A mediterrán diéta alkalmazása, mint az energiaegyensúly megtartásának lehetősége Dr. Szabó Judit.

Az előadások a következő témára: "A mediterrán diéta alkalmazása, mint az energiaegyensúly megtartásának lehetősége Dr. Szabó Judit."— Előadás másolata:

1 A mediterrán diéta alkalmazása, mint az energiaegyensúly megtartásának lehetősége
Dr. Szabó Judit

2 Brilliant-Savarin Francia gasztronómus
„A világegyetem: élet nélkül semmi sem volna, s minden, ami él, táplálkozik.” Brilliant-Savarin Francia gasztronómus

3 Tápanyagok csoportosítása
Alaptápanyagok Fehérjék, zsírok és zsírszerű anyagok, szénhidrátok 2. Kiegészítő tápanyagok Vitaminok, ásványi anyagok (makro-, mikro-, és nyomelemek) 3. Kísérő tápanyagok Élelmi rostok, enzimek, hormonok, íz-, illat-, aromaanyagok 4. VÍÍÍÍÍÍZ

4 Fehérjék Alapvető építőanyagok sejttől az egész szervezetig (testépítés, integritás, sejtfal, izomrost, kültakaró) Egyénre jellemző immunológiai tulajdonsággal bírnak Enzimek, immunanyagok (IgA), hormonok felépítésében vesznek részt A víz megkötése, szállítása Tápanyagok, anyagcseretermékek szállítása (pl. oxigén: hemoglobin, idegműködés: neuropeptidek) Energiatartalom: 4,1 Kcal(17,2 kJ)/g, de csak ha nincs elegendő energia Az élelmiszerek szerkezetét alakítják ki és ízüket, illatukat is befolyásolják

5 Lipidek I. Energiaszolgáltatás 9,3 kcal,(38,9 kJ)/g
A fölös energiát raktározza zsírraktárakban. (bőr alatt, testüregben) Mechanikusan védik a belső szerveket Bőr alatti zsír hőszigeteli a szervezetet Vitaminok oldószere Sejtfalépítő (glükolipidek, koleszterin) Többszörösen telítetlen zsírsavak a szöveti hormonok (prosztanoidok) építőanyagai (gyomornedv elv., méh összehúzódás, véralvadás, érfalak rugalmassága Foszfatidok, polién zsírsavak az agyban szívben, májban találhatók és játszanak ott szerepet

6 Lipidek II. Tartós jóllakottság érzetet keltenek
Fűszerek szín-, és aromaanyagainak oldószere Különös jelentősége van egyes rövid láncú zsírsavaknak (antikarcinogén), és a polién EPA és DHA-nak (érfalak rugalmassága) Konjugált linolsav (zsírfogyasztó hatás, antioxidáns, antikarcinogén) Olajsav (normális HDL-LDL arány kialakítása) Linolsav, linolénsav esszenciális Állomány, szín, íz befolyásoló Olvadáspont és emulgeáltság az emészthetőséget befolyásolja A TRANSZ-ZSÍRSAVAK (AMELYEK A NORMÁL SZERKEZETŰ ZSÍRSAVAK TÉRBELI IZOMERJEI) EGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZATOT REJTENEK.

7 Szénhidrátok A cukrok szerepe kiemelkedő. Triózok: biokémiai anyagcserében nélkülözhetetlenek, pentóz: ribonukleinsav egyik alkotórésze (DE A COKROK TÚLZOTT FOGYASZTÁSA KÁROS!) Fontos energiaforrások (gyorsan szívódnak föl) 4,3 kcal (17,1 KJ/g) Cukorraktárak: glükogén (tartalék energia) Poliszacharidok a kötő- és támasztószövetek részei Védekezés, immunfolyamatok: mukopoliszacharidok (nyál, nyálkahártya váladékok) Részei a vércsoportokat meghatározó anyagoknak Az agy alaptápanyaga a glükóz (napi min. 120 g szénhidrát) Szénhidrátalapúak egyes kocsonyásító anyagok (agar-agar) vagy az alginát (emulgeáló, ízfokozó, sűrítőanyag)

8 Vitaminok Néhány kivételével esszenciálisak
Koenzim funkciót töltenek be Fehérje-, zsír-, és szénhidrát anyagcserében nélkülözhetetlenek Kiemelt funkciók: A vitamin: látás, hámszövetképzés D vitamin: csontosodás, Ca beépülés Fillokinon (K vitamin): véralvadás C-vitamin: oxidációs, redukciós folyamatok, antioxidáns hatás Vitaminszerű anyagok F-vitamin sejthártya és hormonépítés, P vitamin (flavonoidok): oxidációs folyamatok, Mezoinozit: növekedés, haj, bőr normális állapota

9 Ásványi anyagok I. Elektrolitok alkotói (sav-bázis egyensúly, pH, ozmotikus nyomás, pufferhatás), Enzimek, hormonok alkotórészei, így az anyagcserében nélkülözhetetlenek A csontrendszer és a fogazat építői Nátrium és klorid: vízháztartás, izom, idegingerlékenység Kálium: szív-, izomműködés, a sejtek elektromos potenciáljának biztosítása Kalcium: Csont- és fogképzés, izom- és idegműködés Magnézium: Enzimek működéséhez kell, ATP képzés Foszfor: csont és fogképzés, energiaszolgáltató (ATP) és anyagcsere-folyamatok Cink: széndioxid szállítás, inzulin és hidrogénátvivő enzimek része

10 Ásványi anyagok II. Fluor: fogzománc, csontképződés
Jód: pajzsmirigy hormonok alkotórésze, Kobalt: Kobalamin alkotórésze (vitamin) Króm: az inzulin izomsejtekhez kötődésének faktora Mangán: porcok képződéséhez nélkülözhetetlen Molibdén, réz: Oxidációs folyamatokban vesz részt, oxidációs enzimek alkotója Szelén: sejthártya védelme, peroxidáció gátlása Vanádium: zsíranyagcsere szabályozása Vas: oxigénszállítás, oxidáló enzimek alkotórésze

11 Ásványi anyagok III. Fontos arányok, antagonizmus, hatásfokozás:
Réz gátolja: molibdén felszívódását Vas gátolja: kadmium, ólom, higany, cink Kalcium/magnézium: érelmeszesedést, izomműködést befolyásolja Fluor/jód: ha >30, golyva alakul ki (pajzsmirigy) Gátolja a jód felvételét pl.: kalcium, kobalt, réz, arzén, bróm, nitrát! Kalcium/foszfor: ha <1,5:1 csontritkulást okoz

12 Élelmi rostok I. Növényi: cellulóz, hemicellulóz, pektin, növényi gumik, nyálkák és más raktározott poliszacharidok, lignin, viaszok, sztearinok, szaponinok, fitátok, tannátok, kitin. Állati: kollagén, elasztin, keratin. Adalékanyagok, pl. egyes hidrokolloidok.

13 Élelmi rostok II. Normális bélműködés elősegítése
Csökkentik a béltartalom tranzitidejét, jóllakottság érzetét fokozzák Lassítják a cukrok és lipidek felszívódását Szerepük van a vastagbélrák, székrekedés, aranyér, epekőképződés megelőzésében Mechanikusan tisztítják a bélfalat Aminosavak felszívódását, fehérjék hasznosulását rontják Ásványi anyagok, elsősorban Ca, Fe, Zn, felszívódása romlik Kevés folyadék mellett bélelzáródás alakulhat ki.

14 Szín-, íz-, és szaganyagok
Az ízérzékelő és szaglóidegek ingerlésével: Elősegítik az emésztőnedvek kiválását (gyomor-, bélnedv, nyál, enzimek, egyéb anyagok, pl. antibakteriális anyagok,) Bélmozgást elősegítése, bélflóra fenntartása Jobb emészthetőséget és tápanyag-hasznosulást idéznek elő Fokozzák az étvágyat Kellemes közérzetet idéznek elő (megint élvezel?)

15 NEM GYÓGYSZERES KEZELÉS SM-ben 1.
Életmód: A testhőmérséklet emelkedése az idegekben csökkenti az ingerület vezetési sebességét. Minden olyan hatás, ami az SM-es beteg maghőmérsékletét 37 ºCelsius fölé emeli, a meglevő tüneteket kifejezettebbé teheti, vagy fiziológiás testhőmérsékleten nem észlelhető tünetek megjelenéséhez vezethet. A testhőmérséklet-emelkedés állapotrosszabbodást okozó hatása az esetek döntő többségében átmeneti, a testhőmérséklet rendeződése után elmúlik. A jelenséget „pseudo shub”-nak, vagy a jelenség leírója után „Uchthoff fenoménnek” nevezik. Kerülendő ezért a forró fürdő, szauna, stb. Lázas betegség esetén fokozottan kell figyelni a lázcsillapításra. Ha a lázas állapotban megjelent új tünet a testhőmérséklet normalizálódása után megszűnik, azt nem szabad relapszusként értékelni.

16 NEM GYÓGYSZERES KEZELÉS SM-ben 2.
A betegség egyik gyakori tünete a kóros fáradékonyság. Tanácsos a fizikai kímélet, ill. gyógytorna, egyéb fizikoterápia során a teljesítőképesség maximum 80%-os igénybevétele, a terhelés mennyiségének és minőségének a beteg aktuális állapotához történő igazítása. Munkaképes betegnek sem ajánlott nehéz fizikai terheléssel járó, vagy éjszakai, illetve váltóműszakos munka. A pszichés stressz negatív hatású lehet.

17 NEM GYÓGYSZERES KEZELÉS SM-ben 3.
Diétaként a növényi olajokban gazdag, telített zsírsavakban szegény, rostdús, de könnyű, ún. mediterrán típusú étrend az emésztésre kifejtett hatása miatt kedvezőbb. A linolénsav, g/nap dózisban csökkentheti a rokkantság progresszióját (A), a relapszus súlyosságát, tartamát. halolaj, napraforgómag, kukorica, szója olaj, Ligetszépe olaj.

18 NEM GYÓGYSZERES KEZELÉS SM-ben 4.
Az immunstimuláló hatással rendelkező szerek csökkenthetik az immunmoduláló szerek immunszuppresszív hatását, ezért szedésük nagy dózisban nem ajánlott interferonok hepatotoxikus hatását fokozhatja: Ginseng, Coenzyme Q10, fokhagyma, Noni juice, Propolis, Selenium >60 mcg B6 vitamin, E vitamin, C-vitamin – közepes dózisnál mg/nap ne legyen több Zn >10-15 mg/nap ne legyen több.

19 A mediterrán diéta A Földközi-tenger térségében élők étkezési szokásait összefoglaló néven mediterrán étrendnek hívjuk, és bár az itt élők táplálkozásában számos eltérés felfedezhető, számtalan tanulmány bizonyította, hogy bizonyos megbetegedések (daganatok, magas vérnyomás, szív-érrendszeri megbetegedések, metabolikus-szindróma) előfordulási aránya itt alacsonyabb.

20 A mediterrán diéta alapszabályai 1.
A diéta alapja a gyümölcsök, zöldségek, burgonya, gabonafélék, főtt tészta, rizs, szárazhüvelyesek és dió bőséges fogyasztása. Az évszaknak megfelelő zöldségeket, gyümölcsöket kell előnyben részesíteni.  Az ételek elkészítéséhez minden egyéb zsiradékot mellőzni kell, helyette olívaolaj használható. A napi étrendbe mérsékelt mennyiségben építse be a zsírszegény joghurtot és sajtot.

21 A mediterrán diéta alapszabályai 2.
Vörös húsok helyett hetente kétszer hal és egyszer szárnyas, illetve legfeljebb 4 darab tojás fogyasztása ajánlott (ha valaki a vörös húst szereti, havonta néhány alkalommal beépíthető). A napi desszert elsősorban friss gyümölcs, egyéb édességek ritkábban megengedettek. Mérsékelt mennyiségben (2-3 dl) ajánlott étkezés közben vörösbor fogyasztása. Rendszeres testmozgás (minimum egy héten háromszor 30 perc), káros szenvedélyek kerülése!

22 Helyettesítés Fehér liszt → teljes kiőrlésű, rozs, durum
Cukros ételek → gyümölcs Cukros italok → tea, szőlőlé Krumpli → zöldség (nyers, párolt, főzelék) Fehér rizs → barna rizs Chipsek, kekszek → olajos magvak (nem sózottan) Disznóhús → hal (tengeri), csirke (bőr nélkül) Zsíros tejtermék → zsírszegény tejtermék Vaj, zsír, tejszínhab → margarin, étolaj, növényi hab

23 TESTSÚLYCSÖKKENTÉSRE ALKALMAZHATÓ DIÉTÁK
Nagyon alacsony kalóriatartalmú diéta (VLCD) Alacsony zsírtartalmú diéta Emelt fehérjetartalmú diéta Glikémiás index

24 Brilliant-Savarin Francia gasztronómus
„Az asztal örömeit minden életkorban, minden társadalmi helyzetben, minden országban és minden nap lehet élvezni; ez az élvezet társa lehet minden egyéb gyönyörűségünknek, s az utolsó, mely megmarad és vígasztal akkor is, mikor a többi örömünket már elvesztettük.” Brilliant-Savarin Francia gasztronómus

25