Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pecsenyekacsa és pecsenyeliba tartástechnológiája.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pecsenyekacsa és pecsenyeliba tartástechnológiája."— Előadás másolata:

1 Pecsenyekacsa és pecsenyeliba tartástechnológiája

2 A pecsenyekacsa-nevelés célja napos korra 2,9- 3,2 kg körüli élősúlyú kacsák előállítása, amelyek érett, iparilag is feldolgozható tollazatúak és ízletes húst szolgáltatnak. Pecsenyekacsa előállítása csakis intenzív neveléssel és intenzív (magas beltartalmú) takarmányozással lehetséges. Nevelésre csak olyan kacsákat szabad beállítani, amelyek: – életerősek, – tökéletesen záródó köldökűek, – pihéjük egyenletesen felszáradt, – szemeik nyitottak, – tiszták, – fürge mozgásúak, – lábukon határozottan állnak. – élősúlyuk legyen 60 g.

3 A pecsenyekacsa-nevelésnek több változata alakult ki. Ezt részben a termé­szeti adottság, részben gazdaságossági kérdések alakították ki. Előnevelés: nap lehet. – Mélyalmos előnevelés: napig ugyanabban az épületben tartózkod­nak a kacsák. – Drótrácspadlós nevelés: első fázis napig fűthető istállóban; második fázis: napig fűtés nélküli istállóban. Utónevelés: 19. naptól vágásig. – Egyfázisos nevelés: beton úsztatócsatornás; természetes vízikifutós; halastavi; szárazföldi utónevelés. – Kétfázisos utónevelés: első fázis , ill. 28. napig, belső edző tavon, vagy három oldalról zárt szálláson, betonozott úsztatócsatornával; második fázis naptól vágásig.

4 Előnevelés Elhelyezés – Speciális kacsa előnevelő épületek nincsenek. A kacsának a nevelőépülettel szemben támasztott igénye megegyezik az egyéb baromfifajok nevelőjére vonatkozó előírásokkal. – A nevelőház lehet mélyalmos, drótrácspadlós.

5 Állománysűrűség Az állománysűrűséget az előnevelő típusa, az előnevelés időtartama hatá­rozza meg. Mélyalmos előnevelésnél: – napig 18 db/m 2, – napig 10 db/m 2, – 29. naptól 5 db/m 2. Drótrácspadlós előnevelésnél: – napig tartó előneveléskor: első fázisban nap db/m 2, második fázisban nap db/m 2. – napig tartó előneveléskor: első fázisban nap db/m 2, második fázisban nap db/m 2.

6 Környezetszabályozás Hőmérséklet. – A naposkacsa hőmérsékletigénye °C. Ezt tartani lehet teremfűtéssel vagy műanyával. A többi baromfifajhoz viszonyítva hamar kiala­kul a hőszabályozó képessége, ezért a napon már 20 °C hőmérsék­let elégséges az állatnak. Ha a külső hőmérséklet ennél nagyobb, ettől az időtől kezdve nincs már szükség fűtésre. – Nevelési módtól függően, ha a külső hőmérséklet délben 20 °C körüli, napos korban a kacsák már kifutóra engedhetők. Kétfázisú drótrácspadlós nevelés második fázisában a 11. naptól a kacsák már kifutóra járnak (hideg előnevelés szakasza). Szellőztetés, páratartalom. – 1 kg élőtömegre 4 m 3 friss levegőt szükséges biztosítani minimum. A kacsanevelőben % relatív páratartalom a kívá­natos. Ettől jelentősen kisebb páratartalom esetén a kiskacsák kiszáradnak, mivel vízigényesek. Világítás. – A pecsenyekacsa-nevelésnél arra törekszünk, hogy minél rövi- debb idő alatt elérjük a vágótömeget. Ezért az előnevelőben - ami általában ablak nélküli órás világítást alkalmazunk, 3 W/m 2 intenzitással. Utó­nevelésnél annyi fényre van szükségük, hogy a kacsák megtalálják a takar­mányt és az ivóvizet, ugyanakkor nyugodtan tudjanak pihenni. A fényintenzi­tás 1 W/m 2 legyen, ha van világítás. Ha nincs, a természetes naphossz a megvilágítási idő.

7 Pecsenyekacsák takarmányozása. A kacsa élénk anyagcseréje miatt szinte állandóan eszik. Takarmányértékesítő képessége rosszabb, mint a pecsenye­csirkéké. A nevelés egész időszakában arra kell törekedni, hogy minél több takarmányt fogyasszon el az állat, ezért napos kortól kezdve ad-libitum takarmányozzuk a pecsenyekacsát. Az állat által felvett takarmány mennyiségét a takarmány sűrűsége jelentősen befolyásolja. A dercés, lisztes takarmányból a kacsák nem tudnak annyit megenni, amennyi a jó hústermeléshez szüksé­ges, ezért javasolt a morzsázott, ill. granulált takarmány etetése. – napig mor- zsázott, majd 18 napos korig 3 mm-es, utána 5 mm-es granulátumot etessünk. A pecsenyekacsa-nevelésnél tápsor etetése javasolt, ami indító-, nevelő-, majd hízótápból áll. A táp fehérjetartalma %. A kacsák vízfogyasztása több, mint a csirkéké. Ennek következtében a béltartalom hígabb, gyorsabb a bélcsatornán az áthaladás sebessége. A víz­felvétel általában a takarmányfogyasztás szöröse, amit mindenfajta kor­látozás nélkül biztosítani kell.

8 Elhelyezés Az utónevelő épületek egyszerűek, olcsók legyenek. A szélsőséges időjárás­tól védjék meg az állatokat. Utónevelés úsztatócsatornán. – Előnye, hogy biztosítható a nagyobb állo­mánysűrűség, bárhol kialakítható, környezetkímélő. – Az úsztatócsatornát a nyári szállástól m-re kell kialakítani. A m szabad területet célszerű lebetonozni, így itt helyezhetők el az önetetők. A ta­karmányszállító járműről közvetlenül feltölthető az etető, így csökkenthető a fizikai munka. – 1 m 2 összes kifutófelületre 1 kacsát, 1 m 2 úsztatócsatorna felületre db kacsát számoljunk. Utónevelés természetes vízfelületen vagy halastavon. – A vízfelület mellett nyári szállást célszerű építeni. Ennél az utónevelési módnál részben környe­zetvédelmi, részben a kacsaürülék bomlása miatt - a vízben fellépő, halte­nyésztésre káros oxigénhiány következtében - 1 ha vízfelületre évente kettő- négy alkalommal db kacsánál többet ne számoljunk. Ez a szám függ a vízfolyás intenzitásától, a vízoszlop magasságától, valamint a telepített halmennyiségtől. – E nevelésnél napos előnevelés után kerülnek az állatok a vízfelületre.

9 Utónevelés szárazföldön. – A kacsák utónevelése nagy kiterjedésű legelőn történik. Egy kacsára m 2 legelőt számítsunk. Az ivóvizet itatóberendezésből kapják az állatok, fürösztővíz nincs. Az állatoknak árnyékot kell biztosítani. Az etetők, itatok környékén, később a legelő egészén a fű kiég, kikopik, ezért új helyre kell telepíteni a kacsákat. E módszernél, valamint az előző természetesvízi nevelésnél is jelentős gondot jelent a környezetvédelmi ká­rosítás nélküli technológia megvalósítása.

10 Takarmányozás A takarmányt önetetőkből adagoljuk ki, amelybe lehetőleg sok takarmány férjen (legalább kg). Az etetőket úgy helyezzük el, hogy a kacsának ne kelljen hosszú utat megtennie a takarmányért. Az önetetőben ne ázzon a takarmány, kiszóródástól, pazarlástól védje a takarmányt. Egy ilyen etető db kacsa etetését látja el.

11 Kacsafajták és -hibridek Pekingi kacsa Származása. A pekingi kacsa Kínából származik. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban, valamint Németországban tenyésztett változata mérsékelten mere­dek, ill. meredek testtartási], míg a hazánkban tenyésztett változat testtartása a vízszinteshez közeli, Külleme. Színe tehér vagy sárgásfehér, a csőre és lába sárga. » Értékmérő tulajdonságai. Tojástermelése db tojás. 49 napos ko­rára 2,3...2,5 kg élőtömeget ér el 3,2...3,6 kg fajlagos takarmányfogyasztás­sal. A pekingi kacsát fajtatisztán és keresztezésben pecsenyekacsa előállítá­sára használják. Hazánkban kitenyésztett változata a szarvasi pekingi.

12 Kacsafajták és -hibridek Magyar nemesített kacsa Származása. A magyar parlagi kacsát a pekingivel keresztezték (fehér színű), ill. a rouni kacsafajtával (tarka). Külleme. E fajtának fehér, barna, fekete és tarka változata is ismert. Értékmérő tulajdonságai. Tojástermelése 60.,.100 db tojás. A tojó kifejlettkori testtömege 2,5...2,6 kg, a gácsér 3,0...3,5 kg. A pecsenyekacsa­gácsér tömege 8 hetes korra 2,5...3,0 kg. A tömést jól bírja. A termelésből szinte teljesen kiszorult. Származása. A szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben kitenyésztett hibrid, amelyet három vonal keresztezésével állítottak elő. Külleme. Teljesen fehér színű, a csőr és a lábak sárga színűek.

13 Kacsafajták és -hibridek Kőrös menti hibrid Származása: A szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben kitenyésztett hibrid, melyet három vonal keresztezésével állítottak elő. Értékmérő tulajdonságai. – A szülőpárok db tojást termelnek 8 hónap alatt. A tojások keltethetősége %. A végtermék testtöme­ge 49 napos korra 2,5...2,8 kg, amelyet 2,8...3,0 kg fajlagos takarmányfo­ gyasztással ér el.

14 Kacsafajták és -hibridek Cherry Valley (e: cseri véli) Származása. Angliában kitenyésztett pekingi típusú hibrid. Külleme. A hibrid teljesen fehér színű. Értékmérő tulajdonságai. Három típusú hibridet állítottak elő. Kis, középnagy és nagy testű változatát tenyésztik. A hazánkban fogalmazott szülőpárok tojástermelése db tojás. A hibrid végtermék 49 napos korra 2,8...3,0 kg testtömeget ér el 2,8...3,0 kg-os fajlagos takarmányfogyasztással.

15 Lúdfajták és hibridek

16 Hús típusú lúdfajták Emdeni lúd Származása. Az egyik legrégebbi és legelterjedtebb fajta. A fajta a németor­szági parlagi lúdtól származik. Külleme. Tollazata teljesen fehér, a tojókon megengedett a háton és a szárnyakon az enyhe szürke színezet. A csőr, a lábak narancssárga színűek. Értékmérő tulajdonságai. Kiváló hústermelő képességű, nagytestű lúdfajta, a nemesítésben szinte mindenütt szerepet játszott. A gúnárok 10 kg, a tojók 9 kg testtömegűek kifejlett korban. A tojásterme­lése db tojás

17 Májhasznú lúdfajták Szürke landesi lúd Származása. Franciaországban tenyésztették ki a toulusi lúdból szelekcióval. Külleme. Tollazata szürkésbarna, a has alján ezüstszürke. Jellemzője a mély tojóhas és kettős haslebeny. A fiatalkorú libáknál a csőr és a láb pala­szürke, felnőttkorban a lábak piros-narancsszínűek, a csőr pedig narancsszí­nű, a szem színe barna. Értékmérő tulajdonságai. Kiváló hízékonyságú és májtermelő fajta. Kifejlettkori testtömege a gúnárnak kg, a tojóké kg. A tojástermelő képessége db tojás. Májtermelő képessége hazai viszonyok között 800 g. Mája 800 g felett hajlamos az ún. zsírmáj kialakulására. Fehér landesi lúd Mintegy 20 éve önálló fajta. Színe tulajdonképpen tarka, a tolltermelés szempontjából értékes részeken a toll színe fehér. Értékmérő tulajdonságai a szürke változathoz közel azonosak, májtermelő képessége valamivel szeré­nyebb.

18 Tojó típusú, szaporaságra szelektált fajták Rajnamenti lúd (más néven rajnai lúd) Származása. Németország, Felső-Rajna vidékén honos parlagi fajtából alakí­tották ki, az emdeni keresztezésével. Külleme. A toll színe egyöntetűen fehér. Kettős haslebeny jellemző a fajtá­ra. ívelt, viszonylag hosszú nyak a fajta jellegzetessége. Értékmérő tulajdonságai. – Testtömege kifejlett korban a gúnárnak 6,0 kg, a tojóé 5,0...5,5 kg. – 8 hetes korban a testtömege 4,0...4,2 kg, – a takarmányértékesítése 2,5...2,8 kg. – Tojástermelése tojás. – Májtermelő képessége g. – A fajta részaránya jelentősen visszaesett a termelésben.

19 Típus szerint nem csoportosítható fajták Magyar nemesített lúd A házilúd már a rómaiak idején honos volt a Kárpát-medencében. Céltudatos tenyésztése a múlt század végén kezdődött. Az Alföldön az emdeni lúdnak, a Dunántúlon a pomerániai lúdnak nemesítő fajtaként való felhasználásával alakították ki. Az alföldi változat tollazatának színe fehér, tolltermelése közepes, vagy va­lamivel jobb. Kifejlettkori testtömege a tojónak 5,0...6,0 kg, a gúnárnak kg. Szaporasága gyenge, évi tojástermelése db tojás. Tájfajtái alakultak ki a Jászságban, Orosháza, Hódmezővásárhely környé­kén. A Hungavis, a Babati hibridek alapját e fajta adta. A magyar nemesített fajta dunántúli változata esetenként enyhén tarka szí­nű, valamivel kisebb az előző változatnál. A kifejlettkori testtömege a tojóknak kg, a gúnárok 5,5...6,0 kg tömegűek. Májtermelése kedvezőbb, mint az alföldi változatnak. A magyar nemesített lúd jelentősége lecsökkent, a hibrid-előállításban, keresztezési partnerként használják.

20 Lúdhibridek Babati májhibrid A hibridet szürke landesi és magyar lúd felhasználásával tenyésztették ki. A tojók fehér színűek, a gúnarak tollazatában gyakori a szürke, szürkésfehér és a fehér alapon szürke tűzdeltség is, különösen a szárny evező- és fedőtollaza­ta között. A hibrid végtermék intenzív töméssel g-os májtermelésre képes hetes korban az élő testtömege 4,5...5,0 kg. A szülőpárok főciklusos (tavaszi) tojástermelése db tojás. Hungavis combi A hibrid alapja a Jászságból származó magyar lúd, valamint a landesi lúd. A konstrukció folyamatos hibrid-előállítás elvén alapul, az anyai vonalat a végtermékből választják ki, a gúnarakat kell folyamatosan beszerezni. A végtermék színe fehér. Intenzív tömés mellett májtermelése g- os máj. Szaporasága kedvező, mert tojást tojik, amiből naposliba várható.

21 Lúdhibridek Kolos lúd A Kolos lúd fehér tollazatú, nagy növekedési erélyű, kiváló húsformájú és takarmányértékesítésű, nagytesttömegre hizlalható hibrid. A végtermék pecsenyelúd 56 napos korban vágható, ekkor a tojó 4,7 kg, a gúnár 5,2 kg tömegű. Vegyes ivarban a takarmányértékesítése 2,6 kg. A Kolos fehér húslúd 3 vagy 4 tolltépés után hetes korban vágható, ekkor a tojó 6,8 kg, míg a gúnár 7,6 kg testtömegű. A Kolos fehér szülőpárok tojástermelése db tojás, amiből db naposliba várható. Kolos szürke lúd Ez a lúdtípus szürke tollazatú, nagy növekedési erélyű, kiváló a takarmány­ értékesítő képessége, a tömést jól bírja, májtermelésre specializált lúdhibrid. A szülőpárok tojástermelése db tojás, amiből db naposliba várható. A végtermék napos korban 4,8...5,2 kg, akkor kezdődik a napos intenzív tömés. Átlagos májtömege g.

22 A libahús kétféle módon termelhető: – pecsenyelúd és – húsliba formában.

23 Pecsenyelúd előállítása A lúdnál az élőtömeg gyarapodása az első nyolc héten a legnagyobb, az ér­tékes húsrészek együttes aránya is ebben az időszakban a legkedvezőbb. A tollasodás fontos tényező a vágóérettség megállapításánál. A tollváltás a hét között zajlik le, a pontos ideje genotípustól, takarmányozástól, tartástechnológiától függ. Pecsenyelibán az napos korig nevelt, első fóliában levő fiatal állatot éltünk, aminek testtömege 4 kg fölötti, a testet mm vastag zsírréteg borítja. A pecsenyelúd előállítása történhet: – félintenzív, kétfázisú; – intenzív, zárt rendszerben egy fázisban.

24 Pecsenyelúd előállítása félintenzív módon Előnevelés. A pecsenyelúd előnevelése megegyezik a tenyészludak előne­velésével. Az előnevelés napig, úsztatócsatornával ellátott kifutós épületekben történik. Az előnevelés lehet mélyalmos és drótrácspadlós. Utónevelés. Az előnevelt pecsenyelibát extenzív elhelyezésben, de íntenzív takarmányozással tartjuk. Az utónevelés történhet vízfelületen és szárazon is. Az utónevelő épületei elsősorban a szélsőséges időjárástól védik az állato­kat, ezért elsődleges szempont az építésénél a gazdaságosság.

25 Az utónevelés során db állatból álló csoportokat alakítsunk ki. Az állománysűrűségnél fürösztőcsatorna esetén m 2 /50 állat, kifutó ese­tén ha szabad vízfelület van, 4 m 2 kifutó és 0,2 m 2 vízfelület jusson egy állatra. A nyári szállásnál lúd/m 2 férőhelyigénnyel számoljunk. Az utónevelés egyik legfontosabb kérdése a takarmányozás. A takarmány kiadagolására alkalmasak a sertés önetetők, amit hetente egy-két alkalommal kell feltölteni. A takarmányozási költségek csökkentésének egyik lehetséges módja a zöldtakarmányok etetése. A zöldtakarmány vágott zöldből vagy legeltetéssel biztosítható. A napi zöldtakarmány-adag a kor előrehaladtával nő, g/állat mennyiség lehet.

26 Pecsenyelúd előállítása intenzív módszerrel A pecsenyelúd-előállítás intenzív, zárt rendszerben a pecsenyecsirke előállí­táshoz hasonlít, vagyis az állatokat napos kortól leadásig egy épületben, kifu­tó és úsztatócsatorna nélkül neveljük. Az előállítás lehet egy- és kétfázisú. – Egyfázisos nevelésnél az állomány egy helyen marad. A telepítési sűrűség 2,5-3 db liba/m 2. – Kétfázisos nevelésnél egy kisebb épületrészben napos korig folyik az előnevelés liba/m 2 sűrűség mellett, majd az utó­nevelésben 1 m 2 -re libát számítunk.


Letölteni ppt "Pecsenyekacsa és pecsenyeliba tartástechnológiája."

Hasonló előadás


Google Hirdetések