Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Alkalmazott növénytan 12. előadás. SZIKESEK Egykori öntésterületeken alakulnak ki, ahol a talaj téli beázása és a téli magasabb tala j vízszint összeér.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Alkalmazott növénytan 12. előadás. SZIKESEK Egykori öntésterületeken alakulnak ki, ahol a talaj téli beázása és a téli magasabb tala j vízszint összeér."— Előadás másolata:

1 Alkalmazott növénytan 12. előadás

2 SZIKESEK Egykori öntésterületeken alakulnak ki, ahol a talaj téli beázása és a téli magasabb tala j vízszint összeér  sók az altalajból a talajfelszín irányába vándorolnak (ennek feltétele: közeli talajvíztükör, sókban gazdag talajvíz, kontinentális klíma) Az ősi szikesek a posztglaciális mogyoró korban jöttek létre XVIII.–XIX. századi vízrendezések, erdőirtások  ma a nagy részük másodlagos

3 SZIKESEK A szikes típusát meghatározó tényezők: 1.mikrodomborzat 2.talajvízszint helyzete 3.felszíni vizek évi tartósságának ritmusa 4.só koncentráció Szélsőséges ökológiai viszonyok  térben és időben változó mozaikkomplexek jönnek létre Padkásodhatnak: különböző növényzeti foltokat átmeneti sáv (szikpadka) köti össze

4 SZIKESEK A pannon szikesek az eurázsiai sztyeppzóna szikeseinek legnyugatibb képviselői Sikeres életformák, stratégiák: elterülő termet, karógyökér, pozsgás felépítés, rövid életciklus Szikesek fennmaradását a kellő mértékű legeltetés, ill. kaszálás biztosítja Ma a sziki növényzet az ország területének 2,0 %-án található alföldi területeink jellemző élőhelyei

5 SZIKESEK Osztályozásuk: 1.talajtípus alapján: szoloncsák -, szolonyec szikesek és átmenetük 2.erdészeti hasznosíthatóságuk alapján: I–II–III–IV. osztályú szikesek 3.vízháztartásuk alapján: száraz és nedves szikesek

6 SZIKESEK szoloncsák szikes Szoloncsák vaksziknövényzet (Lepidio crassifolii-Camphorosmetum annuae) sziki zsázsával (Lepidium crassifolium) és sziki sóballával (Suaeda maritima), Harta mellett.

7 SZIKESEK szolonyec szikes Szolonyec vaksziknövényzet (Camphorosmetum annuae) és szikfoktársulás (Puccinellietum limosae) egy szikes tó parti zonációjában

8 SZÁRAZ SZIKESEK Legkiterjedtebb Tavasszal lehetnek vízborítottak, nyárra azonban kiszáradnak Fajok: Tömegnövényük a sziki csenkesz (Festuca pseudovina), mellette jellemző a sziki cickafark (Achillea asplenifolia), pusztai cickafark (A. setacea), bárányüröm (Artemisia pontica), sziki üröm (Artemisia maritima), sziki őszirózsa (Aster tripolium), egyéves herefajok (bodorkák) (Trifolium spp.), sóvirág (Limonium gmelini)

9 SZÁRAZ SZIKESEK sziki csenkesz (Festuca pseudovina) sziki őszirózsa (Aster tripolium)

10 SZÁRAZ SZIKESEK Bárányüröm (Artemisia pontica)Sziksófű (Salicornia prostrata)

11 SZÁRAZ SZIKESEK Szélsőséges típusa a VAKSZIK  padkás szikeseknél a padka alatti „emeleten” vagy kiszáradó tófenéken jöhet létre Alacsony borítás Kevés faj Fajok: bárányparéj (Champhorosma annua), sziksófű (Salicornia prostrata), sziki ballagófű (Salsola soda) és sóballák (Suaeda spp.).

12 NEDVES SZIKESEK (SZIKES RÉTEK) Ősztől–tavaszig bő vízellátásúak, nyárra nedvesek maradnak, vagy kissé kiszáradhatnak Zömében másodlagosak  mocsarakból Kaszálással hasznosítják őket, huzamosabb elmaradás  gyomosodás Fajok: tömegnövénye a fehér tippan (Agrostis alba), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) és a hernyópázsit (Beckmannia eruciformis), mellette réti sás(Carex distans) és sziki szittyó (Juncus gerardi)

13 NEDVES SZIKESEK (SZIKES RÉTEK) Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) Sziki zsázsa (Lepidium crassifolium)

14 NEDVES SZIKESEK (SZIKES RÉTEK) hernyópázsit (Beckmannia eruciformis) sziki szittyó (Juncus gerardi)

15 NEDVES SZIKESEK (SZIKES RÉTEK) Szélsőséges esete a SZIKFOK Fajok: kamilla (Matricaria chamomilla), sziki mézpázsit (Puccinellia limosa), sziki zsázsa (Lepidium crassifolium) érdekes bizonyos kékmoszat fajok (Nostoc spp.) tömegessé válása

16 kamilla (Matricaria chamomilla) Sziki zsázsa (Lepidium crassifolium) NEDVES SZIKESEK (SZIKES RÉTEK)

17 GAZDASÁGI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉG A szikeseket általánosan veszélyezteti(ette): – a gyepjavítás céljából végzett mezőgazdasági tevékenység, – az alul- vagy túllegeltetés, – a kaszálás elmaradása, – feltörések, – erdőtelepítések (pl. keskenylevelű ezüstfával, tamariskákkal, akáccal), – spontán cserjésedés–erdősödés ( keskenylevelű ezüstfa), – a termőhely kiédesedése, – a túlzott égetések, – taposások, – gyomosodás, – kiszárítás, – trágyázás, – halastavak és rizsföldek létesítése.

18 SZIKLAGYEPEK Szilárd alapkőzeten, csekély talajborítottságú, szélsőséges mikroklímájú helyeken, köves, sziklás váztalajokon alakultak ki Kialakulásukban, típusaikban az alapkőzet jellegének döntő szerepe van Alacsony növényborításúak (< 50 %) kőzet nagy foltokban a felszínen van Uralkodó életformák az egyévesek, a félcserjék és a pozsgás növények

19 SZIKLAGYEPEK Meredek lejtőviszonyok  jelentős erózió A szilikátos kőzetek (pl. andezit, bazalt, gabbró) és a mészkő könnyen mállik  gyors szukcesszió A dolomit főként aprózódik  lassú szukcesszió  nagyszámú reliktum és endemizmus alakulhat ki maradhat meg (dolomitjelenség) Fajgazdagság: 1. dolomit-, 2. mészkő-, 3. szilikátsziklagyep

20 SZIKLAGYEPEK Fajaik: deres csenkesz (Festuca pallens), sziklai csenkesz (F. pseudodalmatica), nyúlfarkfüvek (Sesleria spp.) törpe sás (Carex humilis), fodorkák (Asplenium spp.), pikkelypáfrány (Ceterach officinale) szirtipáfrányok (Woodsia spp.), kövér daravirág (Draba lasiocarpa), kőtörőfüvek (Saxifraga spp.), varjúhájak (Sedum spp.)

21 SZIKLAGYEPEK Fajaik: fodorkák (Asplenium spp.), kőtörőfüvek (Saxifraga spp.), varjúhájak (Sedum spp.)

22 SZIKLAGYEPEK Fajaik: kövirózsák (Sempervirum spp.), henye boroszlán (Daphne cneorum), hegyi gamandor (Teucrium montanum), szürke napvirág (Helianthemum canum), naprózsa (Fumana procumbens), törpe nőszirom (Iris pumila), hangyabogáncs (Jurinea mollis), fehér virágú szegfűk (Dianthus spp.), sziklalakó mohok és zuzmók

23 SZIKLAGYEPEK Fajaik: hegyi gamandor (Teucrium montanum), szürke napvirág (Helianthemum canum), naprózsa (Fumana procumbens), törpe nőszirom (Iris pumila), hangyabogáncs (Jurinea mollis), fehér virágú szegfűk (Dianthus spp.), sziklalakó mohok és zuzmók

24 SZIKLAGYEPEK Hazánkban a középhegységeinkben Veszélyeztető tényezők: erdőtelepítések(„kopárfá- sítások”), kőbányászat, a nagyvad (főleg muflon) rágása, taposása, szabadidősportok

25 LEJTŐGYEPEK (LEJTŐSZTYEPPEK, PUSZTAFÜVES LEJTŐK) Sziklagyepek záródásával, a talajok termőrétegének mélyülésével alakultak ki Korábbi bokorerdők, sekélyebb termőrétegű mész- és melegkedvelő tölgyesek helyén is kialakulhatnak másodlagosan Az alapkőzet közvetlen hatását mérsékli a vastagabb és humuszosabb talajréteg Szikla már alig bukkan a felszínre Növényzet borítása 50%< Záródó vagy zárt gyepek

26 LEJTŐGYEPEK (LEJTŐSZTYEPPEK, PUSZTAFÜVES LEJTŐK) Típusaik: 1. dolomit-, 2. mészkő-, 3. szilikát – lejtősztyepp Középhegységeinkben fordul elő Veszélyeztető tényezők: vadkár, erős taposás, erózió, erdőtelepítések, másodlagos típusok cserjésedhetnek v. agresszív fajok (pl akác,bálványfa)terjedése, korábban legeltetés szőlő- és gyümölcstermesztés Jellemző életforma: geofiton, hemikriptofiton

27 LEJTŐGYEPEK (LEJTŐSZTYEPPEK, PUSZTAFÜVES LEJTŐK) Fajaik: pusztai csenkesz (Festuca rupicola),vékony csenkesz (F. valesiaca), szilikáton a sziklai csenkesz (F. pseudodalmatica), árvalányhajak (Stipa spp.), élesmosófű (Chrysopogon gryllus), kései perje (Cleistogenes serotina), magyar rozsnok (Bromus pannonicus

28

29

30 LEJTŐGYEPEK (LEJTŐSZTYEPPEK, PUSZTAFÜVES LEJTŐK) Fajaik: aranyfürt (Aster linosyris), harangvirágok (Campanula spp.), kökörcsinek (Pulsatilla spp.), őszi csillagvirág (Scilla autumnalis), tavaszi hérics (Adonis vernalis), piros virágú szegfűk (Dianthus spp.), pusztai meténg (Vinca herbacea), borzas szulák (Convolvulus cantabrica), hangyabogáncs (Jurinea mollis)

31 LEJTŐGYEPEK (LEJTŐSZTYEPPEK, PUSZTAFÜVES LEJTŐK) Fajaik: piros virágú szegfűk (Dianthus spp.), pusztai meténg (Vinca herbacea), borzas szulák (Convolvulus cantabrica), hangyabogáncs (Jurinea mollis)

32 HOMOKI GYEPEK Homok alapkőzeten alakultak ki  homoktalajok (futóhomok, humuszos homok, csernozjom jellegű homok) Elsődleges úton mozgó homokfelszíneken, meredek, délies kitettségű buckalejtőkön vagy nagyon mély talajvizű területeken alakultak ki, másodlagosan homoki tölgyesek kiirtása után keletkeztek

33 HOMOKI GYEPEK Alföldi homokterületeinken találhatók, a Nyírségen és Belső- Somogyban mészmentes homokon, a Duna–Tisza közén, Kisalföldön és Tengelicen meszes homokon Uralkodó életformák: az egyévesek, geofitonok és félcserjék Típusai: nyílt homoki gyep, zárt homoki gyep

34 NYÍLT HOMOKI GYEPEK Növényzettel borított foltok kiterjedése <75 % Jellemző a szabad homokfelület Talajai humuszban szegények

35 NYÍLT HOMOKI GYEPEK

36

37 Fajaik: homoki csenkesz (Festuca vaginata) árvalányhajak (Stipa spp.) báránypirosító (Alkanna tinctoria), naprózsa (Fumana procumbens), csikófark (Ephedra distachya), kései szegfű (Dianthus serotinus), homoki ternye (Alyssum tortuosum), pusztai kutyatej (Euphorbia seguieriana) homoki kikerics (Colchicum arenarium). homoki csenkesz ezüstperje (Corynephorus canescens) kékcsillag (Jasione montana), juhsóska (Rumex acetosella) mohok, zuzmók

38 NYÍLT HOMOKI GYEPEK Fajaik: báránypirosító (Alkanna tinctoria), naprózsa (Fumana procumbens),

39 ZÁRT HOMOKI GYEPEK A homok kolloidokban gazdag Növényzettel borított foltok kiterjedése 75 %< Szabad homokfelület aránya csekély vagy hiányzik

40 ZÁRT HOMOKI GYEPEK Fajaik: pusztai csenkesz (Festuca rupicola), csűdfüvek (Astragalus spp.), kökörcsinek (Pulsatilla spp.), tavaszi hérics (Adonis vernalis), homoki nőszirom (Iris arenaria), poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora), agárkosbor (Orchis morio)

41 ZÁRT HOMOKI GYEPEK Fajaik: poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora), agárkosbor (Orchis morio)

42 HOMOKI GYEPEK Veszélyeztető tényezők: mezőgazdasági művelés, taposás legeltetés, égetés  gyomosodás, özönfajok (pl. selyemkóró, akác), valamint a kultúrerdők (pl. akácos, erdei-, fekete- és simafenyves, nemesnyáras) telepítése özönfajok terjedése

43 HOMOKI GYEPEK

44

45 LÖSZGYEPEK Lösztölgyesekkel és pusztai cserjésekkel mozaikosan helyezkedn(t)ek el Lösz alapkőzeten alakultak ki, amelyen csernozjom talajok jöttek létre Egykor az alföldi löszhátakon, vagy löszvölgyek lejtőin, löszpartokon, a középhegységek alföldperemi részein Ma már csak maradványfoltjaik találhatók (kunhalmokon, ősi földvárakon,stb.)

46 LÖSZGYEPEK Zártabb és nyíltabb (szárazabb) állományai lehetnek Fajai a posztglaciális mogyoró korban keletről jutottak be a Kárpát - medencébe Az ország területének 7,5 %-át borították Gyepek közül leghamarabb a löszgyepeket törte fel az ember

47 LÖSZGYEPEK Fajaik: pusztai csenkesz (Festuca rupicola), további löszjelző növény a héricsek (Adonis spp.), szennyes ínfű (Ajuga laxmannii), tátorján (Crambe tataria), piros kígyószisz (Echium rubrum), ligeti zsálya (Salvia nemorosa), kónya zsálya (Salvia nutans), macskahere (Phlomis tuberosa), vetővirág (Sternbergia colchiciflora), őszi csillagvirág (Scilla autumnalis)

48 LÖSZGYEPEK Fajaik: szennyes ínfű (Ajuga laxmannii), piros kígyószisz (Echium rubrum), ligeti zsálya (Salvia nemorosa), kónya zsálya (Salvia nutans), macskahere (Phlomis tuberosa)

49 LÖSZGYEPEK Veszélyeztető tényezők: túllegeltetés, cserjésedés, erdősödés (pl. akác, bálványfa, keskenylevelű ezüstfa), taposás, talajerózió is veszélyeztetheti őket, valamint fragmentális megjelenésük miatt a környező területek (pl. szántók, kultúrerdők) hatásai is jelentősek

50 MÁSODLAGOS, JELLEGTELEN GYEPEK ÉS VIZES ÉLŐHELYEK Nagyobb mérvű antropogén hatás  természetes / természetszerű életközösségek érzékeny (specialista) fajai visszaszorulnak, eltűnnek  tágabb tűrőképességű, zavarást jobban toleráló (generalista) fajai maradnak fenn, egyedszámuk és borításuk növekedhet Jellemző a gyomfajok megjelenése is, de nem tömeges ország területének 2,6 %-án

51 MÁSODLAGOS, JELLEGTELEN GYEPEK ÉS VIZES ÉLŐHELYEK Fajaik vizes élőhelyeken: nád (Phragmites australis), gyékényfajok (Typha spp.), sövényszulák (Calystegia sepium), borzas sás (Carex hirta), héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus), négyélű füzike (Epilobium tetragonum), réti peremizs (Inula britannica), réti füzény (Lythrum salicaria), mocsári nefelejcs (Myosoton aquaticum), bolhafű (Pulicaria dysentherica), lóromok (Rumex spp.), fekete nadálytő (Symphytum officinale), gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare)

52 MÁSODLAGOS, JELLEGTELEN GYEPEK ÉS VIZES ÉLŐHELYEK Fajaik vizes élőhelyeken: réti füzény (Lythrum salicaria), mocsári nefelejcs (Myosotis palustris), fekete nadálytő (Symphytum officinale), gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare)

53 MÁSODLAGOS, JELLEGTELEN GYEPEK ÉS VIZES ÉLŐHELYEK Fajaik üde élőhelyeken: tarackbúza (Agropyron repens), franciaperje (Arrhenatherum elatius), siskanádtippan (Calamagrostis epigeios), borzas sás (Carex hirta), csomós ebír (Dactylis glomerata), gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa), angolperje (Lolium perenne), pasztinák (Pastinaca sativa), gyermekláncfű (Taraxacum officinale), vadmurok (Daucus carota), katángkóró (Cichorium intybus), kúszó boglárka (Ranunculus repens)

54 MÁSODLAGOS, JELLEGTELEN GYEPEK ÉS VIZES ÉLŐHELYEK Fajaik üde élőhelyeken: gyermekláncfű (Taraxacum officinale), vadmurok (Daucus carota), katángkóró (Cichorium intybus), kúszó boglárka (Ranunculus repens)

55 MÁSODLAGOS, JELLEGTELEN GYEPEK ÉS VIZES ÉLŐHELYEK Fajaik száraz élőhelyeken tarackbúza (Agropyron repens), fenyérfű (Bothriochloa ischaemum), siskanádtippan (Calamagrostis epigeios), csillagpázsit (Cynodon dactylon), sovány csenkesz (Festuca pseudovina), angol perje (Lolium perenne), keskenylevelű perje (Poa angustifolia), dombi cickafark (Achillea collina), mezei iringó (Eryngium campestre), tövises iglice (Ononis spinosa), közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria) sarlófű (Falcaria vulgaris), farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias )

56 MÁSODLAGOS, JELLEGTELEN GYEPEK ÉS VIZES ÉLŐHELYEK Fajaik száraz élőhelyeken iringó (Eryngium campestre), tövises iglice (Ononis spinosa), sarlófű (Falcaria vulgaris), farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias )

57 GYOMNÖVÉNYZET Jelentős antropogén terhelés hatására szerves és szervetlen anyagokban feldúsult területeken Természetes /természetszerű élőhelyek fajai nem jellemzőek, többnyire hiányoznak Sok a nem őshonos és özön- (inváziós) növényfaj Fajok széles ökológiai tűrőképességűek, de kis versenyképességűek Típusai: nedves-, taposott-, ruderális-, vetési gyomnövényzet, vágásnövényzet

58 NEDVES GYOMNÖVÉNYZET Ártereken, leromlott mocsarakban, lápokban, nedves réteken, kiszáradó folyómedrekben, láperdők kiszáradáskor Tápanyagban gazdag iszap, nedves talajok, természetes zavarás Főleg nagy termetű, vízigényes, bolygatástűrő fajok tömegesek Magaskórós jellegű növényzet

59 NEDVES GYOMNÖVÉNYZET Fajaik: libatopok (Chenopodium spp.), kakaslábfű (Echinochloa crus-gali), farkasfogak (Bidens spp.), labodák (Atriplex spp.), keserűfüvek (Polygonum spp.), szerbtövisek (Xanthium spp.)

60 NEDVES GYOMNÖVÉNYZET Fajaik: magas és kanadai aranyvessző (Solidago gigantea, S. canadensis), kúpvirágok (Rudbeckia spp.), napraforgók (Helianthus spp.), amerikai őszirózsa fajok (Aster spp.)

61

62

63 TAPOSOTT GYOMNÖVÉNYZET Utak, ösvények, útszélek, etetők, itatók mentén, túllegeltetett területek Megváltozik a talajszerkezet, nitrogénfelhalmozódás Fajok rendszerint kistermetűek, elfekvők, szárazságtűrők, a taposást jól bírják Heverő-kúszó szár, tarackolás, tőlevélrózsa- képzés

64 Fajaik: útifüvek (Plantago spp.), csillagpázsit (Cynodon dactylon), angolperje (Lolium perenne), madár-keserűfű (Polygonum aviculare), egynyári perje (Poa annua), útszéli zsázsa (Cardaria draba), bürök-gémorr (Erodium cicutarium) TAPOSOTT GYOMNÖVÉNYZET

65 RUDERÁLIS GYOMNÖVÉNYZET Bolygatott, tápanyagokban gazdag, laza talajú termőhelyeken (talajművelés, kultúreredetű hulladékok) Fajai rendszerint nagyobb termetűek, sok esetben magaskórósodásra hajlamosak Jellemző: – Egyévesek magas aránya – Efemer fajok, 3-4 generációval évente – Nagy magprodukció – Polychor fajok

66 RUDERÁLIS GYOMNÖVÉNYZET Fajaik: labodák (Atriplex spp.), disznóparéjok (Amaranthus spp.), libatopok (Chenopodium spp.), mályvák (Malva spp.), bogáncsok (Carduus spp.), aszatok (Cirsium spp.), bürök (Conium maculatum), turbolyák (Anthriscus spp.), bojtorjánok (Arctium spp.), parlagfű (Ambrosia elatior), selyemkóró (Asclepias syriaca

67 VETÉSI GYOMNÖVÉNYZET Klasszikus gyomnövényzet típus A vetések vegyszeres gyomirtása miatt erőteljesen visszaszorult A gyomfajok összetétele a termesztett fajtól és a művelési módtól függ Egyévesek magas aránya jellemző

68 Kalászosok gyomjai: ragadós galaj, ebszékfű, mezei aszat, kék búzavirág, pipacs, borostyánlevelű veronika, szulákkeserűfű Egyéves szántóföldi kultúrák

69 Kapások gyomjai: fehér libatop, szőrös disznóparéj, zöld muhar, selyemmályva, pokolvar libatop, karcsú disznóparéj, apró szulák, kicsiny gombvirág Egyéves szántóföldi kultúrák

70 Két vagy több éven keresztül nincs talajmunka, de gyakori a kaszálás Pásztortáska, útifű fajok, pongyola pitypang, vasfű, árvacsalán fajok, veronika fajok, keserűfű fajok Évelő szántóföldi kultúrák

71 VÁGÁSNÖVÉNYZET Erdők levágása után  normális anyagkörforgalom megszakad, a mikroklíma megváltozik, fényben gazdag élettér jön létre A fák gyökérkonkurrenciája abbamarad, a humuszos réteg gyorsan elbomlik, a mineralizáció felgyorsul, nitrogén felhalmozódás indul meg, sík vidéken a talajvíz szintje emelkedik Az új faállomány záródásával a vágásnövényzet eltűnik

72 -Lombkorona- és cserjeszint fajainak eltűnése -Vágásnövényzet megjelenése: -Korábbi állomány növényeiből -Magbankból -Újonnan megtelepedett növényekből -Árnyékkedvelő növények visszahúzódása -Fénykedvelő növények megjelenése A vegetáció megváltozása

73 VÁGÁSNÖVÉNYZET Fajaik: Mészmentes vágásterületeken a sasharaszt (Pteridium aquilinum), erdei aggófű (Senecio sylvaticus), erdei deréce (Chamaenerion angustifolium), erdei nádtippan (Calamagrostis arundinacea),

74 VÁGÁSNÖVÉNYZET Fajaik: száraz vágásterületeken a selyemkóró (Asclepias syriaca), betyárkóró (Erigeron canadense), siskanád (Calamagrostis epigeios), földi szedrek (Rubus fruticosus), közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum)

75 VÁGÁSNÖVÉNYZET Fajaik: üde vágásterületeken a málna (Rubus idaeus), földi szedrek (R. fruticosus), nadragulya (Atropa bella-donna), magas aranyvessző (Solidago gigantea), keresztlapu (Erechtites hieracifolia), nagycsalán (Urtica dioica), falgyom (Parietaria officinalis),

76 VÁGÁSNÖVÉNYZET Fajaik: nedves vágásterületeken a hamvas szeder (Rubus caesius), szőrös kenderkefű (Galeopsis speciosa), sédkender (Eupatorium cannabinum), magas aranyvessző (Solidago gigantea), seprence (Stenactis annua), békaszittyó (Juncus effusus), nagycsalán (Urtica dioica)

77 Forrás: Varga Béláné: X. ÖKOLÓGIAI ALAPISMERETEK, ÉLÕVILÁG. Az ember és a természet kapcsolata A középhegységi növénytársulások idealizált szelvénye

78 Forrás: Varga Béláné: X. ÖKOLÓGIAI ALAPISMERETEK, ÉLÕVILÁG. Az ember és a természet kapcsolata A vízi és vízparti növénytársulások vázlatos szelvénye


Letölteni ppt "Alkalmazott növénytan 12. előadás. SZIKESEK Egykori öntésterületeken alakulnak ki, ahol a talaj téli beázása és a téli magasabb tala j vízszint összeér."

Hasonló előadás


Google Hirdetések