Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SÜTŐ ANDRÁS PUSZTAKAMARÁS 1927 – 2006 BUDAPEST. ANYÁM KÖNNYŰ ÁLMOT ÍGÉR.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SÜTŐ ANDRÁS PUSZTAKAMARÁS 1927 – 2006 BUDAPEST. ANYÁM KÖNNYŰ ÁLMOT ÍGÉR."— Előadás másolata:

1 SÜTŐ ANDRÁS PUSZTAKAMARÁS 1927 – 2006 BUDAPEST

2 ANYÁM KÖNNYŰ ÁLMOT ÍGÉR

3 A MŰ JELENTŐSÉGE  „Hazai magyar irodalmunkban ez a könyv az első híradás az 50-es évek törvénytelen-ségeiről, az erőszakos népboldogítás áldozatairól. Hétköznapok a keresztfán – összegzi tömören az egyik fejezetcím a parasztság kálváriáját a kollektivizálás éveiben.”  Lázok János

4 PUSZTAKAMARÁS, SZÜLŐHÁZ

5 FORRÁSOK  „ihlető példaként” Nagy Pál, Pomogáts Béla, Czine Mihály, Görömbei András:  Kovács Sándor Iván:  Ablonczy László: Tamási Áron: Szülőföldem „Tamási Áronnak 1935-ben Kolozsvárott keletkezett Levél édesanyámhoz Mikes Kelemenről című írásában olvassuk, hogy édesanyja egyszer „nagy epedéssel azt mondá” néki: „még csak azt szeretném megérni, hogy nekem is írnál valami szépről valami szépet”.Az Anyám könnyű álmot ígér hasonlatos Biztatóval kezdődik”. Tamási Áron: Karácsonyi pásztorocskák (novella és a Székely karácsony c. rádiójáték)

6 TOVÁBBI PÁRHUZAMOK A SÜTŐ-MŰ ÉS TAMÁSI ÖRÖKSÉGE KÖZÖTT  Cs. Nagy Ibolya: „...olyan erőteljes, drámai hatású képe az emberi-szegényemberi kiszolgáltatottságnak, amilyenre a kortársak közt csak Veres Péter, Tamási Áron művészetében találunk.”  Görömbei András, Veress Dániel, Szakolczay Lajos Sütő és Tamási nyelvteremtő kreativitását rokonítják;  Veress Dániel: „Sütő éppúgy, mint mestere, a tréfa, a humor, a játékos groteszk, sőt a burleszk lebegésében a költészetet lopta (vissza)...”  Czine Mihály: „Tamási és Sütő embersége rokon, mindketten az otthonteremtés cselekvő érzésével fordultak a szülőföldhöz, s pillangózásra való készséggel vállalták a lövészárokban való helytállást is – de Sütő András olyan gondokra is ráébredt, amelyek Tamási Áront még nyugton hagyták. Tamási még úgy tudta, nem tűnhet el a nép...”  Ablonczy László: „Ami Tamási Áronnál harmatos, az Sütő Andrásnál zúzmarás.”

7 MŰFAJ ÉS ELŐKÉPEK  Naplóregény: narrátora külső szemlélőből fokozatosan lírai alannyá minősül át;  Esszéregény: laza szerkezetű, vegyes technikájú, többféle nézőpontot, közelítésmódot megjelenítő mű;  Társadalmi regény, szociográfia: epikus részletekből, mozaikszerűen beépített dokumentumokból teljes társadalom- és történelemkép áll össze;  Líraiság mint formateremtő elv: „ez az írás a szülőföld szerelmetes megvallása, ez az írás Erdély történelmének sütői meg- és fölmutatása. Ez az írás olyan, mint egy himnusz, himnuszi nyelvezettel megszólaltatott.” (Ablonczy László)  Erdélyi emlékirat-írók: Bethlen Miklós, Mikes Kelemen, Bethlen Kata;  Esszéírók:John Dos Passos, Jan Paul Sartre, Albert Camus, Illyés Gyula;  A 30-as évek közepén a népélet nyomorúságát feltáró szociográfiai művek szerzői: Nagy Lajos, Illyés Gyula, Kovács Imre, Szabó Zoltán, Féja Géza, Tamási Áron;  Szülőföld szeretetét megszólaltató líraiság:Illyés Gyula: Puszták népe, Tamási Áron: Szülőföld;

8 ÖSSZEVETVE A VILÁGIRODALOM HÍRES PRÓZAÍRÓIVAL:  Dos Passos, Sartre és Camus prózájához viszonyítva Sütő művének sajátossága: „Az apró történetek, emberi sorsok a kollektív irányába utalnak. Az említett szerzőknél az ÉN áll a központban, Sütő András a kis epizódokkal a SOKAK életét építi fel. (...) Az életben maradás kicsi győzelmeit említettük; ez is olyan világnézeti- esztétikai pont, ahol Sütő András műve különbözik a francia újprózától.” (Ablonczy László)

9 SZERKEZET  Az epikus részleteket laza szerkezetté összefűző lírai kötőanyag;  A (napló)műfajt meghatározó forma-teremtő elvet tartalmazó líraiság jellemzi;  A naplóregény lírai alanya huzamosabb időt tölt otthon szülőfalujában, szülei, rokonsága körében, hogy számba vegye a távozása óta eltelt negyed század, a 40-es – 50-es évek változásait - kívül és belül, saját benső világában is;  A könyv utolsó fejezeteiben a szimbolikusan visszaszerzett otthonosság biztonságában metaforikus záróképbe sűrűsödik a lírai én viszonyulása az ábrázolt világhoz;  A fölidézett gyerekkori emlékek, a közeli és távoli rokonok sorra látogatása, a világítás és a halotti tor, a névnapozás és a karácsonyi kántálás közösségi rítusai variációk egy témára: a hajdani otthonosság újrateremté-sének kísérletei;  Szembesülnie kell a kétszeres (iskoláztatás, közéleti szerep-vállalás) kiszakadottság tényével;  További epizódok mozaikkockái, a bemásolt dokumentumok a történelmi változások, a kisembereket sújtó erőszakos kollektivizálás, a szorványosodás és nyelvvesztés, a leányanyai megaláztatások tragikumával szembesítik a lírai ént; KERETTÖRTÉNET EPIKUS RÉSZLETEKBŐL FORMÁLT TÁRSADALOMKÉP

10 PRÓZAPOÉTIKAI SAJÁTOSSÁGOK  Sütő művében megteremti azt az írói személyiséget, amelyik érzékeltetni képes rejtett társadalmi jelenségeket, egymásra rétegződő sorsfordulatok spontán összefüggéseit;  Ezeket objektekkel – dokumentumokkal, statisztikákkal, hivatali és magánlevelekkel, lajstromokkal hitelesíti;  Kutakodásának fő terepe mégis a spirituális mozzanatok – család- és falutörténeti emlékek, kulturális hagyományok, viselkedési szokások, kapcsolatformák – világa;  Az irodalmi riport technikáját is felhasználva természeti és történelmi hálót rendel világábrázolásához: az évszakok menetrendje és a historikum, főleg a magántörténelem alakulása így válik az erdélyi közösségek modelljévé;  Szereplőit interjú-helyzetben állítja elénk, empatikus szelíd faggatással bírja beszédre őket, hogy gondolataikat, (hallucinatív, szürreális) álmaikat, szorongásaikat feltárják, s beszéltetésük által mélyinterjúba váltva, egyéni sorsukon keresztül a kisebbségi- és szorvány lét tragédiáját is felmutassa az adott korban;

11 TOVÁBBÁ:  A lírai alany szembesülése az általa elhagyott szülőfalu világával nem nyílt, tételes formában történik: „egymás mellé szerkesztett, finoman egymásra utaló jelzések rajzolják ki pólusait, és a pólusokat elválasztó törésvonalakkal együtt a mindkét oldali szándékot e határvonalak átlépésére, az egymás felé vezető hidak megépítésére”. (L.J.)  A kétféle szemlélet (a faluból kiszakadté és az otthon maradottaké) ellenpontozó párba állítása egy másik szervezőelv, amely kétféle világ-látás ugyanolyan meggyőzően képviselő alkati archetípusainak azonos létjogának és igazának elismerése mellett a naplóregény lírai alanyának választását is kifejezi;  A zárókép a két eltérő értékrend és életforma eltéphetetlen egységét fejezi ki;  A kisebbségi létmetaforává átlényegített hagyományos paraszti világot nem a feltétlen eszményítés jegyében ábrázolja, hanem valamiféle paradox, egyszerre külső és belső látószögből, amely az ábrázolt paraszti létforma értéktelítettsége mellett, azzal egy időben értékvesztését is képes kifejezni;

12 IRODALOMJEGYZÉK  Dávid Gyula - Bara Katalin – Cs. Gyimesi Éva –Csutak Judit – Lázok János: Magyar irodalom. Tankönyv a XII. osztály számára, EDP., Bukarest, 1993, o.  Reményi József Tamás – Tarján Tamás: Magyar irodalom Műelemzések, Corvina,bp., 1996, o.  Ablonczy László: Utószó. Sütő András nehéz álmai szellemében.Utószó az Anyám könnyű álmot ígér, Népszava Kidó es harmadik kiadásához, o.  Lázok János: „Az év könyve”,Közzétéve a Beszélő oldalon (http://beszelo.c3.hu). Leolvasva http://beszelo.c3.hu  Jánosi Zoltán: „Seb és koszorú”. Tamási Áron portréja Sütő András esszéiben. Hitel, február o.

13 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!


Letölteni ppt "SÜTŐ ANDRÁS PUSZTAKAMARÁS 1927 – 2006 BUDAPEST. ANYÁM KÖNNYŰ ÁLMOT ÍGÉR."

Hasonló előadás


Google Hirdetések