Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

I.A BRDC diagnosztikája Vírusos fertőzések II. BVDV mentesítés egyes kérdései Pálfi Vilmos Budapest, 2013. 06. 22.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "I.A BRDC diagnosztikája Vírusos fertőzések II. BVDV mentesítés egyes kérdései Pálfi Vilmos Budapest, 2013. 06. 22."— Előadás másolata:

1 I.A BRDC diagnosztikája Vírusos fertőzések II. BVDV mentesítés egyes kérdései Pálfi Vilmos Budapest,

2 Borjak légzőszervi betegségei Csoportosítás : I. Klinikai 1.Felső légúti fertőzések – az orrüreget, garatot és a légcsövet érinti. A klinikai tünetek általában enyhék, köhögés, orrfolyás, láz és csökkent étvágy látható. 2.Alsó légúti megbetegedés –Pneumonia. A hörgőkben és a tüdőben primer elváltozások vagy a felső légúti folyamatok tovább terjednek. II: Járványtani 1.Enzoociás pneumonia: 2.Szállítási betegség Kóroktan : Három csoportba sorolhatók : 1.Tartási, takarmányozási problémák ( stressz faktorok). Hőmérséklet, pára, por, éhezés, szomjazás, állatok mozgatása,szállítás, stb. 2.Vírusok : PI3, IBR, BRS, BC, BVD, Adenovírusok 3.Baktériumok : Pasteurella multocida. M. haemolytica, Histophilus somni, Mykoplazma bovis, M. dispar, M. bovirhinis, Ureaplazma diversum

3 1.Enzoociás pneumia Borjak fertőző légzőszervi megbetegedése, főként 6 hónapos korig fordul elő. Gyakoribb tejelő mint hús marha állományokban. A zárt tartás kedvez a megjelenésének. Az épületek folyamatos üzemelése segít „a fertőzési lánc” kialakulásában. Megjelenése gyakran egybeesik a kolosztrális ellenanyagok kiürülésével Morbiditás megközelítheti a 100%, mortalitás 20%-ot. Kóroktan : Stressz faktor + vírus + másodlagos fertőzés Ketreces tartásnál főként választás után jelentkezik 2.Szállítási betegség (Shipping Fever) Szállítás, átcsoportosítások után megjelenő légzőszervi megbetegedés. Magas láz, bágyadtság, nehezített légzés, a tüdőben gyulladásos és elhalásos folyamatok. Morbiditás elérheti a 35%-ot, a mortalitás 5-10%. Multifaktoriális betegség: szállítási stressz, vírusok és baktériumok együttesen okozzák. Vírusok : IBR, PI-3, BRS, BVD és újabban BCV. Baktériumok : M. hemolitica, H. somni, P. multocida Klinikai tünetek : a szállítás után 7-10 nappal félheveny exudatív, vagy exudatív és elhalásos, lebenyekre kiterjedő pneumonia. Fibrinben gazdag váladék – a mellhártyán fibrinlemezek. Kórbonctani vizsgálattal heveny, félheveny fibrines bronchopneumonia.

4 Vírus okozta kórképek diagnosztikája 1.Parainfluenza-3: gyakori a tünetmentes vagy nagyon enyhe ( felső légúti) megbetegedés, de főként a téli hónapokban súlyos tünetekkel ( tracheo- bronchitis) is jelentkezik. Tisztán vírus okozta kórkép ritkán figyelhető meg. Komoly veszteségek csak a gyakran társuló baktériumos szövődmények következtében alakulnak ki. Láz, savós orrfolyás, könnyezés, szapora légzés, köhögés figyelhető meg. Kórbonctani vizsgálattal a tüdőben cranioventrálisan tömött területek láthatók. 3-5 napos lappangási idő az a tünetek 4-5 napig figyelhetők meg. Az orrváladékkal a vírus 8-10 napig ürül. Az ellenanyagválasz gyors, HAG ellenanyagok már 1 hét után kimutathatók. Kórjelzés csak laboratóriumi vizsgálattal lehetséges. Minták: orrváladék lappangási vagy heveny szakban lévő, tüdő, hörgőkörüli nycs. heveny szakban elhullott állatból. A vérsavó pár vizsgálat gyakran nem kórjelző, mert a tüneteket mutató állatokból, majd 3 hét múlva vett mintákban már nem észlelhető specifikus titeremelkedés. Helyette betegségen átesett 5-10 állatban, ha magas HAG titerek mutathatók ki, ez kórjelző értékű. Diagnosztika : telepen klinikai tünetek, kórbonctani kép gyanú megállapítása – laboratóriumi vizsgálatok – víruskimutatás, specifikus ellenanyagok megjelenése, specifikus titeremelkedés, rekonvaleszcens állatokban magas titerek – PI-3 fertőzés megállapítása. Kórszövettan : citoplazmazárványok !

5 2. BRSV : a vírus az alsó légutakban szaporodik. Egy állat többször fertőződhet, az első súlyosabb, a későbbiek enyhébb tünetekkel járnak. A morbiditás magas, a mortalitás 0-20% között váltakozik. A fertőzést követően 3-7 nap lappangási idő után légzőszervi és általános tünetek figyelhetők meg. Láz, bágyadtság, szapora légzés, köhögés, orrfolyás, könnyezés jelentkezik,. Esetenként súlyos nehéz légzés,bőralatti emfizéma is megfigyelhető ilyenkor gyakoriak a hirtelen elhullások. Baktériumos szövődmények a légzőhám és a makrofágok károsítása miatt gyakoriak. Boncoláskor a tüdő tömött tapintatú, mellhártya alatti és szövetközi emfizéma mellett, gyakori a baktériumos szövődményre utaló tüdőelváltozás. Az orrváladékban a vírus a napok között, a VN ellenanyagok a 7. naptól mutathatók ki. Minták: orrváladék, heveny szakban elhullott állatból tüdő és légúti nyirokcsomó. A víruskimutatás bizonytalan, nehéz megfelelő mintát venni, rövid a tünetek jelentkezése és a VN ellenanyagok megjelenése közötti idő. Vérsavópár, vagy rekonvaleszcens állatokból vérminta. Diagnosztika : a súlyos emfizémával járó forma a klinikai tünetek és a kórbonctan alapján a telepen megállapítható. Egyéb esetekben csak a gyanú. Laboratóriumi vizsgálat minden esetben szükséges. A vírus kimutatása, specifikus ellenanyagok megjelenése, specifikus titeremelkedés, rekonvaleszcens állatokban magas titerek –BRSV fertőzés megállapítása. Kórszövettani vizsgálattal a tüdőben, nyirokcsomókban szinciciumok láthatók.

6 3.A Bovin Coronavírus a felső és alsó légutakat fertőzi. Enyhe légzőszervi tüneteket okoz, az esetek mintegy 50%-ában hasmenés is jelentkezik. 2 hetes kortól itatásos, választott és hízómarhákban is előfordul. A légutakban az orrkagylók, a légcső és a tűdő hámsejtjeit károsítja, emellett intersticiális pneumoniát is okoz. A morbiditás 30%, elhullás ritkán jelentkezik. Az orrváladékkal, könnyel és a bélsárral nagy mennyiségű vírus ürül. Szövődménymentes esetekben a veszteségeket a csökkent súlygyarapodás és a kezelési költség okozza. Minták : orrváladék (bélsár) minta, vérsavópár. Diagnosztika : tömeges, enyhe légúti megbetegedés esetén a telepen a betegség gyanúja állapítható meg. A laboratóriumi vizsgálat során a vírus kimutatása vagy specifikus titer emelkedés kórjelző értékű.

7 4.Az IBRV számos kórformát idéz elő. A klasszikus forma a rhinotracheitis, emellett általános légzőszervi formája is ismert. Az IBR forma főként hízómarhákon jelentkezik, az általános légzőszervi forma főként újszülött és fiatal borjakban. A légzőszervi tünetek 2-6 nap lappangási idő után jelentkeznek. Kezdetben magas láz, (41 ºC, 4-5 napig), bágyadtság étvágytalanság figyelhető meg. A légzőszervi tünetek a 3. naptól jelennek meg. A felső légutak nyh-jában gyulladás ( „Red nose”), nyálzás, kezdetben nyálkás, majd nyálkás-gennyes orrfolyás, az orrban sárgás/fehér elhalásos területek köhögés és könnyezés figyelhetők meg. Az általános légzőszervi forma esetében fekélyek nem láthatók. A tünetek egy 4-5 nap után enyhülnek, gyógyulás 7-10 nap után. A baktériumos légúti szövődmények az IBRV immunszupresszív hatása miatt gyakoriak. Az orrváladékkal a vírus magas titerben napig ürül. A 7. napon jelennek meg a keringő ellenanyagok és a celluláris immunitás. Minták : a vírus kimutatására orr- és szemváladék, orr- légcső nyálkahártya, tüdő, tonzilla és hörgőkörüli nyirokcsomó alkalmas. Szerológiai vizsgálatot vérsavópárból végeznek. Egyedi mintákat vizsgálnak pl. mentesség igazolására, vakcinázási programok ellenőrzésére, mentesítés során. Diagnosztika : az IBR forma klinikai és kórbonctani vizsgálattal a telepen megállapítható. Az általános légzőszervi forma esetében csak az IBR gyanúja állapítható meg. A vírus kimutatása, szerológiai vizsgálattal pedig specifikus ellenanyagok megjelenése, vagy legalább 4-szeres titeremelkedés kórjelző értékű.

8 IBR Egyedi vér-, tejminta, tanktej mintavizsgálata esetén mentesítés alatt álló állományokban a különböző módszerekkel kapott szerológiai vizsgálati eredmények értékelése : Módszerek: VN, gB és gE ELISA (DIVA teszt) VN pozitív : szeropozitív állat, gB pozitív : szeropozitív állat gB +,gE - : marker vakcinával vakcinázott gB+, gE+ : vad vírussal fertőzött gE+ : vad vírussal fertőzött gE - : vad vírussal NEM fertőzött

9 5.A BVDV fertőzés eltérő kórképket idéz elő immunkompetens nem vemhes és vemhes állatban. Az immunszupresszió révén elősegíti a légutakban jelenlévő vírusok és baktériumok kórokozó hatását. Emellett tüdőelváltozásokból gyakran izolálható a BVDV. A Shipping Fever kórképben az egyik leggyakoribb vírusos alapbántalom. A gyűjtőtelepeken a beérkező állatcsoportok közül amelyekben BVDV szerológiai áthangolódást mutattak ki sokkal gyakoribbak a légzőszervi megbetegedések. A BVDV fertőzést követően a virémia és az orrváladékkal történő vírusürítés 2 hétig tart. Az VN ellenanyagok 3-4 hét után jelennek meg. Minták : a vírus kimutatására az alvadásban gátolt (EDTA!!) vérminta, vérsavó, orr-, szemváladék, bélsár, a nyirokszervek és a tüdő alkalmas. Szerológiai vizsgálatra vérsavópárt küldenek 3-4 hetes időközzel. Diagnosztika: amennyiben a légzőszervi tünetek mellett heveny BVD vagy Mucosal Disease is előfordul, akkor a telepen a klinikai és kórbonctani elváltozások alapján a BVDV jelenlétét meg lehet állapítani. A laboratóriumi vizsgálatok során a vírus kimutatása heveny fertőzést jelez, amennyiben ugyanazon állatból az 1 hónap múlva vett minta is víruspozitív, vagy pedig az állat szerológiai vizsgálattal negatív, akkor perzisztensen fertőzött. A vérsavópár vizsgálata során a specifikus ellenanyagok megjelenése, vagy pedig a legalább 4-szeres titeremelkedés diagnosztikai értékű.

10 Laboratóriumi kórjelzés Mikor küldjünk mintát a laboratóriumba 1.Ha probléma van az állományban 2.Ha tájékozódni akarunk ( saját állomány időszakos vizsgálata, vásárlások, állatmozgatások előtt ) 3.Tömeges megbetegedés esetén heveny szakban elhullott állatot(szerveit), valamint váladék és vérmintát küldjünk laboratóriumi vizsgálatra. 4.Évenként érdemes az állomány nagyságától függően 5-10 db, 6 hó feletti nem vakcinázott állatból vérmintát küldeni és ún. vírustérképet csináltatni. Az eredmények megmutatják az állományban aktívan cirkuláló vírusokat. Ennek ismeretében a prevenció sokkal hatékonyabb lesz. 5.Ugyan csak ajánlatos évente 2-3 nem kezelt légzőszervi tünetekben beteg, levágott vagy elhullott borjú tüdejéből és légúti nyirokcsomójából bakteriológiai és antibiotikum érzékenységi vizsgálatot végezni. Ez biztosítja a kezelések hatásosságát. 6.Hosszabb ideje fennálló problémák esetén betegségen átesett csoportokból egyedi vérminta, friss esetben – savópár vizsgálat ajánlott. Mintaszám !!

11 1. kérdés A felsorolt vírusok közül melyik okoz súlyos emfizimát ? 1.PI IBR 3.BRS

12 2. kérdés A felsorolt vírusok közül melyik nem immunszupresszív hatású 1.BDV 2.IBR 3.Bovin Coronavírus

13 BVD mentesítés I. Mikor gondoljunk az állományban aktív BVDV fertőzésre Heveny BVD-re utaló klinikai tünetek %-ban nagyon enyhe vagy tünetmentes. 5-7 nap lappangási idő után láz, bágyadtság, étvágytalanság, leukopénia, tejcsökkenés, szem-orrváladék, hasmenés, kimaródások az emésztőcsatornában.Trombocitopénia. A PI állatok 93%-a heveny fertőzés után születik ! Romlanak a szaporodásbiológiai mutatók (visszaivarzás). A vemhesülési arány 60%-ról 20%ra esett. A termékenyítéskor szero- pozitívaknál 78%, míg a termékenyítés előtt szeronegatív, majd utána áthangolódott állatoknál pedig 22% volt ez a mutató ! Vemhes állat fertőződése -vetélés (CPE, nem CPE), PI borjak, teratogén hatás, gyenge borjak, szeropozitív egészséges borjak születése Fejlődési rendellenességet mutató, kisebb borjak születése. A PI borjak súlya és mérete szignifikánsan kisebb Borjak rosszul fejlődnek, 1 hó korig megemelkedik az elhullás, kb. 6 hónappal követi a fertőzés behurcolását, az elhullás 3x-osra emelkedhet „Mucosal Disease” (heveny, idült) megjelenése az állományban. Morbiditás alacsony, mortalitás 100% Immunszupresszív hatás – légzőszervi megbetegedések Ezek a tünetek változó súlyossággal fordulnak elő általában 2-3 évig. Egy adott állomány vizsgálatakor a fenti adatokat 2 évre visszamenőleg érdemes áttekinteni.

14 BVD mentesítés. 2. PI állat az állományban Számuk alacsony, egy vizsgálatban 8 állományban 3 év alatt 2952 ellésből 29 PI borjú született. Gyengébb életképességűek, fogékonyabbak a fertőzésekre. 2 éves korig kb 50% elhullik. 1.Gyengén fejlődnek. Súlygyarapodásuk 3 hetes korban 3,5 kg-mal, 21 hónapos korban 68 kg-mal (17%) volt alacsonyabb 2.Rövid élettartam. PI állatok 13x gyakrabban betegszenek meg. 3.Csökkent termelés. Az 1. laktációs tejtermelés 50%-kal volt alacsonyabb A lesoványodott, csökött, idülten beteg, rosszul termelő állatok (rizikó csoport) vizsgálatával találhatunk PI állatokat. A vizsgálatok értékelése BVDV NEG, E.a. NEG – BVDV fogékony állat BVDV NEG, E.a. POZ – BVD immunis állat BVDV POZ, E.a NEG - Heveny BVD, PI állat BVDV POZ, E.a. POZ – Heveny BVD, PI + maternális e.a., PI + rezisztencia bizonyos törzsekkel szemben

15 BVD diagnosztika Egyedi vizsgálat 1.Heveny BVD : vírus ürítés alacsony titerű és rövid ideig tart, virémia 14.napig, savópár vizsgálat (3-4 hetes időközzel) 2.Vetélés: Korai- Vírus NEG, anya titeremelkedés, Magzat vírus vagy E.a pozitív –diagnosztikai értékű, vetélt anya és istállótársak titeremelkedés. 3.Prekolosztrális szérum vizsgálata pl gyenge borjak születése esetén (vírus, ellenanyag). 4.Fiatal borjak BVDV vizsgálata : maternális ellenanyagok zavarják a VI és ELISA módszert, PCR-t NEM!! Vírus POZ - többnyire PI borjú (heveny fertőzés 6-9 hónapja van az állományban E.a POZ – heveny fertőzés 5-6 hónapja van az állományban

16 PI állatok felderítése Állományvizsgálat. Van-e az állományban PI állat ? db, 6-18 hó korú állat E. a. vizsgálata alapján meg lehet mondani hogy az állomány BVD státuszát ( negatív, heveny, PI ) Vakcinázott állományokban ún „sentinel” állatokat oltatlanul hagyunk, és 8 hó kor után vizsgáljuk. 2.Tanktej VN titere alapján ( PI állat – VN titer ≥ 64) 3.PI állatok kimutatása: Egyesített mintacsoportok vizsgálata (Ly, tej, fül) – pozitív esetben –egyedi vizsgálat. Vizsgálat : vírus kimutatás ( VI, ELISA, PCR, IHC),). Minták : fül darab, vér, tanktej, fejési csoportok elegyteje. 4.PI állatok eltávolítása az állományból, majd legalább 1 évig valamennyi született borjú vizsgálata BVD vírusra. 5.Minden újonnan bekerült állat és született borjának BVDV vizsgálata !

17 A BVD elleni védekezés 1.BVDV perzisztálása az állományban PI állat ( egy vagy több) – fertőzöttség a 8-12 hónapos csoportban >70% Átmeneti virémiás állatok –fertőzöttség a 8-12 hónapos csop.-ban <50% 2. Alapvető cél a PI állatok eltávolítása és az újabb PI állatok születésének megakadályozása! A BVDV hosszan csak akkor képes egy állományban perzisztálni ha vírusürítő és a vemheség korai szakaszában lévő szeronegatív állatok érintkezhetnek egymással. A BVD esetében gyakran figyelhető meg az állományok spontán mentesülése, ennek feltétele hogy a vírust ne hurcolják be! 3. Kockázati tényezők a BVDV behurcolásában és terjedésében: Tenyészállat forgalom – PI állat érintkezhet a vemheség első felében lévő szeronegatív állattal, PI magzatot hordó anyaállat vásárlása ( anyaállat titere nagyon magas – PI borjú?) Élő vakcinák, ondó, embrió. PI bika folyamatosan üríti a vírust, heveny fertőzés után a bikák ondójukkal hónapokig üríthetnek, vérükből a vírus már nem mutatható ki! Mesterséges termékenyítés során az ondó vagy az embrió fertőződhet a mosófolyadékban használt FCS BVDV kontaminációjától! További fertőzési források : állatkiállítások, PI állatok a közös legelőn, PI állat vetélése, más állatfajokkal való érintkezés

18 Állományok BVD minősítése 1.BVDV POZITÍV állomány ha PI állat mutatható ki PI állatokat utódaikkal együtt legrövidebb időn belül levágatni 12 hónapon belül született valamennyi borjút vizsgálni BVD vírusra 6 hó kortól minden állatot vakcinázni kell Állományba csak BVD mentes vagy vírus negatív állatot szabad beállítani ( karanténban vizsgálat, vakcinázás) 2.Az állomány legkorábban 12 hónap múlva átkerülhet a BVDV NEGATÍV, SZEROPOZITÍV státuszba, ha eltávolították a PI állatokat, 12 hónapon belül minden született borjút megvizsgáltak BVDV-re, csak BVD vagy BVDV mentes állatok kerültek be az állományba és rendszeresen vakcináznak. 3.BVD mentes állomány Valamennyi 9-36 hó korú állat BVD negatív Nincs klinikai BVD az állományban Évenként egyedileg vért vagy félévenként tejet kell vizsgálni Csak mentes állatok állíthatók be az állományba Nem szabad vakcinázni

19 A mentesítés 3 elemből tevődik össze 1.PI állatok eltávolítása. 2.Az állomány védettségi szintjét vakcinázással emelni. A magzati fertőzések 95%-ában az anya PI állattól fertőződik! A vakcinázással ez gyakorlatilag megszüntethető. Vakcinázás utáni magas szeropozitivitás (>93%) 4-6 év alatt megszünteti a fertőzést az állományban. 3.Járványvédelmi intézkedések bevezetése Általános szabályok ( látogatók, ruházat, lábbelik, járművek, fertőtlenítés,) Csak nem vemhes, BVDV negatív állományból minimálisan 30 napi karantén után származó nőivarú állatok kerüljenek be a telepre (vizsgálat, vakcinázás) Termékenyítés és a vemhesség első harmada alatt ne keverjük az állatokat ! Ondó BVDV negatív legyen Az állomány ne érintkezzen más állományokkal, egyéb kérdőzőkkel (vadon élő, házi)

20 3. kérdés BVDV mentesítés alatt álló, vagy BVD mentes állományba szeropozitív és vírusnegatív vemhes állat 1.Azonnal bevihető 2.Karanténozás, vizsgálatok és vakcinázás után bevihető 3.Nem vihető be

21 4. kérdés Újszülött borjú prekolosztrális vérsavójának negatív szerológiai vizsgálata azt mutatja hogy 1.A borjú nem fertőződött BVD vírussal 2.A borjú perzisztensen fertőzött lehet 3.A borjú frissen fertőzött lehet

22 5. Kérdés Szeropozitív borjak BVD vírusra történő vizsgálata esetén a laboratóriumtól melyik módszerrel történő vizsgálatot kérjük : 1.Vírusizolálás és azt követő immunperoxidáz festés vagy ELISA 2.ELISA 3.PCR


Letölteni ppt "I.A BRDC diagnosztikája Vírusos fertőzések II. BVDV mentesítés egyes kérdései Pálfi Vilmos Budapest, 2013. 06. 22."

Hasonló előadás


Google Hirdetések