Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
Az érzelmi intelligenciáról
Szabó Győzőné igazgató Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet
2
Mi az érzelmi intelligencia
Bölcsesség? Temperamentum? Érzelmek észlelésének, kifejezésének, megértésének és irányításának képessége.
3
Néhány téveszme: - EQ ≠ kedvesnek lenni - EQ ≠ érzések egyeduralma
- EQ nemfüggő - EQ ≠ genetika, kora gyermekkori tapasztalat A sikerhez több kell, mint szakmai és intellektuális alkalmasság
4
EQ kutatás története Érzelmek/intelligencia külön terület (Thorndike társas intelligencia fogalma) EQ előfutárai Gardner EQ mint képesség A fogalom népszerűsítése Intézményesülés – komplex fogalom
5
Az érzelem kutatás alapkérdései
Az érzelem és az információ feldolgozás Pozitív hangulat felszínesebb gondolkodás Negatív hangulat szisztematikus gondolkodás Pozitív érzelem, nagyobb kreativitás Az érzelem és a gondolat közötti kapcsolat A válasz gyorsasága Az emlékezet tartóssága Az érzelem motiváló hatása Az érzelem az észlelést befolyásolja Egyéni különbségek
6
Az intelligencia összetevői (Sternberg)
A tapasztalatokból való tanulás Az absztrakt gondolkodás és következtetés A változó és bizonytalan világhoz való alkalmazkodás Az ember önmotiváló képessége
7
Érzelmi intelligencia
Az érzelmi információ feldolgozás olyan formája, amely magába foglalja a saját érzelmek és mások érzelmeinek pontos értékelését, az érzelem megfelelő kifejezését és olyan szabályozását, ami javítja az élet minőségét.
8
Az érzelmi kompetencia szerkezete Goleman alapján
Személyes (egyéni) kompetenciák Ezek határozzák meg, hogyan irányítjuk önmagunkat. Érzelmek felismerése, én-tudatosság, önismeret Érzelmek kezelése, önszabályozás Motiváció Szociális kompetenciák Ezek a társas kapcsolataink irányításában játszanak szerepet Mások érzelmeinek felismerése, empátia Kapcsolatirányító képesség
9
Iskolai tevékenységek
Mit PP Hogyan MIR Kivel HR EQ; IQ Siker: teljesítménymotiváció, kezdeményezőkészség, meggyőzés, csapatszellem mások megértése, önbizalom Kudarc: merevség, szegényes kapcsolatok
10
Az EQ és a nevelés A gyermek önkontrolljának növelése Stressz kezelés
Problémamegoldás – döntéshozatal Érzelmi tudatosság
11
Érzelmileg alkalmatlan szülői nevelési stílus
Az érzelmek tökéletes semmibevétele „Majd elmúlik” Túlzott engedékenység Rögtön elegyengetnek mindent. A gyerek érzelmeinek lenézése, rosszallása Megtiltják az érzelmek megélését
12
Érzelmek felismerése Érzelmeink, erős és gyenge oldalaink, értékrendünk mély megértése Érzelmi tudatosság-érzelmeink és motivációnk megértése Pontos önértékelés Önbizalom-képes a nyugalmát stressz helyzetben is megőrizni Intuíció képessége
13
Önszabályozás/Önuralom
Képesség, amely lehetővé teszi, hogy kezelni tudjuk belső állapotainkat, impulzusainkat és erőforrásainkat. Érzelmi önkontroll Kongruencia Rugalmasság Optimizmus
14
Önszabályozás - önkontroll
Az amygdala gátolja a prefrontális régió működését Az érzelmek hatékony kezelése (nem elfojtás, nem kiadás) Kihívás: adrenalin, noradrenalin Stressz, pánik: kortizol
15
Kreativitás négy szintes modellje J.H. Poincare
Előkészítés adat és információ gyűjtés Álmodozás, szabad asszociáció, tudatos kontroll nélkül Belátás, illumináció: ahá élmény Kidolgozás
16
A kreativitás ősellenségei
Túlzott ellenőrzés Állandó értékelés (korai vagy túlzott kritika) Túlzott kontroll – gondolati is Szakadatlan határidők
17
Motiváció Teljesítménymotiváció: a kiválóság fejlesztésére, vagy egy adott szintjének elérésére irányuló késztetés. Elköteleződés: igazodás a team vagy a szervezet céljaihoz. Kezdeményezőkészség: készenlét a felmerülő lehetőségek megragadására. Optimizmus: a kitűzött célok elérésére irányuló kitartás, az akadályok és kudarcok ellenére.
18
Motiváció és proaktivitás
Reaktivitás S R kiszolgáltatottság, beszabályozottság Proaktivitás S felelősség R „Csak az bánthat meg akinek engeded” Eleonor Rosevelt
19
Motiváció -Emóció A jó munka feltétele a jó hangulat
Az áramlat élménye – eustressz Teljesítménymotiváció „kiszámított kockázat” „elviselhető terhelés” Elköteleződés: áldozatokra is képes a sikerért Kezdeményezőkészség – proaktivitás Siker, kudarc, optimista, pesszimista interpretációja „A tévedés esélyt ad a fejlődésre”
20
Az ember céljai (Donald Weiss)
Pénz – ideális jövedelem Munka – szakmai előmenetel Család – kapcsolatok Tárgyak – áhított javak Barátok – családon kívüli kapcsolatok Közösség – társadalom, egyház, politika Belső értékek – műveltség, tudás, lelki állapot Cél: reális, erőfeszítést igényel, Céltalanság: erőfeszítés hiánya, kiégés
21
A motiváció folyamat Miért viselkednek az emberek úgy, ahogy viselkednek? Hajtóerő Motívum Cél Magatartás frusztráció Magatartás Motívum Cél Kifelé irányuló agresszió, Önagresszió, Kanalizáció – másik út
22
Az örömteli élmény jellemzői
Olyan feladat vállalása, aminek az elvégzésére van esély Elkötelezett, erőlködés nélküli cselekvés Önkontroll Feloldódás a tevékenységben Megváltozott időérzékelés
23
Az örömteli élmény jellemzői
Arra összpontosíts, amit csinálsz! A célok világosak legyenek! Kérj visszajelzést!
24
Önértékelési deficit Neurotikus célok (Vera F. Birkenbihl)
LÉT TETT „Malacka” Menekülés: Betegségbe Agresszióba Munkába „Verj meg!” BIRTOKLÁS „Státuszszimbólumok”
26
Empátia Mások megértése: mások érzelmeinek és nézőpontjának a megértése Mások fejlesztése: mások fejlődési szükségleteinek megértését és mások képességeinek fejlesztését. Kliensközpontúság: képessé tesz arra, hogy, felismerjük és teljesítsük az ügyfelek szükségleteit. A sokszínűség értékelése: a kibontakozás lehetőségének biztosítása tőlünk különböző emberek számára.
27
Az empátia pontosságát rontja
Ha az érzelmek kifejezése tudatosan gátolt Ha az észlelő nem tudja vagy nem akarja értelmezni a viselkedést (motiváció hiány) Stressz önmagára figyel A másik feltételezett túlzott ismerete Környezeti tényezők
28
Empátia – társas radar Kölcsönös mimika
Ráhangolódás a partner szükségletére Empatopata – empátiás distressz Pygmalion ereje
29
Társas kompetenciák Kommunikáció: Konfliktuskezelés:
pártatlan érdeklődés, mások véleménye iránt, képesség, amely lehetővé teszi, hogy meggyőzőek legyünk Jó és rossz hírek befogadása Figyelem, kölcsönös megértés Minden szociális képesség alapja Konfliktuskezelés: tárgyalási képesség, amely lehetővé teszi az ellentétek feloldását.
30
Társas Készségek A változás katalizálása: változás kezdeményezése vagy kezelése. Kapcsolatépítés: hasznos ismertségek ápolása. Együttműködés: képessé tesz arra, hogy másokkal együtt dolgozzunk közös céljaink érdekében. Csapatszellem: a munkacsoport összhangjának megteremtése a közös célok elérése érdekében.
31
Társas Készségek Olyan készségek, amelyek lehetővé teszik, hogy másokból az általunk kívánt reakciót váltsuk ki. Befolyásolás: hatékony módszerek bevezetése mások meggyőzésének érdekében. Magunk oldalára állítsák az embereket Közös elemek hangsúlyozása Vezetés: egyének és teamek inspirálása és irányítása.
32
A munkaadók által preferált tulajdonságok
Figyelem és jó kommunikációs készség Alkalmazkodás (kretaív válasz a buktatókra) Önmaga megszervezésének képessége (önbizalom, motiváció, karrier igény) Csapat és személyközi hatékonyság (kooperáció, az összehangolás képessége) Hatékony szervező és vezetői készség
33
„Mindenki meg tudja állapítani, mikor fejlettek, vagy fejletlenek a szociális készségek, de senki sem tudja definiálni mik is azok” (Curran) A szociális kompetencia egymáshoz lazán kapcsolódó viselkedésbeli, kognitív és performancia jellegű dimenziók összessége
34
Kompetencia szerkezete
Ismeret, tudás (Extrinzik motiváció) Képesség, készség Motiváció (Intrinzik) Személyiség vonás, attitűd
35
Kompetencia Problémahelyzetekben mozgósítható tudás, eredményes cselekvésre való képesség Kognitív Személyes Szociális
36
Gyermekek szociális kompetenciája
Felhívni magára a felnőttek figyelmét Kiaknázni a felnőttekből adódó lehetőségeket Társakhoz kapcsolódó érzések kifejezése Vezetés, követés, utánzás képessége Teljesítmény feletti büszkeség Interakciók száma, milyensége
37
IQ EQ A gyerekek: magányosabbak depresszívebbek
haragvóbbak rendetlenebbek idegesebbek aggályoskodóbbak agresszívebbek
38
Iskolaérettség Önbizalom Kíváncsiság Céltudatosság Önkontroll
Társas kapcsolódás képessége Kommunikációs érzék Együttműködés
39
Szociális képességrendszer
Kommunikáció Szervezés Érdekérvényesítés Szociális tanulás Tolerancia Kapcsolatteremtés Szociális elfogadás Én elfogadás
40
Szociális kompetencia
Öröklött elemek Szociális rutinok (arcfelismerés, hang) Hajlamok (párképzés, birtoklás, kötődés, gondozás) Tanult elemek Egyén (önértékelés, nyitottság, attitűd) Család (modellnyújtás, kötődés) Iskola (fizikai környezet, szociális struktúra, pedagógus, kortárs) Környezet (kulturális hatások, kívánatos és elfogadott viselkedés)
41
Szociális kompetencia összetevői
Stephens alapján
42
I. Személyközi viselkedés
konfliktuskezelés figyelemfelkeltés üdvözlés segítés másokon viselkedés pozitív attitűd mások iránt – asszertivitás, mérsékelt hangnem – kéréskor – mosoly – önként, kérésére – játékszabályok betartása – sokszínűség elfogadása
43
II. Önmagával szembeni viselkedés
Következmények vállalása Etikus viselkedés (jó/rossz elkülönítése) Érzelmek kifejezése Pozitív én-attitűd, -önelfogadás Felelősség tanulásban, kapcsolatokban
44
III. Feladattal kapcsolatos viselkedés
Kommunikáció feladatvégzés közben – kérdésre válaszol Figyelés feladatvégzés közben Csoporton belüli aktivitás, szívesen együttműködik Mások előtti szereplés vállalása
45
IV. Környezeti viselkedés
Környezet megóvása Étkezési viselkedés Közlekedés
46
Fejlesztési lehetőségek
Modellnyújtás Szociális problémamegoldás Szerepjáték/szerepcsere Történetek megbeszélése Készlet - aktivitás
47
Munkában csoportban végzett munka kooperációs hajlandóság
versengés/együttműködés egyensúlya egoizmus/altruizmus egyensúlya
48
Iskolában proszociális viselkedés
korrektség, tisztesség, felelősség, megbízhatóság, kötelességtudat, tolerancia, szolidaritás, megérés, segítőkészség
49
A munkaadók által preferált tulajdonságok
Figyelem és jó kommunikációs készség Alkalmazkodás (kretaív válasz a buktatókra) Önmaga megszervezésének képessége (önbizalom, motiváció, karrier igény) Csapat és személyközi hatékonyság (kooperáció, az összehangolás képessége) Hatékony szervező és vezetői készség
50
Hatékony együttműködés
Alapszint: Konstruktív ötleteket ad Aktív a csoportmunkában Elfogadja a segítséget Középszint: Segít másoknak ha kell Elfogadja a kritikát és tud változtatni A feladat befejezéséig folytatja a munkát Emelt szint: Érzékeny a csoporttagok igényeire, korlátaira Vezetői készségeket mutat, koordinál
51
Szociális kompetencia fejlesztése – tanórákon
Együttműködés Szabálytartás Önfegyelem Önismeret Stressz tűrés Versengés Tolerancia
52
Kooperatív tanulást akadályozó tényezők
Nem készítették fel Nincs idő Túl sok felkészülést igényel Hiányoznak a megfelelő taneszközök Nagy az osztálylétszám Nem megfelelő a 45 perces órakeret Fellazítja az órai fegyelmet Növeli a tanulók közötti különbségeket Nem alkalmas a terem a csoportmunkához
53
Proszociális – antiszociális
altruisztikus – érdek – egoista erkölcsös – szokás, norma – erkölcstelen Planetáris proszocialitás
54
Szociális készség – pszichés rendellenesség
Szociális visszahúzódás – depresszió Skizofrénia – furcsa viselkedés Pszichopátia – mások viselkedésével szembeni érzéketlenség Neurózis – együttérzés, egyetértés megkérdőjelezése
55
Életkészség tanítás Társas kompetenciák
önkontroll, társas tudatosság, probléma megoldás önmegnyugtatásra szolgáló eljárás „csak nyugi” 8 lépéses döntéshozatali stratégia Viselkedési problémák megelőzése mediátor – közvetítő szerep
56
Életkészség tanítás Társas támogatás Pozitív szolgálatok
Eseményekhez kötött szolgáltatás proaktív önerőből meg tudja oldani más tidja megoldani Pozitív szolgálatok Leghatékonyabb empátia fejlesztés Kortárssegítés – idősek segítése
57
A hiányos érzelmi nevelés következményei
Visszahúzódás, társas problémák Szorongás, depresszió Figyelem és gondolkodási problémák Bűnözés, agresszió Nárcizmus – egoizmus??? Nemi identitási problémák???
58
Az érzelmek és az egészség kapcsolata
Pszichoneuroimmunológia Szorongás, stressz Társas összetevők szerepe az egészségben, betegségben Pszichoterápia
59
Speciális kompetenciák
A bizonytalanság, a komplexitás, a nyitott helyzetek kezelésének képessége Az önálló és társas tanulásra való képesség Rugalmasság és alkalmazkodóképesség Problémamegoldó képesség, kreativitás Társas kompetenciák, együttműködés, kommunikáció, konfliktuskezelés
60
Speciális kompetenciák
Megbízhatóság és kiszámíthatóság Szolidaritás és az együttműködés képessége Kritikai reflexió képessége Az írott kommunikáció alkalmazására való képesség Idegen nyelvű és különböző kultúrák közötti kommunikáció A modern és információs technológiák alkalmazására való képesség
61
Kompetenciák fejlesztésének szervezeti feltételei
Intézményi önreflexió Gazdag módszertani repertoár Individualizált tanulásszervezésre való törekvés Értékelési kultúra, kompetenciák mérése
62
Természetes vezető Rezonáns vezetés Disszonáns vezetés
intellektuális, érzelmi összehangolás Disszonáns vezetés érzelmi, fizikai távolság tartás teljesítmény csökkenés kiégés
63
Tréneri Az egyéni igényeket ötvözi a szervezeti célokkal
Hangulati hatása erősen pozitív Alkalmazása: ha képességek hosszú távú kibontakoztatásával kell segíteni az alkalmazottak teljesítményének növelését
64
Demokratikus Értékeli a befektetett energiákat, és közös tevékenység révén alakít ki kötődéseket Hangulati hatása pozitív Alkalmazása: ha elkötelezett egyetértést kell kialakítani, vagy ha az alkalmazottak nagy erőfeszítésére van szükség
65
Menetelő Nagyra törő, kihívó célokat tűz ki
Nagyon gyakran alkalmazzák rosszul, hangulati hatása ezért többnyire igen negatív Alkalmazása: ha egy motivált, jó képességű csoport kimagasló teljesítményére van szükség
66
Utasító Vészhelyzetben határozott parancsokkal megszünteti a pánikot
Igen gyakran élnek vissza vele, ezért hangulati hatása többnyire erősen negatív Alkalmazása: krízishelyzetben, gyökeres változások gyors lebonyolításakor vagy nehezen kezelhető alkalmazottakkal szemben
67
Érzelmi analfabétizmus
Pszichoszomatikus megbetegedések Alixithymia Vakfoltok: mindenáron győzni, dolgozni minden más terület rovására, mások hajszolása, külsőségekkel való túlzott törődés, nárcizmus
69
5. Stabil, megbízható kapcsolatok kialakítása:
Én-ideál: Milyen szeretnék lenni 2. Reális én: Ki vagyok valójában? Begyakorlás: Az új magatartás-, illetve viselkedésmód begyakorlása, magas szintű elsajátítása, eközben új idegrendszeri kapcsolatok kiépítése 5. Stabil, megbízható kapcsolatok kialakítása: Ezek adnak támaszt és bátorítást a folyamat minden fázisában Erősségeim: Én-ideálom és reális énképem átfedései 4. Kísérletezés: Új magatartásmintákkal, új gondolkodásmódokkal új érzelmekkel 3. Tanulási terv: Erőforrásaimra építve pótolni hiányosságaimat Hiányosságaim: Én-ideálom és reális én-képem eltérései
70
A szubjektiv életminőség zónái
Öngyilkos zóna Gyógyszeres zóna Koktél zóna Komfort zóna Flow zóna Depressziós Relaxált élvezetes izgalmas haragos borzalmasan aggódó örömteli nyugis vicces békés kimerült Mérges Semmi különös eksztatikus rettegek unatkozó elégedett Introduce the Subjective Feeling Scale. (BOOKLET #2) Introduce 1st question Fill the answer in on your booklet Introduce 2nd question You can see that we have given the different levels of subjective feelings different zones and included some words that describe how you feel in each zone. Fill the answer in on your booklet. Audience Interaction Give me some feedback. How happy are you now on this scale? What words describe your emotional mood right now. Introduce 3rd questions Now please mark how happy you want to be. What words describe how you want to feel? Let’s see how you can increase your happiness. Hogyan irnád le, hogy érzed magad a nap nagy részében? Negativ Pozitiv -10 -9 -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 És hogyan szeretnéd érezni magad?
71
ÉN Mások Nyílt terület Vak terület Rejtett terület Ismeretlen terület
ismerem nem ismerem nem ismerik ismerik Mások Nyílt terület Vak terület Rejtett terület Ismeretlen terület
72
Nem tudom, hogy nem tudom
A tudás szintjei Nem tudom, hogy tudom Tudom, hogy tudom Tudom, hogy nem tudom Nem tudom, hogy nem tudom
73
mert egy meg egy az kettő.
„Azt hiszed, ha megérted az egyet, meg kell értened a kettőt is, mert egy meg egy az kettő. De meg kell értened a meg-et is.” Ősi szufi tanítás
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.