Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pozsony egyik legkorábbi magyar királyi vármegyeszékhelyünk volt, várispánságát Szent István királyunk alapította még 1000 körül, ekkor épült fagerenda.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pozsony egyik legkorábbi magyar királyi vármegyeszékhelyünk volt, várispánságát Szent István királyunk alapította még 1000 körül, ekkor épült fagerenda."— Előadás másolata:

1

2 Pozsony egyik legkorábbi magyar királyi vármegyeszékhelyünk volt, várispánságát Szent István királyunk alapította még 1000 körül, ekkor épült fagerenda vázas, földtöltéses vára. Nevét első ispánjáról, Posról kaphatta. A Pannonhalmi Apátság alapító okiratában, 1002-ben Poson néven írták. A Duna áttörése ősidők óta lakott vidék. A pozsonyi várhegyen már a kelták és a rómaiak is erődöt építettek. A kis Morva fejedelemség idején palánkvár és talán a római kövekből épült kis templom is állt a hegyen. Kis morva fejedelemség, s nem nagymorva birodalom, ahogy a pánszláv elméletek beállítják, hiszen csak a Dunától északra és a Garamtól nyugatra lévő területeket birtokolták a morvák, cca között, mint a frank birodalom vazallusai, hűbéresei. És nem szlovák, hiszen a szlovák nép csak a századokban kezdett kialakulni különböző a Magyar Királyság területén élő, részben a tatárjárás után betelepített vegyes népességből./ A kis morva fejedelemséget legkésőbb 902-ben elfoglalták honfoglaló őseink. Árpád magyarjai 907-ben sorsdöntő győzelmet arattak a magyarok megsemmisítésére érkező, hatalmas túlerőben a Duna mindkét partján felvonuló és a Dunán hajóhaddal is érkező egyesített frank, német seregek felett is az első pozsonyi csatában: Ettől fogva a magyar határ, a gyepű az Enns folyóig tolódott ki. / Innen ered a magyar népmesei szóhasználat: "túl az óperencián", Ober Enns./ Szent István királyunk a várispánság területén káptalanságot, esperességet is alapított, felépíttette a Szent Megváltó tiszteletére szentelt háromhajós bazilikát, melyet 1221-ben pápai engedéllyel elbontottak, s helyette a váron kívül, Váralján építettek új egyházat. A németek 1030-ban és 1042-ben is sikertelenül próbálták elfoglalni ben támadtak ismét hatalmas erőkkel, ekkor a hagyomány szerint Búvár Kund megfúrta a hajóikat, s ez a pozsonyi csata is magyar győzelemmel végződött. A mogyoródi csata, 1074 után Pozsonyban húzta meg magát Salamon király, miközben a győztesek, I. Béla királyunk fiai, Géza és és László, későbbi királyaink irányították az országot. A tatárok 1241-ben nem tudták elfoglalni. A cseh Ottokár kihasználva az ország tatárjárás utáni gyengeségét az 1270-es években többször is elfoglalta, míg végül a morvamezei csatában az egyesített osztrák-magyar csapatok, főként IV. László kun könnyűlovasságának köszönhetően legyőzték a cseheket. Pozsony kővára, a tatárjárás után épült ki, a IV. Béla idejében szokásos módon, erős lakótorony és külső várfalak. Ebből az időből maradt fenn a ma is látható délnyugati, ún. Korona-torony. A 13. századi várat a nagy várépítő Zsigmond királyunk nagyrészt elbontatta, s helyére építtette a 2 emeletes palotát. 3 saroktornyát és a 3. emeletet Mátyás király építtette.http://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsonyi_csata - A képeket és szöveget innen vettem ki.

3 A vár több kisebb ostromot is átvészelt a következő évszázadokban, elfoglalni csak Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tudta, aki az itt őrzött Szent Koronát is magával vitte Ecsedi várába ban Thököly kurucai harc nélkül vették birtokba. A Napóleoni háborúk idején kétszer megszállták a francia csapatok, második alkalommal ágyúzták is. Mohács után Pozsony vált fokozatosan a Magyar Királyság fővárosává, itt őrizték a magyar Szent Koronát, itt koronáztak 11 magyar királyt és 8 királynét, és itt ülésezett a magyar országgyűlés is 1867-ig, a kiegyezésig. Az Óváros első falait a tatárjárás után húzták fel, Zsigmond király alatt már kettős 8-10 m magas fal övezte, a falszorosban vizesárokkal. Ekkor 4 kapuja volt. Számos Árpádkori és középkori műemléke, templomok, épületek és a városfalak egy rövid szakasza is megmaradt, mivel a törökök sosem ostromolták sereggel. Pozsonyba az első bajor telepesek a 13. században érkeztek, majd a habsburg magyar királyok alatt erősen elnémetesedett. Trianon előtt német-magyar lakosságú város volt, 1910-ben német, magyar és csak szlovák lakosa volt. A Trianoni békediktátummal a mesterségesen létrehozott Csehszlovákia része lett. Népszavazást nem mertek tartani a Felvidéken sem, hiszen akkor egyértelműen Magyarországé maradt volna a Felvidék ban, miután a Károlyi kormány átkos hadügyminisztere Linder Béla lefegyverezte a határainkon kívül összeomlott frontokról hazatérő magyar katonákat, cseh légionáriusok támadták meg Pozsonyt. A soproni éves kadétiskolások még két hónapig védték a várost között a csehek és szlovákok szinte teljesen megszüntették a magyar és német oktatást, eltüntették a magyar múltra emlékeztető szobrokat és tömegesen telepítették be a szlovákokat ban a város egy része a Tiso féle német bábállam fővárosa lett, másik részét a német birodalomhoz csatolták. A II. világháború után a német és magyar lakosság nagyobb részét kitelepítették, elűzték. Az I. Benes dekrétum kihirdetése után, 1945 május 5-én a pozsonyi magyarok lakásaira szlovák katonák törtek, fél órát engedélyeztek csomagolásra, s mintegy magyart áthajtottak egy-egy bőrönddel a Duna hídon Ligetfaluba, ahol internáló táborba kerültek, embertelen körülmények közé. Ezt követték a Csehországba kényszermunkára hurcolások és a kitelepítések az egész Felvidékről, s az ún. lakosságcsere. A párizsi békeszerződés során Pozsonytól délre további 3 falut is megkapott Csehszlovákia, Horvátjárfalut, Oroszvárt és Dunacsúnt. Ligetfalut Pozsonyhoz csatolták és es lakótelepet építettek. Így ma Pozsony lakossága közel fő, melyből ben alig en vallották magukat magyarnak. A szlovákok szépen felújították a várat és az óvárost, de magyar feliratokat ne nagyon keressünk, az 1993-ban létrejött Szlovákiában a magyar és helyenként német emlékeket minden módon igyekeznek szlovákként beállítani. Gyuri 15/7/2010 Liszt-Rapszódia Nº2-Vázsonyi Bálint

4 A volt Grassalkovich kastély, 1760, jelenleg a szlovák köztársasági elnök rezidenciája

5 A gótikus Szent Márton templom, koronázó templom

6 Gótikus Szent Márton dóm, az 1221-ben épült Szent Megváltó templom helyén

7 Szent Márton templom. A torony tetején az aranyozott szent korona jelzi, itt koronázták a magyar királyokat és királynékat Mohács és a kiegyezés közötti időszakban.

8 A gótikus Szent Márton dóm, székesegyház, az 1221-ben épült

9 A Klarisszák temploma és kolostora eredetileg a cisztercita apácáknak épült a 13. században

10 A klarisszák eredetileg cisztercieknek épült templomának 34 m magas, külön alap nélküli tornya

11 Ferencesek kolostora és temploma

12 Ferencesek temploma, 1272-ben IV. ( kun ) László királyunk építtette

13 Ferencesek temploma

14 Ferencesek temploma, gótikus kápolna

15 Szent Istvánnak szentelt Kapucínus templom, 1717

16 Kapucinus utca

17 Református templom

18 Szent Miklós templom, 1664-ben épült a várnépek számára

19 Trinitárius templom, 1727, barokk

20 Klarisszák kolostora, most könyvtár és múzeum

21 Szent Salvator Jezsuita templom

22 A volt jezsuita kollégium bejárata

23 A volt jezsuita kollégium, 1635-ben építtette Pázmány Péter

24 Prímáspalota, 1781

25 Prímáspalota

26 A Zsigmond király idejében épült kettős városfal megmaradt részei

27 Az egykori Pálffy palota

28 A városárkon az Óvárosba vezető híd, Nepomuki Szent János és Mihály Arkangyal 1727-ben felalított barokk szobraival

29 Pozsony

30 Az 1972-ben épült híd és a Ligetfalu helyén épült lakótelep

31 Látkép Dévény felé

32 Óváros, Mária oszlop, 1675

33 Magyar címer a Mária oszlopon

34 Óváros

35 Óváros, Roland kút, 1572

36 Óváros

37

38


Letölteni ppt "Pozsony egyik legkorábbi magyar királyi vármegyeszékhelyünk volt, várispánságát Szent István királyunk alapította még 1000 körül, ekkor épült fagerenda."

Hasonló előadás


Google Hirdetések