Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szarvasmarha értékmérő tulajdonságai. Fogalom: A szarvasmarha értékmérő tulajdonsá- gai között azokat a minőségi (pl.: szín) és mennyiségi (pl.: élősúly)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szarvasmarha értékmérő tulajdonságai. Fogalom: A szarvasmarha értékmérő tulajdonsá- gai között azokat a minőségi (pl.: szín) és mennyiségi (pl.: élősúly)"— Előadás másolata:

1 A szarvasmarha értékmérő tulajdonságai

2 Fogalom: A szarvasmarha értékmérő tulajdonsá- gai között azokat a minőségi (pl.: szín) és mennyiségi (pl.: élősúly) tulajdonsá- gokat tartjuk számon, amelyek az állat hasznosítását, valamint termelését közvetlenül, vagy közvetve befolyá- solják.

3 Örökölhetőség jelentősége A jól öröklődő tulajdonságok esetében (h 2 >0,6) a szelekció eredményesen alkalmazható. A gyengén (h 2 <0,2) öröklődő tulajdonságoknál a környezeti tényezők javításával és a heterózis hatást kihasználó keresztezések alkalmazásával érhetjük el a kitűzött tenyészcél megközelítését.

4 A tulajdonságok örökölhetősége (h 2 ): szaporaság, termékenység

5 A tulajdonságok örökölhetősége (h 2 ): tejtermelő képesség

6 A tulajdonságok örökölhetősége (h 2 ): hústermelő képesség

7 Szaporodásbiológiai jellemzők

8 Néhány fontos szaporodásbiológiai jellemző

9 Termékenységi mutatók Vemhesülési %: vemhesült tehenek száma/termékenyített létszám * 100 Termékenyítési index: inszeminálások száma / vemhesülések száma Non return (NR) index: a termékenyítést követően hány % nem ivarzik vissza Ellési %: Ellések száma / év eleji tehénlétszám *100 Ellések száma / átlagos tehénlétszám *100 Bikák fertilitása: termékenyítések száma / vemhesült egyedek száma *100

10 Tejtermelő képesség

11 Tejtermelő képesség komponensei 1. Tejmennyiség Napi tejtermelés: 5-30 kg Maximális termelés időpontja az ellés után: 6 hét Laktációs tejtermelés: kg Laktáció időtartama: nap

12 2. Tej összetétele

13 3. Perzisztencia A tejtermelés kiegyenlítettsége a laktáció alatt Kifejezésére használhatjuk a perzisztencia értékszámot.

14 Perzisztencia értékszám= a havi próbafejések eredményét átlagoljuk és a kapott értéket a legmagasabb havi tejtermelés százalékában fejezzük ki. Átlagos napi tej, kg 13, 22, 20, 18, 17, 15, 13, 11, 11, 8 Átlag: 148/10=14,8 Legmagasabb havi tejtermelés: 22=100% 14,8=67,3 Perzisztencia értékszám=67,3 A perzisztencia értékszám 80 fölött jó; között közepes; 60 alatt gyenge.

15 Laktációs görbék Tej, kg Tejelő napok A tehén B tehén Két ellés közötti idő (vemhesség + szervíz periódus) Elapasztás

16 4. Fejési sebesség A tejleadás sebességének számszerűsítése: Átlagos fejési sebesség (a kifejt tej mennyiségének és a fejési időnek a hányadosa), az első 3-4 percben kifejt tej mennyisége (az összesen kifejt tej százalékában kifejezve), maximális fejési sebesség (mérés: Lacto Corder), pontozásos értékelés: 1-9 pont; az összesen kifejt tej százalékában kifejezve).

17 Tejleadási görbe szakaszai 1. Emelkedő szakasz: 0,5 perc 2. Egyenletes tejleadás szakasza: kb. 3 perc 3. Leszálló szakasz: kb. 1 perc 4. Vakfejési idő 5. Gépi utófejés: 1 perc 6. Főfejési idő: szakaszok

18 Tejleadási görbe (Lacto Corder, 0,2 kg/perc) Fejési idő, perc Kg/perc

19 Magyar tartka elsőborjas tehenek (n=186) fejhetősége (Húth, 2003) Tejmennyiség: 8,78 kg Maximális fejési sebesség: 2,62 kg/perc Átlagos fejési sebesség: 1,78 kg/perc A főfejés hossza: 4,91 perc Az egyenletes tejleadás hossza: 2,22 perc A leszálló szakasz hossza: 1,94 perc

20 A fejési sebesség változása a vörös tarka holstein-fríz fajta hatására a szimentáli fajtában Szimentáli: 2,54 kg/perc 1/8 vörös Hf: 2,62 1/4 vörös Hf: 2,71 1/2 vörös Hf: 2,81 3/4 vörös Hf: 2,86 7/8 vörös Hf: 2, ben: 2,61, 1992-ben: 2,74 forrás: Simmentaler Fleckvieh, 7/1993

21 5. Tőgy termelési részarány Az elülső tőgyfelek termelése az elülső és a hátulsó tőgyfelek termeléséhez képest (opt: 50-45%)

22 6. Tőgyküllemi jellemzők tőgyfüggesztés, tőgymélység, terjedelmesség, bimbó alakja és mérete, pigmentáltsága stb.,

23 Tejmennyiség kifejezésmódjai 1. Abszolút:  fejési átlag,  istálló átlag,  a laktációs hozam (elléstől az elapasztásig termelt tej),  az éves termelés (egy naptári év termelése),  az életteljesítmény (a kérdéses egyed élete során termelt tej összes mennyisége),  csonkalaktációs termelés (a 240 napnál kevesebb tejelő napra elszámolt termelési eredmény),  egy takarmányozási napra jutó tejtermelés,  egy életnapra jutó termelés.

24 Tejmennyiség kifejezésmódjai 2. Relatív: Tejtermelését (életteljesítmény, 4 %- zsírtartalomra korrigált éves, vagy laktációs tejmennyiség) az élősúlyhoz viszonyítjuk RÉTI (relatív életteljesítmény testtömeg index). RÉTI= (100*életteljesítmény FCM kg/életnapok száma)/átlagos testtömeg. (FCM érték= tej kg*0,4+tejzsír*15)

25 Hústermelő képesség

26 Kiváló farizmoltság oldalról (Kép: Tőzsér J.)

27 A szarvasmarha hústermelő képességének komponensei I. Hizodalmasság (Tömeggyarapodás, tömegtermelés) Tömeggyarapodás Hizlalás alatti Életnapi Fajlagos takarmány értékesítés Takarmány értéke- sítési % Metabolizálható fehérje Növekedés és fej- lődés jellege Koránérő Későnérő

28 A szarvasmarha hústermelő képességének komponensei II. Húsformák (Élő minősítés) Húsarányok Pecsenyehús Leveshús Pisztolycomb Hústeltség Faggyúlerakódás Csontméretek

29 A szarvasmarha hústermelő képességének komponensei III. Vágóérték (carcass minősítés) Vágótömeg csontoshús belsőségek bőr Százalékos hús, faggyú, és csont arány Húsminőség Szín, márványo- zottság Érettség, omlósság Íz és zamat Kémiai összetétel Víz %Zsír%Fehérje%Ásv. anyag%

30 Kondíciópontozás, USA-rendszer 3 pont, sovány (kép: Domokos Z.)

31 Kondíciópontozás, USA-rendszer 6 pont, közepes (Kép: Domokos Z.)

32 Kondíciópontozás, USA-rendszer 9 pont, nagyon kövér (Kép: Domokos Z.)

33 A hústermelő-képesség fontosabb jellemzői 1. Növekedési kapacitás: kapacitás = intenzitás  tartam (k = i  t) 2. Életnapra jutó súlygyarapodás: (kg/nap, g/nap) befejező súly (kg) - születési súly (kg) életkor (nap)

34 3.Életnapra jutó testtömegtermelés (kg/nap), befejező súly (kg) életkor (nap) 4. Hizlalás (nevelés) alatti súlytermelés hizlalás végi súly (kg)- hizlalás kezdeti súly (kg) hizlalási napok száma

35 napra korrigált borjúválasztási súly (kg/nap) KBs 205 = választási súly (kg) - születési súly (kg) x születési súly (kg) választási kor (nap)

36 és 420 napra korrigált súly (kg) KS 365 = (STV alatti súlygyarapodás (g/nap)  160) napra korrigált súly KS 420 = (STV alatti súlygyarapodás (g/nap)  215) napra korrigált súly

37 Hasított féltestek

38 Az EUROP minőségi kategóriák

39 400 kg-os hasított súlyú (U3) charolais tehén vágási jellemzői Üres élősúly: 740 kg Meleg hasított felek súlya: 408 kg Hideg hasított felek súlya: 400 kg Hasított felek érés után: 396 kg Értékesíthető nettó húsmenny.: 269 kg Szállítási veszteség: 4% Párolgási veszteség: 2% Vágási %: 54% Érési veszteség: 1% Gyorsan főzhető húsok: 150 kg (nettó súly 56%-a) Lassan főzhető húsok: 119 kg (nettó súly 44%-a) Hús arány: 68% Csont arány: 16% Faggyú arány: 11% Hulladék: 5%

40 A vágóértéket kifejező mutatók (alapparaméterek)

41 I. osztályú marhahúsok vagy hirtelen sütésre alkalmas pecsenyehúsok (steak):  bélszín,  rostélyos,  hosszú felsál,  gömbölyű felsál,  fehérpecsenye.

42 II. osztályú marhahúsok vagy leveshúsok:  fartő,  csípőfartő,  lapocka,  oldallapocka,  puha hátszín,  csontos oldalas,  szegy.

43 III. osztályú marhahúsok (gulyáshúsok) :  tarja,  nyak,  szegy,  lábszárhús.

44 A marha részeinek aránya a vágott test százalékában, I.

45 A marha részeinek aránya a vágott test százalékában, II.

46 A kereskedelmi bontás

47 Eladásra kész comb

48 A vágóértéket meghatározó tulajdonságok kívánatos szintjei hízóbikákon

49 Temperamentum

50 A temperamentum örökölhetősége Eléggé változó (0,27 - 0,48) a szarvasmarha fajban (Stricklin et al., 1980; Oikawa et al., 1989). Burrow (1997) ún. kötetlen, ill. az ún. kötött tesztekben 0,36 és 0,23 között volt.

51 A temperamentum kimutatható kapcsolatban van más értékmérő tulajdonsággal pl. növekedés, tejtermelés, fertilitás, vágóérték és húsminőség, valamint a parazitákkal szembeni ellenálló képesség (Burrow 1977).


Letölteni ppt "A szarvasmarha értékmérő tulajdonságai. Fogalom: A szarvasmarha értékmérő tulajdonsá- gai között azokat a minőségi (pl.: szín) és mennyiségi (pl.: élősúly)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések