EURÓPAI ALKOTMÁNY- ÉS JOGTÖRTÉNET I.

Az előadások a következő témára: "EURÓPAI ALKOTMÁNY- ÉS JOGTÖRTÉNET I."— Előadás másolata:

1 EURÓPAI ALKOTMÁNY- ÉS JOGTÖRTÉNET I.
Előadások a középkori európai jogtörténelemről 2006/2007. tanév

2 A germán kor kelták (gallok, britek, írek) germánok szlávok

3 Társadalom Sippe/Mark (nemzetség) Hundertschaft/pagus (század)
Volk/civitas (nép, törzs)

4 Közszervezet König [= kunni] (király) ̴ Herzog (herceg) Rat (tanács)
Ding/mallus (népgyűlés) • hadiszemle • király/hercegválasztás • férfivá fogadás • idegenek fölvétele • bíráskodás

5 A frankok állama Chlodvig Martell Károly Kis Pipin Nagy Károly
486 (Észak-Gallia) 496 (kereszténység fölvétele: arianus) Martell Károly 732 (Poitiers) Kis Pipin Az első karoling Nagy Károly 800 (császár)

6 Társadalom A Mark-közösság fölbomlása beneficium feudum  feudalizmus
parasztság  jobbágyság

7 Az állam központi szervezete
király/császár (Chlodvig: consul) Kis Pipin (751): felkenés Nagy Károly (800): koronázás Merovingok: karizma Karolingok: Dei gratia rex maior domus (udvartartás főnöke) comes palatii (bíró) referendarius/cancellarius márciusi mező – májusi mező

8 A frank jog törvény szokásjog (ewa) = laghsaga (jogkijelentés) pactus
leges barbarorum (Eurik ny. gót király, ca. 475) leges Romanorum (Teoderik k. gót + Alarik ny. gót királyok, ca. 500) Jogérvényesítés professio iuris (személyhez fűződő jog elve) ecclesia vivit lege Romana törvény pactus capitulare

9 A „jogágak” családjog Vagyonjog nagycsalád, családfői hatalom, Munt
heted-ízigleni rokonság (kard/lándzsa-orsó/guzsaly) Házasság Morgengabe consensus facit nuptias Vagyonjog Gewere (birtok/~lás) beneficium, feudum investitura (birtokátruházás; jelképek: rög+gyep+ág; tanúk: felpofozás!) donatio post obitum donatio reservato usufructu

10 Helyi igazgatás comitatus (grófság/őrgrófság) missi dominici immunitas

11 A bírósági szervezet germán kor frank kor Rachimburgok (a frankoknál)
„perorvoslat”: párviadal frank kor király/comes palatii thunginus (századbíróság) 40 naponta, 7 Rachimburg társaságában grófi szék, 7 Schöffe (scabini) társaságában

12 A hűbériség Az uralom típusai legális (racionális, bürokratikus)
tradicionális patriarchális gerontokrata patrimoniális tiszta prebendális hűbéri rendi karizmatikus mindennapivá válik Irodalom Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Oriris, Bp

13 A hűbériség jegyei személyesség szerződéses jelleg
a szerződő felek szabadsága asszimetrikus kölcsönösség

14 A hűbériség típusai Láncolatos centrális hadipajzsrendszer (német)
7 fokozat Leihezwang hűbér csak „felülről” fogadható el centrális Anglia (a normann hódítástól) Magyarország

15 A rendiség Fogalom Átmenet a hűbériségből a rendiségbe
életmód, foglalkozás vagyoni helyzet jogállás Átmenet a hűbériségből a rendiségbe személyesség ---> érdekképviselet országspecialitások a parasztság helyzete pozitív kiváltságok hiánya gazdasági, katonai és intellektuális kiszolgáltatottság

16 A rendek Papság („a múlt”) Nemesség (a „jelen”) Polgárság (a „jövő”)
privilegium fori privilegium canonis immunitas Nemesség (a „jelen”) adómentesség büntető- és perjogi kiváltságok politikai jogok Polgárság (a „jövő”) adókedvezmények gazdasági-kereskedelmi kiváltságok a pénzgazdálkodás letéteményesei

17 Németország Társadalom papság
polgárság (a városok megerősödése, Hansa) parasztság (Drang nach Osten) Hörige Leibeigene nemesség (hadipajzsrendszer=Heerschildsordnung) a 13. században lezárult

18 A német államszervezet/1
Király választja a 7 választófejedelem (1438-tól: Habsburgok) császári cím (Romzug) hatalma mérsékelt ius resistendi (az „igazságtalan” király fölött a fejedelmi törvényszék ítélhetett, elnök: a rajnai palotagróf) Udvari főméltóságok asztalnok, lovász, kamarás, pohárnok (= örökletes birodalmi hűbérek lesznek)

19 A német államszervezet /2
Testületi intézmények Hoftag Reichstag (megszilárdul: 15. század) választófejedelmek többi fejedelem + grófok, bárók szabad és birodalmi városok A tartományok az Aranybulla (1356) rögzíti a széttagoltságot Landtag grófok, bárók tartományi nemesek rangosabb egyháziak tartományi városok parasztság (Svájc, Tirol)

20 A német államszervezet reformja
„Zsigmond császár reformációja” (1439) 1486 országos béke magánharc eltiltása (proscribatio) Berthold von Henneberg (mainzi érsek, birodalmi kormányt követelt) Worms (1495) „örök” országos béke „közönséges fillér” (birodalmi adó) évenkénti birodalmi gyűlés Reichskammergericht legalább bárói rangú bíró + 8 „profi” + 8 nemes bírótárs jogforrások: gemeines Recht, ius commune

21 A középkori német jog forrásai
Szokásjog Landrecht Stadtrecht Dorfrecht Lehnrecht Dienstrecht Bergrecht Hofrecht (Hörige) Jogkönyvek (Weistümer) Sachsenspiegel (Eike von Repgow) Schwabenspiegel Frankenspiegel városi jogok gyűjteményei Törvény birodalmi tartományi

22 Franciaország Társadalom papság nemesség (nagyhűbérurak: pair-ek)
polgárság parasztság roturiers serfs

23 A francia államszervezet/1
Király választás, a 13. századtól öröklés (primogenitura) primus inter pares legisták: rex est imperator in regno suo (15. századtól) moulins-i ordonnance (1566): a királyi birtokok elidegeníthetetlenek Curia regis Főtisztségviselők sénéchal kancellár

24 A francia államszervezet/2
Központi bíráskodás pairek bírósága  parlamentum (1308-tól: a párizsi folyamatos) cas royaux (~ hűtlenség) fellebbezés preventio Központi igazgatás sénéchal  connetable (katonai feladatok) kancellár  nagypecsétőr számadási kamara nagytanács (1497)

25 A francia államszervezet/3
A vidék tartományúr (seigneur) az állam szervei: prévots (elöljárók) baillis (felügyelők, kisnemesek közül)  bailliage receveur (gazdasági ügyek) lieutnants (helynökök, bíráskodás) enqueteurs (IX. Lajos)

26 A francia államszervezet/4
A rendi képviseleti szervek États Généraux (általános rendi gyűlés) 1302: első ülése 1439: állandó hadiadó 1614: utolsó ülése három kúria papság nemesség 3. rend notables (14. századtól) tartományi rendi gyűlések (Burgundia, Bretagne) egyes rendek külön gyűlései (papság)

27 Középkori francia jogforrások/1
Szokásjog (coutum) Jogföldrajz az „írott jog” országai: dél; a római jogot Párizsban oktatják (1219-ig,  Orleans) a „szokásjog országai”: észak jogkönyvek az első: Normandiában „Szent Lajos törvényei” (~ 1270) királyi rendelet (1454)  260 joggyűjtemény (coutumier) Philippe de Beaumanoir (~ 1280) Beauvaisis tartomány szokásjoga szomszédos tartományok a párizsi parlament joggyakorlata

28 Középkori francia jogforrások/2
Törvény (ordonnance) a király saját jogán alkotja parlamenti beiktatás (registratio, lite de justice) Címzés és pecsét nélküli ordonnance közigazgatás, rendészet, hadsereg, hajóhad ügyei később (18. század)  édit

29 Anglia Társadalom Nemesség papság polgárság parasztság
láncolatos hűbériség  centrális lovagi cím felvétele: 20 fontsterling felett kötelező papság polgárság parasztság

30 Artúr király kora

31 Anglia államszervezete/1
Király normann hódítás (Hastings, 1066) választás, öröklés, koronázás: korona eszme „Utolsó ítélet könyve” (Domesday Book, 1086): birtokkataszter  hűbéri tartozások  adózás Salisbury-i gyűlés (1086): centrális hűbériség

32 Anglia államszervezete/2
Központi szervek: a kezdet curia regis főbíró (capitalis iusticiarius) 12. századtól nagytanács sakktábla-kamara ( ) kincstár főszámvevőszék bíróságok (1873-ig: Westminster) Kincstári Bíróság Polgári Bíróság Királyi Tábla Kancellári Bíróság Csillagkamara Bíróság (az abszolutizmus idején)

33 Az angol alkotmány fejlődése/1
A Magna Charta Libertatum főbb pontjai egyházi privilegiumok scutagium, auxilium: csak a tanács hozzájárulásával örökösödési illeték: a régi mérték az alvazallusi háramlási joga megszűnik ingatlanpereket nem von királyi bíróság elé személy- és birtokszabadság biztosítása jogszolgáltatási garancia egységes súly- és mértékrendszuer villanus: létfenntartás szavatolása A M.Ch.L. ellenállási záradéka 25 fős bárói tanács  4 főt delegál 40 napos türelmi idő

34 Az angol alkotmány fejlődése/2
Az Oxfordi Províziók (1258) „őrjöngő parlament” 15 tagú államtanács  12 tagú bizottság (utóbbi: évente háromszor tanácskozik az előzővel) 24 tagú testület: segélypénzek engedélyezése

35 Az angol alkotmány fejlődése/3
A parlament kialakulása Monfort-parlament (1265) mintaparlament (1295) A parlament szervezete Közösségek Háza követválasztási jog (1430): évi 40 shilling jövedelemtől választhatóság (1445): született nemes Lordok Háza

36 Az angol alkotmány fejlődése/4
A parlament hatásköre adómegajánlás (előzmény: tv. a tallagium meg nem engedéséről, I. Edward, 1297) törvényhozás bíráskodás

37 Az angol jogforrások/1 A mertoni statutum (1236): Nolumus mutare leges Angliae. Az osztott tulajdon elve (dominium directum – dominium utile) nem érvényesült.

38 Az angol jogforrások/2 szokásjog (common law) equity (kancellár)
precedens-jog „jogi emlékezet” (1189) a király bírói parancsai: writs jogkönyvek H. Bracton: De legibus es consuetudinibus Angliae (1256) Fleta (latin, 13. század) Britton (francia) évkönyvek (Year Books, 13. század végétől) Thomas Littleton (1481): az anyagi jog rendszerezője - birtokjog equity (kancellár) törvény (statute) charta (ünnepélyes kiváltságlevél) assize (+ bárói tanács ünnepélyes üléséről) petition bill act rendelet (ordinance)

39 Az angol birtokjog/1 A kezdetek A normann hódítás után
folkland (az ősi, közösségi jog által szabályozott birtok) bookland (királyi adománybirtok, elidegeníthető) laenland (időleges, korlátozásokkal terhes birtok) A normann hódítás után minden ingatlan királyi vagy hűbérbirtok lett az elsőszülöttségi elv széles körben érvényesül 13. századtól: az ősiségi elv elenyészik Quia emptores (1290): a hűbérbirtokok elidegeníthetők (a kötelezettségek átszállásával) a „holtkézi törvény” (1279) alól királyi mentesség érvényesül az „osztott tulajdon” sajátos értelmezése („testetlen jog” – valóságos birtok)

40 Az angol birtokjog/2 Vazallusi kötelmek A jobbágyság megszűnése
lovagi hűbér „alamizsnabirtokok” terhei (szolgálatok) szabad paraszt hűbére (socage: pénzjáradék, szolgáltatások) városi polgárok ingatlana (burgage) után: pénzbeli szolgáltatás a jobbágyok (villeinage címén adóztak) A jobbágyság megszűnése a bekerítés (mertoni statutum, 1236) korlátozott engedélyezése II. westminsteri statutum (1285): két éves jogvesztő határidő „mile endi program” (1381): a jobbágyság, robot megszűnik; a paraszt másolati birtokossá (copy holder) válik

41 Egyházi bíráskodás a középkorban/1
Szabad bíróválasztás érvényesült. világi fórumok királyi bíróságok nádori/vajdai/báni ítélőszék városi bíróságok fogott bírák (arbitri) egyházi fórumok

42 Egyházi bíráskodás a középkorban/2
A szentszéki fórumok előnyei: szakképzett bírák írásbeliség az alkalmazott jog homogenitása perorvoslat lehetősége A szentszéki fórumok hátrányai: a végrehajtás bizonytalan külhoni relációban: drágaság a latinitásból adódó nehézségek

43 Egyházi bíráskodás a középkorban/3
A szentszéki fórumok Sacra Rota Romana (Róma) érseki szék (egyháztartományok) officiolatus (egyházmegyék) főesperesi szék (főesperesi kerületek)

44 Egyházi bíráskodás a középkorban/4
A szentszék tisztségviselői a bíró officialis vicarius generalis in spiritualibus iurisperiti procurator advocatus közjegyző (notarius publicus) pápai császári pecsétnök küldöncök

45 Egyházi bíráskodás a középkorban/5
Egyházi kiváltságok: privilegium fori privilegium canonis Hatáskörök (1344): házassági ügyek, őrködés a hit tisztasága felett, egyháziak és nők bántalmazása, szűzek és asszonyok megbecstelenítése, házasságtörés (civiliter), végrendelkezések, özvegyi, hajadoni jog, leánynegyed.

46 Egyházi bíráskodás a középkorban /6
A keresztény házasság előzmények, alapok a házasság intézményének célja fogalom: consensus facit matrimonium/nuptias érvényesség felbonthatatlanság

47 Egyházi bíráskodás a középkorban/7
A házasság érvénytelenségének problematikája a kánonjogtudomány szerepe válás hiányában: separatio a mensa e toro a főbb érvénytelenségi okok: a consensus hiánya az elhálás elmaradása vis ac metus gyermekáldás elmaradása incestus egyik fél kriminalitása jogállásbeli különbség

48 Egyházi bíráskodás a középkorban/8
Jogforrások: Biblia, zsinati konstitúciók, pápai dekretálisok, a ius novum, jogtudósok szakvéleményei, alkalmasint: világi kútfők.

49 Egyházi bíráskodás a középkorban/9
A kánoni per alapelvek írásbeliség nyomozó elv (inquisitio) perorvoslat lehetősége „hatásköri bíráskodás”: mandatum transmissionale a per szakaszai excepcionális szakasz (actio libelli , iudex suspectus etc.) a per érdemi szakasza (litis contestatio)

50 Egyházi bíráskodás a középkorban/10
szankciók az egyházi eljárásban kiközösítés (aggravatio, reaggravatio, anathema) interdictum degradatio brachium saeculare

51 Jó tanulást, sikeres vizsgaidőszakot kívánok!