Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Mátra turizmusa ● Készítette: Berta Norbert ● József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (2/10. C osztály) tanulója. ● Készült: 2013. december.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Mátra turizmusa ● Készítette: Berta Norbert ● József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (2/10. C osztály) tanulója. ● Készült: 2013. december."— Előadás másolata:

1 A Mátra turizmusa ● Készítette: Berta Norbert ● József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (2/10. C osztály) tanulója. ● Készült: december 9. és 15. között.

2 Turizmusáról általában ● A Mátra közkedvelt kirándulóhely. ● Érdemes a Mátra szépségét és túrisztikáját megismerni. ● Itt található az ország legmagasabb pontja a Kékes(1014 m). Második legmagasabb pontja a Galya-tető(964 m).

3 Története ● A hegység patinás turistamúlttal büszkélkedhet: már 1887-ben megalakult a Magyarországi Kárpát Egyesület „Mátra Szakosztálya”. Hanák Kolos gyöngyösi ügyvéd és Széky István tanár vezette helyi turistaegyesület – a Mátra Egylet – ebben az időszakban alakította üdülőhellyé Benét, azaz a mai Mátrafüredet ban megjelentették az első Mátra-kalauzt, ugyanebben az évben készült el a hegység első jelzett turistaútja a Kalló-völgyben, amely 1976 óta a Rákóczi-turistaút nevet viseli. Az egyesület tagjai a Kékes-Galya-tető közötti térségben menedékházakat, kilátókat létesítettek, forrásokat foglaltak.

4 ● Trianon után a turisztikai érdeklődés előterébe került a hegység. A Mátra Egyleten kívül számos fővárosi egyesület vállalt részt a létesítmények bővítésében és karbantartásában. Az 1930-as években kezdett kialakulni Mátraháza kirándulóközpontja, de a többi mátrai üdülőhely is országosan ismertté vált. Új útikalauzok, térképek készültek, átadták a Mátra-nyereg-Galyatető-Pásztó országutat, a galyatetői Nagyszállót. A turizmus fejlődését csak a világháború szakította meg.1949-re mindent államosítottak: a galyatetői Nagyszálló élmunkás-, majd szakszervezeti(SZOT) üdülő lett. Ezzel párhuzamosan újabb turistaházak létesültek, 1961-ben Sástó is bekapcsolódott az üdülőhelyek sorába: a Mátra lakói egyre inkább az idegenforgalomból éltek. Az 1970-es évektől azonban hanyatlani kezdtek a turizmust kiszolgáló létesítmények, mert a természetjárás helyébe a „telek”, a hétvégi ház lépett.

5 ● Az évtized végén már a turistajelzések is elhanyagolt állapotban voltak, az üdülőhelyek vízellátása viszont javult az ekkorra befejeződött víztározó-építési programnak köszönhetően után fokozatosan újra fellendült az idegenforgalom. A leromlott állapotú üdülőket – nagyrészt szállodává alakítva – felújították új tulajdonosaik. Az utóbbi években történtek lépések a télisport-lehetőségek bővítésére, a Kékes síparadicsommá való alakítására is, de a tartós, vastag hóréteget csupán négy-öt évenként hozó telek csak visszafogott fejlesztésekre ösztönöznek. A 2000-es évek közepén Mátraszentistván sípályáit egy nagyobb beruházás során felújították és bővítették.

6 Főbb üdülőhelyei ● A Mátra üdülőhelyei főleg a hegység központi részén, a Galya- tető és a Kékes tömbje köré csoportosulva találhatók. A Mátra nyugati, keleti és északi részén mérsékeltebb a turizmus.

7 Mátrafüred ● Gyöngyöshöz tartozó, 350 m magasságban fekvő üdülőhely mai nevét az 1920-as években kapta. ● Itt végződik a Mátravasút egyik szárnya; fő látványosságai az 1767-ben épült fogadalmi templom, a Bene-ház, a Palócmúzeum és a Kozmáry-kilátó, mely ban épült. ● A településrész 2005-ben, népszavazáson Gyöngyöstől való függetlenedési szándékát fejezte ki, de mégis Gyöngyös városrésze maradt.

8 Sástó ● Magyarország egyik legmagasabban fekvő tava körül a 60-as évektől kiépült kemping és üdülőtelep. Jellegzetessége az olajfúró toronyból átalakított 50 m magas kilátó. A közelmúltban az egykori kőbányában nyílt meg az Oxigen Adrenalin Park (Mátra Bob). ● A Sástó jelenleg még felújítás alatt áll (terveik között szerepel a tanösvény létesítése is), de már egy része már látogatható.

9 Mátraháza ● A méteren elterülő turisztikai központnál ágazik el a 24-es főút Kékestető felé. Több nagy szálló és a tüdőszanatórium tartozik hozzá, legismertebb épülete az 1930-ban átadott „Pagoda”, melyet Megyaszay István tervezte. ● Mátraházának Mátrafüreddel szemben nincs állandó lakója.

10 Kékestető ● Hazánk legmagasabb csúcsa körül is kialakult egy üdülőközpont, melynek jelképe a tévétorony és a hotelként működő andezittorony. Meredek északi és lankásabb nyugati sípályája és sífutó útjai miatt – megfelelő hóviszonyok esetén – télen különösen nagy népszerűségnek örvend. ● A Közelmúlban Emékparkot is létesítettek Kiss Péter és Erőss Zsolt hegymászók emlékére. A négy pad közül a Keletre (Kancsendzönga felé) néző padra vésték a két hegymászó nevét.

11 Galyatető ● Az ország második legmagasabb hegycsúcsa szintén a második világháború előtt vált nyári és téli üdülőhellyé. Egykori Nagyszállója ma is hotelként működik. A közeli Piszkés-tetőn csillagvizsgáló üzemel. ● Közigazgatásilag Mátraszentimréhez tartozik.

12 Galyatető: Római katolikus templom ● Nagyszállóval együtt épült az ott üdülők lelki igényeinek kiszolgálására szeptember 8-án szentelték fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Jankó Gyula építész tervezte, anyaga mátrai, faragatlan terméskő. ● Üvegablakai (Sztéhló Lilli alkotásai) a gótikát idézik. Itt fordult meg több alkalommal és itt is komponálta a csendes misét Kodály Zoltán( ) zeneszerző zenetatár. Ezért a templomot Kodály- templomnak is nevezik.

13 Mátraszentimre ● Az ország legmagasabban (780– 810 m) fekvő községéhez tartozik Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Bagolyirtás és Fallóskút. Nevezetességeik a tájház, a Három falu temploma és a fallóskúti búcsújáróhely, Szentkút.

14 A három falu temploma ● 1942-ben épült, Szentimrétől, Szentlászlótól és Szentistvántól nagyjából azonos távolságra található templom.

15 Parád ● A 2200 lelket számláló nagyközség, a hegység északi részén, a Parádi-tarna völgyében található falu a Keleti-Mátrához legközelebb eső turistaközpont. ● Közigazgatásilag hozzátartozik Parásdfürdő és Parádóhuta. ● Nevének első említése 1549-ből maradt fenn, melynek jelentése: lyukacsos, pólusos, mely az ásványi sókban gazdag forrásokra utal. ● Nevezetessége a kocsimúzeum és a parádfürdői gyógyvíz (Csevice), amelyet palackoznak is.

16 Parád: Római katolikus plébániatemplom ● 1768-ban épült.Titulusa: Szent Ottília. ● Egyhajós, Keleti homlokzati tornyos, íves szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom, az Északi oldalon nagyméretű, féltetős sekrestyével. ● Csehboltozatos hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. Falképek: XX. század. Berendezés: 18. század vége, 19. század eleje; főoltárkép: 1841 (Balkay Pál). Építtette gr. Grassalkovich I. Antal kegyúr. Sekrestyéjét 1878-ban megnagyobbították.

17 Parád: Cifra istálló(Kocsimúzeum) ● Parádfürdő településrészen a Tarna patak déli oldalán álló, U alaprajzú, földszintes, nyeregtetős, mozgalmas tömegformálású, gazdag részletképzésű, favázas-, tégla- és kőarchitektúrás épület középrizalittal, déli végén emeletes épületrésszel, hangsúlyos, homlokzat elé nyúló, díszes ácsszerkezetű oromzatokkal, tetőfelépítménnyel. ● Az U két szárában háromhajós istálló, középső szárnyban faoszlopokkal alátámasztott mestergerendás kocsiszínek. Az utcavonalon hasonló elemekből formált kerítés. Kertjében kisebb, egykorú, földszintes lakóépület. Építtette gr. Károlyi György (építész: Ybl Miklós). ● Az épületben jeleneg Kocsimúzeum üzemel.

18 Parád: Tájház ● XIX. század körül épült. ● Előkertes, fésűs beépítésű, földszintes, nyeregtetős épület, utcai homlokzaton csonka kontyolású, hátul kontyolt. Hátul az udvarban ól és csűr. Népi műemlék.

19 Parádsasvár ● Parádsasvár kastélyáról híres. ● A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik. ● Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket. Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona. II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt. Maga az üveggyártás ezután sem vonult ki a faluból, a 18. század második felétől 2005-ig szinte folyamatosan jelen volt a településen. Az 1740-es években Grassalkovich Antal terjeszkedett a térségben után gróf Károlyi György hajdani bérlő szerezte meg a tulajdonjogot. ● A 19. század-ban egyre erőteljesebben fejlődött az üveggyártás a faluban. ● Parádsasvár 1947-ben alakult önálló községgé, területe ezt megelőzően Bodonyhoz és Parádhoz tartozott. ● Elnevezése kezdetben a Sasvár kastélyról Mátrasasvár volt, amit a következő évben változtattak a maira.

20 Parádsasvár: Károlyi-kastély ● 1881-ben megépült a „falu ékköve”, a Károlyi-kastély Ybl Miklós tervei alapján, mely ma 5 csillagos luxusszállóként üzemel. ● A községbe vezető út mellett lévő parkban három, egymáshoz lazán kapcsolódó épületből álló együttes a francia reneszánsz építészetet idézi. A téglány alaprajzú, kétszintes, beépített padlásterű főépület tömegéből négyzetes alaprajzú, legfelső emeletén loggiás torony és egy kisebb, kör alaprajzú lépcsőtorony emelkedik ki. ● Belsőben eredeti lépcsőház, földszinten kandalló. A parádi felső, majd sasvári kastély gr. Károlyi Györgyné született gr. Zichy Karoline építtette.

21 Túristautak ● A turistaút a tájat részletesen nem ismerő természetjárót segíti úti céljai elérésében. ● Sáv-jelzésű: Főutak ● Kereszt-jelzésű: Összekötő utak ● Négyzet-jelzésű: Lakott helyre vezető mellékutak ● Omega-jelzésű: Barlangokra vezető túristautak ● Háromszög-jelzésű: Hegycsúcsra vezető túristautak ● Kör-jelzésű: Forrásokhoz vezető utak ● Rákóczi túristaút ● Sárga sáv: Parádsasvár-Sós-cseri-tető-Hársas-nyereg-Parádóhuta-Parád- Parádfürdő-Szent István-csevice-Rózsaszállás-Som-bokor-Mátraháza- Rákóczi-forrás-Mátrafüred-Sárhegy-Gyöngyös.(43 km) ● Sárga kereszt: Mátraháza-Sástó-Máriácska. ● Kék kereszt: Kékestető-Remete-bérc-Benevár-Mátrafüred. ● Mátraszentlászló-Három falu temploma-Mátraszentimre.

22 Szálláshelyek ● Avar Hotel: 3232 Mátrafüred ● Akadémiai Üdülő: 3232 Mátrafüred, Akadémia u ● Mátra Kemping: Sástó, Farkas u. 4. ● Mátra Tábor: Sástó, Farkas u. 7. ● Hotel Ózon: 3233 Mátraháza ● Vörösmarty Túristaház: 3233 Mátraháza ● Hotel Pagoda: 3233 Mátraháza ● Hegycsúcs Szálloda: 3221 Kékestető ● Hunguest Grandhotel Galya: 3234 Galyatető, Kodály Z. sét. 10. ● Táncolókecskék Fogadó: 3234 Galyatető, Mező I. u. 7. ● Hotel Narád: 3235 Mátraszentimre, Rózsa u. 6. ● Silver Apartman Club Hotel: 3235 Mátraszentimre, Darázshegyi u. 6. ● Kristály Apartman: 3240 Parád, Kristály u. 52. ● Muskátli Vendégfogadó: 3244 Parád-Parádfürdő, Kossuth L. út 348. ● Erzsébet Park Hotel: 3244 Parád-Parádfürdő, Kossuth Lajos út ● Kastélyhotel Sasvár: 3242 Parádsasvár, Kossuth Lajos út 1.

23


Letölteni ppt "A Mátra turizmusa ● Készítette: Berta Norbert ● József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (2/10. C osztály) tanulója. ● Készült: 2013. december."

Hasonló előadás


Google Hirdetések