Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kazinczy Ferenc (1759-1831). Élete Érsemlyénben született 1759. október 17-én. Apja Kazinczy József, anyja Bossányi Zsuzsanna. Gyermekéveit hétéves koráig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kazinczy Ferenc (1759-1831). Élete Érsemlyénben született 1759. október 17-én. Apja Kazinczy József, anyja Bossányi Zsuzsanna. Gyermekéveit hétéves koráig."— Előadás másolata:

1 Kazinczy Ferenc ( )

2 Élete Érsemlyénben született október 17-én. Apja Kazinczy József, anyja Bossányi Zsuzsanna. Gyermekéveit hétéves koráig anyai nagyapja házában töltötte. Apja otthonában, Alsóregmecen kezdett latint és németet tanulni majd 1769-től Sárospatakon járt iskolába, s itt fejezte be főiskolai tanulmányait 1779-ben ben váratlanul meghal apja ben, anyja unszolására adja közre első művét: Magyar Ország Geographica, az az Földi állapotjának Le- rajzolását, mely Kassán jelent meg.

3 1794 decemberében letartóztatták, s pallos általi halálra és jószágvesztésre ítélték. A halálos ítéletet néhány év múlva a királyi kegyelem bizonytalan ideig tartó börtönbüntetésre változtatta nap után, 1801 júniusában szabadult. Életét a magyar irodalom ügyének szentelte, e nagy ügyért vagyonát sem kímélte, úgyhogy utolsó éveit egyre több anyagi gond keserítette augusztus 23-án a Felvidéken dühöngő kolera járvány kioltotta „a haza fő literátorának” nemes életét.

4 Fontosabb művei Versei klasszicista ódák, anakreóni dalok, tanköltemények, episztolák és epigrammák ben az Orpheus c. folyóiratot. Az anyanyelvünk megújítását célzó korszakos jelentőségű programját ban hirdeti meg, a nyelvújítási harcot elindító rövid epigrammás kötete a Tövisek és virágok (1811). A Fogságom naplója (1831) és a Pályám emlékezete (1831) történelmi és egyben kultúrtörténeti dokumentum.

5 A nyelvújítás korszaka, Kazinczy törekvései A nyelvújítás vezető alakja Kazinczy Ferenc volt. Még korábban részt vett a Martinovics féle összeesküvésben, majd börtön évei után birtokára, Bányácskára vonul vissza, amit Széphalomnak nevezett. Nagyméretű levelezést folytatott író kortársaival.

6 Nemzeti üggyé tette a nyelvújítást. Ennek módszerei: Elavult szavakat újítottak fel, pl. év, hon, szobor. Személyneveket kerestek a régi történelemből, pl. Árpád, Gyula, Zoltán. Tájnyelvi szavakat emeltek be a környezetbe, pl. betyár, kagyló. Új szavakat alkottak szóképzéssel: pl. hízeleg, rajong,lazít,festmény,erdész, szenvedély. Elvonással alkotott szavak, pl. illeszt, fogyaszt. Szóösszetétellel alkotott új szavak, pl. folyóirat,rendőr.

7 Kazinczy körül nyelvújítók csoportosultak. A hagyományhoz ragaszkodó csoportja az ortológusok voltak. Gúnyiratunkban, a Mondatban Kazinczyékat elmarasztalták. Erre feleletképpen Kölcsey és Szemere Pál megírta a Felelet a Mondatokra című gúnyiratot. A harc eredményeképp megalakult a Magyar Tudományos Akadémia. Kialakult a köznyelv, az irodalmi nyelv. Ez a kettő lett az alapja a nemzeti nyelvnek.


Letölteni ppt "Kazinczy Ferenc (1759-1831). Élete Érsemlyénben született 1759. október 17-én. Apja Kazinczy József, anyja Bossányi Zsuzsanna. Gyermekéveit hétéves koráig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések