Naplemente a Hargitán…

Az előadások a következő témára: "Naplemente a Hargitán…"— Előadás másolata:

1 Naplemente a Hargitán…
Készítette: Szakács Erzsébet Fényképek: Szakács Erzsébet Zene: Vesztergám Miklos - Ott ahol zúg az a négy folyó

2 Látom ahogy a nap, Egyre lejjebb halad. Még utoljára megvilágítja a rétet, És az eget, azt a kéket…

3 Az ég halk zsoltárt énekel, mély altató zenét.
Szuhanics Albert: Naplemente Az ég halk zsoltárt énekel, mély altató zenét. A nap oly vörös, álmatag, már lehajtja fejét.

4 Fénye vígan táncra kél, még áthidal felénk. Tüzes híd remegve hív, s már rajta lépkedénk.

5 Gondolatban átmegyünk,
fényhídján a napnak. S véle együtt nyugszunk le mélyén hűs haboknak.

6 Álmodván, az ő álmait, milyen lesz holnapunk? Kihunyó fénye vánkosán nagy álmodók vagyunk.

7 Sötét a táj, sötét az ég, ragyog a holdsugár. Ezüstös fénye megtalál, s az arcunkon szitál.

8 Lebben a szél, fodroz a víz,
vadvirág illatozz! Aludj, pihenj fáradt napunk, szép álmot harmatozz!

9 Álmodj fényes szelekről te,
álmodj kék eget! Kék egeden játszadozó fehér felleget.

10 Álmodj dolgos emberekről,
kalászok kazalban. S a te fényed ott ragyogjon az arató dalban!

11 A sugarad mindent éltet,
növényt, s állatot. És a világ boldogsága ha álmod álmodod.

12 Mikor a vörösen izzó korong ezer apró fénye aranyhídként kúszik át, csodáld tovatűnő ragyogását és pihenj meg csendesen lelked rejtekén...

13 Ülj le szépen, és gyönyörködj… a tűzként izzó naplementében…
lassan nyisd meg lelked titkos kapuját… merülj el a fénybe, mi testet ölt szemedben…

14 A Nap színekkel: izzó vörössel, sárgával, csillogó ezüsttel festi be az eget… a pillanat nem múlik, az idő megáll…

15 A természet emlékül adta, neked, legszebbik arcát…

16 Búcsúzóul a szél lágy csókot ad, menj hát tovább…

17 Az est leszáll… emléke a képnek, az örök szépnek, utadra kísérjen el…