Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Az ELTE előtt álló feladatok - a többciklusú képzés DR. HUDECZ FERENC oktatási és tudományos rektorhelyettes ELTE Bologna.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Az ELTE előtt álló feladatok - a többciklusú képzés DR. HUDECZ FERENC oktatási és tudományos rektorhelyettes ELTE Bologna."— Előadás másolata:

1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Az ELTE előtt álló feladatok - a többciklusú képzés DR. HUDECZ FERENC oktatási és tudományos rektorhelyettes ELTE Bologna nap február 7.

2 A Bologna (többciklusú) képzés - néhány jellemző - hallgató központúság (hallgató = felnőtt) - átláthatóság – átjárhatóság – társadalmi/ipari hasznosulás – versenyképesség (EU vs USA) - gyakorlat (praxis) orientált tudás (BA, BSc) - multi-, interdiszciplináris és diszciplináris MSc/MA képzés - specializált PhD képzés - „kiegyenlítődés” (észak vs.dél, kelet vs. nyugat) - a képzés nemzetközivé válik © Hudecz Ferenc

3 A többcilkusú képzés: a BA/BSc és az MA/MSc polivalenciája matematika történelem tanár társadalom tudomány PhD © Hudecz Ferenc történelemmatematika

4 Mi történt? Mi történik? - kreditrendszer (Bologna) - diploma elismerés (Lisszabon) - nemzeti minőségbiztosítási rendszer (Berlin) - integrált programok (ERASMUS MUNDUS) - élethosszig tartó tanulás (Prága) - felsőoktatási intézmények + hallgatók = partnerség (Prága) - Európai Felsőoktatási Térség + Európai Kutatási Térség = vonzó tudás alapú társadalom © Hudecz Ferenc

5 ELTE – néhány szempont - minőség (korszerűség, rugalmasság: változás-stabilitás) - „láthatóság” (EU és más térségek) - versenyképesség (itthon, a térségben.....) – kutatóegyetem (erős PhD képzés, K + F projektek) - érzékeny egyensúlyok professzionális kezelése - „professional vs academic” - BA/BSc vs MA/MSc - magyar vs. idegennyelvű képzés - „piaci” vs. állami bevétel orientált képzés

6 A többciklusú képzés szabályozása a évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról (2005.XI.29) a 289/2005. (XII. 2.) Korm.rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről a MAB 2006/1/IV/1. sz. határozata: „Állásfoglalás a mesterszakok indítási követelményeiről” (2006. január 27) Helyettes államtitkári „Tájékoztató az idegen nyelvi képzési feladatokról” (2006. január 6)

7 Az alap- és mesterképzési szak létesítése és indítása Kormány szabályozza – a többciklusú képzés rendjét, képzések szerkezetét, –alap- és mesterképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait, kreditek számát, a szakmai gyakorlati képzési idejét –az indítással összefüggő eljárási rendet –a képesítési keretet A miniszter szabályozza az alap- és mesterképzés képzési és kimeneti követelményeit A kormány meghatározza a felsőfokú szakképzés rendjét A felsőoktatási intézmény meghatározza az intézményben folyó képzés képzési programját

8 Képzési idők és kreditek száma Felsőfokú szakképzés: képzési idő 4 félév, alapképzésben a beszámítható kreditek száma legalább 30, legfeljebb 60, Alapképzésben alapfokozat (bachelor) és szakképzettség szerezhető: kreditek száma: , a képzési idő félév, A mesterképzésben mesterfokozat (master) és szakképzettség szerezhető: kreditek száma: , a képzési idő félév, Az alapszakon és mesterszakon, valamint az egységes, osztatlan képzésben – kreditek száma: 300 – 360, a képzési idő félév. A szakirányú továbbképzésben kreditek száma: 60 – 120. a képzési idő félév. A doktori képzésben legalább 180 kreditet kell szerezni. a képzési idő: 6 félév.

9 A képzési program Az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely tartalmazza –az alap- és mesterszak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, –a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, –felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot, –a doktori képzés tervét –a tanterveket, az oktatási programokat, tantárgyi programokat –a képzés részletes szabályait, eljárásrendjét –az értékelési és ellenőrzési módszereit, szabályait és eljárásrendjét.

10 Szempontok: 1.Profil, állásprofil 2. Oktatás és előmenetel (habilitáció, promoció) 3. Kutatás és utánpótlás 4. Regionális együttműködés 5. Perspektiva (Die Schwerpunkte) A kapacitás tervezés © Hudecz Ferenc

11 „Az elitképzés, tehetséggondozás, kiemelkedő tehetségű/teljesítményű hallgatók számára.” „Az alapképzési és mesterképzési szakok “tartalmának” kidolgozásában szükséges figyelembe venni a felhasználók, a “piaci szereplők” igényeit (kapcsolatépítés szakmai szervezetekkel, kamarákkal, konzultáció a Kari társadalmi tanácsokkal stb.).” „Elengedhetetlen figyelembe venni az ELTE speciális lehetőségeit, amelyek a nyolc Kar együtteséből adódnak. Ez biztosíthatja az alapképzési és mesterképzési szakok “tartalmának” különleges, s a legjobb diákokat vonzó kidolgozását.” „Az alapképzési és mesterképzési szakok kialakításánál tekintettel kell lenni a fogyatékkal élők oktatására (gyengén látók, hallók, mozgáskorlátozottak..)” ELTE – általános alapelvek

12 Alapszakok

13 ELTE Szenátus (pl.bölcsészet) OM MAB Szakmai bizottságok ELTE BME SzTE Szenátus BME Szenátus Alapszakok létesítése Minisztériumok Kamarák Kevéssé várható...

14 ELTE Szenátus (pl.bölcsészet) OM MAB ELTE BTK Alapszakok indítása Egyetemi hatáskör

15 Az átalakítást a minőség megőrzésével kell megvalósítani. A BA/BSc képzés nem a “rossz képességű” hallgatók képzése. A képzés minősége a hallgatóktól “függetlenül” is lehet rossz. A hallgató saját körülményeit mérlegelve dönt arról, hogy mennyi időt tölt a felsőoktatásban. ELTE - alapképzés Az alapképzés és a felsőfokú szakképzés összehangolása adjon lehetőséget szakképzettség és/vagy felsőfokú végzettségi szintet biztosító BA/BSc diplomát. Szakmai felülvizsgálat („zsúfoltság”) – évente. Módosítás. Kötelezően választható tárgyak választéka. PhD hallgatók,tanársegédek fokozott bevonása a képzésbe.

16 ELTE - alapképzás Idegennyelvű változatok kidolgozása, indítása. Hogyan oldjuk meg a kiemelkedő tehetségű/teljesítményű hallgatók gondozását ezen a szinten? „Az idegennyelvi képzés ingyenes biztosítása ha az oklevél megszerzésének feltétele. Az óraszám „autonóm” (240 óra ajánlott, nem kizárólag kontakt órában.” A hallgató ingyen (ha nincs nyelvvizsgája) vagy szolgáltatásként (ha van nyelvvizsgája) veheti igénybe és térítést fizet érte.” A testnevelés kredittel nem ismerhető el. A hallgató szolgáltatásként veheti igénybe és térítést fizet érte. Megvizsgálandó, hogy a hallgatói juttatás sport támogatása mennyiben vehető igénybe a testnevelés finanszírozására.

17 Mesterszakok

18 ELTE Szenátus OM MAB Szakmai bizottság ELTE BTK DE BTK NyF SzTE Szenátus BME Szenátus Mesterszakok indítása: A variáns

19 ELTE Bologna Bizottság ELTE TTK ELTE BTK ELTE PPK Mesterszakok indítása: B variáns ELTE Szenátus OM MAB

20 Az ELTE annyi mesterszakot indít, amennyi szakmailag felvállalható és piacképes. A szakok alapítása/indítása teljesen egyetemi hatáskör legyen. Az ELTE diszciplináris (hagyományos), interdiszciplináris és multidiszciplináris mesterszakokat indít. Az MA/MSc képzésen belül létesíthetők szakirányok ha a képzésnek van lényeges mértékű közös része. Az ELTE képzési struktúrájának kialakításakor arra kell törekedni, hogy olyan mester folytasson, melyek a más felsőoktatási intézményekben alapképzettséget szerzők számára is vonzók és így a mester mértéke az alapképzés mértékéhez hasonló legyen. ELTE – mester szakok

21 A létesítendő mesterszakok három csoportja: Első csoport: azok a szakok, amelyek indítási engedéllyel bíró BA/BSc szakokra épülnek, szakként vagy szakirányként jelen voltak (vannak) a tradicionális képzéseinkben, „diszciplináris” jellegűek és nemzetközileg értelmezhetőek, összevethetők az EU hasonló mesterszakjaival. Második csoport: azok a szakok, amelyek a tradicionális képzésben szakként vagy szakirányként nem jelentek meg, „interdiszciplináris” jellegűek, két vagy több határterület érintkezése mentén jönnek létre és szakmai előzmények a kapcsolódó szakok képzésében dokumentálhatóak (pl. biofizika, ázsiai tanulmányok). Nemzetközi értelmezhetőségük, összevethetőségük az EU hasonló mesterszakjaival előnyt jelent. ELTE – mester szakok

22 A harmadik csoport: azok a mesterszakok, amelyek újak, „speciálisak”, („diszciplinárisak”, „inter- vagy multidiszsiplinárisak”), szakmailag felvállalhatók, a gyorsan változó társadalmi/piaci igényekre reagálva jönnek létre. Az ET által 2005 tavaszán elfogadott EU ERASMUS-MUNDUS programhoz kapcsolódó mesterszakok ebben a csoportban kezelendők. ELTE – mester szakok

23 A mesterszakokra történő felvétel követelményeinek kidolgozása - széles bemenet - diploma - kritérium tárgyak - tudásfelmérő vizsga - nyelvi követelmények - felvételi stb. A „35%” (országos, intézményi) – minőség. ELTE – mester szakok

24

25 Társadalomtudományi képzési területen belül MA és BA szakok viszonya SZOCIÁ- LIS MUNKA MA SZOCIÁL POLITIKA MA POLITO- LÓGIA MA SZOCIO- LÓGIA MA KULT. ANTROP O LÓGIA MA NEMZET KÖZI TANULM. MA TELEPÜL ÉSTUDO. MÁNY MA EGYÉB MA-K SZOCIÁ- LIS MUNKA BA POLITO- LÓGIA BA TÁRSA- DALMI TANULM. BA NEMZET KÖZI TANULM. BA

26 „Olyan programok kerüljenek kialakításra, amelyek alkalmasak az “életre szóló oktatás” céljaira, azaz befogad nem frissen végzetteket (pl. középiskolások, nyugdíjasok).” „Olyan programok kerüljenek kialakításra, amelyek alkalmasak a “távoktatásra”, mind az alapképzési, mind a mesterképzési szakon.” „Az általános tárgyak körének bővítésére építsünk be olyan tárgyakat mint például jogi alapismeretek (ÁJK), környezetügyi (TTK), kínai, iszlám, EU-tanulmányok (BTK, TÁTK), pszichológiai, pedagógia tanulmányok (PPK), tudományszervezési studiumok (TÁTK), tudományos kommunikáció (BTK), informatik(IK)” „Az ELTE közös listát állít össze az Egyetemen felvehető, szabadon választható tárgyakból. A lista akkreditált, folyamatosan aktualizált és párhuzamosságoktól mentes. E tárgyak közül választ a hallgató.” ELTE – alap és mester szakok

27 A tanárképzés.....

28 közös képzés szak irány Kötelezően vagy szabadon választott - nem szakmai – tárgyak szakdolgozat/diplomamunka pedagógia/pszichológia ( ) A szakB szak A tanári Bologna „szerkezet” (7) B szak : (diszciplináris) A szak : (diszciplináris) szakmódszertan A variáns

29 „B” tanári szakirány Hogyan lehet tanár? történelem nem tanári szakirány matematika „B” tanári szakirány Történelem (A) – matematika (B) tanár Történelem tanár történelem pedagógia/pszichológia (10) Matematika tanár Matematika (A) – történelem (B) tanár ?=?=

30 Az ELTE annyi tanári MA/MSc szakot indít, amennyi szakmailag indokolható és kapacitást tekintve vállalható. A tanári mester képzés megszervezéséért az intézményi felelősséget az ELTE Tanárképzési Tanácsa és a PPK viseli. A tanári mester képzés szakmai felelőssége megoszlik. A „40 (+/- 10) A + 40 (+/- 10) B + 40 PP plusz 30” séma alapján az „A szak” programjáért a megfelelő szakma (Kar), a „B szak” programjáért a megfelelő szakma (Kar), míg a „Pedagógiai és pszichológiai” modulért, valamint a gyakorlatok programjáért a PPK a felelős. A magyar változattal egyidejűleg ki kell dolgozni a tanári mester képzés idegennyelvű programját, amely lehetővé teszi, hogy a tanárjelöltek tárgyaikat idegen nyelven oktathassák. ELTE – tanári mesterképzés

31 Doktori képzések

32 A 2004/2005 tanévben doktori (PhD) fokozatot nyertek Tudományág Fokozatot szerzettek száma (ebből honosítással) Tudományág Fokozatot szerzettek száma (ebből honosítással) Állam- és jogtudományok8 (1)Neveléstudományok47 Politikatudományok2Pszichológiai tudományok4 Biológiai tudományok46Filozófiai tudományok11 Fizikai tudományok20Irodalomtudományok54 (2) Földtudományok20 (1) Művészeti és művelődéstörténeti tudományok 7 (1) Kémiai tudományok10 Néprajz és kulturális antropológiai tudományok 5 Matematika- és számítástudományok 7 (1)Nyelvtudományok34 (6) Informatikai tudományok8Történelemtudományok37 (3) Szociológiai tudományok9Összesen329 (15)

33 1.Az ELTE olyan PhD képzéseket folytasson, melyek a más felsőoktatási intézményekben végzők számára is vonzóak. 2.Képzési kapacitás növelése - finanszírozás. 2. „Tudományterületen” történő doktori képzés. Melyik rendszer szerint? (MTA, MAB, OM) PhD képzés

34 1.Állami „megrendelések” átstrukturálódása, csökkenése. 2.A gyerekszám csökkenése. 3. A korcsoport % kerül be (korábban 10 %). 4. A magyar nyelvű hallgatóság számának csökkenése. 5. Verseny (a diákokért itthon és külföldön). 6. Prioritások újragondolása („mission”). 7. Új szerkezet körvonalazása – korszerűsítés (stratégia). 8. Átmenet - egyszerre működik a két rendszer a következő 5 évben, - felkészülés az idegen nyelven történő oktatásra, - kapacitás akkreditáció, - áthallgatás „intézményesedése”. 9. Idegennyelvi képzés, testnevelés megoldása. Nehézségek - összegzés

35 Bologna folyamat - ELTE


Letölteni ppt "EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Az ELTE előtt álló feladatok - a többciklusú képzés DR. HUDECZ FERENC oktatási és tudományos rektorhelyettes ELTE Bologna."

Hasonló előadás


Google Hirdetések