Debrecen vonzáskörzete

Az előadások a következő témára: "Debrecen vonzáskörzete"— Előadás másolata:

1 Debrecen vonzáskörzete

2 Vonzáskörzet Fogalma: Az a terület, amelyet egy település (rendszerint város) központi funkciói ellátnak, kiszolgálnak. „A központi funkciók intézményei (pl. kórház, középiskola, munkahelyek) a környék településein vagy hiányoznak, vagy nem kielégítőek (pl. bolthálózat), így a vonzáskörzet települései rá vannak szorulva a központi településre, „vonzódnak” hozzá. A vonzáskörzet kiterjedése – egyebek mellett – függ a központ nagyságától, a központi funkciók szintjétől, számától, a központ megközelíthetőségétől, a környék településhálózatától. A városokat vonzáskörzetük mérete szerint rangsorolhatjuk, meghatározhatjuk a településhierarchián belül elfoglalt helyüket. A vonzáskörzet kiterjedése függ a központ súlyától, a közlekedési hálózat fejlettségétől, a településhálózat adottságaitól, valamint a vonzáskörzetek egymásra épülő hierarchiájától.” (Forrás: Süli-Zakar I.) A vonzáskörzet kialakulásának oka, hogy van egy nagy kiterjedésű település, a központ. Itt megtalálható számos olyan ipari, mezőgazdasági, egészségügyi valamint kulturális egység, amely a peremterületeken, a kisebb környező településeken nincs jelen, esetleg funkcióit tekintve elmaradottabb, mint a városi. Azonban, személyes meglátásom szerint, Magyarországon a munkalehetőség, valamint az oktatási struktúra játssza a fő szerepet a vonzáskörzet kiterjedésében.

3 Debrecen Megyei Jogú Város vonzáskörzete
A sokoldalú fejlesztések következtében kialakult debreceni település együttes magját a nagyváros belterülete adja. Ide tartozik a belváros, a városközpont. Itt megtalálhatóak a gazdasági, egészségügyi és kulturális intézmények. A vonzáskörzet felépítését tekintve van egy úgynevezett kertvárosi- szuburbanizációs övezet, egy belső agglomerációs zóna, és egy külső bolygóvárosi településgyűrű. A jórészt Debrecen közigazgatási határain belül elterülő, kertvárosi- szuburbanizációs övezet szinte szabályos körkörös alakzatban, mintegy legbelső gyűrűként öleli körül a belvárost. Ide tartoznak a városrészek, mint például Józsa, Nagymacs, Kismacs, Ondód, Szepes, Bánk, Nagycsere, Haláp, Pallag, Dombostanya. Ezek a helyiségek nem rendelkeznek jogi önállósággal, azonban a szuburbanizációs folyamatok színterei. A belső agglomerációs zónához tartozik Nagyhegyes, Ebes, Hajdúszovát, Mikepércs, Sáránd, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Monostorpályi, Újléta, Nyírmártonfalva, Hajdúsámson és Bocskaikert. A külső bolygóvárosi településgyűrű magába foglalja Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Derecske, Létavértes, Hajdúhadház, Téglás, Nyíradony és Vámospércs településeket.

4 Az utóbbi 15 évben a szuburbanizációs folyamatok felgyorsultak Debrecenben. Az agglomerációs zónában 6 %-kal nőtt a lakosság létszáma, és csak három városban volt tapasztalható népességcsökkenés. A legnagyobb növekedést Bocskaikert, Mikepércs, és Hajdúsámson tudta felmutatni, valamint utóbbi időközben a városi rangot is elnyerte. A térséget tekintve a legfontosabb probléma a foglalkoztatottság hiánya, ami Hajdú-Bihar megyében is jelen van. Debrecen sok környező településről érkezőnek nyújt munka lehetőséget, habár a teljes lakosságot nem tudja sajnos ellátni. Viszont a leglényegesebb szempont a Debreceni Egyetem jelenléte, ami számos diákot vonz a városba, ugyanis Kelet-Magyarország legfontosabb felsőoktatási intézménye.

5 A vonzáskörzet városai
Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló az Alföld legismertebb fürdővárosa. A város legfőbb csalogató tényezője tehát a termálvíz, ami minden évben több ezer vendéget vonz ide. A fürdőkomplexum a híres gyógyfürdőből, az Aquaparkból, a strandból és egy élményfürdőből áll. A gyógy turizmus kétség kívül alap élmény eleme a gyógyvíz. Erre az adottságra építve folyamatos fejlesztések eredményeként változott a kis fövenyfürdő, összetett fürdőkomplexummá. A legújabb, 2010-es fejlesztések eredménye az Aqua Palace fedett élményfürdő, mely a strand, az Aquapark, és a gyógyfürdő szolgáltatásait kiegészítve korosztálytól függetlenül kínál kikapcsolódási lehetőséget a városba érkező vendégek számára.

6

7 A Harangház A fürdő előtti park különleges látványossága a millennium évében felavatott Harangház, ahol Oborzil Editnek, a városban született iparművésznek és férjének, Jeney Tibornak a különleges haranggyűjtemény-adománya nézhető meg. A látványos építészeti alkotás Rácz Zoltán építész munkája. A harangokat különleges alumínium ötvözetből állították elő. Református templom A város legértékesebb műemlék együttese, a református templom és a hozzá tartozó erődfal. A középkori alapok felhasználásával között épült templom belseje klasszicista ihletettségű. Legszebb berendezési tárgya a szószék mögötti Mózes-szék, 1816-os évszámmal, valamint tojásdad alakú csillag- és virágdíszes motívummal. Görög katolikus templom Az Istenszülő Oltalma-t viselő templom 1994-ben épült Lengyel István tervei alapján a helyi görög katolikus közösség kérésére. A modern épületben kitűnően ötvöződnek a korszerű anyagok a bizánci stílus jegyeivel.

8 Harangház Református templom

9 Erődfal és sarokbástya
A Református templom körül látható a védőfal egy szakasza a megmaradt sarokbástyával. Maga a fal a régészeti kutatások szerint XV. századi eredetű, de azt a hajdúvitézek a saját igényeik szerint tovább erősítették. A mintegy húsz méter hosszú falon láthatók a hajdúk által annak idején nyitott körte alakú lőrések, maga a sarokbástya kör alakú. Az 1961-es helyreállítás során a kifagyott, elporladt, sérült téglákat pótolták, a sarokbástya tetőzetét pedig zsindelyfedéllel látták el. Valamennyi hajdúváros temploma erődített volt, a szoboszlói azonban különbözött a többitől: vizesárokkal vették körbe, a vizet az akkor még vízimalmok hajtására is alkalmas Köselyből vezették ide. A hely szomorú nevezetessége, hogy 1660-ban itt, a "templom kerítésében", azaz az erődített templom területén védekezett a hajdúváros elszánt lakossága a török ellen. Szejdi budai basa rettenetes bosszút állt, csapatai lemészárolták az ottrekedteket. Az eseményt az erődfalon elhelyezett emléktábla örökíti meg, a sarokbástyában pedig erődtörténeti kiállítást láthatunk. A református templomot pedig egykor sarokbástyákkal védhetőbbé tett erődfal vette körül. Bocskai István Múzeum A múzeum Bocskai István ( ) erdélyi fejedelem, a Hajdúkerület létrehozójának nevét viseli. Központi épületében látható a Hajdúszoboszló története a kezdetektől napjainkig című, 1995-ben újrarendezett várostörténeti gyűjtemény. A kiállítás legbecsesebb darabja az országosan is számon tartott Bocskai-zászló, amelyet a hagyomány szerint a fejedelem adományozott a hajdúvitézeknek.

10 Görög katolikus templom Erődfal és sarokbástya

11 Hajdúböszörmény Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa. A terület az őskor óta lakott. A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre. Az Árpád-korban a böszörmények kereskedelemmel foglalkoztak, de a tatárjáráskor kipusztultak. Magát a települést 1248-ban említik először, Nagyböszörmény néven. A legrégibb települések egyike az országban, máig megőrzött, jellegzetes körgyűrűs település-szerkezettel: a templomot lakóházak veszik körbe, ezt védi a palánkkal erősített árokrendszer, s azon túl a gazdasági udvarok. Református Templomának kazettás mennyezete, karzata, orgonája figyelemreméltó. A népi építészet hagyományai a Skanzenben követhetők nyomon, a Hortobágy festője, Káplár Miklós alkotásai emlékházában. A város híres terméke a mézeskalács, amelyből dús fantáziával kedves ajándéktárgyak készülnek.

12 Zeleméri templomrom A gótikus templomrom Debrecen felé indulva, a bodaszőlői bekötőúton érhető el. A város legrégibb műemléke ez, a pápai tizedjegyzék említi 1332-ben. A templom egy neolitkori mesterséges halmon épült. A Zeleméri családnak nevet adó falu gótikus plébániatemploma a XVII. század elején pusztult el. A falu maradék lakossága behúzódott Böszörménybe. Görög katolikus templom A kettőstornyú templom építése tervezési- kivitelezési hibák miatt elhúzódott május 8-án szentelték meg. A régi templomhajót a közelmúltban statikai hibák miatt lebontották, és újat építettek, ezzel biztosítva az épület stabilitását.

13 Görög katolikus templom
Zeleméri templomrom Görög katolikus templom

14 Balmazújváros Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar megyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város közigazgatási területén két természetes élővíz található, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok- csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti Főcsatorna. A Hunyadiak alatt Újváros virágzó mezővárossá fejlődött. Az állandósult hadiállapotok miatt a település 1591 és 1610 között lakatlan volt, majd csak az 1720-as évekre érte el ismét korábbi lélekszámát. Mária Terézia 1753-ban az Andrássy családnak adományozta az egész újvárosi határt. Ők alakították ki a majorsági gazdálkodást. Ekkor került sor arra, hogy a városi joggal bíró Újvárost ismét robotra kötelezhető faluvá süllyesztették vissza (1773). A másik nevezetes akciójuk volt a német lakosság Újvárosra telepítése 1766-ban.

15 Semsey Kastély A város központjában áll a klasszicista stílusban épült Semsey- kúria. Az építési tervek és a kivitelezéssel kapcsolatos iratok nem maradtak meg, ezért csak az építési stílusból datálják általában az 1840-es évekre a kastély felépítését. Eredetileg a korabeli udvarházak építkezési szokásaihoz hasonlóan csak a park és udvar felől volt bejárata. A négy kőoszlopon álló kocsiáthajtó díszes vasrácsos mellvéd korláttal körülvett, süttői rózsaszín márványpadlós, lapos födémje az emeletről kijáró, nagyméretű terasz. Németfalusi református templom Balmazújvároson németek az 1760-as években telepedtek le ban engedélyt kaptak a tiszántúli püspöktől, hogy a református templomban istentiszteletet tarthassanak. A templombelső német evangélikus előképet követ, ahol a szószék-oltár kettéválik. Orgonája 1894-ben készült, ma is használható állapotban van. A városban fellelhető több I. illetve II. világháborús emlékmű is, valamint több személy szobra is, mint például Kossuth Lajos, vagy Semsey Andor szobra.

16 Németfalusi református templom
Semsey-kastély Németfalusi református templom

17 Oktatás A képen Debrecen oktatásának magyarországi vonzáskörzete látható.

18 A közép- és felsőoktatás adatainak összevonásával oktatási vonzáskörzet kijelölésére nyílik lehetőség. A magyarországi adatok segítségével térképre került minden olyan település, ahonnan egynél több diák érkezett Debrecen valamelyik intézményébe. Debrecen oktatási intézményei évek óta számos lehetőséget nyújtanak abban, hogy a vidéki diákok is szinte közel lakóhelyeikhez tudják elvégezni közép-, illetve felsőoktatási tanulmányaikat. Középiskolák, szakiskolák, valamint a Debreceni Egyetem színesítik ezt a palettát. Mivel a diákok többsége rengeteg utazásra kényszerülne (otthonuk ebben az esetben 100 km távolság felett értendő), így ezen intézmények kollégiumi férőhelyet is biztosítanak a diákoknak. Azonban vannak ingázó növendékek is, ők vagy a helyközi buszjáratokkal, vonattal, esetleg autóval oldják meg a bejárást. Tehát megállapítható, hogy Debrecen egy fontos oktatási vonzáskörzet is, mivel a környékbeliekhez legközelebb eső egyetemmel, és több középoktatási intézménnyel rendelkezik. A hajdú-bihar megyei megyeszékhely szívében éppen ezért található egy úgynevezett Egyetemváros városrész is.

19 A Debreceni Egyetem főépülete

20 Vallás Debreceni Nagytemplom
Debrecen ad otthont több Hajdú-Bihar megyében található egyházi megyeközpontnak. A városra a református hit a jellemző, a városközpontban található a debreceni Református nagytemplom. Szintén a központ szívében található a római katolikus Szent Anna- templom. A megyében élők leginkább az ünnepek alkalmával zarándokolnak ide, és látogatják meg a vallásuknak megfelelő nagytemplomokat. Debreceni Nagytemplom

21 Egészségügy Kenézy Gyula Kórház
A vonzáskörzetben lévő települések egészségügyi ellátása igencsak fejletlen, néhol kisebb körzet orvosi rendelők vannak csak jelen. Kiemelt egészségügyi felkészültség pedig Debrecenben található csak, valamint fekvőbeteg ellátást a Kenézy Gyula Kórház ad. Ezáltal rengeteg ember fordul meg ezen okból kifolyólag. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara magába foglal egy „egészségügyi telepet” is, ahol az orvostudomány szinte minden területe jelen van, gyermekorvosoktól, fogászati kezelésekig. Kenézy Gyula Kórház

22 Kultúra, szórakozás, közélet
A városban találhatóak színházak (Csokonay színház), valamint mozik is, melyek szintén „hiánycikkek” a szomszédos településeken. Az egyetemi életből kifolyólag szórakozóhelyek tömkelege várja látogatóit hétköznapokon és hétvégéken egyaránt. Minden évben megrendezésre kerül a Debreceni Virágkarnevál, mely évről-évre rengeteg látogatót csalogat a városba, és komoly tradíciókkal rendelkezik. Nem utolsó sorban pedig több fesztiválnak is otthont ad Debrecen, ilyen például a Campus Fesztivál is. Összefoglalva megemlíthető, hogy Debrecen rendkívül fontos gazdasági, egészségügyi, kulturális és oktatási központ!

23 Köszönöm a figyelmet!