KORA KÖZÉPKOR (V.-X. század)

Az előadások a következő témára: "KORA KÖZÉPKOR (V.-X. század)"— Előadás másolata:

1 KORA KÖZÉPKOR (V.-X. század)
A középkori uradalmak jellemző vonásai: – az uradalom részei és az önellátó gazdálkodás, – a jobbágyi viszony jellemzői, – a jobbágyi szolgáltatások fajtái. A mezőgazdasági technika fejlődése: – új mezőgazdasági találmányok és eljárások (nehézeke, szügyhám, háromnyomásos – gazdálkodás), – terményfelesleg és népesség-növekedés. Emeltszint A Frank Birodalom: – Klodvig állama és a kereszténység felvétele, – a Karolingok felemelkedése, az arab előrenyomulás megállítása, – Kis Pippin és az egyházi állam kialakulása, – Nagy Károly birodalma, – a Frank Birodalom felbomlása (Verdun). KÖVETELMÉNY Hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, királyi udvar, kamara, kancellária, nyomásos gazdálkodás, hospes, Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Justinianaus, Cirill és Metód, Mohamed 622, 732, 800, Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi Állam, Kijev, Mekka, Córdoba,Bagdad Tk 2- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 2 Tk (W) -Walter Mária Történelem 10. évfolyam Tk (Sz, Sz) – Száray Miklós, Szász Erzsébet Történelem II. Tk. (Sz-Fk)- Száray Miklós Forrásközpontú történelem Tr-G Szabó István: Tréning

2 KORA KÖZÉPKOR GAZDASÁG TÁRSADALOM POLITIKA ÁLLAMFEJLŐDÉS KULTÚRA
476 (V.-X.század) K nápolyi trónt. POLITIKA ÁLLAMFEJLŐDÉS KULTÚRA Új bárói réteg Honor A Vis Tartományúr

3 Nagy Károly önellátás Justinianusz 476 Frank Birodalom Klodvig
Germán királyságok BIZÁNCI BIRODALOM Árutermelés, pénzgazdálkodás önellátás Frank Birodalom Klodvig Konstantinápoly 732 Martell Károly Justinianusz Hűbérbirtok (feudum) Tk 1 (Sz)-175.old Hűbériség pápa Hűbéri lánc Nagy Szent Gergely ( ) Kis Pippin Egyházi Állam bencés szerzetes 1.Germán királyságok:Tk.9.(SzF)-114.old/ Bizánci Birodalom:Tk.9.(SzF)-124.old 1.Germán királyságok:Tk.9.(Sz)-161.old Bizánci Birodalom:Tk.9.(Sz)-175.old 2.Frank Birodalom: Tk.9.(SzF) old / Hűbériség Tk.9.(Sz)-129.old 2.Frank Birodalom: Tk.9.(Sz) old /Hűbériség Tk.9.(Sz) old Vallás:Kereszténység Tk.9.(SzF)112, / IszlámTk.9.(SzF) old 4 . Vallás:Kereszténység TK.9.(Sz)112, / IszlámTk.9.(Sz) old Nagy Károly 800 iszlám Mohamed Korán Aachen Mekka 622 kalifa Bagdad 843 962 Kordova Tk 1 (Sz)-180.old

4 Nyugatrómai Birodalom
Tk 2 (H, M, M, T)-289.old: KÖZÉPKORI SZAKRÁLIS KIRÁLYSÁG: A világi és az egyházi hatalom összefonódását jelezte a megváltozott koronázási szertartás. A 7. századtól kezdve a királyt (az ibériai-félszigeten) a toledói érsek nemcsak megkoronázta, hanem szentelt olajjal „felkente” –olajat a fejére csorgatva- azaz jelképesen átadta neki az isteni kegyelmet. A király ettől kezdve uralkodó és egyszersmind „minister dei”, tehát Isten szolgája is. A középkori királykép legfontosabb elemei valójában már Szent Ágoston (Aurelius Augustinus 430+), a kiváló későrómai egyházatya De civitate Dei (Isten városáról) című munkájában megfogalmazódott, … boldognak mondjuk az uralkodókat akkor, ha igazságosan uralkodnak, ha tisztelőiknek magasztaló beszédére és magasztalóik nagyon alázatos hízelgésére nem fuvalkodnak fel, sőt eszükbe veszik azt, hogy ők is csak emberek. Boldogok, ha hatalmukat leginkább Isten tiszteletének a terjesztésére és Isten fenségének a szolgálatára fordítják. Boldogok, ha Isten félik , szeretik és tisztelik…. Boldogok, ha lassabban állnak bosszút, és gyorsabban megbocsátanak. Boldogok, ha a büntetést az állam kormányzása és védelme szempontjából és nem az ellenséges gyűlölet kielégítésére alkalmazzák…. Boldogok, ha azt, amit többnyire szigorúan kénytelenek voltak elhatározni, könyörületes segítséggel és jótékonysággal helyrehozzák. Az uralkodó jelzői között egyre gyakrabban jelent meg a „Pius-Kegyes”, „Justus-Igazságos” és a „Victor-Győzelmes”, ami a középkori királykép kialakulásának jele. Az uralkodó személye tehát szent lett, hisz hatalmát Istentől nyerte. Katus László A középkor története-110.old A frank király hatalma személyes jellegű és elvben korlátlan volt, csak Istennek tartozott felelősséggel, ő rendelkezett a parancsolás, tiltás és büntetés hatalmával, amelyet a korabeli források a bannum szóval fejezték ki. Bizonyos esetekben ezt a bannumot vagy annak egyes elemeit, jogosítványait átruházhatta megbízott tisztviselőire, kíséretének tagjaira. A királyi hatalom a hatalmas földbirtokon alapult, amelyeket a királyi család Rómától örökölt vagy hódítás útján szerzett. A római állami birtokok, a császári magánbirtokok, valamint a lakatlan területek a barbár király birtokába kerültek. A királyi család magánbirtoka és az ország fogalma a kortársak tudatában teljesen összefonódott, mindkettő a király birtoka patrimoniuma volt. Az ilyen uralmi formát nevezzük patrimoniális királyságnak. 476 Nyugatrómai Birodalom bukása Germán királyságok alakultak ki Az ókori Róma urbánus társadalma összeomlott Termelés helyi szintre szorult vissza G A Z D S Á Kereskedelem beszűkült vagy megszűnt Önellátó nagybirtokok halmazára esett szét T Á R S A D L O M Gazdasági funkcióik mellett, igazgatási, bíráskodási, védelmi szerepük is volt. A hatalom alapja a földbirtok az új előkellők a római nagybirtokosokból és a letelepedés során az elfoglalt földekből nagyobb arányban részesedő germán törzsfőkből, illetve azok fegyveres kíséretének tagjaiból alakult ki.

5 Szent Ágoston (Aurelius Augustinus)
Katus László A középkor története-110.old A frank király hatalma személyes jellegű és elvben korlátlan volt, csak Istennek tartozott felelősséggel, ő rendelkezett a parancsolás, tiltás és büntetés hatalmával, amelyet a korabeli források a bannum szóval fejezték ki. Bizonyos esetekben ezt a bannumot vagy annak egyes elemeit, jogosítványait átruházhatta megbízott tisztviselőire, kíséretének tagjaira. A királyi hatalom a hatalmas földbirtokon alapult, amelyeket a királyi család Rómától örökölt vagy hódítás útján szerzett. A római állami birtokok, a császári magánbirtokok, valamint a lakatlan területek a barbár király birtokába kerültek. A királyi család magánbirtoka és az ország fogalma a kortársak tudatában teljesen összefonódott, mindkettő a király birtoka patrimoniuma volt. Az ilyen uralmi formát nevezzük patrimoniális királyságnak. KÖZÉPKORI SZAKRÁLIS KIRÁLYSÁG Germán királyságok Tk 2 (H, M, M, T)-289.old: : A világi és az egyházi hatalom összefonódását jelezte a megváltozott koronázási szertartás. A 7. századtól kezdve a királyt (az ibériai-félszigeten) a toledói érsek nemcsak megkoronázta, hanem szentelt olajjal „felkente” –olajat a fejére csorgatva- azaz jelképesen átadta neki az isteni kegyelmet. A király ettől kezdve uralkodó és egyszersmind „minister dei”, tehát Isten szolgája is. A középkori királykép legfontosabb elemei valójában már Szent Ágoston (Aurelius Augustinus 430+), a kiváló későrómai egyházatya De civitate Dei (Isten városáról) című munkájában megfogalmazódott, … boldognak mondjuk az uralkodókat akkor, ha igazságosan uralkodnak, ha tisztelőiknek magasztaló beszédére és magasztalóik nagyon alázatos hízelgésére nem fuvalkodnak fel, sőt eszükbe veszik azt, hogy ők is csak emberek. Boldogok, ha hatalmukat leginkább Isten tiszteletének a terjesztésére és Isten fenségének a szolgálatára fordítják. Boldogok, ha Isten félik , szeretik és tisztelik…. Boldogok, ha lassabban állnak bosszút, és gyorsabban megbocsátanak. Boldogok, ha a büntetést az állam kormányzása és védelme szempontjából és nem az ellenséges gyűlölet kielégítésére alkalmazzák…. Boldogok, ha azt, amit többnyire szigorúan kénytelenek voltak elhatározni, könyörületes segítséggel és jótékonysággal helyrehozzák. Az uralkodó jelzői között egyre gyakrabban jelent meg a „Pius-Kegyes”, „Justus-Igazságos” és a „Victor-Győzelmes”, ami a középkori királykép kialakulásának jele Szent Ágoston (Aurelius Augustinus) Az uralkodó személye tehát szent lett, hisz hatalmát Istentől nyerte.

6 FRANK BIRODALOM megerősödése
Tk.(Sz-9)-128.old A törzsfők legyőzésével és a kereszténység felvételével alapította meg a frank államot Klodvig Az egyház támogatása révén írástudókat és egy erős szervezetet tudhatott maga mögött, valamint hatalmának isteni igazolását. megkeresztelése Poitiers 732 Martell Károly majordomus Megállította az arabok előretörését . Kis Pippin: Karoling uralkodó, Martell Károly fia. 751-ben a pápának nyújtott segítségéért (a longobárdok ellen; Pápai Állam) megkapja a trónt (az utolsó Meroving uralkodót kolostorba zárják) Karolingok: Martell Károly majordomusszal induló frank dinasztia, mely uralkodott a Frank Birodalom felett a században. Nagy károly: Karoling uralkodó, Kis Pippin fia, a megnövekedett erővel hódít. A pápa 800-ban császárrá koronázza. 732: Martell Károly legyőzi az Ibériában előrenyomuló mórokat, Poitiers. 800: Nagy Károlyt, frank királyt III. Leó Rómában császárrá koronázza. (december 25.) 843: A Frank Birodalmat végelgesen felosztják. A verduni szerződésbe három részre szakad: Jámbor Lajos fiai között – Lothár kapja a középső területeket, Német Lajos a keleti területeket és Kopasz Károly a nyugatiakat. 962: I. Ottó német király seregével Itáliába vonul és megszabadítja a pápát ellenfeleitől, majd megerősítette a Karoling adományokat (Kiss Pippin, 752). XII. János pápa császárrá koronázta, s ezzel létrejött a Szent Német-római Birodalom. Grófság: Közigazgatási területi egység, élén a gróf áll, a korai Frank Birodalomban volt jellemző. A határvidékek védelmére őrgrófságokat állítottak fel. Kis Pippin Egyházi Állam pápának nyújtott segítséget a longobárdok ellen, cserébe megkapja a trónt Tk1 (Sz)161.old

7 Hűbérbirtok (feudum) Hűbéri lánc
Katus László: A középkor története-217.old/ A 8 század végén és a 9 század elején megnőtt a hűbéresek száma, A legrangosabbak közülük a király vazallusai (hűbéresei ) voltak. Nagy Károly a hadsereg után a közigazgatásba is bevitte a hűbériséget, a grófok és püspökök az ő vazallusai lettek. A vazallus ekkor már lovas katona, akit a források a 10. századtól kezdve gyakran lovagnak is neveznek. A 8. századi források már leírják a vazallusi viszonyt létrehozó szertartást is. De a klasszikus hűbériség korának a század tekinthető, a hűbéri intézmény rendszer ekkor fejlődött ki teljes egészében. Nemcsak a frank birodalom utódállamaiban (Franciaország, Németország, Burgund Királyság, Itália) találkozunk a hűbériség intézményeivel , hanem 1066 után Angliában, a keresztes hadjáratok nyomán a Jeruzsálemi Királyságban, a reconquista eredményeként Spanyolországban is…. A hűbéri viszony elsősorban két szabad ember közötti személyes kapcsolat, amely egy ünnepélyes szertartással jött létre. A leendő vazallus fegyvertelenül és hajdonfővel letérdelt a hűbérúr elé, és annak kérésére „Akar-e az én emberem lenni?” azt felelte „Akarok”, majd összekulcsolt kezét a hűbérúr kezébe téve kijelentette, hogy az ő embere lesz. …A hűbéri kapcsolat a felek élettartamára szólt. A hűbéri kapcsolat mindkét fél számára kötelezettséggel járt. HŰBÉRI LÁNC/FT/: a társadalom fegyveres rétegei között fennálló személyes kapcsolat rendszer, az alá és fölérendeltségi viszonyok összessége a kora feudalizmus idején, Európa nyugati és egyes déli részein. A kapcsolatok alapja a földadomány (hűbérbirtok, beneficium és feudum) illetve az ennek a fejében adott hűbéri eskü. Az adományozó hűbérúr (senior), az adományban részesülő hűbéres (vazallus). A hűbéri lánc elején az uralkodó állt mint legfőbb birtok adományozó, a végén pedig a katonai felszereléssel önmagukat még ellátni képes kisbirtokosok. A király akaratát hűbéresei hajtották végre, így a kora feudális állam a hűbéri lánc segítségével működött HŰBÉRISÉG, HŰBÉRI TÁRSADALOM: a hűbéri lánc alapján szerveződött társadalmi és politikai-hatalmi rendszer a kora feudalizmus idején. Mivel a hűbériség - minden szintjére igaz ,hogy a hűbéres csak a közvetlen felette álló hűbérúrhoz kötődik, e társadalomra jellemzőek e belső fegyveres konfliktusok (anarchia) Tk 1 (Sz)-170.old önellátás Az uralkodó nem tud fenntartani fizetett hadsereget vagy hivatalszervezetet, a különböző szolgálatok teljesítéséért földet adományozott ez a Hűbérbirtok (feudum) Az adományozott birtok az egy páncélos vitéz eltartására elegendő birtokig osztódott Hűbérúr Hűbéres adomámányozó megadományozott Kölcsönös fogadalmat tettek a hűségre és a és kötelességeik teljesítésére A társadalom uralkodó rétegeihez tartozók között kialakult a hűbéri kapcsolatok rendszere, Hűbériség Hűbéri lánc a hűbéri lánc alapján szerveződött társadalmi és politikai-hatalmi rendszer

8 FRANK BIRODALOM Nagy Károly 800 Rómában Aachen kancelláriát
Nagy Károly kézjegye Hódításaival a nyugati keresztény Európa nagy részét egyesítette Kormányzása mintául szolgált a későbbi európai uralkodók számára 800 Rómában -a pápa császárrá koronázta Aachen a birodalom központja Tk 2 (HMMT)-308. old „Karoling reneszánsz” Róma bukása után Európa kulturális fejlődése nagymértékben elmaradt Bizánc és az arab világ mögött. A 9. század fordulóján a Frank Birodalom hódításai lezárultak. A császárság megteremtésével fokozódott az antik világ iránti érdeklődés, ami nem utolsósorban Nagy Károly személyes ambícióinak következménye volt. Károly minden eszközzel szerette volna új birodalma fényét növelni és ez megnövelte az antik örökség felújítását. Ebben igen nagy segítséget nyújtott az Írországból és Angliából elinduló térítő mozgalom, emellett Róma és Bizánc hagyományai. Nagy Károly Aachenben gyűjtötte össze kora legkiválóbb tudósait és művészeit. Tisztában volt vele, hogy a kultúra terjesztéséhez nélkülözhetetlen az írásbeliség. Ehhez azonban írni-olvasni tudókra van szükség, akiknek képzését meg kell oldani. A császár elsőként oktatási reformot léptetett életbe. Az oktatás központja a középkorban a kolostorok voltak, ezért Károly igyekezett számukat gyarapítani, uralkodása alatt közel kétszázat alapított. A Yorkból érkezett tudós szerzetes, Alkuin hatására a jelesebb iskolákban bevezették a hét szabad művészet – septem artes liberales- oktatását. Két fő csoport létezett. Az első az „alsó fokozat”, a trivium volt, melybe három tárgy tartozott: a gramatika (a latin nyelv szabályainak elsajátítása), a retorika ( a kifejezés művészete) és a dialaelktika (az érvelés és a vitatkozás) tudománya kancelláriát Az írásbeli teendők ellátására létrehozta Tk (Sz)161.old

9 Tk 2 (HMMT)-308. old „Karoling reneszánsz”
Róma bukása után Európa kulturális fejlődése nagymértékben elmaradt Bizánc és az arab világ mögött. A 9. század fordulóján a Frank Birodalom hódításai lezárultak. A császárság megteremtésével fokozódott az antik világ iránti érdeklődés, ami nem utolsósorban Nagy Károly személyes ambícióinak következménye volt. Károly minden eszközzel szerette volna új birodalma fényét növelni és ez megnövelte az antik örökség felújítását. Ebben igen nagy segítséget nyújtott az Írországból és Angliából elinduló térítő mozgalom, emellett Róma és Bizánc hagyományai. Nagy Károly Aachenben gyűjtötte össze kora legkiválóbb tudósait és művészeit. Tisztában volt vele, hogy a kultúra terjesztéséhez nélkülözhetetlen az írásbeliség. Ehhez azonban írni-olvasni tudókra van szükség, akiknek képzését meg kell oldani. A császár elsőként oktatási reformot léptetett életbe. Az oktatás központja a középkorban a kolostorok voltak, ezért Károly igyekezett számukat gyarapítani, uralkodása alatt közel kétszázat alapított. A Yorkból érkezett tudós szerzetes, Alkuin hatására a jelesebb iskolákban bevezették a hét szabad művészet – septem artes liberales- oktatását. Két fő csoport létezett. Az első az „alsó fokozat”, a trivium volt, melybe három tárgy tartozott: a gramatika (a latin nyelv szabályainak elsajátítása), a retorika ( a kifejezés művészete) és a dialaelktika (az érvelés és a vitatkozás) tudománya Nagy Károly kis lovasszobra (VIII. sz.; Aachen, palotakápolna A Karoling-kori művészet

10 Keresztény egyház Tk. (Sz-9)-136.ol Előzetes ismeretek Tk(M)-136.old
1.Milyen keresztény egyházfőket ismer? 2.Milyen szerzetesrendekről hallottál? Milyen szerzetes rendek működnek ma? Mire alapozták Szent Péter utódai, a pápák különleges hatalmukat? Milyen 5-8. századi politikai események növelték a római egyházfő függetlenségét és tekintélyét Miért volt jelentős I. Nagy Szent Gergely pápai tevékenysége 4. Kik járultak hozzá az Egyházi Állam kialakulásához a 6-10.században? 5. Szent Benedek szerint mik a szerzetesek fő kötelességei?

11

12 A keresztény egyház a korai középkorban
Egyház szervezete Tk. (M)-137. old: még a keresztényé vált Római Birodalomban alkult ki a 4-5. században . Róma Pátriárkája, a római pápa nagyobb tekintélyt és hatalmat igényelt a többi egyházi vezetőnél, mivel Jézusnak a Máté evangéliumában megőrzött szavait úgy magyarázták, hogy Péter és utódai az isteni akarat közvetítői, Krisztus helytartói a földön. Római pápa Konstantinápoly- ból A császár a 6.század második felétől egyre nehezebben tudta érvényesíteni hatalmát Itáliában. Nagy Szent Gergely pápa egységesítette a birtokok igazgatását, megnövelte bevételeit, háborúzott és békét kötött a longobárdokkal, s mindezt a távol lévő császár belegyezése nélkül.

13 pápai hivatal szervezetet
Tk 2.(HMMT)- 294.old. : Az V. század végén gótok telepedtek le Itáliában , s ariánus voltuk ellenére meglehetős türelmet tanúsítottak a katolicizmus iránt, ami alkalmat adott a pápai hatalom megerősítésére. Kialakultak a pápaválasztás szabályai, s a pápák egyre gyakrabban hangoztatták , hogy minden vallási kérdésben övék a döntő szó Tk.(Sz, Sz)-31.old A kora középkorban a katolikus egyház sokat megőrzött az ókor műveltségének elemeiből, elsősorban a latin nyelvet és az írásbeliséget. A műveltséget e korai szakaszban az egyházatyák Szent Ágoston, Nagy Szent Gergely műveinek tanulmányozása jelentette. Tk.2 (HMMT):294.old A 6 században katolikussá lett Britannia, a nyugati gótok és a frankok. Hiába ért el jelentős sikereket Nyugat-Európában, Itáliában a pápaságnak élethalálharcot , kellett vívnia az ariánus longobárdokkal és Bizánccal. 751-ben a longobárdok elfoglalták a bizánci ellenállás központját, Ravennát, majd megindultak Róma felé. II. István pápa kétségbeesett lépésre szánta el magát: az Alpokon átkelve a még megkoronázatlan frank királyhoz, Kis Pippinhez utazott. Pippin egyházfőnek kijáró tisztelettel fogadta, és ígéretet tett, hogy megvédi ellenségeitől. …Ezzel a pápaság végérvényesen nyugat felé fordult. …. Az egyházat aggasztotta is a frankok térnyerése, ezért igyekezett hatalmát biztosítani. Ekkor készült az a hamis oklevél, mely szerint a Nyugatrómai Birodalom feletti hatalmat Nagy Constantinus a mindenkori pápának adományozta. Ha nincs császár, akkor a császári hatalom is őt illeti. A koholt „constantinusi adományra” még évszázadokon át hivatkoztak a hatalmukat féltő egyházfők. Nagy Károly a Pápai államot ….szorosan egymáshoz kapcsolta, amikor Itáliába vonult, ahol megsemmisítette a longobárd állam maradékát, majd 800. dec. 25-én császárrá koronáztatta magát III. Leóval. Nagy Károly fejére került a longobárd vaskorona is, annak jeleként, hogy a császár egyszersmind Itália királya is. Az újonnan létrehozott államalakulatot Szent Római Birodalomnak nevezték. A birodalom világi feje a császár, vallási vezetője a pápa lett. A császárnak meg kellett védenie az egyházat, köteles volt megadni a pápának járó tiszteletet. A pápa koronázta a császárt, s ezzel kinyilvánította, hogy Isten akaratából uralkodik. Évezredek hétköznapjai-30.old. A középkor sajátos intézménye volt a kolostor. Szerzetesek lakták aki a hívők lelki gondozásával is foglalkoztak, sőt védelmet, szállást, ételt adtak a betérő, szállást máshol nem lelő utasoknak, zarándokoknak, koldusoknak. ….Külön épület vagy épületrész szolgált a kolostori iskolák, korház vagy menhely számára. ….A kolostorok egyben minta gazdaságok is voltak, jól művelt kertek szántók, erők tartoztak hozzájuk. A kolostorokban kelméket szőttek, gazdagon díszített, hímzett papi és királyi palástok készültek. Számos kolostorban betegeket gyógyítottak, ismerve a gyógynövények hatását. A szőlőművelés, kertgazdálkodás, az új gabona fajták kísérleti telepeinek számítottak ezek a kolostori mintagazdaságok. Egy ilyenben érlelődött például a világhírű francia borpárlat, a konyak. A kolostori gazdaságok használtak először gépeket, például vízimalmot, majd vízzel hajtott fafledolgozót. A szerzetesek sokat tettek a földművelés, az ipar és a kultúra felvirágoztatásáért. …. Nem véletlenül volt a szerzetesek jelmondata „Ora et labora”(Imádkozz és dolgozz) 34.old- A rendeket alapítóikról nevezték el… Bencések a településektől távol, erdők-hegyek között, szinte remeteként félrevonulva éltek A rend tagjai fogadalmat tettek, lemondtak a vagyonukról s arról, hogy valaha is elhagyják a kolostort. A szerzetesrendek követelményei meglehetősen szigorú napirendet írtak elő. A legnagyobb tiszteletnek örvendtek a középkorban az önsanyargató, szent életű remeték, akik magányba vonulva elmélkedtek, imádkoztak, rongyokban jártak, erdei gyümölcsökkel tápálkoztak. Nagy Szent Gergely ( ) Tk (Sz-Fk)- Nagy Szent Gergely pápa a pápaság és római katolikus egyház tekintélyének megalapozója. Gazdag római nemesi család gyermeke volt, aki szerzetesnek állt. Pápaként erőteljesen támaszkodott szerzetességre különösen Nyugat-Európában végzett térítő munkában, amelynek sikere növelte a pápa tekintélyét. Az új államok megkeresztelkedett uralkodói szívesen fogadták a szerzeteseket. Munkájuk révén a 10. század végére Európa kereszténnyé vált. A bizánci császárral szemben Nagy Szent Gergely építette ki a pápai hivatal szervezetet megreformálta a szertartásrendet, szorgalmazta az egyházi énekek összegyűjtését. A hagyomány szerint maga is írt ilyen egyszólamú énekeket, amelyeket róla neveztek el gregorián

14 SZERZETESSÉG Tk. (M).137/138.old: A szerzetesi mozgalom előzménye Egyiptomban jellemző remeteség volt. A szerzetesi közösségek a 4. századtól jöttek létre a Keletrómai Birodalomban, Matthias Grünewald: Remete Szent Antal és Pál Az ortodox, kopt és szír egyházak által is tisztelt szentek. Pál Egyiptomban a világtól elvonult aszketikus életetet élt. Pálmalevélből font ruhában ábrázolják. A magyar alapítású pálos rend is ősatyjának tekinti. Őket Nagy Szent Vazulról Bazilitáknak nevezik Remete Szent Pál képe a magyar szent koronán Nyugaton a szerzetesség keleti mintára terjedt el. 529 körül Monte Cassinóban Szent Benedek megalapította a bencés rendet. A regula, a szerzetesi élet zabályzata Krisztus példájának követését írta elő: engedelmességet, a szegénységet és a tisztaságot. Ezért üdvözülést, túlvilági boldogságot ígért jutalmul. A szerzetesek imával és munkával töltötték idejüket. Jelszavuk: „Imádkozz és dolgozz!”. Fizikai és szellemi munkát egyaránt végeztek. A kolostorokban élő szerzetesek megőrizték az ókor szellmi és anyagi műveltségét, és megteremtették a középkori kultúra alapjait

15 Egyházi (Pápai) Állam Nagy Károly Nagy Ottó A pápák
A Pápai Állam létrejötte Tk (M)-137.old: A Keletrómai Császárság az arab támadások miatt a 7. században tovább gyengült ezért a frank uralkodóval kötött szövetséget. 756-ban Kis Pippin által adományozott észak-itáliai és Róma környéki területekből jött létre az Egyházi (Pápai) Állam Nagy Károly frank császár, majd Nagy Ottó német-római császár is megerősítette az adományokat. A pápák Bizánc helyett a nyugat-európai uralkodók oltalma alá helyezkedtek, így nagyobb függetlenséget élvezhettek. Tk (Sz, FK)-178.old

16 Tk (M)-138.old: Az arabok elszakították a keleti egyházközpontokat, így a két”Róma” versengett egymással az egyházon belüli befolyásért. Fokozatosan különbségek alakultak ki, ezek azonban az alapvető hittételeket nem érintették. Egyformán elismerték Krisztus Isten voltát, isteni és emberi természetét. , Mária istenanyaként tiszteletét, a Szentháromság egységét. Eltérések inkább az egyház és világi hatalom viszonyában szertartások rendjében voltak.

17

18 BIZÁNCI BIRODALOM Justinianusz
Míg Nyugat-Európa visszaesett a gazdaság, addig a Keletrómai Birodalom és a Közel-Kelet megőrizte az ókori fejlettségi szintet. Így a VI.-X . század között ismét e térség a világ művészeti és tudományos központja. Virágzását elsősorban a területet érintő, és továbbra is élénk távolsági kereskedelemnek köszönhette. A kereskedelem tovább éltette a nagyvárosokat és pénzgazdálkodást. Megkísérelte az egységes Római Birodalom feltámasztását (időlegesen sikerült) Az utolsó latin nyelven kormányzó császár (halála után a birodalomban a görög vált a hivatalos nyelvvé.) Justinianusz A tehetséges császár elkészítette a római jog gyűjteményes összefoglalását (Corpus Juris Civilis) A hanyatló birodalom kivédte a Közel-Kelet másik nagy birodalmának a Perzsa Birodalom támadását , majd a nomád avarok benyomulását, megállították az arabok rohamát. Az évezred végére ismét megerősödött. Tk 1 (Sz)-175.old

19 A Római Birodalom nyugati és keleti területeit ért hatások
Tk 162 A Római Birodalom nyugati és keleti területeit ért hatások

20 Iszlám

21 Mohamed a trónon, a kalifák társaságában (VII
Mohamed a trónon, a kalifák társaságában (VII. századi iszlám miniatúra)

22 Az iszlám vallás kialakulás és főbb tanításai.
Az iszlámot az egyistenhívő zsidó és keresztény, valamint a pogány arab hitvilágból alakította ki Az iszlám gondolatvilága a szent könyvében , került kifejtésre A Korán alapján a hívő moszlimnak öt alapvető parancsot kell betartania. -Allahban , az egyetlen istenben, s prófétájában, Mohamedben való hit - Mekka, szent város irányában végzett napi ötszöri ima. -Kötelező alamizsna osztás szegényeknek -A Ramadam havi böjt betartása, mikor napkeltétől napnyugtáig tilos enni és inni -Minden igazhitű életében legalább egyszer zarándokoljon el a szet városba, Mekkába. A moszlim ember és istene közel állt egymáshoz, de nem alakult ki bonyolult hittan, se erős hierarchiájú egyház. Az iszlám egyesítette az arab törzsek erejét, s lehetővé vált, hogy a Közel-keleten kialakult hatalmi űrt az arabok töltsék ki. állt az arab állam élén a korlátlan hatalmú, aki a szolgálati birtokokkal rendelkező katonai arisztokráciára támaszkodott. Az iszlám magába olvasztva a Közel-Kelet kultúráját, az antik műveltség egyik közvetítőjévé vált. Tk.1(Sz)-180.old Mohamed Korán Kalifa Birodalmak és fénykorok 17. rész Az Iszlám kezdetei 1/3

23 Mohamed, béke és áldás legyen vele"
Az iszlám hagyomány szerint Mohamed az első, Hira hegyén kapott kinyilatkoztatástól (610) a haláláig (632) tartó 23 éven át folyamatosan, részletekben kapta meg a kinyilatkoztatást Jibrīl (Gábriel) arkangyal közvetítésével. Miután Mohamed sem írni, sem olvasni nem tudott, szóban közölte a kinyilatkoztatásokat tanítványaival, amelyeket társai csontokra, pálmalevelekre jegyeztek le. Más kutatói vélemények szerint a próféta valójában iskolázott és olvasott kereskedő volt, olvasta és ismerte a főbb zsidó és keresztény szent iratokat és tanításokat, de nem volt ideje arra, hogy maga írja le Allah tanításait. A hagyomány szerint a saḥābah, azaz a kortárs tanítványok Mohamed halála után azonnal elkezdték a Korán írásba foglalását. Miután az arab törzsek közötti háborúban, az al-yamamai csatában (633) több mint 700 olyan muszlim halt meg, aki betéve tudta a Korán bizonyos passzusait, így félő volt, hogy emlékezők híján a szöveg egyes részletei végérvényesen elvesznek. `Umar ibn al-Khattāb (Omár), a második kalifa így megbízta Zajd ibn Tábit-ot, az egyik ṣaḥābiyy-t, azaz Mohamed társát, hogy gyűjtse össze a Próféta tanításait. A következő évtizedek alatt a terjeszkedő iszlám kalifátus sok nem arab nyelvű népet is meghódított, így a Korán kezdett egyre többféle A Korán arab nyelven jutott el Mohamedhez, s mind tartalma, mind szavai szentnek számítanak, így hagyományosan tilos volt más nyelvre lefordítani. Érdekes, hogy a szent könyv szókincse is jórészt tiszta arab eredetű, de éppen a vallási élet fogalmait jelölő szavak egy része jövevényszó, többnyire a héber vagy a szír nyelvből (pl. injil (indzsíl) -„evangélium”, tawrat (taurát) - „Tóra”, Ṣalāt (szalát) - „ima”).  A muszlimok szerte a világon máig is arabul recitálják a Korán szúráit, még ha nem értik is egyébként az arab nyelvet. Készültek ugyan fordítások, ezeket azonban csak értelmezéseknek tekintik, amelyek segítenek az eredeti szöveg megértésében. változatban forogni.   Mohamed, béke és áldás legyen vele"  Mohamed Folyamatosan, részletekben kapta meg a kinyilatkoztatást Gábriel arkangyal közvetítésével Szóban közölte a kinyilatkoztatásokat tanítványaival Korán arab nyelven jutott el Mohamedhez, s mind tartalma, mind szavai szentnek számítanak A muszlimok szerte a világon máig is arabul recitálják a Korán szúráit, még ha nem értik is egyébként az arab nyelvet

24 Az arab terjeszkedés Tk (Sz, Fk)-199

25 Az abbászida bagdadi kalifátus kiterjedése 850 körül, legnagyobb kiterjedése idején
A bagdadi kalifátus virágkorát az Ezeregyéjszaka meséiből ismert Harún ar-Rasid ( ) kalifa idején élte. A birodalom fényes külsőségei jórészt perzsa szokásokat tükröztek.

26 Tk. 2 (HMMT) old. : Az iszlám világ volt a középkor leginkább városiasodott (urbanizált) területe. Az arab hódítás után nemcsak az antik városok – Damaszkusz, Cordoba éledtek fel újra, hanem új alapításokra- pl. Kairó, Bagdad – is sor került. Hatalmas több százezres lakosú fővárosok is léteztek, de a jellemző a kisváros maradt. A hatalom alapja az arab világban évszázadokon át, -ellentétben Európával- a város volt. Bár autonómiát nem élveztek , ipari, kereskedelmi és kulturális szerepük megkülönböztetett jelentőségűvé tette őket. Az iszlám városainak szerkezete jelentős mértékben hasonlított. A másfélmillió lakosú, 27 ezer mecsettel és 60 ezre közfürdővel rendelkező Bagdad fő jellegzetességei megegyeztek a vidéki kisvárosokéival. A város központja az ima és a közösségi élet legfőbb színtere, a mecset volt, de magát valamire is tartó település nem létezett piac és megfelelő városfalak nélkül. A vízellátást és csatornázást a városok többségében megoldották, a nagyobbakban pedig szakképzett személyzettel ellátott korházak várták betegeiket. A falakon belül hivatalok, szakmák, etnikumok szerint rendeződött, alkotott „városnegyedeket” a lakosság. A városkép jellegzetességeihez tartoztak a gazdagok befelé nyíló palotái, néha 8-10 emeletes bérházak és zsúfolt sikátorok. Az építkezés alapanyaga többnyire a vakolattal borított tégla volt, kapuk gyakorta bronzból, ritkábban vasból készültek. Ezt a mecsetet Harun ar-Rasid kalifa epittette Ali feltetelezett sirja fole. A hivo szamara itt nyugszik Ali ibn Abu Talib, de vannak nezetek, mely szerint peldaul az afganisztani Nazar as-Sharif-ban. Bagdad

27 Tk2 (HMMT)- 350.old…- a próféta rokonai képtelenek voltak rendezni az örökösödési kérdését….az első három kalifa közül kettő is erőszak áldozatául essett. Ali a negyedik kalifa, Mohamed veje és unokaöcce idején kirobbant az utójelöltek közti háború. A küzdelmeknek Ali is áldozatul esett, győztese Muávija, Szíria kormányzója ( ). Ő alapította az Omajád dinasztiát. Az Omajád kalifátust vallási és családi ellentétek bomlasztották. 750-ben a próféta családjának egyik tagja „Véres Abbász” döntő győzelmet aratott az Omajádok felett, majd a család tagjait meggyilkoltatta. Egyikük, Abr ar Rahmannaknak sikerült Hispániáig menekülnie. Ott Cordova központtal új államot hozott létre. Az Abbaszidák új fővárost alapítottak a romos Babilontól nem messze: Bagdadot. Az új kalifák uralmuk vallási jellegér hangsúlyozták, a kalifátus a „világmindenség központjának” tekintették, mely ha összeomlik, akkor felborul a világrendje. A bagdadi kalifátus virágkorát Cordóvai mecset

28 Nagy Károly önellátás Justinianusz 476 Hűbéri lánc Hűbériség pápa
BIZÁNCI BIRODALOM Hűbérbirtok (feudum) Hűbéri lánc Hűbériség Justinianusz Tk 1 (Sz)-170/171.old Tk 1 (Sz)-175.old Tk1 (Sz)161.old VALLÁS pápa Nagy Szent Gergely ( ) Klodvig 732 Martell Károly bencés szerzetes Egyházi Állam Kis Pippin Mohamed iszlám Korán 800 Nagy Károly Mekka 622 Aachen kalifa Bagdad 843 962 Kordova Tk 1 (Sz)-180.old