Környezetmenedzsment rendszerek Életciklus elemzés (LCA)

Az előadások a következő témára: "Környezetmenedzsment rendszerek Életciklus elemzés (LCA)"— Előadás másolata:

1 Környezetmenedzsment rendszerek Életciklus elemzés (LCA)
Tisztább termelés Életciklus elemzés (LCA)

2 ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti problémák kezelése vállalati szinten
Az „end of pipe” és a tisztább termelési technológia Életciklus-elemzés Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.

3 Emlékeztető! „ A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.”

4 Környezetvédelmi intézkedések
Megelőzés, csökkentés Hasznosítás, értékesítés Ártalmatlanítás Beavatkozás Belső Külső Biogén Energetikai a forrásnál recycling recycling körfolyamatok hasznosítás Termék Folyamat Strukturális Anyagbeli módosítása módosítása újrahasznosítás újrahasznosítás A környezetvédelmi feladatok kezelésének hierarchiája Anyagok Technológia Gondos kiváltása módosítása bánásmód

5 Környezeti problémák kezelése vállalati szinten
"reaktív" , vagy csővégi technológia ("end of pipe") A káros kibocsátást más fajta káros kibocsátásra alakítják; Az erőforrások további felhasználása, növekvő környezeti költség; Nem igényelnek beavatkozást a vállalati alapfolyamatokba; Alkalmazásuk során a vállalat eleget tud tenni a környezeti szabályzók által támasztott követelményeknek. "preventív” stratégia (tisztább termelés) Gondos bánásmód – alacsony költségekkel megvalósítható beavatkozások; Technológia módosítása – nagyobb beruházás, hatása jelentkezik az előállított termékben, és a vállalati folyamatokban is; Nyersanyagok kiváltása – jelentős megtakarítás, teljes technológia-váltás szükséges. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat.

6 A "hagyományos" környezeti technika
A már létező hulladékokat és emissziókat kezeli: filterek beépítése, szennyvíztisztítás, iszapfeldolgozás, hulladékégetés stb. Mivel ezek az eljárások a folyamatok végéről indulnak, end-of-pipe (csővégi) technológiának is nevezzük őket. Legfontosabb tulajdonságuk: a problémák áthelyezése, (pl. egy füstgázmosó átviszi a szennyezést a gázból a folyadék fázisba) tovább növelik az anyag- és energiaáramokat.

7 Tisztább termelés: „Olyan átfogó stratégia, amely a folyamatokra, termékekre és szolgáltatásokra alkalmazható, és amely azok hatékonyságának növelését, illetve az ember és a környezet veszélyeztetésének csökkentését célozza.” (UNEP) Linkek: Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (United Nations Environment Programme – UNEP) 1972-ben alapították. UNEP Magyar Nemzeti Bizottság

8 UNEP - Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (a tisztább termelésért)
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (United Nations Environment Programme – UNEP) 1972-ben alapították. Meghatározás: Környezeti tevékenységének koordinálását, a fejlődő országokban való környezeti szempontból elfogadható gazdaságpolitika kialakításánál való segédkezést és a fenntartható fejlődés elősegítését célzó ENSZ-szervezet. Központja: Nairobiban, Kenyában található.

9 UNEP - Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (a tisztább termelésért)
Feladatai a környezet állapotának figyelése, a róla szóló adatok beszerzése és terjesztése, a nemzetközi környezetvédelmi együttműködés előmozdítása az esetleges környezeti katasztrófák kezelése. közpolitikai javaslatok tétele a kormányok és régiók számára, a környezeti tudomány támogatása, terjesztése és segítségnyújtás a tervezésben (fejlesztési programok létrehozásában). Eredményei: Az UNEP irányvonalakat és szerződéseket hozott létre olyan ügyekkel kapcsolatban, mint a potencionálisan káros vegyianyagok nemzetközi kereskedelme, határon túli légszennyezés, vagy a nemzetközi víziutak szennyezése.

10 Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD)
Vision World Business Council for Sustainable Development Öko-hatékonyság: „A piaci feltételeknek megfelelő termékek és szolgáltatások nyújtását jelenti oly módon, hogy azok alkalmasak legyenek az emberi szükségletek kielégítésére és járuljanak hozzá az életminőség javításához, miközben egyre kisebb … környezeti hatással és erőforrás-felhasználással járjanak.” (WBCSD) Vision 2050: Az üzleti világ új programja című jelentés (2010.)

11 Támpontok a fenntartható üzleti stratégiához Hír: A Piac&Profit idén harmadszor megrendezett Fenntarthatósági Csúcs konferenciáján idén szintén az üzleti szektor felelőssége állt a középpontban. A konferencia előadásairól és beszélgetéseiről készült részletes beszámolónkat itt olvashatja. [PDF] Vision World Business Council for Sustainable Development

12 WBCSD és az ökológiai lábnyom
A jelentésben lefektetett tervek optimális megvalósulása esetén pedig valóban egy fenntartható világ lenne a végeredmény: a WBCSD és a Global Footprint Network közös számítása szerint a jelenlegi 2,3 Föld-igényünk 1,1 Földre lenne csökkenthető a 2050-es évek végére.

13 Tisztább termelési technológia
A termékek és szolgáltatások esetében a teljes életciklus során okozott környezetterhelés csökkentése áll a középpontban, a nyersanyag kitermelésétől a végső ártalmatlanításig. A tervezés esetében a környezeti szempontok beépítését jelenti a gyártásba/kivitelezésbe (a termék-előállítás és a szolgáltatások folyamataiba). Folyamatok esetében nyersanyagok hatékonyabb felhasználását, a veszélyes és mérgező anyagok kiváltását és az emissziók forrásuknál történő csökkentését jelenti.

14 A tisztább termelés gyakorlati intézkedései:
változtatás a terméken anyagtakarékos tervezés, egynemű alapanyagok, természetes alapanyagok stb. változtatás az irányításban (gondosabb bánásmód!) dolgozók motiválása (TQM, KASEIN), korszerű munkaszervezés (JIT) takarékosság elve, stb. alap- és segédanyagok kiváltása természetes vagy biológiailag lebomló anyagok, környezetkímélő vegyszerek alkalmazása, stb. technológiai változtatás anyag- és energiatakarékos technológiák

15 A tisztább termelés gyakorlati intézkedései (folytatás1)
belső visszaforgatás újbóli felhasználás azonos célra, kaszkád felhasználás (egymást kiváltó folyamatok), hasznosítás más célra stb. külső újrahasznosítás strukturális vagy anyagbeli újrahasznosítás visszaforgatás biogén körfolyamatokba pl. lebomló anyagból készült termékek, komposztálás stb. ártalmatlanítás hagyományos (csővégi) környezet technika, ha a fenti lehetőségeket már kimerítettük

16 A reaktív és a proaktív környezetvédelem jellemzői
A finanszírozás módja A költségvetésből, elkülönített alap Üzleti szféra, önkormányzatok, alapítványok Környezetvédelmi kiadások, GDP/fő, szennyezés-kibocsátás %-ban Jóléti mutatók (pl. GPI), biodiverzitási index, környezeti attitűd (beállítódás) Az eredményesség mérése

17 Reaktív Proaktív Kerekes, 2002
Az eredmény-időhorizont Átmeneti, látványos eredmények; azonnal jelentkeznek Tartós, de lassú változások, kései eredmények Széleskörű részvétel, a civil szervezetek partnerek Érintettek részvétele A zöldek ellenfelek Fejlett a környezetvédelmi ipar- és viszonteladói hálózat, „kínálat vezérelte környezetvédelem” Oktatási programok, hozzáférhető információs rendszerek, tisztább termelési rendszerek Környezetvédelmi szektor Kerekes, 2002

18 Megelőző technológiák
Csővégi technológia Megelőző technológiák Kérdés: ‘Mit lehet kezdeni a hulladékokkal és káros kibocsátásokkal?’ ‘Miért keletkeznek hulladékok és káros kibocsátások?’ ‘Mi azok forrása?’ reaktív megközelítés proaktív megközelítés Általában többletköltségekhez vezet Gyakran költségmegtakarításhoz vezet A hulladékokat, emissziókat szűrőkkel és egyéb módszerekkel kezeli A hulladékok és emissziók keletkezését a forrásnál kell megakadályozni Javító technológia, emisszió-visszatartás A gyártás és anyagfelhasználás kockázatának a csökkentése A környezetvédelem kimerül a törvényi szabályozások teljesítésében A környezetvédelem a termék- és gyártásfejlesztés szerves része

19 Csővégi technológia Megelőző megoldások
A környezeti problémákat technikai úton oldják meg A környezeti problémák megoldásába minden érintett részleget be kell vonni A környezetvédelem a felelős szakértők dolga A környezetvédelem mindenkit érint A környezetvédelem egy külön költség A környezetvédelem egy vállalat-specifikus innováció Növeli a vállalati eszköz- és energiafelhasználást Csökkenti a vállalati eszköz- és energiafelhasználást Növeli a komplexitást és a kockázatot Csökkenti a kockázatot és átláthatóvá teszi a tevékenységet A környezetvédelem kimerül a törvényi szabályozások teljesítésében A környezetvédelem egy állandó kihívás

20 Menedzsment koncepciók
A környezetmenedzsment feladatok integrálása az általános menedzsment gyakorlatába Környezeti program Menedzsment koncepciók veszélyes készletek csökkentése „just in time” – nincs készlet felhalmozás vezetői-szállítói kapcsolatok a csomagolóanyagok csökkentésére stratégiai-logisztikai szövetség nulla hulladék kibocsátás nulla hibaarány (TQM)

21 Menedzsment koncepciók
Környezeti program Menedzsment koncepciók a szennyezés ellenőrzés alatt tartása statisztikai folyamat-szabályozás – feedback ökodesign és a hulladék-ártalmatlanítás tervezése gyártástervezés hulladék-nyilvántartás vezetői számvitel környezeti auditálás pénzügyi auditálás

22 Életciklus elemzés (LCA) Kitekintő:
LCA SZOFTVEREI (ÚJ!!!) LCA szabványosítása

23 LCA szabványosítása ISO 14041:1998 Életciklus-elemzés. A cél és a tárgy meghatározása, leltárelemzés ISO 14042:1999 Életciklus-elemzés. Az életciklus hatáselemzés ISO 14043:1999 Életciklus-elemzés.. Az életciklus értelmezése A szabvány az eredmények értelmezéséhez ad támpontot, a célmeghatározásnak megfelelően, az összegyűjtött adatokra és azok minőségére vonatkozóan. ISO (Műszaki Jelentés javaslata) Életciklus-elemzés. Példák az ISO alkalmazására ISO 14048:1999 (Műszaki Jelentés javaslata) Életciklus-értékelés. Az adatok dokumentálásának formátuma ISO 14049:2000 (Műszaki Jelentés javaslata) Életciklus-értékelés. Példák az ISO alkalmazására

24 életciklus-elemzés Fogalma:
A termékekkel, szolgáltatásokkal vagy folyamatokkal kapcsolatos környezeti terhelések értékelésének módszertana. Alapelve: A környezeti hatásokat nem csak egyetlen fázisban, hanem a „bölcsőtől a sírig”, azaz a termékek és szolgáltatások összes életszakaszában figyelembe kell venni. Szerepe: Adatokat szolgáltat a többi eszköz alkalmazásához, pl: környezettudatos terméktervezéshez, a környezeti termék nyilatkozatok elkészítéséhez, vagy a környezetbarát termékvédjegyek alkalmazásához

25 Életciklus Meghatározás: Egy vizsgált rendszer egymást követő lépcsőit (egységeit) magába foglaló elvi szakasz a bölcsőtől (a nyersanyag beszerzéstől vagy a természeti erőforrásokból való kinyeréstől) a sírig (az elhasznált termék végső elhelyezéséig).

26 Egy adott rendszer teljes életútja
nyersanyagok kitermelése és feldolgozása gyártás szállítás és terjesztés használat újrafelhasználás vagy újrahasznosítás hulladékok elhelyezése

27 Az életciklus-elemzés célja
A termék, technológia, vagy szolgáltatás egész élete során, vagy annak egy lépcsőjében leírja, megismerje, megértesse és tudatosítsa, a nyersanyag kitermelésétől a gyártáson és felhasználáson át a használt termék végleges elhelyezéséig a környezeti kapcsolódásokat, és a lehetséges környezeti hatásokat, lehetőséget teremtve arra, hogy e hatásokat tudatosan csökkentsék.

28 A termék életútja

29 Előnye a termékek és szolgáltatások környezeti hatásainak felismerése termékek, szolgáltatások, egyes folyamatok „gyenge pontjai” –nak feltárása ISO szabvány szerint tanúsított KIR céljainak eléréséhez nyújt segítséget környezeti szempontból tesz különbséget termékek, illetve szolgáltatások között belső ipari felhasználás termékfejlesztése és javítása, belső stratégiai tervezés és vállalati politikai döntések támogatása az iparban, külső ipari használat marketing célokra, kormánypolitika meghatározása az ökocímke és a hulladékgazdálkodás területén.

30 Alkalmazási területei
A vizsgált rendszer anyag- és energiaigényének, illetve az emisszióknak a meghatározása. Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás teljes életciklusán belül azon pontok megállapítása, ahol a forrásfelhasználás, illetve az emissziók legnagyobb mértékű csökkentését lehet és kell elérni. A vizsgált rendszer inputjainak és outputjainak összehasonlítása alternatív termékekkel, folyamatokkal vagy szolgáltatásokkal. Új termékek, folyamatok vagy szolgáltatások fejlesztésében segítséget nyújt, amennyiben az LCA-t potenciális tervezési eszköznek tekintjük a környezeti minőség fejlesztésére. Segít megérteni, a terméket, annak csomagolását vagy az eljárást érintő változtatás előnyeit és kockázatait. Eligazít a szabályozatlan környezeti terhek, potenciális környezeti károsodások dokumentálásához, értékeléséhez és segít integrálni ezeket a cég általános környezeti politikájával.

31 Az életciklus-becslés három szintje
fogalmi LCA szint, egyszerűsített LCA szint, részletes LCA szint.

32 Fogalmi LCA és részletes LCA
A fogalmi LCA az életciklusban való gondolkozást jelenti. Az életciklus értékelés legegyszerűbb módja, mely során korlátozott, és csak minőségi lista alapján történik becslés a környezeti hatásokra. Ez az értékelési szint csak alapkérdésekre ad választ, és az új termék előnyeit és hátrányait mutatja be. A részletes LCA a legteljesebb, az életciklus minden lépésére kiterjedő elemzési módszer, amely azonban igen költség- és időigényes, ezért ritkán alkalmazzák.

33 Egyszerűsített LCA Az egyszerűsített LCA egy, az életciklus egészét átfogó becslés. A felhasznált adatok az életciklus egészét átfogják, de általánosak, gyakran standard modelleket használnak fel. Az egyszerűsített becslés csak a potenciálisan előforduló környezeti hatásokat veszi számba, csak egy-egy kiragadott lépésre összpontosít az életcikluson belül. Az egyszerűsített értékelés célja kisebb idő- és költségráfordítással a teljes LCA-hoz hasonló eredmények.

34 Az egyszerűsítés lépései
a kihagyható részek meghatározása, a lényeges részekre az életciklus-értékelés elvégzése, a megbízhatóság becslése annak ellenőrzésével, hogy az egyszerűsítés nem csökkentette-e jelentősen az eredmény megbízhatóságát. Ez a szint alkalmazható: környezeti címkézésnél, vagy az életciklus azon pontjainak meghatározására, ahol a legnagyobb környezeti hatás várható.

35 Az LCA módszertanának szabványosítása
ISO 14040:1997 Életciklus-elemzés. Alapelvek és keretek Egy konkrét életciklus-becslési tanulmány hatásterülete, határai és részletessége az adott témától és a felhasználástól függnek. A tanulmányok tehát különbözőek lehetnek, de a szabványban megadott elveket és keretet követniük kell. ISO 14041:1998 Életciklus-elemzés. A cél és a tárgy meghatározása, leltárelemzés ISO 14042:1999 Életciklus-elemzés. Az életciklus hatáselemzés ISO 14043:1999 Életciklus-elemzés.. Az életciklus értelmezése A szabvány az eredmények értelmezéséhez ad támpontot, a célmeghatározásnak megfelelően, az összegyűjtött adatokra és azok minőségére vonatkozóan.

36 Az LCA módszertanának szabványosítása
ISO (Műszaki Jelentés javaslata) Életciklus- elemzés. Példák az ISO alkalmazására ISO 14048:1999 (Műszaki Jelentés javaslata) Életciklus-értékelés. Az adatok dokumentálásának formátuma ISO 14049:2000 (Műszaki Jelentés javaslata) Életciklus-értékelés. Példák az ISO alkalmazására

37 Az LCA elemzés szakaszai
vizsgálat céljának és a vizsgált rendszer határainak kijelölése, a vizsgált rendszer lényeges inputjainak és outputjainak leltárba vétele, a bemenő és kimenő anyag- és energia fajták környezeti hatásainak értékelése, a leltár és hatásértékelési szakaszok eredményeinek értelmezése, dokumentálása.

38 Az életciklus-elemzés szakaszai
Forrás: ISO 14040

39 Az életciklus-elemzés műszaki kerete Forrás: Consoli 1993

40 A cél és a hatásterület meghatározása – ISO 14041
A termékek kiválasztása - az összes releváns terméktípus és gyártási folyamat képviselve legyen annak érdekében, hogy a megszerzendő adatok a környezeti hatások teljes körére vonatkozzanak. „ Az életciklus-elemzés céljának meghatározásakor egyértelműen meg kell nevezni a tervezett felhasználást, felsorolni azokat az okokat, melyek a tanulmány elkészítést indokolják, valamint nem utolsó sorban a közönséget, akik számára az elemzés készül.”

41 A hatásterület leírása
A termékrendszerek funkciói A funkcionális egységek A hozzárendelési eljárások A hatások típusai, a hatások értékelésének módszere, az alkalmazott értékelési mód Az adatokkal szemben támasztott követelmények A feltételezések Korlátozások A kiinduló adatok minőségi követelményei A kritikai átvizsgálás szükségességét és típusát Az igényelt jelentés típusát, formai alakját

42 A rendszer határainak megállapítása
Ki kell zárni azokat az anyagokat, tevékenységeket, amelyek: nem befolyásolják az elemzést, mivel kis hatással vannak teljes egészére, megismerése nélkül is elvégezhető az elemzés, mivel az elemzés felhasználásakor nem adnak lényeges információt, nem határozhatóak meg úgy, hogy megfelelő összehasonlítást tudjanak adni, nem építhetők be az adott elemzésbe (ekkor változtatni kell az elemzés célját).

43 A leltárelemzés - ISO 14041 A leltárelemzés az LCA azon állomása ahol adatokat kell gyűjtenünk, és különféle számításokat kell végeznünk azért, hogy számszerűsíteni tudjuk a lényeges inputokat és outputokat a rendszer egészére vonatkozóan. A leltárelemzés alapvető eredményét gyakran leltártáblázatnak nevezik. Az LCA leltár az energia és a nyersanyag szükségletek meghatározásának egy objektív, adatokon alapuló folyamata. Ezen túl a leltár fázis tartalmazza a vízi és légköri emissziók, a szilárd hulladékok és más környezeti hatások meghatározását a termék, folyamat vagy szolgáltatás életciklusa során. 5%-os szabály

44 A leltár elkészítésének legfontosabb szempontjai

45 A hatáselemzés – ISO 14042 A hatásvizsgálat jellemzi és értékeli az életciklus-elemzés előző szakaszában, a leltárelemzésben azonosított terhelések környezetre gyakorolt hatását. A hatásvizsgálat három egymást követő részből tevődik össze, ezek a következők: osztályozás (környezetvédelmi problématerületeket beazonosítása, a terhelések hozzárendelése) jellemzés (terhelések hatásainak meghatározása) értékelés (normalizálás, súlyozás)

46 Értékelés LELTÁR HATÁSKATEGÓRIA HATÁSÉRTÉKELÉS

47 Az életciklus-értelmezés – ISO 14043
Az értelmezés az LCA utolsó szakasza, melyben a leltár- és a hatáselemzés eredményeit a vizsgált céllal és területtel összhangban egyesítik. Javítási lehetőségeket is elemzik, melynek keretében azonosítják és értékelik a vizsgált rendszer környezeti hatásait csökkentő lehetőségeket Cél: következtetések levonása, illetve ajánlások megfogalmazása a környezetet érő hatások lecsökkentésére, vagy akár elkerülésére.

48 Az életciklus-elemzés korlátai
Az elemzés során számos helyen alkalmazott feltételezés, szükséges választások szubjektivitása, az adatok hozzáférhetősége és minősége az LCA hitelességét nagyban befolyásolja, globális és regionális viszonylatban jól használható, míg lokálisan kevésbé hasznos, az életciklus-elemzés csupán döntéstámogató módszer, nem helyettesítheti magát a döntéshozatalt.

49 ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA
A környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése a vállalati vezetést két szegmensre osztotta a csővégi, illetve a tisztább termelési technológia alkalmazása szerint. Az előadás másik nagy témaköre az életciklus-elemzés, mely egy vizsgált rendszer egymást követő lépcsőit (egységeit) magába foglaló elvi szakasz, „a bölcsőtől a sírig”.

50 ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI
Hasonlítsa össze az „end of pipe” és a tisztább termelési technológia jellemzőit! Ismertesse az LCA célját, előnyeit, alkalmazási területeit és szintjeit! Ismertesse az LCA elemzés szakaszait és fejtse ki az egyes lépéseket!

51 ELŐADÁS Felhasznált forrásai
Dr. Bulla Miklós: (2004) Környezetközpontú Irányítási Rendszerek áttekintő – KÉZIKÖNYV. Budapest. Juhász Cs.-Koczor T.: (2002). Környezetirányítási kézikönyv az agrárium környezetirányítási vezetői és környezetvédelmi megbízottjai számára. Szaktudás Kiadó Ház. Juhász Csaba: (2006) Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon, Debrecen tmenedzsment/ch08.html A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe