsi,nyaraló,saját lakás,másik lakás,kert, föld)

16 A bizalom-index Z-score- átlagai (Kevesen vannak, akiben az ember teljesen megbízik, Általában nem kell kételkedni mások jóindulatában, Ha az ember nem vigyáz, kihasználják,Legjobb, ha mindenki magára számít 4=igaz,0=nem igaz skála=0-16)

17 A mechanikus szolidaritás összevont indexének átlagai a minta településein (Z- score-átlagok (adott és/vagy kapott munka+pénz+érzelmi támogatást az elmúlt évben skála=0-24)

18 A szintetizált standardizált közösségi együttlét indexének átlagai (inform.köz.+,formalizált közösség+ faluközösségi együttlét+ individuálisan.választott társas szórakozás

19 A szintetizált standardizált közéleti index átlagai ( helyi politikai érdeklődés+országos politikai érdeklődés+petíciót aláírna, tüntetésben részt venne+eszmecserét folytat a falu dolgairól,skála=0-33)

20 A szintetizált standardizált közéleti és közösségi index Z-scorokban mért átlagai

21 Néhány következtetés I. 1. A falusiak helyben tervezik a jövőt, 75 %-uknál meg sem fordul a gondolat, hogy elköltözzön. 2. A mások iránti bizalom erősebb az erdélyi falvakban és a vajdasági zárványban, itt erősebbek még a tradicionális közösségek és kohézionál a nemzetiségi összezárás. 3. A szolidaritás-hálóból csak a minta 3,2%-a maradt ki. A jómódú nemzetiségi falvakban dominánsan hagyománykövetésből, a szegény falvakban gazdasági szükségből él a segitségnyújtó szolidaritás 4.Nem ott a legpozitívabb a vélemény a saját falu összetartásáról, ahol intenzív a szolidaritás, mert a rétegenkénti reciprocitás konfliktusokat is generál.

22 Néhány következtetés II. 6.A falusi minta 69%-ának van magántársasága, 59%- nak van szervezett közösségi köteléke (= vallási közösség nélkül 33%) (Reprezentatív mintában ezek aránya kisebb: országosan 28%-nak van szervezett civil köteléke, 78%- nak van magántársasága). 7. Közösségektől izolált 16%, közélettől izolált 41% 8.Az erős közösségi összefogás a falvak többségében intenzívebb közéletet eredményez. Kivétel = szuburbán és „ex-lex” civilizációs települések, ahol a trend fordított= a képzettebb „eljáró” lakosság közéletisége intenzívebb, közösségi kapcsolatai redukálódnak. 9. A helyi közélet igénye nagyobb eséllyel alakul anyagi biztonságot és magasabb műveltséget jelző falvakban

23 …minden felnőtt ember igenis illetékes, jogosult és köteles a közösségi élet legfontosabb ügyeiben véleménnyel bírni és véleményt nyilvánítani. S ha ennek megfelelő fóruma nincsen, akkor az országos politikában óhatatlanul egy szűk körű oligarchia kerül uralomra, mely a tömegeket politikailag „éretlen”, zavaró elemnek tekinti eleje” Bibó István [1] Bíbó István: A munkástanácsok és a többpártrendszer. In: Válogatott tanulmányok IV., 1990.

24 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Közösség és közéleti aktivitás (Vizsgálat három ország hét magyar kistelepülésén ) Utasi Ágnes"

Hasonló előadás


Google Hirdetések