Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 TÁRKI-TUDOK ZRT. A romák koragyermekkori inklúziója/integrációja Országjelentés Lannert Judit és Németh Szilvia előadása Budapest, 2011 július 6. Benczúr.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 TÁRKI-TUDOK ZRT. A romák koragyermekkori inklúziója/integrációja Országjelentés Lannert Judit és Németh Szilvia előadása Budapest, 2011 július 6. Benczúr."— Előadás másolata:

1 1 TÁRKI-TUDOK ZRT. A romák koragyermekkori inklúziója/integrációja Országjelentés Lannert Judit és Németh Szilvia előadása Budapest, 2011 július 6. Benczúr Hotel

2 2 TÁRKI-TUDOK ZRT. 1. H áttér-információk, alapadatok  A roma népesség becsült létszáma, területi eloszlása  Regionális különbségek (térkép)  Romungro, olah cigány és beás csoportok fő jellemzői  Gyermeknevelési sajátosságok  A romák önpercepciója (ábra)

3 3 TÁRKI-TUDOK ZRT. A roma népesség becsült száma  1993-ban az újszülöttek 11% volt roma, ez az arány 15%-ra nőtt 2003-ban.  A 15 évesnél fiatalabb népesség aránya 16.8%, a romák esetében 37%, ez részben a romák körében tapasztalt magasabb halálozási aránynak és a rövidebb várható élettartamnak tudható.  I2001-ben a 0-19 évesek aránya 45% volt a romák közt, míg ez az arány 23% a teljes népességre vonatkoztatva.  A 60 év felettiek aránya 20.2% a teljes népességben, míg a romák közt csak 3.4%.

4 4 TÁRKI-TUDOK ZRT. A roma népesség területi elhelyezkedése I. A főváros és környéke II. Dél-Baranya, Ormánság, Dráva völgy III. Zselic, Völgység IV. Belső Somogy V. Bakony északi részei VI. Nógrádi medence VII. Cserhát VIII. Ózd környéke IX. Aggteleki karszt, Szuha völgye X. Borsodi medence, Miskolc környéke XI. Cserehát, Zempléni hegység XII. Bodrogköz XIII. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti része XIV. Hajdú-Bihar and Békés megyék keleti részei XV. Tisza közép, Jászság

5 5 TÁRKI-TUDOK ZRT. Nyelvi és kulturális különbségek  A Magyarországon élő roma lakosság. heterogén kulturális és nyelvi megosztottság tekintettétében.  A magyarországi romák három főcsoportja: magyar anyanyelvű romungro, oláh cigány és beások, akik a román nyelv egy dialektusát beszélik. A 2003-as vizsgálat szerint a romák 86,9%-a magyar, 7,7%-a cigány, 4,6%-a román, 0,8%-a pedig egyéb anyanyelvű, ezen belül a beások aránya csökken, az oláhoké pedig – a korábbi csökkenések után – növekedőben van.  A roma kultúra nem egységes: minden csoportnak megvannak a maguk szokásai és hagyományai. (fókuszcsoport) Annak függvényében, hogy mennyire különülnek el, illetve egyesülnek más, nem roma csoport kultúrájával.

6 6 TÁRKI-TUDOK ZRT. Gyereknevelési szokások  Kemény és tsai (2003) szerint: a romungroknak kevesebb gyerekük van, jobb minőségű lakásokban laknak, kisebb arányban mobilak, mint az oláh és beás cigányok, jobbak a képzettségi és foglalkoztatási mutatóik. A családméret mind a romungróknál (4-5 children) az oláh cigányoknál (6-7 children) nagyobb mint az országos átlag, de egymástól is eltérnek.  Az általános sztereotípiák szerint a gyermeknevelési szokások a cigányoknál erősen gyerekvezérelt, ami megakadályozza az önszabályozó mechanizmusok kialakulását a gyerekekben. Ugyanakkor a fókuszcsoportos és interjús élmények ennél színesebb képet mutatnak. Három gyereknevelési magatartást fedezhetünk fel: 1. a férj édesanyja/nőrokona által dominál 2. gyerekvezérelt, 3. külső szakértőkre alapozó fejlesztésre orientált.  Kóczé Angéla által vezetett es kutatás szerint, amelyet roma és nem roma gyerekes asszonyok körében végeztek két kistérségben, (az egyik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a másik pedig Pest megyében található), a roma nők megváltozott szerepéről számolnak be.

7 7 TÁRKI-TUDOK ZRT. A romák legégetőbb problémái - az első említések és az összes említések gyakorisága (a megkérdezettek százalékában) (Forrás: Marketing Centrum, 2010) Első említésÖsszes említés Munkanélküliség7591 Iskolázatlanság, oktatással kapcsolatos gondok448 Szegénység, szociális helyzet639 Lakáskörülmények, lakáshelyzet725 Diszkrimináció, szegregáció210 Kulturális-, szocializációs problémák06 Romák közti széthúzás24 Egészségügyi problémák, rossz egészségügyi ellátás03 Rossz érdekérvényesítő képesség, információk hiánya02 Rossz közlekedés, rossz infrastruktúra02 Kormányzati-, társadalmi támogatás hiánya02 Hibás szociálpolitika02 Kilátástalan jövő02 Egyéb egyedi110

8 8 TÁRKI-TUDOK ZRT. A romák bizalmi indexe néhány intézménnyel szemben, Marketing Centrum, 2010

9 9 TÁRKI-TUDOK ZRT. A roma családok hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz A romák által lakott területen az országos átlagnál magasabb a csecsemőkori halálozás A védőnői szolgáltatás területileg egyenlőtlen, a romák által lakott régiókban nincs elég védőnő, A gyerekeket az érintett régiókban 8 hónapos korig követik, utána viszont jóval kevésbé megoldott a követés, a négyéves kori szűrés hiányzik a rendszerből Ami nem probléma: oltottság, szülészeti jelenlét, fogadott orvos, nőgyógyászati szűrés, szoptatás (ideje és aránya)

10 10 TÁRKI-TUDOK ZRT. Csecsemőhalandóság ezer élveszületésre régiónként ( átlaga) (ezrelék) Forrás: KSH STADAT táblák – Kereki Judit számítása

11 11 TÁRKI-TUDOK ZRT. A védőnők által ellátott várandós anyák és gyerekek száma regionális bontásban (átlag Forrás: Tárki-Tudok (2008): A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése, Kutatási zárójelentés

12 12 TÁRKI-TUDOK ZRT. Gyerekszegénység, TÁRKI jelentés 2005-ben a roma háztartásban élő (0-18 éves) gyermekek 35,2%-a a szegénységi szint alatt élt. Ez az érték bő kétszer nagyobb a nem roma háztartásokban élő gyermekek körében kimutatott aránynál (14,5%). A TÁRKI 2005-ös Háztartás Monitor felvétele szerint a mélyszegénységben élők negyede Észak-Magyarországon, 23 százalékuk pedig Észak-Alföldön élt. Harmaduk 2000 fő alatti népességű településeken, 53 százalék pedig olyan háztartásban, ahol a háztartásfő alacsony iskolázottságú volt ben tíz roma háztartásból három a legnagyobb mértékben szegények közé tartozott. A legnagyobb szegénységben élők negyede pedig roma volt.

13 13 TÁRKI-TUDOK ZRT. Koragyermekkori nevelés Problémák: Kevés férőhely: Kevés bölcsődei férőhely, Kistelepüléseken óvodai férőhelyhiány Zsúfoltság Területi egyenlőtlenségek a hozzáférésben Szegregáció már óvodában A koragyermekkori ellátások területén vannak biztató kezdeményezések: Óvodáztatási támogatás Óvodai IPR Bölcsőde-óvoda integráció Szülők bevonása: Good Start, Biztos Kezdet programok

14 14 TÁRKI-TUDOK ZRT. A bölcsődébe járó gyerekek aránya a 0-3 éves népességben, megyénként, 2009 Forrás: KSH és Gáti Annamária számításai

15 15 TÁRKI-TUDOK ZRT. Az iskolába lépők közül 3 évet óvodába járók aránya Forrás: KIR-STAT és Gáti Annamária számításai

16 16 TÁRKI-TUDOK ZRT. Jó gyakorlatok – Biztos Kezdet Cél az, hogy a nélkülözésben élő gyermekek (és szüleik) a lehető legkorábbi életkorban megkapják azokat a lehetőségeket és azt a támogatást, ami segíti a gyerekek képességeinek kibontakozását és megalapozza későbbi iskolai sikereiket. Főbb elemek: Napi négy óra szervezett együttlét a 0-5 éves korú gyermekekkel és szüleikkel meghatározott ritmust követve képzett és mentorált munkatársakkal, a helyi szakemberek bevonásával. A gyerekek állapotát és fejlődését követni tudó dokumentációs rendszer lehetővé teszi a program nyomon követését végéig elért eredmények: A program elért 2500 családot, 2500 gyerek jelent meg, 400 gyerek rendszeresen látogatja a programot 24 képző – 350 kiképzett munkatárs 12 mentor – 44 gyerekház egységes stratégia és szolgáltatási, képzési csomag és on-line dokumentációs rendszer 2 kötet és kiadványok a koragyermekkori fejlődésről hatásvizsgálat külső szakértő + team tagok

17 17 TÁRKI-TUDOK ZRT. Dilemmák/1 Szegregáció (a romák kétharmada szegregáltan él, white flight, a szolgáltatások nem elérhetők vagy nem megfelelő minőségűek) Kulturális különbségek (a programok, szolgáltatások nem reflektálnak arra, hogy a magyarországi cigányság sem egységes, nincs konszenzus arról, hogy a romák és többségi társadalom közötti különbségek kulturális jellegűek vagy szociálisak, ebből fakadó dilemma, hogy hova telepítsük a szolgáltatást (szegregátumba vagy ne)

18 18 TÁRKI-TUDOK ZRT. Dilemmák/2 Adathiány (adatvédelmi szempontok, ki a cigány, nincsenek a gyerek útját követni tudó összekapcsolható adatbázisok a koragyermekkori ellátások területén, torzított adatok, a meglévő adatok sincsenek rendszeresen elemezve) Jelzés, szűrés, beavatkozás (nincs egységes és standard szűrés, az SNI-vé nyilvánítás ezért gyakran kultúrafüggő, ugyanakkor a probléma medikalizálása jó ürügy a problémás gyerektől való megszabadulásra illetve meglévő kapacitások fenntartására)

19 19 TÁRKI-TUDOK ZRT. Dilemmák/3 Irányítási, finanszírozási problémák (nincs a területre vonatkozó egységes stratégia, széttagolt ágazati irányítási rendszer, a központi és helyi állami felelősségek és az állam és piac közötti feladatmegosztás nem tisztázott, a meglévő ösztönző rendszerek a problémától való szabadulásra és nem annak megoldására sarkallnak) Fejlesztési, implementációs problémák (a strukturális alapok felhasználása nem elég transzparens, kísérleti programok kiértékelése rendre elmarad, azok elterjesztése helyett újabbak születnek, nincs folytonosság, így nincs visszacsatolás sem, amiből tanulni lehetne.

20 20 TÁRKI-TUDOK ZRT. Mi az oka a roma tanulók átlag alatti iskolai teljesítményének? A kompetenciateszten elért teljesítmény különbség a roma és nem roma tanulók közt egy szórásnyi mind a szövegértés és matematika területén, ami hasonló ahhoz a különbséghez, amit a nyolcvanas években az USA-ban tapasztaltak az ugyanilyen korú afro-amerikai és fehér tanulók között. Az egészségi állapottal, szülői viselkedéssel, és az iskolai fix hatásokkal és családi háttérrel kontrollálva ez a különbség viszont már eltűnik a szövegértés területén, és a matematika esetében is leesik 0,15-nyi szórásra. A kutatók három közvetítő mechanizmust azonosítottak, amelyek szinte teljes mértékben felelősek a kialakult hátrányokért: A készségek fejlődését segítő környezethez nem vagy csak kevésbé férnek hozzá ezek a gyerekek, az egészségi állapotuk sokkal rosszabb születéskor és gyermekkorban, emellett az iskolai környezet is sokkal hátrányosabb. Az eredmények világos útmutatással szolgálnak a társadalompolitika számára. A roma kisebbség lemaradásának csökkentésében a kisgyermekkori hátrányok és az iskolai elkülönítés határozott csökkentése, illetve a minőségi oktatás biztosítása nélkül nem lehet jelentős áttörést elérni. Forrás: Gábor Kertesi– Gábor Kézdi (2011): "The Roma/Non-Roma Test Score Gap in Hungary." In.: American Economic Review, 101(3): 519–25.

21 21 TÁRKI-TUDOK ZRT. Kérdések a műhelymunkához  Mik a valós problémák? Az országtanulmányban vajon megfelelően vannak-e prezentálva?  Mit kellene változtatni, kinek és hogyan? GRID 3. Hogyan lehet a Roma közösséget aktívan bevonni, hogyan lehet elérni őket, hogyan kellene kommunikálni velük? Hogyan lehet alulról jövő kezdeményezéseket indukálni, segíteni. Hogyan kerüljük el a felülről jövő, direkt és célellentétes beavatkozásokat?

22 22 TÁRKI-TUDOK ZRT. Köszönjük a figyelmet.


Letölteni ppt "1 TÁRKI-TUDOK ZRT. A romák koragyermekkori inklúziója/integrációja Országjelentés Lannert Judit és Németh Szilvia előadása Budapest, 2011 július 6. Benczúr."

Hasonló előadás


Google Hirdetések