Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vizsgálómódszerek II. 1. Vizsgálómódszerek csoportosítása Vizsgálatok élő-halott szöveteken:ENGEDÉLYKÖTELES Vizsgálat módja szerint: In vitro vizsgálatok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vizsgálómódszerek II. 1. Vizsgálómódszerek csoportosítása Vizsgálatok élő-halott szöveteken:ENGEDÉLYKÖTELES Vizsgálat módja szerint: In vitro vizsgálatok."— Előadás másolata:

1 Vizsgálómódszerek II. 1

2 Vizsgálómódszerek csoportosítása Vizsgálatok élő-halott szöveteken:ENGEDÉLYKÖTELES Vizsgálat módja szerint: In vitro vizsgálatok (halott szöveteken történő vizsgálat) In vivo vizsgálatok (élő embereken történő vizsgálatok) Vizsgálat típusa szerint: Statikus Dinamikus 2

3 Mozgáselemzés 3

4 4 A különböző mozgásformák vizsgálata Célja: – Motoros képesség felmérése; – Mozgástanulás, motoros memória ellenőrzése; – Speciális mozgásmintáinak elemzése; – Mozgászavarok, mozgáskorlátozások diagnózisa; – A mozgásterápia és rehabilitáció eredményeinek ellenőrzése; – A rendszeres testedzés szomamotoros hatásainak ellenőrzése; – Mozgástani tudományos kutatás.

5 5 Fajtái Kinematika: anyagi pont helyzetének meghatározása a tér valamely viszonyítási rendszerében (pld. Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszerben) időfüggvényekkel;

6 6 Kinematika: a különböző mozgásformák leírása a tér valamely viszonyítási rendszerében (pld. Descartes-féle derékszögű koordinátarendszerben), időfüggvényekkel; Kinetika: a különböző mozgásokat létrehozó erők vizsgálata, elemzése; Fajtái Reakcióerő és talpnyomáseloszlás mérése az idő függvényében

7 7 Fajtái Kinematika: a különböző mozgásformák leírása a tér valamely viszonyítási rendszerében (pld. Descartes-féle derékszögű koordinátarendszerben), időfüggvényekkel; Kinetika: a különböző mozgásokat létrehozó erők vizsgálata, elemzése; Egyéb: izmok aktivitásának vizsgálata (elektromyográfia), reakcióidő mérése. m. vastus lat time [msec] [mV]

8 8 Mozgáselemzés összefoglalása – Célja; – Típusa; – Alapja; – Eszközei; – Mérés menete; – Mért jellemzők.

9 9 Kinematikai vizsgálatok Statikus vizsgálatok: Célja: testrészek térbeli helyzetének vagy egymáshoz viszonyított helyzetének elemzése rögzített helyzetben, mozgási végpontokon. Típusai, eszközei: Radiológiai vizsgálatok; Hosszmérések, tengelymérések; Stabilitásmérések; Fényképfelvételek.

10 10 Radiológia vizsgálatok Célja: Egyes elváltozások detektálása (törések, arthrosis foka – Kellgren – Lawrence skála);

11 11 Radiológia vizsgálatok Célja: Egyes elváltozások detektálása (törések, arthrosis foka – Kellgren-Lawrence skála); Beépített protézisek helyzetének meghatározása;

12 12 Radiológia vizsgálatok Célja: Egyes elváltozások detektálása (törések, arthrosis foka – Kellgren-Lawrence skála); Beépített protézisek helyzetének meghatározása; Kijelölt csontok (szegmentumok), pontok térbeli helyzetének a meghatározása a mozgás jellegzetes pontjain (végpontok); szegmentum anatómiai pont csont

13 13 Radiológiai vizsgálatok Célja: –Egyes elváltozások detektálása (törések, arthrosis foka – Kellgren-Lawrence skála); –Beépített protézisek helyzetének meghatározása ; –Kijelölt csontok (szegmentumok), pontok térbeli helyzetének a meghatározása a mozgás jellegzetes pontjain (végpontok) ; –Ízületek relatív szögeinek meghatározása (tengelyek által bezárt szög).

14 14 RSA – Radiosztereometria analízis

15 15 RSA módszerei, lépései Markerbázisú Markerek (0.8, 1 mm átmérőjű tantalum golyó) elhelyezése Röntgenfelvételek készítése mérőkeret vagy mérőlap alkalmazásával A markerek azonosítása és koordinátáinak meghatározása röntgen-felvételeken A markerek térbeli koordinátáinak számítása Az implantátum migrációjának számítása Modellbázisú (markermentes) A modell összeállítása A beépített implantátum kontúrjának felvétele röntgen- készülékkel A beépített implantátum kontúrjának számítása digitális úton A nem átfedő terület meghatározása

16 16 Markerbázisú RSA Markerek elhelyezése A csontba belövő pisztollyal (injektorral) műtét közben Térd: femurban és tibiában Csípő: medencecsontban és a femur proximális része A protézisbe gyártás közben vagy injektorral műtét közben

17 17 Markerbázisú RSA Röntgen felvételek készítése standard körülmények között közel egy időben két röntgen csővel mérőlap vagy mérőkeret (globális koordináta rendszer) segítségével

18 18 Markerbázisú RSA Röntgen felvételek készítése Mérőlap (extrapolálás) Rtg cső 1.Rtg cső 2. Vizsgált tárgy Tantulum golyók, külső koordinátarendszer pontjai Rtg film Mérőlap

19 19 Markerbázisú RSA Röntgen felvételek készítése Mérőkeret (interpolálás) Mérőkeret Rtg film Tantulum golyók, külső koordinátarendszer pontjai Rtg cső 1. Rtg cső 2.

20 20 Markerbázisú RSA Koordináták meghatározása Markerek azonosítása digitalizálás mérőkeret, a csontba beültetett, a protézisben elhelyezett markerek szétválasztása Markerek síkbeli koordi- nátájának meghatározása

21 21 Markerbázisú RSA Koordináták meghatározása Koordináta transzformáció A lokális (csontban lévő) a globális (mérőkeret, mérőlap) koordináta-rendszerbe való transzformálása Térbeli koordináták meg- határozása matematikai módszerekkel Newton-Gauss FCP DLT DIRSA

22 22 Markerbázisú RSA Migráció számítása Migráció: A beültetett implantátumnak a azonos szegmentumban beültetett markerhez képesti elmozdulása Időbeni követés: Rövididejű (1-5 év) Hosszú idejű (>5 év)

23 23 RSA módszerei, lépései Markerbázisú Markerek (0.8, 1 mm átmérőjű tantalum golyó) elhelyezése Röntgenfelvételek készítése mérőkeret vagy mérőlap alkalmazásával A markerek azonosítása és koordinátáinak meghatározása röntgen-felvételeken A markerek térbeli koordinátáinak számítása Az implantátum migrációjának számítása Modellbázisú (markermentes) A modell összeállítása A beépített implantátum kontúrjának felvétele röntgen- készülékkel A beépített implantátum kontúrjának számítása digitális úton A nem átfedő terület meghatározása

24 24 Modellbázisú RSA Modell összeállítása A modell típusai: CAD alapú Protézis tervei alapján állítják elő Háromszög alapú elemekből készül (csípő: 12000, térd 5000) RE alapú A beépített protézis lézeres szkennelésével állítják elő Max háromszög elem

25 25 Modellbázisú RSA Kontúr felvétele standard körülmények között közel egy időben két röntgen csővel

26 26 Modellbázisú RSA Kép és a nem átfedő terület számítása Térbeli kép reprodukálása Síkbeli kontúrból Canny operátorral a térbeli kép meghatározása A nem átfedő terület meghatározása A reprodukált és a valódi modell közötti különbség meghatározása FSQP módszerrel

27 27 RSA pontossága Markerbázisú Függ: Csontban elhelyezett marker stabilitásától Markerek kijelölésének pontosságától Képleolvasók típusától, pontosságától Értéke: Transzlációs: mm Rotációs: 0.15 ° ° Modellbázisú Függ: Modell típusától, pontosságától Elemszámtól Elem típusától Képleolvasók típusától, pontosságától Értéke: Transzlációs: mm Rotációs: 1.5 ° - 2.0°

28 28 RSA alkalmazásai Implantátumok migrációjának követése Protézisek térbeli mozgása korai és a késői lazulások Polietilénbetétek kopásának ellenőrzése Protézis geometriájának különbözőségéből adódó lazulási tendenciák megállapítása Cemetezési technikák, különböző csontcementek összehasonlítása Keresztszalag rekonstrukciók hosszútávú eredményességének követése Térd anterior-posterior stabilitása Térd rotációjának ellenőrzése Bokaízület stabilitásának ellenőrzése Felső és alsó ugróízületek mozgásának ellenőrzése Gerinc mozgásának ellenőrzése

29 29 RSA hátrányai A tantalumgolyók csak műtéttel helyezhetők el, egészséges kontrollcsoport, konzervatívan kezelt betegek esetén nem használható Implantátum markerekkel való bejelölése veszélyeztetheti a fixáció tartósságát (gyári beépítés) Modellbázisú RSA esetén a kiinduló modell pontatlansága csökkentheti a módszer pontosságát.

30 30 Hosszmérések, tengelymérések Célja: Végtagok, azok egyes szegmentjeinek hosszának meghatározása (kalipperek, mérőszalagok);

31 31 Tengelymérések Célja: Végtagok, azok egyes szegmentjeinek hosszának meghatározása (kalipperek, mérőszalagok) ; Szegmentumok egymással bezárt szöge (goniometer): Q-szög (comb és lábszár szöge), Comb-láb szöge (szárkapocs rotációja), Lábszár-sarok szöge, Ízületi mozgásterjedelmek.

32 32 Stabilitásmérések Célja: Az ízületek adott (általában előre-hátra) irányú stabilitásának mérése arthrométerrel. Típusa: Vizsgált ízület (térd-, könyök-, vállízület); Terhelt és terheletlen.

33 33 Fényképezés Célja: Testhelyzetek tanulmányozása, egyensúlyi állapotok meghatározása, állapotrögzítés, dokumentálás; Muybridge: Locomation of Horses (Stanford Egyetem)

34 34 Dinamikus mozgáselemzés (Mozgásvizsgálat) Célja: mozgás közben a mozgás kinematikai jellemzőinek, a mozgást létrehozó erők meghatározása. Rendszerei: Kinematikai mérések Optikai-alapú rendszerek; Elektromágnes-alapú rendszerek; Ultrahang-alapú rendszerek; Kinetikai mérések: Erő- és talpnyomás-eloszlást mérő egységek; Egyéb: Izmok aktivitását rögzítő elektromiográf (EMG);

35 35 Optikaialapú rendszerek Típusai: Érzékelő-mentes (marker-mentes rendszer): A pontokat a felvételen utólag, manuálisan jelölik ki;

36 36 Optikaialapú rendszerek Típusai: Érzékelő-mentes (marker-mentes rendszer): A pontokat a felvételen utólag, manuálisan jelölik ki; Érzékelő-alapú (marker-alapú): érzékelőket helyeznek a vizsgált pontokra, ami az automatikus feldolgozást lehetővé teszi; Fényt visszaverő érzékelők (passzív markerek) Fényt kibocsátó érzékelők (aktív markerek)

37 37 Eszközei - kamerák A mozgás rögzítése legalább két videófelvevővel, ami lehet fény-alapú (hagyományos videó-kamera) vagy infravörös-alapú kamerák.

38 38 Eszközei - érzékelők egy anatómiai pontra rögzített több érzékelő a jobb láthatóságért a jobb láthatóságért a testtől távolabb, de a testhez mereven rögzített érzékelő bőrre rögzített egyedi érzékelők

39 39 Alapja Feldolgozás során képkockáról – kép- kockára haladva a szükséges pontok vagy érzékelők térbeli koordinátájának meghatározása (kézzel vagy programmal) a mérés előtt a kalibráció fázisában rögzített koordinátarendszerben.

40 40 Mérés menete A vizsgálat férfiak esetén félmeztelenül, nők esetén melltartóban, hogy az anatómiai pontok kitapinthatók legyenek; Az érzékelőket ragasztóval, speciális elemmel vagy gumiövvel elmozdulás- mentesen rögzíteni;

41 41 Mérés menete A vizsgálat férfiak esetén félmeztelenül, nők esetén melltartóban, hogy az anatómiai pontok kitapinthatók legyenek; Az érzékelőket a testszegmentumokra kétoldali ragasztóval vagy gumiövvel elmozdulás-mentesen rögzíteni; Kalibráció fázisában ismert hosszúságú mérő-rudakból összeállított térrács segítségével a koordinátarendszer középpontját és irányait megadni; kalibrációs térrács

42 42 Mérés menete A vizsgálat férfiak esetén félmeztelenül, nők esetén melltartóban, hogy az anatómiai pontok kitapinthatók legyenek; Az érzékelőket a testszegmentumokra kétoldali ragasztóval vagy gumiövvel elmozdulás- mentesen rögzíteni; Kalibráció fázisában ismert hosszúságú mérő-rudakból összeállított térrács segítségével a koordinátarendszer középpontját és irányait megadni; Szabad vagy előre meghatározott mozgás alatt (például járás, karemelés, stb.) a mozgást a optikai-alapú kamera rögzíti.

43 43 Optikaialapú rendszerek Mérés frekvenciája: Hz Kereskedelmi forgalomban kapható rendszerek: APAS VICON Motus Primas Elite Mért jellemzők: Az anatómiai pontok, vagy azokra rögzített érzékelők térbeli koordinátái

44 44 Előnyei és hátrányai Tetszőleges mozgás felvehető; Mozgás teljesen szabad; Nagy gyakorlat az alkalmazásban; Több kamera együttes használata szükséges; Nagy helyigény; Drága beszerzés; A bőrmozgásokat is rögzíti; Pontkijelölés, feldolgozás lassú, pontatlan; Mérési hiba centiméter nagyságrendű (hitelesítés élő embereken, többfajta mozgás közben).

45 45 Elektromágnesalapú rendszerek Alapfeltételezés: Az emberi test szegmentjei merevek, az összes mozgás az ízületekben jön létre. Alapja: A mérőrendszer az adó középpontjában rögzített koordinátarendszerben rögzíti az érzékelők térbeli helyzetét és koordináta-tengelyek körüli elfordulást. Ha az érzékelő elmozdulás-mentesen rögzített a testszegmentumra, akkor az érzékelő mozgása és a szegmentum mozgása megegyezik.

46 46 Mérés eszközei Különböző hatástávolságú adókat a mérendő személy közelében az érzékelőket elmozdulás-mentesen a szegmentumra kell helyezni. Adatgyűjtő egység rögzíti az érzékelők térbeli helyzetét és koordináta-tengelyek körüli elfordulást. nagy hatótávolságú adó közepes hatótávolságú adó érzékelő adatgyűjtő egység

47 47 Speciális elemek — Jelölő keret: ha a testszegmentumra (lapocka, láb) érzékelő nem helyezhető, a mozgás megállítása után a jelölő keret segítségével a testszegmentum helyzete rögzíthető;

48 48 Speciális elemek — Jelölő ceruza: a globális koordináta-rendszerben meghatározott elmozdulásokból és elfordulásokból a testszegmentumoknak saját, lokális koordináta-rendszerében történő elfordulása koordináta transzformációval számítható. Ehhez a kalibráció fázisában a testszegmentumok lokális koordináta-rendszerét jelölő ceruza segítségével definiálni kell.

49 49 Mérés menete A vizsgálat férfiak esetén félmeztelenül, nők esetén melltartóban történik, hogy az ízületek, a testszegmentumok anatómiai pontjai kitapinthatók legyenek; Az érzékelőknek a testszegmentumokra kétoldali ragasztóval vagy gumiövvel elmozdulás- mentes rögzítése; Ha a testszegmentumok elfordulásainak lokális koordináta-rendszerben történő számításához, a kalibrálás fázisában jelölő ceruzával az iránypontok;

50 50 Mérés menete A vizsgálat férfiak esetén félmeztelenül, nők esetén melltartóban történik, hogy az ízületek, a testszegmentumok anatómiai pontjai kitapinthatók legyenek; Az érzékelőknek a testszegmentumokra kétoldali ragasztóval vagy gumiövvel elmozdulás-mentes rögzítése; Ha a testszegmentumok elfordulásainak lokális koordináta-rendszerben történő számításához, a kalibrálás fázisában jelölő ceruzával az iránypontok; Az előre meghatározott mozgás (járás, karemelés, stb.) alatt az érzékelők térbeli helyzete és elfordulásának mérése és rögzítése a globális koordináta-rendszerben;

51 51 Mérés menete A vizsgálat férfiak esetén félmeztelenül, nők esetén melltartóban történik, hogy az ízületek, a testszegmentumok anatómiai pontjai kitapinthatók legyenek; Az érzékelőknek a testszegmentumokra kétoldali ragasztóval vagy gumiövvel elmozdulás-mentes rögzítése; Ha a testszegmentumok elfordulásainak lokális koordináta-rendszerben történő számításához, a kalibrálás fázisában jelölő ceruzával az iránypontok; Az előre meghatározott mozgás (pld járás, karemelés, stb.) vagy szabad mozgás alatt az érzékelők térbeli helyzete és elfordulásának mérése és rögzítése a globális koordináta-rendszerben; Vállízületi és láb mozgások esetén a mozgás megállítása után a jelölő egység segítségével három – általában anatómiai pont - térbeli helyzetét rögzítése.

52 52 Elektromágnesalapú rendszerek Mérés frekvenciája: Hz Kereskedelmi forgalomban kapható rendszerek: ISOTRACK Ascension Mért jellemzők: Érzékelők térbeli helyzete és elfordulása a globális koordinátarendszerben.

53 53 Előnyök és hátrányok Optikaialapú rendszereknél nagyobb pontosság, 3.5 mm nagyságú mérési hiba (hitelesítés cadaver vállízületeken végezve); A mérés pontosságát a fém módosítja (vasbeton épületek) A mérőrendszer hatótávolsága korlátozott (1 – 3 m); Egymáshoz közel elhelyezett érzékelők interferenciát okoznak; A testre szerelt érzékelők módosíthatják a mozgást (5-6 perces gyakorlás után nincs eltérés); A bőrmozgásokat is rögzíti; Egyes testszegmentumok térbeli helyzetének meghatározásához a mozgást meg kell állítani; Anatómiai pontok térbeli helyzete nem határozható meg; Egyéb kiegészítő elemek csatlakoztatása, szinkronizálása nehézkes.

54 54 Ultrahangalapú rendszer Módszerei: Egyedi érzékelős mérési módszer Egymérőfejes ultrahan-alapú mérési módszer (mérőhármasokat használ)

55 55 Mérés eszközei egyedi, aktív (ultrahang-jelet kibocsátó) adók három fogadó érzékelőt (vevőt) tartalmazó mérőfej központi egység egyedi, ultrahangot kibocsátó aktív adók központi egység mérőfej három, ultrahang jelet fogadó érzékelővel (vevővel)

56 56 Érzékelők térbeli koordinátájának meghatározása - Mérőfej látja az adókat; - Az adó és a mérőfej egy érzékelője (vevő) közötti távolság a mért terjedési időből és az ultrahang sebességéből számolható; Mindhárom távolság hasonlóan számítható; A távolságokból (D i ) és az mérőfej érzékelőinek térbeli koordinátáiból (x i, y i,z i ) az adók (x a, y a,z a ) térbeli koordinátái háromszögelés módszerével számolhatóak. x y z D1D1 D2D2 D3D3 x 1,y 1,z 1 x 2,y 2,z 2 x 3,y 3,z 3 x a,y a,z a

57 57 Mérés menete A vizsgálat férfiak esetén félmeztelenül, nők esetén melltartóban történik, hogy az ízületek, a testszegmentumok anatómiai pontjai kitapinthatók legyenek: Az adókat a kijelölt anatómiai pontokra elmozdulás-mentesen kétoldali ragasztó tappancsokkal kell rögzíteni; Az előre meghatározott mozgás ciklus alatt (járás, karemelés, kartolás és húzás) a kijelölt anatómiai pontok térbeli koordinátáit a mérést vezérlő program rögzíti. egyedi adók

58 58 Egyedi érzékelős ultrahangalapú mérési módszer Mérés frekvenciája: Hz Kereskedelmi forgalomban kapható rendszerek: ZEBRIS CMS 10 ZEBRIS CMS 20 Mért jellemzők: Adók térbeli helyzete

59 59 Előnyök és hátrányok Optikaialapú rendszereknél nagyobb pontosság, 5.0 mm nagyságú mérési hiba (hitelesítés élő személyeken járás közben); A bőrmozgásokat is rögzíti; Csak a mérőfej által látható anatómiai pontok vonhatók be; A mérőrendszer hatótávolsága korlátozott (1 – 3 m); Egymáshoz közel elhelyezett érzékelők interferenciát okoznak; A testre szerelt érzékelők módosíthatják a mozgást (5-6 perces gyakorlás után nincs eltérés).

60 60 Ultrahangalapú rendszer Módszerei: Egyedi érzékelős mérési módszer Egymérőfejes ultrahangalapú mérési módszer (mérőhármasokat használ)

61 61 Alapok Alapfeltételezés: Az emberi test szegmentjei merevek, az összes mozgás az ízületekben jön létre; Alapja: Minden merev test mozgása a térben leírható, ha három pontjának (alappont-hármas) térbeli koordinátáját a mozgás minden időpillanatában ismerjük. A vizsgált merev test bármely pontjának koordinátája az adott test három pontjának (alappont-hármas) koordinátájából számítható, ha az alappont-hármas által meghatározott lokális koordináta- rendszerben a vizsgált test vizsgálandó pontjának helyvektora ismert. A vizsgálandó pontok térbeli helyzetét a lokális koordináta-rendszerben kalibráció fázisában kell megadni [Kocsis, 2003].

62 62 Mérés eszközei – A három ultrahang jelet kibocsátó adót tartalmazó mérőfej; – A három fogadó érzékelőt (vevőt) tartalmazó mérőhármast a testszegmentumra; – Jelölő ceruza anatómia pontok definiálásához a kalibrációs fázisban. központi egység mérőfej három, ultrahangot kibocsátó adóval jelölő ceruza mérőhármas, három ultrahang jelet fogadó érzékelővel érzékelő (vevő) merev lap adatgyűjtő egység

63 63 Speciális elemek – Polisztirol övre szerelt mérőhármas: A mérőhármasokat elmozdulás-mentesen, az izmok mozgásának kiküszöbölésére polisztirol öv segítségével rögzítjük a merev testszegmentumokra; mérőhármas polisztirol öv

64 64 Speciális elemek – Pontra rögzített mérőhármas: Egyes testszegmentumok alakja miatt a mérőhármasok rögzítése csak speciális módon oldható meg. Például a lapocka mozgásainak rögzítésére a bőrmozgások kiküszöbölésére, a folyamatos mozgás biztosításához a mérőhármast EKG vizsgálathoz használt harangra célszerű szerelni. A harang által létrehozott vákuummal a mérőhármas vállcsúcsra rögzíthető. mérőhármas EKG harang a vákuum létrehozásához

65 65 Mérés elrendezése A három adóval rendelkező mérőfej a mérendő személy előtt (felső végtag vizsgálatok) [Illyés] a mérendő személy mögött (alsó végtag vizsgálatok) [Kocsis] helyezkedik el. A mérőhármasok a testszegmentumokra kerültek rögzítésre.

66 66 Kalibráció Az alappont-hármas (jelen esetben az egyes testszegmentumokra rögzített mérőhármasok három- három pontja) által meghatározott lokális koordináta-rendszerben a testszegmentumok tetszőleges pontok helyvektorának megadása.   oo

67 67 Mérés Az érzékelő és a mérőfej mindhárom adója közötti távolság és az adók térbeli koordinátájának ismeretében az érzékelő térbeli koordinátája a mérés minden időpillanatában a háromszögelés módszerével számítható. [Kocsis]  x 1,y 1,z 1 x 2,y 2,z 2 x 3,y 3,z 3 x a,y a,z a

68 68 Mérés Mozgás során az alappont-hármasok mindenkori térbeli koordinátáiból és a vizsgálandó anatómiai pontok a lokális koordináta-rendszerben megadott helyvektoraiból a vizsgálandó anatómiai pontok térbeli koordinátái számíthatók. A fent leírt módszerrel tetszőleges számú anatómiai pont térbeli koordinátája határozható meg [Kocsis]. x a,1,y a,1,z a,1 x a,2,y a,2,z a,2 x a,3,y a,3,z a,3 oo x o, y o, z o

69 69 Mérés menete A vizsgálat férfiak esetén félmeztelenül, nők esetén melltartóban, hogy az anatómiai pontok kitapinthatók legyenek; Polisztirol övvel vagy vákummal a három aktív érzékelőt tartalmazó mérőhármas rögzítést a megfelelő testszegmentumokra;

70 70 Mérés menete A vizsgálat férfiak esetén félmeztelenül, nők esetén melltartóban, hogy az anatómiai pontok kitapinthatók legyenek; Polisztirol övvel vagy vákummal a három aktív érzékelőt tartalmazó mérőhármas rögzítést a megfelelő testszegmentumokra; Kalibrálás fázisában ultrahang-alapú jelölő ceruzával a kijelölt anatómiai pontok helyvektorának megadása a mérőhármasok által meghatározott lokális koordináta- rendszerben;

71 71 Mérés menete A vizsgálat férfiak esetén félmeztelenül, nők esetén melltartóban, hogy az anatómiai pontok kitapinthatók legyenek; Polisztirol övvel vagy vákummal a három aktív érzékelőt tartalmazó mérőhármas rögzítést a megfelelő testszegmentumokra; Kalibrálás fázisában ultrahang-alapú jelölő ceruzával a kijelölt anatómiai pontok helyvektorának megadása a mérőhármasok által meghatározott lokális koordináta-rendszerben; Az előre meghatározott mozgásciklus alatt (karemelés, meghatározott sebességen történő járás, stb.) a kijelölt anatómiai pontok térbeli koordinátáinak rögzítése a mérést vezérlő programmal.

72 72 Egymérőfejes ultrahang-alapú mérési módszer mérőhármassal Mérés frekvenciája: Hz Kereskedelmi forgalomban kapható rendszerek: ZEBRIS CMS-HS Mért jellemzők: Anatómiai pontok térbeli koordinátái

73 73 Előnyök és hátrányok Nagy pontossága, gyakorlott személy esetén 1mm, gyakorlatlan személy esetén 3 mm alatti mérési hiba, mérési hiba (hitelesítés élő személyeken több mozgás közben); Kapott eredmények gyors feldolgozása; A bőrmozgás kiküszöbölése; Különböző kiegészítő elemek kapcsolása, szinkronizálása megoldott; A mérőrendszer hatótávolsága korlátozott (1 – 3 m); A testre szerelt érzékelők módosíthatják a mozgást (5-6 perces gyakorlás után nincs eltérés).

74 74 Reakcióerő és talpnyomáseloszlás mérése Alapja: A talaj-reakcióerő mérése a Newton III. törvényén (akció-reakció törvénye) alapul. A test a testsúllyal nyomja a talajt, és ezzel az erővel szemben azonos nagyságú, de ellentétes irányú erő hat a testre, ami talajreakció-erő. Eszköze: Különálló, vagy futószalagba épített erőplatók, amelyek mérhetik csak a talaj-reakcióerő nagyságát, vagy a talpnyomáseloszlást is (pedográf).

75 75 Mérés menete A statikus egyensúly megtartásának vizsgálatakor a vizsgált személy meghatározott módon áll a mérőlapon meghatározott ideig (általában másodperc); Járásvizsgálatok esetén a földbe süllyesztett – egy vagy két erőplatón/ pedográfon a vizsgált személy általa választott sebességgel (természetes, lassú, gyors) átsétál a lapon;

76 76 Mérés menete A statikus egyensúly megtartásának vizsgálatakor a vizsgált személy meghatározott módon áll a mérőlapon meghatározott ideig (általában másodperc); Járásvizsgálatok esetén a földbe süllyesztett – egy vagy két erőplatón/ pedográfon a vizsgált személy általa választott sebességgel (természetes, lassú, gyors) átsétál a lapon; Speciális mozgás végrehajtása a lapon

77 77 Mérés menete A statikus egyensúly megtartásának vizsgálatakor a vizsgált személy meghatározott módon áll a mérőlapon meghatározott ideig (általában másodperc); Járásvizsgálatok esetén a földbe süllyesztett – egy vagy két erőplatón/ pedográfon a vizsgált személy általa választott sebességgel (természetes, lassú, gyors) átsétál a lapon; Speciális mozgás végrehajtása a lapon A futószalagba beépített erő platón/pedográfon a vizsgált személy meghatározott, állandó sebességgel jár minimum 3-5 percig a futószalagon.

78 78 Reakcióerő és talpnyomáseloszlás mérése Mérés frekvenciája: Hz Kereskedelmi forgalomban kapható rendszerek: ZEBRIS KISTLER, stb.

79 79 Mért jellemzők Talajreakció erő nagysága és időbeni alakulása; Talpnyomás eloszlás ábra.

80 80 Előnyök, hátrányok A kinetikai paraméterek és időbeni változása gyorsan, megfelelően pontosan leolvashatók; A sebesség ismeretében távolság-idő paraméterek meghatározhatók; Egyes pedográfok esetén a nyomásérték csak színskáláról olvasható le.

81 81 Izomaktivitás mérése Alapja: Az izom összehúzódásakor elektromos pontenciálváltozás mérhető. Eszköze: Elektromiográf, ami a két detektor (érzékelő) közötti elektromos potenciált méri. Típusai: Tűs (egyes izmok, mélyizmok, fájdalmas, sterilizálás, nehezen eltalálható); Felületi Elvezetés módja: Monopolár vagy bipolár; Érzékelő alakja: Kör, ellipszis, négyzetes alakú. monopolár, köralakú felületi érzékelő

82 82 Mérés menete Az izomhas megkeresése általában UH-gal; A referencia- vagy földpont rögzítése, ami elektromosan semleges csont (homlokcsont, könyökízület, patella); A bőr ellenállásának csökkentése (a bőr szőrtelenítése, az elhalt hámsejtek speciális dörzspapírral való eltávolítása és a bőr alkoholos lemosása); Elektródák felhelyezése. Az elektródák közötti távolság tetszőleges, leggyakrabban 10 mm; referenciapont izomhasra helyezett érzékelőpár

83 83 Mérés menete Az izomhas megkeresése általában UH-gal; A referencia- vagy földpont rögzítése, ami elektromosan semleges csont (homlokcsont, könyökízület, patella); A bőr ellenállásának csökkentése (a bőr szőrtelenítése, az elhalt hámsejtek speciális dörzspapírral való eltávolítása és a bőr alkoholos lemosása); Elektródák felhelyezése. Az elektródák közötti távolság tetszőleges, leggyakrabban 10 mm; Adott mozgás közben a kijelölt izmok potenciál változásának rögzítése.

84 84 Izomaktivitás mérése Mérés frekvenciája: Hz Mért jellemzők: Elektromiogram, ami a két detektor közötti elektromos potenci- álváltozás, az idő függvényében

85 85 Előnyei, hátrányai Tűs elektródák használata esetén a mozgás nehezen kivitelezhető, de egyedi izmok is mérhetőké; Felületi elektródák használata esetén csak a felületi izmok, izomcsoportok vizsgálhatók, a keresztellenőrzés különösen fontosé; A feldolgozás nehézkes, de komplex vizsgálat végezhető.

86 86 Erőmérések Statikus vizsgálatok Ángyán: Az emberi test mozgástana

87 87 Reakcióidő mérése Reakcióidő: az adott inger közlése és a válasz között eltelt idő (koncentráló képesség) Inger: Hang Fényinger Válasz: Nyomógomb Terület: Sportorvoslás (anaerob átmenet) Idegrendszert érintő betegségek Ángyán: Az emberi test mozgástana


Letölteni ppt "Vizsgálómódszerek II. 1. Vizsgálómódszerek csoportosítása Vizsgálatok élő-halott szöveteken:ENGEDÉLYKÖTELES Vizsgálat módja szerint: In vitro vizsgálatok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések