Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 1 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A NÖVÉNYVÉDELEMBEN 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 1 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A NÖVÉNYVÉDELEMBEN 1."— Előadás másolata:

1

2 TÁMOP A/2-10/ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A NÖVÉNYVÉDELEMBEN 1

3 TÁMOP A/2-10/ Tartalomjegyzék A minőség és a minőségügy értelmezése 7-54 minőségügyi bevezető 7-25 megfelelőség minőség A minőségügyi szabályozási rendszer minőségügy szabványosítás nemzeti minőségügyi szabályozási rendszer

4 TÁMOP A/2-10/ Tartalomjegyzék (folytatás/1) Élelmiszerbiztonság GMP, GAP HACCP Termék nyomon-követhetősége EUREPGAP ISO Ember-ember kapcsolatú szolgáltatás szolgáltatások az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje

5 TÁMOP A/2-10/ Tartalomjegyzék (folytatás/2) ISO 9001 szabvány ISO audit TQM TQM értelmezése TQM jellemzése folytonos tökéletesítés a kiválóság mérése Milyen a jó élelmiszeripari minőségmenedzsment-rendszer?

6 TÁMOP A/2-10/ Tartalomjegyzék (folytatás/3) Környezet irányítási rendszer (KIR) ISO szabványsorozat Példa: a vizek védelme Szennyezések nyomon-követése EMAS

7 TÁMOP A/2-10/ Bevezetés A minőségügy jelentősége a növényvédelemben Az élelmiszertermelés során a növénytermelési technológiákba szorosan beépül a termesztett növények védelme a különböző kórokozóktól, kártevőktől. Az alkalmazható technológiák közötti választás felelőssége a szakemberé, amelyet legjobb tudása szerint kell elvégeznie. A minőség fogalma szorosan kötődik a növényvédelemmel foglalkozó szakemberek tevékenységéhez, úgy a munkafolyamatok szervezésénél, végrehajtásánál, mind a vevők és más érdekeltek igényeinek kielégítésénél. A növényvédő szakemberek számára fontos, hogy munkájuk során ügyeljenek a természeti környezet védelmére is. 6

8 TÁMOP A/2-10/ A MINŐSÉG ÉS A MINŐSÉGÜGY 7

9 TÁMOP A/2-10/ Minőségügy Minőségügy - történeti áttekintés

10 TÁMOP A/2-10/ „Kell hogy egy rendszernek célja legyen, valamilyen értéket kell létrehoznia, más szóval eredményeket. A rendszer vezetése számára szükséges, hogy tudással rendelkezzenek a rendszerben dolgozó emberekről és a rendszeralkotók közötti kapcsolatokról. „ W. Edwards Deming

11 TÁMOP A/2-10/ A minőségügy kialakulása Az emberrel egyidős Áldozat az isteneknek? Asszir birodalom – termékfelelősség Ókor – mérések, jelölések Biblia – hamis mérés Céhek – mestermunka, felszabadítás Tanúsítványok

12 TÁMOP A/2-10/ A minőségügy kialakulása (folytatás) Tömegtermelés „minőség-ellenőrzés” különválása „statisztikai folyamatszabályozás” Újkori termékfelelősség, fogyasztóvédelem USA-FDA Minőségmenedzsment-rendszer szabványok Minőségi díjak

13 TÁMOP A/2-10/ Néhány Minőség Guru minőségképe A célnak vagy használatnak való megfelelés, alkalmasság. (JURAN) A minőség nem más, mint egy erre alkalmas piacon a termék vagy szolgáltatás egyenletességének és megbízhatóságainak kis költséggel elérhető és előre megjósolható mértéke. (DEMING) A minőség a követelményeknek való megfelelés, és nem pedig megfelelés a jó színvonalnak. (P. B. CROSBY) A termék vagy szolgáltatás tulajdonságainak összessége a marketing, az irányítás, gyártás, műszaki tervezés, fenntartás révén, amelyek a használat során kielégítik a vevő elvárásait. (FEIGENBAUM) Egy termék minősége annál jobb, minél kisebb a termék társadalomnak okozott vesztesége. (TAGUCHI)

14 TÁMOP A/2-10/ A japán Shoji Shiba (1989) minőségmodellje értelmezésében igyekszik a korábbi, jól ismert minőség- értelmezések szintézisére: Shoji Shiba japán professzor tevékenységének hatására új megvilágításba került a minőségi szemlélet. A tudós szerint a minőségnek négy fokozata van: A szabványnak való megfelelés, A használatra való alkalmasság, A vevő ismert igényeinek való megfelelés, A várható (látens) igényeknek való megfelelés.

15 TÁMOP A/2-10/

16 TÁMOP A/2-10/ A minőség szerepe a vállalatirányításban A minőségügy folyamatszemléletével összefüggésben egy vállalkozás úgy jellemezhető, mint egy tevékenységekbe és folyamatokba szervezett erőforrásokból álló egység/ entitás, mely termékek és folyamatok kombinációjából álló technológiát alkalmaz, hogy a vevő számára értékes javakat és szolgáltatásokat állítson elő. A vevő annyi értéket tulajdonít a terméknek és a szolgáltatásoknak, amennyire követelményei, igényei és kívánságai elfogadható költségszinten teljesülnek vagy túlteljesülnek.

17 TÁMOP A/2-10/ A minőségügy térhódításának megfelelően a minőségrendszerek törekvése is változott: az előírásoknak való megfeleléstől indult, majd az lett a célja, hogy növelje a vevői elégedettséget (ISO 9001:2000), átfogó vállalati teljesítmény és képességek fejlesztése (ISO 9004:2000) útján. Ezzel egyidejűleg a minőségügyi mérnökök szerepe is fejlődött: az előírásoknak való megfelelés ellenőrzésétől „magának a folyamatnak és a gyártott javak minőségének maximálásáig” David Lyth: Quality Engineering A minőség szerepe a vállalatirányításban (folytatás)

18 TÁMOP A/2-10/ A versenyképes működés iránti igény arra késztette a minőségszakembereket, hogy először minőségszabályozó- rendszereket, majd fokozatosan minőségirányítási rendszereket (QMS) fejlesszenek ki és valósítsanak meg, beépítve a folyamatszabályozást, a belső auditfolyamatokat és a fenntartható, folyamatos fejlődés kezdeményeit. A minőségügyi rendszerek célja napjainkban átértékelődött, és mivel a minőséget szervezeti szinten értelmezik, ezért a vállalatvezetésnek elkötelezettséget kell vállalnia a minőség minden folyamatban és szinten történő megvalósulásáért. A minőség szerepe a vállalatirányításban (folytatás)

19 TÁMOP A/2-10/ A XX. század minőségüggyel foglalkozó nemzetközi szakemberei, „gurui” szinte kivétel nélkül vezetési kultúraként, a vállalati stratégia alappilléreként is értelmezték a minőségtudományt, és annak sokszínű eszközrendszerét. A vállalat vezetése célként jelöli meg a vevői igények kielégítését, amelyre utal E. Deming is híres 14 pontjában, amely egyszerűsítve közli azon tényezőket, amelyek a vállalat minőségorientált vezetését biztosítják: A minőség szerepe a vállalatirányításban (folytatás)

20 TÁMOP A/2-10/ Deming 14 pontja: 1. Legyen tartós cél és állandó feladat a termékek és szolgáltatások folyamatos javítása! 2. A termék, a szolgáltatás legyen elsőre jó! 3. A minőség nem az ellenőrzéstől, hanem a rendszer helyes megtervezésétől és működtetésétől várható. 4. Az üzleti kapcsolatok kiépítésénél nem elég az árból kiindulni. 5. Állandóan fejlesszük, javítsuk az egész rendszert! 6. Állandóan tanuljunk! 7. Vezetők, nem pedig menedzserek kellenek!

21 TÁMOP A/2-10/ Szűnjön meg az állandó félelem! 9. Döntsük le a funkcionális korlátokat! 10. Ne jelszavakkal, állandó figyelmeztetéssel ösztönözzünk! 11. A számokkal való ellenőrzés veszélyes! 12. Állítsuk vissza a jó munka becsületét! 13. Bátorítsuk a tanulást, becsüljük meg a tudást! 14. Ne csak beszéljünk, cselekedjünk is! Deming 14 pontja (folytatás) :

22 TÁMOP A/2-10/ A 14 pontot megalapozó általános vezetési filozófia: 1. Vevőorientáltság 2. Folyamatos javítás 3. A minőség a vállalati rendszer egészétől függ. A vezetőség fontos feladata a minőség iránti elkötelezettség kinyilvánításán kívül a dolgozók motiválása és a felkészültségének fejlesztése. A vezetőség további feladata, hogy sikerre vigye a szervezetet. A siker külső és belső formában jelentkezhet: előbbi piaci eredményként és társadalmi elismerésként, utóbbi a szervezeti és egyéni célok összehangolásaként.

23 TÁMOP A/2-10/ A vevői- fokusz, a vevői megelégedettség szerepet játszik a vállalat stratégiájának kialakításában. Cassidy szerint a szállító és a vevő megelégedettsége öt lépcsőn keresztül érhető el: - Meg kell határozni a vevő igényeit. - Ezeket az igényeket megfelelő tervekre és specifikációkra kell lefordítani. - Megfelelő fejlesztés- vizsgálatokkal biztosítani kell, hogy azon termékek, amelyek megfelelnek a specifikációknak a vevő igényeivel is találkozzanak. - Biztosítani kell, hogy a gyártásért felelősek, egyértelmű és mindenre kiterjedő utasításokat kapjanak. A vevők és vásárlók kapcsolat a az előlállítóval és szolgáltatóval.

24 TÁMOP A/2-10/ A fogyasztói kultúra szerepe a vállalati minősémenedzsment rendszerben A fogyasztói kultúra a XXI. században új kihívások elé állítja a szolgáltatókat és a termék-előállítókat. A vevők és a fogyasztók igényei egyre jobban specializálódnak. A fogyasztási folyamat résztvevői tudatosan választanak vagy elvetnek egy terméket/ szolgáltatást annak érték-tartalma alapján. Korunkban a termékhez hozzáadott, többletérték a keresett, a termékhez kapcsolódó szolgáltatások jellemzőek. A felgyorsult változás a fogyasztói habitusokban megköveteli a termelő- és szolgáltató szervezetek fokozott figyelmét és gyors reakcióját.

25 TÁMOP A/2-10/ A fogyasztói minőségkép fejlődése egyrészt segít a hatékonykommunikációban, és információszerzésben az igényfelmérés, tulajdonságtervezés során, másrészt a termékeket/ szolgáltatásokat jellemző alapfunkciók, látens igények kifejeződése veszít hangsúlyosságából és meg is változhat. A fogyasztó számára a jó minőség azt jelenti, hogy az objektum a saját, személyes igényeket kielégíti és ezen felül a termék/ szolgáltatás tulajdonsága valamilyen egyéb értéket is hordoz, így nagyfokú elégedettséghez is vezet a fogyasztási folyamat. A fogyasztói kultúra szerepe a vállalati minősémenedzsment rendszerben (folytatás)

26 TÁMOP A/2-10/ RÉSZLETES MINŐSÉGÜGY

27 TÁMOP A/2-10/ Alapfogalmak Megfelelőség Minőség Élelmiszer biztonság

28 TÁMOP A/2-10/ A MEGFELELŐSÉG

29 TÁMOP A/2-10/ A megfelelőség A minőségügyben a minőség mellett értelmezzük az objektumok (termékek, folyamatok, személyek, rendszerek stb.) – adott követelményrendszerre vonatkozó – megfelelőségét (conformity). Nem azt mondjuk, hogy egy objektum megfelelő, hanem azt mondjuk, hogy egy objektum egy adott követelményrendszer szempontjából megfelelő.

30 TÁMOP A/2-10/ A megfelelőség-megállapítás folyamata Megfelelőség-tulajdonságok kiválasztása Megfelelőség-vizsgálat Megfelelőség-megállapítás objektum megfelelőség-tulajdonságok meghatározott tulajdonságértékek az objektum adott követelményrendszerre vonatkozó megfelelősége Vizsgálati szempontok Vizsgálati módszer Megfelelőség követelmény- rendszer

31 TÁMOP A/2-10/ A megfelelőség-megállapítás főbb típusai Vizsgálat testing Átvizsgálás audit, inspection Vizsgáztatás examination Megfelelőség-megállapítás conformity assessment az objektum megfelelősége termék (anyag) folyamat, szolgáltatás, minőségügyi rendszer személy

32 TÁMOP A/2-10/ A MINŐSÉG

33 TÁMOP A/2-10/ A minőség általános filozófiai értelmezése A minős é g á ltal á nos (natur á lis) filoz ó fiai é rtelmez é se szerint adott dolog (objektum) minős é ge, pontosabban „ mineműs é ge ” a dolog azon tulajdons á gainak az ö sszess é ge, amelyek azz á teszik az adott dolgot, ami. jellemző funkcionális és leíró tulajdonságok Objektum

34 TÁMOP A/2-10/ A minőség értékszemléletű filozófiai értelmezése O B J E K T U M Lényeges tulajdonság (1) Tulajdonság érték (1) Vizsgálati szempont Mérés Lényeges tulajdonság (n) Tulajdonság érték (n) Vizsgálati szempont Mérés Minőség... értékrend

35 TÁMOP A/2-10/ A minőség korszerű értelmezése A korszerű minőségügy értelmezése szerint a termelési és a fogyasztási folyamatok minősége a termelési és a fogyasztási folyamatokban érdekeltek, azaz elsősorban a fogyasztók, a termelők és a társadalom értékítélete arra vonatkozóan, hogy a termelési és a fogyasztási folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, azaz az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak. A minőség tehát átadott érték.

36 TÁMOP A/2-10/ A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek áttekintése A minőségirányítás ISO 9001:2000 Élelmiszerbiztonság Irányítása Élelmiszerbiztonság, Minőségbiztosítás HACCP, Folyamatszabályozás BRC, IFS, EFSIS, ISO 22000

37 TÁMOP A/2-10/ A termelési folyamat minőségszabályozása

38 TÁMOP A/2-10/ Adott termék fogyasztói minőségének és megfelelőségének összehasonlítása JellemzőMinőségMegfelelőség Fogalma elsődlegesen szubjektívObjektív DimenziójaÉrtékNaturális TulajdonságtípusaFunkcionálisLeíró MérhetőségeNehezenKönnyen jelentőségealapvetőmásodlagos

39 TÁMOP A/2-10/ A piaci igénykielégítési folyamat

40 TÁMOP A/2-10/ Mi a minőségügy? A minőségügy a termelési és a fogyasztási folyamatok minőségének a nemzeti szintű és a vállalati szintű szabályozásával foglalkozik.

41 TÁMOP A/2-10/ A minőség szabályozása  Nemzeti szinten: jogszabályok, ajánlások, serkentés termékfelelősség, fogyasztóvédelem, CE jel, ….  Vállalati szinten: minőségmenedzsment-rendszer ISO 9004, GMP, Nemzeti Minőségi Díj követelményrendszer, ….

42 TÁMOP A/2-10/ A minőségügy nemzeti jelentősége A termelés (gyártás és szolgáltatás) magas színvonalú minősége

43 TÁMOP A/2-10/ A minőségügy vállalati jelentősége

44 TÁMOP A/2-10/ AZ IGÉNYKIELÉGÍTÉSI FOLYAMAT

45 TÁMOP A/2-10/ Az igénykielégítési folyamat értelmezése

46 TÁMOP A/2-10/ Piacok Szabadpiac –A szabadpiacot a kereslet és a kínálat szabályozza, az árak a kereslettől és a kínálattól függnek. A vevő akkor „Király”, ha kínálati piac van, ekkor ő dönti el, hogy mit, hol vásárol. Közpiac –A közpiacon általában nem a fogyasztó fizeti a csereértéket (az árut), hanem a közösség, az állam, vagy a közösségért felelősséget érző támogató.

47 TÁMOP A/2-10/ A teljes igénykielégítési folyamat TELJES FOGYASZTÁS I FOLYAMAT TELJES TERMELÉSI FOLYAMAT IGÉNY TERMÉK Fogyasztás Fogyasztás-szolgálat Piackutatás Termelési rendszer létesítése Termék és termelési rendszer tervezése Fogyasztói igény megjelenése Termelés

48 TÁMOP A/2-10/ A mezőgazdasági igénykielégítési lánc

49 TÁMOP A/2-10/ Az igénykielégítési folyamat érdekeltjei Az igénykielégítési folyamat alapvető érdekeltjei (stakeholders, interested parties), érintettjei, partnerei, társai, tág értelemben vett „vevői” a fogyasztási folyamatban érdekelt fogyasztók, a termelési folyamatban érdekelt termelők és a termelők beszállítói valamint a társadalom. Megjegyzés: érdekeltek – akik a lóversenyen egy lóra tettek.

50 TÁMOP A/2-10/ Az igénykielégítési folyamat minősége a termelési és a fogyasztási folyamatok minősége a társadalom értékítélete a termelő értékítélete a fogyasztó értékítélete Termelési folyamat Fogyasztási folyamat termék nyereség siker igénykielégítés biztonság serkentés biztonság KÖRNYEZET

51 TÁMOP A/2-10/ A minőség összetevői adott időpontbeli minőség a minőség időbelisége – a megbízhatóság a minőség veszélytelensége – a biztonság

52 TÁMOP A/2-10/ Az igénykielégítési folyamat minőségének időbelisége: A megbízhatóság Megbízhatóság: hibamentes működés Fenntartás/karbantartás nélkül értelmezett megbízhatóság (reliability) Fenntartással/karbantartással értelmezett megbízhatóság (dependability)

53 TÁMOP A/2-10/ A termelési illetve a fogyasztási folyamat biztonsága A biztonság azt jelenti, hogy az igénykielégítési folyamat által okozott károsodás kockázatának szintje elfogadható. A folyamatok (rendszerek) biztonságával a biztonságtudomány (Safety Science) foglalkozik, melynek lényege, hogy a veszély mértékét védelemmel elfogadható szintűre kell csökkenteni. A biztonság szempontjából kiemelt szerepe van az ún. kritikus folyamatoknak, rendszereknek, melyek meghibásodása nagy veszélyt jelent, így megfelelő védelmük biztosítása elengedhetetlen.

54 TÁMOP A/2-10/ ÉLELMISZERBIZTONSÁG

55 TÁMOP A/2-10/ A vendéglátásnak, a közétkeztetésnek, a cukrászati és hidegkonyhai tevékenységet végzőknek saját minőségbiztosítási rendszert kell működtetniük, a biológiai, fizikai és kémiai veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló élelmiszer biztonsági rendszer kiépítésével és működtetésével, a Magyar Élelmiszerkönyvben megfogalmazott előírásokra építve. Ezt a 80/1999.( XII,28.) GM-EüM-FVM. együttes rendelete tette kötelezővé.

56 TÁMOP A/2-10/ A MINŐSÉGÜGY

57 TÁMOP A/2-10/ A minőségügy tartalma A minőségügy része: A műszaki szabályozás (technical regulation), a biztonságtechnika, az élet-, egészség-, munka-, személy-, erkölcs-, a vagyon- és tűzvédelem, valamint a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos környezetvédelem.

58 TÁMOP A/2-10/ A minőségügy tartalma (folytatás) A minőségelemzés alapvető eszköze az értékelemzés, szerves része egyrészt az ergonómia, másrészt a forma, az esztétikum, a formatervezés, a design. A minőségügy része a termékazonosítás, a termékjelölés és az eredetjelölés. A minőségügyhöz szorosan kapcsolódó terület a védjegy témaköre. A minőség és a minőségbiztosítás a franchising elválaszthatatlan része.

59 TÁMOP A/2-10/ A minőségügy terjedelme nyereségérdekeltségű gyártás nyereségérdekeltségű szolgáltatás közszolgáltatás közigazgatás államigazgatás minden piaci igénykielégítési folyamat

60 TÁMOP A/2-10/ A minőség kétszintű szabályozási rendszere Vállalat Vállalati Minőségszabályozási Rendszer Nemzeti minőségügyi szabályozási rendszer Minőségügyi szabályozási rendszer Vállalat Vállalati Minőségszabályozási Rendszer Vállalat Vállalati Minőségszabályozási Rendszer

61 TÁMOP A/2-10/ A piac minőségügyi szabályozása A kapitalista gazdaság a nyereségmaximalizálással csak a szabadpiacot szabályozza! A közpiac magánosítása nem oldja meg a problémákat! A közpiac a minőség mint közérdek alapján szabályozható, de ehhez közösségi értékrend szükséges!

62 TÁMOP A/2-10/ A minőségügy és az erkölcs kapcsolata A minős é g ü gy sz á mos guruja meg á llap í totta, hogy erk ö lcs n é lk ü l nincs minős é g! Az erk ö lcsi hozz áá ll á st ó l f ü gg az ig é nyek, a munkat á rsak vezet é se, a munkat á rsak egym á shoz val ó viszonya, a termel é s minős é ge, a termelő é s a fogyaszt ó kapcsolata, az ü gyfelekkel val ó b á n á sm ó d. A minős é g szempontj á b ó l ez é rt meghat á roz ó a v á llalati kult ú ra, az é rt é krend, etikai k ó dex.

63 TÁMOP A/2-10/ A SZABVÁNYOSÍTÁS

64 TÁMOP A/2-10/ A szabvány értelmezése  standard (angol) szokásos követelmény dokumentált előírás viszonyításul szolgáló anyag, módszer, ….  a szabvány (magyar) ismétlődő (műszaki) feladatok egységes, kedvező megoldásának közzétett leírása

65 TÁMOP A/2-10/ A szabványok és a jog  a szabványok használata önkéntes, nem kötelező  jogszabály (nemzeti) szabvány használatát kötelezővé teheti az adott országban  az EU-ban minden tagállam köteles honosítani az EU szabványokat

66 TÁMOP A/2-10/ A szabványok lényege  egységesítés cserélhetőség összekapcsolhatóság  követelményszint biztonság biztosítása összehasonlíthatóság

67 TÁMOP A/2-10/ A szabványosítás  minden érdekelt fél bevonásával gyártók, felhasználók, társadalom  megfelelő eljárásrenddel  a szabványosító szervezet tagjai szavazással

68 TÁMOP A/2-10/ A szabványok főbb típusai a szabványosító szervezet alapján  szabvány  vállalati szabvány  nemzeti szabvány  európai szabvány  „nemzetközi” szabvány

69 TÁMOP A/2-10/ Ismertebb szabványosító szervezetek  nemzeti MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET BSI, …..  európai (EU és EFTA) CEN Európai Szabványügyi Bizottság CENELEC Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság ETSI Európai Távközlési Szabványügyi Intézet …… kapcsolódó szervezetek  „nemzetközi” ISO IEC …..

70 TÁMOP A/2-10/ A szabványjel  MSZ  EN  ISO  IEC  ….. Például: ISO 9004:2000 MSZ EN ISO 9004:2001

71 TÁMOP A/2-10/ A szabványosító és a szabványjel  MSZT MSZ  BSI BS  CEN, CENELEC EN  ISO ISO  IEC IEC  ISO és IEC ISO/IEC

72 TÁMOP A/2-10/ A szabványosítás kapcsolatrendszere

73 TÁMOP A/2-10/ A szabvány használata megegyezés alapján  vállalaton belül  piaci szereplők között

74 TÁMOP A/2-10/ A NEMZETI MINŐSÉGÜGYI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER

75 TÁMOP A/2-10/ A nemzeti minőségügyi szabályozó rendszer  a minőségügyi helyzet figyelése piacfelügyelet  a minőségügyi helyzet értékelése  a nemzeti minőségpolitika megalkotása  a minőségügyi jogszabályok, ajánlások alkotása hatásértékelés!

76 TÁMOP A/2-10/ A nemzeti minőségügyi végrehajtó rendszerek A minőségügyi igazságszolgáltatási rendszerek  a fogyasztói érdekek védelme  a termelői érdekek védelme (iparvédelem)  a piac védelme

77 TÁMOP A/2-10/ A nemzeti minőségügyi végrehajtó rendszerek A műszaki szabályozási rendszerek  önkéntes (piaci) megfelelőség-vizsgálat, -tanúsítás, akkreditálás  hatósági szakterületi védelmi egészségügyi, élelmiszer, gyógyszer, ….  hatósági általános védelmi munka-, környezet-, ….

78 TÁMOP A/2-10/ A nemzeti minőségügyi végrehajtó rendszerek A minőségügyi serkentő rendszerek minőségügyi program, mozgalom minőségi díjak, elismerések minőségügyi jelek, védjegyek minőségügyi tájékoztatási, oktatási rendszerek minőségügyi támogatási rendszerek minőségügyi közvetett támogatási rendszerek

79 TÁMOP A/2-10/ A minőségügyi igazságszolgáltatási végrehajtó rendszer  a fogyasztói érdekek védelme  a termelői érdekek védelme (iparvédelem)  a piac védelme

80 TÁMOP A/2-10/ A minőségügyi igazságszolgáltatási rendszer A fogyasztói érdekek védelme termékfelelősség * termékbiztonság fogyasztóvédelem * a fogyasztóvédelmi törvény a fogyasztók büntetőjogi védelme a szerződés hibás teljesítésének szankciói a vásárlók minőségi kifogásainak kezelése a gazdasági reklámtevékenység

81 TÁMOP A/2-10/ Termékfelelősség termék: minden ingó (tapintható) dolog és az elektromos áram termékfelelősség: a gyártó felel a termék hibája által okozott kárért

82 TÁMOP A/2-10/ A fogyasztók alapvető jogai Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya (Consumer Protection Charter) szerint a fogyasztónak joga van: - az alapvető szükségletekhez olyan fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz, amelyek a túlélést biztosítják (megfelelő élelmiszer, ruházat, lakás, egészségügyi ellátás, oktatás, higiénia); - a biztonsághoz az életre és egészségre veszélyes árucikkek és szolgáltatások elleni védelem joga;

83 TÁMOP A/2-10/ A fogyasztók alapvető jogai (folytatás/1) Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya (Consumer Protection Charter) szerint a fogyasztónak joga van: - a tájékoztatáshoz a tisztességtelen és félrevezető hirdetés és címkézés elleni védelemhez, valamint a tények ismertetéséhez és a feltétlen tájékoztatáshoz való jog; - a választáshoz versenyképes fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz való jog, a megfelelő minőség biztosításával;

84 TÁMOP A/2-10/ A fogyasztók alapvető jogai (folytatás/2 ) Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya (Consumer Protection Charter) szerint a fogyasztónak joga van: - a képviselethez a fogyasztói érdekek érvényesítéséhez való jog a kormányzati politika tervezésében és végrehajtásában; - a kártérítéshez a rossz minőségű fogyasztási cikkek és a nem megfelelő szolgáltatások ellentételezéséhez való jog;

85 TÁMOP A/2-10/ A fogyasztók alapvető jogai (folytatás/3) Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya (Consumer Protection Charter) szerint a fogyasztónak joga van: - a fogyasztók oktatásához a megfelelő tudás és gyakorlat megszerzéséhez való jog a tájékozott fogyasztóvá váláshoz; - az egészséges környezethez a félelem- és veszélymentes környezethez való jog, amely a méltóságot és a jólétet biztosítja.

86 TÁMOP A/2-10/ A fogyasztói érdekek védelme A minőség büntetőjogi védelme  visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel  a rossz minőségű termék forgalomba hozatala  a minőség (megfelelőség) hamis tanúsítása  az áru hamis jelölése  a fogyasztó megtévesztése

87 TÁMOP A/2-10/ A gazdasági reklámtevékenységről Reklám: versenyeszköz  hirdetés jellegű tájékoztatás áruk vásárlására ojogok igénybevétele océlok, nézetek megismerése, befolyásolás  népszerűsítés oáru tulajdonsága oszervezet Tilos reklámátevékenységek  megtévesztésre alkalmas túlzó, félrevezető, mást ócsárol  közerkölcsöt sérti  jogszabályba ütközik  indokolatlan összehasonlítás  egészségre, környezetre ártalmas Megjegyzés: csomagküldő szolgálat

88 TÁMOP A/2-10/ A minőségügyi igazságszolgáltatási rendszer A termelői érdekek védelme (iparvédelem)  A találmányok szabadalmi oltalmáról  A használati minta oltalmáról  A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról  A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról  a szerzői jogról

89 TÁMOP A/2-10/ A minőségügyi igazságszolgáltatási rendszer A piac védelme a tisztességtelen piaci magatartás tilalma* szerződésjog* felelősség szerződésen kívül okozott kárért*

90 TÁMOP A/2-10/ A SZERZŐDÉSJOG

91 TÁMOP A/2-10/ Szerződés  Szerződés: a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.  Akaratnyilatkozat: szóban írásban ráutaló magatartással (a formátlanság szabálya!)

92 TÁMOP A/2-10/ A szerződés hibás teljesítése Szavatosság Típusai: kellékszavatosság jogszavatosság A vevő kötelezett a bizonyításra: a termék eladáskor hibás volt

93 TÁMOP A/2-10/ A szerződés hibás teljesítése (folytatás) Jótállás Az eladó kötelezett a bizonyításra: a termék eladáskor hibátlan volt

94 TÁMOP A/2-10/ Felelősség szerződésen kívül okozott kárért Aki másnak jogellenesen kárt okozott, köteles azt megtéríteni. Feltételek: jogellenes magatartás (pl. vagyoni károkozás) a kár (vagyoni, nem vagyoni) összefüggés a magatartás és a kár között vétkesség (szándékosság, gondatlanság mindegy)

95 TÁMOP A/2-10/ Felelősség szerződésen kívül okozott kárért (folytatás) Kártérítési felelősség veszélyes üzem működésétől eredő kár (járművek, gázművek, vízművek, mérgező anyagok stb.) alkalmazott károkozása szövetkezeti tag károkozása államigazgatási jogkörben okozott kár a megbízott károkozása a képviselő károkozása

96 TÁMOP A/2-10/ ÉLELMISZERBIZTONSÁG

97 TÁMOP A/2-10/ A vendéglátásnak, a közétkeztetésnek, a cukrászati és hidegkonyhai tevékenységet végzőknek saját minőségbiztosítási rendszert kell működtetniük, a biológiai, fizikai és kémiai veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló élelmiszer biztonsági rendszer kiépítésével és működtetésével, a Magyar Élelmiszerkönyvben megfogalmazott előírásokra építve. Ezt a 80/1999.( XII,28.) GM-EüM-FVM. együttes rendelete tette kötelezővé.

98 TÁMOP A/2-10/ Az elvárható gondosság követelményrendszere Olyan követelményrendszer, amely minden „ésszerű megelőző intézkedés” és a meghatározott dokumentációs elemeinek betartásával az élelmiszer-előállító képes csökkenteni a hibás termék okozta kockázatot illetve fokozza a termék- biztonságot.

99 TÁMOP A/2-10/ Általánosságban az élelmiszer-előállítónak meg kell tudni mutatnia, hogy: az előállításra használt épületei, gépei-berendezései megfelenek az Élelmiszertörvény előírásainak (Élelmiszeripari gépek higiéniai minősítése, Food Safety Act 1990.) kielégítő veszélyelemzéssel rendelkezik jóhírű beszállítóktól vásárol a társaság a terméket megfelelő hőmérsékleten tárolta készletgazdálkodási rendszert mûködtet a munkavállalók a tevékenységnek megfelelő élelmiszerhigiéniai képzést kaptak

100 TÁMOP A/2-10/ Az elvárható gondosság írásos dokumentumai a következők lehetnek: beszállítók ellenőrzésének dokumentumai veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok (HACCP) tárolási hőmérsékletek napi ellenőrzése takarítás-fertőtlenítés elvégzésének dokumentumai nyomonkövethető (Lot-kód),termelési dokumentumok rágcsáló és rovarmonitorozás (pest control) dokumentumai alkalmazottak élelmiszerhigiéniai képzése

101 TÁMOP A/2-10/ GMP (Good Manufactural Practice) Jó Gyártási Gyakorlat A Jó Gyártási Gyakorlat követelményrendszer (azokat a követelményeket foglalja magába, amelyekkel biztosítható, hogy a termékek megbízható ellenőrzés alatt készülnek. Továbbá mindazon technológiai, szervezési, műszaki eljárások, amelyek elvégzését a szakma képviselői a tudományos, gazdasági ismeretek alapján szükségesnek tartanak arra, hogy a vevők által megkövetelt egyenletes minőségű és biztonságos terméket állítsanak elő.

102 TÁMOP A/2-10/ GMP (Good Manufactural Practice) Jó Gyártási Gyakorlat (folytatás) A GMP szabályozás megköveteli, hogy a gyártók, az előállítók, a csomagolók, a gyógyszergyártásban, az orvosi eszközöknél, és néhány élelmiszerterméknél valamint a vérkészítményeknél tegyenek olyan megelőző lépéseket, hogy biztosítsák termékeik biztonságát, tisztaságát és hatásosságát. GMP szabályozás minőségügyi szemléletet kíván a termelésben, ami lehetővé teszi, hogy a társaság a minimális szintre csökkentse vagy megszüntesse a szennyeződés és keresztszennyeződés lehetőségét és a hibákat. Ezáltal védi a fogyasztót a veszélyes vagy nem kellően hatásos termékek vásárlásával szemben.

103 TÁMOP A/2-10/ GAP (Good Agricultural Practice) Jó Mezőgazdasági Gyakorlat Közösségi Agrárpolitika részeként önkéntesen alkalmazható helyes és szakszerű mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásával biztosítható az elsődleges mezőgazdasági termékek biztonságos előállítása, valamint a termékfelelősségi törvény kiterjesztése a termelőkre.

104 TÁMOP A/2-10/ GAP (Good Agricultural Practice) Jó Mezőgazdasági Gyakorlat (folytatás) A gyakorlati ajánlások a mezőgazdasági termelés (növénytermesztés) következő területeire vonatkoznak: termőföld használata komposztálás és trágyakezelés vízhasználat növény védőszerek használata betakarítás és egyéb kézi munkák a betakarítás eszközei

105 TÁMOP A/2-10/ A VESZÉLYELEMZÉS ÉS KRITIKUS SZABÁLYOZÁSI PONTOK (HACCP) RENDSZER

106 TÁMOP A/2-10/ MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus /1993 számú előírás A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének alkalmazása

107 TÁMOP A/2-10/ A HACCP rendszer alapelvei 1. alapelv A vesz é lyelemz é s v é gz é se 2. alapelv A Kritikus Szab á lyoz á si Pontok (CCP-k) meghat á roz á sa 3. alapelv A kritikus hat á r é rt é k(ek) meg á llap í t á sa 4. alapelv A CCP szab á lyoz á s á t fel ü gyelő rendszer fel á ll í t á sa

108 TÁMOP A/2-10/ A HACCP rendszer alapelvei (folytatás) 5. alapelv Azon helyesb í tő tev é kenys é g meghat á roz á sa, melyet akkor kell elv é gezni, ha a fel ü gyelet azt jelzi, hogy egy adott CCP nem á ll szab á lyoz á s alatt 6. alapelv Az igazol á sra szolg á l ó elj á r á sok meg á llap í t á sa, annak megerős í t é s é re, hogy a HACCP-rendszer hat é konyan műk ö dik 7. alapelv Olyan dokument á ci ó l é trehoz á sa, amely tartalmaz ezen alapelvekhez é s alkalmaz á sukhoz tartoz ó minden elj á r á st é s nyilv á ntart á st.

109 TÁMOP A/2-10/ A CCP-k meghatározásához használt döntési fa egy példája

110 TÁMOP A/2-10/ A CCP-k meghatározásához használt döntési fa egy példája

111 TÁMOP A/2-10/ A HACCP-munkalap egy példája 1. Írják le a terméket 2. Készítsenek folyamatábrát Nyilván- tartáso- kat Helyes- bítő tevékeny- ség(ek)et felügyel ő módszer -(eke)t kritikus határér- ték(ek)et CCP(k)-t Szabá- lyozó intézke- dés(eke)t Veszély- (eke)t művelet et (lépést) 3. Sorolják fel a 4. Igazolás

112 TÁMOP A/2-10/ Termék minőség-Élelmiszer biztonság-Irányítási rendszer Termék minőség: a termék mineműsége; annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket, a termékre vonatkozó elvárt követelmények és képességek összessége A bor minősége: szubjektív az élvezeti érték; íz, zamat, összbenyomás alapján, érzékszervi minősítéssel könnyen, azonnal megállapítható, alapvető jelentőségű A bor megfelelősége: hosszadalmas, összetett, kémiai- analitikai módszerekkel meghatározott

113 TÁMOP A/2-10/ Termék minőség-Élelmiszer biztonság-Irányítási rendszer (folyt.) Élelmiszer biztonság: annak a biztosítéka, hogy az élelmiszer nem okoz ártalmat fogyasztójának, amikor azt felhasználásának megfelelően elkészítik / vagy elfogyasztják Irányítási rendszer: egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló elemek összessége, politika és célok megfogalmazásához, valamint célok eléréséhez Élelmiszer lánc: az elsődleges élelmiszer előállítástól a végső fogyasztásig terjedő teljes folyamat szereplőinek láncolata

114 TÁMOP A/2-10/ A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek áttekintése A minőségirányítás ISO 9001:2000 Élelmiszerbiztonság Irányítása Élelmiszerbiztonság, Minőségbiztosítás HACCP, Folyamatszabályozás BRC, IFS, EFSIS, ISO 22000

115 TÁMOP A/2-10/ A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek kialakítására ható tényezők 2003/LXXXII. Élelmiszertörvény követelmény (minőségbiztosítási, élelmiszerbiztonsági rendszerek alkalmazása) RECOMMENDED INTERNATIONAL CODE OF PRACTICE GENERAL PRINCIPLES OF FOOD HYGIENE CAC/RCP , Rev , Amd. (1999) AJÁNLOTT NEMZETKÖZI GYAKORLATI SZABÁLYZAT AZ ÉLELMISZERHIGIÉNIA ÁLTALÁNOS ALAPELVEI

116 TÁMOP A/2-10/ A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek kialakítására ható tényezők (folyt.) Fokozódó vevői követelmény a minőség- illetve élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek működtetése, tanúsítottsága Az élelmiszerláncok-sajátmárkás termékek beszállítási feltétele Korrekt adatszolgáltatási kötelezettség a hatósági ellenőrzéseknél Hatósági ellenőrzések-fokozódó szankciók Fokozódó EU piaci verseny a külföldi beszállítókkal Nyomonkövethetőség, termékvisszahívás Termékfelelősségi, fogyasztóvédelmi perek, élelmiszer botrányok

117 TÁMOP A/2-10/ Az irányítási rendszerek alkalmazásának előnyei Független szervezetek általi igazolás, tanúsítás, nemzetközi elismertség-piaci érték Versenyelőny a hazai szállítókkal- egyenlő esélyek a külföldi beszállítókkal szemben Modern alapokra helyezett működés (kézi vezérlés-irányítás) Önellenőrzés elsődleges szerepe a hatósági ellenőrzésekkel szemben Korrekt adatszolgáltatás a hatósági ellenőrzéseknél

118 TÁMOP A/2-10/ Az irányítási rendszerek alkalmazásának előnyei (folyt.) Megteremti a folyamatos fejlődés és eredményes működés lehetőségét, a minőséget állítja a központba Csökken a termékfelelősségi kockázat Teljeskörű legalitás, jogszabályi megfelelőség Áttekinthetőség, rendezett dokumentációs környezet, rendelkezésre álló bizonyítékok az előállítás körülményeiről Nyomonkövethetőség

119 TÁMOP A/2-10/ Az irányítási rendszerek hátrányai Kiépítésük költséges A rossz évjáratok ellen nem védenek Többféle rendszert követelnek az egyes vevők, nincs egységes, minden vevőnek egyaránt megfelelő rendszer Működtetésük a szervezet méretével arányosan több energiát és munkaerőt igényel Nincs jogszabályi kötelezettség Tanúsíttatásuk költséges Dokumentálással jár a működtetésük Nem a tökéletes minőséget garantálják, csak a folyamatos javítást illetve helyesbítést teszik lehetővé

120 TÁMOP A/2-10/ Átjárhatóság a rendszerek között Minden irányítási és biztosítási rendszer alapja a folyamatok azonosítása és szabályozása HACCP alapok alkalmazása Az egyes rendszerek egymásba integrálhatóak, elegendő egyetlen kézikönyvet készíteni Az eltérő rendszerek speciális követelményei egymásba felvehetőek

121 TÁMOP A/2-10/ A TERMÉK NYOMONKÖVETHETŐSÉGE (borászat)

122 TÁMOP A/2-10/ láncszem Beszállítás Termék Termelő-Gyártó Termelési környezet Lot Beszállítás Termék beépülés-teljes igénykielégítási lánc A gyártásazonosító Lot-kód jelentősége a nyomonkövethetőségi kapcsolódási pontokon Beszállítás

123 TÁMOP A/2-10/ A gyártásazonosító Lot-kód jelentősége a nyomonkövethetőségi kapcsolódási pontokon A beszállítói lánc szereplőinek törzsadatokat illetve az aktuális beszállításhoz kötődő adatokat (Lot-kód) kell szolgáltatnia a felette álló lánctagnak. A beszállítói adatoknak az aktuális beszállítást és a terméket azonosító adatnak (gyártásazonosító) vagy kódnak (Lot) kell lennie. A gyártásazonosító Lot-kód használatának a nyomonkövethetőség kapcsolódási pontokon nagy jelentősége van

124 TÁMOP A/2-10/ Egy palack bor lehívása

125 TÁMOP A/2-10/ AZ EMBER-EMBER KAPCSOLATÚ SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGMENEDZSMENTJE

126 TÁMOP A/2-10/ Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje A szolgáltatások értelmezése Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások főbb jellemzői Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje

127 TÁMOP A/2-10/ A szolgáltatások értelmezése A termelés: gyártás és szolgáltatás A szolgáltatások csoportosítása A szolgáltatások értelmezése

128 TÁMOP A/2-10/ A termelés két alaptípusa TERMELÉSTERMÉKFOGYASZTÁS gyártás gyártmány használata felhasználása szolgáltatásszolgáltatmány szolgáltatás/ szolgáltatmány igénybevétele

129 TÁMOP A/2-10/ A szolgáltatások csoportosítása (önkényes!) Természetvédelmi szolgáltatások Rendszert létesítő szolgáltatások (projekt) Új ismeretet létrehozó szolgáltatások (projekt) Közellátó szolgáltatások (rendszerek) Társadalmi szolgáltatások Fogyasztási szolgáltatások Személyi szolgáltatások

130 TÁMOP A/2-10/ Szolgáltatások – példák (1) Természetvédelmi szolgáltatások vadgazdálkodás erdőgazdálkodás természetvédelem parkok fenntartása vízkészlet-gazdálkodás halgazdálkodás

131 TÁMOP A/2-10/ Szolgáltatások – példák (2) Létesítés (projektek) Rendszert létesítő szolgáltatások infrastruktúra-beruházás út, csatorna, ház, gyár, …. létesítése Új ismeretet létrehozó szolgáltatások kutatás-fejlesztés

132 TÁMOP A/2-10/ Szolgáltatások – példák (3) Ellátó rendszert működtető szolgáltatások víz, gáz, villany csatorna, szemét távközlés, hírközlés, posta közlekedés: közúti, vasúti, légi, vízi

133 TÁMOP A/2-10/ Szolgáltatások – példák (4) Társadalmi szolgáltatás Igazgatás államigazgatás, közigazgatás nemzet-, rend-, tűz-, élet-, vagyonvédelem, … bíróság, ügyészség Társadalmi (köz)szolgáltatás egészségügyioktatási temetésikulturális szociális, jólétivallási sportmédia

134 TÁMOP A/2-10/ Szolgáltatások – példák (5) Fogyasztói szolgáltatások Fogyasztási szolgáltatás nagy- és kiskereskedelem szállítás, raktározás fogyasztási cikkek karbantartása szerviz, tisztítás kölcsönzés Általános szolgáltatás bank, pénzügy, könyvelés biztosítás, jogi, szakértői tanácsadás

135 TÁMOP A/2-10/ Szolgáltatások – példák (6) Személyi szolgáltatások háztartásvezetés, takarítás, gyermekfelügyelet őrzővédelem étterem, szálloda, üdülés, utazás fodrász, kozmetika, masszázs, … munkaközvetítés

136 TÁMOP A/2-10/ A szolgáltatások értelmezése Nevezéktani problémák „ termelés” nem egyértelmű termelés = gyártás és szolgáltatás ( ……… = termelés és szolgáltatás) ( ……… = ipar és szolgáltatás) szolgáltatás = a nem gyártó termelés Megjegyzés: a bányászat és a mezőgazdaság gyártás!

137 TÁMOP A/2-10/ A szolgáltatások értelmezése A termelés főbb típusai rendszeres, ismétlődő gyártmányelőállítás = gyártás rendszerműködtetés (I): természetvédelmi szolgáltatás rendszerműködtetés (II): közellátó szolgáltató rendszerek működtetése (egyedi, egyszeri) létesítmény-létrehozás = projekt (szolgáltatás?) (egyedi, egyszeri) ember-ember kapcsolatú szolgáltatás

138 TÁMOP A/2-10/ tevékenységtermelés és fogyasztás térben és időben termékcél gyártásfüggetlentömegszerűáru létesítésfüggetlenegyedilétesítmény (áru) közellátó szolgáltatás összefüggőfolyamatosáru ember-ember kapcsolatú szolgáltatás összefüggő egy rendszerben egyedi folyamat állapot- változás természet- védelem összefüggő egy rendszerben egyedi folyamat állapot- változás

139 TÁMOP A/2-10/ A szolgáltatások különleges típusa: az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások Példák: tanítás-tanulás gyógyítás-gyógyulás tanácsadás-tanácskérés ügyintézés-ügyintézés-kérés

140 TÁMOP A/2-10/ Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői A termelési (szolgáltatást nyújtó) és a fogyasztási (szolgáltatást befogadó) folyamatok egy rendszerben térben ugyanott egyidőben zajlanak le (adott tér és idő) (Inseparability/Simultaneously) A folyamatok általában egyediek (Heterogeneity), csak közelítően tekinthetők ismételhetőnek.

141 TÁMOP A/2-10/ Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői A termék, azaz a szolgáltatmány – folyamatában észlelhető – a keletkezés pillanatában átadásra kerül – nem megfogható (Intangibility) – nem tárolható, nem szállítható (Perishability) – előre nem készíthető el

142 TÁMOP A/2-10/ Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások szolgáltatmányának jellemzői Heterogeneity – ingadozás Intangibility – megfoghatatlanság Perishability – tárolhatatlanság Inseparability – elválaszthatatlanság „HIPI”

143 TÁMOP A/2-10/ Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői A szolgáltatást nyújtó és befogadó folyamatok, azaz az igénykielégítési folyamat minőségét befolyásolja: a rendszer a szolgáltatást nyújtó és befogadó folyamatok a termelő és a fogyasztó a környezet, helyiség az eszközök az időtartomány

144 TÁMOP A/2-10/ Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői A szolgáltatást nyújtó és befogadó folyamatok egyrendszerbelisége, egyidejűsége és egyhelyűsége miatt a termelési folyamat minőségét a fogyasztó is befolyásolja a fogyasztási folyamat minőségét a termelő is befolyásolja a jó minőség szükséges feltétele a termelő és a fogyasztó segítő együttműködése!

145 TÁMOP A/2-10/ Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások esetén az igénykielégítési folyamat minőségét alapvetően meghatározza a szolgáltatást nyújtó (termelő) egyén/szervezet képessége, tevékenysége. a személyzet kiválasztása irányítása, felügyelete továbbképzése értékelése meghatározó!

146 TÁMOP A/2-10/ Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások főbb jellemzői A szolgáltatást adó és befogadó kapcsolatrendszere a kapcsolat típusa szolgáltatást adó szolgáltatást befogadó szakmaiképzettség, képesség tájékoztatás, oktatás emberi jogi (szerződésbeli) szakmai felelősség felelősség, de kötelesség is! együttműködés empátia

147 TÁMOP A/2-10/ Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások folyamatszabályozása Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások megfelelőségszabályozása Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségszabályozása

148 TÁMOP A/2-10/ Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje folyamatszabályozás Mivel ember-függő, így a folyamat pontosan nem szabályozható Számos esetben jogszabály rögzíti az alapelveket (közoktatás, felsőoktatás, egészségügy….) Számos esetben jogszabály rögzíti a folyamatokat (pénzügy, közigazgatás, ….) Minél bonyolultabb a folyamat, annál képzettebbnek kell végrehajtania (GMP elv!)

149 TÁMOP A/2-10/ Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje Megfelelőségszabályozás A termék megfelelősége általában nem értelmezhető! A szolgáltatást adó megfelelősége általában nehezen értelmezhető! A szolgáltató folyamat megfelelősége általában nehezen értelmezhető! Közvetett megfelelőségszabályozás: A szolgáltatást adó megfelelősége az induláskor és a folyamat során A szolgáltatást befogadó megfelelősége az induláskor és a folyamat során A szolgáltatást befogadó megfelelősége a folyamat végén A szolgáltató folyamat megfelelősége a folyamat során

150 TÁMOP A/2-10/ Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje A megnemfelelőség kezelése A megnemfordítható (irreverzibilis) folyamatok esetén a megnemfelelőség adott, nem kezelhető (sebészet, ….) A megfordítható (reverzibilis) folyamatok esetén a megnemfelelőség helyesbítő (korrigáló) folyamat segítségével kezelhető (fodrászat, tanfolyami oktatás, házasságkötés, ….?)

151 TÁMOP A/2-10/ Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje Az emberi szolgáltatási folyamatok minősége Az emberi szolgáltatási folyamatok általában kétfokozatú igénykielégítési folyamatok, ezért az emberi szolgáltatási folyamatok minősége csak a szolgáltatási folyamatot követő, a szolgáltatmányt hasznosító folyamattal együtt értelmezhető!

152 TÁMOP A/2-10/ fokozat2. fokozat szolgáltatási folyamatszolgáltatmány- hasznosítási folyamat tanítás-tanulástudáshasznosítás gyógyítás-gyógyulásegészséges élet

153 TÁMOP A/2-10/ Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje Az emberi szolgáltatási folyamatok minőségének becslése A minőség fogyasztói becslése A panasz/reklamáció, illetve az elégedettség általában nem a kétfokozatú igénykielégítési folyamatra, általában nem a szolgáltatmányra (termékre) vonatkozik, hanem a szolgáltatást adó emberi kapcsolataira, illetve a szolgáltatást befogadó állapotára.

154 TÁMOP A/2-10/ Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje Az emberi szolgáltatási folyamatok minőségszabályozása Bár a minőség fogyasztói becslése általában torz, az emberi szolgáltatási folyamatok minőség- tökéletesítésének minden befolyásoló tényező gondos mérlegelésével a minőség fogyasztói becslésén kell alapulnia.

155 TÁMOP A/2-10/ EUREPGAP

156 TÁMOP A/2-10/ EUREPGAP Definíció : - EUREPGAP „ Globális partnerség a biztonságos és fenntartható mezőgazdaságért” - A globális minőségbiztosítási rendszer, amelynek referenciája a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat, - A frissen fogyasztható, illetve a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek nemzetközi tanúsításának szabványa,

157 TÁMOP A/2-10/ Az EUREPGAP alapelve A termelő gazdaságban az elérhető legjobb technológiák alkalmazása és a fenntartható mezőgazdaság követelményeinek megfelelő élelmiszer előállítás. Hosszú távon az a mezőgazdasági termelés tartható fenn, amelynek célja: megfelelő mennyiségű, magas minőségű élelmiszer és rostanyag előállítása,gazdaságilag fenntartható, életképes termelés biztosítása,természetvédelem, a természeti, a helyi adottságoknak megfelelő legjobb technológiáknak a hagyományos gazdálkodási eljárásokkal történő együttes alkalmazása, a termelő gazdák, vidéki közösségek életkörülményeinek javítása.

158 TÁMOP A/2-10/ Az EUREPGAP rendszerek Az EUREPGAP szabványokat jelenleg a zöldség és gyümölcstermesztésre, virág és dísznövénytermesztésre, szántóföldi növényekre és állattenyésztésre (integrált farmgazdálkodás), haltenyésztésre és kávécserje termesztésére dolgozták ki. Az EUREPGAP rendszert az európai kiskereskedők (üzletláncok csoportja) és termelők hozták létre. A rendszert a világ több mint 45 országában alkalmazzák.

159 TÁMOP A/2-10/ Az EUREPGAP feladata válaszolni a fogyasztók élelmiszerbiztonsági, állatjóléti, környezetvédelmi és a dolgozók egészségét, biztonságát és jólétét érintő aggályokra, támogatni a kereskedelmi szempontból életképes farmbiztosítási rendszerek elfogadását, amelyek előnybe részesítik a minimális agrokémiai anyagok használatát Európában és világszerte, a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat rendszerének kifejlesztésével keretet adni a már meglévő termesztésbiztonsági rendszerekre és a nyomonkövetést magukba foglaló szabványok benchmark alkalmazására, útmutatást adni a legjobb gyakorlatok megértésének fejlesztésére és folyamatos javítására, nyitott konzultáció és párbeszéd a fogyasztókkal és fontos partnerekkel, beleértve a termelőket, exportőröket és importőröket.

160 TÁMOP A/2-10/ Az EUREPGAP célja élelmiszerbiztonsági követelmények betartása: a HACCP rendszer alkalmazása, környezet védelmi követelmények betartása: a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazása, amelynek célja csökkenteni a mezőgazdasági termelés negatív hatásait a környezetre, a dolgozók egészségi, biztonsági és jóléti feltételeinek biztosítása: a szabvány a gazdaságokban globális szintű foglalkoztatási, egészségi és biztonsági kritériumokat fogalmaz meg, valamint a szociális kérdésekkel szembeni tudatosságot és felelősséget, állatjóléti (ahol alkalmazható) követelmények betartása: a szabvány egy globális szintű állatjóléti kritériumot állapít meg az állattenyésztők számára,

161 TÁMOP A/2-10/ Az EUREPGAP működésének feltételei Az EUREPGAP rendszer alkalmazásához a vállalkozónak be kell tartania: - az EUREP GAP általános szabályait, - az EUREPGAP ellenőrzési pontjait és megfelelőségi kritériumait, - az EUREPGAP ellenőrző lista követelményeit. Tanúsítani lehet a termelőket (pl. egyéni termelő, Bt., Kft., Rt,), termelői csoportokat (termelői csoportok, TÉSZ-ek, integrátorok), valamint már hasonló céllal működő minőségbiztosítási rendszert, amelyet az EUREPGAP a benchmark rendszerében elfogad. A tanúsítást a tanúsító szervezet az EUREPGAP ellenőrzési pontok szerint végzi.

162 TÁMOP A/2-10/ ISO SZABVÁNYCSALÁD

163 TÁMOP A/2-10/ ISO kialakulása A Global Food Safety Initiative/CIES – The Business Forum, melyet 2000 áprilisában nemzetközi kereskedelmi láncok vezetői alkották, öt kritériumaiknak megfelelő szabványt ismert el (2004.): BRC- Global Food Standard Dán HACCP szabvány (DS 3027) EFSIS szabvány (egybeolvad től a BRC-vel) International Food Standard (IFS) SQF 2000 szabvány (főleg amerikai láncok szabványa)

164 TÁMOP A/2-10/ Beszállítói szabványok IFS(International Fodd Standard=Nemzetközi Élelmiszer Szabvány), amelynek csak a neve „nemzetközi”, azonban a német kiskereskedelmi szövetség (HDE) hozta létre. Pl.: Spar, Cora… BRC(Brit Kereskedelmi Konzorcium) a brit kiskereskedelmi láncok saját márkaneve alatt forgalmazott áruk beszállítóival szemben támasztott, élelmiszer-biztonsági és minőségügyi követelmények c. szabvány. Pl.: Tesco… A nagyobb áruházláncok már megkezdték e beszállítói szabványok számonkérését, illetve nyilatkozatokat kértek be az élelmiszer előállítóktól, hogy mikorra várható a tanúsított rendszerek működtetése, (pl.: a SPAR jan. 1.-től tette kötelezővé a saját márkás beszállítóiknak, ill. a Tesco saját csoportja auditálja beszállítóit BRC szerint).

165 TÁMOP A/2-10/ EU higéniai csomag Új EU higiéniai csomag lépett hatályba 2006.január 1-től, mely a teljes élelmiszerlánc szemléletet tükrözi, valódi kockázatokkal arányos intézkedéseket irányoz elő. A szabályozás április 30-án jelent meg az Official Journal L-139-es számában. A korábbi horizontális direktívát és a 17 db termékre vonatkozó ún. vertikális direktívát 4 elemből álló jogszabálycsomag váltotta ki az alábbiak szerint:

166 TÁMOP A/2-10/ A jogszabály csomag: 852/2004 EC Regulation az élelmiszerek higiénéjéről; 853/2004 EC Regulation az élelmiszerek higiénéjének speciális szabályairól; 854/2004 EC Regulation az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű élelmiszerek hatósági ellenőrzésének speciális szabályairól; 200/68 EC Directive bizonyos élő állatok közösségbe történő importjának és tranzit átszállításának állategészségügyi szabályairól

167 TÁMOP A/2-10/ A kiskereskedelmi szövetségek élelmiszerszabványai A kiskereskedelmi szövetségek élelmiszerszabványai elsősorban a kereskedelmi (saját) márkás termékekre vonatkoznak. Az önkéntes szabványok sok területen többet követelnek, mint a jogszabályban előírt minimum. Az alapvető szakmai tartalomban nincs lényeges különbség. Az eltérések a nem-megfelelőségek megfogalmazásában, az értékelés módjában, az alkalmazást megkövetelő cégek földrajzi elhelyezkedésében vannak. A szakmailag helyesen kialakított és hatékonyan működtetett rendszer mindegyik szabványnak megfelel

168 TÁMOP A/2-10/ A z ISO es s zabványcsalád ISO 22001: Ez váltotta az ISO 15161:2001 szabványt. (Magyar nyelvű megfelelője: MSZ ISO 15161:2002 Irányelvek az ISO 9001:2000 alkalmazásához az élelmiszeriparban és az italgyártásban ISO 22002: Az ISO 9001 mezőgazdaságban való alkalmazásához nyújt útmutatást. ISO 22003: Az élelmiszer-biztonsági rendszerek auditálását és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények. ISO 22004: Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek. Útmutató az ISO alkalmazásához. A dokumentum az ISO/DIS es A mellékletének javított, továbbfejlesztett változata. ISO 22005: Az ISO/CD Nyomon követhetőség a takarmány- és az élelmiszerláncban. Általános alapelvek és útmutató a rendszer tervezéséhez és kialakításához című bizottsági tervezet bekerül a es sorozatba.

169 TÁMOP A/2-10/ MINŐSÉG PIRAMIS AZ ÉLELMISZERIPARBAN

170 TÁMOP A/2-10/ ISO rendszer kiépítésének, tanúsíttatásának folyamata: Az ISO szabvány szerinti működésre felkészítő szervezet kiválasztása, Szervezet átvilágítása, információ gyűjtés, szabvány ismertetés Folyamatok szabályozása, minőségirányítási eljárások kidolgozása ISO szabvány szerinti komplett rendszer kialakítása, Dokumentáció elkészítése, oktatás, szabvány szerinti működés bevezetése, Belső audit megtartása, rendszer működésének belső ellenőrzése, Független tanúsító szervezet kiválasztása, megbízása a tanúsítás lefolytatására Audit lefolytatása, ISO tanúsítvány kiadása

171 TÁMOP A/2-10/ Az ISO szabvány alkalmazásának előnyei: Az ISO nemzetközi szinten elfogadott, tanúsítható szabvány Az ISO tanúsíthatóvá teszik az ISO részeként a HACCP-t Az ISO hatékonyabbá teszi az élelmiszerlánc szereplőinek az együttműködését, Az ISO kiépítésével egységes, dokumentált irányítási rendszer áll rendelkezésre, Az ISO felelősségi és hatáskörök tisztázásra kerülnek, Az ISO szabvány tartalmazza az ISO 9001 szabvány követelményeinek legfontosabb részét, tehát egyidejűleg biztosítja a vezetési, az élelmiszerbiztonsági és a HACCP felkészültséget, gyakorlatot Az ISO a vevői igényeknek való magasabb szintű megfelelés bizonyítéka, Az ISO szabvány szerint tanúsított cég értéke növekszik, mindenképpen versenyelőnyt jelent, Az ISO szerkezeti felépítése miatt jól integrálható más ISO szabvány szerinti irányítási rendszerekbe.

172 TÁMOP A/2-10/ MSZ EN ISO 9001:2009 SZABVÁNY ALAPÚ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

173 TÁMOP A/2-10/ Borászat „Minőségügyi rendszerépítés” Követelmények: Megrendelő MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány Dokumentációs rendszer Bevezetés Belső audit Vezetőségi átvizsgálás Felkészülés a tanúsításra

174 TÁMOP A/2-10/ Az „alapelvek ” Vevőközpontúság Vezetés elkötelezettsége A munkatársak bevonása Folyamatszerű megközelítés Rendszerszemléletű irányítás Folyamatos tökéletesítés Tények alapján történő döntéshozatal Kölcsönösen előnyös partner kapcsolatok

175 TÁMOP A/2-10/ Minőségirányítás: Koordinált tevékenység egy szervezetnek a minőség szempontjából történő vezetésére és ellenőrzésére Minőségirányítási kézikönyv tartalmazza: A minőségpolitikát, A minőségcélok megfogalmazását, A minőségtervezést, A minőségszabályozást, A minőségbiztosítást, A minőség folyamatos fejlesztését. A minőségirányítási rendszer

176 TÁMOP A/2-10/ A rendszerépítés menete A folyamatok meghatározása Szabályzatok elkészítése Engedélyek beszerzése Munkaköri leírások elkészítése Munkautasítások elkészítése A dolgozók oktatása, képzése Felkészülés a tanúsításra

177 TÁMOP A/2-10/ AUDITÁLÁS

178 TÁMOP A/2-10/ Felülvizsgálati ciklus

179 TÁMOP A/2-10/

180 TÁMOP A/2-10/ Az Audit (definíció) Rendszeres, független és dokumentált eljárás audit bizonyítékok megszerzésére és tárgyilagos kiértékelésére annak meghatározásához, hogy az audit kritériumok milyen mértékben teljesültek. ISO/DIS 19011:2001

181 TÁMOP A/2-10/ Audit kritérium A referenciaként felhasznált politikák, eljárások és követelmények összesége. Audit bizonyíték Az audit kritériumokra vonatkozó, igazolható feljegyzések, ténymegállapítások vagy egyéb információk.

182 TÁMOP A/2-10/ Az audit megállapításai Az összegyűjtött audit bizonyítékok és az audit kritériumok összehasonlító kiértékelésének eredménye. Az audit következtetései Az auditnak az auditteam által az audit céljainak és az audit valamennyi megállapításának figyelembevételével összeállított végeredménye Audit jelentés Az auditor vagy az auditteam által készített, az audit megállapításait és következtetéseit rögzítő dokumentum. Az audit jelentés készítéséért a vezető auditor felel.

183 TÁMOP A/2-10/ Auditor Az a személy, akinek megvan a felkészültsége audit végzésére. Auditteam Egy vagy több auditor, aki auditot végez, akit adott esetben szakértő támogat. (Vezető auditor, betanuló auditor)

184 TÁMOP A/2-10/ Az audit típusai

185 TÁMOP A/2-10/ Az audit típusai Az audit fajtája Milyen célok érdekében végzik Milyen auditor végzi Ki az auditor megbízója Belső audit Belső, válla- lati célok Saját belső munkatárs A szervezet vezetése Beszállítói audit A vevő céljai A vevő auditora A vevő vezetése Tanusító audit Külső, piaci célok A tanusító szervezet auditora A tanusító szervezet

186 TÁMOP A/2-10/ Rendszeraudit A teljes minőségirányítási rendszer felülvizsgálata. Kiterjed a rendszerrel kapcsolatos kritériumoknak való megfelelőség megállapítására.

187 TÁMOP A/2-10/ Folyamat – eljárás audit Egy folyamat vagy eljárás vizsgálata abból a szempontból, hogy a vizsgált folyamatra vagy eljárásra vonatkozó kritériumok milyen mértékben teljesülnek.

188 TÁMOP A/2-10/ Termékaudit Az adott termékkel szemben támasztott követelményeknek történő megfelelőség mértékének megállapítása. Célja: 1.a termék minőségi szintjének semleges megítélése, 2.A termékminőség javítási lehetőségeinek felkutatása, 3.A vizsgálóhely alkalmasságának megítélése, 4.„vevőszemes” vizsgálat

189 TÁMOP A/2-10/ Személyaudit Az adott személy tudásának, képességének, tulajdonságainak a vonatkozó előírásoknak, követelményeknek való megfelelőség meghatározása. (vizsgáztatás – álláskeresés – HR tevékenység)

190 TÁMOP A/2-10/ Ellenőrző lista

191 TÁMOP A/2-10/ A TELJESKÖRŰ MINŐSÉGMENEDZSMENT TQM

192 TÁMOP A/2-10/ A teljeskörű minőségmenedzsment  A teljeskörű minőségmenedzsment értelmezése  TQM jellemzése  A folytonos tökéletesítés  A kiválóság mérése

193 TÁMOP A/2-10/ A TQM 3 alappillére A minőségirányítás alapelvei Vevőközpontú szemlélet1. Vevőközpontúság 2. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal Teljes körű részvétel és elkötelezettség3. Vezetés 4. A munkatársak bevonása A szervezet egész működésének folyamatos javítása 5. Folyamatszemléletű megközelítés 6. Rendszerszemlélet az irányításban 7. Folyamatos fejlesztés 8. Tényeken alapuló döntéshozatal

194 TÁMOP A/2-10/ A teljeskörű minőségmenedzsment (tqm) ISO 8402:1994 „A teljeskörű minőségmenedzsment a szervezet olyan menedzsment módszere, amely  minőségközpontú  mindenki részvételén alapul  célja a fogyasztó/vevő megelégedettsége által  a szervezet hosszútávú sikeressége, amely  a szervezet minden tagjának  és a társadalomnak hasznára szolgál.”

195 TÁMOP A/2-10/ Az (üzleti) kiválóság (Nemzeti Minőségi Díj) A vezetés megalapozott üzletpolitikával és stratégiával, a dolgozók és az erőforrások hatékony menedzselésével és a folyamatok szabályozásával vevői és dolgozói elégedettséget és pozitív társadalmi hatást ér el, amely kiváló (üzleti) eredményhez vezet.

196 TÁMOP A/2-10/ A teljeskörű minőség 10 alapvető jellemzője 1. A minőség az egész vállalatra kiterjed. 2. A minőség az, amit a fogyasztó annak tekint. 3. A minőség és a költség összegeződik, nem különbség. 4. A minőség megköveteli mind a személyek, mind a csoportok megszállottságát. 5. A minőség a vezetés egy módja.

197 TÁMOP A/2-10/ A teljeskörű minőség 10 alapvető jellemzője (folytatás) 6. A minőség és az innováció kölcsönösen összefüggenek. 7. A minőség erkölcs. 8. A minőség folytonos fejlesztést követel. 9. A minőség a termelékenység leginkább költség-hatékony és legkevésbé tőkeigényes útja. 10. A minőség olyan teljes rendszerrel valósítható meg, amely a fogyasztókkal és a beszállítókkal is össze van kötve.

198 TÁMOP A/2-10/ A teljesítmény tökéletesítése minőségügyi tevékenységekkel  Vevőközpontúság  a vevő által definiált minőség  új marketing szemlélet: – a vevői vélemények visszacsatolása – a belső vevők felismerése  Csapatszellemű vezetés  Folytonos minőségtökéletesítés

199 TÁMOP A/2-10/ A teljesítmény tökéletesítése minőségügyi tevékenységekkel (folytatás)  A dolgozók bevonása – felhatalmazás – képzés  Nyitott vállalati kultúra – az információ megosztása – a formális és informális korlátok eltávolítása – innovációs szemlélet – magas alkalmazotti erkölcs  Tényeken alapuló döntéshozatal  Társkapcsolat a beszállítókkal

200 TÁMOP A/2-10/ Teljeskörű minőségügyi erőfeszítések „SYSTEM” Alp Esin (M&M, 1997, 39-42) Sincereőszinték Yoursmagukénak érezzék Seriouskomolyak Teamworkcsapatmunka ösztönzése Enthusiasmlelkesedéssel Motivationmotiválással SYS nélkül a TEM nem valósítható meg!

201 TÁMOP A/2-10/ Teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) Szabványok  BS 7850:1992 Total Quality Management  ISO (1993) Continuous Quality Improvement

202 TÁMOP A/2-10/ Total Quality Management BS 7850:1992 Part 1: Guide to management principles (A menedzsment elvek útmutatója) Part 2: Guide to quality improvement methods (A minőségtökéletesítési módszerek útmutatója) A teljeskörű minőségmenedzsment olyan menedzsment filozófia és vállalati gyakorlat, amelynek célja …… a szervezet céljainak elérése érdekében az emberi és az anyagi erőforrásainak a leghatékonyabb módon történő hasznosítása.

203 TÁMOP A/2-10/ Total Quality Management BS 7850:1992 folytatás A szervezet termékeinek, szolgáltatásainak és más kimeneteinek a minősége egyrészt a fogyasztók elégedettsége, akik használják azokat, másrészt az azokat előállító folyamatok hatékonysága és hatásossága. A minőségtökéletesítés a folyamatok tökéletesítésével valósítható meg. A minőségtökéletesítés folytonos tevékenység.

204 TÁMOP A/2-10/ Total Quality Management BS 7850:1992 Alapfogalmak  folyamat  küldetésnyilatkozat  folyamatgazda  fogyasztó  beszállító  szervezet

205 TÁMOP A/2-10/ Total Quality Management BS 7850:1992 Alapelvek  a vezetés elkötelezettsége  a fogyasztói elégedettség  minőség-veszteségek  mindenki részvétele  a folyamatok mérése  folytonos tökéletesítés  probléma-meghatározás  a vállalati célok és az egyéni magatartás összehangolása  a személyek felelőssége és hatásköre  a személyek fejlesztése

206 TÁMOP A/2-10/ Total Quality Management BS 7850:1992 folytatás A minőségtökéletesítés környezete  A vezetés felelőssége és csapatvezetés  Értékek, viselkedés és magatartásformák  A minőségtökéletesítés céljai  Kommunikáció és csapatmunka  Elismerési rendszer  Oktatás és képzés  A minőségveszteségek csökkentése

207 TÁMOP A/2-10/ Total Quality Management BS 7850:1992 A TQM megvalósítása  megfelelő szervezeti felépítés kialakítása  a folyamat-kezelés megvalósítása  a teljesítmény mérése  tökéletesítés-tervezési módszerek bevezetése  oktatás

208 TÁMOP A/2-10/ Total Quality Management BS 7850:1992 A támogató módszerek szerepe  minőségügyi-rendszer  minőség-tökéletesítés  elemző és állapotbecslő eszközök „minőségügyi” eszközök

209 TÁMOP A/2-10/ Total Quality Management BS 7850:1992 A TQM tipikus folyamata 1.A szervezet politikája és stratégiája küldetés vezetés és elkötelezettség a célok lebontása 2.A szervezet menedzsmentje szervezeti felépítés menedzsment rendszer információs rendszer kommunikáció 3.A szervezet tökéletesítése munkakörnyezet teljesítménymérés tökéletesítési célok tökéletesítési tervek figyelemmel kísérés és felügyelet

210 TÁMOP A/2-10/ A kiválósági modellek alkalmazása a nem kiválókra „A kiválóság szó… használata az olyan minőségdíjak esetén helyes, amikor … a minden tekintetben legjobb szervezetek azonosítását használják…. minden más alkalmazása veszélyes és …. gyakran hibás.” T.Conti, MM 2004/3,

211 TÁMOP A/2-10/ A teljeskörű minőségmenedzsment (tqm) Jellemzői  minőségszabályozás a minőség tervezése alapfolyamatok, érdekeltek kritikus folyamatok, folyamatgazda folyamatszabályozás megfelelőségszabályozás teljesítménymutatók, minőségmutatók minőségszabályozás értéknövekedés minőségköltségek, -gazdaságosság

212 TÁMOP A/2-10/ A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) jellemzői (folytatás/1)  folytonos minőségtökéletesítés változásmenedzsment innovációmenedzsment az üzleti folyamatok újjáalakítása (BPR) színvonalösszehasonlítás (Benchmarking) folytonos minőségtökéletesítés minőségügyi eszközök

213 TÁMOP A/2-10/ A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) Jellemzői (folytatás/2)  minden értékre kiterjedő minőség környezetvédelem munka- és biztonságvédelem információ- és adatvédelem vagyonvédelem

214 TÁMOP A/2-10/ A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) Jellemzői (folytatás/3)  minden tevékenységre kiterjedő menedzsment teljes igénykielégítési folyamat teljes igénykielégítési lánc fogyasztás menedzsmentje beszállítók menedzsmentje

215 TÁMOP A/2-10/ A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) Jellemzői (folytatás/4)  külső társkapcsolatok a fogyasztókkal a beszállítókkal a versenytársakkal a társadalommal

216 TÁMOP A/2-10/ A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) jellemzői (folytatás/5)  hatékony erőforrás-gazdálkodás információs rendszerek (BIIS, MIS) anyagi erőforrástervezés (MRP) megfelelő időben (Just in Time) teljeskörű hatékony karbantartás(TPM)

217 TÁMOP A/2-10/ A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) Jellemzői (folytatás/6)  emberközpontúság emberiesség hatékony emberi erőforrás-menedzsment belső társkapcsolatok kommunikáció nyitottság, bizalom képessé tétel (empowerment) önmegvalósítás kreativitás

218 TÁMOP A/2-10/ A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) Jellemzői (folytatás/7)  mindenki aktív részvétele (total employ involvement, TEI) megbízás, felhatalmazás érdekeltség, motiválás, elismerés, jutalmazás közösségi szemlélet, szocializáció együttműködés, kommunikáció csapatmunka megszállottság, fanatizmus

219 TÁMOP A/2-10/ A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) Jellemzői (folytatás/8)  a vállalati kultúra ápolása és fejlesztése folytonos tanulás (Life Long Learning, LLL) tanulószervezet (Learning Organization, LO) tökéletesedő szervezet tudásmenedzsment az erkölcs fejlesztése

220 TÁMOP A/2-10/ A teljeskörű minőségmenedzsment  A teljeskörű minőségmenedzsment értelmezése  A folytonos tökéletesítés  A kiválóság mérése

221 TÁMOP A/2-10/ Folytonos tökéletesítés  Kisléptékű az alapfolyamat lényege változatlan  Nagyléptékű, ugrásszerű az alapfolyamat lényege változik pl. az üzleti folyamatok újjáalakítása (BPR)

222 TÁMOP A/2-10/ A folytonos tökéletesítés főbb típusai KISLÉPTÉKŰUGRÁSSZERŰ vizsgálat tárgyafolyamatfolyamatok és szerkezet döntés szintjehelyivállalati változtatáskismértékű folytonos (evolúció) jelentős ugrásszerű (revolúció) időbeliségfolyamatosanidőszakosan informatizálásnem szükségszerűszükségszerű menedzseremunkahelyiprojekt csapatmunkában résztvevők munkahelyimunkahelyi és külső eredményejavított folyamatúj folyamatok új szerkezet hatásahelyivállalati

223 TÁMOP A/2-10/ KAIZEN = folyamatos tökéletesítés  Kétféle tökéletesítés: KAIRYO – jelentős, ugrásszerű, tőkeigényes KAIZEN – kis lépésekkel, nem tőkeigényes ideálisan: KAIRYO, KAIZEN, KAIRYO, KAIZEN, ….  KAIZEN folyamatcentrikus vezetés folyamatorientált gondolkodás eredmény: a folyamat fejlesztése  A KAIZEN megvalósítása célok és eszközök javaslat és megvalósítás oktatás, képzés ösztönzés és elismerés terjesztés felügyelet és értékelés fejlesztés, javítás

224 TÁMOP A/2-10/ Az üzleti folyamatok újjáalakítása (Business Process Reengineering, BPR)

225 TÁMOP A/2-10/ Az üzleti folyamatok újjáalakítása a folyamat elképzelése. „Hogyan lehetne másképpen csinálni?”

226 TÁMOP A/2-10/ Az üzleti folyamatok újjáalakítása a folyamat elképzelése „Hogyan lehetne másképpen csinálni?” (folytatás)

227 TÁMOP A/2-10/ A teljeskörű minőségmenedzsment  A teljeskörű minőségmenedzsment értelmezése  A folytonos tökéletesítés  A kiválóság mérése

228 TÁMOP A/2-10/ Mérés, vizsgálat, megállapítás, értékelés Alapfogalmak  measurement mérés (tulajdonság)  testing, auditint, … vizsgálat (állapot-mérés)  assessment megállapítás, felmérés (állapot-viszonyítás), értékelés  ranking rangsorolás  scoring pontozás  evaluation értékelés (értékrend alapján

229 TÁMOP A/2-10/ Az objektumok pontozásos mérése  színvonalösszehasonlítás (benchmarking)  kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balenced Scorecard, BSC)  (nemzeti minőségi) díjrendszer a kiválóság mérése  a fogyasztói elégedettségi mutató (Customer Satisfaction Index, CSI)  Európai Alkalmazotti Mutató (European Employee Index, EEI)  Servqual, stb.

230 TÁMOP A/2-10/ A becsült mutatók jellemzői  pontosság (precision)  valódiság (validity)  megbízhatóság (reliability) (zajérzéketlenség)  előrebecslő képesség (predictive power) (ismételhetőség)  terjedelem (coverage) (mit fed le)  egyszerűség (simplicity)  állapotbecslő-képesség (diagnostics)  összehasonlíthatóság (comparability)

231 TÁMOP A/2-10/ A minőségtökéletesítés szabályozása (PDCA) színvonalösszehasonlítás alapján (benchmarking)  A tökéletesítendő/fejlesztendő (összehasonlítandó) terület kijelölése  A színvonalösszehasonlítás tervezése  A színvonalösszehasonlítás elvégzése  A színvonaleltérés elemzése  A tökéletesítéssel elérni kívánt színvonal kijelölése

232 TÁMOP A/2-10/ A minőségtökéletesítés szabályozása (PDCA) színvonalösszehasonlítás alapján (benchmarking) (folytatás)  A tökéletesítéssel elérni kívánt színvonal eléréséhez szükséges célok kijelölése  A tökéletesítéssel elérni kívánt színvonal eléréséhez szükséges célok eléréséhez szükséges tevékenységek kijelölése  A kijelölt tevékenységek végrehajtása  Visszatérés az elejére: A színvonalösszehasonlítás tervezése és elvégzése

233 TÁMOP A/2-10/ Önmegállapítás, önfelmérés (önértékelés) Self Assessment A szervezet főbb állapotjellemzőinek (ön)becslése fontos, szükséges Az önmegállapítás modellfüggő! Típusai: ISO 9004 alapú NMD alapú

234 TÁMOP A/2-10/ A kiválóság mérése TQM = kiválóság TQM összetevő: minőségügyi rendszer folyamatok eredmények Az összetevők közötti ok-okozati kapcsolat (Conti, 1992): minőségügyi rendszer és folyamatok nélkül nincs kiválóság! MINŐSÉGÜGYI RENDSZER FOLYAMATOK EREDMÉNYEK

235 TÁMOP A/2-10/ A kiválóság mérése MINŐSÉGI DÍJAK  „Nemzeti minőségi díjak” Malcolm Baldrige National Quality Award European Quality Award („EFQM”) Magyar Nemzeti Minőségi Díj stb…  „Egyéb” minőségi díjak Deming díj IIASA-Shiba díj stb. …

236 TÁMOP A/2-10/ A kiválóság mérése A Nemzeti Minőségi Díj Az (Üzleti) Kiválóság „Modellje”  a vezetés  a megalapozott üzletpolitikával és stratégiával  a dolgozók és  az erőforrások hatékony menedzselésével és  a folyamatok szabályozásával  vevői és  dolgozói elégedettséget és  pozitív társadalmi hatást ér el, amely  kiváló (üzleti) eredményhez vezet.

237 TÁMOP A/2-10/ A kiválóság mérése A Nemzeti Minőségi Díj követelményrendszere A vállalkozás minőségképessége (adottságok) 1. a vezetés 2. politika és stratégia 3. emberi erőforrások 4. partnerkapcsolatok és erőforrások 5. folyamatok A vállalkozás által elért minőség (eredmények) 6. a vevői elégedettség 7. a dolgozói elégedettség 8. a társadalmi hatások 9. kulcsfontosságú eredmények

238 TÁMOP A/2-10/ Az EFQM elismerési rendszere  Elkötelezett a kiválóságért Committed to Exellence, C2E 9 kritérium szerinti önértékelés pont  Elismerés a kiválóságért Recognised for Excellence, R4E 32 alkritérium szerinti önértékelés pont  Európai Kiválósági Díj European Excellence Price 32 alkritérium szerinti önértékelés pont legalább egy alapelvben kiemelkedő  Európai Kiválósági Fődíj European Excellence Award 32 alkritérium szerinti önértékelés 700 pont felett

239 TÁMOP A/2-10/ EFQM alapelvek  vevőközpontúság customer focus  vezetés és a célok állandósága leadership and constancy of purpose  eredményorientáltság results orientation  a munkatársak fejlődése és bevonása people development and involvement  a vállalat társadalmi felelőssége corporate social responsibility  folyamatokon és tényeken alapuló vezetés management by processes and facts  folyamatos tanulás, innováció és fejlesztés continouos learning, innovation and improvement  partnerkapcsolatok fejlesztése partnership development

240 TÁMOP A/2-10/ A Nemzeti Minőségi Díj alapú Kiválósági Modellek  Közigazgatás Kiválósági Modell (CAF)  Közoktatási Kiválósági Modell  Felsőoktatási Kiválósági Modell  Regionális Minőségi Díj  IIASA-Shiba Díj  Vállalati kiválósági díjak: PQA-Philips Quality Award MÓL…

241 TÁMOP A/2-10/ A kiválósági modellek alkalmazása a nem kiválókra  Ha nincsenek a folyamatok szabályozva, ha nincs minőségmenedzsmentrendszer, akkor teljesen torz eredmények!  Kihagyások  A súlyozás megváltoztatása torz, félrevezető

242 TÁMOP A/2-10/ Common Assessment Framework (CAF) Egységes Felmérési Rendszer „Közigazgatási Kiválósági Modell” Az Európai Minőségi Díj (EFQM) modell alkalmazása a közigazgatásra

243 TÁMOP A/2-10/ Teljeskörű biztonságmenedzsment Total Security Management, TSM (EOTC) EFQM modell és biztonság környezetvédelem etika

244 TÁMOP A/2-10/ A fogyasztói elégedettség főbb összetevői ÉSZLELT MINŐSÉG ÉSZLELT ÉRTÉK FOGYASZTÓI ELÉGEDETTSÉG FOGYASZTÓI IGÉNYEK FOGYASZTÓI PANASZOK FOGYASZTÓI HŰSÉG

245 TÁMOP A/2-10/ A JOGSZABÁLYOK ÉS AZ AJÁNLÁSOK DZSUNGELÉBEN avagy Milyen a jó élelmiszeripari minőségmenedzsment-rendszer? (Példa)

246 TÁMOP A/2-10/ Témakörök Minőségügy az élelmiszergazdaságban Good... Practice Jogszabályok Szabványok Általános minőségmenedzsment szabványok A „jó” minőségmenedzsment rendszer jellemzői Iparági minőségmenedzsment-szabványok

247 TÁMOP A/2-10/ Minőségügy az élelmiszergazdaságban Alapanyagtermelők ( kis és középvállalkozók őstermelők) élelmiszerbiztonság nyomott árak forrásokkal gyengén ellátott ágazat a jogszabályok betartása a szabványok betartása – választás a szabványok között? piacmegtartó képesség (értékesítési lehetőségek) az élelemtermelési lánc további szereplőinek tevékenysége Vevők (fogyasztók élelmiszerfeldolgozók) élelmiszerbiztonság olcsó termékek a jogszabályok betartatása minőségi élelemtermelés a szabványok betartása

248 TÁMOP A/2-10/ Good … Practice GAP (Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat) 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet (A jó mezőgazdasági gyakorlat szabályai a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében) GAEC (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot) 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet Korm. rendelet (Egységes területalapú és Kiegészítő nemzeti támogatásra jogosult az a terület, amelyet „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotban tartanak. GFP (Helyes Gazdálkodási Gyakorlat) 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 2. számú melléklet tartalmazza a GAP előírásokat.

249 TÁMOP A/2-10/ Jogszabályok évi LXXXII. sz. élelmiszertörvény és az ahhoz kapcsolódó rendeletek, 178/2002/EK élelmiszerbiztonságra vonatkozó EU rendelet, HACCP előírások, évi X. törvény a termékfelelősségről évi XXXVI. törvény a termékfelelősségi törvény módosításáról évi CLX. törvény a fogyasztóvédelemről évi XXXVI. törvény a fogyasztóvédelmi törvény módosításáról évi XI. törvény a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról

250 TÁMOP A/2-10/ Szabványok Vállalati szabványok - FSIS, - IFS, - BRC, - EUREPGAP „Nemzetközi” szabványok - ISO 9000 szabványcsalád, - ISO szabványcsalád, - ISO 15161:2001 szabvány

251 TÁMOP A/2-10/ Mit nyújtanak a termelőknek az általános menedzsment szabványok ? Az ISO 9001:2000 szabvány előnyei - jó kiindulási alap, - egyértelműen biztosítja a folyamatszemléletet, - biztosítja a minőségszabályozást. Az ISO 9004:2000 szabvány előnyei - nemcsak a vevők, hanem az összes érdekelt fél igényét és elégedettségét figyelembe veszi.

252 TÁMOP A/2-10/ Milyen elveken alapul a jó minőségmenedzsment-rendszer? folyamatszemlélet, (folyamatirányítás – GMP-ből) emberközpontúság, (TQM-ből) érdekelt irányultság, ISO 9004:2000-ből és NMD-ból értékteremtés, (Vezetéstudomány)

253 TÁMOP A/2-10/ Mit nyújtanak a termelőknek az iparági szabványok ? Az ISO 15161:2001 szabvány előnyei kiegészíti az ISO 9001 szabványt az alábbi területeken: - a jogszabályi előírások, - az élelmiszerlánc, - a HACCP gyakorlati alkalmazása Az EN ISO 22000:2004 szabvány előnyei - fogadókészség esetén felválthatja a vállalati szabványokat, - a rendszer kiépítése összhangban van az ISO 9000 szabványcsaláddal, - az élelmiszeripar és a mezőgazdaság sajátosságait veszi figyelembe, - tanusítható

254 TÁMOP A/2-10/ Mit nyújt nekünk a minőségmenedzsment rendszer? Alapanyagtermelők: - Bizalmat kelt (piacon) - Dokumentált termelés, Termék utánkövetés - Könnyebb piacrajutás - Szélesebb értékesítési kör Vevők: - Megbízhatóságot (élelmiszerbiztonság) - Termék utánkövethetőség - Könnyebb elérhetőség - Javuló minőség/ár arány

255 TÁMOP A/2-10/ A KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK (KIR)

256 TÁMOP A/2-10/ A hatékonyan működő KIR segíti a vállalatot abban, hogy tevékenységének környezeti hatásait mérje, kézbentartsa és javítsa. A rendszer segíti a kötelező előírásoknak és önkéntesen vállalt kötelezettségeknek való megfelelést, így hosszú távon nemcsak költségcsökkentő tényező, de a piaci verseny fontos szempontja is.

257 TÁMOP A/2-10/ A KIR kiépítése a vezetőség elkötelezettségének kialakítása, az előzetes felmérés, a környezeti politika kialakítása, a megfelelő szervezeti struktúra kialakítása és a felelősségi körök meghatározása, ki kell jelölni a rendszer kialakításával megbízott dolgozókat, biztosítani kell a munkájukhoz szükséges technikai és anyagi feltételeket. fel kell mérni a tevékenység környezeti hatásait és a vonatkozó törvényeket, előírásokat. a rövid- és hosszútávú környezeti célok meghatározása, irányítási (menedzsment) program kidolgozása, rendszeres ellenőrzés és továbbfejlesztés.

258 TÁMOP A/2-10/ ISO szabványcsalád előzmények A környezeti problémák előtérbe kerülésével és a szervezetek -elsősorban termelővállalatok - környezeti felelősségének felismerésével ezt a megközelítést alkalmazták a működés káros környezeti hatásainak nyomonkövetésére és csökkentésére. KIR első széles körben elterjedt formája: a Brit BS 7750 szabvány. Ma nemzetközi szinten a két legfontosabb etalon az ISO szabványsorozat első két tagja (14001 és 14004) és az Európai Unió EMAS (Council Regulation /EEC/ No 1836/93: Eco-Management and Audit Scheme) rendelete.

259 TÁMOP A/2-10/ ISO14000 szabványsorozat A szabvány betartása lehetővé teszi, hogy tisztább, biztonságosabb, egészségesebb világban élhessünk, a szervezetek környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységüket egy nemzetközileg elfogadott követelményrendszer szerint végezzék. a globális piacon csak egy tanúsított környezetközpontú irányítási rendszerrel rendelkező gazdálkodó szervezet lehet igazán versenyképes.

260 TÁMOP A/2-10/ ISO14000 szabványsorozat Ez a szabványsorozat bármilyen méretű és tevékenységet folytató szervezetre alkalmazható. A folyamatos fejlesztés és a kötelezően alkalmazandó nemzeti jogszabályok követelményein túlmenően az ISO szabvány nem tartalmaz abszolút előírásokat a környezeti teljesítéssel kapcsolatosan. Hasonló tevékenységet folytató szervezetek egymástól nagyon különböző irányítási rendszereket működtethetnek úgy, hogy ezek mindegyike megfelel az ISO szabvány előírásainak.

261 TÁMOP A/2-10/ Az ISO szabványsorozat ISO Környezetközpontú irányítási rendszerek – Követelmények és alkalmazási irányelvek ISO Környezetközpontú irányítási rendszerek - Az elvek, a rendszerek és a megvalósítást segítő módszerek általános irányelvei ISO Irányelvek környezeti audithoz - Általános elvek lSO 14011/1 Irányelvek környezeti audithoz - Auditeljárások – Környezetközpontú irányítási rendszerek auditja ISO Irányelvek környezeti audithoz - Környezeti auditorok képzettségi kritériumai ISO Az Irányítási Rendszer Környezeti teljesítményének és a környezettel való kapcsolatának értékelése ISO Környezetközpontú irányítási rendszerek - Élettartam elemzés - Általános elvek és irányelvek ISO Termékszabványok Környezetvédelmi vonatkozásai

262 TÁMOP A/2-10/ Az ISO szabványsorozat megvalósításának előnyei versenyelőny a piacon, a szervezet meg tudja határozni és el tudja érni a környezet védelmével kapcsolatos céljait, biztosítani tudja a hazai és nemzetközi követelmények folyamatos teljesítését, segít a szervezetnek a környezet minőségének fenntartásában és javításában, hozzájárul az emberek egészségének megóvásához,

263 TÁMOP A/2-10/ Az ISO szabványsorozat megvalósításának előnyei (folytatás) a KIR bevezetése a szervezet partnereiben, az érdekelt felekben bizalmat kelt, a KIR rendet és összehangoltságot teremt a szervezetnél a környezeti problémák kezelhetősége és megoldása érdekében, hatékonyabb irányítás és munkavégzés, javul a belső működés hatékonysága, szervezettsége, ösztönző hatást gyakorol a beszállítói körre, kialakul a folyamatos fejlődés igénye.

264 TÁMOP A/2-10/ A KIR kiépítésének lépései Előkészítés A környezetközpontú irányítási dokumentumrendszer kidolgozása A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése A tanúsítás

265 TÁMOP A/2-10/ A KIR kiépítése ( folytatás ) Előkészítés A vállalkozás tevékenységi folyamatainak, eljárásainak, ügymenetének felmérése, Szervezeti átvilágítás, A szervezet által előidézett környezeti hatások azonosítása, vizsgálata és értékelése, A rendelkezésre álló dokumentáció átvizsgálása, Tréning a társaság vezetői, a kijelölt környezetvédelmi megbízott, valamint a rendszer kiépítésében közreműködő dolgozók számára, A működőképes környezetközpontú irányítási rendszer kiépítéséhez szükséges erőforrások meghatározása.

266 TÁMOP A/2-10/ A KIR kiépítése (folytatás) A dokumentumrendszer kidolgozása Környezeti politika és célok, Környezetközpontú irányítási kézikönyv, Eljárási utasítások, Program a környezetvédelmi célok és tervek megvalósítására, Munka- és vizsgálati utasítások, Bizonylatok, formanyomtatványok, űrlapok.

267 TÁMOP A/2-10/ A KIR kiépítése ( folytatás ) A rendszer bevezetése Tréningek, Belső auditok, A szükséges helyesbítő intézkedések meghatározása, végrehajtása.

268 TÁMOP A/2-10/ A Tanusítás folyamata Előaudit Dokumentáció vizsgálat, Helyszíni audit, Auditjelentés készítése (pozitív esetben javaslat a tanúsítvány odaitélésére).

269 TÁMOP A/2-10/ Környezetirányítás alapjai a mezőgazdaságban (példa)

270 TÁMOP A/2-10/ /2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

271 TÁMOP A/2-10/ /2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/1) A rendelet célja 1. § A rendelet célja a vizek védelme a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévő nitrátszennyezettségének csökkentése. A rendelet hatálya 2. § A rendelet hatálya a felszíni és felszín alatti vizekre (a továbbiakban együttesen: vizek), valamint ezzel összefüggésben a mezőgazdasági tevékenységekre és a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra terjed ki.

272 TÁMOP A/2-10/ /2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/2) 3. § Fogalommeghatározások 4. § Nitrátérzékeny területek kijelölésének és felülvizsgálatának szempontjai 5. § Nitrátérzékeny területek 6. § A vizek védelmét szolgáló intézkedések 7. § egységes, összehangolt akcióprogramot kell megvalósítani

273 TÁMOP A/2-10/ /2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/3) 8. § A nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az 1. számú mellékletben meghatározott előírásokat kell betartania 9. § A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megalapozó, folyamatos nyilvántartást kell vezetnie. (3. számú melléklet)

274 TÁMOP A/2-10/ /2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/4) 10. § Az előírások megtartását a termőföldön folytatott tevékenységek vonatkozásában a talajvédelmi hatóság, egyéb területeken a vizek nitrátszennyezésével járó tevékenységek esetében a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi. 11. § (1) A vizekben a nitrátszennyezettséget, továbbá a felszíni vizek eutrofizációs állapotát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott gyakorisággal ellenőrizni kell.

275 TÁMOP A/2-10/ /2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/5) 12. § (1) A 4. § szerinti szempontok és a 11. § szerinti vizsgálati eredmények alapján a nitrátérzékeny területek kijelölését legalább négyévente felül kell vizsgálni.

276 TÁMOP A/2-10/ /2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/6) Tájékoztatás az Európai Unió felé 13. § (1) Az Európai Bizottság részére történő tájékoztatás során meg kell adni: a jó mezőgazdasági gyakorlat előírásait, térképen feltüntetve a nitrátérzékeny területeket és azok változását, megjelölve a kijelölés és felülvizsgálat szempontjait, a 11. § szerinti ellenőrzés eredményeit, az akcióprogramról szóló összefoglalót, amely tartalmazza a 6-0. és 12. §-ok szerinti előírások alkalmazását, a vizek állapotának - az akcióprogram intézkedéseinek hatására kialakuló - várható változását.

277 TÁMOP A/2-10/ /2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/7) Záró rendelkezések 14. § (1) A rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba. (2) A rendelet 13. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. 15. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a vizek mezőgazdasági forrásból származó nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

278 TÁMOP A/2-10/ számú melléklet a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez A mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához szükséges adatlap MINTA

279 TÁMOP A/2-10/ A mezőgazdasági tevékenységet folytató adatai Név Egységes statisztikai számjel Adószám vagy adóazonosító Székhely Kapcsolattartó személy neve, telefonszáma 2. Az állattartó telep adatai Az állattartó telep neve Az állattartó telep címe

280 TÁMOP A/2-10/ Az állatállomány az állattartás típusa szerint december 31-én Állatfaj Állattartás típusa Állatlétszám megnevezés kód megnevezés kód darab 2.2. Az év folyamán keletkezett és a december 31-én tárolt trágya mennyisége Keletkezett hígtrágya Tárolt hígtrágya Keletkezett istállótrágya Tárolt istállótrágya Tárolt N műtrágya m3 kód tonna kód hatóanyag, kg kód

281 TÁMOP A/2-10/ Borászat KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ÉLELMISZER- SZENNYEZÉSEK NYOMONKÖVETÉSE

282 TÁMOP A/2-10/ Élelmiszer szennyezési források 1.Környezetszennyezés 2.Veszélyforrások 3.Üzemtelepítések 4.Környezeti elemek kölcsönhatása 5.Természeti katasztrófák 6.Javaslatok

283 TÁMOP A/2-10/ Környezetszennyezés A biztonságos élelmiszer előállítását – az élelmi láncon keresztül – a környezeti elemek állapota nagymértékben befolyásolja. A környezetszennyezés potenciális vagy aktuális veszély jelent a lakosság számára. A környezetben lévő káros anyagok 70 %-a az élelemmel, 20 %-a vízzel és 10 %-a a levegővel kerül szervezetünkbe.

284 TÁMOP A/2-10/ Veszélyforrások Az élelmiszer-biztonság megteremtése, az egészségügyi kockázat minimalizálása érdekében egyik legfontosabb feladat a veszélyforrások felkutatása és megszüntetése. A levegő, a víz, a talaj folyamatos elszennyeződése miatt indokolt időszakosan a szennyezettséget okozó gócok feltérképezése. Átfogó állapotfelmérés szükséges a takarmány- és élelmiszer-előállító és feldolgozó üzemek környezetében.

285 TÁMOP A/2-10/ Üzemtelepítések A működési engedély megadásához a szakhatóságok ellenőrzik a környezet állapotát: szennyező ipari létesítmények, talaj (szénhidrogén, szennyvíz, nehézfém), illetve víz (arzén, nitrát) szennyezettségét. Az időközben bekövetkezett változások miatt szükséges ellenőrzések: szennyvíz, hígtrágya kihelyezés, olajvezeték, benzinkút, erőmű, vegyi üzem telepítése, gépkocsiforgalom növekedése.

286 TÁMOP A/2-10/ Környezeti elemek kölcsönhatása A levegő, víz, talaj szennyezettségének csökkentésére használt technikáktól függően új (koncentrált) szennyezések keletkeznek, többnyire egy másik környezeti elembe átkerülve: víz- és levegőtisztítás. A talajba elhelyezés (deponálás) vagy az elégetés (incinerálás) sem jelent végső megoldást.

287 TÁMOP A/2-10/ Természeti katasztrófák A földrengések, árvizek, aszályok sújtotta területek veszélyeztetettsége miatt indokolt a térségben elhelyezkedő üzemek feltérképezése és a szükség- állapotra felkészítése. Az ember okozta katasztrófák (tűzesetek, nukleáris erőműi balesetek, háborúk) súlyos helyzetet teremtenek az élelmiszer-ellátásban, melynek megelő- zésére tervet kell készíteni.

288 TÁMOP A/2-10/ Javaslatok A takarmány- és élelmiszer-termelésben is törekedni kell az ún. tiszta technológiákra, mind a termőföld, mind a víz felhasználásánál. Az élelmi lánc egyes elemeiben csökkenthető a szennyezés mértéke, ugyanakkor gondoskodni kell a melléktermékek és hulladékok szakszerű elhelyezéséről vagy megsemmisítéséről. Az élelmiszerek gyűjtő vagy fogyasztói csomagolása védi a terméket és a felhasználót, viszont gondoskodni kell a használt csomagolóanyagok újrafelhasz-nálásáról (3 R).

289 TÁMOP A/2-10/ EMAS Eco-Management and Audit Scheme rendelet (EMAS)

290 TÁMOP A/2-10/ Az Európai Unió 1993 júliusában bocsátotta ki az Eco-Management and Audit Scheme rendeletet, röviden EMAS-t. (EC1836/93). Az EMAS arra szolgál, hogy segítsen a szervezeteknek környezetvédelmi teljesítményük kezelésében és javításában. Ennek az útmutatásnak az a célja, hogy segítséget nyújtson a szervezeteknek a 761/2001/ek rendelet alapján működő program által előírt környezetvédelmi nyilatkozat összeállításában, és meghatározza azokat a kérdéseket, amelyeket a III. Melléklettel összhangban lévő nyilatkozat elkészítése során figyelembe kell venni.

291 TÁMOP A/2-10/ EMAS (folytatás/1) Az emas hiteles külső kommunikációs lehetőséget biztosít mindazon szervezetek számára, melyek önkéntes alapon részt kívánnak venni környezeti teljesítményük folyamatos javításában. Az emas rendelet alkalmazása hasonlóan az iso es szabványhoz, a vállalatok számára nem kötelező.

292 TÁMOP A/2-10/ EMAS (folytatás/2) Az emas rugalmassága folytán lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy a vonatkozó tájékoztatást meghatározott közönségnek címezzék, ugyanakkor biztosítja, hogy az összes információ rendelkezésre álljon azok számára, akik azokra igényt tartanak. Át kell gondolni, hogy hogyan lehet a legcélzottabban terjeszteni a tájékoztatást, egyetlen jelentés formájában, vagy az érvényesített tájékoztatás szövegéből vett kivonatként.

293 TÁMOP A/2-10/ EMAS (folytatás/3) Az emas rendelet, hasonlóan az iso es szabványhoz módszert kínál a szervezetek számára környezeti teljesítményük fejlesztéséhez, publikálásához és ezen keresztül egy környezettudatos vállalati működés megvalósításához. Abban az esetben, ha egy szervezet megfelel a rendeletben foglalt valamennyi előírásnak, külső hitelesítő fél bevonásával igazolást kaphat az emas rendszer szerinti működéséről. A sikeres felülvizsgálatot követően jogosult a szervezet az emas logó használatára.

294 TÁMOP A/2-10/ RÉSZVÉTEL AZ EMAS-BAN

295 TÁMOP A/2-10/ A részvétel feltételei Az emas-ban részt vehet bármely szervezet, amely környezeti teljesítményét kívánja javítani. Az emas-ban való nyilvántartásba vételhez a szervezet környezeti állapotfelmérést végez az emas rendelet vii. Melléklete szerint a vi. Melléklet szerinti tényezőkre vonatkozóan. Az emas-ban való nyilvántartás fenntartásához a szervezet évente ellenőrizteti a rendszert, a környezetvédelmi programot és évente elküldi a jóváhagyott adatokat az illetékes hatóságnak.

296 TÁMOP A/2-10/ A részvétel feltételei (folytatás/1) Azoknak a szervezeteknek, amelyek tanúsított iso rendszerrel rendelkeznek, nem kell hivatalos környezeti állapotfelmérést lefolyatniuk, ha : - a környezeti tényezők azonosításához és értékeléséhez szükséges tájékoztatást az igazolt környezetvédelmi vezetési rendszer megadta. - Megvalósítja a rendelet i. Melléklete szerinti környezetirányítási rendszert. - Betartja a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat.

297 TÁMOP A/2-10/ A részvétel feltételei (folytatás/2) Azoknak a szervezeteknek, amelyek részt vesznek az emas nyilvántartási rendszerében be kell tartani az alábbi szabályokat: - környezetvédelmi nyilatkozatukat évente frissíteni szükséges. - Háromévenként hitelesíttetni és nyilvánosságra is kell azokat hozni. A kis- és középvállalkozásokat segítő egyik intézkedés lehetővé teszi a rendelet által szabályozott módon, előírt feltételek teljesülése esetén az évenkénti frissítések kötelezettségétől való eltérést.

298 TÁMOP A/2-10/ A részvétel feltételei (folytatás/3) A háromévenkénti megújítás alapvető kötelezettség minden nyilvántartásban önkéntesen részt venni kívánó szervezet számára. Az emas-nyilvántartásban szereplő szervezetnek bizonyítania kell, hogy elérte környezetvédelmi céljait és megfelelő indikátorok alkalmazásával a folyamatos fejlődését környezetvédelmi nyilatkozatban dokumentálta. A regisztrált szervezet státusának megújítása és felülvizsgálata a nyilvántartásba vételi eljáráshoz képest azonos módon történik, kivéve a jogszabályi megfelelés ellenőrzését.

299 TÁMOP A/2-10/ AZ ECO-MANAGEMENT AND AUDIT SCHEME RENDELET (EMAS) ALKALMAZÁSÁVAL JÁRÓ ELŐNYÖK

300 TÁMOP A/2-10/ Mivel az emas szerint működő szervezetek környezeti teljesítményüket környezeti nyilatkozatban is megjelenítik, így a partnereik és környezetük felé a bizalmat, az átláthatóságot és a környezettudatosságot képviselik. A környezetvédelem jelentőségének folyamatos fejlődésével a környezet védelmét szem előtt tartó vállalatok kitűnnek a tömegből, mivel a környezetre gyakorolt hatásuk nyilvános.

301 TÁMOP A/2-10/ Az EMAS alkalmazásával, néhány európai országban elérhető kedvezmények az alábbiak: Belgium: A vallon regionális környezetvédelmi minisztérium a támogatások megítélését az emas kötelező megvalósításához kötötte lerakók, vízkezelő üzemek és égetők esetében. Dánia: Az emas környezetvédelmi nyilatkozatot a kötelező éves környezeti jelentéssel egyenértékűnek fogadják el.

302 TÁMOP A/2-10/ Az EMAS alkalmazásával, néhány európai országban elérhető kedvezmények az alábbiak (folytatás/1): Olaszország: Az ippc-vel, hulladékkezeléssel, víz- és légszennyezés-megelőzéssel kapcsolatos engedélyek megújításakor az emas-nyilvántartásba vett vállalatok az engedélymegújítási kérelmet kiválthatják a hatóságnak nyújtott, az emas tanúsítványt is tartalmazó tájékoztatással. Hollandia: Az emas környezetvédelmi nyilatkozatot a kötelező éves környezeti jelentéssel egyenértékűnek fogadják el. Új engedély esetén rövidebb eljárás (mivel áttekinthetőbb a szervezet és jobb az adatszolgáltatás). Kevesebb ellenőrzés, helyszíni szemle (mivel jobban megbíznak a szervezetben, és inkább ott töltenek több időt, ahol nincs jó irányítási rendszer).

303 TÁMOP A/2-10/ Az EMAS alkalmazásával, néhány európai országban elérhető kedvezmények az alábbiak (folytatás/2): Norvégia: Kevésbé gyakori felülvizsgálat az emas-t bevezető szervezeteknél. A környezeti audit és felülvizsgálat díja kedvezőbb, csak 50%. Magyarország: Kevesebb ellenőrzés, jobb kapcsolat a hatósággal és a lakossággal.

304 TÁMOP A/2-10/ FELHASZNÁLT IRODALOM A MAGYAR ÉRTELMEZŐ KÉZISZÓTÁR, 2. ÁTDOLGOZOTT KIADÁS AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST, 2003 A NEMZETI MINŐSÉGI DÍJ KÖVETELMÉNYRENDSZERE PÁLYÁZATI FELHÍVÁS (WWW.MIK.HU) GELEI ANDREA (2009): SZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSI LÁNCÁNAK SPECIÁLIS MENEDZSMENT JELLEMZŐI 114. SZ. MŰHELYTANULMÁNY HU ISSN BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET FÖLDESI TAMÁS (2000): AZ ISO 9000 ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG, 2000/5, HUSZAY GÁBOR ET AL (2000): FOGYASZTÓVÉDELEM KERESKEDELMI SAJTÓÜGYNÖKSÉG, BUDAPEST, KALAPÁCS JÁNOS (2000): MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS/IRÁNYÍTÁS A KÖZSZOLGÁLTATÁSBAN KÖZOKTATÁS, KÖZIGAZGATÁS, X-LEVEL KOVÁCS ZOLTÁN (SZERK.)(1997): A SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA TDQM SOROZAT, KÉZIRAT, VESZPRÉM. PARÁNYI GYÖRGY (2003): A SZOLGÁLTATÁSOK TÁRGYA ÉS MINŐSÉGI SAJÁTOSSÁGAI I. RÉSZ. MIT TEKINTÜNK SZOLGÁLTATÁSNAK? CEO, IV. ÉVF., 2003/3, PARÁNYI GYÖRGY (2003): A SZOLGÁLTATÁSOK TÁRGYA ÉS MINŐSÉGI SAJÁTOSSÁGAI II. RÉSZ. A SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGJELLEMZŐI CEO, IV. ÉVF., 2003/4,

305 TÁMOP A/2-10/ RÓTH ANDRÁS (2000): ISO 9000:2000 MINŐSÉGÜGYI RENDSZER DASHÖFER KIADÓ, BUDAPEST, 2000-TŐL FOLYAMATOS SOMOGYI S. – KAJÁRI K. – SZABÓ I. L. – DOMJÁN P. (2007): MINŐSÉGMENEDZSMENT VEZETŐK RÉSZÉRE. FORUM KÖNYVKIADÓ, ÚJVIDÉK. 15.P. SZABÓ IMRE LÁSZLÓ, LUKÁCS GÁBOR, VERESS GÁBOR (2006): A JOGSZABÁLYOK ÉS AZ AJÁNLÁSOK DZSUNGELÉBEN, AVAGY MILYEN A JÓ ÉLELMISZER-IPARI MINŐSÉGMENEDZSMENT RENDSZER? A MINŐSÉG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG EOQ MNB, BUDAPEST VERESS GÁBOR, BIRHER NÁNDOR, NYILAS MIHÁLY (2005): A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS FILOZÓFIÁJA JEL KIADÓ, BUDAPEST VERESS GÁBOR (2009): PIACI MINŐSÉG, TÁRSADALMI MINŐSÉG, ÉLETMINŐSÉG (2009): ELŐADÁS, MTESZ, 2009.NOVEMBER 25. MINŐSÉG ÉS ERKÖLCS - A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA KONFERENCIA VERES ZOLTÁN (1995): MINŐSÉGI ÉRTÉKÍTÉLET-KUTATÁS A PROJEKT-TÍPUSÚ IPARI SZOLGÁLTATÁSOKBAN MINŐSÉG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG, 1995/4,


Letölteni ppt "TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 1 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A NÖVÉNYVÉDELEMBEN 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések