Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A pénzügyi jogtudomány (1) 1.A pénzügyi politika és a pénzügyi tudományok kapcsolata A pénzügyi jogtudomány  A pénzügyi joggal szemben rendszert alkot,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A pénzügyi jogtudomány (1) 1.A pénzügyi politika és a pénzügyi tudományok kapcsolata A pénzügyi jogtudomány  A pénzügyi joggal szemben rendszert alkot,"— Előadás másolata:

1 1 A pénzügyi jogtudomány (1) 1.A pénzügyi politika és a pénzügyi tudományok kapcsolata A pénzügyi jogtudomány  A pénzügyi joggal szemben rendszert alkot, elveket definiál és vizsgál, különbséget állapít meg.  Feladata: a közpénzügyi viszonyokat szabályozó jogintézmények kutatása (jogalkotás, jogalkalmazás, jogforrásrendszer, alkotmányos alapok, jogviszonyok, szankciórendszer, kapcsolat más jogágakkal) 1.Főbb irányzatai pozitivista – a gyakorlati céljára rendszerezi és ismerteti a jogi normákat, elemzi a jogalkotás és jogalkalmazás elméleti és gyakorlati problémáit; normativista – vizsgálja a jog szerepét az állami politika szolgálatában, valamint a pénzügyi jog együtthatását a többi jogággal, törvényhozó és végrehajtó hatalom pénzügyi jogosítványaira összpontosít; közgazdasági – gazdasági hatás és szerep tanulmányozása.

2 2 A pénzügyi jogtudomány (2)  A XX. Században kialakult irányzatai nemzetközi pénzügyi jogtudomány – államok és nemzetközi szervezetek szerződéses jogrendje; az integráció irányzata  Összehasonlító pénzügyi jog 3.Jogtudósok: Mariska Vilmos, Exner Kornél, Kmetty Károly, Takács György, Földes Gábor.  Exner kivételével a pénzügyi jogot a közigazgatási jog egyik ágaként tárgyalják: a pénzügyi jog sajátos közjogi rendelkezéseket is tartalmaz (pl. költségvetés, adóforrás, adóalanyiság, adó nagysága stb.), amelyek érvényesítésére a pénzügyi közigazgatás hivatott.

3 3 A pénzügyi jogtudomány társtudományai (1) 1.Pénzügytan  „A pénzügyi jog filozófiája.” Rendszerez és eszméket is felvet. Részben államtan, részben a közgazdaság- tudomány egyik ága.  Történeti előzményei, eredete: Merkantilizmus (Colbert); kameralizmus. Kameralisták: Sekkendorff, Sonnenfeld.  Irányzatok: normatív irányzat, pozitivista irányzat, államgazdasági elméletek,/klasszikus nemzetgazdaságtan (Smith, Ricardo), közgazdasági irányzat, történeti iskola, szociológiai iskola, nemzetközi pénzügyek irányzata.  További szerzők: Wagner, Stein; Leroy-Beaulieu, Jeze; Musgrave, Head.  A pénzügyi rendszer vizsgálatával foglalkozó tudomány belső összefüggések, gazdaság más alrendszereire gyakorolt hatások, alrendszerek működése; nemzetgazdasági és nemzetközi pénzügyek, „vállalati pénzügyek” stb.

4 4 A pénzügyi jogtudomány társtudományai (2) 2.Pénzügyi szociológia és jogszociológia  A pénzügyi szociológia a szociológia egyik szakága. A pénzügyek hatását vizsgálja a társadalom egyes csoportjainál, rétegeinél.  Iskolateremtői: Goldscheid, Sultans, Schmölders, Colm, Jecht. 3.Pénzügyi pszichológia  Része az adópszichológia – adócsalás, jogkövetés. Legnagyobb alakja: Puviani. 4.Pénzügytörténet és a pénzügyi jogtörténet  Az egyes államok pénzügyeinek alakulását tanulmányozzák. 5.Pénzügyi statisztika  Feladata: a piacgazdaság pénzügyi „mozgásának” értékelése.  Irodalmi megalapozói – német és osztrák tudósok: Zahn, Mengert, Norberg, Bickel, Rompe.

5 5 A magyar pénzügyi jogfejlődés (1) Jogtudósok: Berzevinczi Gergely, Mariska Vilmos, Exner Kornél, Felner Frigyes, Takács György, Tóth János, Nagy Árpád, Meznerics Iván, Földes Gábor. Főbb állomások  közteherviselés megjelenése; 1848/49. évi II. és IV. tc. → csonka költségvetés; adóreformok (foglalkoztatási adó, ingatlanadó tervezete, fegyverekre vonatkozó behozatali vám eltörlése).  után császári rendeletek (pátensek)  1850-es évek eleje: osztrák illeték- és adójog recipiálása.  pénzügyi kiegyezés után: kvótabizottságok (1867. évi II. tc.).  évi XVI. tc. → Legfőbb Állami Számvevőszék II. előadás, Pénzügyi jog 1. - Vázlat; nem elégséges tananyag 5

6 6 A magyar pénzügyi jogfejlődés (2)  évi XX. tc. az állami számvitelről;  Wekerle-féle adóreform → szja, jövedéki adó;  vámtörvény;  valutareform → korona helyett pengő;  augusztus 1. forint bevezetése;  Gazdasági Főtanács;  évi I. tv. és évi II. tv.  új adófajták (szja, áfa), bruttósított fizetések; II. előadás, Pénzügyi jog 1. - Vázlat; nem elégséges tananyag 6

7 7 A magyar pénzügyi jogfejlődés (3)  évi C. tv. a helyi adókról  évi XCI. tv. az adózás rendjéről → 2003-ban felváltja a  évi XCII. tv.  évi XXXVIII. tv. az államháztartásról;  jövedéki tv.;  vámtörvény;  évi LXXXI. tv. a társasági adóról;  évi LVIII. tv. az MNB-ről;  évi XLIII. tv. az Eva-ról;  évi CXXVI. tv. a vámokról  évi CXXVII. tv. a jövedéki adóról;  évi CXXIX. tv. a közbeszerzésekről. II. előadás, Pénzügyi jog 1. - Vázlat; nem elégséges tananyag 7

8 8 8 A pénzügyi jogi norma  Az államgazdaság működése, tágabb értelemben pedig az állam által betöltendő funkciók érvényesítése érdekében természetes és jogi személyek vagyoni viszonyaihoz köt kötelező pénzügyi magatartást, valamint jogi keretet ad az államgazdaság szerveinek pénzügyi működésére.  Fajtái közbevételi normák: bevételek szerzése az államháztartási feladatokhoz; államháztartási normák: pénzügyi fedezet biztosítása a szervezet részére a feladatok finanszírozására; monetáris pénzügyi jogi normák: az államháztartáson kívüli gazdálkodási szférára való ráhatás a nemzetgazdasági érdekek szolgálatában.

9 9II. előadás, Pénzügyi jog 1. - Vázlat; nem elégséges tananyag 9 A pénzügyi jogviszony (1) Jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszony Létrejöttének feltétele: pénzügyi jogi norma, normatív aktus létezése. A jogalkotó jogszabállyal meghatároz egy elérni kívánt célt. Jellemzői  fölé-alárendeltség az alanyok között: az államhatalmi vagy államigazgatási szerv hatalmi pozícióban van a kötelezettel szemben;  vagyoni érdekű (↔ közigazgatási jogviszonyok: közérdeket szolgáló magatartásra kötelez);  pénzügyi jogi kötelezettség mindig jogszabályon alapul; Alanya: adóhatóság (ld. hatáskör és illetékesség), másik oldalról az adózó. Tárgya: közpénzügyi magatartás. Részletesebben ld. adóügyi jogviszonynál

10 10 A pénzügyi jogviszony (2) Tartalma: a nemzeti jövedelem elosztásával és újraelosztásával kapcsolatos kötelezettségek és jogok. Keletkezése: nem a felek (alanyok) kölcsönös megegyezésén alapul; jogszabály (pénzügyi jogi norma) kötelezi őket a jogviszony létrehozására. → Absztrakt pénzügyi jogviszony. Konkrét pénzügyi jogviszony: ahhoz, hogy a pénzügyi jog által szabályozott absztrakt jogviszonyból konkrét jogok és kötelezettségek érvényesülhessen. II. előadás, Pénzügyi jog 1. - Vázlat; nem elégséges tananyag 10

11 11II. előadás, Pénzügyi jog 1. - Vázlat; nem elégséges tananyag 11 Az adó Az állami bevételek egyik forrása, a központosított újraelosztás legfontosabb eszköze, a magántulajdon törvényes keretek közé szorított korlátja, olyan, hatalmi-vagyoni viszonyok folytán létrejövő, az állam által egyoldalúan megállapított, egyszeri vagy folyamatos pénzügyi kényszerszolgáltatás, az egyén vagy elkülönült szervezet gazdasági tevékenységéhez, jövedelmi-vagyoni helyzetéhez igazodó jövedelem-elvonás, amelyet az állam vagy más közjogi testület közfeladatok ellátásához, illetve közszükségletek kielégítéséhez, illetve finanszírozásához szükséges bevétel szerzése céljából, általában külön eseti ellenszolgáltatás nélkül, kényszer útján történő behajtással követelhet minden természetes és jogi személytől, akire a törvényben a szolgáltatási kötelezettség tekintetében megállapított tényállás vonatkozik.

12 12II. előadás, Pénzügyi jog 1. - Vázlat; nem elégséges tananyag 12 Az adó mint társadalmi viszony Az adózás alapvetően kettős tartalmú társadalmi viszonyt keletkeztet: o vertikális viszony az állam (adóztató közhatalom) és az adóalany között; o horizontális viszony az adóalany és a társadalom (osztályok, rétegek stb.) között → a közterhek elosztásának viszonya. Kapcsolatot teremt  az adóztató közhatalom (állam) és az egyes adózók;  az állam és egyes társadalmi osztályok, rétegek, illetve csoportok;  a társadalom osztályai, rétegei, csoportjai;  az egyes társadalmi csoportok tagjai (pl. érdekcsoportok, egyetemlegességi esetek stb.) között.

13 13II. előadás, Pénzügyi jog 1. - Vázlat; nem elégséges tananyag 13 Az adóügyi jogviszony (1)  Speciálisan pénzügyi jogviszony, a pénzügyi viszonyok legjellegzetesebb típusa, részeleme.  Az adójogi norma hozza létre. Adó mindig törvényen alapul.  Közhatalmi jogviszony (alá-fölérendeltség).  Célja nem pusztán az adófizetés – az adókötelezettség szélesebb körű.  Alanya: adóhatóság (közvetett módon az állam) és az adóalany (elsődleges adóalany és az adózó helyett helytállásra kötelezettek).  Tárgya: Közvetett tárgy: a jogalkotó által elérni kívánt közpénzügyi (adóügyi) magatartás. Közvetlen tárgy (adótárgy): jog, jogosultság, dolog, pénz, jövedelem stb. – amire az adót kivetik.

14 14 Az adóügyi jogviszony (2)  Tartalma: jogok és kötelezettségek; meghatározott személynek (adóalany) közcél érdekében meghatározott adókötelezettsége és kapcsolódó jogai (kisebb mértékben, pl. törvényhez kötöttség, jogorvoslat, legalitás).  A jogszabály által teremtett absztrakt adóügyi jogviszony pénzügyi aktussal konkretizálódik (válik konkrét adójogi viszonnyá).  Megszünteti: jogszabály, kötelezetti teljesítés, elengedés, elévülés. II. előadás, Pénzügyi jog 1. - Vázlat; nem elégséges tananyag 14

15 15II. előadás, Pénzügyi jog 1. - Vázlat; nem elégséges tananyag 15 Az adórendszer  Fogalma: az adott időszakban egy adott társadalomban működtetett adók összessége.  A modern adó kialakulása a XVIII. század szülötte, a polgári társadalom és a politikai állam elkülönülésével jelenik meg, fogalma szervesen összefonódik a politikai állam keletkezésével; a XIX. század végén fogalmazódik meg állampolgári kötelességként; első feltétele és jellegzetessége: a természetbeni adók pénzadóvá válása; második kritériuma: rendszeresség (a modern államnak stabilizált, állandó, tervezhető bevételekre van szüksége) – ezzel függ össze a pénzügyigazgatási szervezet kiépülése; harmadik feltétel: általánosság (összefonódik a polgári alkotmányossággal – az abszolutizmus önkényének korlátozása, rendi kiváltságok, adóprivilégiumok megszüntetése, közteherviselés); további feltételek: állandósult és felkészült apparátus kiépülése, a polgárok legyenek személyükben szabadok, a költségvetés könnyen ellenőrizhetővé tegye az adófizetést.

16 16II. előadás, Pénzügyi jog 1. - Vázlat; nem elégséges tananyag 16 Adójogi alapfogalmak  Adóhatóság: tágabb értelemben azok az elkülönült közigazgatási szervek, amelyek a vonatkozó közigazgatási és pénzügyi jogszabályok értelmében adóügyekben hatósági jogkörben járnak el; szűkebb értelemben az adójogi viszonyban az adókivetésre, illetőleg az adó érvényesítésére jogosult alany, az állami (pénzügyi) szerv. → 3 adóhatóság van: APEH, VPOP, helyi önkormányzat jegyzője.  Adóalany: az adójogi viszony másik szereplője, az adófizetésre kötelezett természetes, illetve jogi személy (adókötelezett).  Adófizető: az, aki ténylegesen adót fizet (nem feltétlenül az adókötelezett).  Az adó tárgya: az a tárgy vagy cselekmény, amely után az adózó adót tartozik fizetni (dolog, jog, pénzösszeg).  Adóalap: az a – rendszerint pénzben kifejezett – mennyiség (pénzösszeg), amelyből az adó tárgyára vetítve kiszámítják a fizetendő adót.

17 17II. előadás, Pénzügyi jog 1. - Vázlat; nem elégséges tananyag 17 Adóztatási alapelvek 1.Klasszikus alapelvek:  általánosság: minden természetes személyre és szervezetre kiterjed;  konkrét meghatározottság;  arányosság: az adózók vagyoni, jövedelmi egyenlőtlenségét hangolja össze az adózás általánosságának és egyenlőségének elveivel;  kényelmesség;  olcsóság. 2.Modern alapelvek:  létminimum adómentessége (a közteherviselés általánossága ↔ teherviselő képesség);  semlegesség / neutralitás.

18 18II. előadás, Pénzügyi jog 1. - Vázlat; nem elégséges tananyag 18 Az adók rendszerezése, típusai 1.Az adóztatás joga, illetve az adóbevételek felhasználása szerint: központi és helyi adók. 2.A teherviselés szerint:  közvetett (az adó alanya és teherviselője elválik egymástól, az adót áthárítják) és  közvetlen (az adóalany és az adó teherviselője egybeesik ) adók. 3.Az adóalany körülményeinek figyelembevétele szerint: személyi és tárgyi adó. 4.Az adó mértéke szerint: proporcionális, progresszív, degresszív és lineáris adók. 5.Az adó alanya szerint: kiadást (fogyasztást) és bevételt terhelő adók. 6.Az adófizetés időtartama szerint: rendes és rendkívüli adók. 7.Az adóalap szerint: alap- és pótadók. (Elhanyagolható számban.)


Letölteni ppt "1 A pénzügyi jogtudomány (1) 1.A pénzügyi politika és a pénzügyi tudományok kapcsolata A pénzügyi jogtudomány  A pénzügyi joggal szemben rendszert alkot,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések