Értsetek meg! vezérfonal

Az előadások a következő témára: "Értsetek meg! vezérfonal"— Előadás másolata:

1 Értsetek meg! vezérfonal
Segítség a magyar jelnyelv alapvető pedagógiájához Segítő lépések a jelnyelv népszerűsítéséhez

2 Csendes társaink a társadalomban
A bilingvális módszer A mondanivalónkat egyszerre mondjuk (hangzó beszéd) és mutatjuk is kézjelekkel. A magyar jelnyelv nem „igazi” magyar, de önálló nyelvi rendszer. Kisebbség használja - a kommunikációs elérhetőséget és akadálymentességet szolgálja

3 A bilingvális kommunikáció sajátosságai
Két információs csatornát használ: jelet + a beszédmozgást (artikuláció) A szájról olvasás, vagy nagyothallók esetén a hallási maradvány beszédértése mellett segít a jel használata Hallássérültek használják, az ő kultúrájukhoz tarozik, vizuális jelekből áll, Magyarországon kialakult, jogilag elismert, önálló természetes nyelv.

4 A Magyar Köztársaság a magyar jelnyelvet önálló, természetes nyelvnek ismeri el évi CXXV. Törvény /3§ 2009. évi CXXV. Törvény, 11§ / 3-4 A magyar jelnyelv oktatását –a jövőben- kizárólag jelnyelv szakos pedagógus végezheti. A speciális kommunikációs rendszerek oktatását látássérültek pedagógiája vagy hallássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus végezheti.

5 Kiknek szól a jelnyelv? Hogyan adható át?
Hallássérült kiskorúaknak –a szülők (gyám) kérésére, hallóknak, akik előrehaladó halláskárosulásban szenvednek, Gyógypedagógusoknak is!, Siketeknek, Halló, laikus segítőknek, hozzátartozóknak. A jelnyelv oktatás-képzés, tanfolyamok során sajátítható el, aminek ugyanolyan módszere van, mint bármely más nyelvnek (tantárgy-pedagógia)

6 Szemléletváltás – társadalmi integráció
Korábban (2007!) még arra neveltek a gyógypedagógusok, hogy ragaszkodjunk az orális (szájbeli) kommunikációhoz. E szemlélet már tíz évvel ezelőtt is tarthatatlan volt –mert akinek soha nem volt hallási élménye, az a személy nem képes a magyar nyelv elsajátítására, sem nyelvtani összefüggések gyakorlására, megértésére. A siketek egy társadalmi, nyelvi, kulturális kisebbség, a társadalomba való illeszkedés (integráció) akadálya a beszédértés és a kifejezés nehezített volna. A jelnyelv az integrációt is segíti. Párbeszéd nélkül hogyan is érthetnénk meg egymást??

7 A tanítás módszertana (didaktika)
A tanítás során két alapvető dologra kell figyelni: A) mit tanítok?, ezzel milyen képességeket (motiváció, vizuális figyelem, jelkészlet bővítése) akarok fejleszteni?, milyen módszerekkel teszem ezt? Építhetek-e már valamire, vagy alapozni kell? B) kiket tanítok (gyermek, felnőtt, siket, halló, stb.), és mennyi időre – mennyi anyagot lehet felosztani?

8 a tanterv, Szó/ jel készletek tanítását, (gesztussal előkészítést)
A tanterv nagyjából tanfolyami órával számol, ez egy „nagyobb” doboz, amibe belezsúfolunk kisebb dobozokat (havi fejlesztési célok, az egyes órák vázlatai) Kommunikációs stílusváltás (hangról képire) Szó/ jel készletek tanítását, (gesztussal előkészítést) Memória fejlesztést Hosszabb mondatalkotást Kifejezetten siketes, ún. proformokat

9 Kurrikulum (életút, = az egész tanítási folyamatot leíró) típusú tanterv
Nagyvonalú, az egész (pl. 50 órás) anyagra figyel, célokat jelöl ki, módszereket nevez meg, és a folyamat végén elvárható és mérhető ún. kompetenciákat, képességeket. 1. nevelési (elfogadás, társadalmi integráció) célok megjelölése, 2. a tanítási feladatok (gátlásoldás, jelkészlet, folyamatos beszéd, gyakorlat) terve, a 3. tanítás szervezése, 4. a tanulók (gyermek, fiatalkorú, felnőttoktatás, hallók, hallássérültek, már diplomás tanárok posztgraduális képzése) sajátosságai, 5. az értékelés terve, 6. célszerű tanulási módszerek, stratégiák , 7. a tanítási folyamatok megszervezése

10 Miért kell a tanítás technikája, módszere?
A megtanítandó anyag jellege megszabja az anyag feldolgozásának lehetőségeit, módjait, mit?, mikor-kinek?, hogyan tanítok? A tanári hatékonyság nem önmagától jön: Különböző ügyességekkel, módszerekkel nagyban növelhető a tanítás hatékonysága.

11 A taxonomikus tanterv felsorolja (taxonómia) az elérni kívánt célokat, pl. „értse”, tudja”, „képes legyen arra, hogy…” Ez a jelnyelvi tanítás alapja (pl. a szakértői tantervvel szemben) Az egyes tudnivalókat hónapos lebontásban tárgyalni és gyakorolni (pl. új jelek, ismétlések, szövegértés, gyakorlások) A tantervet célszerű kb. 2 tanórás, kisebb egységekre bontani, A legkisebb egység az ún. óravázlat, ami az egyes tanóra menetét és anyagát tárgyalja vázlatosan –ez segít a célok világos átlátásában

12 Fejlesztendő kompetenciák
Szájról olvasás (magyar nyelvű tv adások) Önvizsgálat – artikulált beszéd tükör előtt! 3-6 egyszerű jel megjegyzése (egyszeri, lassú, tagolt jelelés után, előkészítése: 2-3 -szori jelelésről csökkentjük a bemutatást egyszeri alkalomra.) Cél: a rövid idejű emlékezet és a vizuális figyelem fejlesztése. A jelek bemutatása oldalról is, szemből is, sőt, „tükörből kitalálás” alapján is történjen, -a térlátás és mozdulatok téri megfigyelése, fejlesztés Az első 3 óra után azonnal kezdjük el a rövid, egyszerű párbeszédeket; egyből beszédhelyzetet” teremtve –csoportmunka. Átfogalmazások. Siketek által nem ismert szavak, idegen kifejezések, bonyolult, összetett szavak azonnali, egyszerűre fordítása, - közép fokú tanfolyamon az első óráktól. Kb. 15perc / óra.

13 jelesítve… Az első lépés az artikulációnk és a szájról olvasás fejlesztése -tükörbe történő beszéd, némán is, tanulók egymásról való szájról olvasása, [2-4 óra/ 20 perc!] jel, hangos szó nélkül! A testünk tájékainak megkülönböztetése, tudatosítása: arc, nyaki-mellkasi régió, a mellbimbókon áthaladó, ún. meridián, a középvonal. Tükörrel és utánzások (a tanulók egymás tükörképei) nélkül ez nem megy. A cél: a testtudatosság fokozása. Játék: activity, rajzzal és levegőbe rajzolással, mutogatással való játékos helyzetekben szavak nélkül kell megértetni magunkat! Ez jó csoportmunkában is!

14 A jelelés előkészítése
Bár a cél a jelelés, mégis, a jelek felismerését először még nem jelelős, ám ügyes gyakorlatokkal készíthetjük elő : 1-2-3 jel megjegyzése, jelek kézbe írása (taktilis jel), levegőbe írt betűk Körök, háromszögek stb. lassú rajzolása a levegőbe, -jegyezd meg, rajzold le, vagy mutasd meg te is! Gesztusokból levezetett jelek; pl. köszönés, úr, nő, gyerek, evés, öltözködés, járás, mászás, úszás, pingpongozás, kalapálás, gyalulás, főzés, stb. Osztott figyelem: mondok némán valamit, egy időben gyorsan (1 mp) egy kártyát mutatok fel, pl. száj + eper, ház +esernyő, stb. Mindkettőre figyelni kell! Tanári vezérfonal a jelnyelv tanításához

15 Módszerek Ugyan azt… és másképp
Ujj abc (daktil) Jelelt beszéd – beszélő jelek Türelem és figyelmet fejlesztő játék: Nevek, események dolgok Daktillal való jelelése, ÉS… Szóval elmondva, ujj-abc –vel, jelekkel,de: UGYANezen dolgokat jelekkel IS elmondani Cselekvéseket csak proformokkal: pl., Elesik, hány, biciklizik, autóvezetés, megijed, leesett, parkol, mászik, stb.

16 Szinonimák – rokon értelmű szavak
3-4 soros újságcikkek, Rugalmas sokféleség Átfogalmazása, legalább kétféleképpen DVD részlet megtekintése, A tanár mintaszerű, többszöri A beszédben átfogalmazottakat eljelelni többféleképpen (minta-adás) sikettel, de az első 10 alkalommal lassan, lehetőleg részekre tagolva –a megfigyelés fejlesztése bemutatása (2-4x), majd lassú, közös jelelés

17 Szókincs bővítése logikus és gyakorlatias kiterjesztéssel
Rokonok, emberi kapcsolatok, foglalkozások köszönés, udvariassági formulák Emberek külső-belső tulajdonságai 30-60 jel ismeretével már minden órán beszélünk(20-30 perc!), nem csupán jeleket memorizálunk! (gátlásmentes kommunikációra nevelés)

18 Adott témakör szavait mihamarabb keverjük más témakör szavaival lépésről lépésre - kontextusok - asszociációk képzése

19 Tér –sík –mozdulat -ív Hasznos, ha a jeleket oldalról is megtekintjük,
A test különböző síkjait tudatosan használjuk, Jel tanulásakor rögzítjük, a jelet melyik testtájon mutatjuk? Hogyan, mikor visszük a jelet csak az arc elé?

20 A hallók nyelvi képességeinek oldalai
beszéd Belső beszéd-gondolkodás hallgatás olvasás írás

21 A nyelvhasználat egyaránt fejleszti az érzelmi életet és a gondolkodást
A hallók nem csak közvetlen tapasztalattal, hanem a nyelvvel is birtokba veszik a valóságot, A hallók: kérdezhetnek-, és hallomásból is tudhatnak dolgokról. A szavak birodalma óriási. A tanuláshoz, információk eléréséhez, másokkal való kapcsolatfenntartáshoz is: beszélni kell. A hallássérülteknek ugyanezeket/ hasonló a lehetőségeket meg kell adni. „Az információ egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha az mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető, az ahhoz való hozzájutás pedig az igénybe vevő számára akadálymentes.” Az esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. Törvény, 15§ /hc

22 A jó szülő gondos, „gyanakvó” - a hallás és beszéd korai észlelése
Fontos tudni, figyel-e a csecsemő hangokra, fordítja –e a fejét hangingerekre? Gőgicsél-e a kisgyermek, később; Van-e spontán beszéde, majd, alkalmaz-e nyelvtani szerkezeteket? A beszéd = kifejezőmozgás, utánozza-e a gyermek anyját (gondozóját)? Siketek, nagyothallók gyermekeinek beszédgondozását az észlelés pillanatától kell megkezdeni –náluk nincs (vagy nem jó a) beszédmodell. Van-e, milyen a fejlődő gyermek fogalomalkotása, van a beszédhiba, a nehéz, idegen szavak utánzása?, a dallamra való emlékezet és a ritmus utánozása?

23 Az ép, normális beszédfejlődés szakaszai:
Újszülöttkor: a kiáltozások időszakasza, Kisgyermekkorban a gagyogás szakasza következik, Ezután jelenik meg az utánzás időszaka, A beszéd megértésének periódusa, A kisgyermekkori beszéd önálló fejlődési állomásai. Magyarországon későn észlelik a hallássérült csecsemőket és az autista kisgyermeket, ezért korai ellátásuk hátrányt szenved!

24 Siketek beszédfejlődéséről nem beszélhetünk
Nem a beszédfejlődés elmaradása a baj, hanem a beszéddel járó gondolkodás és megértési folyamatok (belső beszéd) fejődésének nehézsége Siketek jelelése még a jeltolmács számára is igen nehéz; tényleg külön nyelvről van szó, így sajátos gondolkodásról. Ezért fontos a több módon való kommunikáció, jel, jelelt magyar és siketes (proformos) jelelés. A többféle beszéd segít a gondolkodási folyamatokban is.

25 Nagyothalló kisgyermeknél erősítsük a beszédet (szájról olvasást) is –a jelelés mellett.
A megerősített tevékenység ismétlődni fog. De általában dicsérni (megerősítés) hatástalan, mondjuk, hogy örülök, hogy mondani is tudod! A beszéd, de legalább az érthető kommunikáció (jelelés, írás) segíti a társadalmi integrációt, elfogadást. És… önbizalmat ad! Ugyanakkor ne szidjuk a gyermeket, ha csak jelel, ne vegyünk erről tudomást, (nem adunk megerősítést) a beszédnek viszont örüljünk!

26 Beszédfejlődés és önvezérlés, önmegfigyelés
1. A két, agyi félteke nem érik teljesen egyformán, a jobb félteke előbb érik, A gyerekek, kb. 3-4 éves korukban magukat kommentálják, Gabika babázik (mondja magának), Zolika szerel. A bal félteke kívülről tudja meg, mit gondol és csinál a gyerek, mert a féltekéket összekötő rész (korpusz kallózum) még nem érett. „Nem tudom mit gondolok, amíg nem hallom, mit mondok” –korszak. Hallássérülteknél különösen fontos a szülők, tanárok kommentáló figyelme: „látom, kiszínezed… tudom, le szeretnéd venni a polcról…”

27 Beszéd –mintaadás (modell)
Beszéljünk a siket/ nagyothalló gyermek előtt is, Kezdetben, kicsit tagoltabb szájmozgással (artikuláció) és lassabb beszédritmusban! A túlartikulálás viszont nem érthető! Hagyjuk a gyermeknek/ partnernek szünetet gondolkodni, párbeszédhelyzetben Elfogadás; ne minősítsük a másikat („olyan kis butus vagy”, tökéletes”), fogadjuk el olyannak, amilyen. Rákérdezés-tisztázás: arra gondoltál… jól értettem?... Partnerként kezelni a másikat: - Egyetértesz… Mi a véleményed?...

28 beszéd = kifejezőmozgás
Az arc, a mimika, a beszéd szerves része! Amíg meg nem tanulunk hazudni, vagy takarni érzéseinket A kisgyermek azonosul a gondozójával, később a beszélő partnerrel, -utánzás, Őszintén azonosul a saját szövegével –kifejezés, Tény: a legügyesebb jelelő sem érthető eléggé, ha a mimikája merev, szegényes. A szemkontaktus fontosabb a szónál, Még jeleléskor is fontos a tekintet, figyeljünk gyakran arra, akinek beszélünk, jelelünk, Bár a bal agyféltekében van a mozgásos és megértéses beszédközpont, a világ megértéséhez mindkét agyfélteke kell! (Hughlings-Jackson, 1987)

29 A tanári tükröző funkció
A fizikai tükör: A tanári visszajelzés: Megmutatja a fizikai valód, Arcod, mimikád, ruhád, A testtartásod Gesztusaid –vagy ezek hiányát A tanár értékel, mert a tükör nem tud tanácsot adni, Ám a kritika legyen mindig konkrét, Mindig türelemmel történjen, és elfogadással, jóindulattal, mert nem kisebbségi komplexus acél, hanem javítás-fejlesztés

30 A tanári értékelés fő oszlopai
Az értékelés nem büntetés, nem dicséret, hanem a fejlődéshez, az önértékeléshez szükséges aktus: Az értékelés szempontjai: 1. A tanuló önmagához (év elejéhez) mért fejlődése 2. A tanuló a csoport átlagához mért, a többiek tudásához viszonyított teljesítménye A tanuló rész-képességeinek fejlettsége, pl. fordításbeli ügyesség,  jelemlékezet,  kivitelezés,  megértés, stb. Pontos visszajelzés nélkül sem izmok, sem csontok nem fejlődnek. A visszajelzés mutatja meg, mely területen vagyunk jók, mely területen kell még, és főleg: hogyan kell még fejlődnünk?

31 Hogyan értékeljünk? Nem elég azt mondai 3-as, azt kell mondani, azért, meg még ezért nem jobb/ rosszabb, mint… E g y é r t e l m ű e n K ö v e t k e z e t e s e n Legyünk jóindulatúak, udvariasak, Legyen mindig többféle javaslatunk, hogyan javíthatsz ezen, vagy azon? Az elfogadás mellet, a munkát de ne az embert kritizáljuk (kivéve lustaság, lógás) Fokozatosan növeljük az elvárásokat Próbáljunk igazságosak lenni, a többiekhez is, a tanulót régebbi önmagához is mérni, pl. ez 4-es a csoporthoz képest, de csak 3-as régebbi önmagadhoz képest

32 Az elégséges visszajelzés fejleszt
Sose vegyük el a motivációt (hajlandóságot), ne törjünk le senkit! Mindig több szóval, inkább bőbeszédűen értékeljünk! Visszajelzés nélkül senki nem tanulja meg; ki is, mi is ő valójában?? Magyaroknál kevés a sokoldalú visszajelzés, ami, miként a tananyag és a gyakorlás, a személyiség fejlesztésének szerves része! Akkor is dicsérjünk, ha kevés okunk van rá, értékeljünk több oldalúan: mi megy, mi nem megy még, mi a jó oldalad, mi a kevésbé ügyes, legyen rendszeres értékelés –a fontos vagy nekem!, éreztetése a tanár részéről! A fejlesztés tanári feladat (funkció), de a visszajelzés is az! A visszajelzés orvosi diagnózis (kórisme), amiből még a tanár is tanul, (tükör!) mire nem jutott figyelem, módszer, idő, Mi a csoport fő problémája, vagy sikere…? Épp ezért, mit kell a tanárnak másként csinálni ? (időbeosztás, gyakorlás, bemutatás…)

33 A jelnyelv nagy része gesztus
A jelnyelv nagy része gesztus. Hat-hét, olyan alapgesztusunk = kifejező testtartásunk van, ami kultúrától függetlenül, ugyanazt jelenti. Orlic asszony a francia Szorbon (Sorbonne) egyetemen dolgozott (1975) az alapgesztusokkal –lelki beteg emberek önkifejezését segítendő!

34 Beszélő testtartás – a gesztus
Legfontosabb jellege, hogy megerősíti (ritkábban gyengíti) a kommunikációt, Ezek tanult mozgások, de örökített alapjai vannak, Segítik az ember önkifejezését, A gesztusok átvihetők (jelelés!) a kezekre, Érzékenytik – előkészítik a tanulót 1) mások gesztusainak értésére, 2) jelelésre fogékonyságra 1. felfelé törekvés, 2. kitárulkozás, 3. félelem, 4. meglepődés, 5. bezárás-visszavonulás, 6. erő/ agresszivitás/ támadás, 7. az ajándékozás alapgesztusai

35 Gesztus – mozdulat, tanári minták
Megfigyelni a tanári mintákat (minden órán, minimum 5-10 perc!), sőt, kitalálni, amelyiket csak lehetséges, pl. kávé kavarása, teafilter mozgatása, cigarettázás, gyufa gyújtás, óra megnézése, ajtónyitás, csodálkozás, sírás, nevetés, vágás-szúrás, állj, gyere… és mennyi minden még… Szabadon kitalálni és bemutatni ilyeneket, úgy, hogy a tanulók értsék egymást. Ez a jeltanulás kezdete. Tanuljunk tanulni 1.figyelni, befogadni, 2. utánozni, újraalkotni! Gesztus-jelelés: kinyitom a sört, megiszom a kávét, táncolok Katival, utána lefekszem, reggel felkelek, eszem egy tojást és kenyeret.

36 Utánozzunk „hülyeségeket!”
Utánozzunk értelmetlen, vagy külföldi jelet, gesztust, tánclépést, kitalált jelet, saját nevet, mint összetett jelet (nem daktil és nem is fonomimika), tanuljuk meg megjegyezni. Tíz főig, bemutatkozunk és megjegyezzük egymás jelét-gesztusát-mimikáját is! Utánozzuk a személyek mozgásait, (empátia) körbemegyünk, míg mindenki 2-3x sorra nem kerül! (jel megjegyzése, emlékezet)

37 Tanterv (az egész” útiterv”) óravázlat (pillanatfelvétel)
Innen kezdjük ………………………. ide érkezünk. Mindez havi lebontásban, pl. januárban ezt és ezt és ezt, ilyen és olyan módszerekkel fogom megtanítani (ünnepkörök, hónapok, + tíz 3 soros újságkivágás 2 állatmese –maximum sor) Az óravázlat 60-2x 60 perces „programot”, afféle vázlatot tartalmaz –amit máskor már nem kell megcsinálni, bár két egyforma óra, csoport, tanári feladat nem létezik. Pl. gyakorlatok, 5 perc, szó és jelismétlés 10 perc, párbeszédes játék újságcikk alapján kb. húsz perc. Tíz új jel, kb. tizenöt perc, stb.

38 Tanterv –szempontok: 1 Mennyi a heti óraszám? Meddig tart a képzés?
2 Kiknek tanítok (korosztály, létszám, alap/ közép/ felső fok) Hónapok: előkészítés új anyagrész /1. ismétlés-gyakorlás új anyagrész/2. ism. gyak. kiértékelés vagy előzmények óra óra ismétlése 5 – 10 óra A visszajelzés érvényesítése az előkészítésben (nehézség, óraszám, stb.) Tapasztalatok alapján: mit kellene megváltoztatni?

39 Óravázlat minta, 60 percre I.
A) Hangulatteremtés ki, hogy van, mi történt vele? -Mi volt nehéz, mire szánjunk több időt? (16 év feletti csoportnál közös szervezés és közösséggé szervezés) perc B) Rövid ismétlések, az „agy bekapcsolása”. Mai témakör: a család -kb. 10 perc. Kiegészítő jelek, amiket még nem tárgyaktunk, de ide tartozik: keresztelő, temetés, válóper , lakásfenntartási támogatás (ezzel előkészítem a következő –hivatal- témakört). + 2 perc azokra, akik esetlenül jelelnek, + 2 perc 3-4, hosszabb mondatra is!

40 Óravázlat (folytatás II.)
C)Mozaik módszeres új jeltanítás, nem önmagában mutatjuk felsorolásszerűen a jeleket, hanem a régi szókincs (jelkincs) közé „csempészem” (lassan) az új jelet, majd mondatonként meg beszéljük. Pl.: Nagymama elment keresztapához, mert a fia válik. A gyermekelhelyezés rendben, de mindkettőnknek el kell menni a válóperre. A bírósági határozat kimondja, hogy a válás utáni első három hónapban a gyermek az anyánál kerül elhelyezésre. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs perc. D) Új jeleink bemutatása, előbb lassan, majd normál tempóban, tanár: 3-5 perc, (később ez 2-3 perc lesz csupán) E) Közös jeleléses ismétlés, 2-3x , 5-7 perc

41 Óravázlat (folytatás III.)
F) az új óra új anyagának előkészítése Hogyan játsszák? (Sport, hobby) -próbálj jelet találni a: sakkra, hokira, pingpongra, futásra, úszásra, 10 perc A jelek szakszerű bemutatása 10 perc Példamondatok a jelekkel, minimum 15 db. 20 perc G)Házi feladat nem adás!, hanem megbeszélése, hogyan csináld otthon? –Új jelek, példamondatok, vagy játékhelyzet, pl. 2 csoport sportolók, a 3. csoport sportriporter. Az órai munka –közös- kiértékelése, nehézséget okozó jelek (2- 3 perc) Elköszönés.