Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban : Élő idegen nyelvek A bizottság tagjai voltak: Einhorn Ágnes László Tímea Öveges Enikő Polákovics Nándor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban : Élő idegen nyelvek A bizottság tagjai voltak: Einhorn Ágnes László Tímea Öveges Enikő Polákovics Nándor."— Előadás másolata:

1 Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban : Élő idegen nyelvek A bizottság tagjai voltak: Einhorn Ágnes László Tímea Öveges Enikő Polákovics Nándor A bemutatót készítette: Szálka Miklósné Budapest, Február

2 Miért volt szükség a NAT megújítására?  Köznevelés tartalmi egysége  A kulturális javak amelyekhez minden tanuló hozzáférhet  Közös műveltséganyag, közös nyelv  A kompetenciák és az közműveltségi elemek összhangjának megteremtése

3 Mi változott az élő idegen nyelvek esetében, és mi nem?  Továbbra is a KER fogalomrendszerében és szintrendszerében maradt a tanterv  Világos célrendszert fogalmaz meg  Meghatározza a minimum követelményrendszert  Utakat nyit az emelt szintű érettségihez  Megerősíti a második nyelv tanulásának lehetőségét  Összhangban van a jelenlegi vizsgakövetelményekkel

4 Közös Európai Referenciakeret (KER) Közös Európai Referenciakeret. Nyelvtanulás, Nyelvtanítás, Értékelés. Kulturális Együttműködési Tanács Közoktatási Bizottság Élő Nyelvek Osztálya, Strasbourg. Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ Kht., df

5 A NAT és a Kerettantervek Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik: –a képzési szakasz/ok nevelési és oktatási céljait, –a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, –a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, –a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, –követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet.

6 Kerettantervek és önállóság Az intézmény szakmai önállóságát biztosítja:  a kerettantervekben szabadon hagyott időkeret  a módszertani szabadság  az engedélyezett kerettantervek  egyedi tantervek lehetősége

7 A NAT és a Kerettantervek viszonya az élő idegen nyelvek esetében  A műveltségterület több idegen nyelvet ölel fel, ezért több tantárgyról beszélünk.  A közműveltségi elemeket a az alaptantervben, a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös Európai Referenciakeretben (KER)[1] megadott nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg.[1]  A különböző nyelvi komponensek (témakörök, beszédszándékok stb.) a kerettantervekben jelennek meg.

8 A kerettanterv javasolt fogalmi rendszere a KER szellemében  készségszintek  nyelvi tevékenységek  megértendő vagy létrehozandó szövegfajták  kommunikációs helyzetek  kommunikációs szándékok  nyelvtani szerkezetek  szövegértési, szövegalkotási és interaktív stratégiák,  a témakörök  az értékelés alapelvei  a tananyagválasztás alapelvei.

9 A köznevelés feladata és értékei - az élő idegen nyelvek tükrében Élő idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen:  A nemzetközi kommunikációba való bekapcsolódáshoz  A világ dolgaiban való megbízható tájékozódáshoz  A felelős, szabadon meghozott döntésekhez  A munkaerő piacon való boldoguláshoz  Saját és más kultúrák értékeinek megértéséhez és megbecsüléséhez

10 Az idegen nyelv tanulásának körülményei  Kötelezően a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig kell tanulni, de hamarabb is elkezdhető.  Az általános iskolában minden diáknak legalább egy élő idegen nyelvet kell tanulnia az anyanyelvén kívül.  A gimnáziumokban, valamint azokban a szakközépiskolákban, ahol a feltételek adottak ehhez, a tanulónak két idegen nyelvből kell használható nyelvtudásra szert tennie.  Igények és lehetőségek alapján szabadon történik a nyelvválasztás.

11 Esélyegyenlőség és nyelvtanulás  a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása  személyiségének képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése  illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása  a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek feltárása  motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása  egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési- értékelési eljárások alkalmazása;  a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek megteremtése.

12 Műveltségi területek százalékos arányai Magyar Id.nyelv (3-4 ó)12-20 (4-6 ó) Matek Em-társ Em-term Fö-körny Művész Info Életv-gy Tesi

13 Időkeretek  Nem változtak a 2007-es NAT-hoz képest  Stratégiai cél azonban, hogy a második idegen nyelvet korábban lehessen kezdeni  Az első idegen nyelv óraszámát növelni lehessen  Jó hír, hogy a kerettantervek során terveznek tagozatos tantervet is idegen nyelvből

14 Alapvető célok: Kommunikatív kompetencia  A tanulók tudják megoldani nyelvhasználatot igénylő feladataikat az élet különböző területein, a magánéletben, a közéletben, az oktatásban vagy a munka világában.  A kommunikációképes nyelvtudás képessé teszi a nyelvtanulót valóságos helyzetekben, valóságos üzenetek cseréjére.

15 A kommunikatív kompetencia összetevői  Nyelvi kompetencia (szókincs, fogalomkörök, kiejtés stb. ismerete)  Szociolingvisztikai kompetencia (társadalmi érintkezés formái: stílus, hangnem ismerete)  Pragmatikai kompetencia (kommunikációs szándékok, szövegalkotás szabályai, kommunikációs forgatókönyvek)

16 Alapvető célok: Interkulturális kompetencia  Kultúrák különbségeinek és hasonlóságainak értelmezése, és nyitottság más kultúrák iránt.  Interkulturális készségek és ismeretek, melyek lehetővé teszik a különböző anyanyelvű emberek közötti hatékony kommunikációt.  Pozitív attitűd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránt.

17 Alapvető célok: Tantárgyi integráció  Az idegennyelv-tanulás olyan nyelvi, kulturális, szociokulturális, történelmi és interkulturális ismeretekkel gazdagíthatja a tanulót, amelyek más műveltségi területekkel érintkeznek.  Bizonyos tantárgyakat, vagy témákat idegen nyelven is lehet tanítani.  A tantárgyközi integráció a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi.  Az élethosszig tartó tanulás fontosságának a felismerésére.

18 Alapvető célok: Információs és kommunikációs technikák (IKT)  Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) segítik a célnyelvi közösséggel való közvetlen kapcsolatot.  Élő és közvetlen hozzáférést biztosítanak a célnyelvi kultúrához.  Autentikus célnyelvi modelleket tesznek hozzáférhetővé.  Növeli a tanulók és a tanárok motiváltságát.  Elősegíti a pedagógiai innovációt és fejleszti a kreativitást.  Az autonóm nyelvtanítás és nyelvtanulás kiváló eszközei.  A tanár és a nyelvtanuló szabadon válogathat és választhat a számára leghasznosabb források (nyelvi és civilizációs anyagok, szövegek, képek, audiovizuális anyagok) közül.

19 Alapvető célok: Nyelvtanulási stratégiák kialakítása  A tanulás belső motivációinak kialakítása, fejlesztése.  A tanulók cselekvő részvétele a tanulásban (learning by doing).  A tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek mozgósítása.  Az együttműködő (kooperatív) tanulás elősegítése.  Önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség támogatása.  Differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

20 Tanulás, tanítás szervezése A tanuló a nyelvtanulási folyamat során:  kapjon számára érthető információt a tanulás céljáról, folyamatáról és módszereiről,  ismerje meg azoknak a forrásoknak a használatát (szótárak, kézikönyvek, nyelvtankönyvek, gyakorlóanyagok, elektronikus források stb.), amelyek az önálló munkában segítségére lehetnek,  fokozatosan sajátítsa el azokat a stratégiákat, amelyek segítik a kommunikációban és a szövegek értelmezésében,  munkájának rendszeres tanári értékelése mellet sajátítsa el az önértékelés módszereit.

21 Fejlesztési feladatok – nyelvi minimum szintek Első élő idegen nyelv 4. évfolyam KER szintben nem megadható 5 ‑ 8. évfolyam A2 9 ‑ 12. évfolyam B1 Második élő idegen nyelv 9-12 évfolyam A2

22 Emeltebb szintű képzés esetén megcélozható szintek Első élő idegen nyelv  8. évfolyam A2-B1  10. évfolyam B1-B2  12 évfolyam B2-C1 Második élő idegen nyelv  8.évfolyam A1  10.évfolyam A2  12. évfolyam B1-B2

23 Képzési szakaszok 1-4 évfolyamok  Cél, hogy a tanulókban felébredjen a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés, hogy felfedezzék, más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek.  Játékos, tevékenységközpontú formák, a tanuló közvetlen tapasztalati világából kiindulva.  Hallott szövegre és beszédre épüljön, az írás szerepe ebben a szakaszban másodlagos.  Dalok, versek, mondókák és jelenetek.  Fontos a szorongásmentes örömteli tanulás, amely sikerélményt biztosít.  Nem jellemző a gyors haladás, ám a korai nyelvtanulás pozitív hatása a későbbi tanulás során nem elhanyagolható.

24 Képzési szakaszok 5-8 évfolyamok  Legalább egy idegen nyelvből el kell jutnia az európai hatfokú skála második, A2 szintjére.  A természetes és spontán nyelvelsajátítás mellett a tanulók felfedezik, megértik és alkalmazzák a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást.  A serdülő korosztálynak megfelelő témák, történetek, szerepjátékok, valamint az ő érdeklődésüknek megfelelő csatornák, mint például a világháló különböző alkalmazásai.  Nő a kortárscsoport együttműködésének szerepe, többek között csoportmunka és projektmunka formájában.  A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett ebben a korban fokozatosan fejleszteni kell a célnyelvi olvasás és írás készségét is.  A tanulóknak meg kell ismerkedniük önálló nyelvtanulási stratégiákkal, és el kell indulniuk a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján.

25 Képzési szakaszok 9-12 évfolyamok  Minden diáknak legalább az európai hatfokú skála harmadik szintjére, a „küszöbszintre” (B1), vagyis az önálló nyelvhasználat szintjére kell eljutnia.  Alapvető cél a kommunikatív nyelvi kompetencia további fejlesztése autentikus nyelvi anyagok segítségével.  A nyelvi készségek fejlesztése integráltan történik.  A tanult nyelv iránti érdeklődés, a célnyelvi kultúrához való pozitív viszony, valamint a nyelvtanulás motivációjának fenntartásában fontos cél.  Az idegen nyelvet saját céljaikra is tudják használni kapcsolattartásra, továbbá későbbi tanulmányaik és munkájuk során.

26 Szintleírások A következő nyelvi készségek szintjeire vannak meghatározva: –Olvasott szöveg értése –Hallott szöveg értése –Beszédkészség –Interakció –Íráskészség –Nyelvhelyesség Igazodva a vizsgák komponenseihez.

27 Összegzés  Továbbra is a KER fogalomrendszerében és szintrendszerében maradt a tanterv  Világos célrendszert fogalmaz meg  Meghatározza a minimum követelményrendszert  Utakat nyit az emelt szintű érettségihez  Összhangban van a jelenlegi vizsgakövetelményekkel

28  Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban : Élő idegen nyelvek A bizottság tagjai voltak: Einhorn Ágnes László Tímea Öveges Enikő Polákovics Nándor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések