Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A véleménynyilvánítás szabadsága. A szólás- és a sajtószabadság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A véleménynyilvánítás szabadsága. A szólás- és a sajtószabadság."— Előadás másolata:

1 A véleménynyilvánítás szabadsága. A szólás- és a sajtószabadság

2

3 Az előadás struktúrája I. A VSZ ELVI MEGALAPOZÁSA véleményszabadság – mi végre? II. A VSZ AZ ALAPJOGOK RENDSZERÉBEN a védett jogok köre – a kommunikációs jogcsoport III. A VÉDELEM TÁRGYA védendő vélemények IV. A VSZ VÉDELME és HATÁRAI a korlátozás rendszere legitim korlátok, alkotmányos követelmények közszereplők bírálhatósága V. A SAJTÓSZABADSÁG SPECIÁLIS VONÁSAI alkotmányos követelmények a hatályos szabályozás körvonalai

4 ELVI MEGALAPOZÁS

5 MI VÉGRE VÉDELMEZZÜK? - a védelem igazolása - I. Mindenki azt mondhassa, amit akar…  önkifejezés szabadsága >> INDIVIDUÁLIS-LIBERÁLIS ELMÉLET << II. Demokrácia, népszuverenitás megnyilvánulása, a közjó védelme  a közügyek szabad megvitatásának feltétele >> DEMOKRATIKUS / INSTRUMENTÁLIS ELMÉLET <<

6 VÉLEMÉNYEK PIACA DEMOKRATIKUS ELMÉLETAZ ÖNKIFEJEZÉS SZABADSÁGA

7 A VÉLEMÉNYSZABADSÁG AZ ALAPJOGOK RENDSZERÉBEN

8 A védelem jellege Önkifejezés szabadsága mint ALANYI JOG Demokr. közvélemény kialakulásának védelme mint INTÉZMÉNYVÉDELMI KÖTELEZETTSÉG >> nélkülözhetetlen a demokratikus többségi döntéshozatal eredményeinek elfogadásához > nélkülözhetetlen a demokratikus többségi döntéshozatal eredményeinek elfogadásához << részvételi jog

9 A védett jogok köre Kommunikációs szabadságjogok ANYAJOGA Kommunikációs jogegyüttes: 1.Szólás- és sajtószabadság 2.Információszabadság 3.Művészi, irodalmi alkotás/terjesztés szabadsága 4.Tudományos élet szabadsága, tanszabadság 5.Lelkiismereti és vallásszabadság 6.Egyesülési és gyülekezési jog 7.Gondolatszabadság

10 Funkció  fokozott védelem Képzeletbeli hierarchia II. fokán Élethez és emberi méltósághoz való jog Véleménynyilvánítás szabadsága KORLÁTOK MEGSZORÍTÓAN ÉRTELMEZENDŐK!

11 A VÉDELEM TÁRGYA

12 A VÉLEMÉNY A KÖZLÉS (és hallgatás) SZABADSÁGA: Mindenfajta közlés értékítélet értékítélet egyaránt tényállítás tényállítás DE DIFFERENCIÁLT védelem Értékítélet: teljes, politikai szólás: kvázi abszolút védelem Tényállítás: nem védett: becsületsértő tudatosan hamis közlésTARTALOMSEMLEGESSÉG

13 értékítélet ~ tényállítás bizonytalan mezsgye a gyakorlat tükrében Félix Péter vs. Székely Tamás A Füstirtók Alapítvány lobbistája ellen a volt egészségügyi miniszter, Székely Tamás tett feljelentést, amiért őt a lobbista (későbbi vádlott) minisztérium előtt hangosbeszélőn hazugnak, hazaárulónak, a legimpotensebb miniszternek, tárcáját pedig a legkorruptabb minisztériumnak nevezte.

14 értékítélet ~ tényállítás bizonytalan mezsgye a gyakorlat tükrében Félix Péter vs. Székely Tamás A Füstirtók Alapítvány lobbistája ellen a volt egészségügyi miniszter, Székely Tamás tett feljelentést, amiért őt a lobbista (későbbi vádlott) minisztérium előtt hangosbeszélőn hazugnak, hazaárulónak, a legimpotensebb miniszternek, tárcáját pedig a legkorruptabb minisztériumnak nevezte.

15 értékítélet ~ tényállítás bizonytalan mezsgye a gyakorlat tükrében Félix Péter vs. Székely Tamás A Füstirtók Alapítvány lobbistája ellen a volt egészségügyi miniszter, Székely Tamás tett feljelentést, amiért őt a lobbista (későbbi vádlott) minisztérium előtt hangosbeszélőn hazugnak, hazaárulónak, a legimpotensebb miniszternek, tárcáját pedig a legkorruptabb minisztériumnak nevezte. I. fok: BŰNÖS (rágalmazás): bűncselekmény elkövetésére vonatkozó tényállítás II. fok: NEM BŰNÖS: kijelentés = bírálat, értékítélet (a szavak köznapi és jogi használata különbözik)

16 értékítélet ~ tényállítás bizonytalan mezsgye a gyakorlat tükrében Félix Péter vs. Székely Tamás A Füstirtók Alapítvány lobbistája ellen a volt egészségügyi miniszter, Székely Tamás tett feljelentést, amiért őt a lobbista (későbbi vádlott) minisztérium előtt hangosbeszélőn hazugnak, hazaárulónak, a legimpotensebb miniszternek, tárcáját pedig a legkorruptabb minisztériumnak nevezte. I. fok: BŰNÖS (rágalmazás): bűncselekmény elkövetésére vonatkozó tényállítás II. fok: NEM BŰNÖS: a kijelentés = bírálat, értékítélet (a szavak köznapi és jogi használata különbözik)

17 A VÉLEMÉNYSZABADSÁG HATÁRAI

18 Korlátozhatóság FELELŐSSÉGGEL gyakorolandó, DE TARTALOMSEMLEGESSÉG (érték- és igazságtartalomtól független védelem) CSAK KÜLSŐ KORLÁTOK (mások jogai és védendő alkotmányos érdekek) Tartalomsemlegesség csak főszabály, a Btk. és az AB „kilengései” is áttörik.

19 Külső korlátok az állam érdekei (vö. államtitok) a társadalom egészének érdekei (közérdekű klauzulák) (vö. köznyugalom – rémhírterjesztés, nemzeti jelképek védelme; közerkölcs – pornográf felvételek; közegészség – alkohol- és dohánytermék tilalma) a társadalom egyes csoportjainak az érdekei (vö. gyűlöletbeszéd) az emberi méltóság, a magánszféra védelme, mások személyiségi jogai (rágalmazás, becsületsértés, jó hírnév megsértése, DE vö. AB - közszereplők bírálhatósága)

20 Közszereplők bírálhatósága  Közszereplő politikusok  Közhatalom-gyakorlók  ”Celebek” szűkebb alkotmányosan védett magánszférájuk szűkebb az alkotmányosan nem büntethető véleménynyilvánítás köre tágabb, mint más személyeknél [36/1994. (VI. 24.) AB hat.]

21 Becsületsértés, rágalmazás Lehet-e mondani, hogy a tokaji bor szar? „Tízből kilencszer a Kereskedőház valamely ezer forint alatti palackáron hozzáférhető terméke reprezentálja a világ legjobb borvidékét, a Magyar Nemzet Büszkeségét és Kincset a mi teljesen átlagosnak tűnő családi körünkben, minden borkulturális elvilágosító erőfeszítésem ellenére, és ettől sírni tudnék. Nem csak az íz miatt, pedig az is elég volna, simán, egy kiadós zokogáshoz: savanyú, buta eloxidált izék, rossz minőségű, mindenféle resztlikből összehordott alapanyag, szürkerothadás plusz egy kis szerencsi cukor, dohos hordók, hanem hogy itt tartunk még mindig, tizennyolc évvel a kommerszek után, magyarok százezrei isszák büszkén, sőt áhitattal a szart.” (Új Péter, Népszabadság, január 1.) Államilag támogatott kereskedőház ↔ újságíró Magyar büntető bíróságok: elítélték Új Pétert túlságosan sértő, lealacsonyító a szóhasználat Strasbourgi bíróság: Mo. ellen ítélt „a stílus a kommunikáció része, szabadon megválasztható”

22 Becsületsértés, rágalmazás Lehet-e mondani, hogy a tokaji bor szar? „Tízből kilencszer a Kereskedőház valamely ezer forint alatti palackáron hozzáférhető terméke reprezentálja a világ legjobb borvidékét, a Magyar Nemzet Büszkeségét és Kincset a mi teljesen átlagosnak tűnő családi körünkben, minden borkulturális elvilágosító erőfeszítésem ellenére, és ettől sírni tudnék. Nem csak az íz miatt, pedig az is elég volna, simán, egy kiadós zokogáshoz: savanyú, buta eloxidált izék, rossz minőségű, mindenféle resztlikből összehordott alapanyag, szürkerothadás plusz egy kis szerencsi cukor, dohos hordók, hanem hogy itt tartunk még mindig, tizennyolc évvel a kommerszek után, magyarok százezrei isszák büszkén, sőt áhitattal a szart.” (Új Péter, Népszabadság, január 1.) Államilag támogatott kereskedőház ↔ újságíró EEJB: CASE OF UJ v. HUNGARY (Application no /10)

23 Gyűlöletbeszéd = gyűlölet keltésére alkalmas kirekesztő, diszkrimináló beszéd Eltérő nemzeti mércék: USA ↔ Németország Mo: permanensen alkotmányossági viták kereszttüzében 30/1992. (V. 26.) AB határozat ALAPHATÁROZAT: 30/1992. (V. 26.) AB határozat

24

25 Gyűlöletre uszítás – gyalázkodás Btk. - k özösség elleni izgatás Btk-beli tényállásai kapcsán 269. § (1) Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzetet, valamely nemzetiséget, népet, felekezetet vagy fajt sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen pénzbüntetéssel büntetendő."cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy gyűlöletre uszítás (= jogellenes tettre hív fel, ami magában hordozza az erőszak bekövetkezésének veszélyét) gyalázkodás (= magyar nemzetet, nemzetiséget stb. sértő vagy lealacsonyító kifejezés használata) GYALÁZKODÁSI TESZT

26 GYB megnyilvánulásai a Btk.-ban I. Önkényuralmi jelképek használata 269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a) terjeszt; b) nagy nyilvánosság előtt használ; c) közszemlére tesz; ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő. 1.VAJNAI vs. Magyarország [Appl /06.] 2.FRATANOLO János vs. Magyarország [Appl 29459/10. ]

27 GYB megnyilvánulásai a Btk.-ban II. A nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása 269/C. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

28 Meghaladott gyakorlat? "Politikai kultúra és egészségesen reflektáló közvélemény csakis öntisztulással alakulhat ki. Aki tehát gyalázkodik, magát bélyegzi meg, s lesz a közvélemény szemében »gyalázkodó«... A gyalázkodásra bírálat kell, hogy feleljen." (30/1992. AB hat.) „…A demokratikus politikai kultúra vártnál lassúbb kialakulása miatt nincs ok [annak optimizmusát] feladni. A társadalom toleranciája visszahat bármiféle jog gyakorolhatóságára. szabad és működő társadalomban a szélsőséges, kirekesztő vélemény hangoztatása a társadalom alapjait és működőképességét nem veszélyezteti, ezzel szemben elutasításra vezet, így a kirekesztő szélsőséges nézeteinek hangoztatásával magát szorítja perifériára.” (95/2008. AB hat.(

29 AB: egyelőre megerősítések "Politikai kultúra és egészségesen reflektáló közvélemény csakis öntisztulással alakulhat ki. Aki tehát gyalázkodik, magát bélyegzi meg, s lesz a közvélemény szemében »gyalázkodó«... A gyalázkodásra bírálat kell, hogy feleljen." (30/1992. AB hat.) „…A demokratikus politikai kultúra vártnál lassúbb kialakulása miatt nincs ok [annak optimizmusát] feladni. A társadalom toleranciája visszahat bármiféle jog gyakorolhatóságára. szabad és működő társadalomban a szélsőséges, kirekesztő vélemény hangoztatása a társadalom alapjait és működőképességét nem veszélyezteti, ezzel szemben elutasításra vezet, így a kirekesztő szélsőséges nézeteinek hangoztatásával magát szorítja perifériára.” (95/2008. AB hat., lásd még 96/2008. AB hat.)

30 SAJTÓSZABADSÁG

31 = minden tömegkommunikációs médium szabadságára kiterjedő kommunikációs jog -Nyomtatott sajtó -Televízió, rádió -Internet, lekérhető tartalmak KITÜNTETETT VÉDELEM ↔ KETTŐS FUNCIÓ 1.Véleménynyilvánítás eszköze 2.Informálás eszköze véleményformálás

32 SAJTÓSZABADSÁG ~ SZÓLÁSSZABADSÁG Azonos korlátozási mércék?  NEM Alaphatározat: 37/1992. (VI. 10.) AB határozat „demokratikus közvélemény csak teljeskörű, tárgyilagos tájékoztatás alapján alakulhat ki” Intézményvédelmi oldal erősebb: TERJEDELEM ENNEK FÜGGVÉNYE

33 KIEGYENSÚLYOZOTT TÁJÉKOZTATÁS A sajtóorgánum jellemzőitől függ, hogyan teljesül-e e követelmény Különböző médiumok  más tartalom

34 SZABÁLYOZÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK 1.Erőforrások szűkössége? Frekvenciához és műsoridőhöz hozzáférés szabályozása 2.Közönségre gyakorolt hatás? Demokratikus közvélemény – politikai tartalmak Gyermekek fejlődése – szexuális, erőszakos tartalmak Fogyasztói érdekek – reklám 3.Tartalom feletti ellenőrzés lehetősége? Csak egy „gombnyomás” „foglyul ejtett közönség”

35 Közszolgálati és kereskedelmi média KÖZSZOLGÁLATI Tájékoztatásra, művelődésre elsősorban szolgál -Kiegyensúlyozottság (pluralizmus, semlegesség) -Szakszerűség Feltételezi: FÜGGETLENSÉG! KERESKEDELMI Változó kiegyensúlyozottság (frekvenciaszűkösség)  Pluralitás megvalósul: állam tartózkodjon  Tömeghatás, gyermekvédelem: legitim tartalomszabályozás

36 BEAVATKOZÁSI SKÁLA 1.Internet 2.Nyomtatott sajtó 3.Kereskedelmi 4.Közszolgálati

37 HATÁLYOS SZABÁLYOZÁS Új törvények: évi CIV. tv. a sajtószabadságról és a mádiatartalmak alapvető szabályairól (Smtv. „médiaalkotmány”) évi CLXXXV. tv. a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról (médiatörvény) + 165/2011. AB határozat

38 Szabályozás vs. alkotmányos követelmények 1. AB: KORLÁTOZÁSNAK MÉDIASPECIFIKUSNAK KELL LENNIE  Smtv.: monolitikus – minden médiatartalomra vonatkozik 2. AB: TARTALOMSEMLEGESSÉG  állami szerepvállalás, tartalomszabályozás (az emberi méltóság, emberi jogok, a nyilatkozatot adó jogai, magánszféra, gyermekek védelme, alkotmányos rend tiszteletben tartása, gyűlöletbeszéd tiltása) 3. AB: SAJTÓTERMÉK SZABAD ALAPÍTÁS ALANYI JOGA  Feltétel: hatósági nyilvántartásba vétel (engedélyezés-szerű) AB: nem előzetes korlátozás

39 165/2011. AB határozat szükségesség – (arányosság) 1. AB: KORLÁTOZÁSNAK MÉDIASPECIFIKUSNAK KELL LENNIE  Smtv.: monolitikus – minden médiatartalomra (sajtótermék, médiaszolg.) vonatkozik 2. AB: TARTALOMSEMLEGESSÉG  állami szerepvállalás, tartalomszabályozás (az emberi méltóság, emberi jogok, a nyilatkozatot adó jogai, magánszféra, gyermekek védelme, alkotmányos rend tiszteletben tartása, gyűlöletbeszéd tiltása) 3. AB: SAJTÓTERMÉK SZABAD ALAPÍTÁS ALANYI JOGA  Feltétel: hatósági nyilvántartásba vétel (engedélyezés-szerű) AB: nem előzetes korlátozás

40 Új szervezetrendszer (2010 -) Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) NMHH Médiatanácsa Közszolgálati Közalapítvány és Kuratórium AB: „Az "állami szervektől való szabadság" követelménye a törvényhozással és a kormánnyal szemben egyaránt fennáll, egyikük sem juthat a hírszolgáltatás tartalmát befolyásolni képes szervezetben meghatározó befolyáshoz, ahogy egyébként politikai pártok, érdekképviseleti szervezetek befolyása sem lehet meghatározó.” [61/1995. (X. 6.) AB hat.]  Jelölési és választási szabályok nem zárják ki ennek lehetőségét


Letölteni ppt "A véleménynyilvánítás szabadsága. A szólás- és a sajtószabadság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések