Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az érzelmi intelligenciáról Szabó Győzőné igazgató Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az érzelmi intelligenciáról Szabó Győzőné igazgató Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet."— Előadás másolata:

1 Az érzelmi intelligenciáról Szabó Győzőné igazgató Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet

2 Mi az érzelmi intelligencia Bölcsesség? Temperamentum? Érzelmek észlelésének, kifejezésének, megértésének és irányításának képessége.

3 Néhány téveszme: - EQ ≠kedvesnek lenni - EQ ≠érzések egyeduralma - EQ nemfüggő - EQ ≠genetika, kora gyermekkori tapasztalat A sikerhez több kell, mint szakmai és intellektuális alkalmasság

4 EQ kutatás története Érzelmek/intelligencia külön terület (Thorndike társas intelligencia fogalma) EQ előfutárai Gardner EQ mint képesség A fogalom népszerűsítése Intézményesülés – komplex fogalom

5 Az érzelem kutatás alapkérdései Az érzelem és az információ feldolgozás Pozitív hangulat felszínesebb gondolkodás Negatív hangulat szisztematikus gondolkodás Pozitív érzelem, nagyobb kreativitás Az érzelem és a gondolat közötti kapcsolat A válasz gyorsasága Az emlékezet tartóssága Az érzelem motiváló hatása Az érzelem az észlelést befolyásolja Egyéni különbségek

6 Az intelligencia összetevői (Sternberg) A tapasztalatokból való tanulás Az absztrakt gondolkodás és következtetés A változó és bizonytalan világhoz való alkalmazkodás Az ember önmotiváló képessége

7 Érzelmi intelligencia Az érzelmi információ feldolgozás olyan formája, amely magába foglalja a saját érzelmek és mások érzelmeinek pontos értékelését, az érzelem megfelelő kifejezését és olyan szabályozását, ami javítja az élet minőségét.

8 Az érzelmi kompetencia szerkezete Goleman alapján Személyes (egyéni) kompetenciák Ezek határozzák meg, hogyan irányítjuk önmagunkat. Érzelmek felismerése, én-tudatosság, önismeret Érzelmek kezelése, önszabályozás Motiváció Szociális kompetenciák Ezek a társas kapcsolataink irányításában játszanak szerepet Mások érzelmeinek felismerése, empátia Kapcsolatirányító képesség

9 Iskolai tevékenységek - Mit PP - HogyanMIR - KivelHR EQ; IQ Siker: teljesítménymotiváció, kezdeményezőkészség, meggyőzés, csapatszellem mások megértése, önbizalom Kudarc: merevség, szegényes kapcsolatok

10 Az EQ és a nevelés A gyermek önkontrolljának növelése Stressz kezelés Problémamegoldás – döntéshozatal Érzelmi tudatosság

11 Érzelmileg alkalmatlan szülői nevelési stílus Az érzelmek tökéletes semmibevétele „Majd elmúlik” Túlzott engedékenység Rögtön elegyengetnek mindent. A gyerek érzelmeinek lenézése, rosszallása Megtiltják az érzelmek megélését

12 Érzelmek felismerése Érzelmeink, erős és gyenge oldalaink, értékrendünk mély megértése Érzelmi tudatosság-érzelmeink és motivációnk megértése Pontos önértékelés Önbizalom-képes a nyugalmát stressz helyzetben is megőrizni Intuíció képessége

13 Önszabályozás/Önuralom Képesség, amely lehetővé teszi, hogy kezelni tudjuk belső állapotainkat, impulzusainkat és erőforrásainkat. Érzelmi önkontroll Kongruencia Rugalmasság Optimizmus

14 Önszabályozás - önkontroll Az amygdala gátolja a prefrontális régió működését Az érzelmek hatékony kezelése (nem elfojtás, nem kiadás) Kihívás: adrenalin, noradrenalin Stressz, pánik: kortizol

15 Kreativitás négy szintes modellje J.H. Poincare 1. Előkészítés adat és információ gyűjtés 2. Álmodozás, szabad asszociáció, tudatos kontroll nélkül 3. Belátás, illumináció: ahá élmény 4. Kidolgozás

16 A kreativitás ősellenségei Túlzott ellenőrzés Állandó értékelés (korai vagy túlzott kritika) Túlzott kontroll – gondolati is Szakadatlan határidők

17 Motiváció Teljesítménymotiváció: a kiválóság fejlesztésére, vagy egy adott szintjének elérésére irányuló késztetés. Elköteleződés: igazodás a team vagy a szervezet céljaihoz. Kezdeményezőkészség: készenlét a felmerülő lehetőségek megragadására. Optimizmus: a kitűzött célok elérésére irányuló kitartás, az akadályok és kudarcok ellenére.

18 Motiváció és proaktivitás Reaktivitás S  R kiszolgáltatottság, beszabályozottság Proaktivitás S felelősség  R „Csak az bánthat meg akinek engeded” Eleonor Rosevelt

19 Motiváció -Emóció A jó munka feltétele a jó hangulat Az áramlat élménye – eustressz Teljesítménymotiváció „kiszámított kockázat” „elviselhető terhelés” Elköteleződés: áldozatokra is képes a sikerért Kezdeményezőkészség – proaktivitás Siker, kudarc, optimista, pesszimista interpretációja „A tévedés esélyt ad a fejlődésre”

20 Az ember céljai (Donald Weiss) Pénz – ideális jövedelem Munka – szakmai előmenetel Család – kapcsolatok Tárgyak – áhított javak Barátok – családon kívüli kapcsolatok Közösség – társadalom, egyház, politika Belső értékek – műveltség, tudás, lelki állapot Cél: reális, erőfeszítést igényel, Céltalanság: erőfeszítés hiánya, kiégés

21 A motiváció folyamat Miért viselkednek az emberek úgy, ahogy viselkednek? MotívumCél Hajtóerő Magatartás MotívumCél Magatartás frusztráció Kifelé irányuló agresszió, Önagresszió, Kanalizáció – másik út

22 Az örömteli élmény jellemzői Olyan feladat vállalása, aminek az elvégzésére van esély Elkötelezett, erőlködés nélküli cselekvés Önkontroll Feloldódás a tevékenységben Megváltozott időérzékelés

23 Az örömteli élmény jellemzői Arra összpontosíts, amit csinálsz! A célok világosak legyenek! Kérj visszajelzést!

24 Önértékelési deficit Neurotikus célok (Vera F. Birkenbihl) LÉTTETT BIRTOKLÁS „Malacka” Menekülés: Betegségbe Agresszióba Munkába „Verj meg!” „Státuszszimbólumok”

25

26 Empátia Mások megértése: mások érzelmeinek és nézőpontjának a megértése Mások fejlesztése: mások fejlődési szükségleteinek megértését és mások képességeinek fejlesztését. Kliensközpontúság: képessé tesz arra, hogy, felismerjük és teljesítsük az ügyfelek szükségleteit. A sokszínűség értékelése: a kibontakozás lehetőségének biztosítása tőlünk különböző emberek számára.

27 Az empátia pontosságát rontja Ha az érzelmek kifejezése tudatosan gátolt Ha az észlelő nem tudja vagy nem akarja értelmezni a viselkedést (motiváció hiány) Stressz  önmagára figyel A másik feltételezett túlzott ismerete Környezeti tényezők

28 Empátia – társas radar Kölcsönös mimika Ráhangolódás a partner szükségletére Empatopata – empátiás distressz Pygmalion ereje

29 Társas kompetenciák Kommunikáció: pártatlan érdeklődés, mások véleménye iránt, képesség, amely lehetővé teszi, hogy meggyőzőek legyünk Jó és rossz hírek befogadása Figyelem, kölcsönös megértés Minden szociális képesség alapja Konfliktuskezelés: tárgyalási képesség, amely lehetővé teszi az ellentétek feloldását.

30 Társas Készségek A változás katalizálása: változás kezdeményezése vagy kezelése. Kapcsolatépítés: hasznos ismertségek ápolása. Együttműködés: képessé tesz arra, hogy másokkal együtt dolgozzunk közös céljaink érdekében. Csapatszellem: a munkacsoport összhangjának megteremtése a közös célok elérése érdekében.

31 Társas Készségek Olyan készségek, amelyek lehetővé teszik, hogy másokból az általunk kívánt reakciót váltsuk ki. Befolyásolás: hatékony módszerek bevezetése mások meggyőzésének érdekében. Magunk oldalára állítsák az embereket Közös elemek hangsúlyozása Vezetés: egyének és teamek inspirálása és irányítása.

32 A munkaadók által preferált tulajdonságok Figyelem és jó kommunikációs készség Alkalmazkodás (kretaív válasz a buktatókra) Önmaga megszervezésének képessége (önbizalom, motiváció, karrier igény) Csapat és személyközi hatékonyság (kooperáció, az összehangolás képessége) Hatékony szervező és vezetői készség

33 „Mindenki meg tudja állapítani, mikor fejlettek, vagy fejletlenek a szociális készségek, de senki sem tudja definiálni mik is azok” (Curran) A szociális kompetencia egymáshoz lazán kapcsolódó viselkedésbeli, kognitív és performancia jellegű dimenziók összessége

34 Kompetencia szerkezete 1. Ismeret, tudás (Extrinzik motiváció) 2. Képesség, készség 3. Motiváció (Intrinzik) 4. Személyiség vonás, attitűd

35 Kompetencia Kognitív Személyes Szociális Problémahelyzetekben mozgósítható tudás, eredményes cselekvésre való képesség

36 Gyermekek szociális kompetenciája Felhívni magára a felnőttek figyelmét Kiaknázni a felnőttekből adódó lehetőségeket Társakhoz kapcsolódó érzések kifejezése Vezetés, követés, utánzás képessége Teljesítmény feletti büszkeség Interakciók száma, milyensége

37 EQ IQ A gyerekek: magányosabbakdepresszívebbek haragvóbbakrendetlenebbek idegesebbekaggályoskodóbbak agresszívebbek

38 Iskolaérettség 1. Önbizalom 2. Kíváncsiság 3. Céltudatosság 4. Önkontroll 5. Társas kapcsolódás képessége 6. Kommunikációs érzék 7. Együttműködés

39 Szociális képességrendszer Kommunikáció Szervezés Érdekérvényesítés Szociális tanulás Tolerancia Kapcsolatteremtés Szociális elfogadás Én elfogadás

40 Szociális kompetencia Öröklött elemek Szociális rutinok (arcfelismerés, hang) Hajlamok (párképzés, birtoklás, kötődés, gondozás) Tanult elemek Egyén (önértékelés, nyitottság, attitűd) Család (modellnyújtás, kötődés) Iskola (fizikai környezet, szociális struktúra, pedagógus, kortárs) Környezet (kulturális hatások, kívánatos és elfogadott viselkedés)

41 Szociális kompetencia összetevői Stephens alapján

42 I. Személyközi viselkedés konfliktuskezelés figyelemfelkeltés üdvözlés segítés másokon viselkedés pozitív attitűd mások iránt – asszertivitás, mérsékelt hangnem – kéréskor – mosoly – önként, kérésére – játékszabályok betartása – sokszínűség elfogadása

43 II. Önmagával szembeni viselkedés Következmények vállalása Etikus viselkedés (jó/rossz elkülönítése) Érzelmek kifejezése Pozitív én-attitűd, -önelfogadás Felelősség tanulásban, kapcsolatokban

44 III. Feladattal kapcsolatos viselkedés Kommunikáció feladatvégzés közben – kérdésre válaszol Figyelés feladatvégzés közben Csoporton belüli aktivitás, szívesen együttműködik Mások előtti szereplés vállalása

45 IV. Környezeti viselkedés Környezet megóvása Étkezési viselkedés Közlekedés

46 Fejlesztési lehetőségek Modellnyújtás Szociális problémamegoldás Szerepjáték/szerepcsere Történetek megbeszélése Készlet - aktivitás

47 Munkában csoportban végzett munka kooperációs hajlandóság versengés/együttműködés egyensúlya egoizmus/altruizmus egyensúlya

48 Iskolában proszociális viselkedés korrektség, tisztesség, felelősség, megbízhatóság, kötelességtudat, tolerancia, szolidaritás, megérés, segítőkészség

49 A munkaadók által preferált tulajdonságok Figyelem és jó kommunikációs készség Alkalmazkodás (kretaív válasz a buktatókra) Önmaga megszervezésének képessége (önbizalom, motiváció, karrier igény) Csapat és személyközi hatékonyság (kooperáció, az összehangolás képessége) Hatékony szervező és vezetői készség

50 Hatékony együttműködés Alapszint: Konstruktív ötleteket ad Aktív a csoportmunkában Elfogadja a segítséget Középszint: Segít másoknak ha kell Elfogadja a kritikát és tud változtatni A feladat befejezéséig folytatja a munkát Emelt szint: Érzékeny a csoporttagok igényeire, korlátaira Vezetői készségeket mutat, koordinál

51 Szociális kompetencia fejlesztése – tanórákon Együttműködés Szabálytartás Önfegyelem Önismeret Stressz tűrés Versengés Tolerancia

52 Kooperatív tanulást akadályozó tényezők Nem készítették fel Nincs idő Túl sok felkészülést igényel Hiányoznak a megfelelő taneszközök Nagy az osztálylétszám Nem megfelelő a 45 perces órakeret Fellazítja az órai fegyelmet Növeli a tanulók közötti különbségeket Nem alkalmas a terem a csoportmunkához

53 Proszociális – antiszociális altruisztikus – érdek – egoista erkölcsös – szokás, norma – erkölcstelen Planetáris proszocialitás

54 Szociális készség – pszichés rendellenesség Szociális visszahúzódás – depresszió Skizofrénia – furcsa viselkedés Pszichopátia – mások viselkedésével szembeni érzéketlenség Neurózis – együttérzés, egyetértés megkérdőjelezése

55 Életkészség tanítás 1. Társas kompetenciák önkontroll, társas tudatosság, probléma megoldás önmegnyugtatásra szolgáló eljárás „csak nyugi” 8 lépéses döntéshozatali stratégia 2. Viselkedési problémák megelőzése mediátor – közvetítő szerep

56 Életkészség tanítás 3. Társas támogatás Eseményekhez kötött szolgáltatás proaktív önerőből meg tudja oldani más tidja megoldani 4. Pozitív szolgálatok Leghatékonyabb empátia fejlesztés Kortárssegítés – idősek segítése

57 A hiányos érzelmi nevelés következményei 1. Visszahúzódás, társas problémák 2. Szorongás, depresszió 3. Figyelem és gondolkodási problémák 4. Bűnözés, agresszió 5. Nárcizmus – egoizmus??? 6. Nemi identitási problémák???

58 Az érzelmek és az egészség kapcsolata Pszichoneuroimmunológia Szorongás, stressz Társas összetevők szerepe az egészségben, betegségben Pszichoterápia

59 Speciális kompetenciák A bizonytalanság, a komplexitás, a nyitott helyzetek kezelésének képessége Az önálló és társas tanulásra való képesség Rugalmasság és alkalmazkodóképesség Problémamegoldó képesség, kreativitás Társas kompetenciák, együttműködés, kommunikáció, konfliktuskezelés

60 Speciális kompetenciák Megbízhatóság és kiszámíthatóság Szolidaritás és az együttműködés képessége Kritikai reflexió képessége Az írott kommunikáció alkalmazására való képesség Idegen nyelvű és különböző kultúrák közötti kommunikáció A modern és információs technológiák alkalmazására való képesség

61 Kompetenciák fejlesztésének szervezeti feltételei Intézményi önreflexió Gazdag módszertani repertoár Individualizált tanulásszervezésre való törekvés Értékelési kultúra, kompetenciák mérése

62 Természetes vezető Rezonáns vezetés intellektuális, érzelmi összehangolás Disszonáns vezetés érzelmi, fizikai távolság tartás teljesítmény csökkenés kiégés

63 Tréneri Az egyéni igényeket ötvözi a szervezeti célokkal Hangulati hatása erősen pozitív Alkalmazása: ha képességek hosszú távú kibontakoztatásával kell segíteni az alkalmazottak teljesítményének növelését

64 Demokratikus Értékeli a befektetett energiákat, és közös tevékenység révén alakít ki kötődéseket Hangulati hatása pozitív Alkalmazása: ha elkötelezett egyetértést kell kialakítani, vagy ha az alkalmazottak nagy erőfeszítésére van szükség

65 Menetelő Nagyra törő, kihívó célokat tűz ki Nagyon gyakran alkalmazzák rosszul, hangulati hatása ezért többnyire igen negatív Alkalmazása: ha egy motivált, jó képességű csoport kimagasló teljesítményére van szükség

66 Utasító Vészhelyzetben határozott parancsokkal megszünteti a pánikot Igen gyakran élnek vissza vele, ezért hangulati hatása többnyire erősen negatív Alkalmazása: krízishelyzetben, gyökeres változások gyors lebonyolításakor vagy nehezen kezelhető alkalmazottakkal szemben

67 Érzelmi analfabétizmus - Pszichoszomatikus megbetegedések - Alixithymia - Vakfoltok: mindenáron győzni, dolgozni minden más terület rovására, mások hajszolása, külsőségekkel való túlzott törődés, nárcizmus

68

69 5. Stabil, megbízható kapcsolatok kialakítása: Ezek adnak támaszt és bátorítást a folyamat minden fázisában Hiányosságaim: Én-ideálom és reális én-képem eltérései Begyakorlás: Az új magatartás-, illetve viselkedésmód begyakorlása, magas szintű elsajátítása, eközben új idegrendszeri kapcsolatok kiépítése 4. Kísérletezés: Új magatartásmintákkal, új gondolkodásmódokkal új érzelmekkel 3. Tanulási terv: Erőforrásaimra építve pótolni hiányosságaimat 1.Én-ideál: Milyen szeretnék lenni 2. Reális én: Ki vagyok valójában? Erősségeim: Én-ideálom és reális énképem átfedései

70 A szubjektiv életminőség zónái Öngyilkos zóna Gyógyszeres zónaKoktél zónaKomfort zónaFlow zóna Relaxált nyugis élvezetes örömteli izgalmas Semmi különös haragos Mérges elégedett borzalmasan aggódó rettegek eksztatikus vicces Depressziós Negativ Pozitiv Hogyan irnád le, hogy érzed magad a nap nagy részében? békés kimerült unatkozó És hogyan szeretnéd érezni magad?

71 Nyílt területVak terület Rejtett terület Ismeretlen terület ÉN ismeremnem ismerem Mások nem ismerikismerik

72 A tudás szintjei Nem tudom, hogy nem tudom Tudom, hogy nem tudom Tudom, hogy tudom Nem tudom, hogy tudom

73 „Azt hiszed, ha megérted az egyet, meg kell értened a kettőt is, mert egy meg egy az kettő. De meg kell értened a meg-et is.” Ősi szufi tanítás


Letölteni ppt "Az érzelmi intelligenciáról Szabó Győzőné igazgató Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések