Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

5. TÉMA, KERET JegyzetKészítette: Nikli Károly 2013.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "5. TÉMA, KERET JegyzetKészítette: Nikli Károly 2013."— Előadás másolata:

1 5. TÉMA, KERET JegyzetKészítette: Nikli Károly 2013

2

3 A mozgókép mint látvány A mozgókép csupán műszaki értelemben állóképek sorozata. Egyébként több annál. A mozgókép csupán műszaki értelemben állóképek sorozata. Egyébként több annál. Ugyanakkor a mozgóképek vizuális hatásait hasonló elvek szerint hozzák létre, mint az állóképekéit. Ugyanakkor a mozgóképek vizuális hatásait hasonló elvek szerint hozzák létre, mint az állóképekéit. A mozgóképes kompozícióikat is ugyanazok a tényezők határozzák meg, mint az állóképekéit. A mozgóképes kompozícióikat is ugyanazok a tényezők határozzák meg, mint az állóképekéit.

4 A képalkotás önkényes A képalkotás mindig önkényes. Az, hogy mi látható egy filmképen, arról minden esetben és minden részletében egy szerzői akarat dönt. A képalkotás mindig önkényes. Az, hogy mi látható egy filmképen, arról minden esetben és minden részletében egy szerzői akarat dönt. Az operatőr döntése a képalkotáskor alapvetően két tényezőn múlik: Az operatőr döntése a képalkotáskor alapvetően két tényezőn múlik: Mi legyen a kép fő tartalmi motívuma; Mi legyen a kép fő tartalmi motívuma; Milyen legyen a kép kompozíciója. Milyen legyen a kép kompozíciója.

5 Képkivágat A képkivágat egy adott vizuális téma valamilyen kompozíciós elv szerinti bekeretezése. A képkivágat egy adott vizuális téma valamilyen kompozíciós elv szerinti bekeretezése. A képkivágatot három dolog határozza meg: A képkivágatot három dolog határozza meg: Mi legyen a képen? => Téma Mi legyen a képen? => Téma Hol legyenek a látvány határai? => Keret Hol legyenek a látvány határai? => Keret Milyen közel legyünk hozzá? => Képsík Milyen közel legyünk hozzá? => Képsík

6 Téma Az első kérdés: mi legyen a képen? Az első kérdés: mi legyen a képen? A kép mindig valamiről készül, ezt nevezik témának. A kép mindig valamiről készül, ezt nevezik témának. A komponálás során a legfőbb szempont az, hogy a főtémára irányuljon a kamera, és ez a téma foglalja el a fő helyet a képen. A komponálás során a legfőbb szempont az, hogy a főtémára irányuljon a kamera, és ez a téma foglalja el a fő helyet a képen.

7 Keret A második kérdés: hol legyenek a kép határai? A második kérdés: hol legyenek a kép határai? Másképpen: hol helyezkedjen el a keret? Másképpen: hol helyezkedjen el a keret? A mozgókép esetében a kép fizikai kerete lényegében virtuális, hiszen a kép gyakran változik, ezért a vetítővászon széle önmagában nem tekinthető a kép keretének. A mozgókép esetében a kép fizikai kerete lényegében virtuális, hiszen a kép gyakran változik, ezért a vetítővászon széle önmagában nem tekinthető a kép keretének. Éppen ezért maga a kép kompozíciója vonja meg saját határait, és jelöli ki saját keretét. Éppen ezért maga a kép kompozíciója vonja meg saját határait, és jelöli ki saját keretét. A kép kerete –főleg a mozgókép esetében – bizonyos mértékig mindig önkényes. A kép kerete –főleg a mozgókép esetében – bizonyos mértékig mindig önkényes.

8 A keret önkényessége Az önkényesség azt is jelenti, hogy, jóllehet a képet alapvetően a rajta látható látvány határozza meg, ahogy haladunk a képek szélei felé, egyre kevésbé fontos elemeket látunk, és ezért egyre kevésbé a tartalmi, és egyre inkább tisztán kompozíciós tényezők döntenek arról, hol vágja el a keret a látványt. Az önkényesség azt is jelenti, hogy, jóllehet a képet alapvetően a rajta látható látvány határozza meg, ahogy haladunk a képek szélei felé, egyre kevésbé fontos elemeket látunk, és ezért egyre kevésbé a tartalmi, és egyre inkább tisztán kompozíciós tényezők döntenek arról, hol vágja el a keret a látványt. Ha például a kép egy emberek alkotta sort ábrázol, azt, hogy a képkeret hol vágja el a sort, többnyire nem az fogja meghatározni, hogy ki van a sor vége felé, hanem az, hogy a kompozíció alapján hol legyen ez a határ. Ha például a kép egy emberek alkotta sort ábrázol, azt, hogy a képkeret hol vágja el a sort, többnyire nem az fogja meghatározni, hogy ki van a sor vége felé, hanem az, hogy a kompozíció alapján hol legyen ez a határ.

9

10 A kép közepe Általában elmondhatjuk, hogy ha egy képen fontos információ van, az nagy valószínűséggel nem a kép szélén, hanem a közepe felé lesz található. Általában elmondhatjuk, hogy ha egy képen fontos információ van, az nagy valószínűséggel nem a kép szélén, hanem a közepe felé lesz található. A fenti kép kompozícióját egyértelműen a középen látható függőlegesen fölfelé hajló növény, és az ívét alul folytató középső nőalak határozza meg, aki az előtérben egyedül nincs elfátyolozva. A fenti kép kompozícióját egyértelműen a középen látható függőlegesen fölfelé hajló növény, és az ívét alul folytató középső nőalak határozza meg, aki az előtérben egyedül nincs elfátyolozva. A kép keretét úgy határozták meg, hogy ez a nőalak és a mögötte magasodó növény nagyjából középen helyezkedjen el, és nagyjából két egyenlő részre ossza a képteret, valamint, hogy a jobb szélen érzékelhető legyen a sor kígyózása. A kép keretét úgy határozták meg, hogy ez a nőalak és a mögötte magasodó növény nagyjából középen helyezkedjen el, és nagyjából két egyenlő részre ossza a képteret, valamint, hogy a jobb szélen érzékelhető legyen a sor kígyózása.

11 A kép szélei A bal szélen található másik fedetlen arcú nőalak valószínűleg csak kompozíciós okokból került a képre, és a fotósnak nem volt fontos, hiszen félig levágta az arcát. A bal szélen található másik fedetlen arcú nőalak valószínűleg csak kompozíciós okokból került a képre, és a fotósnak nem volt fontos, hiszen félig levágta az arcát. Ha teljes egészében látszódna, túlságosan elvonná a figyelmet a középső kisebb nőalakról. Ha teljes egészében látszódna, túlságosan elvonná a figyelmet a középső kisebb nőalakról. Az is nyilvánvaló, hogy a hátsó sor egyetlen alakja sem játszott fontos szerepet a keret meghatározásában, hiszen ők nem is láthatók jól. Az is nyilvánvaló, hogy a hátsó sor egyetlen alakja sem játszott fontos szerepet a keret meghatározásában, hiszen ők nem is láthatók jól.

12 Vizuális támpontok Annak érdekében, hogy a képek határai valamilyen lezárt keret benyomását keltsék, a képek alkotói igyekeznek a képek szélein vizuális támpontokat keresni. Annak érdekében, hogy a képek határai valamilyen lezárt keret benyomását keltsék, a képek alkotói igyekeznek a képek szélein vizuális támpontokat keresni. Ilyen vizuális támpont a fenti képen a bal szélen látható fedetlen arcú nőalak, aki kissé elüt a többségtől, tehát valamilyen értelemben figyelemfelkeltő. Ilyen vizuális támpont a fenti képen a bal szélen látható fedetlen arcú nőalak, aki kissé elüt a többségtől, tehát valamilyen értelemben figyelemfelkeltő. A másik támpont a kép jobb szélén a bekanyarodó sor, ami jelzi, hogy ez a téma erről az oldalról már nem folytatódik tovább. A másik támpont a kép jobb szélén a bekanyarodó sor, ami jelzi, hogy ez a téma erről az oldalról már nem folytatódik tovább. Ez a két elem kompozicionálisan kiadja a téma „határait”, és vizuális értelmet ad a képkivágatnak. Ez a két elem kompozicionálisan kiadja a téma „határait”, és vizuális értelmet ad a képkivágatnak.

13 A keret által zárt-nyitott kép Felülről zárt Felülről zárt Alulról zárt Alulról zárt Jobbról zárt Jobbról zárt Balról zárt Balról zárt Felülről nyitott Felülről nyitott Alulról nyitott Alulról nyitott Jobbról nyitott Jobbról nyitott Balról nyitott Balról nyitott illetve ezek kombinációi illetve ezek kombinációi

14 További filmképek

15 1. ábra Wojczech Has: A saragossai kézirat (1963)

16 2. ábra Jean-Luc Godard: Bolond Pierrot (1965)

17 3. ábra Federico Fellini: Az édes élet (1960)

18 4. ábra Federico Fellini: Az édes élet (1960)

19 5. ábra Federico Fellini: Nyolc és fél (1963)

20 vége


Letölteni ppt "5. TÉMA, KERET JegyzetKészítette: Nikli Károly 2013."

Hasonló előadás


Google Hirdetések