Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vállalati folyamatok és funkciók 11. hét. NAPJAINK VÁLLALATI KÖRNYEZETE A PIACGAZDASÁG A PIACGAZDASÁG JELLEMZŐI  Meghatározó a kereslet-kínálat törvényének.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vállalati folyamatok és funkciók 11. hét. NAPJAINK VÁLLALATI KÖRNYEZETE A PIACGAZDASÁG A PIACGAZDASÁG JELLEMZŐI  Meghatározó a kereslet-kínálat törvényének."— Előadás másolata:

1 Vállalati folyamatok és funkciók 11. hét

2 NAPJAINK VÁLLALATI KÖRNYEZETE A PIACGAZDASÁG A PIACGAZDASÁG JELLEMZŐI  Meghatározó a kereslet-kínálat törvényének alárendelt árutermelés (meghatározó a használati érték/ár arány!)  Az állam (makrogazdaság ) alapvetően szabályozó szerepet tölt be (törvények, rendeletek, jogszabályok útján)  Az üzleti szervezetek működésére jellemző a tudatosság, a célszerűség a tervszerűség (JIT)  A javak előállítása vállalkozás formájában valósul meg.  A vállalatok működését a teljes vállalati önállóság jellemzi.

3 A TELJES VÁLLALATI ÖNÁLLÓSÁG JELLEMZŐI A szükségletek felmérését a vállalatnak kell elvégeznie – A vevőigények meghatározása kiemelt jelentőségűvé válik! A termelési feladatát maga a vállalat állítja össze – A vállalkozás- és a termelésszervezés, - irányítás korszerű elveken és eszközökön! Az eszközöket a vállalat saját tevékenységével biztosítja – Az emberi-, anyagi erőforrások alkalmassága és megfelelősége meghatározóvá válik! A realizálás a piacon történik – Az értékesítési lehetőségeket számos tényező (pl. a minőség, a környezeti teljesítmény) befolyásolja! Az eredményelvonás részleges A vállalat munkáját az elért nyereség minősíti – A profitot alapvetően a vásárlók lojalitása befolyásolja!

4 VÁLLALKOZÁS - VÁLLALAT VÁLLALKOZÁS FOGALMA – általános értelemben véve: Minden olyan ellenértékért végzett tevékenység, amely nem saját szükséglet kielégítésére irányul. A társadalom szükségleteinek kielégítésére szolgáló javak megteremtése - gazdasági vállalkozások által. VÁLLALKOZÓ FOGALMA – egyén vagy VÁLLALAT, aki saját elhatározásra vagy megbízás alapján, a maga nevében és kockázatára, vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték megfizetése fejében termelő illetve szolgáltató tevékenységet végez. VÁLLALKOZÁS – VÁLLALAT rokon fogalmak.

5 VÁLLALKOZÁS - VÁLLALAT A VÁLLALKOZÁS, mint szervezeti forma  A vállalkozás maga a vállalat, a vállalkozásra alkalmas szervezet.  Ebben a szóhasználatba a köznyelv a szerveződés lényegét fejezi ki: új vállalkozások alapításáról, létrehozásáról, működtetéséről beszél. A VÁLLALKOZÁS, mint tevékenység a vállalkozás fennmaradását célzó tevékenység a munkák elvállalása. A VÁLLALKOZÁSI KÉSZSÉG, mint kezdeményezési készség az anyagi érdek megnyilvánulása, s három alapvető ismérve van.

6 Vállalkozási/kezdeményezési/ készség ismérvei 1)A munkamegosztásból adódóan  a társadalmi szükségletek kielégítésére egyének/csoportok relatíve szabad elhatározásból vállalkoznak;  a szükségletek kielégítését, kollektívák végzik tevékenységüket előzetesen megtervezve, a lehetséges alternatívák között választva. Ezért a gazdasági tevékenység - mint vállalkozás - alapvető ismérve az önirányítás.

7 Vállalkozási/kezdeményezési/ készség ismérvei 2)A munkamegosztásból következik, hogy bizonyos szükségletek kielégítése csak több, egymástól elkülönült rendszer/részrendszer/alrendszer/ együttműködése (kooperációja) révén lehetséges. A második ismérv tehát az együttműködés. 3)Az együttműködés a kölcsönhatások (interakció) mérlegegyensúlya alapján jön létre a stabil működés (fennmaradás) érdekében. Az együttműködő vállalkozások között az egymásnak kölcsönösen átadott munka egyenértékűségét, a piac értékítélete biztosítja. Az érték-azonosság, a vállalkozás harmadik ismertetőjegye. A vállalkozási készség a vállalkozások azon tulajdonsága, amely önmaga irányításában, kölcsönhatáson alapuló együttműködési kapcsolatok kiépítésének képességében, a létrehozott érték adott piacon történő értékesítésének képességében mutatkozik meg.

8 A vállalati működés elemi blokksémája Piaci igények kielégítése – erőforrások felhasználása – nyereség termelés

9 A vállalati működés általános logikai modellje Anyagi folyamatok - Vezetési folyamatrendszer (irányító alrendszer )

10 A vállalati működés általános logikai modellje Anyagi folyamatok szakaszai: a)Anyagi-személyi tényezők bevitele a rendszerbe (input folyamatok). a tényezők kijelölése Felkutatása Bevitele, megszerzése Tárolása Nyilvántartása Továbbítása. b)A rendszerbe bevitt erőforrások átalakítása a rendeltetésnek megfelelő használati értékké (termelési, szolgáltatási folyamatok). c)Az előállított használati értékeknek a rendszerből való kivitele és a többletérték valóra váltása (realizálása) (output folyamatok). Az ezen folyamatokat lebonyolító kimeneti alrendszerek feladata tehát kettős; egyrészt valóra váltják a használati értéket (pl. piaci áruforgalom), másrészt valóra váltják az árértéket (pl. finanszírozás, költség- és nyereségrealizálás).

11 A vállalati folyamat Fogalma: A gazdasági rendszerekben végbemenő folyamatokat összefoglaló néven vállalati folyamatnak nevezzük. Felosztása a folyamat eredménye alapján: – a munkafolyamat, – az értékképző folyamat és – a hírfolyamat.

12 A vállalat folyamatai: 1. MUNKA FOLYAMATA Eredménye: konkrét használati értékek Működési jellemzői:  Bemenetek: a rendszerbe valamilyen kiinduló állapotban (használati értékben) lévő anyagok, energiák és munkaerő (erőforrások) jutnak a környezetből;  Átalakítás: a beérkező anyagok és energiák a munkaerő révén állapotváltozások sorozatán mennek keresztül, azaz más használati értékké alakulnak át, miközben a munkaerő is elhasználódik;  Kimenetek: az átalakult anyagok, energiák valamilyen állapotukban - általában új használati értékként - elhagyják a rendszert és kilépnek a környezetbe. Lényege: A rendszer bemenetein belépő használati értékeket más használati értékké alakítja át, azaz elfogyasztja és új használati értéket állít elő. A munkafolyamat tehát anyag- és energiaátalakulási folyamat Szervezete: A munkafolyamatokhoz rendelt tárgyi és személyi tényezők halmaza a végrehajtás szervezete

13 A vállalat folyamatai: 2. AZ ÉRTÉKKÉPZŐ FOLYAMAT A gazdasági rendszerekben végbemenő munkafolyamat az árutermelés viszonyai közepette egyben értékképző folyamat is. Jellemzői: A vállalatnál a használati értékek előállításához felhasznált erőforrások költségként jelentkeznek. A ráfordítások (a munka és az irányítás) költségeit a vállalat az áruk értékesítéséből nyert árbevételeiből fedezi. Az árbevétel és a költségek különbségeként jelentkezik az a nyereség, amire a vállalat törekszik.

14 A vállalat folyamatai: 3. A HÍRFOLYAMAT Fogalma: A munkafolyamathoz és értékképző (értékesülési) folyamathoz kapcsolódó hírfolyamat lényegében nem más, mint az ezen folyamatokra vonatkozó ismeretek összessége. Jellemzői: A folyamtosan keletkező hírek állandó állapotváltozáson mennek keresztül (ezért is beszélünk hírfolyamatról) A hírfolyamatok képezik a vezetés alapját. A hozzájuk rendelt személyi és tárgyi feltételek adják a vezetés szervezetét. A hírfolyamatnak sok forrása, számos összetevője van: -a rendszer bemeneteinek hírei (anyagra, energiára, munkaerőre) -az átalakítás hírei (anyag- és energiaátalakítás, értékképző folyamatok) -a rendszer kimeneteinek hírei (a kilépő termékekre, szolgáltatásokra, a piaci viszonyokra, stb.)

15 Csoportosításuk: a.) Megjelenési formájuk szerint megkülönböztetünk: 1.Adatok adathordozón (pl. bizonylat) rögzített ismeretek (numerikusan, alfabetikusan, alfanumerikusan) a bizonylaton lévő adatok feldolgozása: adatfeldolgozás. Fajtái: Alapadatok, melyeket a rendszerben tárolnak, s bármely vállalati folyamathoz kapcsolódhatnak (pl. normák); Észlelt adatok, amelyeket közvetlenül a folyamatról, illetve a rendszerről veszünk le (állapotjelek); Származtatott adatok, melyek már adatfeldolgozás, azaz az alapadatokkal és az észlelt adatokkal való műveletvégzés eredményeként jelennek meg. 2.Hírek A mozgásban lévő új ismeret. Nem minden adat hír, hanem csak az, amely egyrészt mozgásban van, másrészt részünkre új, aktuális ismeretet tartalmaz. A vállalat folyamatai: 3. A HÍRFOLYAMAT

16 Csoportosításuk: b.) irányításban betöltött szerepük szerint megkülönböztetünk: 1.Közlemények azok a híreket, amelyek valamely bekövetkezett eseményről tájékoztatnak. 2.Utasítás nevezzük azokat a híreket, amelyek valamely cselekvés elvégzésére szólítanak fel, valamely cselekvés kiváltására irányulnak. c.) Az információk felhasználását illetően szemantikus, amely a címzettel tényeket közöl, s ezzel hatást gyakorol annak választási lehetőségére, pragmatikus, amely az adott feladat végrehajtási módszerére ad útmutatást, ezzel a címzett viselkedését befolyásolja, s hatást gyakorol a címzett cselekvési hatékonyságára, motivációs, mely a címzett értékrendszerére gyakorol hatást. Információt csak azok számára hordoz, akik értelmezni tudják! A vállalat folyamatai: 3. A HÍRFOLYAMAT

17 Vállalati funkciók Önállóan feldolgozandó anyag! A területek (funkciók) a következők: 1.Az anyagok megvásárlása és biztonságos tárolása (beszerzés és raktározás). 2.A termékek előállítása (termelés). 3.A termékek eladása (értékesítés). 4.A termék árának kialakítása és versenyképességének biztosítása (marketing). 5.Az üzlet pénzügyei és a gyártás költségei (pénzügy). 6.A gyártani kívánt termék tervezése és fejlesztése (termékfejlesztés). 7.Következetes termék standardok (minőség). 8.Az alkalmazottak (személyzet).

18 A beszerzés szervezete

19 Beszerzési funkciók o A vásárlási politika kialakítása, o A források biztosítása (szállítók keresése) o Vásárlás o Raktározás és készletellenőrzés - Bevételezés - Kivételezés A termékek kiadása a raktárból vagy igénylésre, vagy gyűjtő kiadással - Igénylés - Gyűjtő kiadás - Nyomonkövetés - Leltározás

20 A termelés szervezése A gyártást végrehajtó részrendszer (gyártási folyamat) főbb szerkezeti jellemzői a következők:  a termelőegységek száma, összetétele, egymáshoz viszonyított aránya,  a termelőegységen belüli részlegek, munkahelyek száma, összetétele, aránya,  a termelő munkahelyek térbeli elhelyezkedése,  az egyes munkahelyek időbeli hatáskapcsolata.

21 A gyártási részrendszer (gyártási folyamat) struktúráját az alábbi főbb tényezők determinálják: a gyártmány jellege, a gyártmányok bonyolultsága, a gyártmányválaszték, a gyártási volumen és a gyártás tömegszerűsége, a gyártási rendszer, azaz a gyártó elemek (munkahelyek) térbeli elrendezettsége, a gyártás időbeni lefolyása.

22 EGYEDI GYÁRTÁS Jellemzői: A termékek ritkán vagy soha nem ismétlődnek A termelés tervezése és szervezése alapos, nagyobb mértékű tervezést kíván (időkorlátos ütemezés!) jelentős szervezeti rugalmasságot igényel (változó brigádösszetétel, stb.) Szervezete: csoport (akár az egész gyártó cég) egyetlen személy A változó feladatok miatt univerzális gépekre van szükség, A dolgozóktól is igen magas fokú (sokszor több szakmára kiterjedő) szakmai felkészültséget kell elvárnunk. A cégek általában tárgyi elven építik fel termelő rendszerüket, ahol minden fajta erőforrásnak egy termelőszervezetben jelen kell lennie. A termelés megszervezésének módszere (egyenletesség, folyamatosság az objektum (tárgy) szintjén): Tárgyi rendszerű termelésszervezés – időkorlátos ütemezés – erőforrás korlátos ütemezés

23 SOROZATGYÁRTÁS Jellemzői: Meghatározott mennyiségű egyforma gyártmányt (a gyártmány egy sorozatát) egyszerre adnak gyártásba A gyártónak termékek széles skáláját kell gyártania nagyobb mennyiségben. Szakaszos termelési módszer o Egy-egy termékből egy hosszabb időszakra elégséges mennyiséget készítünk, o majd a sorozat elkészülte után átállítjuk a gépeket és egy újabb termékféleségből készítünk el egy sorozatot. A cégek általában technológiai elven építik fel termelő rendszerüket, ahol a hasonló folyamatokat és funkciókat helyezik egy csoportba és az ezeket a folyamatokat igénylő minden munkát ezen egységekben végeznek el. A termelés megszervezésének módszere (egyenletesség, folyamatosság a termelőszervezet szintjén): Szalagszerű termelésszervezés Dinamikus sorrendprogramozás

24 TÖMEGGYÁRTÁS Jellemzői: Kevés fajtájú gyártmány állandó, megszakítás nélküli gyártása. A folyamat akkor minősíthető tömeggyártásnak, ha benne szerkezetileg azonos termékek előállítása hosszú időn keresztül folyik, és ezek gyártásába más gyártmányok előállítása nem ékelődik be. Ebben a gyártási típusban az egyes munkahelyeken állandóan egynemű munkát végeznek, vagyis ugyanannak a termékfajtának ugyanazt a műveletét ismétlik. Ezt a termelési típust ott lehet alkalmazni, ahol eléggé állandó igény van a termékre és a termék szabványosított. A termelés megszervezésének módszere (egyenletesség, folyamatosság a termelőszervezet szintjén): Szalagszerű termelésszervezés Dinamikus sorrendprogramozás

25 CSOPORTOS TECHNOLÓGIA Jellemzői: A csoportos technológia a sorozatgyártás olyan továbbfejlesztése, ahol a termék vagy termékcsalád előállításához szükséges összes folyamatot egy területre vonják össze. A területet cellának nevezzük. A csoportos technológia lényege a sorozatgyártás és a nagyfokú szabványosítás előnyeinek hasznosítása olyan esetben, ahol kis mértékű szakaszos termelés és termékválaszték van.

26 Termeléstervezési módszerek Jegyzet alapján önállóan feldolgozandó anyagrész!

27 Stratégiai marketing

28 Termék életgörbe

29 Stratégiai marketing lehetőségek

30 A pénzügyi osztály feladatai - Pénz előteremtése a vállalat számára - A pénz felhasználása - Pénzkifizetés - Jelentés a pénzügyi tevékenységekről

31 A termékfejlesztés folyamata

32 Minőségirányítás A minőség fogalma A minőségirányítás jelentősége Szabványok Dokumentáció PDCA modell

33 Minőségirányítás MSZ EN ISO 9000: Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár MSZ EN ISO 9001: Minőségirányítási rendszerek. Követelmények MSZ EN ISO 9004: A szervezet tartós sikerének irányítása. Minőségirányítási megközelítés MSZ EN ISO 10012: Minőségirányítási rendszerek. A mérési folyamatokra és a mérőberendezésekre vonatkozó követelmények MSZ ISO/TR 10013: Útmutató a minőségirányítási rendszer dokumentálásához MSZ ISO/TR 10014: Útmutató az ISO 9001:2000-hez alkalmazható statisztikai módszerekhez MSZ EN ISO 19011: Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához MSZ EN ISO 19011: Útmutató irányítási rendszerek auditálásához (ISO 19011:2011)

34 A folyamatos fejlesztés alapmodellje PDCA

35 P D C A P (plan) Tervezd meg! Meghatározzuk, melyek a meglévő folyamat vagy bármilyen tevékenység kulcsproblémái, és hogyan lehet őket kijavítani. D (do) Csináld! Valósítsd meg a tervet. C (check) Ellenőrizd! Ellenőrizzük és elemezzük, hogy amit megterveztünk működik és jobb tulajdonságokat ad. A (act) Avatkozz be! Avatkozzunk be és módosítsuk a folyamatot, majd dokumentáljuk és alkalmazzuk a javított folyamatot.

36 A folyamatos fejlesztés alapmodelljei

37


Letölteni ppt "Vállalati folyamatok és funkciók 11. hét. NAPJAINK VÁLLALATI KÖRNYEZETE A PIACGAZDASÁG A PIACGAZDASÁG JELLEMZŐI  Meghatározó a kereslet-kínálat törvényének."

Hasonló előadás


Google Hirdetések