Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tudattalan nyelve: A szimptóma, a szimbólum és a választás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tudattalan nyelve: A szimptóma, a szimbólum és a választás."— Előadás másolata:

1 A tudattalan nyelve: A szimptóma, a szimbólum és a választás

2 A tudattalan funkcióinak, hatásainak megmutatkozása: 1.Freud: a szimptómákban az elfojtások nyilvánulnak meg. 2.Jung: a kollektív tudattalan hatóelemei az archetípusok szimbólumai 3.Szondi és a sorsanalízis: a családi tudattalan a személy választásaiban fejeződik ki.  A tudattalan háromféle nyelven szólal meg: A szimptómák, a szimbólumok és a választások nyelvén. A tudattalan „polyglott” képződmény. A különböző nyelvek a tudattalan különböző funkcióit jelenítik meg, és forrásaik sem azonosak a tudattalanban.

3 I. A tudattalan szimptómanyelve Freud: A tudattalan egyetlen legitim nyelve a szimptóma A szimptóma az elfojtásból ered A szimptóma „jele és helyettesítője egy elmaradt ösztönkielégítésnek, egy elfojtási folyamat eredménye” Az álomképzés dinamikája ugyanaz mint a szimptómaképzésé.

4 II. A tudattalan szimbólumnyelve Freud a szimptómanyelv felfedezője, valamint a szimbólumértelmezés egyik úttörője. Álomszimbolika felfedezője: Scherner 1861 Az álom élete c. munka Freud: „A nyelvhasználat, a mitológia és a folkklór a leggazdagabb analógiát nyújtja az álomszimbolikához.” A pszichoanalízis a szimptómákban és szimbólumokban a „szexuális nyelvet” kereste - vágyteljesítés  A szimbólumok, az ősi lelki örökségünk egy részét alkotják. A szimbólumok a nyelviség fölé érnek. Ezen a ponton válik külön Silberer és Jung útja Freudétól

5 Silberer: A szimbólumok funkcionális kategóriájának célszerűségének bemutatása – A szimbólumok különböző szinten értelmezendők. 1.Meghatározhatók: képzetek és gondolatok tartalmaként – absztrakt fogalom amely a vágyak tárgyát fejezi ki. 2.A psziché állapotát és funkcióját mutatják – funkcionális kategória mely a tudattalan állapotára utal. Jung (1911): Álomfelfogása: az álom magyarázatában 1.Tárgyi szint 2.Alanyi szint

6 Jung és A. Maedler: az álmok finális értelmezése. Az álom a tudattalan spontán állapotának kifejeződése, szimbolikus formában. Az álom egy vágyott cél képét, vagy az azért való küzdelmet jeleníti meg, azaz a jövőt progresszív előretekintő formában ábrázolhatja. Madler: Az álom önábrázolás avagy a személy autoszimbolikus megjelenése. Az infantilitás és regresszió – Silberer és Jung szerint – nemcsak lelki visszatérés az infantilis szexuális emlékekhez és vágyakhoz, hanem egyfajta visszanyúlás az emberiség primitív képi és szemléletes gondolkodási módjához.

7 Silberer: Egy szimbólumsor értelmezéséhez 3 út végigjárása szükséges: 1.Pszichoanalitikus mód – ösztönélet elemei 2.Analógiai értelmezés – hermetikus-vallásos trmészetű 3.Természettudományos (kémiai) értelmezés Alkimista irodalom: analógiai értelmezés hordozója C. G. Jung: Pszichológia és alkímia c. könyve A pszichológia szelleme c. előadása: alkímia szimbolikájának jelentőségét hangsúlyozza Silberer: a szimbólumokban 3 féle tárgycsoport fejezhető ki: 1.Materiális szimbolika, a gondolkodás anyaga, azaz a gondolatok és képzettartalmak.

8 2.Funkcionális szimbolika,a lélek tudatos vagy tudattalan működés módja, azaz a lélek struktúrája, állapota és cselekvése, az a mód ahogyan él és működik. 3.Szomatikus szimbolika, a szomatikus folyamatok, testi ingerek. Silberer: elemi típusok ~ Jung:archetípusok minden emberben a priori adott Elemi típusok: lelki alaperők, mellyel minden ember rendelkezik, és így általános érvényű szimbolikája van Minden képzelet és szimbólum, mint lelki potencia lényege, nem a külső tényezőkben, hanem bennünk van, a külvilág személyein csupán leképezzük és gyakoroljuk őket Az elemi típusok szimbólumainak 2 perspektívája: 1.Előretekintő: gondolati irányulások, mely valamely célhoz vezetnek 2.Visszatekintő: infantilis képzetekre irányul (pszichoanalízis)

9 Silberer és Jung a freudi kauzális felfogás mellett a finális energetikai nézetet képviseli Ezt Freud az analitikus tények újraértelmezési kísérletének nevezte. Silberer öngyilkos lett. Jung: az archetípusok szimbólumpszichológiájának megalapítója lett. Az álomszimbólumok archetipikus természetű képek A szimbólum nem jel, nem allegória,hanem egy javarészt tudatosuló transzcendens tartalom képe. A szimbólumképzés energiaforgalom, libidóátalakulás Szemiotikus értelmezés Freud  Szimbolikus értelmezés Jung

10 A szimbólumok munkateljesítménye energiaátalakítás, libidóátalakítás. A libidótöbbletet különböző jelenségekre használja fel: 1.Mágiára 2.Vallásos ideákra, mint képzetszimbólumok képzésére 3.Cselekvésszimbólumok rítusaira és ceremóniáira 4.Mitológia kialakítására 5.Szellemiségre, beleértve Isten szellemét is Tehát a libidó átalakul szellemmé, azaz kultúrává és vallássá Freud intrapszichikus működése: én és sz ösztön közötti harc Jung energetikaelmélete: az ösztöntermészet és a szellem ellentétpárja

11 Jung:A gyermeki és primitív népek tudattalanjában nem csak az ösztöntermészet, a szellem is dominál. 2 apriorisztikus szerveződés a lelki funkciókban: 1.Ösztöntermészet 2.Szimbólumok: lehetővé teszi az ösztöntermészettel szemben egy szellemi ellentétpozíció felállítását, kulturális beállítódást. Vallásalkotás = szimbólumképzés Freudi szublimáció helyére az individuáció lelki processzusát helyezte. Minden kulturális előrelépés pszichológiailag a tudat kibővítése, tudatosodás, meg csak a megkülönböztetés által jöhet létre. Ezért az első lépés mindig az individuációval kezdődik. Az ember átfordulása a biológiai szférából a kultúrszférába az élet 2. felének ismertetőjegye.  A freudi reduktív metódus az élet első, a jungi individuáció metódus az élet 2. felében alkalmazható.

12 III. A tudattalan választásnyelve Szondi: A tudattalan a szimptómák és a szimbólumok mellett választási cselekedetekben is kifejezésre juthat. Pl.: szerelemben, barátságban, foglalkozásban, betegségben, halálnemben Az ember sorsdöntő választásai ösztöncselekedetek, amiket a tudattalan ösztönös döntései irányítanak. A házasságok elemzése c.: Pl.: férfi felesége: mérgezési kényszergondolatok, melyben a férfi anyja is szenvedett  Az anyai beteg hajlam dinamikusan, aktívan hatott, a látens családi hajlam befolyásolta a férfi partnerválasztását. Házasságok 100-ait analizálta  családi tudattalan fogalma, melynek specifikus nyelve a választás nyelve.

13 között: „választási ösztönteszt” elkészítése, mely egy experimentális ösztöndiagnosztika alapja éves korig vizsgálható a családi tudattalan az experimentális választási cselekedetek alapján. Egy szubjektív adat a sorsanalízis történetéhez: Miért választott Dosztojevszkij előszeretettel gyilkosokat regényei hőséül?(1911) Ő maga is egy látens gyilkos volt, aki ezt a hajlamot projiciálta bele tudattalanul hősei lelkébe.(valóban felmenői között szerepeltek gyilkosok és szentek) ~ a helyzet Balzac-nál 1937 A házasságok elemzése c. mű megjelenése A választást az ősök különleges módon determinálják Sorsanalízis

14 IV. A családi tudattalan Tudattalan az a pszichikai folyamat, melynek létezését feltételezzük, mivel az hatásaiból kikövetkeztethető, azonban semmit sem tudunk róla. Freud Családi tudattalan feltételezhető, ha: 1.Olyan tudattalan hatások megállapítása, mely sem a személyes elfojtásra, sem a kollektív tudattalan folyamataira nem vezethetők vissza. 2.Bizonyítani tudnánk, hogy összefüggésben állnak a rejtett családi hajlamokkal, azaz az egyén konduktortermészetével.

15 1.Konduktorok: a genetikában azok az egyének, akik abnormális, vagy extrém beteg, öröklött tényezők hordozói. Recesszív öröklődés  konduktor individuumok fenotípusosan egészségesek lehetnek. A konduktorok vegetatívan és generatívan stimuláltak. Ezt a terheltséget a genetika heterózisnak nevezi 2.Heterózis: az a jelenség, amely a konduktorok sorsát a népességben viszonylag kedvezően befolyásolhatja. A konduktorok recesszív génjeinek hatástalanságáról szóló feltevések a genetikában valótlannak bizonyultak. A recesszív öröklöttségi anyagok a dominánsan öröklött anyagok manifesztációját befolyásolhatják

16 V. A genotropizmus törvénye A latens öröklött anyagok a személy választásait tudattalanul befolyásolhatják. Genotropizmus = Folyamat, melyben a génállományok – vagyis a családi tudattalanok – azonos vagy rokon génfaktorai két embert egymáshoz vonzanak és összetartanak. Családi tudattalan megjelenése: 1.Libidotropimus: szerelmi választásban. Magába foglalja az egyén összes én-te kapcsolatát. 2.Idealtropizmus: Családi öröklött hajlam az ideálok megválasztásában.  Szellemi kötődések, legkisebb egysége: barátság

17 3.Operotropizmus: pályaválasztás, a családi tudattalan leghétköznapibb megjelenési formája. Az ember tudattalanul olyan foglalkozást választ, melyben a génállományt tekintve rokon személyekkel foglalkozhat. Pl.: elmebetegek leszármazottjai  pszichiáter, kverulánsok8perlekedők leszármazottjai  ügyvéd, bíró, stb. Meghatározott öröklött hajlam és a meghatározott pályák közti törvényszerű kapcsolat. Előfordul, hogy olyan foglalkoozást választanak, mely bizonyos familiáris tudattalan ösztönöket elégítenek ki, szociálisan elfogadott formában. Pl.: egy csládon belül az egyik személy gyújtogató, a másik tűzoltó 4.Morbotropizmus: betegségválasztás, szimptómaválasztás

18 VI. A családi tudattalan felismerése A sorsanalízis 3 eszköze a családi tudattalan látens öröklött hajlamainak felderítésére: 1.A beteg hajlamok megélése a sorsanalitikus terápiában  a konduktortermészet átélése: A módszer a terápia elején megegyezik a freudi pszichoanalízissel. Akkor tér el, mikor a sorsanalitikus észreveszi a páciens viselkedésében, hogy az asszociációláncot nem ellenállások, hanem mélyebben gyökerező jelenségek betörése zavarja meg. Ezek a következő természetűek: 1.Paroxizmális(rohamszerű) epileptikus elhárító mechanizmusok betörése az analitikus szituációba

19 2.Asztmaroham keletkezése a páciensnél 3.Hisztérikus rángatózások fellépése (nevető, sírógörcs) 4.Álhallucinációk hirtelen fellépése 5.Paranoid bűnösségi, üldözési, csökkentértékűségi, kapcsolat-, észlelési mániák vagy nagyzási hóbort léphetnek fel hirtelen A sorsanalitikus állásfoglalása a beteg tünetek hirtlen fellépésével szemben már nem passzív, hanem felszólítja a pácienst, hogy élje ki ezt a rohamot a következő órákban olyan gyakran, amilyen gyakran ez lehetséges. A díványon kell kiürítenie beteg őseit, melynek konduktora. A rohamok segítségével kell szembesülnie velük és tudatossá tenni azt. A sorsanalitikus szituációban az analitikus ellenőrzése alatt a páciens örökletes betegségbe „eshet”, kiélheti azt.

20 A páciensnek tudatosan és egészségesen kell állást foglalnia a betörő családi hajlamokkal szemben A sorsterápia minden lehetséges rejtett és zavaró lelki hajlamot felszínre hoz, így a páciens tudatossá teheti beteges sorslehetőségeit. A jövőben céltudatosan kereshet és találhat egy betegség nélküli levezető csatornát. Az én asszimilálja a beteg hajlamokat és a páciensek maguk találják meg a szocializációhoz, a félelmet keltő beteg ősök szublimációjához vezető utat. A családi lelki öröklött hajlam ellentétes sorslehetőségeinek tudatossá tételén túl, a lelki sors kérdésében történő tudatos, személyes választás is a sorsterápia része. Nem veszélyes a módszer, ha terapeuta tisztában van saját családi tudattalanjával.

21 2.A probandus szembesítése, a beteg hajlamokkal, a genotipikus családfa alapján: A családi hajlamok kiélése és tudatossá tétele után következik a genotipikus családfakutatás. Az öröklött hajlamok, lelki öröklött betegségek génjei elsősorban olyan ösztönfunkciók, amelyeket a beteg rohamok, érzéki csalódások, rögeszmék útján egyszerűen csak elhárít. A pszichopatológiai tünetek génjei, a családi tudattalan funkcionáló elemei, melyek egyrészt az ösztönfunkciókat, valamint az ösztönveszély elleni elhárító cselekedeteket öröklötten idéznek elő. A pszichopatológiai megjelenési formákat 2 tényező alakítja: 1.Az ösztöncselekvés bizonyos családi jellege, azaz az ösztöndialektika a priori formája

22 2.Az ösztönerők ellen irányuló specifikus elhárítási mód Ezek mind családilag meghatározottak. Az öröklött elhárítási mód minden embernél kétvágányú, dialektikusan értendő. Genetikailag az apai és az anyai allél gének párba állásán alapul, melyek aztán egy egésszé egyesülnek.  ezért beszél a sorsanalízis a tudattalan énben genuin elhárításdialektikáról. Választani kell az ellentétes elhárításfajták közül, esetleg összekapcsolni egy elhárítás szintézisbe az integráció révén.  Mit is kell öröklött hajlam, gén alatt értenünk a pszichopatológiában? A sorsanalízis vélekedései: 1.A pszichopatologikus jelenségek(szimptómák) öröklött hajlamok, melyek az emberi öröklött tulajdonságoknak nem állandósult, merev stabil elemei, hanem a családi tudattalanban funkcionálisan, dinamikusan működnek, s melyek az ellentétes funkciók átörökítésével állandó dialektikát tartanak fenn.

23 2.A sorsanalízis a családi tudattalant a sejt magrendszerébe lokalizálja. 3.Minden egyes pszichopatológiai tünetet legalább 2 öröklési faktor határoz meg (dimer). A faktorcsoportok ösztönfunkciókat határoznak meg, 2 polárisan ellentétes ösztöntörekvéssel. A második öröklött faktor egy teljesen más énelhárító funkciót határoz meg, amely szintén legalább 2 elhárító funkcióból áll. 4.Az öröklött faktor által meghatározott ösztönfunkció, szoros viszonyban áll bizonyos öröklött énelhárító funkciókkal. = egy sajátos énelhárító funkció elhárít egy jellegzetes, legtöbbször öröklött ösztönfunkciót. Tehát egy pszichológiai faktor legalább két öröklött faktor eredményemelyek közül az egyik egy ösztönműködést, a másik pedig egy énfunkciót határoz meg.(mindkettő tudattalan)

24 5.Dimer 2 öröklött faktor: 1. ösztönfunkció, + 2. énelhárító funkció  lelki megbetegedés pl.:epileptikus roham: 1.faktor: durva indulatok, düh, gyűlölet, harag, bosszú, irigység, féltékenység  Káin természet 2.faktor:a Káin természetet a halottá tettetés reflexével hárítja el, ájulásrohamok 6.A sorsanalitikus terápia eredményeit csak a genetikusan meghatározott ösztönfunkciók és a családi tudattalan elhárítási funkcióinak dinamikusan működő dialektikájával lehet jól megérteni és értelmezni 7.Bizonyíték az ösztönfunkciók és az énelhárítsi funkciók együttműködésére: genuin epilepszia, mely időszakosan manifesztálódik. A pszichológiai tünetek nem stabil öröklött jelek, a kiváltó, exogén faktorokat nem tagadhatjuk meg.

25 8.Az öröklött hajlamok mellett: az ellentétes genetikai hajlamok mind a betegséget mind a megfelelő egészségességet hordozzák, éppen a recesszív heterozigóta öröklött struktúra által. Dinamikailag egyfajta forgószínpadot szimbolizál.  dominanciaváltás működteti 9.Az egyéni tudattalanban nincs meg sem az ellentét, sem az erősség foka. A családi tudattalanban mindenhol uralkodik a polaritás és a latenciaarányok törvénye

26 3.A probandus szembesítése a látens családi ösztönökkel, a kísérleti ösztöndiagnosztika és az ösztönteszt alapján: Ösztön- és én-dialektika  génhatás. Az ösztönfunkciók és az énelhárítási funkciók genetikailag 2 ellentétes irányt képviselnek még a személyiség létrejötte előtt. Csak a különböző öröklött hajlamok latencia arányai különböztetik meg az egyik individuumot a másiktól. Az idő múlásával csak a latencia arány tolódhat el, de a génállomány sohasem változhat. Azaz az ember magában hordozza mind a 4 örökléskör/ösztönkör polárisan ellentétes ösztön és énelhárító hajlamait A szexuális (S) Az affektív paroxizmális (P) Az énes élet (Sch) A kapcsolati élet (C) minden lehetséges hatóelemét

27 Az ösztönkör hajlamai mennyiségi különbségeket mutatnak a latens hajlamok erősségi arányaiban minden embernél, illetve a különböző életszakaszokban. Minél nagyobb az elfojtás annál jobban kiemelkedik az ember meghatározott irányú és fázisú konduktortermészete. A sorsanalízis 2 ponton tér el a klaszikus klinikai pszichiátriától: 1.Biológiai gyökérfaktorokat radikáliékat keres 2.Az elmebetegséget és a karaktervariációkat csak a latenciaarányokban regisztrálja, nem egytendenciájú irányban. Hogyan lehet az öröklési hajlamok erőviszonyait/latenciaarányait megállapítani? 3 úton történhet:

28 1.Analízis: mely beteg ősöket éli meg és reagálja le a személy és milyen erősségi arányban 2.Genotipikus családfák 3.A kísérleti ösztöndiagnosztika: Gyakorlati megjegyzés: a genotropikus családfa kutatási eredményeket szembesíteni kell a kísérleti ösztöndiagnosztika eredményeivel, majd megállapítani a személy irányadó konduktortermészetét Pl.: 25 éves patikus sorsa: analitikus szituációban 2 őst élt meg: 1. epileptikus, 2. homoszexuális paranoid. A konduktortulajdonságok 2 irányba mutattak: 1. epileptikus kör, 2. paranoid homoszexuális kör  ezek kettős konduktorát jeleníti meg: Sch p- : 6, P e- : 5, C m+- :1, S:0 Elméleti megjegyzés: A páciens azokat a képeket hárítja a legjobban el, amely leggyakrabban fordul elő családjában, vér és génrokonai között

29 1.A tényleges életbeni választásokat és a tesztkísérlet választásait ugyanazon faktorok idézik elő 2.Ezek a választást meghatározó faktorok öröklött faktorok 3.Ezek a faktorok a személy életében nemcsak „genotipikusan” manifesztálódnak, hanem genotropikusan vagyis a választást irányítóan. 4.A genotropikusan ható öröklési faktorok meghatározzák az egyén sorsát 5.A választásokból a családi tudattalanra következtethetünk. 6.A családi tudattalan dinamikus törekvéseit a választás genotropikus formáiba manifesztálja. A családi tudattalan a „választás nyelvében” fejezi ki törekvéseit

30 7.A családi tudattalanra a tünetek választása utal, melyeket ő maga reprodukál és él meg az analitikus szituációban, valamint az öröklött lelki betegségek választása, és a kíésrleti ösztöndiagnosztikában történő választása. 8.Út a választástól a családi tudattalanig az ösztönellenségesség forgószinpadáig és az egyén familiárisan meghatározott ellentétes sorslehetőségeihez. A sorslehetőségek közül az egyik beteg, a másik szociálisan pozitív. Mindkettő minden emberben folyvást jelen van és működőképes 9.A kísérleti ösztönteszt megbízható eszköz, kísérleti eljárás. A sorspszichológia eljut az integrációs elmélethez, központi gondolata, hogy a mélylélektannak figyelembe kell vennie a tudattalan 3 nyelvét: A SZIMPTÓMÁÉT A SZIMBÓLUMÉT ÉS A VÁLASZTÁSÉT


Letölteni ppt "A tudattalan nyelve: A szimptóma, a szimbólum és a választás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések