A fejlődésközpontú didaktika alapjai

Az előadások a következő témára: "A fejlődésközpontú didaktika alapjai"— Előadás másolata:

1 A fejlődésközpontú didaktika alapjai
Dr. Schiffer Csilla

2 A kognitív fejlődés alapja
piaget: Leontyev, Vigotszkij, Galperin: (a tanulási folyamat konstruktivista megközelítése) TEVÉKENYSÉG = interakció ember – fizikai környezete között tanulási képességek az egyén fejlettségi szintjétől függnek 1 kognitív fejlődés 2. tanulás (orosz kultúrtörténeti iskola) Interakció = kezdettől szociálisan meghatározott Az interakciók oka és következménye a BESZÉD a tanulásból fejlődés lehet, de folyamatai nem egyeznek meg a tanuláséval, hanem a „következő fejlődési zónában” követik azt 1. tanulás, 2. fejlődés

3 gyökere kultúrtörténeti iskola tevékenységelmélete – Behindertenpädagogik (Jantzen) (defektusorientációról elmozdulás a kompetenciaorientáció felé) általános képzési koncepció (Klafki) e két koncepció ma neveléstudományi szintézist alkot, amely az integráció mint reformpedagógiai koncepció nevében megpróbálja meghaladni a szegregáló nevelést és átvezetni azt az inkluzív pedagógia területére (mindenki óvodája, mindenki iskolája)

4 A tanulás aktív folyamat, kapcsolódás a világhoz és más emberekhez,
az ember és a világ viszonyáról szól, együttműködésen alapul, a megismeréselmélet alapján: dialektikus természetű (Feuser, 2008)

5 Együttnevelés lényege
„Minden tanuló egymással együttműködve a mindenkori fejlettségi szintjén pillanatnyi észlelési, gondolkodási és cselekvési kompetenciáihoz mérten egy „közös tárggyal és tárgyon” (projekt, terv, tartalom, téma) játszik, tanul és dolgozik.” (Feuser, 1993, 8.)

6 Tartalmi és módszertani konzekvenciák
Cél: következő fejlődési szint (Vigotszkij) „az ember hozzákapcsolódik a dolgokhoz az emberek által és az emberekhez a dolgok által – a közös együttműködésben” (Feuser, 2008, 152)

7 kooperáció kölcsönös kommunikáció, interaktív folyamat,
alapvető értelemben párbeszéd, amely mindig egy harmadik dologra vonatkozik

8 A „közös tárgy” „Nem: az eszközök összefoglaló elnevezése, amelyek végül a tanuló kezében tanulási eszközzé válnak, a klafki-i képzéselmélet „elemi” és „alapvető” értelmében sőt a világ objektum- és egyúttal szubjektumkategóriájaként értelmezve a dolgok és a megfigyelhető jelenségek mögött álló és azokat létrehozó centrális „folyamat.” (Feuser)

9 Együttnevelés elvei Regionalizáció elve (lakóhelyen)
Decentralizálás elve (osztályban) Kompetenciatranszfer elve (teamben) Integrált terápiák elve (csoporttal együtt)

10 nem individualizált tantervet vár el,
hanem individualizálást a projektekben és a projektorientált, nyitott, céldifferenciált tanulás formáiban Minden gyermek bekapcsolódhasson a történésekbe Mindenki cselekedete hatással legyen másokra, és függjenek egymástól, jelentős legyen Minden tanuló kompetensnek, a közösség számára fontosnak érezhesse magát