Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A megszállott Neved- fekete dörrenés- fájva visszhangzik bennem, és felveri minden pillanat Emlékedet és nyugalmamat. Neved, mint elítélt felett ha halálos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A megszállott Neved- fekete dörrenés- fájva visszhangzik bennem, és felveri minden pillanat Emlékedet és nyugalmamat. Neved, mint elítélt felett ha halálos."— Előadás másolata:

1

2 A megszállott Neved- fekete dörrenés- fájva visszhangzik bennem, és felveri minden pillanat Emlékedet és nyugalmamat. Neved, mint elítélt felett ha halálos dob pereg, szakadatlan és süketen dobol elkínzott idegeimen. A megszállott Neved- fekete dörrenés- fájva visszhangzik bennem, és felveri minden pillanat Emlékedet és nyugalmamat. Neved, mint elítélt felett ha halálos dob pereg, szakadatlan és süketen dobol elkínzott idegeimen. Nem akarlak és rád gondolok, menekülnék és nem tudok nyugalom kéne, béke, csend, de itt visszhangzol, idebent, agyamban és véremben és sohse szűnik e hangos büntetés és csak fuldoklom- óh fekete láz! Mint pap, kit az isten lelke ráz. Nem akarlak és rád gondolok, menekülnék és nem tudok nyugalom kéne, béke, csend, de itt visszhangzol, idebent, agyamban és véremben és sohse szűnik e hangos büntetés és csak fuldoklom- óh fekete láz! Mint pap, kit az isten lelke ráz.

3 Babitsné Tanner Ilona, Szabó Lőrinc volt menyasszonya Vékesné Korzáti Erzsébet, Szabó Lőrinc házasságtörő szerelme Szabó Lőrincné Mikes Klára, a feleség, Kozári Erzsébet volt barátnője

4 szerelemrabság  A szerelem mint rabság ősrégi toposz (irodalmi közhely); (Lásd a melléklet szövegpéldáit;)  Hozzá gyakran társultak negatív etikai tartalmakat kifejező metaforák: tolvaj, ellopták, zsarnok, stb.  Ezeknek semmi közük nincs a köznapi értelemben vett erkölcshöz, sem jósághoz vagy gonoszsághoz; intimitás kód  Szabó Lőrinc verse úgy használja a régi toposzokat, hogy a 19. századi versbeszédtől teljesen különböző, új intimitás kódot hoz létre;  Az én-te viszony a „nyilvánosan színrevitt beszéd kontrollja alatt állott, a szenvedély nyelve nem sérthette az én integritáshatárait”; szerelemrabság  A szerelem mint rabság ősrégi toposz (irodalmi közhely); (Lásd a melléklet szövegpéldáit;)  Hozzá gyakran társultak negatív etikai tartalmakat kifejező metaforák: tolvaj, ellopták, zsarnok, stb.  Ezeknek semmi közük nincs a köznapi értelemben vett erkölcshöz, sem jósághoz vagy gonoszsághoz; intimitás kód  Szabó Lőrinc verse úgy használja a régi toposzokat, hogy a 19. századi versbeszédtől teljesen különböző, új intimitás kódot hoz létre;  Az én-te viszony a „nyilvánosan színrevitt beszéd kontrollja alatt állott, a szenvedély nyelve nem sérthette az én integritáshatárait”;

5  Úgy fejezi ki „az integritáshatárokat sértő vágyat, mint amelyik nem leplezi az ego önérdekeltségét”; én–te  A nyilvános morális szemléletet módosítva viszi át az én–te viszony intimitásába;  Ennek alapja a kölcsönösség elve, bár ez a kívülről szabályoz(hat)atlan elképzelés nincs tematizálva; (Lehmann);  Az olvasó saját tapasztalatán keresztül tapasztalja meg a kölcsönösség valódi mivoltát, ha gondolatban a szöveg érveivel párbeszédbe kezd (és erre rákényszerül!)  Úgy fejezi ki „az integritáshatárokat sértő vágyat, mint amelyik nem leplezi az ego önérdekeltségét”; én–te  A nyilvános morális szemléletet módosítva viszi át az én–te viszony intimitásába;  Ennek alapja a kölcsönösség elve, bár ez a kívülről szabályoz(hat)atlan elképzelés nincs tematizálva; (Lehmann);  Az olvasó saját tapasztalatán keresztül tapasztalja meg a kölcsönösség valódi mivoltát, ha gondolatban a szöveg érveivel párbeszédbe kezd (és erre rákényszerül!)

6  Chiaztikusellentétezéssel külső szabályrendszer érvényét identitás szükségszerű törésé  Chiaztikus (tükörszimmetrikus) ellentétezéssel tartja fönn a külső szabályrendszer érvényét, miközben elismeri, hogy a hozzá való viszonyulás az identitás szükségszerű törését okozza; kint-bent privát döntés ügyé szabadság választhatóságát;  A kint-bent kettős hovatartozás határhelyze- tében teszi privát döntés ügyévé a csak ennek az identitásnak a körére kiterjedő szabadság választhatóságát; összetartozás választhatósága átfordított értékrendszer  Az összetartozás választhatósága olyan alternatív távlatba helyeződik, amely átfordított értékrendszerként érvényesül; áldozat örömézsarnokság kínjá egyenértékű  Az áldozat örömének és a zsarnokság kínjának egyenértékűsége a látószögek viszonylagos- ságából adódik;  Chiaztikusellentétezéssel külső szabályrendszer érvényét identitás szükségszerű törésé  Chiaztikus (tükörszimmetrikus) ellentétezéssel tartja fönn a külső szabályrendszer érvényét, miközben elismeri, hogy a hozzá való viszonyulás az identitás szükségszerű törését okozza; kint-bent privát döntés ügyé szabadság választhatóságát;  A kint-bent kettős hovatartozás határhelyze- tében teszi privát döntés ügyévé a csak ennek az identitásnak a körére kiterjedő szabadság választhatóságát; összetartozás választhatósága átfordított értékrendszer  Az összetartozás választhatósága olyan alternatív távlatba helyeződik, amely átfordított értékrendszerként érvényesül; áldozat örömézsarnokság kínjá egyenértékű  Az áldozat örömének és a zsarnokság kínjának egyenértékűsége a látószögek viszonylagos- ságából adódik;

7 én és te fölcserélődésé értékpólusok cseréje  A szövegbeli hang szükségképpen én és te pozícióinak fölcserélődésével szólalhat csak meg, így az értékpólusok cseréje is elkerülhetetlenné válik; alternáló rendszer mindensemmi minden  Ebben az alternáló rendszerben válik lehet- ségessé, hogy mást cselekszik, mint amit mond, azaz a „mindenért” fölajánlott „semmi” a „minden” pozíciójába kerül; semmi csak a szerelmesek összetartozó kapcsolatában aktuális;  A „semmi” tartalma tehát látszatfüggő: a „világ” szabályrendszere felől értelmetlen, csak a szerelmesek összetartozó kapcsolatában aktuális; mindent  Csak az összetartozásban mond(hat)ja, hogy ugyanazt a „mindent” képes adni, mint amit a megszólítottól követel; én és te fölcserélődésé értékpólusok cseréje  A szövegbeli hang szükségképpen én és te pozícióinak fölcserélődésével szólalhat csak meg, így az értékpólusok cseréje is elkerülhetetlenné válik; alternáló rendszer mindensemmi minden  Ebben az alternáló rendszerben válik lehet- ségessé, hogy mást cselekszik, mint amit mond, azaz a „mindenért” fölajánlott „semmi” a „minden” pozíciójába kerül; semmi csak a szerelmesek összetartozó kapcsolatában aktuális;  A „semmi” tartalma tehát látszatfüggő: a „világ” szabályrendszere felől értelmetlen, csak a szerelmesek összetartozó kapcsolatában aktuális; mindent  Csak az összetartozásban mond(hat)ja, hogy ugyanazt a „mindent” képes adni, mint amit a megszólítottól követel;

8 én bravúrte elkerülhetetlen önazonosság feladásá  Az énnel azonban csakis akkor történhet meg ez a jelentéstani bravúr, ha a te elkerülhetetlenként fogadja el az önazonosság feladását; nélkülözi a megbékítő feloldás  A vers nélkülözi a megbékítő feloldás létre- jöttét, az identitást támadó szerelmi „követelés” nem torkollik valami közös identitás helyreállításába; identitástörést gyógyítani képtelen szöve- getkölcsönösség lezáratlan  Az identitástörést gyógyítani képtelen szöve- get, a kölcsönösség lezáratlan voltát a „dialogikus nyelvi modalitás”nyilvánítja meg; én bravúrte elkerülhetetlen önazonosság feladásá  Az énnel azonban csakis akkor történhet meg ez a jelentéstani bravúr, ha a te elkerülhetetlenként fogadja el az önazonosság feladását; nélkülözi a megbékítő feloldás  A vers nélkülözi a megbékítő feloldás létre- jöttét, az identitást támadó szerelmi „követelés” nem torkollik valami közös identitás helyreállításába; identitástörést gyógyítani képtelen szöve- getkölcsönösség lezáratlan  Az identitástörést gyógyítani képtelen szöve- get, a kölcsönösség lezáratlan voltát a „dialogikus nyelvi modalitás”nyilvánítja meg;

9  A recepció (befogadás) szükségét érzi valamiféle etikai relativizmus mentegetésének;  Sajátos életrajzi magyarázkodásra kényszerül;  Egy szavatolt tudás ideológiai csapdájából szemléli a szöveget;  Innen érvelve akaratlanul éppen maga keveri az antihumanizmus gyanújába a „problematikus” alkotást;  Csak a szavak jelentésére figyel, nem a műegész lényegére;  Vét a költészet szelleme ellen;  Olyan beszédmódot referenciál (a valóság elemeire utal), amelyet éppen a valóságrelációk elutasításának szándéka hoz létre;  Ezért sorolja – népszerűsége ellenére- a nem mindig jól értett klasszikusok sorába;  A recepció (befogadás) szükségét érzi valamiféle etikai relativizmus mentegetésének;  Sajátos életrajzi magyarázkodásra kényszerül;  Egy szavatolt tudás ideológiai csapdájából szemléli a szöveget;  Innen érvelve akaratlanul éppen maga keveri az antihumanizmus gyanújába a „problematikus” alkotást;  Csak a szavak jelentésére figyel, nem a műegész lényegére;  Vét a költészet szelleme ellen;  Olyan beszédmódot referenciál (a valóság elemeire utal), amelyet éppen a valóságrelációk elutasításának szándéka hoz létre;  Ezért sorolja – népszerűsége ellenére- a nem mindig jól értett klasszikusok sorába;

10 K.E. EMLÉKÉRE (SZÜLETETT JÚNIUS 25-ÉN, KESZTHELYEN. MEGHALT FEBRUÁR 12-ÉN BUDAPESTEN) A kötet költeményei a gyászévben, 1950 elejétől 1951 elejéig íródtak; Első Rész : Amit még látott Kevéssel korábbi keletű az Első Rész : Amit még látott, harmadik és negyedik darabja; Második Rész: A halála után Harmadik RészUtóhang A Második Rész: A halála után című 102 szonettet tartalmaz, míg a Harmadik Rész, az Utóhang tizennégy szonettje 1951 és 1956 között született. K.E. EMLÉKÉRE (SZÜLETETT JÚNIUS 25-ÉN, KESZTHELYEN. MEGHALT FEBRUÁR 12-ÉN BUDAPESTEN) A kötet költeményei a gyászévben, 1950 elejétől 1951 elejéig íródtak; Első Rész : Amit még látott Kevéssel korábbi keletű az Első Rész : Amit még látott, harmadik és negyedik darabja; Második Rész: A halála után Harmadik RészUtóhang A Második Rész: A halála után című 102 szonettet tartalmaz, míg a Harmadik Rész, az Utóhang tizennégy szonettje 1951 és 1956 között született.

11  Jellemző a dialogizáló beszédhelyzet;  Felerősödik a gondolatiság (filozofikus jelleg), meditáció;  Hangsúlyossá válik a szövegszerűség: a mondattani és poétikai viszonyok kerülnek előtérbe (retorikusság, soráthalások, több szakaszon átívelő összetett mondatok, stb);  Töredékesség, mozaikszerűség a kihagyás és az elhallgatás alakzatának következtében;  A képalkotás dezantropomorfizáló (nem az ember, hanem tárgyak az uralkodó elemek);  Vallomás és érzelem kifejezés helyett érvelés;  Klasszicizálódás (formaművészet);  Jellemző a dialogizáló beszédhelyzet;  Felerősödik a gondolatiság (filozofikus jelleg), meditáció;  Hangsúlyossá válik a szövegszerűség: a mondattani és poétikai viszonyok kerülnek előtérbe (retorikusság, soráthalások, több szakaszon átívelő összetett mondatok, stb);  Töredékesség, mozaikszerűség a kihagyás és az elhallgatás alakzatának következtében;  A képalkotás dezantropomorfizáló (nem az ember, hanem tárgyak az uralkodó elemek);  Vallomás és érzelem kifejezés helyett érvelés;  Klasszicizálódás (formaművészet);

12  A „húsvéti jelleg belehallása” első olvasatra nehezen elképzelhető;  Számvető – létértelmező költemény, idő- és értékszembesítő vers;  Ironikus – humoros – groteszk hangvételéből valamiféle élettörténet is kibontakozik, egyfajta „fordított nevelődési regény”;  A fordulatig (kötőszava: de) az „alászállás” történetével szembesültünk, onnan a „feltámadás” felé ível útja;  Lezáratlan életút, versköltésre való utalások;  Élőbeszédszerűség;  A „húsvéti jelleg belehallása” első olvasatra nehezen elképzelhető;  Számvető – létértelmező költemény, idő- és értékszembesítő vers;  Ironikus – humoros – groteszk hangvételéből valamiféle élettörténet is kibontakozik, egyfajta „fordított nevelődési regény”;  A fordulatig (kötőszava: de) az „alászállás” történetével szembesültünk, onnan a „feltámadás” felé ível útja;  Lezáratlan életút, versköltésre való utalások;  Élőbeszédszerűség;

13 PÁRHUZAMOKAT MUTAT, BÁR KORBAN, NYELVBEN, MŰFAJBAN, SZERKEZETBEN POÉTIKAI MEGVALÓSÍTÁSBAN, TERJEELEMBEN MÁS  Dante : Isteni színjáték  Az „igaz út” nem lelése;  Keresztútra, erdőbe kerülés;  Erdő = az élet válságos helyzeteinek allegóriája;  Krisztusi kor;  A menekülés útja előbb a pokolba vezet: az alászállás, pokoljárás krisztusi útja feltétele a megújulásnak;  Dante : Isteni színjáték  Az „igaz út” nem lelése;  Keresztútra, erdőbe kerülés;  Erdő = az élet válságos helyzeteinek allegóriája;  Krisztusi kor;  A menekülés útja előbb a pokolba vezet: az alászállás, pokoljárás krisztusi útja feltétele a megújulásnak;  Szabó Lőrinc: Különbéke  Az élet „sűrűjében” szólal meg;  Labirintushelyzetben: „ucca” = a nagyvárosi erdő;  Harminchárom éves;  A veszélyeket nem állatképek, hanem az élet mint „mocsok” jelentik,  Szokatlan eljárás: költészet alatti nyelvi regiszter, közhelyek, demetaforizálás = döbbenetet kelt;  Szabó Lőrinc: Különbéke  Az élet „sűrűjében” szólal meg;  Labirintushelyzetben: „ucca” = a nagyvárosi erdő;  Harminchárom éves;  A veszélyeket nem állatképek, hanem az élet mint „mocsok” jelentik,  Szokatlan eljárás: költészet alatti nyelvi regiszter, közhelyek, demetaforizálás = döbbenetet kelt;

14  A 8. versszak soráthajlásos technikája „cselesen csalogatja önnön labirintusába” az olvasót – önmagunkkal is szembesít: a pokol bennem, bennünk van!  A számvetés eredménye:különbéke a semmivel;  „Cseles” idő- és értékszembesítés a 7. versszakban: múlt- jelen, metafora- közhely, a minden szó jelentésváltozása = a világ kettős- sége: nem az, aminek mutatja magát;  Az alany nem cselekvő, hanem életidő: „S harminchárom évem átlát…”  A minden- semmi ellentét- evangéliumi értelembe vett önkiüresedés, megtisztulás (Purgatórium allúzió): „ és az idő és a közöny már fertőtlenít”  A 8. versszak soráthajlásos technikája „cselesen csalogatja önnön labirintusába” az olvasót – önmagunkkal is szembesít: a pokol bennem, bennünk van!  A számvetés eredménye:különbéke a semmivel;  „Cseles” idő- és értékszembesítés a 7. versszakban: múlt- jelen, metafora- közhely, a minden szó jelentésváltozása = a világ kettős- sége: nem az, aminek mutatja magát;  Az alany nem cselekvő, hanem életidő: „S harminchárom évem átlát…”  A minden- semmi ellentét- evangéliumi értelembe vett önkiüresedés, megtisztulás (Purgatórium allúzió): „ és az idő és a közöny már fertőtlenít”

15  Hit és remény „baleknak” mutatja a „lepratáborban” élő embert, ezért választja a harmadik keresztényi erényt, a szeretetet (Pál apostol szerint a „legnagyobbat”);  Az élet érdekektől megtisztított terében és idejében már lehet azt tennie,„amit csinálni kell”: - „örülni egy-egy jó pillanatnak”, - „verset írni”, - „fütyörészni, nevetni”, - „SZERETNI A GYEREKEKET” (lásd: Mk 10, 14)  Hit és remény „baleknak” mutatja a „lepratáborban” élő embert, ezért választja a harmadik keresztényi erényt, a szeretetet (Pál apostol szerint a „legnagyobbat”);  Az élet érdekektől megtisztított terében és idejében már lehet azt tennie,„amit csinálni kell”: - „örülni egy-egy jó pillanatnak”, - „verset írni”, - „fütyörészni, nevetni”, - „SZERETNI A GYEREKEKET” (lásd: Mk 10, 14)

16

17  Előzmény: Csoang Csou Kr.e. IV. századi taoista költő és filozófus példázatszerű történetekben megírt filo- zofikus művének egyik történetét dolgozza fel Sz. L.;  Gondolatmenete: az álom- mesére épülő dramatizált elbeszélésbe önmagát is beleszövi, ezzel aktualizálja a történetet, és az olvasót is elgondolkodásra készteti;  Értelmezési lehetőségek:  1. tudathasadásos állapot;  2. lélekvándorlás; 3. a „valóság” kiismerhetetlensége; ” EGY ; 4. a világ csak képzet, agyunk „tükörszínjátéka”; 5. alany, tárgy és értelmezési tevékenység az EGY egymással (is) felcserélhető részei;  Előzmény: Csoang Csou Kr.e. IV. századi taoista költő és filozófus példázatszerű történetekben megírt filo- zofikus művének egyik történetét dolgozza fel Sz. L.;  Gondolatmenete: az álom- mesére épülő dramatizált elbeszélésbe önmagát is beleszövi, ezzel aktualizálja a történetet, és az olvasót is elgondolkodásra készteti;  Értelmezési lehetőségek:  1. tudathasadásos állapot;  2. lélekvándorlás; 3. a „valóság” kiismerhetetlensége; ” EGY ; 4. a világ csak képzet, agyunk „tükörszínjátéka”; 5. alany, tárgy és értelmezési tevékenység az EGY egymással (is) felcserélhető részei;

18 ÁLOM ÉS/ VAGY VALÓSÁG?

19 Szabó Lőrinc világlíra magaslatára  „ A harmincas évek kötészete, a kései Kosztolányi, József Attila, Szabó Lőrinc lírája azért került a világlíra magaslatára, mert a modernség története során először náluk jelenik meg a művek nyelvi valóságában az irodalomnak ez a szubverzív jellege.” Kulcsár Szabó Ernő Szabó Lőrinc világlíra magaslatára  „ A harmincas évek kötészete, a kései Kosztolányi, József Attila, Szabó Lőrinc lírája azért került a világlíra magaslatára, mert a modernség története során először náluk jelenik meg a művek nyelvi valóságában az irodalomnak ez a szubverzív jellege.” Kulcsár Szabó Ernő

20  Prf. dr. Kulcsár Szabó Ernő: Egy kisajátíthatatlan klasszikus. Szabó Lőrinc a líra hatástörténetében, in Száz az ezerben. Száz éve született Miskolcon Szabó Lőrinc. Szabó Lőrinc születésének 100. évfordulóján tudományos ülésszak a MTA Dísztermében. Teljes anyag in Új Holnap, május-június- július-ugusztus, o.  Dr. Orbán Gyöngyi: Olvasókönyv XII. osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2007, o.  Bara Katalin – Csutak Judit: Magyar nyelv és irodalom. Tankönyv a XI. osztály számára, Corvin Kiadó, Déva,1999, o.  Bara Katalin – Csutak Judit: Magyar nyelv és irodalom. Tankönyv a XII. osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy,1999, o.  Elszeszer Valéria – Fazekas Zsuzsa: Versek a középiskolában. Elemzésvázlatok, Rejtjel Kidó,Sopron, 1996, o.  Prf. dr. Kulcsár Szabó Ernő: Egy kisajátíthatatlan klasszikus. Szabó Lőrinc a líra hatástörténetében, in Száz az ezerben. Száz éve született Miskolcon Szabó Lőrinc. Szabó Lőrinc születésének 100. évfordulóján tudományos ülésszak a MTA Dísztermében. Teljes anyag in Új Holnap, május-június- július-ugusztus, o.  Dr. Orbán Gyöngyi: Olvasókönyv XII. osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2007, o.  Bara Katalin – Csutak Judit: Magyar nyelv és irodalom. Tankönyv a XI. osztály számára, Corvin Kiadó, Déva,1999, o.  Bara Katalin – Csutak Judit: Magyar nyelv és irodalom. Tankönyv a XII. osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy,1999, o.  Elszeszer Valéria – Fazekas Zsuzsa: Versek a középiskolában. Elemzésvázlatok, Rejtjel Kidó,Sopron, 1996, o.

21


Letölteni ppt "A megszállott Neved- fekete dörrenés- fájva visszhangzik bennem, és felveri minden pillanat Emlékedet és nyugalmamat. Neved, mint elítélt felett ha halálos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések