Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„EGYSZERRE EGYETEMES ÉS SZÉKELY MÉRTÉK TAMÁSI ÁRON NEVE” (SÜTŐ ANDRÁS)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„EGYSZERRE EGYETEMES ÉS SZÉKELY MÉRTÉK TAMÁSI ÁRON NEVE” (SÜTŐ ANDRÁS)"— Előadás másolata:

1 „EGYSZERRE EGYETEMES ÉS SZÉKELY MÉRTÉK TAMÁSI ÁRON NEVE” (SÜTŐ ANDRÁS)

2 TAMÁSI ÁRON: IDŐSZERŰ ÍRÓI VALLOMÁS
„Az európaiság számomra, az író és a szellemi ember számára, semmi egyéb, mint érték és szellemi magatartás. Az értéket mindenekelőtt a művészi forma adja meg, a szellemi magatartást a nemes mondanivaló. De nem ismerem el a forma művészi értékét nemes mondanivaló nélkül, és a mondanivalót nem ismerem el nemesnek a forma művészi értéke nélkül. Együtt állnak, vagy együtt buknak. Az alkotásnak ez a színvonalas összhangja az európaiság.”

3 SZÜLŐHÁZA ÉS SÍRHELYE

4 SÜTŐ ANDRÁS: „Áron hazajövetele éppoly ábeli volt, akár ama csíkcsicsói legényke kalandos indulása. Farkaslaka – Lupenibe címzett koporsóját nagy kerülő után Lupény nevezetű bánya-városkából kellett hazafelé téríteni.” „ S emlékszem, szinte bevérzett a szemünk a nagy villámlástól, amely Tamási Áron temetésén az ámenre érkezett.”

5 ÁBEL A RENGETEGBEN Tamási mindmáig legnépszerűbb regénye az Ábel-trilógia : Ábel a rengetegben; Ábel az országban; Ábel Amerikában (1932 – 1934); A trilógia legsikerültebb darabja az első kötet. A regény műfaji besorolása problémát okozott, de Babits álláspontját a legtöbb kritikus elfogadta;

6 TAMÁSI SAJÁT „MŰFAJA” „(…) ő a sok-sok villanás embere. S ahogy az évek folyamán lassankint kialakította a saját műfaját, az nem a novella lett. De nem is a regény, a mai irodalmunkban megszokott építményes és cselekményes értelemben, ahogy a regény valami hosszú novellához, vagy elbeszéléssé szélesített drámához hasonlít. Inkább az a fajta, amit régebben pikareszknek neveztek; kalandok csillogó sorozata, egy hős napjaink időfonalán. (…) Don Quijote, Robinson (…) A Tamási-féle azonban nem ezek utóda, és semmi köze az irodalomtörténethez. Ha van példaképe és mintája, mely kialakulását megkönnyítette, akkor az csak az emberi fantázia ősi és naiv pikareszkje: a népmese.” (Babits Mihály)

7 REGÉNYTÍPUS MESE-REGÉNY
Mint a mesebeli legényke, úgy indul Ábel világgá; Próbák során megállja a helyét, győztesként tér haza; PIKARESZK Izgalmas kalandokban van része; Furfangos kópéként vágja ki magát a nehéz helyzetekből; BEAVATÁS - TÖRTÉNET Az otthon biztonságából az „életbe” vettetik; Próbáknak vetik alá, de vannak „beavatói”; legyőzi félelmeit: felnőtté avatódik; TÁRSA-DALMI REGÉNY Hiteles képet fest a Trianon utáni székely falusi emberek életéről, sorsáról; falusi életkép (zsáner); Szegénységben és kisebbségi léthelyzetben a megmaradást, életakarást példázza; MITIKUS REGÉNY Bibliai utalások és szimbólumok által valósul meg a keresztény ethosz, mint vezérelv; Népi- és kultúrtörténeti toposzok, archetípusok: erdő=labirintus, emberek vadjai , rabló, sas,;

8 CÍM ÉS TARTALOM KAPCSOLATA
Metaforikus cím: „- Azért – feleltem, hogy megkeressük a testvéremet, Káint, aki okozza, nekünk Ábeleknek, a rosszat.” „ … elmentem az édesanyám sírjához, s ott a sírhantnál megfogadtam, hogy a szegények és az elnyomottak zászlaját fogom hordozni, bármerre vezéreljen is az utam.”

9 A HUMOR KÉT ÁRNYALATA CSALÁDI „Az első a család és a falusi közösség bensőséges bizalmának a kifejezője. Kedves kötődés, sohasem bántó, de mindig lényeget csiklandozó, tréfás birkó-zás a felülkerekedés öröméért, szürke hétköznapok vigasza, keserű megpróbál-tatások méze, felhőt bontó napsugár. TÁRSADALMI Társadalmi humora merőben más termé-szetű: védekező támadás és támadó vé-dekezés a „felső világ” ellenében, a győ-zelemre hivatott, de igazától megfosztott nép emberi fölénye nyilatkozik meg ben-ne. Jelképes győzelmek sorozata ez a tár-sadalmi humor.” (Féja Géza)

10 KOMPOZÍCIÓ Mozaikszerűen, epizódokból építkezik, mindenik akár önálló történetként is megállja a helyét; Az egymást követő epizódok sorozatának kettős szervezőelve az ismétlődés és az ellenpontozás. Minden új helyzet – miközben valóságos és jelképes is – a rengetegbe is bevonuló társadalomnak egy-egy olyan jelenségével (pénz, hatalom, könyv, fegyver, törvény, csalás) és ellentmondásával (tőke mun-ka; hatalom kiszolgáltatottság) ismerteti meg, amelyekkel szemben Ábelnek többnyire védekeznie kell.

11 TÉR- ÉS ÉRTÉKSZERKEZET: A TÉR EGYRE TÁGUL, A MORÁLIS ÉRTÉKEK APADNAK;
AMERIKA NAGY-VÁROS RENGE-TEG AZ OTTHON LELKETLEN-SÉG, RABSÁG IDEGENSÉG, RÉSZVÉTLEN-SÉG MAGÁNY, IGAZSÁG-TALANSÁG BIZTONSÁG, OTTHONOS-SÁG, BENSŐ-SÉGES MELEG

12 TÉRHASZNÁLAT NYÍLT TÉR: AZ ERDŐ ZÁRT TÉR: A HÁZ
Ábel az erdőben a teret úgy használja, mintha már évek óta ismerte volna = otthonteremtés; Az erdő, a tisztás, az égbolt, a csillagok = biztonságos békés nyugalom, szabadság-érzet; A ház melletti óriás bükkfa = jel (tájékozódási pont) és rejtekhely (fegyvert, élelmet, pénzt rejt odvában Ábel); A közeli fenyő = a zászló helye, a visszanyert szabadság és a szimbolikus győzelem helye; ZÁRT TÉR: A HÁZ Ábel birtokba veszi (átrendezi apja után) = tulajdonosként él benne; Surgyélán kiközösíti = igazságtalanság; Felnőttek jelenlétében a ház belső tere a társadalmi- és generációs viszonyokat jelző hely: vendégek az asztal mellett, belül, az apa az ajtó mellett széken ülnek, Ábel a kályha melletti csutakon;

13 TÉRVÁLTOZÁSOK ÉS BEAVATÁS
Ábel beavatásának első fázisa a rengetegbe vettetésével kezdődik : elvállalja és ellátja az erdőpásztori állást; A beavatás nehezebbik részét a két banditával való megküzdés képezi, amikor a túlélésért minden találékonyságát, bátorságát, humorát be kell vetnie hargitai magányában; Kimozdulásai a rengetegből, látogatásai Szere-dában és Csíksomlyón jelzik a beavatás végét, a felnőtté válást, betagolódását a társadalomba; Megkezdődik vándorútja az emberi világban;

14 ÁBEL KÍNZÓ KÉRDÉSEI „Hát hol van az igazság? – kérdeztem tűnődve… - A tejben, aki ahhoz pártol, aki leghamarabb megissza? A kecskében, akit bárki megfejhet? Bolha kutyámban, aki nem ugathatja meg azt, akit ugatásra érdemesnek talál?! A fekete bombában, aki a tolvajt és a megváltó embert egyformán szaggatja széjjel? Fuszulánban, aki csal és mégis megmenekül?! Az igazgatóban, aki olcsó pénzen embereket tud megvenni, hogy azok sok mindent elvégezzenek, amit neki kéne elvégezni? Vagy az édesanyámban, aki engemet szült s nem egy királyfiút?!” „(…) az igazság is széjjel van szórva, amiként az emberiség a földkerekségén.” „ Mi végre vagyunk a világban?” Ezekre keres választ, ez a nyugtalanság űzi egyre távolabb otthonától, hogy majd oda térjen vissza.

15 IDŐKEZELÉS Háromfajta idővel dolgozik az író:
A történetmondás, azaz a főszereplő narrátor emlékideje; A cselekmény ideje; Ábel rengetegbeli emlékidézéseinek ideje = a narrátor emlékezik arra, hogy emlékezett régebbi időkre; Ábel két féle időben él: A külső idő órái, napjai: Ebből az első 6 nap idejének ábrázolása részletező; Ábel otthonteremtő cselekvései tagolják ; Innen összefolynak napok és órák, emberek érkezései tagolják az időt; 2. A belső idő, a szubjektív módon megélt idő, mikor Ábel észre sem veszi múlását, vagy szenved lassúságától;

16 STÍLUS ÉS TARTALOM SütőAndrás:
„poézisban megformálódó, de mégis társadalmilag indukált szükségszerűségek szülik stiláris és műfaji újításait;” „a nyelvben és stílusban megjelenő új kivirágzás nem csupán a teremtő szellem szabad és ‘elmés’ játéka, hanem sorsvállalás és sorsértelmezés, amely a méltó emberi létfeltételek történelmi hiányából fakaszt irodalmat;”

17 ELŐKÉPEK REMITOLOGIZÁCIÓ, ÚJ PRÓZAPOÉTIKAI SZERKEZET
Ábel „csodálatos apró Sancho Panza” (Bálint György) Ábel a legderűsebb néphősünk, az átvészelő nép hőse, aki embersége csorbulása nélkül állja a megpróbálta-tásokat (Dávid Gyula) A perifériák, a szociálisan alávetett, peremhelyzetű, de gazdag néphagyománnyal rendelkező „világok” irodal-mában keletkeztek az egye-temes irodalmat máig formáló értékek: Asturias. A zöld pápa Arguedas, Mély folyók Csingiz Ajtmatov, A versenyló halála Garcia Márquez, Száz év magány Pablo Neruda versei Alejo Carpentier, Jorge Amado Velük körülbelül azonos idő- ben, stílusban és szinten újitott Tamási Áron;

18 FARKAS ÁRPÁD: TAMÁSI ÁRON
Kötelet font sárból, szivárványból, erdők, legelők csöndjéből, patakok morajából, jó erős kötelet, ezerszín suhogót, s Farkaslaka fölött egyik végét földobta a mennybe, Durumót elküldte faláska pálinkáért, s amíg az oda volt, kilendült kelettől nyugatig, fanyarkás mosollyal lengett Óceántól Indiákig, légörvényt költött útjában, fölrebbentek mezők, erdőségek, házak, s új, mesebeli alakzatokká ismét összeálltak, mert ahol legközelebb volt az éghez, szerettei földjén, nagyot dobbantott mindig. Aztán egyszer csak fönnmaradt egy felhőn, ezernyi színből font kötele fordított, homorú szivárványként ragyogja be a tájat s fekszik ő állára könyökölve, hogyha fellegek árnya tévedne faluja fölé, elfújja. Hát, istenem -

19 IRODALOMJEGYZÉK Nagy Sándorné: Tamási Áron – „a folklor utolsó irodalmi nagykövete”, in Magyar irodalom XII. osztály számára, gépelt kurzus,Barót, 1995, o. Sütő András: Ábel kacagása és szomorúsága, korunk.org/letoltlapok/zf_Korunk1968.juliuspdf, o Jánosi Zoltán: „Seb és koszorú”. Tamási Áron portréja Sütő András esszéiben,in https://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:1KwBwKw9MYwJ:epa.oszk.hu/0130… Flora Beáta – Ravasz Tímea: Tér és idő vizsgálata Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényében, in https://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:3Thf6-OnvZUJ:magyarfora.files.wordpress.com./2010/11/floraravasz_irodalom.doc+ábel+jellemzése&hl=hu&pid=bl&scrid=A

20 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "„EGYSZERRE EGYETEMES ÉS SZÉKELY MÉRTÉK TAMÁSI ÁRON NEVE” (SÜTŐ ANDRÁS)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések