Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Intézkedések a lánctartozás megfékezése érdekében Szaló Péter Helyettes államtitkár Magyar Mária főosztályvezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Intézkedések a lánctartozás megfékezése érdekében Szaló Péter Helyettes államtitkár Magyar Mária főosztályvezető."— Előadás másolata:

1 Intézkedések a lánctartozás megfékezése érdekében Szaló Péter Helyettes államtitkár Magyar Mária főosztályvezető

2 A hét pillér 1.Fedezetkezelés 2.Aránytalanul alacsony ár kiszűrése – rezsióradíj 3.A kivitelezői regisztráció 4.TSZSZ létrehozása – perek gyorsítása 5.Szankciók - nemfizetési jelzés 6.A munkaterület birtokba adása – használatbavételi eljárás 7.Elektronikus építési napló bevezetése

3 fedezetkezelő fedezet építtető építési műszaki ellenőr e-építési napló alvállalkozói nyilvántartás teljesítésigazolás

4 Aránytalanul alacsony ár kiszűrése – rezsióradíj építőipari rezsióradíj: egy aktív munkaórára vetített - a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett - összes költség. Az építőipari rezsióradíj számítási alapját az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített órabér és a jogszabályokban meghatározott közterhek képezik.

5 Aránytalanul alacsony ár kiszűrése – rezsióradíj Aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél.

6 Aránytalanul alacsony ár kiszűrése – rezsióradíj A közbeszerzési eljárások keretében az ajánlatkérőnek vizsgálati kötelezettsége van, ha az ajánlat aránytalanul alacsony árat tartalmaz. Az ajánlatkérő az indoklás gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségének vizsgálata során figyelembe veszi a minimális rezsióradíj mértékét, tájékoztatást kér az alkalmazott rezsióradíj mértékéről és arról, hogy a rezsióradíj kiszámításakor egyes – a rezsióradíj elemeit képező – költségek milyen összeggel kerültek figyelembe vételre.

7 A kivitelezői regisztrációval összefüggő szankciók Az MKIK kivitelezőkkel szemben alkalmazható szankciói szigorodnak. Kibővül az az esetkör, amikor az MKIK megtiltja a vállalkozó kivitelezőnek a kivitelezői tevékenység folytatását és ezzel egyidejűleg törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból.

8 A TSZSZ kérelemre a bíróság ideiglenes intézkedést rendel el, ha a követelés a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményén alapul

9 A TSZSZ Gyorsultak azok a polgári peres eljárások, melyeknek tárgya az elfogadott teljesítés ki nem fizetése, illetve amelyeknek tárgya az el nem fogadott, de a TSZSZ véleményével bíró vita. A véleményező TSZSZ és az eljáró bíróság tevékenységét segíti elő adataival, bejegyzéseivel az e-építési napló és annak teljesítésigazolási alnaplója.

10 § polgári bíróság Vállalkozó Választott-bíróság kivitelező TSZSZ fedezetkezelő e-építési napló építésügyi hatóság használatbavételi engedély

11 Szankciók – nemfizetési jelzés A szankciók úgy kerültek meghatározásra, hogy a nemfizető kivitelezőnek érdekében álljon a teljesítés, ha továbbra is folytatni akarja kivitelezési tevékenysége végzését. A kivitelezési nemfizetési jelzés bevezetésének célja az volt, hogy az építőipari alvállalkozó kivitelezők számára – a bírói út mellett – jogos követelésük hatékonyabban érvényesíthető legyen.

12 A nemfizetési jelzés A vállalkozó kivitelező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, vagy közvetítői eljárás eredményeként létrejött egyezséggel, közokiratba foglalt fizetési kötelezettségvállalással, teljesítésigazolással, vagy a TSzSz szakvéleményével igazolva írásban bejelentheti az MKIK-nak, hogy másik vállalkozó kivitelezővel megkötött építési szerződésből eredően díjazásra jogosult, de a fizetés sem a vállalt határidőben, sem a bejelentés megtételéig nem történt meg.

13 Az MKIK értesíti a hiánytalan jelzéssel élő vállalkozó kivitelezőt az eljárás megindulásáról felhívja a fizetésre kötelezettet, hogy igazolja a) a fizetés megtörténtét, vagy b) hogy a díjfizetés tárgyában bírósági eljárás van folyamatban, vagy díjfizetési kötelezettség fenn nem állását megállapító bírósági határozatot hoztak. Tájékoztatja a feleket, hogy a határidő eredménytelen leteltét követően a kivitelezőt törli a nyilvántartásból.

14 Az MKIK a bírósági értesítéssel, vagy a nemfizetési jelzéssel kapcsolatos eljárásban a törlésről az igazolásra adott határidő eredménytelen lejártát követő 8 napon belül határozatot hoz. A határozat végrehajtásáról az MKIK a közlését követő 45. napot követően haladéktalanul intézkedik, egyidejűleg döntését a kivitelezői nyilvántartásban rögzíti.

15 Az MKIK megtiltja a vállalkozó kivitelezőnek a kivitelezői tevékenység folytatását és ezzel egyidejűleg – a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett – törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha a vállalkozó kivitelezői tevékenység bejelentésére előírt feltételeket nem teljesíti, a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatására előírt szabályok megsértése miatt az építésfelügyeleti hatóság életveszélyt előidéző jogsértő cselekmény miatt három éven belül két alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtotta, a bírósági értesítés, vagy nemfizetési jelzés alapján megállapított fizetési kötelezettségének teljesítését nem igazolta.

16 A munkaterület birtokba adása A Ptk. szerint a birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül (birtokos). Az építésügyi szabályozás a birtoklás szabályainak egyértelmű gyakorlását teszi lehetővé azzal, hogy az építési napló megnyitásakor a területátadás szabályairól rendelkezik. A kivitelezés időtartamára a vállalkozó kivitelező – az építési napló által igazoltan - polgári jogi értelemben a terület birtokosává válik.

17 A munkaterület birtokba adása Ettől az időponttól fogva a vállalkozó kivitelezőt, mint birtokost, ha a birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. A vállalkozó kivitelező birtokláshoz való jogosultsága az építési tevékenység befejezéséig és ezt követően az építési munkaterület visszaadásáig tart.

18 Az alvállalkozó kivitelező a megbízójának a műszaki átadás-átvételi eljárást, a teljesítésigazolás kiadását, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően átadja az építési munkaterületet a megbízójának vagy közvetlenül a tulajdonosnak, és az építési munkaterületről levonulás időpontjának rögzítésével lezárja az építési naplót.

19 Ezt követően a vállalkozó kivitelezőnek nincs jogalapja a terület további birtokban tartására. Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni. A birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik; jogállására a felelős őrzés szabályai irányadók.

20 Használatbavételi engedélyezés október 1-től a használatbavételi engedély feltétele az építési munkaterület építési naplóban dokumentált átvétele. Ha az építési naplóban - a használatbavétel kezdeményezésekor - az építési munkaterület építtető általi átvétele nem igazolt (pl. mert az ellenérték nem került kifizetésre) az építésügyi hatóság 60 napos határidő kitűzésével hiánypótlást írt ki.

21 Használatbavételi engedélyezés A 60 napos hiánypótlási határidőn belül lehetősége van az építtetőnek az építési munkaterület átvételét utólag igazolni, és a fővállalkozó kivitelezőnek – a vélhetően fennálló vita rendezése érdekében - vitarendezési eljárást vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását kezdeményezni. A használatbavételt az építésügyi hatóság a munkaterület átvételének igazolásától számított 5 napon belül vagy a munkaterület átvételének igazolása hiányában a 60. nap leteltét követő 5 napon belül engedélyezi vagy tudomásul veszi

22 Mi is az az építési napló? Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható olyan hiteles dokumentum, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, továbbá a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.

23 Az építési napló vezetésének szabályait az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet tartalmazza, melynek szövege elérhető: internetes jogtárakban Magyar Közlönyben e-epites.hu honlapon a Magyar Építész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara, továbbá az ÉVOSZ és a VÉSZ honlapján

24 Mikor kell építési naplót vezetni? Nem kötelező minden építési tevékenység végzéséhez építési naplót vezetni. Olyan esetekben, amikor az építési napló vezetése nem kötelező, de az építtetői vagy a vállalkozói szándék a vezetésre irányul, vagy a pályázatot e feltételekkel írják ki, az építési napló – a kivitelezési szerződésben történt megállapodás szerint - ez esetben önkéntesen is vezethető. Minden építésügyi hatósági engedélyhez (ide értve a sajátos építményfajtákra vonatkozó engedélyezési szabályokat is) vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött, valamint a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni.

25 általános építmények esetében október 1-jét, – az európai uniós beruházásból megvalósuló általános építmények tekintetében január 1-jét, sajátos építményfajták tekintetében – a közlekedési, a víziközmű és vízgazdálkodási építmények, valamint a a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben megjelölt sajátos építményfajták vonatkozásában július 1-jét, – a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú építmények tekintetében a október 1-jét – az atomenergia alkalmazására szolgáló építmények tekintetében a október 1-jét követően megkezdett kivitelezések esetén elektronikusan kell vezetni az építési naplót. A fenti dátumokig papír alapon elkezdett építési naplót papír formátumban be lehet fejezni, de választható az elektronikus formátumra való áttérés is.

26 Lényeges változás: Egy építési beruházáshoz egy e- építési napló tartozik Építtető helyezi készenlétbe (létéért ő felel) Vállalkozó kivitelezők „csak” a vezetéséért felelnek

27 e e -főnapló-1 e e -alnapló-1.2 e e -alnapló-1.1 e e -alnapló e e -alnapló-3.1 e e -főnapló-2 e e -főnapló-3 összesítő lap Készenléti tárhely tervnapló fő- és alvállalkozói összesítés Fedezetkezelői elektronikus alvállalkozói nyilvántartás 1 beruházás (1 engedély ) e e -napló e -építési napló felépítése: gyűjtőnapló teljesítés igazolási hatósági napló gyűjtőnapló teljesítés igazolási hatósági napló gyűjtőnapló teljesítés igazolási hatósági napló gyűjtőnapló teljesítés igazolási hatósági napló gyűjtőnapló teljesítés igazolási hatósági napló gyűjtőnapló teljesítés igazolási hatósági napló gyűjtőnapló teljesítés igazolási hatósági napló

28 Milyen részei vannak az e-főnaplónak és az e-alnaplónak? Az e-építési naplón belül annyi e-főnapló nyitható, ahány fővállalkozó kivitelezővel köt építési szerződést az építtető. Az e-főnaplón belül annyi e-alnapló nyitható, ahány alvállalkozó kivitelezővel köt építési szerződést a fővállalkozó kivitelező. Az e-főnapló címoldalból, nyilvántartási rész-oldalakból, naplórészből és összesítő lapból áll. Az e-alnapló címoldalból, nyilvántartási rész-oldalakból, naplórészből áll. A naplórész napi jelentésből és eseti bejegyzésekből áll.

29 Melyek az e-főnapló és az e-alnapló mellékletei? A hatósági napló tartalmazza az ellenőrző hatóságok és szakhatóságok által készített okiratokat, jegyzőkönyveket. A teljesítésigazolási napló tartalmazza a felmérési naplót, a teljesítésösszesítőt, a teljesítésigazolást és a teljesítésről felvett jegyzőkönyveket. A gyűjtőnapló tartalmazza az építési-bontási hulladék-nyilvántartást, az építési termékekre vonatkozó teljesítménynyilatkozatokat, mérési jegyzőkönyveket, felülvizsgálati jegyzőkönyveket, elvégzett üzempróbák jegyzőkönyveit, üzembe helyezési vizsgálati tanúsítványokat.

30 Mi szükséges az e-építési napló alkalmazás használatához? ügyfélkapu számítógép internet kapcsolat: az adatok feltöltése történhet vezetékes vagy mobil internet szolgáltatással naponta, de legalább 3 naponként. Általános Nyomtatvány Kitöltő program (ÁNYK) az offline naplórészek kitöltéséhez, amely ingyenesen letölthető az alábbi webhelyről: nykitolto_programok/nyomtatvany_apeh/keretpro gramok/abevjava_install.html nykitolto_programok/nyomtatvany_apeh/keretpro gramok/abevjava_install.html

31 Köszönjük a figyelmet


Letölteni ppt "Intézkedések a lánctartozás megfékezése érdekében Szaló Péter Helyettes államtitkár Magyar Mária főosztályvezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések