Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

5.1 A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek. Összetartó erők a három országrészben (pl. török elleni védekezés, gazdaság, vallás).

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "5.1 A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek. Összetartó erők a három országrészben (pl. török elleni védekezés, gazdaság, vallás)."— Előadás másolata:

1 5.1 A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek. Összetartó erők a három országrészben (pl. török elleni védekezés, gazdaság, vallás). A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban. Tk 5- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 5 Tk. II.(Sz)- Száray Miklós Tk. 10.(W)- Walter Mária

2 A végvári vonal összeomlása és a mohácsi csata Nemzetközi helyzet és Magyarország helyzete a XVI. század elején Az ország ketté szakadása Az ország három részre szakadása és a három rész főbb jellemzői Tk. II.(Sz): 206. old/ Tk.10.(W):218.old/ 226.old/ Tk. II. (Sz):206. old/ Tk.10.(W): / Tk. II. (Sz):212. old/ Tk.10.(W): old/ Tk. II. (Sz):206./ old/ Tk.10.(W): / /

3 Jagelló Ulászló Belsőleg megosztott Katonailag felkészületlen Külpolitikailag elszigetelt Szulejmán Nándorfehérvár Mohács1526 I. Ferenc Habsburg V. Károly Török Birodalom Cognaci liga Iszlám alapján összefogást teremtett Keleten II. Lajos Az ország ketté szakadása Az ország három részre szakadása és a három rész főbb jellemzői Buda Váradi béke Kettős királyválasztás Fráter György Habsburg Ferdinánd Szapolyai János 1541 Magyar Királyság Erdélyi Fejedelemség Török Hódoltság Két évszázadra a két nagyhatalom ütköző zónája DrégelyTemesvár Várháborúk 1552 SzolnokEger 1566 Szigetvár Zrínyi Miklós Drinápolyi béke 1568

4 Rendhagyó történelemóra IV. - Mohácstól a Zentai csatáig Rendhagyó történelemóra II/3 - Mohácstól a Rákóczi szabadságharcig A mohácsi csata következményei Stúdióbeszélgetés a mohácsi csatáról Eötvös József /Magyarország 1514-ben /MVGYOSZ hangoskönyvek /MP3 változat

5 Nemzetközi helyzet a 16. században Tk 2 Walter Mária 226 old

6

7 Habsburg európai túlhatalom V. Károly II. Lajos Habsburg Mária Habsburg ellenes európai szövetség Elszigetelte Magyarországot is Porta figyelmét Habsburg Ferdinánd Térségünkre irányította I. Ferenc

8 A mohácshoz vezető út Tk 2 Walter Mária Tk 218 old. 226 old

9 Jagello II. Ulászló ( )uralkodása Magyar és cseh király Az első magyar pénzérme amin évszám szerepel 1499 Mátyás rendi államának gyors szétverése Fekete sereg széthullása Az ország bárói ligák irányítása alá került A Jagello-kor első húsz évében a déli határon egyetlen erődítmény sem cserélt gazdát. A belső bizonytalanság kedvezett a török támadásoknak, bár várfoglalásokkal ekkor még hiába próbálkoztak.

10 Nyolcvan ezer zsoldos A királyi jövedelmek töredéke folyt be. Végvárak karbantartása Állandó hadsereg Folytatódik az államhatalom bomlása Hiányzik Akadozik II. Lajos

11 Nándorfehérvár 1521 „Országunk immár vízen és szárazon egyaránt nyitva áll a török előtt, sohasem lehet boldog és nyugodt míg Szabács és Nándorfehérvár fel nem szabadul”. Belsőleg megosztott Katonailag felkészületlen Külpolitikailag elszigetelt Szulejmán II. Lajos Tomori Pál kalocsai érsek Alsó-magyarországi főkapitány A mohácshoz vezető út,

12

13 A historizmus korának legigényesebb mestere, Székely Bertalan már a bécsi tanulmányai követő erdélyi korszakában formálgatta első történeti képének, II. Lajos holttestének megtalálása c. alkotásának gondolatát. A nagy kompozíciót Münchenben, Piloty tanítványaként festette meg 1860-ban, amikor már minden képelem szerepét tisztázta. Székely számára elsődleges volt a kompozíciós rendszer és színvilág kimunkálása. A mohácsi csatában elesett utolsó Jagelló-házi fiatal magyar király, II. Lajos ( ) halála egyben a nemzet vesztét, a 150 esztendős török uralom kezdetét is jelentette. A királyuk körül foglalatoskodó főurak és katonák tisztelgő gesztusai éppúgy a halottra irányítják a figyelmünket, mint a borongós hangulattal telített szürkés színvilágból felvillanó halotti lepel. Sehol egy élénk színfolt: a természet és az emberek gyásza szelíd elégiában tárul elénk. Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása Képzőművészet Magyarországon

14 1526-ban a törökök végig pusztítják az országot és utána kivonultak.

15 Az ország két részre szakadása

16 Buda Váradi béke Kettős királyválasztás trónharc Fráter György Habsburg Ferdinánd Szapolyai János I. Ferdinánd a Habsburg család egyik legsikeresebb tagja. A spanyol infánsból először osztrák főherceg, majd magyar és cseh király, végül német-római császár lett. Utódaira egy fejlődőképes birodalmat hagyott.

17 Az ország három részre szakadása: és a három országrész berendezkedésének főbb jellemzői. Tk 2 Walter Mária Tk 2 Walter Mária old

18 Buda Magyar Királyság Két évszázadra a két nagyhatalom ütköző zónája Erdélyi Fejedelemség 1541 Fráter György Török Hódoltság Habsburg Ferdinánd Szulejmán

19

20

21 Fráter György meggyilkolása ( XVII. sz. rézmetszet)

22 Drégely Temesvár részek elszakítása Erdély hódoltatása Várháborúk 1552 Szondi György Losonczy István Szolnok Nyáry Lörinc Ali budai pasa Ahmed másodvezír Utolsó emberig kitartott A kivonulókat felkoncolták

23 Várháborúk 1566 Szigetvár 1568 Drinálpolyi-béke Zrínyi Miklós

24

25 5.1 Végvári küzdelmek. Összetartó erők a három országrészben (pl. török elleni védekezés, gazdaság, vallás). A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban.

26 Habsburg Ferdinánd Nem volt ereje sem visszavenni Budát, megtartani Erdélyt. Kísérlete veszélybe sodorta a keleti országrészt

27 Fráter György meggyilkolása ( XVII. sz. rézmetszet)

28 Drégely Temesvár részek elszakítása Erdély hódoltatása Várháborúk 1552 Szondi György Losonczy István Szolnok Nyáry Lörinc Ali budai pasa Ahmed másodvezír Utolsó emberig kitartott A kivonulókat felkoncolták

29 Az egri nők az ostromolt vár falán. Székely Bertalan festménye a Magyar Nemzeti Múzeum képtárában Eger

30 Eger vára a XVI. században. Domenico Zanti 1567-iki metszete.

31 Dobó István. Vörös márvány dombormű, mely egykor a hős dobóruszkai sirját jelölte, most az egri vár helyén van felállitva. Az eredetiről rajzolta Cserna Károly 1552 : Eger várának sikertelen ostroma (kiút a Felvidékre). Két sereg indul, Ali és Ahmed, akik Szolnoknál találkoznak és együttesen indulnak a Dobó István által vétett várhoz.

32 Várháborúk 1566 Szigetvár 1568 Drinálpolyi-béke Zrínyi Miklós

33

34 AdriátólDél-Erdély Hősi helytállással Középhegység végvárvonalra támaszkodva ezer katona A védelmi vonal irányítása az Udvari Haditanács kezében Budától északra „Se pénz se posztó” Megtudta állítani a törököt Habsburg királyok rendszeresen vettek fel kölcsönöket Német birodalmi rendek „töröksegély” Magyarországi kincstári jövedelmek

35 Érettségi feladatok

36 15. A feladat a XVI. századi magyar végvárrendszerrel és a várháborúkkal kapcsolatos.(rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a védelmi rendszer fő jellemzőit, a legnagyobb török hadjáratokat! Használja a Történelmi atlaszt! „A végvárrendszer fenntartásának óriási költségei miatt kevés pénz maradt a végvári katonaság zsoldjára, ezért sokszor akadozott a zsold kifizetése. A »se pénz, se posztó« mondás ezt fejezte ki. A végváriak ezért más jövedelemforrásra is rászorultak, részt vettek a mezőgazdaságban (föld- és szőlőművelés), illetve a marhakereskedelemben, sőt megszerezték a kocsmáltatás jogát is.” (Fiktív szöveg)

37 „A magyar végvárakra a török hódítás alatt súlyos csapásokat mértek, ezért az amúgy is gyenge, főúri kastélyoknak használt erődítményeket meg kellett erősíteni. Ezt a falak megvastagításával, vizesárkok ásásával és új bástyák építésével érték el.” (Tankönyvi szöveg) „A szomszédos bástyáról védett körbástya csúcsán olyan holt tér van, ahova nem érnek el a tűzfegyverek. Itt a legkönnyebb tehát megmászni a falat (1. és 2. bástya). A holttér kiküszöbölésére találták ki a XVI. században a szögletes vagy óolasz bástyákat (3. és 4. bástyák). Hogy a bástyákban elhelyezett ágyúkat és a tüzérek épségét jobban megvédjék, a bástyákra füleket illesztettek (újolasz bástyák). A füllel védett tüzelőállások biztosabbak, mert kevesebb ágyú tudja tűz alá venni.” (Tankönyvi szöveg)

38

39 A vizsgázó alapvetően a magyar végvárrendszer kiépülését és főbb jellemzőit mutatja be, és a válasz tartalmazza a végvári katonaság mint új társadalmi réteg bemutatását. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. sikertelen védekezés és a gazdasági háttér hiánya). M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy a végvári katonaság a zsoldfizetés akadozása miatt mezőgazdasági munkára és a lakosság megsarcolására is rákényszerült, és megállapítja, hogy az ország gazdasági gyengesége is szerepet játszott a sikertelen védelmi politikában

40 M A vizsgázó feltárja a végvárak, a várháborúk és a védelmi politika összefüggéseit. T Pl.: rögzíti, hogy Magyarország ütközőterület volt a két nagyhatalom között (Habsburg, török), és megállapítja, hogy egyik nagyhatalom sem tudott döntő fölényt kivívni, ezért évtizedeken keresztül a magyar végvárvonal volt a mindennapos összeütközések meghatározó színtere. T Pl.: rögzíti, hogy a várak XVI. századi reformja modern, nyugati minták alapján ment végbe (pl. olasz bástya), megállapítja, hogy ugyanakkor jelentős királyi támogatás hiányában nem lehetett jövője a magyar várrendszernek, vagy Eger és Szigetvár sorsa azt mutatja, hogy csupán időleges sikereket tudott elérni a magyar védelmi politika a törökök elleni harcban.

41 5.1 Összetartó erők a három országrészben (pl. török elleni védekezés, gazdaság, vallás). A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban.

42 Adriától Temesvár Dél-Erdély ezer katona Szondi György Budától északra 1566 Szigetvár A á A

43 Báthory Zsigmond Mária Krisztina Habsburg főhercegnő II. Rudolf Giorgio Basta

44 Bocskai címere kolozsvári szülőházán a Mátyás király utcában található műemlék épület. Nevezik Szarvas-háznak is. A Sapientia Egyetem

45 Bocskai István ( ) „Valameddig pedig magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél, a németnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékik ( azaz a királyi magyarországiaknak) is oltalmukra javokra lészen”

46

47 Jagelló Ulászló Belsőleg megosztott Katonailag felkészületlen Külpolitikailag elszigetelt Szulejmán Nándorfehérvár Mohács1526 I. Ferenc Habsburg V. Károly Török Birodalom Cognaci liga Iszlám alapján összefogást teremtett Keleten II. Lajos Az ország ketté szakadása Az ország három részre szakadása és a három rész főbb jellemzői Buda Váradi béke Kettős királyválasztás Fráter György Habsburg Ferdinánd Szapolyai János 1541 Magyar Királyság Erdélyi Fejedelemség Török Hódoltság Két évszázadra a két nagyhatalom ütköző zónája DrégelyTemesvár Várháborúk 1552 SzolnokEger 1566 Szigetvár Zrínyi Miklós Drinápolyi béke 1568

48 Jagelló Ulászló Belsőleg megosztott Katonailag felkészületlen Külpolitikailag elszigetelt Szulejmán Nándorfehérvár Mohács1526 I. Ferenc Habsburg V. Károly Török Birodalom Cognaci liga Iszlám alapján összefogást teremtett Keleten II. Lajos Az ország ketté szakadása Az ország három részre szakadása és a három rész főbb jellemzői Buda Váradi béke Kettős királyválasztás Fráter György Habsburg Ferdinánd Szapolyai János 1541 Magyar Királyság Erdélyi Fejedelemség Török Hódoltság Két évszázadra a két nagyhatalom ütköző zónája DrégelyTemesvár Várháborúk 1552 SzolnokEger 1566 Szigetvár Zrínyi Miklós Drinápolyi béke 1568


Letölteni ppt "5.1 A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek. Összetartó erők a három országrészben (pl. török elleni védekezés, gazdaság, vallás)."

Hasonló előadás


Google Hirdetések