Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Prof. Dr. Mihályi Péter tanszékvezető egyetemi tanár Pénzügytan tanszék Egy ország egészsége – tények és trendek az egészségügyi reform kontextusában Pannon.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Prof. Dr. Mihályi Péter tanszékvezető egyetemi tanár Pénzügytan tanszék Egy ország egészsége – tények és trendek az egészségügyi reform kontextusában Pannon."— Előadás másolata:

1 Prof. Dr. Mihályi Péter tanszékvezető egyetemi tanár Pénzügytan tanszék Egy ország egészsége – tények és trendek az egészségügyi reform kontextusában Pannon Tudományos Műhely Tudományos Műhelyek 7. előadás Veszprém, február 28.

2 2 TARTALOM Mi a baj?  Vízió I.Egészség-mérleg II.A közfinanszírozás problémái III.Sok vagy kevés a kórház?

3 3 Mi a baj a magyar egészségügyben? Ki mit mond? BetegekOrvosok Külső szakértők (közgazdászok, piacok, kormány, EU stb.) 1. A kórházakban rémesek a körülmények. 1. Gyalázatosak a keresetek az EU-hoz képest és a belső arányokat tekintve. 1. A pénzügyi hiány finanszírozhatatlan; sem a biztosítási, sem a szolidaritási elv nem érvényesül. 2. A hálapénz terhes és igazságtalan. 2. A magyar nép beteg, állapota romlik. 2. Torz a struktúra, torz a verseny. 3. A betegre senki sem figyel. 3. A hálapénz megalázó.3. A rendszer átláthatatlan és korrupt.

4 4 Vízió Legyen a rendszer a mainál sokkal inkább szolgáltatáselvű, az Európai Unió normáihoz illeszkedő. Érezhető mértékben javuljon az orvosi gyógyító-megelőző munka átlagos minősége, szakmai- és költséghatékonysága, továbbá a kórházi betegek komfort érzete. Vissza kell szorítani a hálapénz és a korrupció minden formáját.

5 5 A reform kiindulópontjai 1.A népegészségügyi (demográfiai) gondok nem kapcsolódnak közvetlenül makro-gazdasági és/vagy finanszírozási problémákhoz és – a szakmai közvélekedéssel ellentétben - nincs számottevő negatív hatásuk a növekedésre. 2.A megoldható és megoldandó feladatok alapvetően a poszt-szocialista állapot ellentmondásaiból, az ágazaton belüli költségvetési korlátok felpuhulásából, ezen belül (fontossági sorrendben) a)a biztosítás rendszer, b)a gyógyszertámogatási rendszer és c)az ápolás-szűkétől elviselhetetlen kórházi rendszer anomáliáiból vezethetők le. 3. Csak fejlesztésre, beruházásra lesz többlet-forrás (EU). Működésre nem lehet a jelenleginél többet költeni.

6 6 I. Egészség - mérleg

7 7 Születés és halál „Előbb-utóbb valamennyien meghalunk. A halálozási helyzet minősége abban ragadható meg, hogy milyen életkorban és miben.” (Bondár, 2005)

8 8 A betegség, az öregedés és a halás egymással összefüggő természetes folyamatok A társadalomtudományos szempontból vizsgálandó kérdés a korai halálozás (15-65 év).

9 9

10 10

11 11

12 12 … és a két fontos ellenpélda:

13 13 A GDP/fő szinten kívül csak az önállóak aránya fontos magyarázó változó (38 ország adatai#) # Forrás: Brenner (2006)

14 14 Mit mutatnak még a demográfiai adatok?*. * Augusztinovics M. (2005)

15 15 Férfiak Nők Forrás: Bondár (2005)

16 16 A halandóság és az életkilátásokban tapasztalható javulás a rendszerváltás legfontosabb eredményei közé tartozik! * között Magyarország – elsősorban a férfiakat érintő – epidemiológiai válságot élt át óta a várható élettartam mintegy 3,9 évvel nőtt (  ebből 1,64 év a szív- és érrendszeri halandóság csökkenése miatt) ben a halálozások 32%-a 80 év felett következett be, a nőknél ez 44%. * Józan P. (2006)

17 17 Igaz, a várható élettartam még mindig alacsony, de nem csak Ausztriához képest! Ez elsősorban a poszt-szocialista örökség és – ezen belül – az önpusztító életmód kumulatív hatásainak következménye. A éves férfiak halálozásának 1/3-a a dohányzásnak ¼-e a túlzott ivásnak tulajdonítható.

18 18 Egy csábító gondolat… A többlet halálozás, az „elkerülhető halálesetek” magyarázatát sokan és sokszor az egészségügyi rendszer működési hibáiban keresik. Valójában ez csak a halálhoz vezető oksági láncolatban az utolsó láncszem.

19 19 Ugyanaz a rendszer – mégis szisztematikusan nagy a nemek közötti eltérés A férfiak és nők eltérő életkilátásai, és az ebben bekövetkezett változások különbségei – részben legalábbis – azzal magyarázhatók, hogy a férfiak „coping” mechanizmusát elsősorban a családon kívüli küzdelmek merítik ki, míg a nők kapcsolódása és érdeklődése a gyorsan változó gazdasági és politikai helyzetekhez ennél jóval kisebb.

20 20 Minden az iskolázottságon múlik: A 30 éves korban várható további élettartam (év)* A rendszerváltás óta a 8,9 év élettartam-olló a férfiaknál 16,5 évre (!!!!) növekedett, a nőknél a különbség 4,0 évről 10,2 évre nőtt. A legmagasabb végzettségű nők és a legalacsonyabb férfiak között a különbség ma több, mint 20 év. * Forrás: Kovács – Hablicsek (2006)

21 21 Az egészségi állapot önértékelés korcsoport és iskolai végzettség szerint*, *: a felsőfokú végzettségűek egészségi állapot önértékeléséhez viszonyítva Forrás: Kovács Katalin: Egészség-esélyek, Népességtudományi Kutatóintézet

22 22 Dohányzás Az OECD-ben előttünk jár még Hollandia (32,0 %) és Törökország (32,1%). A magyar férfiak 65%-a dohányzott, vagy jelenleg is dohányzik. Forrás: OLEF A nemdohányzó nők 32%-a, a férfiak 47% passzív dohányos. Forrás: Uo.

23 23 Elhízottság Az elmúlt években nagy elemszámú országos reprezentatív vizsgálat az elhízás előfordulásáról nem történt. Adataink megbízhatatlanok! Forrás: Eü. M. szakmai protokoll

24 24 Alkohol * * 15 évnél idősebbek fogyasztása. Halálozás standardizált adatokból. Itt szerepet játszhat, hogy az elfogyasztott – főként iparilag gyártott - tömény- alkohol féleségek minősége is szub- standard.

25 ben 100 ezer lakosra számítva* Magyarországon 782, Ausztriában 459 ember halt meg. Orvosi szempontból a két fő ok: a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedések. * Kor szerint standardizálva A többlet-halálozás jó részt az idősebbeket sújtja: 60%-uk a éves korosztályba tartozik.

26 26 Az iskolázottsági szinttől függő várható élettartam eltérésnek súlyos következményei vannak a nyugdíj-rendszerre is A 30 éves kort már megélt felsőfokú végzettséggel rendelkező nők 94%-a, a férfiak 91%-a megéli a 60 éves kort; az alapfokú képzettséggel sem rendelkező nőknél ez az arány 76%, a férfiaknál 54%.

27 27 II. A közfinanszírozás problémái

28 28 Az alapprobléma Ahogy a szocializmus idején a hiánygazdaság, úgy ma a közteherviselés alól való kibújás lehetősége a szürke és fekete gazdaság alapja. Akinek sikerül kibújnia az szja- fizetés alól, az megússza a tb- járulékfizetést is (eü. + nyugdíj).

29 29 A járulékmérték csökkentése drámai következményekkel járt.

30 30 Az E. Alap és az Ny. Alap problémái egy tőről fakadnak és nagyságrendileg azonosak. Mindkét alap puha költségvetési korláttal működik. A puha és kemény „költségvetési korlát” fogalmát Kornai János magyar közgazdász 1979-ben vezette be a nemzetközi szakiroda- lomba.

31 31 A mai magyar rendszer sem a biztosítás-matematikai korrektség, sem a társadalombiztosítás bismarcki elveinek nem felel meg. Miben különbözik a társadalom- (helyesen: szociális-) biztosítás a biztosítás-matematikailag korrekt, üzleti biztosítástól? Változás most? 1. Számottevő jövedelem-átcsoportosítás társadalmi csoportok (férfiak-nők, fiatalok-öregek, szegények-gazdagok, város-vidék) között.  Szolidaritás. NEM 2. A részvétel és a díj-fizetés szabályait jogszabá- lyok rögzítik.  Majdnem 100%-os lefedettség. NEM 3. Puha költségvetési korlát: a járulékok nem fedezik a kiadásokat.  Direkt költségvetési támogatás. IGEN

32 III. SOK VAGY KEVÉS A KÓRHÁZ? Tényleg kórház-centrikus a magyar egészségügy?

33 33 Másutt is hasonló gondokkal küzdenek, sőt rosszabb a helyzet.

34 34 Lehet, hogy túl nagyok a magyar kórházak? A helyzet rosszabb: Egyszerre sok a túl kicsi (95 kórház 600 ágy) kórház!

35 35 Akut ágyból is sok van – de itt sem kiugró a magyar adat EU-15 átlag Kórházak száma: Hajdú-Bihar megye: 3 (547 e fő) Veszprém megye: 10 (365 e fő) Budapest: 43 (100 telephely)

36 36 Inkább az a baj, hogy nagyon kevés (az extra minőséget kínáló) magánkórház … … és az 1 ágyra jutó alkalmazotti létszám elfogadhatatlanul alacsony*. * Forrás: WHO, OECD Ezt érzik úgy a betegek, hogy nem folyik ápolás. (Az orvosok ezt úgy mondják: iatrogén ártalom.)

37 37 … és közben túl sok ember kerül kórházba (pl. kivizsgálás címén) Aktív kórházi esetek száma 100 lakosra

38 38 Műtétek száma 1000 lakosra Forrás: OECD HEALTH DATA 2005, October

39 39 Ami rossz a fekv ő beteg szakellátás struktúrájában : 1.Méret nagyság (ágyszám szerint) 2.Tulajdonosi összetétel 3.Területi aránytalanságok 4.Tevékenységi összetétel („minden szinten szinte minden”)

40 Köszönöm a figyelmet!. Elérhetőség:


Letölteni ppt "Prof. Dr. Mihályi Péter tanszékvezető egyetemi tanár Pénzügytan tanszék Egy ország egészsége – tények és trendek az egészségügyi reform kontextusában Pannon."

Hasonló előadás


Google Hirdetések