Intézkedések a lánctartozás megfékezése érdekében

Az előadások a következő témára: "Intézkedések a lánctartozás megfékezése érdekében"— Előadás másolata:

1 Intézkedések a lánctartozás megfékezése érdekében
Szaló Péter Helyettes államtitkár Magyar Mária főosztályvezető

2 A hét pillér Fedezetkezelés
Aránytalanul alacsony ár kiszűrése – rezsióradíj A kivitelezői regisztráció TSZSZ létrehozása – perek gyorsítása Szankciók - nemfizetési jelzés A munkaterület birtokba adása –használatbavételi eljárás Elektronikus építési napló bevezetése

3 fedezetkezelő építtető építési műszaki ellenőr fedezet e-építési napló
alvállalkozói nyilvántartás teljesítésigazolás

4 Aránytalanul alacsony ár kiszűrése – rezsióradíj
építőipari rezsióradíj: egy aktív munkaórára vetített - a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett - összes költség. Az építőipari rezsióradíj számítási alapját az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített órabér és a jogszabályokban meghatározott közterhek képezik. Nem tartalmazza a beépítésre kerülő betervezett és az üzemszerű használathoz szükséges beépítésre kerülő építési anyagok, szerkezetek és berendezések közvetlen költségeit, a közvetlen anyagok fuvarozási és rakodási költségeit, a közvetlen gépköltségeket, a kivitelezési dokumentáció tervezési díját, a hatósági eljárások díját, a szükségessé váló minőség-ellenőrzések díját, az üzempróba, beüzemelés szolgáltatási díját. Az építőipari rezsióradíj tartalmazza a személyi jellegű költségeket, az ellátási költségeket, a fizikai dolgozók rezsi jellegű költségeit, az irányítási és az ügyviteli költségeket

5 Aránytalanul alacsony ár kiszűrése – rezsióradíj
Aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. Az építési szerződés megkötésekor az aránytalanul alacsony ár vizsgálata során az építésügyért felelős miniszter által működtetett honlapon található elektronikus költségvetési kiírási programban meghatározott élőmunka szükségleti normatívákat irányadónak lehet tekinteni.

6 Aránytalanul alacsony ár kiszűrése – rezsióradíj
A közbeszerzési eljárások keretében az ajánlatkérőnek vizsgálati kötelezettsége van, ha az ajánlat aránytalanul alacsony árat tartalmaz. Az ajánlatkérő az indoklás gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségének vizsgálata során figyelembe veszi a minimális rezsióradíj mértékét, tájékoztatást kér az alkalmazott rezsióradíj mértékéről és arról, hogy a rezsióradíj kiszámításakor egyes – a rezsióradíj elemeit képező – költségek milyen összeggel kerültek figyelembe vételre. Aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. Az ajánlatkérő köteles kizárni a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetetlen indoklást, különösen ilyennek minősül, ha az ajánlat nem nyújt fedezett a munkabér és járulékaira. Az építési beruházás közbeszerzési eljárásában az ajánlati költségvetésben a kivitelezési munka anyagköltsége és munkadíja jelenik meg. Az egyes munkatételek munkadíját a mennyiség a szükséges munkaidőnorma és a rezsióradíj szorzatával határozza meg az ajánlattevő. Az építési beruházások árajánlatának tehát lényeges eleme a rezsióradíj, és a munkabér itt nem jelenik meg. A rezsióradíjat – saját felmerülő költségeit figyelembe véve – a szakmunkás óradíjat és annak járulékait alapul véve kalkulálja minden vállalkozó. Tekintettel az építési beruházások árajánlatainak felépítésére, szükség van az aránytalanul alacsony árak vizsgálhatóságának érdekében a rezsióradíj-központú eltérő módszer alkalmazására. Ennek keretében az ajánlatkérő az indoklás gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségének vizsgálata során figyelembe veszi az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlásában megállapított minimális rezsióradíj mértékét, tájékoztatást kér az alkalmazott rezsióradíj mértékéről és arról, hogy a rezsióradíj kiszámításakor egyes – a rezsióradíj elemeit képező – költségek milyen összeggel került figyelembe vételre.

7 A kivitelezői regisztrációval összefüggő szankciók
Az MKIK kivitelezőkkel szemben alkalmazható szankciói szigorodnak. Kibővül az az esetkör, amikor az MKIK megtiltja a vállalkozó kivitelezőnek a kivitelezői tevékenység folytatását és ezzel egyidejűleg törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból.

8 A TSZSZ kérelemre a bíróság ideiglenes intézkedést rendel el, ha a követelés a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményén alapul

9 A TSZSZ Gyorsultak azok a polgári peres eljárások, melyeknek tárgya az elfogadott teljesítés ki nem fizetése, illetve amelyeknek tárgya az el nem fogadott, de a TSZSZ véleményével bíró vita. A véleményező TSZSZ és az eljáró bíróság tevékenységét segíti elő adataival, bejegyzéseivel az e-építési napló és annak teljesítésigazolási alnaplója. 

10 használatbavételi engedély
polgári bíróság Vállalkozó Választott-bíróság kivitelező TSZSZ fedezetkezelő e-építési napló építésügyi hatóság használatbavételi engedély

11 Szankciók – nemfizetési jelzés
A szankciók úgy kerültek meghatározásra, hogy a nemfizető kivitelezőnek érdekében álljon a teljesítés, ha továbbra is folytatni akarja kivitelezési tevékenysége végzését. A kivitelezési nemfizetési jelzés bevezetésének célja az volt, hogy az építőipari alvállalkozó kivitelezők számára – a bírói út mellett – jogos követelésük hatékonyabban érvényesíthető legyen.

12 A nemfizetési jelzés A vállalkozó kivitelező
teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, vagy közvetítői eljárás eredményeként létrejött egyezséggel, közokiratba foglalt fizetési kötelezettségvállalással, teljesítésigazolással, vagy a TSzSz szakvéleményével igazolva írásban bejelentheti az MKIK-nak, hogy másik vállalkozó kivitelezővel megkötött építési szerződésből eredően díjazásra jogosult, de a fizetés sem a vállalt határidőben, sem a bejelentés megtételéig nem történt meg.

13 Az MKIK értesíti a hiánytalan jelzéssel élő vállalkozó kivitelezőt az eljárás megindulásáról felhívja a fizetésre kötelezettet, hogy igazolja a) a fizetés megtörténtét, vagy b) hogy a díjfizetés tárgyában bírósági eljárás van folyamatban, vagy díjfizetési kötelezettség fenn nem állását megállapító bírósági határozatot hoztak. Tájékoztatja a feleket, hogy a határidő eredménytelen leteltét követően a kivitelezőt törli a nyilvántartásból.

14 Az MKIK a bírósági értesítéssel, vagy a nemfizetési jelzéssel kapcsolatos eljárásban a törlésről az igazolásra adott határidő eredménytelen lejártát követő 8 napon belül határozatot hoz. A határozat végrehajtásáról az MKIK a közlését követő 45. napot követően haladéktalanul intézkedik, egyidejűleg döntését a kivitelezői nyilvántartásban rögzíti.

15 Az MKIK megtiltja a vállalkozó kivitelezőnek a kivitelezői tevékenység folytatását és ezzel egyidejűleg – a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett – törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha a vállalkozó kivitelezői tevékenység bejelentésére előírt feltételeket nem teljesíti, a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatására előírt szabályok megsértése miatt az építésfelügyeleti hatóság életveszélyt előidéző jogsértő cselekmény miatt három éven belül két alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtotta, a bírósági értesítés, vagy nemfizetési jelzés alapján megállapított fizetési kötelezettségének teljesítését nem igazolta.

16 A munkaterület birtokba adása
A Ptk. szerint a birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül (birtokos). Az építésügyi szabályozás a birtoklás szabályainak egyértelmű gyakorlását teszi lehetővé azzal, hogy az építési napló megnyitásakor a területátadás szabályairól rendelkezik. A kivitelezés időtartamára a vállalkozó kivitelező – az építési napló által igazoltan - polgári jogi értelemben a terület birtokosává válik. A birtoklás szabályait a polgári jog határozza meg, ezért az építésügy szabályozásában csak az építési munkaterület átadás-átvételét kell rendezni. Az építésügyi szabályozásnak a birtoklás jogára csak olyan mértékben kell kitérnie, hogy a polgári jog szabályai alapján egyértelmű legyen a birtoklási jogok gyakorolhatósága. Ennek alapján az építésügyi szabályozás tartalmazza, hogy a) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtető az építési helyszínt (építési munkaterületet) a vállalt építési munka által igényelt mértékben, nagyságban – az építési naplóban és az építési szerződésben rögzített legszükségesebb mértékben és módon – átadja a fővállalkozó kivitelezőnek, ha pedig az építtető nem azonos az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával a tulajdonosnak is ellen kell jegyezni a munkaterület átadását, b) a fővállalkozó kivitelező mindaddig az építési munkaterület jogszerű használója, amíg azt az építtetőnek az építési szerződés szerinti kivitelezési munka teljesítését követően és az ellenérték kiegyenlítésével párhuzamosan vissza nem adja (ezen idő alatt a kivitelező felel azért, ami az építési helyszínen történik, azonban az építési helyszín használati joga nem akadályozhatja pl. meglévő épület felújítása során az tulajdonost az építmény használatában), c) ha a vállalt építési tevékenység elkészült, a fővállalkozó kivitelező a használatbavételhez szükséges nyilatkozatokat az építési naplóban megteszi, az építmény üzemeltetéséhez szükséges dokumentumokat átadja, és az építési munkaterületet visszaadja az építtetőnek, ha az építtető a teljesítést elfogadta és a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékét kifizette, d) a fővállalkozó kivitelezőnek a munkaterület – vállalkozói tevékenységével összefüggő – használatával kapcsolatos védettsége megszűnik, illetve meg kell szűnnie a munkaterület visszaadása mellett olyan esetekben, amikor a munkaterület visszaadásának hiányában az építésügyi hatóság meghosszabbított határidővel adja ki a használatbavételi engedélyt, illetve veszi tudomásul a használatot, e) az építésügyi hatóság az építtetővel van jogviszonyban, a használatbavételi engedélyt az építési engedély jogosultja, az építtető kérheti meg. Az építtető alapesetben akkor kérhet használatbavételi engedélyt, ha az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, a használatbavételhez szükséges nyilatkozatokat a felelős műszaki vezető az építési naplóban megtette, az építmény üzemeltetéséhez szükséges dokumentumokat a kivitelező átadta, a kivitelező az építési munkaterületet részére átadta (vagyis ismét az építtető rendelkezhet az építési helyszínnel/épülettel). f) a használatbavételi engedély illetve a használatbavételi tudomásulvétel építtető általi kezdeményezésének egyik lényeges feltétele az építési munkaterület építési naplóban dokumentált átvétele (amihez hozzákapcsolódik az a feltétel, hogy az építtető a munka ellenértékét a kivitelezőnek kifizette), g) ha az építési napló a használatbavétel kezdeményezésekor az építési munkaterület építtető általi átvételét nem igazolja (pl. mert az ellenérték nem került kifizetésre) a használatbavételi engedélyhez kötött, illetve a használatbavétel tudomásulvételi eljárás körébe tartozó építési tevékenység esetén: ga) használatbavételi engedélyhez kötött építési tevékenység esetén az építésügyi hatóság az ÉTDR általános tájékoztató felületén, valamint az építési naplóban is tájékoztatja az érdekelteket, hogy a használatbavételi engedélyezési eljárást az építtető – a munkaterület átvételének igazolása hiányában – megindította és 60 napos határidő kitűzésével hiánypótlást írt ki. A 60 napos hiánypótlási határidőn belül lehetősége van az építtetőnek az építési munkaterület átvételét utólag igazolni, és a fővállalkozó kivitelezőnek – a vélhetően fennálló vita rendezése érdekében - vitarendezési eljárást vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását kezdeményezni. A használatbavételt az építésügyi hatóság a munkaterület átvételének igazolásától számított 5 napon belül vagy a munkaterület átvételének igazolása hiányában a 60. nap leteltét követő 5 napon belül engedélyezi. gb) a használatbavétel tudomásulvételi eljárás körébe tartozó építési tevékenység esetén az építésügyi hatóság tájékoztatja az építtetőt, hogy az eljárás meghosszabbodik és a munkaterület átvételének igazolása hiányában – az egyéb feltételek teljesülése mellett – a használatbavételt a 60. napot követő 5 napon belül veszi tudomásul. A lánctartozás kialakulását sokszor előidéző építtető és fővállalkozó kivitelező közötti vitahelyzetet megvizsgálva ki lehet jelenteni, hogy az építésügyi hatóságnak csak korlátozott lehetőségei vannak a megoldás elősegítésére. Az engedélyköteles kivitelezési tevékenység befejezésével az építtetőnek az építésügyi hatóságtól kell kérni a használatbavételi engedély kiadását illetve a használatbavétel tudomásulvételét. A hatályos szabályozás szerint az építésügyi hatóság ekkor csak az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmasságát vizsgálja. Ennek teljesülése esetén a használatbavételt engedélyezi, illetve tudomásul veszi. A kivitelezői szakmai szervezetek régóta hangoztatott óhaja, hogy az építésügyi hatóság a fővállalkozói követelés rendezésének hiányában ne engedélyezze a használatot. Az építésügyi hatóság nem alkalmas az építési szerződés teljesítéséből eredő polgári jogi viták eldöntésére, így a használatbavételi eljárást sem lehet valamilyen kérdéses követelés rendezésétől függővé tenni. Figyelembe véve az építtető és a fővállalkozó kivitelező ellentétes érdekeit, olyan megoldást kellett találni, ami egyfelől a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építmény esetén – még a fővállalkozói visszaélésre számolva – is lehetőséget ad a használatbavételi engedély megszerzésére, másfelől a fővállalkozó kivitelezőnek is nagyobb esélyt ad arra, hogy a jogos követelésének érvényesítése érdekében lépéseket tegyen. A munkaterület átvételének igazolása hiányában a használatbavétel 60 napos időszak elteltével történő engedélyezése, illetve tudomásulvétele csak ideiglenes, az előírt kötelezettség nem teljesítésével arányos korlátozást jelent az építtető számára. A 60 napos időszak lehetőséget ad a fővállalkozó kivitelezőnek arra, hogy a legcélszerűbb módon a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását (30+30 nap) kezdeményezze és a bíróság az ehhez kapcsolódó ideiglenes vagy biztosítási intézkedést elrendelje, vagy egyéb jogorvoslati eljárás olyan stádiumba juttasson, amikor már lépések tehetők a követelés érvényesítésének biztosítására. A teljesítéssel elől járó fővállalkozó kivitelező helyzetét egyértelműsíti a munkaterület birtoklásával kapcsolatos helyzet tisztázása h) a fővállalkozó kivitelező a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben az építési naplóban meghatározott építési munkaterületre vonatkozóan a birtokláshoz való jogára - a munkaterület átvételétől annak átadásáig, illetve ennek hiányában a használatbavételi engedély kiadásáig vagy a használatbavétel építésügyi hatóság általi tudomásul vételéig - kellő alappal hivatkozhat az építtetővel, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával szemben is; i) a fővállalkozó kivitelezőt megillető birtoklás jogára az alvállalkozó kivitelező is hivatkozhat az építtetővel, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával szemben A szabályozás ilyen módon kellően rugalmas és egyformán alkalmazható birtoklással kapcsolatos megfogalmazást tartalmaz mind az új építmény megépítésére, mind a meglévő építmények engedély vagy tudomásulvétel köteles felújítási vagy bővítési munkáira vonatkozóan. Kiemelést érdemel, hogy a fővállalkozó kivitelezőt a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben illeti meg a birtoklás joga, vagyis ezen túlmenően az építtető illetve tulajdonos korlátozást nem szenved. A fedezetkezelői közreműködés keretében megvalósult építési beruházás e szabályok alkalmazása alól kivétel, mivel itt nem merülhet fel ki nem fizetett fővállalkozói követelés. Az előterjesztés 1. melléklete szerinti jogszabály-módosítási tervezet 1. § (7) és (8) bekezdése az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 81. § és 83. §-át – azok hatályba nem lépésének kimondása mellett – szabályozza újra..

17 A munkaterület birtokba adása
Ettől az időponttól fogva a vállalkozó kivitelezőt, mint birtokost, ha a birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. A vállalkozó kivitelező birtokláshoz való jogosultsága az építési tevékenység befejezéséig és ezt követően az építési munkaterület visszaadásáig tart.  

18 Az alvállalkozó kivitelező a megbízójának a műszaki átadás-átvételi eljárást, a teljesítésigazolás kiadását, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően átadja az építési munkaterületet a megbízójának vagy közvetlenül a tulajdonosnak, és az építési munkaterületről levonulás időpontjának rögzítésével lezárja az építési naplót.

19 Ezt követően a vállalkozó kivitelezőnek nincs jogalapja a terület további birtokban tartására. Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni. A birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik; jogállására a felelős őrzés szabályai irányadók.

20 Használatbavételi engedélyezés
2013. október 1-től a használatbavételi engedély feltétele az építési munkaterület építési naplóban dokumentált átvétele. Ha az építési naplóban - a használatbavétel kezdeményezésekor - az építési munkaterület építtető általi átvétele nem igazolt (pl. mert az ellenérték nem került kifizetésre) az építésügyi hatóság 60 napos határidő kitűzésével hiánypótlást írt ki. A lánctartozás kialakulását sokszor előidéző építtető és fővállalkozó kivitelező közötti vitahelyzetet megvizsgálva ki lehet jelenteni, hogy az építésügyi hatósági eljárás nem alkalmas az építési szerződés teljesítéséből eredő polgári jogi viták eldöntésére, így a használatbavételi eljárás eredményét sem lehet pénzügyi követelés rendezésétől függővé tenni. Figyelembe véve az építtető és a fővállalkozó kivitelező ellentétes érdekeit, olyan megoldást kínál ez az új szabályozási elem, ami egyfelől a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építmény esetén lehetőséget ad a használatbavételi engedély megszerzésére, másfelől a fővállalkozó kivitelezőnek is nagyobb esélyt ad arra, hogy a jogos követelésének érvényesítése érdekében lépéseket tegyen. A munkaterület átvételének igazolása hiányában a használatbavétel 60 napos időszak elteltével történő engedélyezése, illetve tudomásulvétele csak az előírt kötelezettség nem teljesítésével arányos korlátozást jelent az építtető számára. A 60 napos időszak lehetőséget ad a fővállalkozó kivitelezőnek arra, hogy a legcélravezetőbb módon, pl. a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását (30+30 nap) kezdeményezze és a bíróság az ehhez kapcsolódó ideiglenes vagy biztosítási intézkedést elrendelje, vagy egyéb jogorvoslati eljárás olyan stádiumba juttasson, amikor már lépések tehetők a követelés érvényesítésének biztosítására.

21 Használatbavételi engedélyezés
A 60 napos hiánypótlási határidőn belül lehetősége van az építtetőnek az építési munkaterület átvételét utólag igazolni, és a fővállalkozó kivitelezőnek – a vélhetően fennálló vita rendezése érdekében - vitarendezési eljárást vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását kezdeményezni. A használatbavételt az építésügyi hatóság a munkaterület átvételének igazolásától számított 5 napon belül vagy a munkaterület átvételének igazolása hiányában a 60. nap leteltét követő 5 napon belül engedélyezi vagy tudomásul veszi

22 Mi is az az építési napló?
Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható olyan hiteles dokumentum, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, továbbá a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.

23 Az építési napló vezetésének szabályait az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet tartalmazza, melynek szövege elérhető: internetes jogtárakban Magyar Közlönyben e-epites.hu honlapon a Magyar Építész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara, továbbá az ÉVOSZ és a VÉSZ honlapján 

24 Mikor kell építési naplót vezetni?
Nem kötelező minden építési tevékenység végzéséhez építési naplót vezetni. Olyan esetekben, amikor az építési napló vezetése nem kötelező, de az építtetői vagy a vállalkozói szándék a vezetésre irányul, vagy a pályázatot e feltételekkel írják ki, az építési napló – a kivitelezési szerződésben történt megállapodás szerint - ez esetben önkéntesen is vezethető. Minden építésügyi hatósági engedélyhez (ide értve a sajátos építményfajtákra vonatkozó engedélyezési szabályokat is) vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött, valamint a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni. 

25 általános építmények esetében 2013. október 1-jét,
az európai uniós beruházásból megvalósuló általános építmények tekintetében január 1-jét, sajátos építményfajták tekintetében a közlekedési, a víziközmű és vízgazdálkodási építmények, valamint a a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben megjelölt sajátos építményfajták vonatkozásában július 1-jét, a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú építmények tekintetében a október 1-jét az atomenergia alkalmazására szolgáló építmények tekintetében a október 1-jét követően megkezdett kivitelezések esetén elektronikusan kell vezetni az építési naplót. A fenti dátumokig papír alapon elkezdett építési naplót papír formátumban be lehet fejezni, de választható az elektronikus formátumra való áttérés is.

26 Lényeges változás: Egy építési beruházáshoz egy e-építési napló tartozik Építtető helyezi készenlétbe (létéért ő felel) Vállalkozó kivitelezők „csak” a vezetéséért felelnek

27 e-építési napló felépítése:
e-napló tervnapló 1 beruházás (1 engedély ) e-alnapló-1.1 e-főnapló-1 Készenléti tárhely gyűjtőnapló teljesítés igazolási gyűjtőnapló hatósági napló teljesítés igazolási e-alnapló-1.2 hatósági napló összesítő lap gyűjtőnapló e-főnapló-2 Fedezetkezelői elektronikus alvállalkozói nyilvántartás fő- és alvállalkozói összesítés teljesítés igazolási hatósági napló gyűjtőnapló Fedezetkezelői program használata: Kbt hatálya alá nem tartozó, de a Kbt szerinti közösségi érték határt ( 1 millárd 364 millió Ft)meghaladó számított építményértéket , illetve fővállalkozói szerződésben meghatározott nettó értéket meghaladó magán beruházás Több adat, Csak a pénzügyi teljesítést rögzíti teljesítés igazolási hatósági napló e-főnapló-3 e-alnapló-3.1 e-alnapló-3.1.1 gyűjtőnapló gyűjtőnapló gyűjtőnapló teljesítés igazolási teljesítés igazolási teljesítés igazolási hatósági napló hatósági napló hatósági napló

28 Milyen részei vannak az e-főnaplónak és az e-alnaplónak?
Az e-építési naplón belül annyi e-főnapló nyitható, ahány fővállalkozó kivitelezővel köt építési szerződést az építtető. Az e-főnaplón belül annyi e-alnapló nyitható, ahány alvállalkozó kivitelezővel köt építési szerződést a fővállalkozó kivitelező. Az e-főnapló címoldalból, nyilvántartási rész-oldalakból, naplórészből és összesítő lapból áll. Az e-alnapló naplórészből áll. A naplórész napi jelentésből és eseti bejegyzésekből áll. 

29 Melyek az e-főnapló és az e-alnapló mellékletei?
A hatósági napló tartalmazza az ellenőrző hatóságok és szakhatóságok által készített okiratokat, jegyzőkönyveket. A teljesítésigazolási napló tartalmazza a felmérési naplót, a teljesítésösszesítőt, a teljesítésigazolást és a teljesítésről felvett jegyzőkönyveket. A gyűjtőnapló tartalmazza az építési-bontási hulladék-nyilvántartást, az építési termékekre vonatkozó teljesítménynyilatkozatokat, mérési jegyzőkönyveket, felülvizsgálati jegyzőkönyveket, elvégzett üzempróbák jegyzőkönyveit, üzembe helyezési vizsgálati tanúsítványokat.

30 Mi szükséges az e-építési napló alkalmazás használatához?
ügyfélkapu számítógép internet kapcsolat: az adatok feltöltése történhet vezetékes vagy mobil internet szolgáltatással naponta, de legalább 3 naponként. Általános Nyomtatvány Kitöltő program (ÁNYK) az offline naplórészek kitöltéséhez, amely ingyenesen letölthető az alábbi webhelyről:

31 Köszönjük a figyelmet