Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Én csak arra figyelmeztetlek benneteket, hogy a pénzszerzés ne legyen életcélotok. A lélek nem gazdagszik pénzzel. És nem is szegényedik a pénz fogytával.”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Én csak arra figyelmeztetlek benneteket, hogy a pénzszerzés ne legyen életcélotok. A lélek nem gazdagszik pénzzel. És nem is szegényedik a pénz fogytával.”"— Előadás másolata:

1 „Én csak arra figyelmeztetlek benneteket, hogy a pénzszerzés ne legyen életcélotok. A lélek nem gazdagszik pénzzel. És nem is szegényedik a pénz fogytával.” (Gárdonyi Géza) Összeállította: Naár János V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium Sátoraljaújhely 1

2 A pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összessége, a pénz állandó, szakadatlan körforgása, melynek során közvetíti az áruk cseréjét és az egyéb fizetéseket. 2

3 a)Földrajzilag  belföldi: országon belüli, hazai pénznemben történő pénzmozgás  nemzetközi: országok közötti különböző valutájú országok közötti pénzmozgás (devizaforgalom) b)Résztvevői szerint  közvetlen: szereplői egymásnak teljesítenek fizetést (pl. boltban kp-ben)  közvetett: a felek egy harmadik személy (pénzügyi szolgáltató) útján teljesítenek fizetést (pl. bankkártyával fizet) 3

4 Az MNB hatáskörébe tartozik és a következő követelményeket tartja szem előtt: ►erősítse a pénzügyi fegyelmet ►a tranzakció szereplői érdekeinek érvényre juttatása ►ellenőrizhető legyen ►egyszerű, átlátható és biztonságos legyen ►segítse elő a pénz forgási sebességének a növelését ►nyújtson megfelelő információkat a pénzügyi folyamatok elemzéséhez 4

5 1.Készpénzfizetés: a bankjeggyel és érmével történő fizetés 2.Készpénzkímélő fizetés: készpénzt helyettesítő fizetésre alkalmas eszközökkel történik; ez a fizetési mód a készpénzhez kapcsolódik (azt helyettesíti), másrészt a bankszámlákhoz kötődik (azaz bankszámlákon bonyolódik le) 3.Készpénz nélküli fizetés: fizetési számlák közötti fizetés 5

6 Jellemzői:  benne kiemelt szerepe van a házipénztárnak  jellemzően készpénzzel fizetnek az üzletekben és a személyszállításban (autóbusz, villamos)  a készpénz a legalkalmasabb az illegális tranzakciók lebonyolítására (adóelkerülés, pénzmosás)  aránya a pénzügyi rendszer fejlődésével párhuzamosan csökken 6

7 Előnyök:  a jogosult azonnal hozzájut a pénzéhez  készpénzzel bárhol lehet fizetni, az elfogadás egyetemleges (más módon nem is lehetséges fizetni pl. borravaló, hálapénz) Hátrányok:  nem biztonságos – szállítás, őrzés, hamisítás veszélye  bizonyos összeghatár fölött nehézkes (szállítás, biztonsági intézkedések) 7

8 1.a pénzeszköz közvetlen átadása 2.a jogosult bankszámlájára történő készpénzbefizetés a bank pénztárában 3.készpénzátutalási megbízással (sárga) a jogosult bankszámlájára történő befizetés 4.postai számlabefizetési megbízással (fehér) a jogosult bankszámlájára történő fizetés 5.a kiállító bankszámlájának terhére készpénzfelvételi utalvány útján történő kifizetés a banki pénztáron keresztül 6.kifizetési utalvánnyal a fizető számlájának terhére történő kp. kifizetés postai úton 8

9 7.belföldi postautalvánnyal (rózsaszínű) a jogosult részére történő postai továbbítás 8.a számlatulajdonos pénzforgalmi betétkönyv felhasználásával befizethet vagy készpénzt vehet fel a postán 9.postai utánvételezéssel a postai szállítás után a kézbesítőnek, vagy a postán kell kifizetni ellenértéket 10.a gazdálkodó szervezet házipénztárába történő befizetés vagy onnan történő kifizetés. 9

10 10 A számviteli törvény előírásai szerint a vagyonváltozásról, ─ így a készpénzforgalomról is ─ bizonyító erejű (legalább két személy által aláírt) okmányt, azaz bizonylatot kötelező kiállítani. A bizonylatok többsége kézzel és géppel (számítógéppel) is kiállítható, ezért ezek általában két változatban készülnek, igazodva a kitöltés igényeihez.

11 A bank állítja ki (általában 2 vagy 3 példányban: ügyfél, bank pénztára, bank könyvelése) és bocsátja az ügyfelek rendelkezésére, bankszámlára történő készpénzbefizetés esetén, amely tartalmazza  a befizető nevét és címét,  a számlatulajdonos nevét, címét, bankszámlaszámát,  az összeget számmal és betűvel,  dátumot, a pénztáros nevét és aláírását. 11

12 A jogosult bankszámlájára történő készpénzbe- fizetéskor (bankban/postán) gyakran alkalmazott forma. A jogosult (címzett) bocsátja a befizető rendelkezésére és vállalja a tranzakció díját. 12

13 A jogosult számlájára történő készpénzbefizetés- kor alkalmazható, amely csak postai befizetésnél alkalmazható. A jogosult bocsátja a befizető rendelkezésére és vállalja a tranzakció díját. 13

14 Elsősorban magánszemélyek egymás közötti ─ postai szolgáltatás igénybevételével történő ─ fizetésénél alkalmazzák. A feladó a postán benyújtja és a pénzküldemény összegét valamint a szolgáltatás díját befizeti. A címzett az összeg kifizetését jelölheti:  T0 ─ aznapi ( Ft)  T1 ─ következő napi ( Ft)  T2 ─ 2 napos utalvány ( Ft) A feladó kiegészítő szolgáltatást is igénybe vehet, pl. a címzett előzetes értesítése, az összeg házhoz kézbesítése ( Ft-ig kérhető), tértivevény, saját kézbe stb. 14

15 15

16 A házipénztárba vesz fel pénzt segítségével a pénztáros a szervezet pénzforgalmi számlája terhére a bankban. A 20/40 lapos utalványfüze- tet a bank bocsátja az ügyfél rendelkezésére. 16

17 A számlatulajdonos megbízza a bankját, hogy számlája terhére az összeget postai úton készpénzben fizessen ki a címzettnek (általában magánszemélyek részére, pl. nyugdíj). 17

18 A hitelintézeti számlatulajdonos kizárólag egy kijelölt postahelyen keresztül (a cég telephelyén, ahol postahely van) bonyolítja le az adott bankszámlához kapcsolódó teljes forgalmát. 18

19 A postai szállítás után a kézbesítőnek vagy a postán kell kifizetni az átvett küldemény ellenér- tékét. A csomag vagy levél feladásakor a kitöltve kell a felvevő postán átadni és a díjat kifizetni. 19

20 „A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak  szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként (Áfát is tartalmazó összeg),  szerződésenként  egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben fizethet készpénzben.” (Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 38. § (3a) bekezdése szerint) 20

21 A készpénzes fizetések bonyolítására a vállalkozások házipénztárt működtetnek, a bankoknak pedig pénztárszolgálatot létesítenek. A készpénzben jelentkező bevételek és kiadások a pénztárban jelennek meg. Házipénztár: a gazdálkodó szervezet működéséhez szükséges készpénz, az értékpapírok, valamint egyéb értékek kezelésére, forgalmának lebonyolítására és megőrzésére kijelölt helyiség vagy helyiségrész. 21

22  a pénzforgalmi számláról felvett készpénz  a pénzforgalmi betétkönyv  készpénzben fogadott befizetések  az értékpapírok  az egyéb értékek (szigorú számadású nyomtatvány, csekkfüzet, bankkártya, Erzsébet utalvány, étkezési jegy stb.) A házipénztárban idegen pénzt, értékpapírt, egyéb értéket csak a vezető írásbeli engedélyével szabad tartani, melyeket elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. 22

23 A. A pénzforgalom lebonyolításának rendje:  a hamis pénzhez kapcsolódó eljárás  idegen pénz tárolásának szabályai  az utalványozás rendje  a házipénztárak közötti forgalom módja  a pénzforgalom bonyolítása bankszámlán 23

24 B. A pénzkezelés személyi és tárgyi feltételei, felelősségi szabályai:  a pénzügyi feladatokat a vezető által kijelölt munkakörökben foglalkoztatott személyek végzik  a pénztárhelyiség vagy helységrész kialakítása, a pénz tárolásának feltételei  a pénztárt a pénztáros teljes anyagi felelősséggel kezeli (írásban is nyilatkozik róla) 24

25 C. A készpénzben és a bankszámlán tartott forgalom lebonyolításának szabályai D. A készpénzmozgások jogcímei és eljárási rendje, a kerekítés szabályai E. A pénztári keret nagysága F. A készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárás (kik, milyen módon jogosultak, jegyzőkönyv), az ellenőrzés gyakorisága 25

26 G. A pénzszállítás szabályai: a szállítás módja és feltételei a szállított összeg nagyságától függ. A magyar biztosítók ajánlása 26

27 H. Vészhelyzetben követendő eljárás (az emberi élet mentése, elsősegélynyújtás, riasztás (mentők, rendőrség, tűzoltóság) I. A pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatolás rendje J. A pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályok 27

28  büntetlen előélet  szakmai hozzáértés: pénzügyi-számviteli szakképzettség, pénzügyi gyakorlat  összeférhetetlenség kizárása  a pénztárosi munkakörrel össze- férhetetlen ügyintézői feladat ellátása  bankszámla felett rendelkezési jog  közeli hozzátartozó utalványozási, ellen- őrzési, bankszámla felett rendelkezés  megbízhatóság  pontosság (precíz munkavégzés) 28

29 29 Utalványozó: cég vezetője, vagy az általa megbízott személy(ek), aki(k) elrendeli(k) a bevételek beszedését, illetve a kiadások kifizetését. Pénztárellenőr: feladata a pénztári bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése, a pénztári nyilvántartások felülvizsgálata, a tényleges pénzkészlet egyeztetése a pénztárjelentés adatával. Pénztári számfejtő: tényleges pénz- és értékkezelést nem végez, felülvizsgálja az alapbizonylatokat, számításokat végez, bizonylatokat állít ki, adatokat rögzít.

30 30 Pénztárrovancs: a pénztáros a pénztári órák befejezésével (de önellenőrzési céllal több- ször is) összehasonlítja a nyilvántartásokban szereplő és a pénztárban ténylegesen meglévő pénzállományt; pénztárzárlatkor ezt a pénztárellenőr is elvégzi. Házipénztári keret: a szervezet vezetője határozza meg, hogy pénztárzárás után mennyi a pénztárban tartható pénzösszeg felső határa (a keretet meghaló összeget még aznap be kell fizetni a cég bankszámlájára, postán vagy a bankban).

31 31 A Pénzkezelési Szabályzat és a pénztáros munkaköri leírása határozza meg:  a pénztárban tartott értékek és szigorú számadású nyomtatványok kezelése és megőrzése  a be- és kifizetést csak érvényesített, utalványozott, és annak ellenjegyzését is tartalmazó okmány alapján teljesítheti  minden be- és kifizetésről a teljesítést megelőzően, vagy azzal egyidejűleg bizonylatot állít ki

32 32  a pénzforgalmat időrendben nyilvántartás- ba köteles venni, ennek kritériumai:  csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad,  a nyilvántartásba felvett adatokat bizonylattal kell alátámasztani  naponta felméri a szükséges készpénz mennyiségét és címletösszetételét, a szükséges összeget felveszi a pénzforgalmi számláról és gondoskodik a pénztárba való beszállításáról

33 33  feladata általában az utánvételes küldemények kezelése, a címzett részlegek értesítése  elvégzi az időszaki (napi / kisebb forgalom setén heti vagy havi) pénztárzárást  a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információk (üzleti titkok) megőrzése  a vagyonvédelmi és adatvédelmi előírások betartása

34 34  a pénztárban nem fogadható el a  hiányos, rongálódott, megcsonkult,  hamisítványnak látszó vagy hamis bank- jegy vagy érme (vissza kell tartani, erről jegyzőkönyvet kell felvenni – mikor, hol és kitől kapta –, majd a pénzzel együtt át kell adni a számlavezető banknak)  a pénztárba csak a szervezet vezetője által felhatalmazottak léphetnek be  az idegen értékeket csak vezetői engedéllyel szabad a pénztárban tartani, elkülönítetten kezelve és nyilvántartva

35 35  az értékek őrzése páncélszekrényben (kazettában / páncélteremben) történik  a pénztárhelyiség és a páncélszekrény egyik kulcsával a pénztáros rendelkezik, a másik kulcsot hitelesen lezárt borítékban a szervezet vezetője őrzi;  a pénztáros távolléte esetén a vezető a pénztárellenőr és a pénztárat átvevő személy jelenlétében nyitja fel a pénztárat, erről és az ott talált értékek átadásáról jegyzőkönyvet vesznek fel  az értékvédelem érdekében meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket

36 36 Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által, illetve más személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. Az adatokat rögzíthetők kézírással (nem fakuló tintával) vagy gépi úton (időállóan olvasható, megmásíthatatlan módon) Pénzügyi bizonylatokon: az összeget számmal és betűvel is fel kell tűntetni, a javítás nem megengedett.

37 37

38 38 A pénztárba történő befizetésekről kell kiállítani 1.a kiállítóé (az alapbizonylathoz csatolva a könyveléshez kerül) 2.a befizető nyugtája (át kell neki adni) 3.a tőpéldány (tömbben marad, pénztáros őrzi)

39 39 Számítógépes program segítségével előállított bizonylat (minta)

40 40 A pénztári kifizetésekről kell kiállítani: 1.a kiállítóé (az alapbizonylathoz csatolva a könyveléshez kerül), 2.a tőpéldány (tömbben marad, pénztáros őrzi)

41 41 Számítógépes program segítségével előállított bizonylat (minta)

42 42  valóságos adatokat kell rögzíteni  a bizonylatok szigorú számadásúak  a pénztárbizonylatok nem javíthatók  a rontott bizonylatot érvényteleníteni kell (áthúzás, „RONTOTT” szót), új bizonylatot kell kiállítani  a rontott bizonylatot is meg kell őrizni  minden esetben csatolni (tűzni) kell az alapbizonylatokat  a pénztárbizonylatokat az alapbizony- latokkal együtt naponként le kell fűzni

43 43 A pénztárosnak minden pénztári bevételt és kiadást  a felmerülés sorrendjében  a Pénztárjelentésben vagy a pénztári számítógépes programban  szabályszerűen kiállított bizonylat alapján nyilvántartásba kell vennie.

44 44

45 45 Időszakonként (nap/hét/dekád) a pénztári órák befejeztével a pénztáros : 1.megállapítja a pénztárban lévő készpénzt címletenkénti bontásban és összegében 2.megállapítja a bevételek és kiadások nyilván- tartás szerinti összegét és a záróegyenleget 3.egyezteti a záróegyenleget a valóságos készpénzállománnyal: eltérés (többlet vagy hiány) esetén meghatározza összegét, majd tájékoztatja a vezetőt 4.a Pénztárjelentést és bizonylatait a pénztár- ellenőrnek átadja, aki ellenőrzés után aláírja 5.a Pénztárjelentés első példányát a mellékle- teivel együtt a könyvelésnek átadja

46 46 A számvitelről szóló évi C. törvény szerint a szigorú számadású nyomtatványok közé a)a készpénzkezeléshez kapcsolódó nyomtat- ványok (bevételi- és kiadási pénztárbizonylat, pénztárjelentés, készpénzcsekk stb.) b)a más jogszabály alapján meghatározott bizonylatok (pl. az ÁFA törvény szerint: nyugta, számla, egyszerűsített számla) c)minden olyan nyomtatvány, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni d)amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat.

47 47  a beszerzett készletet átadási jegyzék kíséretében kell a pénztáros részére átadni  az átadási jegyzékben a nyomtatványokat fajtánként elkülönítve, füzetenként, űrlaponként emelkedő számsorrendben kell felsorolni  meg kell vizsgálni, hogy az az űrlapok teljes számban megvannak-e, a sorszámok folyamatosak-e  a felülvizsgált szigorú számadású nyomtat- ványokat az egyéb nyomtatványoktól elkülönítetten, páncélszekrényben kell tárolni  naprakész nyilvántartást kell vezetni róluk a velük való elszámolás biztosítása miatt

48 48  a pénztáros bizonylatot csak a vezető írásbeli engedélyével és átvételi elismervény ellenében adhat ki  minden kiadás és visszavétel során elismervényt kell kiállítani és a pénztárosnak valamint az átvevőnek vagy átadónak (visszaadáskor) alá kell írnia  a használatból kivont (betelt, év végével lezárt) nyomtatványokat a pénztárosnak kell megőriznie

49 49 Kialakításakor formai megkötés nélkül a követ- kezőket kell rögzíteni:  a beszerzéseket (mikor, beszerzési számla száma, bizonylatok sorszáma: -tól, -ig)  a kiadásokat (mikor, kinek, elismervény száma, átadott bizonylatok sorszáma: -tól, -ig)  a visszavételezéseket (mikor, a tömbök használatbavételének és beteltének időpontját) A felhasználásról a felelős személyek elszámol- tathatóak. Sorszám szerint minden példánynak meg kell lennie, a rontott példányoknak is.

50 50 A számvitel törvény előírásai szerint a bizonylatokat (pl. a kiadási- és bevételi pénztárbizonylatot) és az analitikus (részletező) nyilvántartásokat (pl. pénztárjelentést) legalább 8 évig kell olvasható formában, visszakereshető módon megőrizni.

51 51 KÁRPÁTOK ALAPÍTVÁNY: Pénzkezelési szabályzat - minta Gyebnár Gyuláné: A fizetési forgalom lebonyolítása. Nemzeti Szakképzési és Feln ő ttképzési Intézet, Dorogi László: A kereskedelmi vállalkozás pénzforgalmának szabályai. Nemzeti Szakképzési és Feln ő ttképzési Intézet, Dorogi László: A kereskedelmi vállalkozás pénzforgalmának szabályai. Nemzeti Szakképzési és Feln ő ttképzési Intézet, Naár János: A pénzforgalom (I.) Naár János: A pénzforgalom (I.) prezentáció


Letölteni ppt "„Én csak arra figyelmeztetlek benneteket, hogy a pénzszerzés ne legyen életcélotok. A lélek nem gazdagszik pénzzel. És nem is szegényedik a pénz fogytával.”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések