Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vajda Lajos (1908-1941) - a magyar avantgárd és az önarcképek mestere – centenáriumi kiállítás Nemzeti Galéria 2008.XII.13.- 2009. III. 1-ig meghosszabbítva.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vajda Lajos (1908-1941) - a magyar avantgárd és az önarcképek mestere – centenáriumi kiállítás Nemzeti Galéria 2008.XII.13.- 2009. III. 1-ig meghosszabbítva."— Előadás másolata:

1

2 Vajda Lajos ( ) - a magyar avantgárd és az önarcképek mestere – centenáriumi kiállítás Nemzeti Galéria 2008.XII III. 1-ig meghosszabbítva !!

3 Vajda Lajos, ez a művelt multikulturális ember, aki anyanyelvi szinten beszélt és olvasott németül, szerbül és franciául, aki ismerte a legújabb nyugat-európai festészeti áramlatokat, mert három és fél évet nyomorgott végig Párizsban a 20-as években és látta, amit látnia kellett, nos ő Szentendrét, ezt a modern világon kívüli, szláv ortodox zárványt választotta témául és színhelyül.

4 „Ki vagyok én?” Kalapos önarckép 1924

5 Felemelt karú önarckép 1925

6 Esti utca

7 Kínai kivégzés – fotómontázs, 1930/33 (e technika a párizsi évek orosz avantgárd hatása)

8 Párduc és liliom fotómontázs 1930/33

9 Párizs után Önarcképek – első korszak Végsőkig leegyszerűsített, vonalas önarcképeinek egyike sem fejez ki semmilyen karakteres hangulatot vagy lelkiállapotot. Lényegében csak Vajda személyének azonosítására szolgálnak, mint egy aláírás. (M űveit nevével csak egészen ifjú korában jelezte)

10 Önarckép bő inggallérral 1935

11

12

13 Kettős arckép, házzal 1936

14 Önarcképek – második korszak Ide az ún. ikonos és egyéb festmények sorolandók. Az ikonos festmények különösen azért érdekesek, mert itt Vajdának valóságos, földi jellegű önarcképeihez képest egy másik, egészen más és mégis mindenben rá jellemző, őt ábrázoló, megdicsőült arcképeivel szembesülünk. Ezek közül kiemelkedik az Ikonos önarckép és a Liliomos önarckép.

15

16 A Vajda-életmű fő alkotása, a „Felmutató ikonos önarckép” (1936) címen ismert pasztell festmény. A mű az önarckép műcsoport szintézise. A képben összefutnak a vonalas önarckép-rajzok és az ikonos képek fejlődésvonalai: összegződnek a korábbi motívumok.

17 A halálfejes önarcképek mondanivalója, egyértelműen a „memento mori”. Ezekben a rajzokban, de különösképpen az Önarckép koponyával címűben, melynek szuggesztív hatásához a fekete háttér és a fekete félszem is nagyban hozzájárul, bizonyítékot látunk arra, hogy Vajda tudta, de legalábbis érezte: kevés időáll rendelkezésére. Életművét a halál fenyegető árnyékában hozta létre, a halál állandó kísérője volt gondolatainak.

18 Önarckép, koponyával 1936

19 Fekete önarckép 1935

20 Álarcos önarckép 1935

21 Szentendrei városrajzaiban a nyugat-európai szubjektivizmust és individualizmust a végső konzekvenciáig feszítve eljutott az objektív tér képéig. Vajda e korszakát a „transzparens montázs” jellemzi, mely konstruktív szürrealista tematikában testesült meg.

22 Madonna a kapu felett, 1937

23

24

25 Szentendre, vízparti házak 1935

26 Szentendrei házak, 1936

27 Szentendrei házak, feszülettel (az életmű legérettebb darabja)

28 Szentendre Torony tányéros csendélettel 1936

29 Két nővér 1936

30 Dinnyefej 1936

31 1937-ben a szovjetunióbeli koncepciózus perek hatására kiábrándul az eszméből és leszámol az orosz avantgárd-utópiával. Festészetében a transzparens montázst felváltja a tudatosan felvállalt szürrealizmus. A szeszélyesen csapongó alakzatokból helyenként démonikus maszkok, világító szemű ősállatok baljóslatú képe bontakozik ki.

32 Csendélet patkó alakú asztalon 1937

33 Petróleumlámpa vásári síppal

34 Kollázs-technika Vajda képein

35

36 Absztrakt önarckép 1937

37 Barátok 1937

38

39 Fej nélküli Krisztus 1937

40 Feszülettel 1937

41 Rajzmontázs, fekete arcú Krisztus

42 Zöld félkör, naranccsal

43 Északi táj – 1938 (az elmagányosodás képi megjelenítésének gyöngyszeme)

44 Kompozíció fával

45 Perui múmiafej

46 Szörny, kék térben 1939

47 1940. Vajda művészetének utolsó csúcsponti szakasza és záróakkordja. Nagyméretű szénrajzait szegénysége miatt csomagoló papírra készíti. E művek egyik fontos eleme a félelem, a kultúra széthullásának s a személyes sors kilátástalanságának rettenete, a tragédia elemi erejű közvetítése. Gyógyíthatatlan TBC-je 1941-ben vitte sírba. ( A budakeszi Erzsébet királyné szanatóriumban hunyt el)

48 Madárnövény ezüst háttérrel 1940

49 Háború, harc

50 Ősnövényzet 1940

51 A nyugtalanító Vajda- életmű Egy nagy tehetséggel megáldott kiváló elme a társadalom szempontjából illetlent és befogadhatatlant gondolt magáról. A normális ember pedig kénytelen azt mondani: „ez maga a téboly”. Vajda képei után viszont eltűnődhet: vajon nem a téboly-e az emberi nem igazi sajátja ? Műveit felesége előbb rejtegette, majd kiállítási lehetőség, múzeumi érdeklődés híján a lakásában őrizte. Passuth Krisztina 1966-ban innen bányászta elő a magyar avantgárd főműveit: a démonokat az ágyneműtartóból…. Egyes motívumai és rajztechnikája másokra is hatott: Kondor Béla szárnyas emberei, El Kazovszkij „vándorállata” tőle valók. Az ő lényegét mégsem merte érinteni senki….

52 E kiállítást az idei New York-i magyar kulturális év keretében is bemutatják, ahonnan Amszterdamba utazik tovább a tárlat. Születése után 100 évvel így a világ is (talán) megismeri a magyar avantgárd méltatlanul feledésbe merült művészét. László Judit II. 15.


Letölteni ppt "Vajda Lajos (1908-1941) - a magyar avantgárd és az önarcképek mestere – centenáriumi kiállítás Nemzeti Galéria 2008.XII.13.- 2009. III. 1-ig meghosszabbítva."

Hasonló előadás


Google Hirdetések