Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TÓSZEGI-FAGGYAS KATALIN Kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés helyzete valamint jövőbeli lehetőségei Kecskemét 2014. június 25.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TÓSZEGI-FAGGYAS KATALIN Kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés helyzete valamint jövőbeli lehetőségei Kecskemét 2014. június 25."— Előadás másolata:

1 TÓSZEGI-FAGGYAS KATALIN Kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés helyzete valamint jövőbeli lehetőségei Kecskemét június 25.

2 Nemzeti Vidékstratégia, Jogszabályok Helyi élelmiszer-feldolgozás, helyi piac és élelmiszerellátási program  A helyi piacokra, helyi értékesítésre irányuló kezdeményezések ösztönzése  a hozzáadott érték növelése és a bevételek helyben, arányos mértékben a gazdálkodóknál tartása  a helyi termékekkel és fenntartható fogyasztással kapcsolatos szemléletformálás Több jogszabály módosítása könnyítette a helyi termékek piacra jutását:  Kereskedelemről szóló törvény  Kistermelői rendelet  Közbeszerzési törvény  Jövedéki törvény  Magyar Termék rendelet

3 A kistermelők élelmiszer-előállítással kapcsolatos lehetőségei Kistermelői rendelet - A kistermelői élelmiszer- termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet  Kistermelő, az általa kismennyiségben termelt és előállított élelmiszereket közvetlenül a végső fogyasztónak és kiskereskedelmi, vendéglátó vagy közétkeztetési intézménynek értékesíti  Élelmiszerlánc-törvényre (2008. évi XLVI. tv.) épül, amelynek célja az élelmiszerlánc egységes és vállalkozásbarát ellenőrzési rendszerének megszervezése

4 A különböző élelmiszerekre vonatkozó kismennyiségek felső határai PÉLDÁK  hetente 6, évente legfeljebb 72 db kifejlett vagy növendék sertést, juhot, kecskét, struccot, emut  hetente 10, évente legfeljebb 120 db 50 kg alatti malacot, 15 kg alatti bárányt, vagy gidát stb. vághat le és értékesíthet  hetente legfeljebb 200 db házi tyúkfélét, 100 db víziszárnyast vagy pulykát vághat le és értékesíthet  naponta maximum 200 liter tejet  naponta maximum 40 kg tejterméket állíthat elő és értékesíthet  évente összesen maximum 5000 kg mézet és méhészeti terméket értékesíthet  hetente legfeljebb 500, évente legfeljebb db tojást értékesíthet  hetente 150, évente legfeljebb kg savanyúságot értékesíthet  hetente legfeljebb 100 kg termesztett gombát  hetente 50 kg egyéb élelmiszert értékesíthet

5 A kistermelő által végezhető élelmiszer- előállítással összefüggő szolgáltatások  Füstölés  Aszalás, szárítás, őrlés  Állat vágása és húsának feldolgozása  Ételkészítés (például: kenyér, tészta, pogácsa, befőtt, lekvár)  Terménytisztítás  Olajos magvak (olajsütés), gyümölcsök és zöldségek préselése, pasztörizálása

6 A kistermelő élelmiszer-előállítására és forgalmazásra vonatkozó szabályok  A kistermelő felelőssége: termékei jó minőségéért és a termékeit fogyasztók egészségéért a forgalomba hozott élelmiszerek biztonságának és nyomonkövethetőségének garantálásáért  A jogszabályok megfogalmazzák az alapvető higiéniai követelményeknek való megfelelést.  A jogszabályok betartásával elkerülhető vagy csökkenthető az egészség veszélyeztetésének kockázata.  Jelölés: „Nyers tej, forralás után fogyasztható” „Nyers tejből készült”

7 Higiéniai előírások  Higiéniai előírások élelmiszer-előállításhoz:  Elkülönített helyiség  Berendezések, eszközök, tárolók kizárólagos használata, annak tisztítása, fertőtlenítése  Megfelelő csomagolóanyag, edény használata  Termékvédelem a szennyeződésekkel szemben  Hulladék és szennyvíz tárolása és kezelése  Ivóvíz használata elsődleges termelésnél és a kapcsolódó műveletek során  Megfelelő egészségi állapotú személy

8 Alaptermék, illetve az ettől eltérő egyéb termék  Az alaptermékeket közvetlenül termelik és nincsenek feldolgozva: Nyers zöldség, gyümölcs, tej Tojás, méz gomba, élőállat  Amennyiben további kezelésen esik át mint pl. tisztítás, darabolás feldolgozatlan termék: Nyers hús, pucolt hal mint pl. érlelés, szárítás, őrlés feldolgozott termék: Pasztőrözött tej, sajt, vaj, kolbász, lekvár, őrölt paprika Az ágazatokban a kistermelők nyereségességét a feldolgozása, ill. forgalmazása növelheti. Ennek során viszont a hazai és uniós élelmiszerbiztonsági szabályozásnak kell, hogy megfeleljenek, amely technikai, technológiai követelményeket támaszt.

9 Értékesítési lehetőségek I. Alaptermékből előállított egyéb élelmiszert  Kistermelő a végső fogyasztónak: saját gazdaságának helyén, a régión belül (saját megye és Budapest) vagy a gazdaság helyétől légvonalban számított 40 km távolságon belül működő piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett árusítóhelyen  Kistermelő a helyi termelői piacon: a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvényben meghatározottak szerint, amely a kistermelők számára létrehozott jogszabályi kategória és kereskedelmi fórum  Kistermelő az előző pontokban felsoroltak szerint kiskereskedelmi, vendéglátó és közétkeztetési létesítményeknek (közbeszerzési tv. módosítása)

10 Értékesítési lehetőség II.  Kistermelő házhozszállítással: Vevő kérésére a régión belül vagy a gazdaság helyétől légvonalban számított 40 km távolságon belül házhozszállítással is értékesítheti az élelmiszereit, a piaci értékesítésre vonatkozó területi szabályok betartásával  Kistermelő a falusi vendégasztal keretein belül: A gazdaságba látogató turistákat házi tejjel, sajttal, családias és közvetlen környezetben láthatja vendégül.

11 Kistermelői élelmiszerek jelentősége  A helyi termékek megjelenítése: az érintett kistermelők, családi gazdaságok összefogása a piacra jutás érdekében  Kistérségi értékesítés: hazai kézműves termékek iránti elkötelezettség a termelői piacokon  Szemléletváltás: a magyar áruk fogyasztásának népszerűsítése  Agroturisztika, gasztronómia összekapcsolása, pl. sajt útvonalak létrehozása

12 Kézműves élelmiszerek jelentősége  Kézműves élelmiszerek, magyar termékek erőteljesebb jelenléte: kiadványok, bemutatók, kóstolók  Hagyományos receptúrák  Hagyományos, illetve az adott térségre jellemző technológiák, eljárások  Népi hagyományok, kézi előállítás, házi körülmények  Helyben előállított, helyben honos vagy helyben megtermelt alapanyagokból

13 Célkitűzések  Import visszaszorítása → hazai termékek térnyerése  Iskolatej program folytatása 2014-ben 1,7 milliárd forint  Iskolagyümölcs program folytatása 2014-ben 1,2 milliárd forint  NAK és az ágazati szereplők együttműködése → megoldások keresése  A legális kereskedelem bővülése, a feketegazdaság visszaszorítása a termékpályák szereplőinek érdekében (Etikai Kódex)  Kistermelők felkészültségének javítása (falugazdász hálózat, szaktanácsadás, szakképzés

14 NAK szerepvállalás  Szemléletformálás: helyi adottságokhoz, hagyományokhoz, erőforrásokhoz való illeszkedés  Tájékoztatás: őstermelővé, kistermelővé, mezőgazdasági vállalkozóvá válásról  Tudástranszfer: igény alapú, gyakorlatorientált szakképzés és szaktanácsadás megteremtése  Közvetlen értékesítési csatorna kialakítása a termelő és a vásárló között  Együttműködési készség kialakítása a közös érdekek, közös célok elérése érdekében

15 NAK szerepvállalás  Helyi kezdeményezések felkarolása:  Mozgó Piac  Termelői Piacok  Kiállítások, fesztiválok, rendezvények  Termelői boltok, csoportos értékesítés

16 Rövid ellátási lánc (REL) tematikus alprogram  Elsődleges célcsoportja a gyenge érdekérvényesítő képességű, a támogatási rendszerben nehezen eligazodó, legkisebb termelő  Fejlődési lehetőséget jelent az értékesítési formák területén  Elősegíti a helyi minőségi rendszerek elfogadottságának és tanúsítási szintjének emelését

17 A REL fogalma a rendeletben „Rövid ellátási lánc”: - az együttműködés, - a helyi gazdasági fejlesztés, - valamint a termelők, feldolgozók és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt elkötelezett, - korlátozott számú gazdasági szereplő által alkotott ellátási lánc. A REL a 3A fókuszterület és a 35. együttműködés intézkedésben tervezhető ( kód) A cél indikátor pedig az együttműködésben résztvevő gazdálkodók száma Forrás: Juhász Anikó Rövid Ellátási Lánc (REL) munkacsoport vezetője (Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság)

18 Földrajzi korlát kérdése, avagy a „helyi” fogalma…  Leader helyi akció csoportok támogatásával kapcsolatban a „helyi termék: helyben előállított, helyben honos vagy helyben megtermelt alapanyagból, hagyományos, illetve az adott térségre jellemző technológiával, eljárással, nem nagyüzemi termék, vagy gyáripari technológiával, eljárással készült, mikro- vagy kisvállalkozás által előállított, feldolgozott termék.  kereskedelemről szóló törvényben „helyi termelői piac”: a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti;

19 A REL-ek fogalma a gyakorlatban Termelő és Termelők csoportosulása Közvetítők Hagyományos: Közvetlenül értékesítő feldolgozó Újszerű: Vendéglátás, Intézményi étkeztetés, Kiskereskedelem Értékesítési pontok Hagyományos: Piac, Vásár, Ideiglenes kitelepülés Újszerű: Termelői piac, Fesztivál, Gazdabolt településen, Automata Fogyasztó és Fogyasztók csoportosulása Nyitott gazdaság Hagyományos: Bolt a gazdaudvaron, Szedd magad, Falusi vendégasztal Újszerű: Közösségi Mezőgazdaság Házhoz Hagyományos: Házaló értékesítés, Mozgó bolt Újszerű: Doboz rendszer, Internetes házhozszállítás A termelők csoportosulása ne legyen köztes szereplő!

20 A REL tematikus alprogram indoklása Miért van szükség a REL fejlesztésére A rövid ellátási lánc iránt fogyasztói és termelői oldalról is egyre növekvő az igény, viszont a jelenlegi termelői felkészültség, fogyasztói kereslet, valamint jogszabályi és hatósági feltételek mellett a kistermelői rövid ellátási láncok a lehetőségeknél kevesebb fogyasztót érnek el, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelenthetnek, és nehezen biztosítják a jogkövető kistermelő jövedelmezőségét.

21 Miért van szükség külön alprogramra A rövid ellátási láncban résztvevő termelők jellemzően a legkisebbek (egyéni, vagy mikrovállalkozások), önszerveződési és érdekérvényesítő és pályázó képességük gyenge. Ezért látható eredményt elérni ezzel a célcsoporttal, hatékonyan csak elkülönített kerettel rendelkező, közérthető, probléma fókuszált tematikus alprogrammal lehet. A REL tematikus alprogram indoklása

22 Motiváció a REL-ben  A rövid ellátási láncban történő értékesítéssel a termelők azonnali készpénz bevételt érhetnek el  REL értékesítési pontjai könnyen elérhetőek a fogyasztók és a termelők számára (pl. piacok, vásárok, fesztiválok)  megjelentek a modern rövid ellátási láncok (az innovatív, etikai értékeket is hordozó kezdeményezések  A rövid ellátási láncok fejlődését segítő jogszabályi környezet és támogatási lehetőségek civil-kormányzati együttműködésben történő fejlesztése  A rövid ellátási láncban könnyebben értékesíthetők az ökológiai, illetve a biodiverzitás fenntartását szem előtt tartó gazdálkodással előállított termékek

23 REL fejlesztendő területei  A helyi- és hagyományos-termék védjegyek fogyasztói ismertsége és hitelessége  Generációváltás a REL-ben  REL önálló termelői működtetése, (erőforrás igényes értékesítési tevékenység, kereskedelem, marketing, adminisztráció)  rövid ellátási láncban értékesítő termelők élelmiszerbiztonsági felkészültsége (ismeretek, alkalmazás, önellenőrzés, eszközök)  résztvevő termelők és szervezők szakképzettsége  rövid ellátási láncban résztvevő termelők együttműködése

24 Támogatási lehetőségek Rövid ellátási lánc komplex tematikus alprogram, amely a termelőket és a piacrajutásuk szervezőit támogatja:  Együttműködés kialakítása  képzés, szaktanácsadás, mentorálás  promóció  minőségi rendszer  értékesítéshez kapcsolódó eszközberuházások (infrastruktúra nem)  közösségi marketing eszközök és csatornák hálózatának kialakítása,  önellenőrzési rendszer,  élelmiszerlánc-biztonság, stb.

25 Támogatási lehetőségek HFS-től függően VP-ben lévő, de NEM REL, hanem CLLD tartalmak:  Helyi, kisléptékű élelmiszer termék-előállításának egyéni, közösségi és mobil kapacitások beruházásai  Helyi termékek értékesítésének, piacra jutásának támogatása (feltételes)  Közösségi (közintézményi) konyhák fejlesztése

26 A „REL” fő céljai  rövid ellátási láncok kialakítása, szervezése, promóciója,  a termelői részvétel és felkészültség erősítése. Átfogó, három szintes fejlesztési logika REL központ Helyi szervező Termelő

27 Köszönöm a figyelmet! elérhetőségek: Budapest Fehérvári út Kérdések ?


Letölteni ppt "TÓSZEGI-FAGGYAS KATALIN Kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés helyzete valamint jövőbeli lehetőségei Kecskemét 2014. június 25."

Hasonló előadás


Google Hirdetések