Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A POSZTMODERN REGÉNY ÚTTÖRŐJE. ÖNÉLETRAJZI MOZZANATOKRA ÉPÍTŐ FILOZÓFIKUS ÍRÓ.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A POSZTMODERN REGÉNY ÚTTÖRŐJE. ÖNÉLETRAJZI MOZZANATOKRA ÉPÍTŐ FILOZÓFIKUS ÍRÓ."— Előadás másolata:

1 A POSZTMODERN REGÉNY ÚTTÖRŐJE. ÖNÉLETRAJZI MOZZANATOKRA ÉPÍTŐ FILOZÓFIKUS ÍRÓ.

2

3

4  Szokatlan keretes történet; jelképes cím, több nézőpontú elbeszélés;  Hármas tagolása Divina Commedia- allúzió: „Non est volentis, neque currentis, sed miserentis Dei.”  Rájátszás műfaji mintákra, ezek továbbgondolásával (nevelődési regény, kadétregény, létértelmező, példázat, történelmi allegória);  Reflektálás az elbeszélés nehézségeire;

5  A lépcsők szélesek voltak; két szárnyban indultak fölfelé, s két emelet közt a fele úton szembefordultak és egybeolvadtak. M. itt is megjegyzett magának egy képet a sok közül, a „ Las Meninas ” címűt. Ebben is volt valami érdekesség, mint a „ Tulp tanár anatómiájá” - ban.  De ismerősek voltak már a falak is, a lépcsőfokok is, ismerős volt a földszinti folyosó levesszaga, az emeleti illemhely olajos bűze, a sok bekeretezett olajnyomat, "Szent Ágnes", "Las Meninas", "Tulp tanár lecké„ -je.  A Las Meninas című képen mindig idegesítette őt az a gyerek vagy törpe, vagy mi a lópikula. Meg hátul a nyitott ajtó. Az Emmausi tanítványok, az jó; jó sötét. A fancsali képű Mona Lisa elég ronda nő, de azért nem rossz, az is jó idegesítő egy kicsit.

6 idegesítette őt az a gyerek vagy törpe, vagy mi a lópikula

7  Középpontban a királylány és udvarhölgyei (köztük egy törpe növésű udvarhölgy);  Átlók  a jobb oldali fal és a plafon alkotta sarok vonalának meghosszabbítása,  leginkább megvilágítva,  ruhája is a legvilágosabb,  mellette állók tekintete is rá irányul,  érzi és tudja, hogy őt nézik.

8

9

10

11  mintha a kislány kinézne a képből – mit néz?  a festő valamit fest – mit?  a szoba hátsó falán függő tükör,  benne a spanyol királyi pár,  ott állnak, ahol mi, nézők,  a királyi pár leányát szemléli,  a teret panoráma-szerűen, „körben” ábrázolja egy síkban,  a háttérben megnyíló ajtó,  megérkező? eltávozó? férfi.

12

13  Medve úgy írja le önmagát, mint a világ leggyávább teremtményét. Nyilván valamilyen írói fogásnak szánja. De annyira eltér a megtörtént eseményektől, hogy ezt a részt még módosítva sem tudom átvenni a kéziratából.  "Amikor lámpaoltás után megrohanták, és a rövid nyelű porolókorbácsokkal verni kezdték, M. jajveszékelve próbált menekülni. Amikor a jobb kezét emelte a jobb arcához, balról kapott egy pofont, s mire a bal kezét odakapta, már jobbról vágták fültövön."  Medve bal keze fel volt kötve, már csak azért sem kapkodhatta az arca elé. Nyugodt lélekkel vakmerőnek is nevezhetném őt, eszeveszetten bátor fiúnak.

14

15

16

17

18

19

20

21  Sötét kompozíció;  Középpontjában, éles fénybe állítva egy boncolóasztalon fekvő holttest;  meghökkentő látvány;  A barokk festészetre jellemző fény- árnyék kontraszt fokozza a kép sokkoló hatását;  Az élő alakok árnyékba burkolása provokatív módon a holttestre irányítja a néző figyelmét;

22  A kép a halál tényével szembesíti a nézőt;  Az „anatómiai lecke” résztvevői:  1. a szenvtelenül, tárgyilagosan magyarázó tanár ;  2. a rendkívül kíváncsian a test fölé hajoló tanítványok ;  Magatartásuk a tényhez viszonyuló emberi természet megnyilvánulásával szembesít;  Megmutatkozik az ember csillapíthatatlan vágya, hogy meglesse a halál titkát, hogy birtokába jusson az élet és a halál rejtélyé nek;

23  A Tulp tanár úr mutatópálcájául szolgáló olló nem annyira összeköti, mint inkább elválasztja az eleven embert a holt tól;  Ez utóbbi már „csak” test, és mint ilyen, tárgy a az anatómiai leckének;  Az újkori keletű meggyőződésnek a szimbólum a, amely szerint az empirikus és értelmi megismerés, az analitikus gondolkodás segítségével feltárhatóak az élet és a világ törvényei ;  Elég ez a titkok megértéséhez?

24  A regény is az élet titkai nak feltárására törekszik;  M. szándékosan másítja az eseményeket, mert saját történetében az általánosan érvényeset, a törvényszerűt akarja „megmutatni”;  Végrendeletében Bébére bízva művét a hitelesség ellenőrzésével bízza meg, aminek ő a kívűlálló tárgyilagosság ával tehet eleget;

25  Bébé a végrendelet szellemében kiegészíti, korrigálja, átírja a kéziratot annak reményében, hogy az összegubancolódott életesemények szétszálazásával megtalálja a helyes választ Szeredi számára;  A (távolságtartóan tárgyilagos) kézirat és (az analitikusan összehasonlító) hozzáfűzött kommentár lényegkereső eljárásai teszik a regényt a Rembrandt- kép parafrázisává;  Akadályt képeznek viszont az „elbeszélés nehézségei”;

26

27  „…az jó; jó sötét.” A „sötét” = pozitívum;  A „színről színre” ábrázolás nem ad lehetőséget a felszín mögötti lényeg érzékeltetésére;  A kép a tanítás nak (az igazság közvetíté- sének) enigmatikus módját tematizálja;  A tanítványi helyzet(nevelődési szituáció) és az evangéliumi kontextus (a példázatosság) műfaji hagyományát idézi fel;

28  A mű megértése fokozottan igényli az evangéliumi kontextus ismeretét, ezáltal előtérbe helyezi az intertextualitás poétikai elvét;  Az Ottlik regényt is át- meg átszövik a bibliai utalások;  Mindkét mű esetében a fenti elv rejtetten („homályosan”) érvényesül;  Mindkettőt „meg lehet érteni” a szövegközi utalások figyelembevétele nélkül is, ám ha az olvasó/néző felfedi a „ tükröket ”, akkor sokszorosan áttételes értelem keresésében leli örömét;

29  A kép jelenetének lényege: „És mondá- nak egymásnak: Avagy nem gerjede- zett- é a mi szivünk mibennünk, mikor nékünk szóla az úton, és mikor magyarázá nékünk az írásokat?”(Luk. 24, 32)  A tudatos felismerés előtt a tanítványok szívük örömével már sejtették, majd a megvilágosodás pillanatában tudatosí- tották is, hogy tanúi lettek a feltámadás csodájának ;  Így lesz a kép a váratlanul megnyilat- kozó kegyelem ről szóló bizonyságtétel;

30  Ottlik regényében ugyanez történik a „tanítványokkal”:  M. (élet)hitvallása a teremtés és a barát- ság csodájá ról: „Uramisten, gondolta, tulajdonképpen micsoda lappangó, rejtett, megbízható boldogság ez, velük lenni!”  Bébé tanúságtétele a fájdalommal együttállásban élő szeretetről : „ahogy szelíd galvánáramával átjárta a nehezen szerzett, titkos, elvehetetlen nyugalma- mat, egy pillanatra világossá vált a talaj alaprétegződése, amin éltem.”  „Nem azé…, hanem a könyörülő Istené”.

31  „Csakugyan, a másik szobából tisztán hallatszott a halk hegedűszó.(…)Bachot játszott Szeredy, Johann Sebastian valamelyik művét…”  Barokk zene, válságos pillanatban segítség (az átvészeléshez? a megértéshez?)  A három főszereplő fontos életmozza- nataihoz mindig valamilyen zene is kapcsolódik;

32  M. regényíró, s Bébé szerint: „a regényírók (…) bonyolult módon kotyvasztják össze hőseiket önmagukból és még egy csomó más, eleven vagy holt ismeerősükből”.  Bébé :„Én azonban nem vagyok regény- író, hanem festő (…). Akárkit is akart áb- rázolni ezzel az M.-mel, én csak önarc- képnek tudom felfogni, és ebben az értelemben fogom kijavítani ezentúl is.”  Szeredyt: „A zene érdekelte és a képzőművészet, néhány sportág és a jó ételek, finom italok.”

33  „Szeredyvel sohasem hazudtunk egymásnak, (…)nem hazudhattunk egymásnak, nem voltunk abban a helyzetben.”  „…mégiscsak egy erkölcsi magaslatféle volt az a végső menedék, ahová visszaszorított bennünket a neveltetésünk.”  Mindhárman az autentikus élet hívei, ezért kell M. kéziratát kommentálva választ keresni Szeredy (fel sem tett) kérdésére.

34  „Nem az én véleményemre volt kíváncsi Szeredy, ahogy mentünk lefelé a Lukács fürdő jobbik lépcsőjén, hanem a saját véleményére. Azt remélte tőlem, hogy én messzebbről tudom nézni élete össze- gubancolódott zűrzavarát, s az én közbeiktatásom segítségével talán majd ráeszmél, hogyan is fest a helyzet annak az istennek a szemszögéből, aki nézi mindezt.”  A válasz nem válasz, vagy úgy, hogy az egész regény az.

35  Orbán Gyöngyi: Olvasókönyv a XII. osztályosoknak, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy,  Bara Katalin- Csutak Judit: Magyar nyelv és irodalom. Tankönyv a XII. osztály számára,T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy,  Irodalmi tételek. Új érettségi. Corvina Kiadó, Budapest, 2004, o.

36  Megjegyzés: Jelen prezentáció az internetről szabadon letölthető, 106A_regeny_ottlik_velasquez című bemutató felhasználásával készült.  Újra megtekinthető a címen; KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!


Letölteni ppt "A POSZTMODERN REGÉNY ÚTTÖRŐJE. ÖNÉLETRAJZI MOZZANATOKRA ÉPÍTŐ FILOZÓFIKUS ÍRÓ."

Hasonló előadás


Google Hirdetések